Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.23.)

2013. évi CCXXXVI. törvény

egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésének 43. pontja.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

2. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

a) 11. § (3) bekezdés a) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott” szöveg,

b) 11. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Hpt. 1. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. mellékletében” szöveg,

c) 11. § (3) bekezdés c) pontjában az „a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvének 2. cikkét” szövegrész helyébe az „a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikkét” szöveg,

d) 11. § (3) bekezdés e) pontjában az „az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvét” szövegrész helyébe az „a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet” szöveg

lép.

3. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

3. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 1. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg lép.

4. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

4. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt. által végzett piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a Mehib Rt. a 3. § (1) bekezdésében meghatározott piacképes kockázatú biztosítási, illetve viszontbiztosítási tevékenységet is végez, úgy tevékenységét az e törvényben meghatározott valamennyi tevékenységet érintő összevont szervezet keretében is végezheti, azzal, hogy a Bit.-ben nevesített egyes feladatkörök ellátása az összevont szervezet keretében is megvalósul.”

(2) Az Exim tv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító beruházásaira, forgóeszközigényeire, nemzetközi segélyügyletekre, valamint a magyar befektetők külföldi befektetéseire, továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult végezni.”

(3) Az Exim tv. 1. § (5a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vagy szolgáltatásexportot elősegítő befektetése vagy lízingszerződése, amelynek eredményeként befektetés esetén a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetnél, lízingszerződés esetén pedig a lízingbevevő gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése.”

(4) Az Exim tv. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 117-121. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”

(5) Az Exim tv. 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az Eximbank a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerint jár el az e törvényben foglalt eltérésekkel.”

5. § (1) Az Exim tv. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:

a) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

b) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

c) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

d) a Bszt. 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;

e) hitel referencia szolgáltatás;

f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

g) kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából:

ga) betétek gyűjtése bankközi piacon bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltől és a Mehib Rt.-től;

gb) kötvények kibocsátása.

(2) Az Eximbank a hitel és pénzkölcsön nyújtás keretében az export finanszírozása érdekében külön rendeletben foglalt feltételek mellett kötött segélyhitelt nyújthat a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek, és kedvező kamatozású hiteleket nyújthat a külön rendeletben foglalt feltételek mellett. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.”

(2) Az Exim tv. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Eximbank az e §-ban szereplő tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései alapján kidolgozott, valamint a Hpt. alapján elfogadott belső eljárásokra vonatkozó szabályzataiban azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat, valamint többlettőke-követelmény meghatározására irányuló számítási módszereket is, amelyet azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.”

6. § Az Exim tv. 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A Mehib Rt. az e § alapján folytatott tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti az ügyfél azonosítási eljárásról szóló belső szabályzatában azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat is, amelyeket azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.”

7. § Az Exim tv. 8/A. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek beváltásából eredő követeléseket, valamint a követelések után járó kamatot és késedelmi kamatot, a Mehib Rt. a kormányrendeletben előírt feltételekkel biztosított követelések és a jogelődöktől átvett biztosítási szerződések alapján keletkező kárkintlévőségeket az állam megbízásából a központi költségvetés javára köteles behajtani, vagy harmadik személy útján behajtatni. Az Eximbank és a Mehib Rt. a követelés behajtása, vagy harmadik személy útján történő behajtatása során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével köteles eljárni.”

8. § Az Exim tv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során az 575/2013/EU rendelet Második rész I. cím 4. fejezet 1. szakasz vonatkozásában járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,

b) a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs meghatározva - a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel és

c) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.”

9. § (1) Az Exim tv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 575/2013/EU rendelet Első rész II. cím 2. fejezetének alkalmazásában az Eximbank pénzügyi vállalkozásnak minősül.”

(2) Az Exim tv. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Eximbank nem alkalmazza az 575/2013/EU rendelet 411-428. cikkében foglaltakat.”

10. § Az Exim tv.

a) 14. § (3) bekezdésében a „Hpt. 62. § (2) bekezdését” szövegrész helyébe a „Hpt. 148. § (2) bekezdését” szöveg,

b) 18. § (1) bekezdésében a „Hpt. 44. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 137. § (1) bekezdésében” szöveg,

c) 18. § (2) bekezdésében a „Hpt. 44. és 68. §-ától” szövegrész helyébe a „Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától” szöveg,

d) 21. § (1) bekezdésében az „a Hpt. 79. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az 575/2013/EU rendelet 392. cikkében” szöveg,

e) 21. § (2) bekezdésében az „a Hpt. 79. § (2) bekezdésétől” szövegrész helyébe az „az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésétől” szöveg,

f) 21. § (3) bekezdésében az „a Hpt. 80. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az 575/2013/EU rendelet 400. cikk (1) bekezdésében” szöveg,

g) 24. §-ában a „Hpt. 51. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 161. §-ában” szöveg, és a „Hpt. 51. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 161. § (2) bekezdésében” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti az Exim tv. 20. § (2) bekezdése.

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

12. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

3. Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, valamint - a 2. pont c) alpontjában foglaltaktól eltérően - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (1) bekezdésének e) pontja hatálya alá tartozó letelepedett jogállású személy, feltéve, hogy bármely 12 hónapos időszakban - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - kevesebb, mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén.”

13. § (1) Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.7. az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást), továbbá az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat, valamint az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny - vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló - résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat, azzal hogy a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja;”

(2) Az Szja tv. 1. számú melléklete 8. pontja a következő 8.12. alponttal egészül ki:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.12. az olyan juttatás, amelyet a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet a vele bármilyen jogviszonyban álló, a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportolónak

a) az edzési vagy versenyfeladathoz közvetlenül kapcsolódó sportszolgáltatás, utazás, szállás és étkezés, és

b) a sportegészségügyi ellátás és sportegészségügyi ellátás fedezetéül szolgáló biztosítás díja

révén juttat, azzal, hogy e pont alkalmazásában sportegészségügyi ellátás az a szolgáltatás, amely az amatőr vagy a hivatásos sportoló egészségének megőrzését vagy helyreállítását szolgálja;”

6. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

14. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke, valamint az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított közvetett támogatás összege nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett támogatásra.”

(2) A Tao. törvény 22. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A támogatási igazolás alapján a (6) és (7) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatásra jogosult:)

a) a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén az Mktv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott, a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezet, azzal, hogy a kiegészítő támogatást a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a kincstárnál vezetett letéti számlájára kell megfizetni;”

15. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (3e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3e) A támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter, az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot részben vagy egészben jóváhagyta. A sportfejlesztési program jóváhagyása során vizsgálni kell, hogy a benyújtott sportfejlesztési program megvalósítása összhangban van-e a szakági szövetség sportpolitikai érdekeivel, valamint azt, hogy az miként illeszkedik a nemzetgazdaság érdekeihez, különös figyelemmel a hosszú távú fenntarthatóság követelményére. A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően arra tekintet nélkül állítható ki, hogy a támogatás elő- vagy utófinanszírozással valósul meg.”

(2) A Tao. törvény 22/C. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha)

g) nem áll az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint alkalmazott támogatásból kizárás hatálya alatt, és”

(3) A Tao. törvény 22/C. § (6) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ha az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vállalja, hogy)

d) a jelenértékén legalább 5 millió forint értékű tárgyi eszköz felújítás esetén a (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportpolitikáért felelős miniszter vagy - az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén - a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a támogatásból megvalósuló felújítást legalább 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja, valamint benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra - a felújított sportcélú ingatlan üzembe helyezését követő 30 napon belül - az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre,

e) a jelenértékén legalább 10 millió forint értékű tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén a (3) bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportpolitikáért felelős miniszter vagy - az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén - a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a sportcélú ingatlanfejlesztésre nyílt pályázatot ír ki és a pályázati eljárás eredménye alapján nyertes személlyel köt szerződést a tárgyi eszköz beruházás, felújítás megvalósítására.”

(4) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (6a)-(6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés a) és d) pontjában a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás állami tulajdonban álló sportcélú ingatlanra irányul.

(6b) A (6) bekezdés e) pontját a támogatásból megvalósuló, építési beruházással járó, sportcélú ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén nem kell alkalmazni, ha a támogatási kérelem tárgya sportcélú ingatlanra irányuló, nem a támogatásból finanszírozott, már megkezdett építési beruházással járó tárgyi eszköz beruházás, felújítás, és ezen sportcélú ingatlanfejlesztést közbeszerzési eljárás eredményeként nyertes ajánlattevő végzi.”

(5) A Tao. törvény 22/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a sportpolitikáért felelős miniszter a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. Az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a sportpolitikáért felelős miniszterrel. A sportpolitikáért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. Véleményeltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a sportpolitikáért felelős miniszter a Kormány döntését kéri.”

(6) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. A sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetőjével. A miniszteri vélemények közötti eltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a sportpolitikáért felelős miniszter útján a Kormány döntését kéri. Ebben az esetben a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a Kormány döntésének megfelelően hagyja jóvá vagy utasítja el a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását, és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel.”

16. § (1) A Tao. törvény a következő 29/W. §-sal egészül ki:

„29/W. § A 22. § (8) bekezdés a) pontjának az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépése napját követően fizetett támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.”

(2) A Tao. törvény a következő 29/X. §-sal egészül ki:

„29/X. § A 22/C. § (6a) bekezdésének az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása, illetve a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.”

7. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

17. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a következő 234/Q. §-sal egészül ki:

„234/Q. § 2013. december 31-ig már megképzett általános kockázati céltartalékot vagy annak egy részét - ha az veszteség fedezésére nem kerül felhasználásra - a hitelintézet 2013. december 31-i fordulónappal átvezetheti az eredménytartalékba.”

8. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

18. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:

a) a lakás-előtakarékoskodó, illetve ha a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett, továbbá ezen személyek közeli hozzátartozója

1. javára történő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlása, ideértve a nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlását, továbbá lakásra, családi házra vagy tanyai lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozását,

2. tulajdonában, valamint pénzügyi lízingbe vétel, haszonélvezeti jog vagy az 1. pontnak megfelelő más jogcímen használatában lévő lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása,

3. a tulajdonában, valamint pénzügyi lízingbe vétel, haszonélvezeti jog vagy az 1. pontnak megfelelő más jogcímen használatában lévő lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közműfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történő kialakítása (kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, internetelérés),

b) a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése,

c) a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése,

d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytől vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön, pénzügyi intézménytől igénybe vett pénzügyi lízing, vagy ilyen kölcsönhöz vagy lízinghez kapcsolódó, külön törvényben meghatározott gyűjtőszámlahitel, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön teljes vagy részleges kiváltása,

e) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására felvett kölcsön kiváltására felhasznált, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2012. január 1-jén hatályos 200/B. § szerinti végtörlesztés keretében nyújtott kölcsön teljes vagy részleges kiváltás,

f) a d) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsön, gyűjtőszámlahitel kiváltására felhasznált, pénzügyi intézménytől vagy biztosítóintézettől felvett kölcsönteljes vagy részleges kiváltása.”

19. § Az Ltp. a következő 27/D. §-sal egészül ki:

„27/D. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvény 18. §-ával megállapított 8. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2014. január 1-jét megelőzően megkötött lakáselőtakarékossági szerződésekre is alkalmazni kell.”

20. § Az Ltp. 3. § (1) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt” szöveg lép.

9. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

21. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezetteket megillető támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter utalja át. A 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget, valamint a kiemelt előirányzatnak az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti kiegészítő támogatását az előirányzattal érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a 6/D. §-ban meghatározottak szerint használja fel.”

10. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

22. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény

a) 2. § (2) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg,

b) 14. § (11) bekezdés h) pontjában az „a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikke” szöveg, és a „Hpt. 2. számú mellékletének II./5. pontja értelmében” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott,” szöveg,

c) 16. § (3) bekezdésében a „Hpt. 133. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 260. § (1) bekezdésében” szöveg

lép.

11. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

23. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

a) 2. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg,

b) 1. számú melléklet 8. pontjában az „az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg

lép.

12. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

24. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A bevett egyház jogosult a - törvényben meghatározottak szerint - rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a bevett egyház belső szabályában meghatározott módon használható fel.

(2) A bevett egyház a számára az (1) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott összegeken túl a (3) és (4) bekezdés szerinti további, kiegészítő támogatásra jogosult.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a bevett egyházakat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik el a nyilatkozattal érintett évre vonatkozóan - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában - befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból a bevett egyház és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzat a személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül.”

(2) Az Eftv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bevett egyházakat a 4. §-ban meghatározottak szerint megillető személyi jövedelemadó-részesedést és kiegészítő támogatást a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni, és a felajánlásokat követő évben január 31-éig a bevett egyháznak átutalni.”

13. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

25. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az MFB Zrt. a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerint jár el az e törvényben foglalt eltérésekkel.”

26. § (1) Az MFB tv. 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó, kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő beruházások, valamint egyéb állami, önkormányzati fejlesztések és beruházások (így különösen az infrastrukturális, agrár, környezetvédelmi, munkahelyteremtő, oktatási, turisztikai, sport és szabadidős célú, valamint a strukturális és regionális különbségek kiegyenlítését, illetőleg vidékfejlesztést, a térség- és településfelzárkóztatást szolgáló), továbbá az ezekhez kapcsolódó más fejlesztések, beruházások és mindezek bővítéséhez szükséges fejlesztések, beruházások hitel- és tőkefinanszírozásában;”

(2) Az MFB tv. 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

k) a 2. számú mellékletben meghatározott, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek hitel-, és tőkefinanszírozásában, valamint az érdekükben történő bankgarancia nyújtásában és fizetési kötelezettségeikért készfizető kezesség vállalásában;”

27. § Az MFB tv. 3. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Az MFB Zrt. jogosult ellenőrizni az e törvény 1. számú, illetve 2. számú mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek gazdálkodását, működését. Az ellenőrzött szervezet, a szervezet vezetője, alkalmazottja adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.”

28. § (1) Az MFB tv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MFB Zrt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint csak akkor vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, ha annak visszafizetése, megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján biztosított, és/vagy az MFB Zrt. fedezetértékelési szabályzata szerinti mértékű fedezetek a hitelnyújtáskor vagy a későbbiekben rendelkezésre állnak. Ha mindez a 2. § b)-c) és k) pontjában megjelölt feladatok teljesíthetőségét akadályozza, akkor ezen feladatok teljesítésének kell elsőbbséget biztosítani.”

(2) Az MFB tv. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az MFB Zrt. kizárólag olyan személy, illetve szervezet részére nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint csak olyan személy, illetve szervezet érdekében vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, kivéve a mezőgazdasági őstermelőket és családi gazdálkodókat.”

29. § (1) Az MFB tv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által

a) forrásszerzés céljából igénybe vett hitelekből, felvett kölcsönökből és kibocsátott kötvényekből az MFB Zrt.-t terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséért;

b) a Kormány határozata alapján nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt, érvényesített készfizető kezességből és bankgaranciából származó, az MFB zrt. felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért;

c) forrásszerzés céljából a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 48. § (1) bekezdése szerinti bel- és külföldi szakmai ügyféltől bankközi piacon elfogadott betétekből, valamint

d) végrehajtott deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségéből eredő, az MFB Zrt.-t terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”

(2) Az MFB tv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állam nevében, a Kormány határozata alapján, az államháztartásért felelős miniszter az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján elfogadott betétekhez, igénybe vett hitelekhez, felvett kölcsönökhöz és kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan, azok euróban kifejezett összege, továbbá az (1) bekezdés d) pontja alapján a forrásbevonással összefüggő deviza csereügyletek miatt az MFB Zrt.-t euróban terhelő fizetési kötelezettségek tekintetében az MFB Zrt.-vel árfolyam-fedezeti megállapodást köthet.”

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A költségvetési törvényben meg kell határozni:)

a) a forrásszerzés céljából az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján elfogadott betétek, továbbá igénybe vett hitelek, felvett kölcsönök, és kibocsátott kötvények - devizában történő forrásbevonás esetén a szerződéskötés vagy a kötvénykibocsátás napján azok Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értékén számított - állománya és az (1) bekezdés d) pontja alapján végrehajtott deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költsége együttes állományának felső határát;

b) az MFB Zrt. által az (1) bekezdés b) pontja alapján állami kezesség mellett nyújtott hitelek, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezesség és bankgarancia állomány felső határát;

c) az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján elfogadott betétekhez, igénybe vett hitelekhez, felvett kölcsönökhöz és kibocsátott kötvényekhez, továbbá az (1) bekezdés d) pontja alapján végrehajtott forrásbevonással összefüggő deviza csereügyletekhez kapcsolódó árfolyam-fedezeti megállapodások által fedezett források forintban számított, együttes állományának felső határát;”

(4) Az MFB tv. 5. §-a a következő (3a)-(3d) bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) Az MFB Zrt.-nek az (1) bekezdés d) pontja szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.

(3b) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott állományok együttes összege, valamint a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összegeket.

(3c) Devizában megvalósuló kötvény kibocsátási program esetén, a programban meghatározott kibocsátási időszak lezárultáig a (3b) bekezdés szerinti állományok együttes összegének meghatározásakor - a (3) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - a kötvény kibocsátási program teljes keretösszegét kell állományként figyelembe venni, a program alapján történt első kötvénykibocsátás időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított összegben.

(3d) E § alkalmazásában pótlási költség

a) hosszú pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értéke (vagy deviza esetén az elszámoló ára) meghaladja a határidős szerződés tárgyának névértékét;

b) rövid pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a határidős szerződés tárgyának névértéke meghaladja a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értékét (vagy deviza esetén az elszámoló árát).”

(5) Az MFB tv. 5. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fizetési kötelezettségek biztosítékaként az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességen túlmenően a hitelező további fedezet előírására nem köteles.

(7) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontja alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan az állam kezességvállalási díjat nem számol fel.”

30. § Az MFB tv. III. Fejezet 2. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A Kormánynak biztosítania kell az MFB Zrt. hosszú távú és stabil működőképességét.”

31. § (1) Az MFB tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Zrt. által

a) a hitelintézetekkel szembeni - ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított - kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének kétszáz százalékát,

b) hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.”

(2) Az MFB tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MFB Zrt. esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, 110., 112. és 117-121. §-ában, valamint az 575/2013/EU rendelet 89-91., 102-106. és 411-428. cikkében foglaltakat nem kell alkalmazni.”

32. § Az MFB tv. a következő 18/B. §-sal egészül ki:

„18/B. § A Hpt. 161. §-ában és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. § (2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki - a Hpt. 161. § (2) bekezdésében és a Ptk. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - az MFB Zrt. által az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére, illetve az e törvény 1. számú és 2. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetek által az MFB Zrt. részére adott adatszolgáltatásra.”

33. § Az MFB tv. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

34. § Az MFB tv. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

35. § Az MFB tv.

a) 1. § (5) bekezdésében a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt” szövegrész helyébe a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt” szöveg,

b) 8. § (6) bekezdésben a „Hpt. XIV. fejezete” szövegrész helyébe a „Hpt. 172-176. §-a és az 575/2013/EU rendelet 11-24. cikkének” szöveg,

c) 13/A. § (1) bekezdésében a „Hpt. 44. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 137. § (1) bekezdésében” szöveg,

d) 13/A. § (2) bekezdésében a „Hpt. 44. §-ában, illetve a 68. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 137. §-ában és 155. §-ában” szöveg,

e) 13/A. § (3) bekezdésében a „Hpt. 68. § (2) bekezdését” szövegrész helyébe a „Hpt. 155. § (2) bekezdését” szöveg,

f) 13/A. § (4) bekezdésében a „Hpt. 44. §-ában és 68. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 137. §-ában és 155. §-ában” szöveg,

lép.

36. § Hatályát veszti az MFB tv. 2. § j) és m) pontja, valamint 8. § (5) bekezdése.

14. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

37. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 111. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„111. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan - ellenőrző befolyásnak nem minősülő - kapcsolat, amelynek alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tagi részesedés legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e,”

38. § A Tpt. 335. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az elszámolóház elszámolási tevékenységen kívül kizárólag:)

j) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti bejelentési kötelezettség átruházása esetén a származtatott ügyletek adatainak a kereskedési adattár felé történő bejelentésével kapcsolatos.”

(tevékenységet végezhet.)

39. § A Tpt. 336. § (2) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag:)

g) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti bejelentési kötelezettség átruházása esetén a származtatott ügyletek adatainak a kereskedési adattár felé történő bejelentésével kapcsolatos tevékenységet.”

(folytathat.)

40. § A Tpt. 338. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az elszámolóházi tevékenység mellett végezhető, a 335. § (3) bekezdés j) pontjában foglalt tevékenységre a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelet szabályai az irányadók.”

41. § A Tpt. 340/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A központi értéktári tevékenység mellett végezhető, a 336. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt tevékenység végzésére a 648/2012/EU rendelet szabályai az irányadók.”

42. § A Tpt. 341. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[A központi értéktárban - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - tulajdoni részesedést szerezhet:]

a) az MNB;”

43. § A Tpt. 368. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és a Bszt.-ben az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.”

44. § A Tpt.

a) 5. § (1) bekezdés 108. pontjában az „a Hpt.-ben” szövegrész helyébe az „a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben” szöveg,

b) 353. § (8) bekezdésében az „a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből” szöveg,

c) 1. számú melléklet 11. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg

lép.

45. § Hatályát veszti a Tpt. 1. § k) pontja, 5. § (1) bekezdés 38-39a., 97., 104., 115., 118., 118a., 132., 133., 138. pontja és 181/A-181/K. §-a.

15. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

46. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

fizetést korlátozó eljárás:)

db) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 185. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontja, a Hpt. 48. § (5) bekezdése, a Hpt. 55. § (2) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedés,”

(2) A Tvt. 2. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

intézmény:)

fa) a Hpt. szerinti hitelintézet, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a Bszt. szerinti befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, a kincstár, az Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Nemzeti Bank, vagy”

47. § A Tvt. 2. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontjában a „Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 44. pontjában” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésben” szöveg lép.

48. § A Tvt. 10. § d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek: a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:)

db) a Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő pénzügyi tevékenység (fizetési rendszer működtetése) végzése esetén a Hpt. 3. § (3) bekezdésében előírt tevékenységi engedéllyel, vagy”

16. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

49. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. § (1) bekezdése a következő 101-106. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„101. egyszeri díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynél a biztosítási díj a biztosítás tartamának elején egy összegben esedékes;

102. rendszeres vagy folyamatos díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynek biztosítási díja a biztosítás tartama során meghatározott időszakonként válik esedékessé;

103. jutalék: jogcímtől függetlenül a biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan pénzbeli vagy természetbeni előny, szolgáltatás, juttatás és ellentételezés, amelyben a biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot elvállaló biztosítótól közvetve vagy közvetlenül részesül;

104. jutalékjogosultság: a biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott szerződés tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony alapján a közvetítőt megillető jogosultság a biztosítás tartama alatt a biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a szerződés folyamatos fennállása esetén a közvetítői jogviszony megszűnését követő időszakot is beleértve;

105. jutalékvisszatérítés (jutalékvisszaírás):a biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői jogviszonya alapján terhelő jutalékvisszatérítési kötelezettség, amely szerint a részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint - a jutalékfizetés alapjául szolgáló tényezők változásával arányosan - részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben a közvetített biztosítási szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj olyan mértékű változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék összegét;

106. megtakarítási jellegű életbiztosítás: a tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások körén kívül eső olyan életbiztosítások, amelyek lejárati szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőséggel (visszavásárlási értékkel) - egyes esetekben ezek mindegyikével - rendelkeznek.”

50. § A Bit. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § A Ptk. biztosítási szerződési szabályok hatályának kiterjesztésére vonatkozó rendelkezését (Ptk. 6:457. §) a kölcsönös biztosító egyesületi tagsági jogviszony keretében létrejött biztosítási szerződéseken alapuló biztosítási jogviszonyokra kell alkalmazni.”

51. § A Bit. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt és többes ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.”

52. § A Bit. 37. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:)

m) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést.”

53. § A Bit. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

A megtakarítási jellegű életbiztosítások jutalékfizetési szabályai

37/A. § (1) A megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában a kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a jutalékfizetés időpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét.

(2) A rendszeres díjas megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában jutalék a szerződés létrejöttétől számított egy éven belül - legalább a díjelőírásnak megfelelő első díjrészlet biztosítóhoz történő beérkezését követően - legfeljebb tizennégy havi díjelőírásnak megfelelő összegben fizethető. A szerződés létrejöttétől számított második év kezdetét követően fizetett jutalék összege nem haladhatja meg a második év kezdetétől a jutalékfizetés időpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét. A szerződés teljes tartamának terhére összességében kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a biztosítóhoz a szerződés teljes tartamára vonatkozóan beérkezett biztosítási díj összegét.

(3) A biztosító és a biztosításközvetítő közötti, írásban létrejött megállapodásnak tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:

a) a jutalékfizetés esedékességének időpontját, amely - az első jutalékfizetés esetén - nem lehet korábbi, mint a szerződés első díjrészlete biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja,

b) a jutalék mértékét,

c) a jutalék kifizetésének feltételeit,

d) a jutalékfizetés ütemezését,

e) a jutalékvisszatérítési kötelezettség feltételeit, az ezen kötelezettség alóli mentesítés feltételeit,

f) a jutalékvisszatérítési kötelezettség megszűnésének időpontját,

g) a jutalékjogosultságot és a jogosultság megvonásának feltételeit.

(4) A biztosító előre egységesen meghatározott feltételek alapján - a 33. § (1) bekezdésében foglalt biztosításközvetítői tevékenység, és annak résztevékenységei teljesítésének mértékéhez arányosan igazodó - eltérő jutalékszintet állapíthat meg az egyes közvetítők vonatkozásában.

(5) A biztosításközvetítő részére jutalékelőleg nem fizethető.

(6) A biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői tevékenységéért a kapott jutalékon kívül más juttatás nem illeti meg a biztosítótól. A biztosító a biztosításközvetítőt a jutalékon kívül, a biztosításközvetítői tevékenységtől eltérő szolgáltatás ellentételezéseként egyéb díjazásban, juttatásban részesítheti, a jogosultság pontos jogcímének feltüntetésével, ellenőrizhető és átlátható módon, dokumentált formában.”

54. § A Bit. 48. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező - ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.”

55. § A Bit. 85. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 86. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pontjában, a 87. § (1) bekezdés c) pontjában, a 88. § (1) bekezdés c) pontjában és a 89. § (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető kinevezését, illetve alkalmazását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.”

56. § A Bit. 86. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

A biztosító vezető aktuáriusa

86. § (1) A biztosító vezető aktuáriusa az lehet, aki

a) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:

aa) biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel rendelkezik vagy

ab) szakirányú felsőfokú - így különösen természettudományi, informatikai, gazdaságtudományi, műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú - végzettséggel és legalább a 231/E. §-ban meghatározott határidőt megelőzően szerzett 5 éves vezető aktuáriusi vagy 10 éves aktuáriusi munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik;

b) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, a biztosítók, az aktuáriusok vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik; és

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;

c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását;

d) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és

e) az a)-d) pontra vonatkozó adatok valamint a tartalékok helytállóságát.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(4) A biztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan - a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.

(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.

(6) Biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettség e törvény szerint különösen:

a) közgazdasági vagy pénzügyi szak aktuárius főszakirányán,

b) matematikus vagy alkalmazott matematikus szak aktuárius és pénzügyi matematika szakirányán;

c) biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak aktuárius szakirányán vagy

d) posztgraduális aktuárius szakon

szerzett végzettség.”

57. § (1) A Bit. 96. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:)

o) az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a technikai kamatláb biztosítási szerződés tartama alatti megváltoztathatósága lehetőségét azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.”

(2) A Bit. 96. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A szerződő felek megállapodásukban a Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől a fogyasztói biztosítási szerződés esetén is eltérhetnek.”

58. § A Bit. 124. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szavatoló tőke számítása során a 123. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:]

e) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. és 70. cikke szerinti azon tőkeelemek értékét, amelyeket a biztosító olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik,”

59. § A Bit. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális biztonsági tőkéje:

a) az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 3 700 000 euró,

b) a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 2 500 000 euró, azonban a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 3 700 000 euró,

c) viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 400 000 euró, de a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 700 000 euró, amennyiben e biztosítók esetében:

ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj 10%-át; vagy

cb) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az 50 000 000 eurót; vagy

cc) a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított biztosítástechnikai tartalék összege meghaladja az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-át.”

60. § A Bit. Átmeneti és vegyes rendelkezések alcíme a következő 231/E. §-sal egészül ki:

„231/E. § (1) Az e törvénynek - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) által megállapított - 86. § (1) bekezdés a) pont ab) pontja szerinti vezető aktuáriusi és aktuáriusi szakmai gyakorlatként a 2013. december 31-ig megszerzett gyakorlat fogadható el.

(2) Az e törvénynek - a Módosító tv. által megállapított - 3. § (1) bekezdés 101-106. pontjában foglaltakat legkésőbb 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az e törvénynek - a Módosító tv. által megállapított - 37/A. §-ában foglaltakat a biztosító és a biztosításközvetítő legkésőbb 2015. január 1-jétől köteles alkalmazni.

(4) A tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítónak az e törvénynek - a Módosító tv. által megállapított - 126. § (1) bekezdésében, a 8. számú melléklet A) pont 7., 8., 28., 29. alpontjában, valamint C) pont 7., 8., 20., 21. alpontjában meghatározottaknak legkésőbb 2014. július 1-jétől kell megfelelni.”

61. § A Bit.

a) 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben” szöveg,

b) 5. § (6) bekezdés b) pontjában a „Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában” szövegrész helyébe a „Hpt. 3. § (1) bekezdés i) pontjában” szöveg,

c) 35. § (2) bekezdés d) pontjában a „Hpt. 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Hpt. 8. § (1) bekezdésében” szöveg,

d) 111/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet” szövegrész helyébe a „2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet” szöveg,

e) 159. § (1) bekezdés d) pontjában „a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében” szövegrész helyébe „a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben” szöveg,

f) 8. számú melléklet A) pont 7. és 8. alpontjában, valamint C) pont 7. és 8. alpontjában az „57 500 000” szövegrész helyébe a „61 300 000” szöveg,

g) 8. számú melléklet A) pont 28. és 29. alpontjában, valamint C) pont 20. és 21. alpontjában a „40 300 000” szövegrész helyébe a „42 900 000”szöveg

lép.

17. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

62. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 22. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:)

f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban működő szakszövetség az a)-e) pontban meghatározott feladatok mellett

fa) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról,

fb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,

fc) kezdeményezi a sportpolitikáért felelős miniszternél a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára történő bejegyeztetését az ingatlan-nyilvántartásba,

fd) az fa) és fb) alpontban meghatározott feladatai ellátása során kapcsolatot tart a sportpolitikáért felelős miniszterrel, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert az általa kiadott támogatási igazolásokról,

fe) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában - kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet - ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,

ff) az fe) alpontban meghatározott feladata ellátása során összesítő elszámolást készít az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést követő 8 napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter részére,

fg) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez.”

(2) Az Stv. 33. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:]

d) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozásnak olyan sportegyesület is tagja, mely a sportvállalkozásba tagként belépése és az indulás (nevezés) jogának sportvállalkozásra történő átruházása előtt maga rendelkezett az azonos versenyrendszer azonos bajnoki osztályában az indulási (nevezési) joggal, a sportvállalkozásnak lejárt köztartozása nincs, és a sportvállalkozás legfőbb szerve határozatával az indulási (nevezési) jogot az indulás (nevezés) jogával korábban rendelkező sportegyesület tagra az országos sportági szakszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával átruházza.”

(3) Az Stv. 33. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az országos sportági szakszövetség elnöksége a (2) bekezdés d) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és az országos sportági szakszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek.”

(4) Az Stv. 51. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportpolitikáért felelős miniszter:)

g) ellátja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási, valamint a látvány-csapatsport támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos elszámolással, részelszámolással összefüggő feladatokat:

ga) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról,

gb) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, továbbá kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,

gc) a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,

gd) a Tao. 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdése szerinti esetben a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatott szervezetek jóváhagyott sportfejlesztési programjai vonatkozásában ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pont ff) alpontja szerinti, a szakszövetség által készített, ellenőrzésre vonatkozó összesítő elszámolást jóváhagyja,

ge) a szakszövetség kezdeményezésére intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó kérelem benyújtásáról;

gf) kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe;

gg) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha a gf) pont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére;

gh) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat;

gi) kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint a 22. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljáró látvány-csapatsportág országos sportági szakszövetségével, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a látványcsapatsportág országos sportági szakszövetségét az általa kiadott támogatási igazolásokról;”

(5) Az Stv. a következő X/A. Fejezettel egészül ki:

X/A. Fejezet

EGYES FŐVÁROSI ÁLLAMI TULAJDONÚ SPORTCÉLÚ INGATLANOK VAGYONKEZELŐINEK KIJELÖLÉSÉRŐL

76/B. § (1) A fővárosi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése érdekében az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben felsorolt állami tulajdonú sportcélú ingatlanok vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben felsorolt jogi személyeket jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik.

76/C. § A 76/B. § alapján keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződés felmondása csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási okok bekövetkezte esetén lehetséges bármelyik fél részéről.”

(6) Az Stv. az 1. melléklettel egészül ki a 3. melléklet szerint.

(7) Az Stv.

a) 51. § (1) bekezdésében, 62. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a 79. § (2) és (6) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg,

b) 51. § (4) bekezdésében, 57. § (2) bekezdés i) pontjában és 68/A. § (1) bekezdésében a „sportigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszter” szöveg,

c) 79. § (4) bekezdésében a „miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszter egyetértésével” szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti az Stv.

a) 51. § (2a) bekezdése és

b) 79. § (1) bekezdés a) pontja.

18. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény módosítása

63. § A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg lép.

19. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

64. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kell külön engedélyt beszerezniük a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek - e törvény alkalmazásában ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is - kutatással és fejlesztéssel, javítással és karbantartással foglalkozó, valamint hatástalanítást, megsemmisítést, múzeumi tevékenységet végző szervezeti egységeinek. Nem kell külön engedélyt beszerezniük az állam nevében eladóként eljáró, honvédelmi szempontból feleslegesnek nyilvánított haditechnikai termékek elidegenítését végző szerveknek azonban az elidegenített haditechnikai termékek köréről, illetve a vásárlók személyéről kötelesek tájékoztatni a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletet.”

65. § A Httv. „Személyi követelmények” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. fejezet a)-c) pontjában és III. fejezetében, valamint az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló 2012. március 14-ei 258/2012/EU parlamenti és tanácsi rendelet I. Mellékletében is felsorolt haditechnikai eszközök kivitelét végző vállalkozás tulajdonosának és vezető tisztségviselőjének meg kell felelnie az 5. §-ban meghatározott, ezen termékkörökre vonatkozó személyi követelményeknek.”

66. § A Httv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § Ez a törvény

a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-ei 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletének

való megfelelést szolgálja.”

20. A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény módosítása

67. § A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény 1. § (2) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg lép.

21. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása

68. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § (6) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közhasznú társaságon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve jogi személy nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-jétől pedig kizárólag jogi személy nonprofit gazdasági társaságot kell érteni)

h) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 47. §-ának (2) és (3) bekezdésében;”

22. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

69. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 27. § (4) bekezdés b) pontja az alábbi be) alponttal egészül ki:

[b) Zártkörűen működő részvénytársaság esetében]

be) azt a tényt, ha a részvénytársaság vezető tisztségviselőjének megbízatása a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztésre került; továbbá a kijelölt felügyeleti biztos nevét, székhelyét és lakóhelyét,”

(2) A Ctv. 27. §-a az alábbi új (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A cégbíróság a felügyeleti biztost kijelölő hatóság elektronikus értesítése alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé a (4) bekezdés be) pontjában meghatározott adatokat.”

23. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

70. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény

a) 4/A. § (38) bekezdésében az „a Hpt. 76/A. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe „a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 113. cikk (7) bekezdése” szöveg,

b) 4/A. § (39) bekezdésében a „Hpt. 80. § (1) bekezdés m) pontjában” szövegrész helyébe a „575/2013/EU rendelet 400. cikk (2) bekezdés d) pontjában” szöveg

lép.

24. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

71. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 3. § (1) bekezdés a) pontjában és a 3. § (1b) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorlók a rábízott vagyon körében a miniszter jóváhagyásával köthetnek olyan megállapodást, melynek eredményeként valamely vagyonelem könyv szerinti értéken, ingyenesen más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. Az erre vonatkozó kezdeményezést az ügyletben résztvevő tulajdonosi joggyakorlók együttesen nyújtják be a miniszterhez, a vagyonelem átadására irányuló megállapodás egyidejű megküldésével.”

72. § A Vtv. 20. § (4) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

[(4) A Gt.-ben foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik]

q) döntés állami tulajdonú társasági részesedések esetén az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerint a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására vonatkozóan megbízási szerződés megkötéséről, amennyiben a gazdasági társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés mértéke eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot.”

73. § (1) A Vtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Állami vagyon használatát biztosító - így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási - szerződés - a (2) bekezdésében foglalt kivételeken kívül - nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető.”

(2) A Vtv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Mellőzhető a versenyeztetés:

a) nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (17) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá

b) ha nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja,

c) ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,

d) ha a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg,

e) ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.”

74. § (1) A Vtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni.

(2a) A vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek és a kizárólag közfeladatot ellátó nem központi költségvetési szerv vagyonkezelők kivételével - köteles díjat fizetni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. Amennyiben a vagyonkezelő ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(2b) A központi költségvetési szervnek nem minősülő, közfeladatot is ellátó vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség alól mentesítheti.”

(2) A Vtv. 27. § (7) bekezdése a következők szerint módosul:

„(7) A vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek kivételével - a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség).”

(3) A Vtv. 27. § (9) bekezdése a következők szerint módosul:

„(9) A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét vagy a visszapótlási kötelezettség alóli (8) bekezdés szerinti mentesülés tényét a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.”

25. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

75. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 62. § (2) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg lép.

26. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

76. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény

a) 1. § (4) bekezdés a) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. Fejezet 12.2. pontjában” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében” szöveg,

b) 13. § (1) bekezdés c) pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 5.2. pontjában” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében” szöveg,

c) 45. § (4) bekezdésében a „Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdése” szöveg

lép.

27. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

77. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„11. minősített befolyás: a Hpt.-ben befolyásoló részesedésként meghatározott fogalom,”

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 22. és 23. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„22. EU-szintű anyavállalat: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom,

23. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,”

(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdés a következő 23a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„23a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,”

(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 64. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„64. szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,”

(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 83. és 84. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„83. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el,

84. Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,”

(6) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 85-106. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„85. túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom.

86. tőkefenntartási puffer: a befektetési vállalkozás veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény.

87. intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer: a befektetési vállalkozási tevékenység prociklikusságának a csökkentésére irányuló, az ügyfél - akivel szemben a hitelezési kitettség fennáll - elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény,

88. rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás:

a) az EU-szintű anyavállalat,

b) az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat,

c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy

d) a befektetési vállalkozás,

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet,

89. globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amely nem lehet leányvállalata valamely

a) EU-szintű anyavállalatnak,

b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak,

c) EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, és

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése globális szintű rendszerkockázathoz vezethet,

90. globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

91. egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése EGT-szinten vagy tagállami szinten rendszerkockázathoz vezethet,

92. egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a Magyarországon vagy az Európai Unióban jelentős kockázatokat hordozó befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

93. rendszerkockázati tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

94. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt intézkedési lehetőségek a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén - rendkívüli állami pénzügyi támogatás vagy a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hitelének igénybevétele nélkül - biztosítják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását,

95. alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a befektetési vállalkozás a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap,

96. kritikus funkciók: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését,

97. irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult,

98. felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi,

99. vezető testület: a befektetési vállalkozás igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vezető állású személyeit is,

100. közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: a nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és az a befektetési vállalkozás, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az ötszázmilliárd forintot,

101. rendkívüli intézkedési terv: a befektetési vállalkozás által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges - határidőkhöz és felelősökhöz kötött - lépéseket tartalmazó terv,

102. rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet,

103. belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom,

104. modellkockázat: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,

105. tőkeáttétel: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,

106. teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom.”

78. § A Bszt. 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére nem jogosult, de az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének (egy vagy több) végzésére jogosító engedélyt szerez, és

a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább százhuszonötezer euró,

b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró

összegű induló tőkével rendelkezik.

(3) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez és az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatás végzésére az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió euró, és évente összesen legalább egymillió-ötszázezer euró.”

79. § A Bszt. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 13. §-ban euróban meghatározott induló tőke vagy felelősségbiztosítás összegét az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.”

80. § A Bszt. 17. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül

a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,

b) a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,

c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,

d) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,

e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,

f) a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,

g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.

  Vissza az oldal tetejére