(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen meghatározza a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.

(5) A 19/A. § (1) bekezdésben foglaltak alapján a befektetési vállalkozás kockázatvállalása megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren alapul.”

81. § A Bszt. 19. §-át követő alcím címe helyébe a következő szöveg lép és az alcím egyidejűleg kiegészül a következő 19/A. §-sal:

„Kockázatkezelésért és kockázatvállalásért való felelősség

19/A. § (1) A befektetési vállakozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a befektetési vállalkozás kockázatvállalásaiért.

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására és a belső modellek alkalmazására annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően alátámasztva hozzák meg.

(3) A befektetési vállalkozás biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen a befektetési vállalkozás kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól.”

82. § A Bszt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kockázatvállalási és kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amely különösen felelős

a) a 100. § (1) bekezdésében meghatározottak végrehajtásáért, és

b) a 101. §-ban meghatározott eljárásrendek és szabályzatok kialakításáért,

amelyekről legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének, valamint felügyelőbizottságának.”

83. § (1) A Bszt. Kockázatkezelésért felelős szervezeti egység alcíme a következő 20/A. és 20/B. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot kell felállítani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.

(2) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak munkaviszonyban. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a (4) bekezdésben ismertetett feladatok ellátásához.

(4) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen

a) szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a befektetési vállalkozás aktuális és a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról,

b) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyeletében,

c) az ügyfeleknek kínált befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó árazási elvek és a befektetési vállalkozás üzleti modellje, kockázatvállalási stratégiája közötti összhang vizsgálata, valamint

d) a javadalmazási politika vizsgálata abból a szempontból, hogy a kialakított javadalmazási rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék a befektetési vállalkozás kockázatait, tőke- és likviditási helyzetét, és a bevételek valószínűségét és ütemezését.

(5) Ha a kockázatvállalási és kockázatkezelési bizottság a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatának ellátása során úgy ítéli meg, hogy az árazási elvek nem tükrözik megfelelően az üzleti modell és a kockázatvállalási stratégia szerinti kockázatokat, akkor a kockázatvállalási bizottság tervet készít, amelyet benyújt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára.

(6) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során a befektetési vállalkozás hozzáférést biztosít a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.

(7) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladatai ellátása során hozzáférést kell biztosítani a befektetési vállalkozás kockázataira vonatkozó információkhoz, a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és a külső szakértők véleményéhez.

(8) A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot hoz létre és működtet.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, ha a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra hozza a testület összetételét, valamint azt, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglalt feladatokat.

20/B. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor hatékony, átfogó és független, a befektetési vállalkozás minden jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki és működtet.

(2) A befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.

(3) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata

a) a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása,

b) a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, és

c) a befektetési vállalkozás kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása.

(4) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás működését.

(5) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a méret, tevékenység jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában a befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön - megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező - független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg.”

(2) A Bszt. 20/A. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás a Ptk. 3:291. §-a szerinti audit bizottságot hoz létre és működtet.

(9) Az (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, ha a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat és a testület összetételét.”

84. § A Bszt. V. Fejezete a következő alcímmel és 21/A. §-sal egészül ki:

„Általános felelősség

21/A. § (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős

a) a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve a pénzügyi és az operatív ellenőrzés, és a jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint

b) az adatszolgáltatásért, a nyilvánosságra hozatalért és a kommunikációért.

(2) A befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amely kiterjed a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.

(3) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős a (2) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.

(4) Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület a (2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok pótlása és a helyreállítás érdekében a szükséges lépéseket megteszi, a szükséges döntéseket meghozza.”

85. § (1) A Bszt. VI. Fejezete a következő 24/A-24/F. §-sal egészül ki:

„24/A. § A 22. §-ban meghatározott követelményeken felül a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületi tagjainak jó üzleti hírnévvel is rendelkezniük kell.

24/B. § A befektetési vállalkozás megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.

24/C. § Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a befektetési vállalkozásnál vállalt funkciójuk ellátására.

24/D. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozás jelölőbizottságot állít fel.

(2) A jelölőbizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak munkaviszonyban. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a jelölőbizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A jelölőbizottság feladata:

a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,

b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,

c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,

d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,

e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,

f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,

g) a befektetési vállalkozás ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint

h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.

(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a jelölőbizottság belső politikát is dolgoz ki.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a befektetési vállalkozások gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.

(6) A befektetési vállalkozás közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(7) A jelölőbizottság számára a befektetési vállalkozás biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.

24/E. § Befektetési vállalkozás esetében az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

24/F. § A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével a befektetési vállalkozással nem állhatnak munkaviszonyban.”

(2) A Bszt. VI. Fejezete a következő alcímmel és egyidejűleg a 24/G. §-sal egészül ki:

„Jogsértések jelentése

24/G. § (1) A befektetési vállalkozás hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az 575/2013/EU rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető tisztségviselői és munkavállalói jelentéstételt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:

a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást,

b) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint

c) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.

(3) A befektetési vállalkozás a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.”

86. § A Bszt. Személyi összeférhetetlenség alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozásnál a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:

a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, két nem ügyvezetői tisztség, vagy

b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül

a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy nem ügyvezetői tisztség,

b) azon ügyvezetői tisztség, amelyet

ba) intézményvédelmi rendszer tagjánál töltenek be, vagy

bb) olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.

(4) A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás ügyvezetője számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.”

87. § A Bszt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Egyesüléshez, minősített befolyás megszerzéséhez, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogkörét megváltoztató módosításához szükséges engedély megadása előtt, ha a befektetési vállalkozás összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a befektetési vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet - ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges - a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan befektetési vállalkozás található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó befektetési vállalkozással együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.”

88. § A Bszt. 78. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A befektetési vállalkozás az értékpapírok vagy értékpapírosítási pozíciók hitelkockázatának, és a portfoliószintű hitelkockázatnak a mérésére hatékony és megbízható belső módszerekkel rendelkezik azzal, hogy a belső módszer nem alkalmazhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.”

89. § A Bszt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § (1) A befektetési vállalkozás írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik

a) azon kockázat kezelésére, amelynél az általa alkalmazott, elismert hitelkockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé hatékonynak bizonyulnak,

b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,

c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és a rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére,

d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,

e) működési kockázatok - ideértve a modellkockázatot is - mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,

f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő - akár egy napon belüli - időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is,

g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a befektetési vállalkozás befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot - így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot - is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben,

h) a túlzott tőkeáttétel kockázatának azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére, különösen annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás elővigyázatosan kezelje a várt vagy realizált veszteségek miatti szavatolótőke-csökkenés okán bekövetkező tőkeáttétel-növekedés kockázatát, és ezáltal ellenálljon a különböző stressz helyzetekben jelentkező túlzott tőkeáttétel kockázatának,

i) a befektetési hitelnyújtási tevékenység jóváhagyási, módosítási, megújítási, refinanszírozási és monitoringozási folyamataira, valamint

j) a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és előremutató módon történő mérésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

a) a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra,

b) az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a befektetési vállalkozásnak azon EGT-államban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást végez,

c) a befektetési vállalkozás a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből - ideértve a függő kötelezettségeket is - eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is,

d) a befektetési vállalkozás egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi

da) azt a személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek az eszköz a birtokában van,

db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,

dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e, és

dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök EGT-államok közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak,

e) a befektetési vállalkozásnak likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stresszeseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen - legalább évente egyszer - felülvizsgál,

f) a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is áttekinti, és legalább évente egyszer felülvizsgálja a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a befektetési vállalkozás szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt,

g) a befektetési vállalkozásnak eltérő időtávok és stresszesemények figyelembevételével kell felmérnie az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait,

h) a befektetési vállalkozás stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához kell igazítania,

i) a befektetési vállalkozásnak az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által jóváhagyott tervekkel kell rendelkeznie, a másik EGT-államban létrehozott fióktelepére vonatkozóan is, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján legalább évente tesztelni és frissíteni kell, valamint

j) a befektetési vállalkozásnak a likviditás helyreállítására vonatkozó tervek azonnali végrehajthatóságának érdekében előzetesen meg kell hoznia a szükséges működési intézkedéseket, amelyek magukban foglalják a központi banki finanszírozáshoz szükséges fedezetek azonnali hozzáférhetőségének biztosítását, amely fedezetek szükség esetén a befektetési vállalkozás kitettségeinek pénznemében is tarthatóak.

(3) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező befektetési vállalkozás, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.

(4) A befektetési vállalkozás a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját.

(5) A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően kialakított kockázati profiljának változásait. Ha ezen változások kihatnak a befektetési vállalkozás biztonságos működésére vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

(6) Az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesítésénél a befektetési vállalkozásnak különösen figyelembe kell vennie az 575/2013/EU rendelet 429. cikke alapján meghatározott tőkeáttételi mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket.

(7) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja.

(8) A befektetési vállalkozás a tőkekövetelménnyel nem fedezett piaci kockázatokra vonatkozóan is megfelelő szintű belső tőkével rendelkezik.”

90. § A Bszt. a 101. §-t követően a következő alcímmel és 101/A. §-sal egészül ki:

„Belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazása

101/A. § (1) Az 575/2013/EU rendelet harmadik része, I. címe 3. fejezetének 1. szakaszában és IV. címe 5. fejezetének 1-5. szakaszában meghatározottak sérelme nélkül a befektetési vállalkozás a mérete, szervezeti felépítése, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján törekszik a belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazására kockázattal súlyozott kitettség értéke és tőkekövetelményének meghatározása során.

(2) A befektetési vállalkozás tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján a kitettsége tekintetében nem használhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

(3) A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozásnak az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak felé való stratégiai és operatív lépéseit, és ösztönzi a befektetési vállalkozást belső hitelkockázat-értékelési képessége fejlesztésére, belső modellek alkalmazására, különösen

a) a kereskedési könyvbe bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázata, és

b) a nemteljesítési és átminősítési kockázata

tekintetében, ha a befektetési vállalkozás kitettségeinek speciális kockázata abszolút értelemben jelentős és különböző kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiból nagyszámú jelentős pozícióval rendelkezik.”

91. § A Bszt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„102. § (1) A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos helyreállítási tervvel rendelkezik.

(2) A helyreállítási terv a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának - a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket tartalmazza:

a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, valamint az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak összefoglalása,

b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,

c) a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározása,

d) a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,

e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,

f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint - összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén - a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,

g) a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének, valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások,

h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,

i) a 105. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések,

j) szabályok és intézkedések annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,

k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

m) a fizetési-, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,

n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás megfelelő időben történő feltőkésítéséhez szükséges intézkedéseket is.

(3) A helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a befektetési vállalkozás jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet, a befektetési vállalkozás felülvizsgálja.

(4) A befektetési vállalkozás együttműködik a törvényben meghatározott szanálási hatósággal, biztosítandó, hogy esetleges felszámolása - a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak mérséklése érdekében a szanálási hatóság alternatív forgatókönyvekkel rendelkezzen a befektetési vállalkozás szerkezetátalakítására, funkciói folyamatosságának fenntartására, a pénzügyi stabilitás megőrzésére, a befektetési vállalkozás egésze vagy egy része életképességének helyreállítására.”

92. § A Bszt. 105. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:

„A befektetési vállalkozás működésére vonatkozó alapvető prudenciális előírások”

93. § A Bszt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) A befektetési vállalkozás a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

(2) A befektetési vállalkozás - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,

b) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény, valamint

c) a 110/A-110/F. § szerinti kombinált pufferkövetelmény

összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke értékénél.

(3) A befektetési vállalkozás a tevékenységét likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.

(5) Az 5. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti tevékenység végzésére engedéllyel nem rendelkező befektetési vállalkozásnak nem kell megfelelnie a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek.”

94. § (1) A Bszt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatása kapcsán, valamint a működése során vállalt, illetve felmerülő kockázatai fedezetéhez szükséges szavatoló tőke mértékét és összegét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.”

(2) A Bszt. 106. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.

(4) Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.”

(3) A Bszt. 106. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelmények szubkonszolidált alapon teljesítendőek, ha az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaságnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaságnak

a) harmadik országban letelepedett leányvállalata van, amely

aa) hitelintézet,

ab) befektetési vállalkozás,

ac) pénzügyi vállalkozás, vagy

ad) eszközkezelő társaság; vagy

b) részesedése van harmadik országban letelepedett a) pont aa)-ad) alpontjában meghatározott valamely intézményben.”

95. § A Bszt. 108. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás alkalmazottja a saját, a vele közös háztartásban élő személy, a közeli hozzátartozója és az egyéb módon érintett személy nevében vagy javára - az (5) és (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - nem köthet olyan ügyletet, amely]

„b) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok, fizetési titok, pénztártitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával és felhasználásával jár, vagy”

96. § A Bszt. a 110. §-t követően a következő XX/A. Fejezettel egészül ki:

„XX/A. Fejezet

Tőkepufferek

Tőkefenntartási puffer

110/A. § (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez.

(2) A befektetési vállalkozás a tőkefenntartási puffert elsődleges alapvető tőkéből - az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint - egyedi vagy összevont alapon képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték 2,5 százaléka.

(3) A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelmény teljesítésére.

(4) A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott tőkefenntartási puffer-követelmény alól, ha a mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A Felügyelet a mentesítésről tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

Anticiklikus tőkepuffer

110/B. § (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelményen felül intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez.

(2) A befektetési vállalkozás az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből - az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint - egyedi vagy összevont alapon, képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték és az anticiklikus tőkepufferrátának a szorzata.

(3) Az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek a befektetési vállalkozás jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmazandóak.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a befektetési vállalkozás az egyes anticiklikus tőkepufferrátákat súlyozza a befektetési vállalkozás adott országban jelentős hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény és a befektetési vállalkozás összes lényeges hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának megfelelően.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott lényeges hitelezési kitettségek magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 112. cikk g)-q) pontjaiban meghatározott azon kitettségi osztályokba sorolható kitettségeket, amelyekhez

a) a hitelkockázati tőkekövetelmény,

b) a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében az egyedi pozíciókockázatra vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, vagy

c) az értékpapírosítási tőkekövetelmény

kapcsolódik.

(6) A befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5 százalékáig terjedően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára az ezen befektetési vállalkozásnak a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy a mértéke

a) 0 százalék vagy

b) 0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet.

(7) A (6) bekezdéstől eltérve, a befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus tőkepufferrátát is meghatározhat, ha a gazdaságban jelentős a hitel-betét arány vagy a hitel-GDP arány kedvezőtlen folyamatain, túlmenően a makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat.

(8) A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény alól, ha a mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A Felügyelet a mentesítésről tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

110/C. § (1) Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(2) Ha a befektetési vállalkozásharmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő legfeljebb 2,5 százalék mértékben, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(3) Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, de a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt a mértéket nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy megóvja a befektetési vállalkozást az érintett harmadik országbeli hitelállománya növekedésének a kockázatától, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az általa meghatározott, magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket alkalmazza a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(4) Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a befektetési vállalkozást kötelezheti

a) a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy

b) 2,5 százalékos

mértékű anticiklikus tőkepufferáta alkalmazására az adott EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettség tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(5) Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága nem határoz meg anticiklikus tőkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségek tekintetében a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepufferrátát határozhat meg.

Globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer

110/D. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás körét.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és számszerűen fejezi ki:

a) a csoport mérete,

b) a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása,

c) a csoport által nyújtott szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetősége,

d) a csoport összetettsége,

e) a csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országban nyújtott szolgáltatását is.

(3) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(4) Az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) méret,

b) az Európai Unió vagy Magyarország szempontjából a jelentősége,

c) határon átnyúló tevékenység jelentősége,

d) a befektetési vállalkozás vagy a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása.

(5) A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(6) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt 1 hónappal tájékoztatnia kell az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait a következőkről:

a) indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások rendszerszintű kockázatát,

b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatása,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepufferráta mértéke.

(7) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentő befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(8) A befektetési vállalkozás az (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás (9) bekezdésben meghatározott alkategóriába való besorolásától függően kerül meghatározásra.

(9) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős befektetési vállalkozást kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja a befektetési vállalkozások alkategóriákba való besorolását.

(10) A legalacsonyabb alkategóriába tartozó befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettség-érték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt befektetési vállalkozások tőkepufferrátája legalább a negyedik alkategóriáig bezárólag 0,5 százalékponttal növekszik azzal, hogy a legmagasabb alkategóriába tartozó befektetési vállalkozásra 3,5 százalékos tőkepufferráta vonatkozik.

(11) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül

a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat, és

b) a befektetési vállalkozást, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásnak minősítheti.

110/E. § (1) Az MNBtv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelményen felül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni, amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer követelmény az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték legfeljebb 2 százaléka azzal, hogy

a) a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

110/F. § Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás egy globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer követelmény szintje nem haladhatja meg

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték 1 százaléka, vagy

b) a globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra összevont alapon alkalmazandó, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó vagy globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény

közül a magasabb értéket.

Rendszerkockázati tőkepuffer

110/G. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a befektetési vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon rendszerkockázati tőkepuffert képez a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel

a) a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségeire,

b) az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségeire vagy

c) a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségeire.

(2) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35/A. § (1) bekezdése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor

a) a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) az MNB legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

(3) A befektetési vállalkozás a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelményen felül.

(4) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg az (5) bekezdésben foglaltak szerint.

(5) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértéke legalább 1 százalék azzal, hogy ez a százalékérték a növekvő érték meghatározásakor 0,5 százalékponttal vagy annak valamely egész számértékkel szorzott többszörösével növekedhet.

(6) Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás számára a Felügyelet határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.

Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok

110/H. § (1) A kombinált puffer követelmény a tőkefenntartási puffer és

a) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelménynek,

b) a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelménynek,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelménynek, és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek

a (2), (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdés szerint kombinált összegzés eredménye.

(2) Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény is, akkor a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.

(3) Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény, valamint a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény is, akkor a három közül a legmagasabbat alkalmazza.

(4) Ha a befektetési vállalkozásra egyedi vagy szubkonszolidált alapon előírásra kerül az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény, akkor a kettő közül a magasabbat alkalmazza.

(5) A (3) és a (4) bekezdéstől eltérően, ha a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény nem alkalmazandó a Magyarországon kívüli féllel szembeni kitettségre, akkor a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vagy az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelményének összege.

(6) Ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez egy globálisan rendszerszinten vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tartozik, akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási puffer követelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény és

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény vagy a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény közül a magasabb tőkepuffer követelmény

összege.

(7) A (5) bekezdésben meghatározott esetben, ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez valamely globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tartozik, akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási puffer követelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény,

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény

összege.

110/I. § (1) Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti az 110/A. §, 110/B. § vagy a 110/F. §-ban meghatározott követelményeket, akkor a befektetési vállalkozás korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(2) A befektetési vállalkozás akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a befektetési vállalkozás

a) elsődleges alapvető tőkéjének, vagy

b) nyereségének

a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a befektetési vállalkozás nemteljesítését, vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a befektetési vállalkozás ellen.

(3) Ha a befektetési vállalkozás nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a befektetési vállalkozás

a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,

b) nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, és

c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egy időben került sor.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

a) az osztalék készpénzben való kifizetését,

b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,

c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,

d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását - ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is - vagy visszavásárlását, valamint

e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.

110/J. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelmények meghatározott szintjét.

(2) A maximálisan kifizethető összeg a (3) bekezdés alapján meghatározott évközi és év végi nyereség összegének és a 2. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a befektetési vállalkozás csökkent a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(3) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a befektetési vállalkozás meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és év végi nyereség összegét, amely a kifizetésre vonatkozó legutolsó határozat vagy a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedések óta keletkezett, és amely a nyereség visszatartása miatt fizetendő adó mértékével csökkentett nyereség összegével egyezik meg.

110/K. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás tájékoztatja a Felügyeletet

a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,

b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és

c) a 110/H. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,

b) az évközi és év végi nyereség összegéről,

c) a maximálisan kifizethető összegről, és

d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:

da) osztalékfizetés,

db) részvény-visszavásárlás,

dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy

dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egy időben keletkezett.

(3) A befektetési vállalkozás a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A befektetési vállalkozás a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

110/L. § (1) Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására a befektetési vállalkozás egyedi helyzete, tevékenységének mérete és összetettsége alapján.

(3) A befektetési vállalkozás tőkefenntartási terve tartalmaz:

a) a tervezett bevételekre és kiadásokra,

b) mérlegtervre,

c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékének növelése tekintetében a szükséges intézkedésekre,

d) a szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint

e) a kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére

vonatkozó információkat és a Felügyelet által kért információkat.

(4) A Felügyelet jóváhagyja a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a befektetési vállalkozás teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.

(5) Ha a Felügyelet nem hagyja jóvá a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, akkor

a) a meghatározott határidőn belül a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelését írja elő,

b) a 110/I. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.”

97. § A Bszt. 117. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(8) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.”

98. § (1) A Bszt. 118. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha)

„a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja,”

(2) A Bszt. 118. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.”

99. § A Bszt. 123. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A befektetési vállalkozás évente legalább egyszer bejelenti és ismerteti a Felügyelet felé a kockázattal súlyozott kitettségérték és tőkekövetelmény számításai során az alkalmazott belső módszerek eredményét és az alkalmazott módszereket, amely eredményeket, adatokat és információkat a Felügyelet értékel és az értékelésből fakadó következtetésekről a befektetési vállalkozást tájékoztatja.

(9) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti értékelés során a korábbi eredményekhez, értékekhez képest jelentős eltéréseket talál, akkor ezt részletesen értékeli és a módszertani engedélyezések során a tapasztalatait felhasználja annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás a tőkekövetelmény megállapítása során a befektetési vállalkozás tevékenységéhez, ügyfélköréhez és kitettségeinek szerkezetéhez legmegfelelőbb módszertant válassza.”

100. § A Bszt. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek alcíme a következő 123/A. §-sal egészül ki:

„123/A. § (1) A befektetési vállalkozás, ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik akkor legalább évente egyszer nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban)

a) a befektetési vállalkozás nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását,

b) az árbevételt,

c) a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,

d) az adózás előtti eredményt,

e) az eredményt terhelő adókat, valamint

f) a kapott állami támogatást.

(2) A befektetési vállalkozás egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.”

101. § A Bszt. a 161. §-t követően a következő alcímmel és egyidejűleg a 161/A-161/D. §-sal egészül ki:

„A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete

161/A. § (1) A Felügyelet látja el a Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás összevont alapú felügyeletét.

(2) Ha valamely befektetési vállalkozás anyavállalata hitelintézet, illetve a hitelintézet részesedési viszonnyal rendelkezik befektetési vállalkozásban és a befektetési vállalkozás nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, a Hpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályai az alkalmazandóak.

(3) A Felügyelet nem vizsgálja a pénzügyi holding társaság, a külföldi befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működését egyedi alapon.

(4) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozást, és meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(5) Az olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezeli.

(6) Az olyan befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

(7) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében, közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozáson keresztül közvetve adatot kérhet

a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személytől,

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával vagy a befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személytől, és

c) az 575/2013/EU rendelet 19. cikke alapján mentesített befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozás vagy járulékos vállalkozástól.

(8) A (7) bekezdés alapján a Felügyelet által kért adatszolgáltatás csak jogszabályban meghatározott esetben tagadható meg.

(9) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság rendelkezik az összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, és azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel.

(10) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - közötti ügyletek felügyelete a Felügyelet feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás rendelkezik olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz.

(11) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul bejelenti az 575/2013/EU rendeletben, valamint a (7) bekezdésben meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését.

(12) A (11) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozás külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásán keresztül is eleget tehet.

161/B. § (1) Az 575/2013/EU rendelet alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó és az olyan vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - körében a Felügyelet jogosult - helyszínen kívül vagy helyszínen - ellenőrizni a 161/A. §-ban foglalt és az 575/2013/EU rendelet összevont alapú felügyeletére vonatkozó rendelkezések betartását.

(2) A 161/A. § (7) bekezdésben meghatározott személyek körében a Felügyelet - helyszínen kívül vagy helyszínen - ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.

(3) A Felügyelet - harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére - a viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő részt vegyen.

(5) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A Felügyelet a vizsgálat során egyeztet az EBH-val. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.

(6) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtesz.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával.

161/C. § (1) Ha a befektetési vállalkozás tagállami anyavállalat vagy EU-szintű anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a befektetési vállalkozást engedélyező EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el.

(2) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a befektetési vállalkozást engedélyező EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el. Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a pénzügyi holding társaság anyavállalatot és a vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(3) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más EGT-állam befektetési vállalkozása ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalata - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel, az összevont alapú felügyeletet azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot vagy vegyes pénzügyi holding társaságot bejegyezték.

(4) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más EGT-állam befektetési vállalkozása

a) ugyanazon pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a EGT-államban található, amelyben a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye, vagy

b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző EGT-államban található, és ezen EGT-államok mindegyikében engedélyeztek befektetési vállalkozási leányvállalatot,

az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.

(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás előtt a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat véleményét is ki kell kérni.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára megadja.

161/D. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának átadhatja.

(3) Összevont alapú felügyeleti ellenőrzést a Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő részt vegyen.

(4) Ha a Felügyelet az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság, akkor a (6)-(7) bekezdésben rögzítetteken kívül az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására

a) a rendes működés során, ideértve a vállalatirányítási rendszerre és a kockázatkezelési követelményre vonatkozó rendelkezések teljesítésének ellenőrzését, a befektetési vállalkozások belső tőkemegfelelési folyamatának értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot, a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésének ellenőrzését, valamint a befektetési vállalkozással szemben alkalmazott intézkedéseket,

b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és a válsághelyzetek során, ideértve a befektetési vállalkozások működésében és a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is.

(5) A Felügyelet - a 160. §-ra és 161. §-ra is tekintettel - minden olyan információt megad az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amely

a) az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi és irányítási szerkezetének feltárását, valamint a befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,

b) az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozástól származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,

c) olyan, az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a befektetési vállalkozást,

d) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számítása korlátozására vonatkozik, és

e) befolyásolja a másik EGT-állam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás prudenciális helyzetét.

(6) Ha a Felügyelet egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.

(7) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő - ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is -, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT-államok bármelyikében, amelyben

a) az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak vagy

b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

a székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan befektetési vállalkozás létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t, az érintett EGT-állam központi kormányát, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”

102. § A Bszt. 162. §-a és 163. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„162. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a befektetési vállalkozás az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet betartása érdekében hoz.

(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet összes követelményének való megfelelését.

(3) A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést az 575/2013/EU rendelet első részének II. címében meghatározottaknak megfelelően egyedi vagy összevont alapon végzi.

(4) A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli:

a) azon kockázatokat, amelyeknek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve,

b) a befektetési vállalkozás pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt rendszerszintű kockázatát, és

c) azon kockázatokat, amelyeket a stresszteszt során a befektetési vállalkozás tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak.

(5) A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:

a) a belső minősítési módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végzett stresszteszteredményekre,

b) a 101. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,

c) az elismert hitelezési kockázatmérséklési módszerek használatával kapcsolatos - a 21/A. § (2) bekezdése - kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,

d) a befektetési vállalkozás likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e kockázatoknak a befektetési vállalkozás általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök alkalmazását, a likviditási többlettartalékok mértékét, összetételét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,

e) a hitelportfólió-megoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,

f) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez belső modell módszert használó befektetési vállalkozás által végrehajtott stresszteszteredményekre,

g) a kitettséggel szemben felmerülő országkockázatból eredő pótlólagos tőkekövetelményre,

h) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy - általa megállapított mértékű - hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére,

i) arra, hogy a befektetési vállalkozás által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, ideértve az átadott kockázat mértékét is,

j) a befektetési vállalkozás üzleti modelljére,

k) a rendszerszintű kockázatra,

l) a befektetési vállalkozás túlzott tőkeáttételi kockázatnak való kitettségére, és annak kezelése céljából működtetett rendszerek, stratégiák, eljárások és mechanizmusok megfelelőségére, valamint

m) a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszereire, vállalati kultúrájára és értékeire, az irányító és ellenőrző testületek feladatai ellátására irányuló képességeire.

(6) Az (5) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében a Felügyelet a befektetési vállalkozás pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását ösztönözve a megbízható belső módszerek kifejlesztését.

(7) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje és likvid eszköze biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(8) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető befektetési vállalkozásnál arra is kiterjed, hogy a befektetési vállalkozás által elszámolt értékvesztés és képzett céltartalék lehetővé teszi-e a pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli lezárását normális piaci körülmények között.

(9) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a befektetési vállalkozásnak a kereskedési könyvben nem nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatára.

(10) A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében ellenőrzi, hogy a befektetési vállalkozás nyújtott-e burkolt támogatást értékpapírosításhoz. Ha a befektetési vállalkozás egynél többször nyújtott már az 575/2013/EU rendelet 248. cikke szerinti burkolt támogatást, és ezzel nem ér el jelentős kockázattranszferálást, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a 164. § szerinti intézkedéseket.

(11) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.

(12) Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás az (5) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint 20 százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, a kamatláb hirtelen és nem várt, 200 bázispontos vagy az EBH által meghatározott egyéb változás eredményeként, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

(13) Az (5) bekezdés j) pontja szerinti felülvizsgálat és értékelés keretében a Felügyelet figyelembe veszi a befektetési vállalkozás üzleti modelljét.

(14) Az (5) bekezdés m) pontja szerinti felülvizsgálat és értékelés keretében a befektetési vállalkozásnak a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania legalább

a) a vezető és ellenőrző testület és egyéb bizottsági ülésének napirendjét és a kapcsolódó dokumentumokat, valamint

b) a vezető testület teljesítményének belső vagy külső értékelésének eredményeit.

(15) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében a Felügyelet legalább évente felügyeleti stressztesztet végez az általa felügyelt befektetési vállalkozásokra vonatkozóan.

(16) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás helyreállítási tervét. A felülvizsgálatnak a 102. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeken kívül ki kell terjednie arra, hogy a helyreállítási tervben foglaltak

a) végrehajtása alkalmas a befektetési vállalkozás likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a befektetési vállalkozás által megtett és tervezett lépésekre;

b) alkalmazhatósága a vonatkozó stresszforgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más befektetési vállalkozások is helyreállítási terveket hajtanak végre.

(17) Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai lehetnek, a Felügyelet határozatban kötelezi a befektetési vállalkozást a helyreállítási terv három hónapon belüli átdolgozására.

163. § (1) A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt, Magyarországon bejegyzett azon befektetési vállalkozások esetében, amelyek

a) szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégzett stressztesztek eredményei, vagy a felügyeleti és értékelési eljárás eredményei alapján,

b) megsértik az e törvény, a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet rendelkezéseit,

c) a pénzügyi rendszer alapján rendszerszinten jelentősek, vagy

d) kiemelt felügyelete a Felügyelet mérlegelése alapján indokolt.

(2) A felügyeleti vizsgálati program magában foglalja legalább a következőket:

a) a felügyeleti feladatok végrehajtásának terve,

b) a felügyeleti feladatok végrehajtásához szükséges források elosztása,

c) a fokozott felügyeletet igénylő befektetési vállalkozások azonosítása és azok esetében szükséges intézkedések, kivételes intézkedések meghatározása, valamint

d) helyszíni ellenőrzések terve.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Felügyelet:

a) növelheti a helyszíni ellenőrzés számát vagy gyakoriságát,

b) felügyeleti biztost rendelhet ki,

c) elrendeli a kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatást,

d) gyakrabban felülvizsgálja a működési, stratégiai vagy üzleti tervet,

e) elvégzi avárhatóan bekövetkező kockázatokat monitoringozó témavizsgálatokat.”

103. § A Bszt. Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alcíme a következő 163/A. § és 163/B. §-sal egészül ki:

„163/A. § (1) A Felügyelet legalább háromévente felülvizsgálja a befektetési vállalkozás által használt, a tőkekövetelmények kiszámításához engedélyezett belső módszereket, azok alkalmazásához szükséges követelmények teljesülését, a módszerek kidolgozottságát és naprakészségét.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat keretében tekintettel van a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének változásaira és a belső módszerek új termékekre való alkalmazására.

(3) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a befektetési vállalkozás belső módszerének kockázatmegállapításával kapcsolatban, akkor a Felügyelet

a) előírja a befektetési vállalkozás számára a módszertan korrigálását, vagy

b) meghozza a megfelelő intézkedést a hiányosság következményének enyhítése érdekében, többek között magasabb szorzótényezők, többlettőke-követelmény előírása vagy egyéb megfelelő és hatékony eszköz alkalmazása révén.

(4) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső módszer már nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, akkor a Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy

a) bizonyítsa, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, vagy

b) készítsen a megfelelés helyreállítására vonatkozó tervet határidő megjelölésével.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési vállalkozás módosítja a tervet, ha a Felügyelet álláspontja szerint a tervben meghatározottak alapján nem valószínűsíthető a vonatkozó követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása vagy a kitűzött határidő nem megfelelő.

(6) Ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a befektetési vállalkozás nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek és nem tudja kielégítően bizonyítani, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, akkor a Felügyelet

a) visszavonja a belső módszer alkalmazására vonatkozó engedélyt,

b) korlátozza az engedélyt azokra a területekre, amelyeknél megfelel a követelményeknek vagy meghatározott határidőn belül újra megfelel a követelményeknek.

(7) Ha a piaci kockázat esetén a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell alkalmazásakor a túllépések száma jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellőképpen pontos, akkor a Felügyelet

a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy

b) megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.

163/B. § Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás során figyelembe veszi

a) a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,

b) a 101. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat,

c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét, valamint

d) a Magyarországot fenyegető rendszerszintű likviditási kockázatot.”

104. § (1) A Bszt. 164. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

„l) bírságot szabhat ki az MNBtv. 76. § (5) és (6) bekezdése figyelembevételével,”

(2) A Bszt. 164. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

„t) a befektetési vállalkozást a (4) bekezdés szerinti többlettőke-követelmény elérésére kötelezheti,”

(3) A Bszt. 164. § (1) bekezdése a következő x) és y) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

„x) közleményt ad ki, amelyben megjelöli a jogsértésért felelő személyt és a jogsértés természetét,

y) határozattal megállapítja a jogsértés tényét és egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását.”

(4) A Bszt. 164. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Felügyelet a befektetési vállalkozással szembeni intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg a Befektető-védelmi Alapot is értesíti, ha a határozat a Befektető-védelmi Alap e törvény és a Tpt. szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a befektetési vállalkozásnak a Befektető-védelmi Alap tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor.

(6) A Felügyelet akkor is értesíti a Befektető-védelmi Alapot, ha a befektetési vállalkozás anyavállalatának felügyeletét ellátó hatóság tájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely a Befektető-védelmi Alap e törvény és a Tpt. szerinti feladatainak ellátására kihathat.”

105. § A Bszt. „A határon átnyúló tevékenység megkezdését és fióktelep létesítését megelőző értesítés” alcíme a következő 173/A. §-sal egészül ki:

„173/A. § Egy EU-szintű anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai

a) a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat,

b) a likviditási kockázat,

c) a felügyeleti felülvizsgálat,

d) a 105. § szerinti többlettőke-követelmény vagy

e) az intézményspecifikus likviditási követelmények

tekintetében a Felügyelet és az EU-szintű anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás).”

106. § A Bszt. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„174. § (1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati befektetési vállalkozás felügyeletét, akkor 173/A. §-ban meghatározott eljárás megkezdésekor a Felügyelet

a) haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak az összevont alapú felügyelete, és

b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait a határozat-tervezetre vonatkozó vélemény, elemzés és fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről.

(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje

a) a 173/A. § a), c) és d) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által elkészített összevont alapú kockázatértékelési jelentésnek (amely kiterjed arra is, hogy a csoport szavatoló tőkéje összevont alapon megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének és kockázati jellemzőinek) az eljárásban résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap,

b) a 173/A. § b) és e) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által elkészített összevont alapú likviditási kockázat-elemzési jelentésnek (amely kiterjed a likviditási felügyelethez kapcsolódó jelentős problémák kezelésére szolgáló intézkedésekre, ideértve a kockázatkezeléssel vagy az intézményspecifikus likviditási követelmények szükségességével kapcsolatos intézkedéseket is) az eljárásban résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított egy hónap.

(3) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat.

(4) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az Európai Bankhatósággal (a továbbiakban: EBH), akkor a (2) bekezdéstől eltérően a határozat meghozatalának határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a Felügyelet a határozatában jelentősen eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.