i) 91. § (1) bekezdésében az „engedély nélkül végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére” szövegrész helyébe az „engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre, a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzésére” szöveg,
j) 92. § (1) bekezdés b) pontjában a „képviselőt vagy kézbesítési megbízottat” szövegrész helyébe a „képviselőt, kézbesítési meghatalmazottat vagy kézbesítési megbízottat” szöveg,
k) 107. §-ában a „közvetítői vagy hatósági eljárást” szövegrész helyébe a „közvetítői eljárást” szöveg,
l) 140. § (3) bekezdés h) pontjában a „Hpt. 32/A. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 36. § (5) bekezdése” szöveg,
m) 140. § (3) bekezdés i) pontjában a „Hpt. 96/B. § (3)-(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 174. § (5)-(7) bekezdése” szöveg,
n) 140. § (3) bekezdés m) pontjában a „Hpt. 168/A. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hpt. 199. § (5) bekezdése” szöveg,
o) 153. § (4) bekezdésében a „befektetési alapjegy” szövegrész helyébe a „befektetési jegy” szöveg,
p) 159. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Hpt” szövegrész helyébe az „az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.)” szöveg,
q) 171. § (2) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában az „a Hpt.” szövegrész helyébe az „az Fszt.” szöveg,
r) 176. § (6) bekezdésében a „PSZÁF helyébe az MNB” szövegrész helyébe a „PSZÁF helyébe az MNB, továbbá a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület helyébe a Pénzügyi Békéltető Testület” szöveg
lép.
174. § Hatályát veszti az MNB tv.
a) 33. § (7)-(9) bekezdése, 171. § (1) bekezdés k) pont kd) alpontja és a 185. § h) pontja,
b) 63. § (2) bekezdésében a „hatósági” szövegrész,
c) 64. § (1) bekezdésében az „a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél és szervezetnél” szövegrész,
d) 93. § (5) bekezdés a) pontjában a „piacfelügyeleti” szövegrész,
e) 116. § (4) bekezdésében a „határozat, illetve” szövegrész,
f) 125. § a) pont aa) alpontjában az „(a továbbiakban: más EGT-állam)” szövegrész,
g) 177. § (3) bekezdésében az „ , amely az MNB eredménytartalékát növeli” szövegrész.
175. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 38. alcíme a következő 54/A. §-sal és 54/B. §-sal egészül ki:
„54/A. § A támogató és a támogató nevében eljáró szervezet az 50. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzése céljából, a kedvezményezett nyilatkozata alapján a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig, vagy - ha az későbbi - a költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli:
a) a kedvezményezettnek az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti jogállására vonatkozó adatot,
b) ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti szervezet,
ba) a kedvezményezett tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
bb) a kedvezményezettben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, tulajdoni hányadának, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
bc) a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
bd) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adóilletőségét,
be) a kedvezményezett és a bb) alpont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ellenőrzött külföldi társaság jogállásának megítéléséhez szükséges, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott adatokat,
c) ha a kedvezményezett az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti szervezet,
ca) a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek természetes személyazonosító adatait,
cb) a kedvezményezett és a kedvezményezett vezető tisztségviselőinek 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedésével működő szervezet nevét,
cc) a kedvezményezettnek és a kedvezményezett vezető tisztségviselőjének a cb) alpont szerinti szervezetben fennálló tulajdoni hányadának mértékét,
cd) a cb) alpont szerinti szervezet tényleges tulajdonosának természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
ce) a cb) alpont szerinti szervezet átláthatóságának vizsgálatához e §-ban előírt, a cd) alpontban meghatározottakon kívüli adatokat és
cf) a kedvezményezett székhelyét.
54/B. § A támogató a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig a honlapján vagy - ha a támogató honlappal nem rendelkezik - a támogató irányító szervének honlapján közzéteheti a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kedvezményezettre vonatkozóan
a) az 54/A. § a) pontja szerinti adatot,
b) az 54/A. § b) pont bb) és bd) alpontja szerinti adatot,
c) az 54/A. § b) pontja szerinti kedvezményezett tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
d) az 54/A. § b) pont bb) alpontja szerint szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
e) az 54/A. § c) pontja szerinti kedvezményezett vezető tisztségviselőjének nevét,
f) az 54/A. § c) pont cb), cc) és cf) alpontja szerinti adatot és
g) az 54/A. § c) pont cb) alpontja szerinti szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét.”
(2) Az Áht. 111. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A VI. Fejezetet a 2012. január 1-jén vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2012. január 1-jén vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra, valamint a 2012. január 1-jét megelőzően megjelentetett pályázati kiírások alapján 2014. január 1-jén vagy azt követően benyújtott pályázatokra és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell alkalmazni.”
176. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény 25. § (1) bekezdésében a „2014. január 2-án” szövegrész helyébe a „2015. január 2-án” szöveg lép.
177. § (1) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 33. § (24) bekezdése.
(2) A Módtv. 84. § (9) bekezdésében a „(23)-(25) bekezdése” szövegrész helyébe a „(23) és (25) bekezdése” szöveg lép.
178. § (1) A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 6. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az Áht. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettségvállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 54/A. §-ban foglaltak szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 54/A. §-ban meghatározott adatokat kezelni, azzal, hogy ahol az 54/A. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály más feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének, vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.””
(2) A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 6. § (17) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(17) Az Áht. 109. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„27. az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét, az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén kiróható bírság mértékét és a kiszabás módját, valamint a 103. § (4) bekezdése szerint közzétett adatok körét és a közzétételre vonatkozó szabályokat,””
(3) Nem lép hatályba a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 7. § (1) bekezdés d)-f) pontja.
179. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 19. § a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(19. § Mentes az adó alól:)
„a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,”
180. § A Htv. 52. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve
a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,
b) a külterületen fekvő termőföldet,
c) a tanyát,
d) a közút területét,
e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,
g) a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét,
h) az erdőt,
i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet,”
181. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatósági ár a külön jogszabályban rögzített ár.”
(2) Az Art. 176/H. § (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba. A hatósági ár a már megkötött szerződésekre is vonatkozik.
(6) A hatósági árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.
(7) A hatósági ártól eltérő árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.
(8) A hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.”
182. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény (a továbbiakban: Adómód tv.) 28. §-ának a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (8) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
[A támogatási igazolás alapján a (6) és (7) bekezdés szerint meghatározott kiegészítő támogatásra jogosult:]
„b) a (4) és (5) bekezdés hatálya alá tartozó támogatási igazolás esetén - az adózó döntése szerint - vagy a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezet.”
(2) Az Adómódtv. 75. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„75. § A Jöt. a következő 110/A-110/B. §-sal egészül ki:
„110/A. § (1) Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni, értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet. E fejezet alkalmazásában regisztrációra kötelezett
a) a termelő,
b) a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V.4.) FVM rendelet szerinti termelői csoport (termelői csoport),
c) az a fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, ahol elsődleges dohányfeldolgozást és fermentálást eredményező eljárással fermentált dohányt állítanak elő, valamint az üzemeltetőnek az üzem területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tárolója (fermentáló üzem),
d) a dohánygyártmány-adóraktár, valamint az adóraktár-engedélyes használatában álló, az adóraktár területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tároló,
e) a Magyarország területére szárított dohányt és fermentált dohányt behozó (a továbbiakban: dohányimportáló),
f) az a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó, aki regisztrációra kötelezettől - kivéve dohánykereskedőtől - szárított dohányt és fermentált dohányt vásárol regisztrációra kötelezett részére történő továbbértékesítési céllal (a továbbiakban: dohánykereskedő).
(2) Szárított dohány és fermentált dohány csak a vámhatóság által nyilvántartásba vett regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható át közvetlenül vagy írásbeli szerződésben megbízott fuvarozó, szállítmányozó igénybevételével.
(3) A dohányimportáló és a dohánykereskedő köteles az áruforgalmát pontosan nyilvántartani, valamint az árumozgásokat szállítmányonként, legkésőbb az adott importálási, dohánykereskedelmi ügylet megkezdéséig a vámhatóságnak bejelenteni.
(4) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.
(5) Az e §-ban előírt regisztrációs és bejelentési kötelezettségnek elektronikus úton kell eleget tenni.
110/B. § (1) Cigarettapapír-lapot, cigarettapapír-hüvelyt, illetve dohánylevél-töltőt kizárólag a Dohánytörvény 11. §-ában meghatározott elárusító helyen lehet Magyarországon forgalmazni.
(2) Az e §-ban foglalt rendelkezések teljesítése, annak ellenőrzése és felügyelete, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás jövedéki ügynek minősül.””
(3) Az Adómódtv. 78. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„78. § (1) A Jöt. 115. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Kilogrammonként 100 ezer forint jövedéki bírsággal sújtandó
a) a 110/A. § (2) bekezdését átadóként, átvevőként, értékesítőként vagy vevőként megsértő személy,
b) a vámhatóság által nyilvántartásba nem vett regisztrációra kötelezett, ha szárított dohányt vagy fermentált dohányt tárol, behoz, értékesít,
c) a vámhatóság által nyilvántartásba nem vett személy, ha szárított dohányt vagy fermentált dohányt birtokol és nem tudja igazolni, hogy a 110/A. § (2) bekezdése szerinti fuvarozó vagy szállítmányozó.”
(2) A Jöt. 115. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forralóüst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz - ide nem értve a dohánylevél-töltőt - jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése vagy importálása legalább 500 ezer forint összegű, legfeljebb 50 millió forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.”
(3) A Jöt. 115. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Jöt. 110/B. §-ban foglaltak megsértése esetén a jogellenesen értékesített cigarettapapír-hüvely, illetve cigarettapapír-lap minden darabja (lapja) után 500 forint, a dohánylevél-töltő minden darabja után 15 ezer forint jövedéki bírság szabható ki.””
(4) Az Adómódtv. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„86. § A Jöt. a következő 128/H. §-sal egészül ki:
„128/H. § (1) Ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 24. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjának és a 24. § (2) bekezdés b) pontjának hatálybalépése következtében a bejegyzett kereskedőnek a jövedéki biztosítékát meg kell emelnie, erre a vámhatóság felszólítja. A bejegyzett kereskedőnek a felszólítást követő 30 napon belül kell e kötelezettségét teljesítenie.
(2) A Módtv. hatályba lépésekor a 110/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet már folytató 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettnek a regisztráció iránti kérelmet 2014. január 31-ig kell a vámhatósághoz benyújtani.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a (2) bekezdés szerinti időpontig hiánytalanul benyújtó 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettet a vámhatóság általi nyilvántartásba vételig regisztráltnak kell tekinteni.
(4) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezései szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által nyilvántartott, támogatásban részesülő 110/A. § (1) bekezdése szerinti regisztrációra kötelezettnek a regisztráció iránti kérelmet 2014. február 28-ig kell a vámhatósághoz benyújtani.
(5) A (4) bekezdés szerinti személyt a vámhatóság általi nyilvántartásba vételig regisztráltnak kell tekinteni.
(6) A Módtv. hatályba lépésekor a 110/B. § (1) bekezdése szerinti termékek forgalmazását végző személy tevékenységét 2014. január 15-ig végezheti a 110/B. § (1) bekezdésétől eltérően.””
(5) Az Adómód tv. 116. § (2) bekezdése nem lép hatályba.
183. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 1. § 2013. december 31-én lép hatályba.
(3) A 2-13. §, 15. §, a 16. § (2) bekezdése; 18-32. §, 35-49. §-a, az 53. §, az 55-56. §, 58-61. §, a 62. § (1) bekezdése, a 62. § (4) bekezdése, a 62. § (7) és (8) bekezdése, 63-82. §, 83. § (1) bekezdése, 84-119. §, 122-123. §, 125-126. §, 128-153. §, 155-158. §, 159. § (1) bekezdés és a 160-175. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 33. § és 124. § 2014. január 2-án lép hatályba.
(5) A 14. § és a 16. § (1) bekezdés a kihirdetést követő harmincadik napon lép hatályba.
(6) A 179-180. § 2014. február 1-jén lép hatályba.
(7) Az 50-52. §, 54. §, 57. § (2) bekezdése, 83. § (2) bekezdése és a 121. § 2014. március 15-én lép hatályba.
(8) Az 57. § (1) bekezdése és a 120. § 2014. július 1-jén lép hatályba.
(9) A 159. § (2) és (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
184. § A 156. §, 157. § (1) bekezdése, 158. § (1) bekezdése, 160. §, 163. § és a 173. § c), d) és r) pontja az Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
185. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 260/2012/EK rendelete az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról,
d) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
186. § (1) A Bit. - az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított -
a) 37. § (1) bekezdés l) pontja az „ügyfélnek járó összeget nem vehet át” szövegrész helyett „ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át” szöveggel,
b) 89. § (2) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel” szövegrész helyett a „szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, pénzügyi vagy jogi - végzettséggel” szöveggel,
c) 91/T. § (1) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági vagy pénzügyi” szövegrész helyett a „szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi, mérnöki, jogi vagy pénzügyi -” szöveggel,
d) 91/U. § (1) bekezdés a) pontja a „felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel” szövegrész helyett a „szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, biztosítási, pénzügyi vagy jogi - végzettséggel” szöveggel,
e) 231/C. § (3) bekezdése a „szervezetekre vagy személyekre” szövegrész helyett a „biztosítókra” szöveggel,
f) 231/C. § (4) bekezdés
fa) nyitó szövegrésze a „szervezetek vagy személyek” szövegrész helyett a „biztosítók” szöveggel,
fb) a) pontja az „eltérően a vezető aktuárius” szövegrész helyett az „eltérően - kizárólag üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató biztosító esetén - a vezető aktuárius” szöveggel,
fb) b) pontja az „eltérően a biztosítástechnikai” szövegrész helyett a „eltérően az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány biztosítástechnikai” szöveggel,
fc) c) pontja a „tekintetében egy adott ingatlan (telek, épület) értéke az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 100 százalékáig vehető figyelembe fedezetként” szövegrész helyett a „tekintetében az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 100 százalékban lefedhető ingatlanokkal” szöveggel,
g) 231/D. § (4) bekezdése a „91/T. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 91/U. § (2) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyett a „91/T. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 91/U. § (1) bekezdés b) pontjában” szöveggel
lép hatályba.
(2) A Gfbt. - az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított - 69. § (1) bekezdés d) pontja a „könyvvizsgáló - éves gazdálkodási jelentéssel összefüggő - külön jelentésére vonatkozó” szövegrész helyett a „nyilvántartásokkal összefüggő biztosítói adatszolgáltatására vonatkozó” szöveggel lép hatályba.
(3) Nem lép hatályba az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 19. §-a és 51. §-a.
187. § Nem lép hatályba a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2013. évi CCI. törvény 92. §-a és az azt megelőző alcímcím.
„1. számú melléklet a 2001. évi XX. törvényhez
Az MFB Zrt. a 3. § (5) bekezdése alapján a Magyar Állam nevében a következő gazdálkodó szervezetekben gyakorol tulajdonosi jogokat:
Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nemzeti Útdíj fizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Korlátolt Felelősségű Társaság
Magyar Lóversenyfogadást-szervező Korlátolt Felelősségű Társaság
Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Regionális Fejlesztési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
DALERD Délalföldi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság
IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Kisalföldi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
EGERERDŐ Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Mecsekerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Pilisi Parkerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
SEFAG Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szombathelyi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Vértesi Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Zalaerdő Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Budapesti Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság”
„2. számú melléklet a 2001. évi XX. törvényhez
Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdés b) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:
MFB-Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
CORVINUS Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MMBF Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság
EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság”
„1. melléklet a 2004. évi I. törvényhez
| A | B | ||
| 1 | Az ingatlan helyrajzi száma | A kijelölt vagyonkezelő | |
| 2 | Budapest, 38440/52 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 3 | Budapest, 38440/53 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 4 | Budapest, 38440/54 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 5 | Budapest, 38293/78 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 6 | Budapest, 74333 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 7 | Budapest, 74232 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 8 | Budapest, 38852/6 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1073, Erzsébet krt. 24. I. emelet) | |
| 9 | Budapest, 38821/4 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1073, Erzsébet krt. 24. I. emelet) | |
| 10 | Budapest, 26085/1123 | Vasas Sport Club (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.) | |
| ” |
„2. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez
Kifizetési szorzótényező
A 110/J. § (2) bekezdése szerinti szorzótényezőt a következőképpen kell meghatározni:
a) ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van, a tényező 0;
b) ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van, a tényező 0,2;
c) ha befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van, a tényező 0,4;
d) ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van, a tényező 0,6.
A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:
a kvartilis alsó határa = Kombinált pufferkövetelmények/4× (Qn - 1)
a kvartilis felső határa = Kombinált pufferkövetelmények/4× Qn
„Q n” az érintett kvartilis sorszáma.”
„4. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez
Javadalmazási politika
1. A befektetési vállalkozás méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.
2. A javadalmazási politika hatálya a befektetési vállalkozás vezető állású személyeire, a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is - és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázatvállalására.
3. A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a befektetési vállalkozás kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz.
4. A befektetési vállalkozás a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed.
5. A javadalmazási politika elveit a felügyelőbizottság fogadja el és vizsgálja felül, az igazgatóság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a befektetési vállalkozás belső ellenőrzése vizsgál felül.
6. Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látják el szervezeti egység vezetését. Ha a befektetési vállalkozás igazgatóságában nincs legalább három olyan igazgatósági tag, aki nem látja el szervezeti egység vezetését, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelő bizottság független tagjai is részt vehetnek.
7. A befektetési vállalkozás meghatározza a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás arányát. A befektetési vállalkozás belső szabályzatában rögzíti a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás hányadát, azzal a korlátozással, hogy a teljesítményjavadalmazás - a 8. pontban meghatározott eltéréssel - nem haladja meg az alapjavadalmazás 100 százalékát.
8. A befektetési vállalkozás az alapjavadalmazás legfeljebb 200 százalékát elérő teljesítményjavadalmazást alkalmazhat, ha
a) a befektetési vállalkozás közgyűlése arra felhatalmazást ad,
b) a közgyűlésen megtárgyalt előterjesztés részletesen feltünteti a magasabb teljesítményjavadalmazás indoklását,
c) a közgyűlésen a befektetési vállalkozás tagjainak támogató határozata
ca) legalább 66 százalékos többségű, amely a tulajdoni jogok legalább 50 százalékát jeleníti meg, vagy
cb) legalább a képviselt tulajdoni jogok 75 százalékos többségével kerül elfogadásra, és
d) a befektetési vállalkozás tájékoztatja a Felügyeletet a közgyűlés előterjesztéséről, valamint a c) pont alapján hozott határozatról.
9. A 8. pont b) alpontja szerinti előterjesztés tartalmazza:
a) a magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány szükségességének indoklását,
b) a javasolt maximális arányt,
c) az érintett vezető állású személyek és munkavállalók számára, beosztására vonatkozó adatokat, valamint
d) a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartására vonatkozó követelményre gyakorolt hatást.
10. A 9. pont c) alpontjában megjelölt személyek sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhatják részvényesi, tulajdonosi vagy tagi szavazati jogaikat a 8. pont c) alpontja szerinti határozat meghozatalakor.
11. A Felügyelet értékeli a 8. pont d) alpontja alapján kapott információkat és figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozások javadalmazási gyakorlatát.
12. A befektetési vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb alapjavadalmazásteljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a befektetési vállalkozás e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményekkel.
13. A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazás legfeljebb 25 százaléka esetében egy legalább öt éves időszakra kiterjesztett kifizetéskor az összeg meghatározására a Felügyelet rendeletében foglalt diszkontrátát alkalmazza.
14. A 7. és 8. pontokban rögzített korlátozásokat figyelembe véve az alapjavadalmazás olyan mértékű, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapjavadalmazásból álljon.
15. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló - pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló -, az érintett szervezeti egység és a befektetési vállalkozás eredményét. A teljesítményértékelés alapja a befektetési vállalkozás hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.
16. A teljesítményjavadalmazás kötelezettség nem vállalható, és nem képezheti részét a jövőbeli javadalmazási terveknek.
17. A teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető ki, és a vezető állású személy vagy a munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha
a) a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete fenntartható, és
b) a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi.
18. A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következőkből áll:
a) az érintett befektetési vállalkozás részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és
b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek
ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy
bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és
amelyek folyamatosan tükrözik a befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.
19. Ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.
20. A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát - a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát - halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően 3 évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként 3-5 éves időszak alatt kell kifizetni.
21. A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszafizetési szabályok alkalmazhatóak. A befektetési vállalkozás a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszafizetési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló
a) olyan magatartás részese volt-e, amely jelentős veszteséget okozott a befektetési vállalkozásnak, vagy felelős volt-e a befektetési vállalkozás számára bekövetkezett jelentős veszteségért, és
b) megfelel-e az alkalmasságra és megfelelőségre vonatkozó sztenderdeknek.
22. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a befektetési vállalkozás nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a befektetési vállalkozás nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.
23. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését.
24. A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.
25. Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazásnak összhangban kell lennie a befektetési vállalkozás hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszafizetési megállapodásokat is.
26. Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 18. pontban meghatározott eszközök formájában.
27. A befektetési vállalkozás ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.
28. Az ellenőrzési feladatokat (ideértve a belső kontroll funkciót is) és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak a javadalmazását - a 29. pontban meghatározott eltéréssel - a felügyelő bizottság felügyeli, kivéve, ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel.
29. Ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel, akkor a javadalmazási bizottság a felelős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért.
30. A befektetési vállalkozás vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.
31. Másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt szabályait alkalmazza.”
