Az Országgyűlés a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése és a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, a kommunista hatalombirtokosok előjogainak lebontása és a még köztünk élő bűnösök felelősségre vonása érdekében az Alaptörvény végrehajtására az Alaptörvény U) cikk (3) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzésével, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárásával foglalkozó testület. A Bizottság jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és e törvény határozza meg.
(2) A Bizottság tevékenysége során minden más szervezettől független.
(3) A Bizottság általános hatáskörrel ellátja a kommunista diktatúrák hatalmi működésének, a hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepének feltárását, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
(4) A Bizottság tagjainak javaslatára önállóan, valamint az Országgyűlés kérésére megállapításokat, jogalkotási javaslatokat tesz, jelentéseket készít, amelyekkel elősegíti a kommunizmus bűneinek feltárását, ezáltal pedig a demokratikus jogállamiság kiteljesedését.
(5) A Bizottság kutatásai alapján a büntetőjogilag felelősnek tartott személyekkel szemben büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezi a legfőbb ügyésznél.
(6) A Bizottság az Alaptörvény U) cikk (3) bekezdése alapján kutatással alátámasztott átfogó jelentésben meghatározza és közzéteszi különösen, hogy mely szerepek, megbízatások, foglalkozások, tisztségek betöltése minősül kommunista hatalombirtoklásnak és mely szervezetek minősülnek kommunista hatalombirtokosnak. A jelentés bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadható meg.
(7) A Bizottságnak az Alaptörvény U) cikk (4) bekezdése alapján közzétett tényállításai bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg.
2. § (1) A Bizottság a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet. A Bizottság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél.
(2) A Bizottság részére e törvényben foglaltakon túlmenően további feladatot törvény csak úgy állapíthat meg, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja.
3. § A Bizottság székhelye Budapest.
4. § A Bizottságnak öt tagja van. A Bizottság az elnökből, az elnökhelyettesből, a választott és a megbízott tagokból áll.
5. § A Bizottság tagjai függetlenek, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek vannak alárendelve.
6. § (1) A Bizottság tagjává válhat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – minden olyan büntetlen előéletű és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki
a) jogi vagy osztatlan, illetve mesterképzésben szerzett társadalomtudományi felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és
b) kiemelkedő tudású elméleti szakember, aki legalább öt éves, jogi vagy társadalomtudományi szakterületen folytatott gyakorlattal rendelkezik, melyet olyan munkakörben végzett, amely betöltésének feltétele a jogi vagy társadalomtudományi felsőfokú végzettség.
(2) A Bizottságnak nem lehet tagja, aki 1972. február 14-e előtt született.
7. § (1) A Bizottság választott tagjainak és elnökének megbízatási ideje kilenc év. A Bizottság elnökét és két tagját az Országgyűlés titkos szavazással, a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. A Bizottság elnökének és két tagjának választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki.
(2) A Bizottság tagja és elnöke tisztségében egyszer választható újra vagy bízható meg.
(3) A Bizottság választott tagjaira és elnökére
a) legfeljebb hatvan, de legkésőbb harminc nappal a tagok megbízatása időtartamának letelte előtt,
b) az a) pontban nem említett esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül,
az országgyűlési képviselők legalább egyötöde írásbeli ajánlással tesz javaslatot.
(4) A jelöléseket az Országgyűlés elnökének kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő két tagjelöltet és egy elnökjelöltet ajánlhat. Az ajánlások mellé jelöltenként a jelöltek elfogadó nyilatkozatát is csatolni kell, ezek nélkül az ajánlás érvénytelen. Annak, aki kettőnél több tagjelöltet, és egynél több elnökjelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(5) Ha a Bizottság elnökének jelölt személyről vagy személyekről, illetve a Bizottság tagjainak jelölt személyekről szóló szavazás eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. Az új választás időpontját az (1) bekezdés szerinti szabályok alapján az Országgyűlés elnöke tűzi ki.
8. § (1) Az Országgyűlés a Bizottság választott tagjait és elnökét a megválasztásukhoz szükséges feltételek megvizsgálását követően, az Országgyűlés kutatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága véleményének ismeretében választja meg.
(2) A Bizottság választott tagjának és elnökének jelölt személy igazolja a megválasztásához szükséges feltételek fennállását, amely adatok nyilvánosak.
(3) A Bizottság választott tagjának és elnökének nemzetbiztonsági ellenőrzését az Országgyűlés elnöke megválasztásukat követően kezdeményezi. A Bizottság választott tagjának és elnökének nemzetbiztonsági ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi.
(4) Ha az Országgyűlés a jelöltet nem választja meg, a jelölő bizottság új javaslatot tesz.
9. § (1) A Bizottság egy-egy tagja a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügyért felelős miniszter megbízása alapján tölti be tisztségét. A megbízás kilenc évre szól.
(2) A Bizottság megbízott tagjának jelölt személy igazolja a megbízásához szükséges feltételek fennállását, amely adatok nyilvánosak.
(3) A Bizottság megbízott tagjának nemzetbiztonsági ellenőrzését az Országgyűlés elnöke kezdeményezi. A Bizottság megbízott tagjának nemzetbiztonsági ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, amely az Országgyűlés elnökét, valamint az (1) bekezdés szerint a Bizottság megbízott tagja megbízására jogosult személyt értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményéről.
10. § A Bizottság tagja hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
11. § (1) A Bizottság tagja tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül más kereső tevékenységet nem folytathat.
(2) A Bizottság tagja nem lehet köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, helyi vagy megyei önkormányzati képviselő.
(3) Ha a Bizottság tagjával kapcsolatban az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a hivatalba lépését követő harminc napon belül meg kell szüntetnie.
(4) Ha a Bizottság tagjával kapcsolatban tevékenysége során az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul, de legkésőbb az összeférhetetlenség kezdetétől számított harminc napon belül meg kell szüntetnie.
12. § (1) A Bizottság tagja a megválasztását, megbízatását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
(2) A Bizottság tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a Bizottság tagja vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a főigazgató a Bizottság munkaszervezeteként működő Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Bizottság tagja megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(4) A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalt vezető főigazgató kezeli. A főigazgató a Bizottság volt tagjának, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát a Bizottság tagja megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi.
13. § A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén annak teljesítéséig a Bizottság tagja a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, és díjazásban, valamint juttatásban nem részesülhet.
14. § (1) A Bizottság elnöke államtitkári, a Bizottság tagja a helyettes államtitkárt megillető díjazásra és juttatásokra jogosult.
(2) A Bizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, díjazása nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. A Bizottság tagja megbízatásának időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
(3) A Bizottság tagjának minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.
15. § A Bizottság tagja az Alaptörvényben és e törvényben meghatározott hatáskörök gyakorlása során kifejtett tevékenysége, az általa közölt tény, ténymagyarázat vagy tény értékelése miatt bíróság vagy hatóság előtt – megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre, e tény, ténymagyarázat vagy tény értékelése miatt a Bizottság tagja ellen bíróság vagy hatóság előtt eljárás nem indítható. Ez a mentesség nem vonatkozik a büntetőjogi felelősségre.
16. § (1) A Bizottságban betöltött tagság megszűnik
a) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével,
b) a megbízatási időtartam leteltével,
c) halállal,
d) lemondással,
e) összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával,
f) ha a Bizottság tagja megbízatásához, megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,
g) ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony a taggal nem tartható fenn.
(2) Ha a Bizottság tagjának tagsága az (1) bekezdés b) pontja alapján szűnik meg, és a megbízási időtartam leteltéig az Országgyűlés a Bizottság új tagját nem választja meg, illetve a 9. § (1) bekezdése szerinti személy nem bíz meg új tagot, az érintett tag megbízatása az utódja megválasztásáig vagy megbízásáig meghosszabbodik. Ha a Bizottság több tagjának szűnik meg egyidejűleg a megbízatása, mint ahány tagot az Országgyűlés a határidőig választ vagy a 9. § (1) bekezdése szerinti személy megbíz, a fiatalabb tag megbízatása hosszabbodik meg.
(3) Ha a Bizottság Országgyűlés által választott több tagjának szűnik meg a megbízatása, az Országgyűlés először a Bizottság azon tagjának utódját választja meg, akinek a megbízatása korábban szűnt meg vagy hosszabbodott meg, illetve korábban szűnne meg.
(4) A Bizottság Országgyűlés által választott tagja megbízatásának a megszűnését az (1) bekezdés e), f) és g) pontjában meghatározott esetben az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának javaslatára az Országgyűlés köteles megállapítani. Az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi eljárására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A Bizottság nem választott tagja megbízatásának a megszűnését az (1) bekezdés e), f) és g) pontjában meghatározott esetben az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának javaslatára a megbízást adó, 9. § (1) bekezdése szerinti személy köteles megállapítani. Az eljárásra az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi eljárására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
17. § A lemondást a Bizottság választott tagja a Bizottság elnökével, a Bizottság elnöke az Országgyűlés elnökével, a megbízott tag a Bizottság elnökével és a megbízást adó, 9. § (1) bekezdése szerinti személlyel írásban közli. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának napjával szűnik meg.
18. § A Bizottság elnöke
a) összehangolja a Bizottság tevékenységét,
b) összehívja és vezeti a Bizottság ülését,
c) meghatározza a Bizottság ülésezési rendjét,
d) javaslatot tesz a Bizottság ügyrendjére, üléseinek napirendjére,
e) javaslatot tesz a Bizottság tagjai által vezetett munkacsoportok összetételére,
f) javaslatot tesz a Bizottság és a Hivatal éves kutatási munkatervére,
g) képviseli a Bizottságot az Országgyűlés és más szervek előtt,
h) irányítja a Hivatalt,
i) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Bizottság ügyrendje számára előír.
19. § (1) A Bizottság elnökének munkáját az elnökhelyettes segíti.
(2) Az elnökhelyettest a Bizottság tagjai sorából az elnök javaslatára a Bizottság választja meg.
(3) Az elnökhelyettes a Bizottság elnökének akadályoztatása esetén elnöki jogkörében eljárva helyettesíti őt, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza. Ha a Bizottság elnökének megbízatása megszűnt, jogkörét az elnökhelyettes gyakorolja.
(4) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik
a) a Bizottság új elnöke hivatalba lépésével,
b) a Bizottságban betöltött tagsága megszűnésével,
c) lemondással.
(5) Az elnökhelyettes az elnökhelyettesi megbízatásról való lemondást a Bizottság elnökével írásban közli. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának napjával szűnik meg.
(6) Az elnökhelyettesi megbízatás (4) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti megszűnése az elnökhelyettes Bizottságban betöltött tagságát nem érinti.
20. § (1) A Bizottság az alábbi tevékenységeket folytatja az 1944. december 21. és 1990. május 2. közötti időszak átfogó elemzésével és a kommunista diktatúra működésének feltárásával összefüggésben:
a) tudományos kutatás,
b) irat, képi- és hanganyagok nyilvánosság számára való közzététele,
c) irat, képi- és hanganyagok digitalizálása,
d) ismeretterjesztés, oktatási segédanyagok kiadása,
e) feltárt tényadatokból és eredményekből nyilvánosság számára elérhető online adatbázis, tudásközpont és digitális archívum létrehozatala,
f) élő tanúk emlékeinek rögzítése,
g) a kommunista diktatúra felépítésével, működésével kapcsolatos vizsgálati eredményeket ágazatonként összefoglaló jelentések készítése,
h) a kommunista hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó személyes adatainak közzététele,
i) együttműködés az ügyészség kijelölt szervezeti egységeivel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő és az Alaptörvény U) cikk (6) bekezdése szerinti bűncselekmények elkövetői körének felderítésében, összhangban a Büntető Törvénykönyv, és az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvény rendelkezéseivel.
(2) Az (1) bekezdés h) pontja alapján közzétett adatokhoz a kommunista hatalombirtokos a rá vonatkozó adatok tekintetében írásbeli megjegyzést tehet, amelyet a Bizottság az eredeti adat változatlanul hagyása mellett közzétesz.
21. § A Bizottság elnöke a Bizottság munkájáról évenként beszámol az Országgyűlésnek.
22. § A Bizottság az elnöke javaslatára:
a) megalkotja ügyrendjét és elfogadja napirendjét,
b) meghatározza a Bizottság tagjai által vezetett munkacsoportok összetételét,
c) meghatározza a Bizottság és a Hivatal éves kutatási munkatervét.
23. § (1) A Bizottság tagja és elnöke a kommunista diktatúra kiépülése és működése idején, 1944. december 21. és 1990. május 2. között keletkezett és állami intézményeknél, valamint egyéb szervezeteknél őrzött minősített adatot nem tartalmazó dokumentumokba, irat, képi- és hanganyagokba korlátlanul betekinthet, azokról másolatot készíthet vagy készíttethet.
(2) A Bizottság tagja és elnöke titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a Bizottság feladat- és hatáskörét érintő minősített adatokat megismerni.
(3) A Hivatal főigazgatója, vezetője és kutatója a kommunista diktatúra kiépülése és működése idején, 1944. december 21. és 1990. május 2. között keletkezett és állami intézményeknél őrzött, minősített adatot nem tartalmazó anyagokba, dokumentumokba, irat, képi- és hanganyagokba korlátlanul betekinthet, azokról másolatot készíthet vagy készíttethet.
(4) A Hivatal főigazgatója, vezetője és kutatója a Bizottság feladat- és hatáskörét érintő minősített adatokat a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti feltételekkel jogosult megismerni.
(5) A Bizottság a minősített adat minősítésének felülvizsgálata érdekében indokolt javaslatot tehet a feladat- és hatáskörrel rendelkező, minősítésre jogosult szervek felé vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének. A javaslattétel tényét, a megkeresett szerv nevét és a megkeresés időpontját a Bizottság honlapján köteles a megkeresésétől számított 15 napon belül nyilvánosságra hozni.
(6) A Bizottság feladata éves munkatervében a tudományos kutatói munka irányának meghatározása, illetve a kutatói munka eredményeiből jelentések összeállítása, amelyek országosan és megyénként, valamint egyes ágazatonként mutatják be a kommunista hatalom döntéshozatali mechanizmusát.
(7) A Bizottság 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladata érdekében többek között vizsgálja a Munkásőrség, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az Ifjú Gárda, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőinek szerepét. A vizsgálat kiterjed továbbá az állambiztonsági szolgálatokra, a minisztertanács tagjaira, a minisztériumok vezetőire, a fővárosi, kerületi, megyei, városi és községi tanácsok vezetőire, továbbá az állami vállalatok és intézmények vezetőire.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásában vezetőnek minősülnek különösen a szervezetek első titkárai, politikai bizottság tagjai, központi bizottság tagjai, osztályvezetői, budapesti, kerületi, megyei, városi és községi pártbizottságok tagjai, üzemi és intézményi pártbizottsági tagok.
24. § A Bizottság a munkájának eredményeiről kiadott jelentéseket, és egyéb, a kommunista hatalom irányítóinak tevékenységéről szóló összefoglalókat a nyilvánosság számára közzéteszi.
25. § A Bizottság a 20. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladata érdekében:
a) a felnövekvő generációk számára oktatási anyagokat készít,
b) konferenciákat, megemlékezéseket szervez,
c) emlékhelyek kialakítását kezdeményezi és egyéb informatív kiadványokat készít.
26. § (1) A Bizottság munkaszervezeteként működő Hivatal központi költségvetési szerv, a Bizottság költségvetési fejezetén belül önálló cím. A Hivatal jogi személy.
(2) A Hivatal ellátja a Bizottság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait.
(3) A Hivatalt a főigazgató vezeti.
(4) A főigazgató a Bizottság elnöke irányításával végzi munkáját.
(5) A főigazgatót a Bizottság elnöke nevezi ki és menti fel. A főigazgató e törvényben és a Bizottság ügyrendjében meghatározottak szerint közreműködik a Bizottság munkájában. A főigazgató az e törvényben foglalt kivételekkel gyakorolja a fejezetet irányító szerv hatásköreit a Bizottság költségvetési fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében.
27. § (1) A Hivatal közszolgálati jogviszonyban álló főigazgatóból, egyéb vezetői munkakört betöltő, valamint nem vezetői munkakört betöltő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselőkből, egyéb legalább középiskolai végzettségű köztisztviselőkből, közszolgálati ügykezelőkből és a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból áll.
(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Hivatal köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit, a munkavállalók jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A Bizottság elnöke a Hivatal köztisztviselői tekintetében a közszolgálati jogviszony létesítését a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.
28. § A Hivatal főigazgatója a Hivatal köztisztviselőjét vezetői munkakörbe, ezen belül főosztályvezetőnek, főosztályvezető-helyettesnek, osztályvezetőnek kinevezheti.
29. § (1) A Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, valamint munkavállaló összeférhetetlenségére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai az irányadóak a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiegészítéssel.
(2) A Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, valamint munkavállaló nem lehet az,
a) aki az 1990. február 14-e előtti időszakban titkosszolgálati tevékenységet folytatott,
b) aki 1990. május 2-a előtt
ba) állami vezető tisztség betöltője,
bb) a Magyar Kommunista Párt tagja vagy foglalkoztatottja,
bc) a Magyar Dolgozók Pártja tagja vagy foglalkoztatottja,
bd) a Dolgozó Ifjúság Szövetsége tagja vagy foglalkoztatottja,
be) a Munkásőrség tagja vagy foglalkoztatottja,
bf) az Ifjú Gárda tagja vagy foglalkoztatottja,
bg) a Magyar Szocialista Munkáspárt tisztségviselője vagy foglalkoztatottja,
bh) a Magyar Szocialista Munkáspárt olyan tagja, akinek tagsági jogviszonya nem kilépéssel vagy kizárással szűnt meg,
bi) a Kommunista Ifjúsági Szövetség tisztségviselője
volt.
(3) A köztisztviselő vagy munkavállaló a kinevezés elfogadásával, illetve a munkaszerződés aláírásával egyidejűleg nyilvános írásbeli nyilatkozatot tesz a (2) bekezdésben foglalt tevékenység végzéséről illetve tisztség betöltéséről.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat a Bizottság vagy a Hivatal által – a Bizottság alaptevékenységével összefüggő feladatra – felkért szakértőre és megbízási jogviszonyban foglalkoztatott más közreműködőre is alkalmazni kell.
30. § (1) Tudományos kutatómunkában való részvételre a Bizottság külső szakértőt vehet igénybe.
(2) Minden olyan személy vagy szervezet megbízható szakértői feladattal, aki vagy amely megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik.
(3) A kutató felelősségére, jogaira és kötelezettségeire, továbbá a kutatás, tudományos munka szabályaira vonatkozó rendelkezéseket a szakértőre is alkalmazni kell.
31. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 69. § (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának]
„b) ie), il), im), it) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,”
(jogosult.)
(2) Az Nbtv. 74. §-a az alábbi iv) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)
„iv) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja.”
32. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„2. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Kttv. 234. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságánál, a Közbeszerzési Hatóságnál, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalánál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”
(3) A Kttv. 236. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala főigazgatója főosztályvezetői illetményre jogosult azzal, hogy alapilletménye az illetményalap 9,5-szerese, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott juttatásán felüli egyéb juttatásait a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szabályzatban állapítja meg.”
33. § (1) Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: Ásztl. törvény) 3. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megfigyelt és a harmadik személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti. Megismerheti továbbá
a) a személyes érintkezéseit rögzítő vagy leíró adatokat,
b) azokat az iratokat, amelyeknek a személyes adatokkal együtt történő megismerését az irat keletkezésekor hatályos jogszabály lehetővé tette,
c) a róla szóló anyagban lévő és e törvény alapján bárki által megismerhető adatokat.
(2) A megfigyelt személy megismerheti a róla jelentő, illetve vele foglalkozó hivatásos alkalmazott, hálózati személy és operatív kapcsolat természetes személyazonosító adatait.”
(2) Az Ásztl. törvény 3. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A megfigyelt nyilvánosságra hozhatja az (1)–(2) bekezdés alapján megismert adatokat, más megfigyelt és harmadik személy személyes adatainak kivételével.
(5) A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat.”
34. § Az Ásztl. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tudományos kutató a faji eredetre, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, illetve az érintett egészségi állapotára vonatkozó adatokat – a védelmi időn belül – anonimizálva ismerheti meg. A Levéltár az anonimizálás nélküli megismerést akkor engedélyezi, ha
a) a megfigyelés célja a faji eredettel, a nemzetiségi és etnikai hovatartozással, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel összefüggésbe hozható, illetve ha
b) az érintett egészségügyi állapotára vonatkozó adat az állambiztonsági tevékenységet végző szervek működésével összefüggésbe hozható, és
a tudományos kutató igazolja, hogy korábban elkezdett kutatásához ezen adatok megismerése szükséges.”
35. § (1) Az Ásztl. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem kell anonimizálni azokat az adatokat,
a) amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek,
b) amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak,
c) amelyek a hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek,
d) amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult.”
(2) Az Ásztl. törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a kérelmező közszereplő hálózati személy vagy operatív kapcsolat azonosításához szükséges adatokat kíván megismerni, a Levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplő minőségét elismeri-e. Amennyiben a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az érintett olyan nyilatkozatot tesz, amely szerint közszereplői minőségét nem ismeri el, a Levéltár az adat megismerésére irányuló kérelmet elutasítja; ellenkező esetben a megismerési kérelemnek eleget tesz. A közszereplő nyilatkozatával szemben jogorvoslatnak van helye, amelynek során a kérelmező indítványára a bíróság az érintett közszereplői minőségéről állást foglal. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék e feladatra kijelölt bírája jár el. Ha a bíróság az érintettet közszereplőnek minősíti, a Levéltár a megismerési kérelemnek eleget tesz.”
36. § Az Ásztl. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat halálát követően hozzátartozója megismerheti a kizárólag az elhunyt hivatásos alkalmazottal, a hálózati személlyel és az operatív kapcsolattal kapcsolatba hozható személyes adatokat.”
37. § Az Ásztl. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érintettek törvényes jogainak érvényesítésével kapcsolatos bírósági és hatósági eljárások esetén a bíróságok és az eljáró hatóságok számára az (1) bekezdésben foglalt előzetes jóváhagyásra nincs szükség.”
38. § Az Ásztl. törvény 11. §-a a következő (10)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A közfeladatot ellátó szervnél őrzött olyan iratot, amely a Levéltár illetékességébe tartozik – ha szükséges, másolat elkészítését követően –, a Levéltárnak át kell adni. Amennyiben az irat más dokumentumoktól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.
(11) A Levéltár megőrzésébe került olyan iratot, amely más szerv már közlevéltárban vagy nyilvános magánlevéltárban őrzött irattári anyagának szerves részét képezi, és nem tartozik a Levéltár illetékességébe tartozó iratok körébe, a Levéltár – a szükséges másolatok elkészítését követően – az iratokat őrző levéltárnak adja át. Amennyiben az irat más dokumentumtól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.”
39. § Hatályát veszti az Ásztl. törvény 2. § (2) bekezdésének e) pontja.
40. § Ez a törvény 2014. január 1-jén lép hatályba.
41. § A 31. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
