(7) A Felügyelet a részletes indoklást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával és az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalattal.
(8) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet az eljárásra jogosult EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.
(9) Ha az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága 173/A. § szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.
(10) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét
a) legalább évente egyszer vagy
b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalat vagy leányvállalat hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a 173/A. § d) vagy e) pontja vonatkozásában írásban, indoklással ellátott kérelmére
megvizsgálja azzal, hogy az eljárásban részt vehet a b) pont szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság.”
107. § A Bszt. 180. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/EU rendelet
a) 465. cikk (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak és az alapvető tőkemegfelelési mutatónak azt a szintjét, amelyet a befektetési vállalkozásnak el kell érnie vagy meg kell haladnia,
b) 467. cikk (2) bekezdésben meghatározott tartományokon belül alkalmazandó százalékos arányt,
c) 468. cikk (3) bekezdésének megfelelően a valós értéken értékelt eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatos nem realizált nyereség azon százalékos arányát, amely az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során figyelembe vehető,
d) 478. cikk (3) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való levonások során alkalmazandó százalékos arányokat,
e) 479. cikk (4) bekezdésének megfelelően azon tőkeelemek átmeneti figyelembevételi lehetőségére vonatkozó százalékos arányokat, amelyek a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján figyelembe vehetőek voltak az összevont alapú elsődleges alapvető tőke számítás során, de az 575/2013/EU rendelet hatályos követelményeinek már nem felelnek meg,
f) 480. cikk (3) bekezdésének megfelelően a kisebbségi részesedések, a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek összevont alapú szavatolótőkében való figyelembevételi lehetőségére vonatkozó arányokat,
g) 481. cikk (5) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekre, az alapvető tőkeelemekre, a járulékos tőkeelemekre és a szavatolótőke-elemekre a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok által előírt, de az 575/2013/EU rendeletben nem szereplő szűrők és levonások átmeneti alkalmazására vonatkozó százalékos arányokat,
h) 486. cikk (6) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében, a kiegészítő alapvető tőkében, valamint a járulékos tőkében a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján figyelembevehető, de az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek meg nem felelő tételek átmeneti figyelembevételére vonatkozó százalékos arányokat.”
108. § A Bszt. 182. §-a a következő (5)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 110/A. § szerinti tőkefenntartási puffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi:
a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százaléka,
b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százaléka, valamint
c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százaléka.
(6) A befektetési vállalkozás a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-nak megfelelően - a (2), a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez legkésőbb 2019. január 1-jétől.
(7) Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:
a) 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
b) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
c) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,
azzal, hogy 2017. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.
(8) Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:
a) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
b) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
c) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,
azzal, hogy 2018. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.
(9) Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:
a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,
azzal, hogy 2019. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.
(10) Ha a 182. § (5) és (7) bekezdése szerint jár el a befektetési vállalkozás és másik EGT-államban vagy harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága nem határozza meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, akkor az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferráta meghatározásakor a befektetési vállalkozás a másik EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében 0 százalékos anticiklikus tőkepufferrátát alkalmaz.
(11) A befektetési vállalkozás a Módtv.-vel megállapított 110/D. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi
a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 25 százaléka,
b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 50 százaléka, valamint
c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 75 százaléka.
(12) A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott információkat 2014. július 1-jétől, valamint a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott információkat 2015. január 1-jétől.
(13) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások 2014. július 1-jétől tájékoztatják az Európai Bizottságot a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott információkról.
(14) A 174. § szerinti határozatot legalább évente egyszer vagy a 102. § (1) bekezdés szerinti kérelmező indoklással ellátott kérelmére az éves felülvizsgálat letelte előtt aktualizálni szükséges.
(15) A 4. melléklet 7-23. pontjában foglaltakat a 2014. január 1-jét követően kifizetett javadalmazásra abban az esetben is alkalmazni kell, ha a kifizetésre vonatkozó szerződés az e törvény hatálybalépése előtt került megkötésre. Az e törvény hatálybalépésekor már működő befektetési vállalkozás - a 4. melléklet 5. pontjától eltérően - 2014. június 30-ig az igazgatóság által elfogadott és a felügyelőbizottság által ellenőrzött javadalmazási politikát is alkalmazhat.”
109. § (1) A Bszt. 183. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„f) az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,”
(2) A Bszt. 183. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény
a) a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet
b) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
110. § A Bszt. 2. és 4. melléklete helyébe a 4. és 5. melléklet lép.
111. § A Bszt.
a) 8. § (5) bekezdés h) pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 10.2. pont e) alpontjában” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében” szöveg,
b) 25. § (1) bekezdés d) pontjában az „ide nem értve a befektetési vállalkozást magát” szövegrész helyébe az „ide nem értve a befektetési vállalkozást magát és a befektetési vállalkozással egy csoportban lévő vállalkozásokat” szöveg,
c) 120. § n) pontjában a „Tpt. 181/J. § (15) bekezdés” szövegrész helyébe a „161/D. § (8) bekezdése” szöveg, valamint
d) 1. melléklet 10. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg
lép.
112. § Hatályát veszti a Bszt.
a) 4. § (2) bekezdés 21. és 57. pontja, 100. § (2)-(8) bekezdése, 103. §-a, 104. §-a, 105/A. §-a, 107. §-a és 180. § (1) bekezdés c), d), f) és g) pontja,
b) 17. § (2) bekezdésben az „a Tpt. szerint” szövegrész,
c) 31. § (1) bekezdés b) pontjában a „Hpt. 18. § (1) bekezdése szerinti,” szövegrész, valamint
d) 60. § (3) bekezdésében a „Hpt. 76/H. §-ban meghatározott” szövegrész.
113. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 66. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szavatoló tőke számítása során a 65. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:]
„e) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. és 70. cikke szerinti azon tőkeelemek értékét, amelyeket a biztosító olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik,”
114. § A Vbit. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tőkéje legalább 3 400 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tőke összege legalább 1 200 000 euró.”
115. § A Vbit. a következő 133. §-sal egészül ki:
„133. § A tevékenységi engedéllyel rendelkező viszontbiztosítónak az e törvénynek - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény által megállapított - 68. §-ában meghatározottaknak legkésőbb 2014. július 1-jétől kell megfelelni.”
116. § A Vbit.
a) 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben” szöveg,
b) 91. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében” szövegrész helyébe az „a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben” szöveg
lép.
117. § A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
a) 16. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Hpt. e törvény hatálybalépésének napján hatályos 76. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény hatálybalépésének napján hatályos 76. §-ának (1) bekezdése” szöveg,
b) 16. § (2) bekezdés a) pontjában a „Hpt. 76. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 79. § (2) bekezdése” szöveg,
c) Melléklet 5. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg
lép.
118. § A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény 1. § 9. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg lép.
119. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott - gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó - pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.”
120. § (1) A Gfbt. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.”
(2) A Gfbt. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.”
121. § A Gfbt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.”
122. § A Gfbt. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult - a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján - a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más - biztosítási fedezetet nyújtó - biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést - további intézkedés megtétele nélkül - annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.”
123. § A Gfbt. 32/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.”
124. § A Gfbt. 57/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57/A. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója - legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig tájékoztatja a biztosítókat a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap eredményéről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg a MABISZ elkülönített szervezeti egysége a Kártalanítási Számla és a Nemzeti Iroda részére az 57. § (1) bekezdésében meghatározott célból befizetett összegekkel, továbbá az 57. § (3) bekezdésében meghatározott célból befizetett összegekkel a biztosítók felé elszámol. A MABISZ - mint a Kártalanítási Számla kezelője - a biztosítók által beszedett fedezetlenségi díjak elszámolására - így különösen arra vonatkozóan, hogy a biztosító a fedezetlenségi díjból milyen arányban vonhatja le a beszedés miatt felmerült, a Kártalanítási Számla kezelője által meghatározott költséget - megállapodást köthet a biztosítókkal.
(3) A MABISZ az elkülönített szervezeti egysége vonatkozásában a Felügyelet részére a gazdálkodására vonatkozó adatokról éves gazdálkodási jelentést (a továbbiakban: gazdálkodási jelentés) készít.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem érinti a MABISZ mint a számviteli jogszabályok szerinti egyéb szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét.
(5) A MABISZ a legfőbb szerv által elfogadott gazdálkodási jelentést, a legfőbb szerv jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a tárgyévet követő 150 napon belül megküldi a Felügyeletnek.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott okiratok valódiságát a felelős vezető, a vezető aktuárius és a számvitel rendjéért felelős vezető aláírásával igazolja.
(7) A MABISZ az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában a gazdálkodására vonatkozó adatokról a (3) bekezdés szerinti gazdálkodási jelentés alapján a Felügyelet részére a (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatást teljesít, amelynek tartalmát a Felügyelet a honlapján keresztül hozza nyilvánosságra.
(8) Az elkülönített szervezeti egység a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjéről, módjáról, tartalmáról, formájáról és időpontjáról szóló jogszabályban meghatározott rendszeres és felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.”
125. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„10. fogyasztó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott fogyasztó,”
(2) A Pft. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„14. készpénzátutalás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott készpénzátutalás,”
126. § A Pft. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § A pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint a rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni és továbbítani a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozásnak, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a fizetéssel kapcsolatos csalások valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából.”
127. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási államtitkárra” szövegrész helyébe az „a közigazgatási államtitkárra, az államtitkárra” szöveg lép.
(2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 13. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Állami vagy közfeladata ellátásához)
„i) az Állami Számvevőszék elnöke”
[nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosultak a feladat- és hatáskörükbe tartozó minősített adatra vonatkozó - a 18. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott - rendelkezési jogosultságok gyakorlására.]
128. § (1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fht.) 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„13. jelzáloghitel: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,”
(2) Az Fht. 3. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„22. lakáscélú jelzáloghitel: olyan jelzáloghitel,
a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása vagy
b) amit igazoltan az a) pontban meghatározott célokra nyújtott jelzáloghitel kiváltására használtak fel és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget,”
129. § Az Fht. 32. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) 93. § b) pontjával megállapított 28. § (3) és (4) bekezdést a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött szerződések esetében a 2014. február 1-jét követően kezdeményezett futamidő-hosszabbításra kell alkalmazni.”
130. § Az Fht.
a) 3. § 16. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg,
b) 28. § (3) és (4) bekezdésében a „Lakáscélú jelzáloghitel” szövegrész helyébe „Jelzáloghitel” szöveg
lép.
131. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Dttv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A 2. § szerinti kezességvállalás iránti igényt a pénzügyi intézmény a 2. § (2) bekezdés szerinti kormányrendelet hatálybalépését követő 15 napon belül írásban bejelenti az államháztartásért felelős miniszternek.
(2) Azok a pénzügyi intézmények, amelyek az (1) bekezdésben megjelölt határidőig nem igényelték a 2. § szerinti kezességvállalást, a 2014. január 1-jét követően kötött szerződésekre vonatkozóan 2014. január 31-éig ismét bejelenthetik a kezességvállalás iránti igényüket írásban az államháztartásért felelős miniszternek.”
(2) A Dttv. a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépésekor már megkötött és fel nem mondott gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - ha a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka 2017. június 30-áig még nem érné el a 60 hónapot, a záró időpont - ha a devizakölcsön végső lejáratának időpontja nem korábbi - a törvény erejénél fogva az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti 60 hónapra módosul.
(2) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésről szóló közjegyzői okiratot vagy a magánokiratba foglalt ilyen szerződés alapján a hiteladós által tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okiratot - a szerződés (1) bekezdése szerint történő módosulása esetén - a pénzügyi intézmény csak a módosult szerződéssel összhangban kérheti végrehajtási záradékkal ellátni.”
(3) A Dttv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény 2. §-ával megállapított 2. § (1) bekezdésében foglaltakat az e rendelkezések hatálybalépése után kezdeményezett gyűjtőszámlahitelre kell alkalmazni.
(2) A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény 2. §-ával megállapított 1. § (2) bekezdés b) pontjában és 3. §-ával megállapított 2. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pontjában foglaltakat az e rendelkezések hatálybalépése előtt kötött gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésekre is alkalmazni kell, amennyiben a hatálybalépéskor a hiteladós fizetési késedelme nem érte el a 90 napot.
(3) Azok a hiteladósok, akik 2013. augusztus 11. és november 9. között estek a devizakölcsönük tekintetében 90 napot meghaladó késedelembe és a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésüket még nem mondta fel, 2014. február 7-éig ismét kezdeményezhetik a rögzített árfolyam alkalmazását oly módon, hogy az új gyűjtőszámlahitel a már fennálló gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződéséből eredő tartozás összegét növeli és az új gyűjtőszámlahitel a 60 hónap számítása és az állami kezesség fennállása szempontjából nem minősül új szerződésnek.”
(4) A Dttv.
a) 1. § (1) bekezdés 8. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklet III. Egyéb meghatározások 4. pontja” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés 10. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a Hpt.-ben” szöveg,
c) 1. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg,
d) 10/A. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 210/B. §-ában” szövegrész helyébe az „a Hpt. 280. §-ában” szöveg
lép.
132. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 168. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Hatóság keretében Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik, amely tizennégy tagból áll. A Tanács tagjai az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket képviselik.
(2) A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek az érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:
a) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy;
b) a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy;
c) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara elnöke által közösen kijelölt személy;
d) az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;
e) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár által kijelölt személy;
f) az Állami Számvevőszék elnöke vagy az általa kijelölt személy;
g) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
h) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
i) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője vagy az általa kijelölt személy;
j) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
k) a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt három személy.”
133. § A Kbtv. 120. § k) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg lép.
134. § Hatályát veszti a Kbt. 168. § (3) és (4) bekezdése.
135. § (1) A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR tv.)
a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében a „Hpt. 17. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 16. §-ában” szöveg,
c) 4. § (2) bekezdésében a „Hpt. 29. §-ában” szövegrész helyébe a „Hpt. 32. §-ában” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a KHR tv. 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Hpt. 13/C. §-ában meghatározott,” szövegrész.
136. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár előtti ellátásban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve - a jogosultat megillető családi kedvezmény - megosztással történő érvényesítésére jogosult, vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére - más jogosulttal közösen, vagy házastárssal, élettárssal megosztva sem - nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalapkedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összegnek a - más jogosulttal, a házastárssal, illetve az élettárssal együttesen érvényesített - Tbj. szerinti családi járulékkedvezménnyel csökkentett része a korhatár előtti ellátás (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.”
137. § A Kenytv. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve - a jogosultat megillető családi kedvezmény - megosztással történő érvényesítésére jogosult, vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére - más jogosulttal közösen, vagy házastárssal, élettárssal megosztva sem - nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalapkedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összegnek a - más jogosulttal, a házastárssal, illetve az élettárssal együttesen érvényesített - Tbj. szerinti családi járulékkedvezménnyel csökkentett része a szolgálati járandóság (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.”
138. § A Kenytv. 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdő naptól - korhatár előtti ellátásra jogosult]
„c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, azzal az eltéréssel, hogy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkedvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el,”
139. § A Kenytv. 7. § (2) bekezdésében a „szerinti esetben” szövegrész helyébe a „szerinti esetben - az ott meghatározott eltéréssel -” szöveg, a „Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai” szövegrész helyébe a „2011. december 31-én hatályos szabályok” szöveg lép.
140. § (1) A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: Net. tv.) 1. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)
„h) lakhatási célú ingatlan: az állam által épített és az állam tulajdonába tartozó olyan ingatlan, amely a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosítását szolgálja,”
(2) A Net. tv. 1. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában)
„l) tartalék ingatlan: a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő
la) lakhatásra alkalmas olyan ingatlan, amely nem minősül lakóingatlannak és lakhatási célú ingatlannak,
lb) olyan lakóingatlan, amelyre a bérleti jogviszony megszűnt vagy
lc) olyan lakhatási célú ingatlan, amelyen bérleti jogviszony nem áll fenn és a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetben a károsultak átmeneti ingyenes elhelyezését szolgálja vagy jogszabályban meghatározott más módon hasznosításra kerül.”
141. § A Net. tv. 8. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott, pénzügyi intézmény javára bejegyzett jelzáloggal terhelt lakóingatlant a hiteladós, illetve zálogkötelezett erre vonatkozó - jogszabályban meghatározott bizottság (a továbbiakban: méltányossági bizottság) által elbírált - méltányossági kérelme alapján abban az esetben is megvásárolja, ha
a) a hiteladós pénzügyi intézménnyel szemben fennálló jelzáloghitel-szerződéséből eredő késedelmes tartozásának összege vagy a késedelem időtartama - a viszonyítás időpontjára tekintet nélkül - az 1. § b) pontjában meghatározott mértéket nem éri el,
b) az (1) bekezdés a)-e) és g) pontjában meghatározott valamely feltétel nem áll fenn, vagy
c) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételtől eltérően a jelzáloghitel-szerződés fedezetét két lakóingatlan képezi, amelyek közül az egyik a hiteladós, a másik a zálogkötelezett tulajdonában áll és a hiteladós és a zálogkötelezett is vállalja, hogy a Nemzeti Eszközkezelővel bérleti szerződést köt.
(5) A (4) bekezdés alapján megvásárolt lakóingatlanok éves szinten összesített vételára nem haladhatja meg a központi költségvetésről szóló törvényben a Nemzeti Eszközkezelő részére ingatlanvásárlás céljára rendelkezésre bocsátott forrás 1%-át.”
142. § A Net. tv. 11. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A szándéknyilatkozathoz mellékelni kell)
„f) a hiteladós - illetve, ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezett - méltányossági kérelmét, ha a lakóingatlan megvásárlását méltányosságból kéri.”
143. § A Net. tv. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a pénzügyi intézmény az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során megállapítja, hogy a 8. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott valamely feltétel vagy az 1. § b) pontjának a tartozás késedelmére vonatkozó feltétele nem teljesül és a hiányok pótlására nincs mód, a pénzügyi intézmény felhívja a hiteladóst és - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezettet a méltányossági kérelem benyújtásának lehetőségére.”
144. § A Net. tv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A pénzügyi intézmény a hozzá beérkezett szándéknyilatkozatot - ha ahhoz méltányossági kérelem is kapcsolódik - a méltányossági kérelemmel, a 13. § (2) bekezdése szerinti mellékletekkel és a 12. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató másolatával megküldi a méltányossági bizottság részére. Ha a méltányossági kérelem alapja a 11. § (3) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt valamely igazolás, illetve nyilatkozat hiánya, az e bekezdésben meghatározott más iratot a hiányra való utalással kell a méltányossági bizottság részére megküldeni.
(2) A méltányossági bizottság a méltányossági kérelemre vonatkozó indokolt döntéséről az annak meghozatalát követő 8 napon belül értesíti a szándéknyilatkozatot megküldő pénzügyi intézményt. A méltányossági kérelemre vonatkozó döntésről a pénzügyi intézmény tájékoztatja a hiteladóst és - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezettet.
(3) A méltányossági kérelemnek helyt adó döntés esetén a pénzügyi intézmény - a döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül - a szándéknyilatkozatot, a méltányossági bizottság döntéséről szóló értesítést és az (1) bekezdésre tekintettel rendelkezésére álló mellékleteket és igazolásokat megküldi a Nemzeti Eszközkezelőnek.
(4) A méltányossági bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.”
145. § A Net. tv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a lakóingatlant bírósági vagy közigazgatási végrehajtás alá vonták, a 8. § (1) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott feltételek fennállása vagy ennek hiányában a szándéknyilatkozat méltányossági bizottság részére történő megküldése esetén a 11. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi intézmény 15 napon belül kezdeményezi a végrehajtónál a végrehajtás szünetelését. A pénzügyi intézmény nyilatkozata alapján a megvételre felajánlott lakóingatlanra bejegyzett valamennyi végrehajtási jog vonatkozásában a végrehajtás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 52. § g) pontja alapján szünetel.”
146. § A Net. tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A végrehajtási eljárás folytatódik, ha
a) valamely pénzügyi intézmény a lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához nem járul hozzá,
b) a méltányossági bizottság a méltányossági kérelmet elutasítja,
c) a Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant nem vásárolja meg, vagy
d) a Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant megvásárolja, de a végrehajtás nem kizárólag a lakóingatlanra vonatkozóan indult.
(2) A végrehajtás az (1) bekezdésben meghatározott esetben attól a naptól folytatódik, amikor a végrehajtó a pénzügyi intézménynek a hozzájárulása elutasításáról vagy a méltányossági kérelem elutasításáról szóló tájékoztatását, a Nemzeti Eszközkezelőnek a vételi ajánlat visszautasításáról vagy a lakóingatlan megvásárlásáról szóló tájékoztatását kézhez veszi.”
147. § (1) A Net. tv. 22. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Eszközkezelő)
„b) pályázat alapján kiválasztott személlyel vagy személyekkel a lakhatási célú ingatlanra és”
([az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: bérlő] lakásbérleti szerződést köt.)
(2) A Net. tv. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 1. § h) pont hb) alpontja alapján a lakhatási célú ingatlanban elhelyezett természetes személlyel a Nemzeti Eszközkezelő használati megállapodást köt.”
148. § (1) A Net. tv. 25. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„h) a tartalék ingatlan hasznosításának, bérbeadásának feltételeit, különös tekintettel a bérlőkiválasztás módjára, a lakbér mértékére, a bérleti szerződés időtartamára, a bérlő kötelezettségeire, valamint a tartalék ingatlan veszélyhelyzetben történő kiválasztásának és használatba adásának szabályait,”
(2) A Net. tv. 25. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„j) a lakóingatlannal és a lakhatási célú ingatlannal kapcsolatos méltányossági eljárás lefolytatására, a méltányossági kérelem benyújtására, elbírálására, a méltányossági eljárást lefolytató bizottság és a Nemzeti Eszközkezelő közötti kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat, és a méltányossági eljárást lefolytató bizottság összetételét.”
149. § A Net. tv.
a) 1. § g) pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben” szöveg,
b) 15. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 257. § (2) és (3) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv alapján” szöveg, az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adóhatóság” szöveg
lép.
150. § A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Bat.) 12. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni:]
„a) olyan személyes ügylet végrehajtása, amely
aa) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
ab) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, fizetési titok, banktitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával vagy felhasználásával jár, vagy”
151. § A Bat.
a) 3. § 63. pontjában a „Hpt. 5. számú melléklete” szövegrész helyébe a „hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet 25-91. cikk” szöveg,
b) 152. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank elnöke” szöveg
lép.
152. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény
a) 2. § 10. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. alcím 16. pontja szerinti” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg,
b) 3. § (4) bekezdés d) pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. e) pontjában” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. §-ában” szöveg
lép.
153. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény
a) 2. § 28. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény” szöveg,
b) 2. § 42. pontjában a „Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 9. pontja szerinti” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg,
c) 26. § (1) bekezdésében a „Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja szerinti” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg, és a „Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontja szerinti” szövegrész helyébe a „Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott” szöveg
lép.
154. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 219. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A Pti. törvény 2. §-a a következő 21-22. pontokkal egészül ki:
„21. származtatott ügylet: a Tpt. szerinti származtatott (derivatív) ügylet;
22. értékpapírszámla: a Tpt. szerinti értékpapírszámla.””
155. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 22. § (1) bekezdésében a „banktitkot,” szövegrész helyébe a „banktitkot, fizetési titkot,” szöveg lép.
156. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 32. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében
a) a Magyarország területén hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység keretében természetes személlyel kötött szerződések tekintetében
aa) az ingatlan-, illetve gépjárműhitelek és pénzügyi lízingügyletek maximális hitelfedezeti arányára,
ab) a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékére, valamint
b) hitelintézetek és befektetési vállalkozások tekintetében a Magyarország területén elhelyezkedő lakóingatlanok és kereskedelmi
ba) ingatlanok ágazatában jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyokra,
bb) ingatlanokkal fedezett lakossággal szembeni kitettségekre vonatkozó kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értékek minimális szintjére
vonatkozó szabályokat állapít meg.
(3) Az MNB elnöke a (2) bekezdés b) pontja szerinti rendeletében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet)
a) 124. cikkében meghatározottaknak megfelelően határozza meg a kockázati súlyokat azzal, hogy a lakóingatlanok esetében 35 és 150 százalék közötti sávban, a kereskedelmi ingatlanok esetében 50 és 150 százalék közötti sávban, valamint a 100 százaléknál alacsonyabb, kedvezményes kockázati súlyok alkalmazási feltételeire egyúttal szigorúbb szabályokat állapít meg,
b) 164. cikkében meghatározottaknak megfelelően határozza meg a kitettséggel súlyozott átlagos LGD minimális szintjét azzal, hogy pénzügyi stabilitási szempontok figyelembevételével a minimális LGD érték esetében magasabb minimális értéket is meghatározhatnak.”
157. § (1) Az MNB tv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján rendeletében szabályozza az anticiklikus tőkepuffer képzésének feltételeit.”
(2) Az MNB tv. 33. § (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján az anticiklikus tőkepufferráta meghatározásához negyedévente irányadó pufferrátát - az anticiklikus tőkepufferráta meghatározásának alapjául szolgáló rátát - állapít meg, amelynél figyelembe veszi
a) a hitelezési ciklus állapotát,
b) a hitelállomány túlzott növekedéséből fakadó kockázatokat,
c) a nemzetgazdasági sajátosságokat,
d) a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékét, és annak a hosszú távú trendtől való eltérését,
e) az Európai Rendszerkockázati Testület anticiklikus tőkepufferráta meghatározására vonatkozó iránymutatását.
(3) Az MNB az irányadó pufferráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertant közleményben teszi közzé.
(4) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében az irányadó pufferráta, a (2) bekezdés e) pontja szerinti iránymutatás, és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely egyéb tényező figyelembevételével meghatározza és honlapján közzéteszi a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan az anticiklikus tőkepufferráta mértékét. Az MNB az anticiklikus tőkepufferráta mértékét negyedévente felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményét honlapján közzéteszi előre megjelölt időpontokban.
(5) Ha az anticiklikus tőkepufferráta először kerül meghatározásra, és 0% feletti, vagy ha emelkedik, az MNB elnökének rendeletét annak alkalmazási kezdő időpontja előtt 12 hónappal kell kihirdetni. Ha ettől eltérően az MNB az anticiklikus tőkepuffer képzésére ennél rövidebb felkészülési időszakot határoz meg, akkor ennek részletes indokait honlapján közleményben teszi közzé.
(6) Ha az anticiklikus tőkepufferráta mértékének csökkentésére vagy elengedésére kerül sor, akkor az anticiklikus tőkepufferráta azonnal alkalmazandó, és ez esetben az MNB honlapján közleményben közzé teszi azt az időintervallumot, amely alatt várhatóan nem kerül sor anticiklikus tőkepufferráta mértékének növelésére. Ez a közlemény nem köti az MNB-t az anticiklikus tőkepufferráta mértékének felülvizsgálatában.”
158. § (1) Az MNB tv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező,
a) globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások körét összevont alapon, valamint
b) egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon,
és folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.”
(2) Az MNB tv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az MNB a Hpt. 90. § és a Bszt. 110/E. § alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal tájékoztatnia kell az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait a következőkről:
a) indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások rendszerszintű kockázatát,
b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatása,
c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepufferráta mértéke.”
159. § (1) Az MNB tv. a 35. §-t követően a következő 23/A. alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:
„23/A. Rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatot csökkentő intézkedések
35/A. § (1) Ha a nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kialakulásának megelőzése és csökkentése, és a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, akkor az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát határozhat meg.
(2) A 141/A. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatás magában foglalja:
a) a magyarországi rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatnak, és annak pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt hatásának ismertetését,
b) a rendszerkockázati tőkepuffer szükségességének, és annak várható hatékony és arányos kockázatcsökkentő hatásának bemutatását,
c) a rendszerkockázati tőkepuffer egységes piacra gyakorolt várható hatásának ismertetését,
d) annak bemutatását, hogy az e törvényben, a Hpt.-ben és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott rendelkezések - az 575/2013/EU rendelet 458-459. cikkének kivételével - nem elégségesek a feltárt rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázat kezelésére, és az elégségesség hiányának bemutatására is kitér, valamint
e) az alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét.
(3) Ha az MNB 3% vagy az alatti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor a 141/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatást követően - legkorábban 30 nappal - alkalmazhatja azt a Hpt. 92. § (1) bekezdésében és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kitettségre vonatkozóan azzal, hogy minden EGT-államban lévő kitettségekre azonos rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő.
(4) Ha a (3) bekezdéstől eltérően az MNB 3% feletti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén vezetheti be. Ebben az esetben az MNB által előzetesen megküldött tervezetet véleménnyel ellátva megküldi az Európai Bizottságnak, amely kettő hónapon belül véleményt küld az MNB-nek.
(5) Ha a (4) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, a (4) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB köteles az Európai Bizottság véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.
(6) Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát, mérlegelve a 141/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.
(7) Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon ki ajánlást egy vagy több EGT-állam vonatkozásában az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer elismerésének érdekében.”
(2) Az MNB tv. 35/A. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés b) pontja és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kitettségre 3 százalék feletti vagy a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pontja és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti kitettségre 5 százalék feletti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén vezetheti be. Ebben az esetben az MNB tervezetét véleménnyel ellátva megküldi az Európai Bizottságnak, amely kettő hónapon belül véleményt küld az MNB-nek.
(5) Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pont és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdés a) és c) pont szerinti kitettségre 3 és 5 százalék közötti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor az MNB előzetesen megküldi a tervezetét véleménnyel ellátva az Európai Bizottságnak azzal, hogy a rendszerkockázati pufferrátát e bekezdés szerint csak az Európai Bizottság előzetes véleményének kézhezvételét követően vezetheti be.
(6) Ha a (4) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, a (4) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB köteles az Európai Bizottság véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.
(7) Ha az (5) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, az (5) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB az ellenvélemény figyelembe vétele nélkül bevezetheti a tervezetében meghatározott mértékben a rendszerkockázati tőkepufferrátát azzal, hogy a vélemény figyelembe nem vételét részletesen indokolja az Európai Bizottság számára.”
(3) Az MNB tv. 35/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben másik EGT-államban székhellyel rendelkező anyavállalat hitelintézet leányvállalata érintett, a MNB az Európai Bizottsággal egyidejűleg az ügyben érintett többi illetékes felügyeleti hatóságot is értesíti, egyeztet velük. Ha a többi érintett illetékes felügyeleti hatóság és az MNB nem ért egyet az Európai Bizottságnak megküldött javaslat tekintetében, vagy a javaslatnak az Európai Bizottság felé megküldését követő egy hónapon belül az Európai Rendszerkockázati Testület a rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazását illetően ellenvéleményt fejez ki, akkor az MNB az Európai Bankhatósággal egyeztetést kezdeményez, amely egyeztetés során az Európai Bankhatóság részéről rögzítésre kerülő vélemény az MNB-re nézve nem kötelező.
(9) Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát mérlegelve a 141/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.
(10) Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon ki ajánlást egy vagy több EGT-állam vonatkozásában az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer elismerésének érdekében.”
160. § Az MNB tv. 39. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
[Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja]
„s) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény”
(hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.)
161. § Az MNB tv. 40. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az 575/2013/EU rendelet végrehajtását.”
162. § (1) Az MNB tv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MNB a honlapján közzéteszi
a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,
b) azon külföldi illetékes felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel felügyeleti együttműködési megállapodást kötött,
c) a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,
d) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek tőkeszükséglet számításának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése során alkalmazott feltételeket és módszereket,
e) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális előírások tekintetében a jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,
f) az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a felügyelete alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó ajánlásait,
g) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek körét és a vonatkozó mérlegelési jogkör gyakorlásának módját és elveit,
h) a javadalmazás tekintetében biztosított felülvizsgálat és értékelés módszertanát és elveit,
i) a Hpt. és az 575/2012/EU rendelet megsértése következtében, valamint felügyeleti közigazgatási intézkedések ügyében hozott határozatok számát és jellegét,
j) az 575/2013/EU rendelet Ötödik részének alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálatakor alkalmazott általános kritériumokat és módszereket, valamint az 575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálata ügyében a felügyeleti felülvizsgálat eredményének összefoglalását és az 575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálatakor hozott elutasító határozatok összegző leírását,
k) az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (3) bekezdés a) pontjánál alkalmazott kritériumokat, valamint az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (3) bekezdés vonatkozásában
ka) a mentesített anyavállalatok számát és azon anyavállalatok számát, amelyek leányvállalata harmadik országban van,
kb) a mentesített anyavállalatok összevont alapon számított szavatoló tőkéjének összesített értékét és a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéje összegeinek az összesített értékét,
kc) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,
kd) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti, összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,
l) az 575/2013/EU rendelet 9. cikk (1) bekezdés vonatkozásában alkalmazott kritériumok, valamint az 575/2013/EU rendelet 9. cikk (1) bekezdés vonatkozásában
la) a mentesített anyavállalatok számát és azon anyavállalatok számát, amelyek leányvállalata harmadik országban van,
lb) a mentesített anyavállalatok összevont alapon számított szavatoló tőkéjének összesített értékét és a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéje összegeinek az összesített értékét,
lc) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,
ld) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti, összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,
m) a 33. § (4) bekezdésében meghatározottakkal egyidejűleg
ma) a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékét, és annak a hosszú távú trendtől való eltérését,
mb) az irányadó pufferráta mértékét,
mc) az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, és meghatározásának indoklását,
md) a 33. § (5) és a (6) bekezdésében meghatározott időpontokat,
n) ha a Hpt. 88. § (4) bekezdés a) pontja alapján az MNB a 2,5 százalék feletti anticiklikus tőkepufferráta alkalmazására kötelezi a hitelintézetet, vagy ha az MNB a Hpt. 88. § (3) és (5) bekezdése alapján anticiklikus tőkepufferrátát határoz meg a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységére vonatkozóan, akkor
na) az alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta mértékét,
nb) az érintett EGT-állam vagy harmadik ország nevét, amelyben a hitelintézet által végzett tevékenység kockázattal súlyozott kitettségértékére vonatkozik az anticiklikus tőkepufferráta,
nc) időpontot, amelytől kezdve alkalmazandó az anticiklikus tőkepufferráta, ha az először kerül meghatározásra vagy ha mértéke növekszik, és
nd) indoklást, ha az nc) alpont szerinti időpont kevesebb, mint 12 hónappal követi ezen közzétételt,
o) a 35/A. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferrel kapcsolatban
oa) a rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét,
ob) az érintett hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások körét,
oc) a rendszerkockázati tőkepuffer bevezetésének indokát, ha ennek nyilvánosságra hozatala nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását,
od) a rendszerkockázati tőkepuffer képzésének kezdő időpontját, és
oe) azon EGT-államok és harmadik országok megnevezését, amelyek esetén az MNB elismeri az általuk meghatározott rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét,
p) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények nevének naprakész listáját és ez utóbbiak alkategóriákba való besorolását, valamint
q) az irányadó pufferráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertant.”
(2) Az MNB tv. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az MNB a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségének
a) rendszeresen, de havonta legalább egyszer eleget tesz,
b) egységes elektronikus elérési helyen, átlátható módon tesz eleget.”
163. § Az MNB tv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.”
164. § (1) Az MNB tv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. § és 189-192. § és a Bszt. 164. § alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, jogerős határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is.”
(2) Az MNB tv. 53. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben és Bszt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a nyilvánosságra hozatal
a) aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest,
b) aránytalan veszteséget okoz a természetes és jogi személyekre nézve, vagy
c) veszélyezteti valamely folyamatban lévő bűnügyi nyomozás sikerességét.
(5) Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzététele elhalasztható, ha a jogsértő magatartás várhatóan rövid időn (legfeljebb 30 napon) belül megszűnik, és a jogsértés nem veszélyezteti a jogi személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.
(6) Az MNB a Hpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott intézkedésekről és kivételes intézkedésekről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig nyilvántartja a honlapján.”
165. § Az MNB tv. 57. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az MNB által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez. Az Európai Gazdasági Térség államaiban (a továbbiakban: EGT-állam) pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli és azzal egyenértékű jogi védelmet biztosító adattovábbításra kerülne sor.”
166. § Az MNB tv. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
a) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy, szervezet esetén a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetve bírságot szab ki, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személlyel, szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza:
ba) felhívja az előírások pontos, határidőben történő betartására,
bb) határidő tűzésével kötelezi a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére,
bc) kötelezi intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására, akár a megtett intézkedésekről való beszámolási kötelezettség mellett,
bd) előírja rendkívüli, illetve visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését,
be) elrendeli a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre beváltható bankjegyről és érméről engedély nélkül készített utánzatok megsemmisítését,
bf) bírságot szab ki, vagy
bg) fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: intézkedés.]”
167. § Az MNB tv. 76. §-a a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában meghatározott szabálysértés esetén és a Bszt. 164. § alapján az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző jogi személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszközt hitelintézeti engedély hiányában végző vállalkozás tekintetében a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti év 89. § (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti nettó árbevételének 10 százalékáig, de legfeljebb a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség - amennyiben meghatározható - kétszereséig terjedhet. Ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, akkor a bruttó bevétel az anyavállalat konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi bruttó bevétele.
(6) A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott szabálysértés esetén az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző természetes személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszköz gyűjtését végző természetes személy esetében 1 467 550 000 Ft, de legfeljebb a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség - ha meghatározható - kétszereséig terjed.”
168. § Az MNB tv. 94. § (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„(1) Az MNB, ha engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére került sor, és arra az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek, vagy a közérdeknek a védelme miatt szükség van honlapján közzéteszi
a) a határozat számát és tárgyát,
b) a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét,
c) a jogsértő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét és
d) a határozat rendelkező részét.”
169. § (1) Az MNB tv. 140. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
„k) a Bszt. 164. §-a alapján hozott határozatokat,”
(2) Az MNB tv. 140. § (3) bekezdés a következő s)-u) ponttal egészül ki:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
„s) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény nevét és azt, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények melyik alkategóriába tartoznak,
t) a 35/A. § (1) bekezdésében, a Hpt. 92. § (1) bekezdésében és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatok eredményét,
u) a Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és 110/B. § (8) bekezdése szerinti mentesítést.”
(3) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja)
„b) az Európai Bankhatóságot
ba) a hitelintézet számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak visszavonásáról az indoklással együtt,
bb) a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,
bc) a Hpt. 36. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,
bd) a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról és annak megszűnéséről,
be) a Hpt. 175. § (5) bekezdése szerinti megállapodásról, ha a megállapodás eredményeként az MNB látja el az összevont alapú felügyeletet, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű belső irányításról, rendszerekről, eljárásokról és mechanizmusokról,
bf) a Hpt. 167. § (4) és (5) bekezdése szerinti értékeléséről,
bg) a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról;
bh) azon hatóságok nevéről, amelyek a Hpt. 159. § (3) bekezdés b) pontja szerinti üzleti titok és 161. § (2) bekezdés c) pontja szerinti banktitok alóli mentesítés keretében információt kaptak,
bi) hitelintézetben megszerzett befolyásoló részesedésről,
bj) azon pénzügyi holding társaságról vagy vegyes pénzügyi holding társaságról, amely az 575/2013/EU rendelet 11. cikke alá tartozik,
bk) ha a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pkt.) 9. § (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding társaság esetében,
bl) a Hpt. 126. § (5) bekezdésében meghatározott információkról,
bm) a Hpt. 145. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről,
bn) a Hpt. 174. § (5) bekezdése, a 185. §, 199. § (5) bekezdése, valamint a Bszt. 164. §-a alapján hozott határozatokról,
bo) a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet vagy befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,
bp) a Hpt. 114. §-a szerinti helyreállítási terv kialakításával és koordinálásával kapcsolatosan tervezett megbeszélésekről,
bq) a Hpt. 180. § (1) bekezdésének és a Bszt. 162. § (5) bekezdésének alkalmazásáról,
br) a Hpt. 177. § és Bszt. 163/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárások működéséről és az MNB által alkalmazott módszerről,
bs) a 35/A. § (2) bekezdésében meghatározott információkról,
bt) a Hpt. 86. §-ával, 88. §-ával, valamint a Bszt. 110/A. §-ával és 110/C. §-ával kapcsolatos döntésről,
bu) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik,
bv) a 35/A. §-ban, a Hpt. 92. §-ában, és a Bszt. 110/G. §-ában meghatározott felülvizsgálatok eredményéről,
bw) ha a Pkt. 9. §-a (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding társaság esetében,
bx) a Hpt. 112. § (5) bekezdése és a Bszt. 24/D. § (5) bekezdése szerinti elemzésről,
by) Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és a 110/B. § (8) bekezdése szerinti mentesítésről.”
(4) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(Az MNB tájékoztatja)
„d) az Európai Bankbizottságot a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepére kiadott tevékenységi engedélyről,
e) az Európai Rendszerkockázati Testületet
ea) a 33. § (4) bekezdése alapján meghatározott negyedéves anticiklikus pufferrátáról, és a 43. § (2) bekezdés m) pontja szerint nyilvánosságra hozott információkról,
eb) a Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és a 110/B. § (8) bekezdése szerinti mentesítésről,
ec) a 35. § (2) bekezdésében meghatározott információkról,
ed) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik,
ee) a 35. § (1) bekezdésben, a Hpt. 89. § (9) bekezdésében, valamint a Bszt. 110/D. § (9) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatok eredményéről.”
170. § Az MNB tv. 37. alcíme a következő 141/A. §-sal egészül ki:
„141/A. § (1) Az MNB a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörével kapcsolatosan tájékoztatja
a) a 35/A. § (1) bekezdésben rögzített határozatának közlése előtt legalább 1 hónappal az Európai Bizottságot, az Európai Bankhatóságot, az érintett EGT-államnak vagy érintett harmadik országnak az illetékes vagy a kijelölt hatóságát, ha rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván meghatározni vagy módosítani,
b) az Európai Bizottságot, az Európai Bankhatóságot, az Európai Rendszerkockázati Testületet és az érintett EGT-állam illetékes vagy kijelölt hatóságát, ha a 35. § alapján elismeri a másik EGT-államban meghatározott rendszerkockázati tőkepufferrátát.
(2) Ha az MNB a 183/A. § alapján anticiklikus tőkepufferátát határoz meg a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek számára 2016. január 1-jét megelőzően, akkor arról tájékoztatja az Európai Bizottságot, az Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai Bankhatóságot és a releváns felügyeleti kollégiumot.
(3) Ha valamely EGT-állam erre kijelölt hatóság anticiklikus tőkepufferrátát határoz meg 2016. január 1-jét megelőzően, akkor az MNB azt elismerheti, de az elismeréséről tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot, az Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai Bankhatóságot és a releváns felügyeleti kollégiumot.”
171. § Az MNB tv. 54. alcíme a következő 183/A-183/C. §-sal egészül ki:
„183/A. § (1) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően - a (2), a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - az anticiklikus tőkepufferrátát a Hpt. 87. §-a és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított Bszt. 110/B. §-a szerinti mértékben legkésőbb 2019. január 1-jétől állapítja meg.
(2) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapíthatja meg:
a) 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,
b) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint
c) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig,
azzal, hogy 2017. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg.
(3) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapítja meg:
a) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,
b) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint
c) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig,
azzal, hogy 2018. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg.
(4) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapítja meg:
a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,
b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint
c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig
azzal, hogy 2019. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg.
183/B. § Az MNB a Módtv.-vel megállapított 35/A. § (5) bekezdésének megfelelően 3% és 5% közötti rendszerkockázati tőkepuffert 2015. január 1-jétől írhat elő.
183/C. § A PSZÁF 176. § szerinti megszűnése előtt a pénzügyi felügyeleti feladatainak ellátásával összefüggésben keletkezett, a PSZÁF nyilvántartásában, irattárában 2013. szeptember 30. napján fellelhető iratokat az MNB jogosult kezelni.”
172. § (1) Az MNB tv. 185. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„g) az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,”
(2) Az MNB tv. 185. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„i) az Európai Parlament és Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK irányelve a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázatvállalások, felügyeletei szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról, 1. cikk,”
(3) Az MNB tv. 185. § a következő q) és r) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„q) az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 260/2012/EK rendelete az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról,
r) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról.”
173. § Az MNB tv.
a) 24. § (6) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény” szöveg,
b) 41. § (1) bekezdésében az „EGT-államon” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) államán” szöveg,
c) 42. § g) pontjában az „a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során észlelt a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás ideértve a továbbiakban a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, piaci manipulációt, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén” szövegrész helyébe az „az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység észlelése esetén; a bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás (a továbbiakban ideértve a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, illetve piaci manipulációt) gyanúja esetén; a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából; továbbá a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából” szöveg,
d) a 42. § h) és j) pontjában az „Európai Gazdasági Térség” szövegrész helyébe az „EGT” szöveg,
e) 43. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés c)-e) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c)-f), h) és j)-p) pontja” szöveg,
f) 46. §-ában a „hatósági eljárás általános” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás és szolgáltatás általános” szöveg,
g) 68. § (3) bekezdésében a „befejezésekor igazolja” szövegrész helyébe a „befejezésekor megbízólevele felmutatásával igazolja” szöveg,
h) a 82. § (1) bekezdésében, a 140. § (8) bekezdésében, a 163. § (2) bekezdésében, a 164. § (8) bekezdés b) pontjában az „Európai Gazdasági Térség” szövegrész helyébe az „EGT” szöveg,
