Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.29.)

2013. évi CCL. törvény

egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról * 

1. A szarvasmarhák törzskönyvelésének egységessé tétele tárgyában Rómában 1936. évi október hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1940. évi XXIX. törvénycikk módosítása

1. § A szarvasmarhák törzskönyvelésének egységessé tétele tárgyában Rómában 1936. évi október hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1940. évi XXIX. törvénycikk 3. §-ának az „a földmívelésügyi miniszter” szövegrésze helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter” szövegrész lép.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

2. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

j) föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld;

k) tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya;

l) termőföld: a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld.”

(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 49. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az értékesítendő vagyonban föld, illetve tanya van, ezek értékesítésére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

3. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdés c) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld” szöveg lép.

4. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdés c) pontjában a „föld” szövegrész helyébe a „termőföld” szöveg lép.

5. § Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés j)-l) pontja és 49. § (1a) bekezdése.

3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

t) a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.”

4. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

7. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

[A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:]

i) az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet.”

5. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

8. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és -értékesítő Korlátolt Felelősségű Társaság és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Korlátolt Felelősségű Társaság állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonos jogait - e törvény erejénél fogva - az állam nevében a miniszter gyakorolja.”

6. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

9. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A víz mint környezeti elem tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a víz mint környezeti elem védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: vízvédelemért felelős miniszter) látja el.”

10. § (1) A Kvt. 48/F. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

[A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes]

e) a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: vízvédelmi hatóság), és

f) a vízügyi hatóságnak”

[véleményezésre megküldi.]

(2) A Kvt. 48/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervet, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervet, amelyek 30 napon belül tájékoztatják véleményükről a hatóságot.”

11. § A Kvt. a következő 49/A. §-sal egészül ki:

„49/A. § A vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az Információs Rendszer vízvédelemmel kapcsolatos adataihoz való közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerben adatok rögzítésére.”

12. § A Kvt. 64/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, a műszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a talajvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a vízügyi és vízvédelmi hatóságok és igazgatási szervek, valamint a katasztrófavédelmi szervek feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén - jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben.”

13. § A Kvt. a következő 64/B. §-sal egészül ki:

„64/B. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényben meghatározott minősítő a minősítéssel kapcsolatos eljárásai során a minősítési osztály megalapozása, továbbá az ellenőrzések eredményes lefolytatása céljából jogosult az Információs Rendszer adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.”

14. § A Kvt. 89. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A határértéket a miniszter - az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott - rendeletben, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedi hatósági döntés állapítja meg. A víz védelmét szolgáló határértéket - az érdekelt miniszterek egyetértésével - a vízvédelemért felelős miniszter által kiadott rendelet, vagy rendeletben meghatározott esetekben egyedi hatósági döntés állapítja meg.”

15. § A Kvt. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a környezetvédelmi, valamint a vízvédelmi hatóság eljárásában környezetvédelmi, természetvédelmi vagy tájvédelmi szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, a 92. § szerinti szakértőt kell kirendelni.”

16. § (1) A Kvt. 102/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - kötelezheti a környezethasználót, hogy szolgáltasson információt a környezetkárosodás közvetlen veszélyéről vagy az ilyen közvetlen veszély gyanújával kapcsolatos esetekről, illetve a környezetkárosítás esetén a bekövetkezett károkról. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatott információt nem tartja megfelelőnek, kiegészítő információ szolgáltatására is felszólíthat.”

(2) A Kvt. 102/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a (2) bekezdésben, illetve a 101. § (2) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően

a) kötelezi a környezethasználót az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott szükséges környezetkárosodást megelőző, valamint helyreállítási intézkedések megtételére;

b) megteheti a szükséges környezetkárosodást megelőző, illetve helyreállítási intézkedéseket saját maga, illetve azt mással elvégeztetheti.”

17. § (1) A Kvt. 102/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jogerősen megállapított környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a helyreállítási intézkedés megtételére kötelező határozatában elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezett személy azon ingatlanaira, amelyek a helyreállítási intézkedés költségeinek előreláthatólag finanszírozandó összegére kellő fedezetet nyújtanak.”

(2) A Kvt. 102/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése, ha pedig a kötelezett a szükséges helyreállítási munkákat elvégezte, a feljegyzés törlése végett.”

(3) A Kvt. 102/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a környezetkárosodást megelőző, illetve a helyreállítási intézkedés költségeit a környezethasználó helyett a központi költségvetés finanszírozta, a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a finanszírozott költségek összegének erejéig a környezethasználó ingatlanvagyonára a Magyar Állam javára jelzálogjog, ennek biztosítására pedig - az (1) bekezdés alapján már elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanokat kivéve - elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezését rendeli el. Ha a környezethasználó ingatlanvagyonának értéke a központi költségvetés által finanszírozott összegre nem nyújt kellő fedezetet, a környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a környezethasználó ingó vagyonára is elrendeli a jelzálogjog bejegyzését.”

(4) A Kvt. 102/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A környezetvédelmi hatóság - a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság - a környezethasználóval szemben a költségek megtérítését az intézkedések befejezésétől vagy a környezethasználó azonosításától számított öt éven belül követelheti, attól függően, hogy melyik következik be később.”

18. § A Kvt. 102/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az ott meghatározott intézkedéseket a vízvédelemért felelős miniszter teszi meg, ha környezetkárosodás a vizeket érinti.”

19. § (1) A Kvt. 110. § (7) bekezdése a következő 35. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

„35. a hulladékból előállított tüzelőanyag égetésének részletes szabályait.”

(2) A Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg]

m) a környezeti elemek - ide nem értve a vizeket - védelmére, a szennyező forrásokra, illetve a környezeti elemek terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó - törvényi vagy kormányrendeleti szintű szabályozást nem igénylő, más miniszter szabályozási felhatalmazásába nem utalt - részletes szakmai szabályokat,”

(3) A Kvt. 110. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a vízgazdálkodásért felelős miniszter, valamint a miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg:

a) a használt- és szennyvízkibocsátásnak a környezet védelmére vonatkozó követelményeivel,

b) a vízvédelmi szempontból érzékeny területek és felszíni vizek kijelölésével

kapcsolatos részletes szabályokat.”

(4) A Kvt. 110. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy a vízgazdálkodásért, az agrárpolitikáért, az egészségügyért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben - az ivóvizek, ásvány- és gyógyvizek védelmére vonatkozó területek kivételével - a vízvédelmi szempontból kiemelt védelemben részesítendő felszíni vizeket és azok vízgyűjtő területeinek határait rendeletben állapítsa meg.”

(5) A Kvt. 110. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a víz mint környezeti elem védelmére, a vizet szennyező forrásokra, illetve a víz terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a vizet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó - törvényi vagy kormányrendeleti szintű szabályozást nem igénylő, más miniszter szabályozási felhatalmazásába nem tartozó - részletes szakmai szabályokat.”

(6) A Kvt. 110. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

„(12a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazási feltételeivel kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

(7) A Kvt. 110. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a vízvédelmi eljárások kivételével - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

a) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;

b) a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.”

(8) A Kvt. 110. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett vízvédelmi eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat.”

(9) A Kvt. 110. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a vízvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben

a) a külön jogszabály szerinti nitrátérzékeny területeket a MePAR szerinti blokkok szintjén közzétegye, valamint

b) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályait és az ezzel összefüggő adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét meghatározza.”

(10) A Kvt. 110. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket, a vizekre vonatkozó határértékek kivételével.”

(11) A Kvt. 110. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:

„(15a) Felhatalmazást kap a vízvédelemért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterek egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a vizekre vonatkozó igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket.”

20. § A Kvt. 110/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„110/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a környezetvédelmi, a vízvédelmi hatóságot, valamint a környezetvédelmi igazgatási szervet.”

21. § Hatályát veszíti a Kvt. 110. § (8) bekezdés l) pontja.

7. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

22. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 44/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet. A közszolgáltatási díjat legalább egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ürítési díjának egységnyi díjtétele - elkülönítve - tartalmazza a begyűjtés, illetve nem szennyvíztisztító telepen történő elhelyezés esetén az utókezelés és a monitorozás költségeit is.”

(2) A Vgtv. 44/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll. Az alapdíj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségeket, a számlázás és díjbeszedés költségeit, a környezetvédelmi kiadásokat és ráfordításokat, az amortizáció és a szükséges felújítás fedezetét, az ürítési díj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függő költségeket, valamint a terület felhasználási egységtől függő költségeket tartalmazza.”

(3) A Vgtv. 44/D. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete az ingatlantulajdonost terhelő közszolgáltatási díjfizetési kötelezettséget az (1)-(6) bekezdésben meghatározott rendelkezések alapján számított díjnál díjkedvezmény alkalmazásával alacsonyabb mértékben, vagy mentesség alkalmazásával a szolgáltatás ingyenességének esetét állapítja meg, akkor a különbséget díjkompenzáció formájában megtéríti. A díjkompenzáció fizetéséhez a képviselő-testület és a közszolgáltatást nyújtó megbízást köt, amely tartalmazza az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-ai 2012/21/EU bizottsági határozat 4. cikkében foglalt elemeket és egyebekben megfelel az e határozatban foglalt valamennyi egyéb követelménynek.”

8. A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény módosítása

23. § A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvény végrehajtásáért a természetvédelemért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a vízgazdálkodásért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter felelős.”

9. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

24. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, a külföldön történő letelepedésről, valamint az érintett elhalálozásáról.”

10. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

25. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 28. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Valamennyi nemzeti park területét - a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint - természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni.”

26. § (1) A Tvt. 39. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság - kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles - szakhatóságként működik közre:]

i) kormányrendeletben meghatározott esetekben a vízgazdálkodási, vízvédelmi tevékenységek, létesítmények”

[engedélyezésekor.]

(2) A Tvt. 39. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A természetvédelmi hatóság a Natura 2000 területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során - kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles - kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatóságként működik közre a vízgazdálkodási, vízvédelmi hatósági eljárásokban.”

27. § A Tvt. 85. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

„8. a nemzeti parkok területén a természeti, a természetkímélő hasznosítás és a szolgáltató övezeti kategóriákba sorolást, a besorolás egységes elveit, valamint az egyes övezetekre vonatkozó általános természetvédelmi előírásokat;”

11. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

28. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzését követően, a kamara által megbízott, három főből álló bizottság előtt lehet tenni.

(1a) A vizsgát megelőző tanfolyam szervezésére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a vadászati hatóság ad engedélyt.”

12. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

29. § Hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

a) 62. § (1) bekezdés 29. pontjában az „- a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -”,

b) 62. § (4) bekezdésében az „a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóságok illetékességi területét önállóan, valamint”

szövegrész.

13. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

30. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.). 4. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő megkeresés a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott adatkörök tekintetében, a rendeletben meghatározott szervek és személyek részére, módon és feltételekkel az elektronikus dokumentumként szolgáltatható tulajdonilap-másolat adattartalmának elektronikusan feldolgozható formában történő átadásával is teljesíthető.”

(2) Az Inytv. 4. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) A megszűnt helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjának adattartalmáról a felhasználási célt, valamint az igényelt adatokat tartalmazó kérelemre vagy megkeresésre az ingatlanügyi hatóság - a tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolat igazgatási szolgáltatási díjával azonos mértékű díj fejében - hatósági bizonyítványt állít ki. A díj megfizetésének és visszatérítésének módjára, valamint a díjmentességre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolatra vonatkozó rendelkezések az irányadók.”

(3) Az Inytv. 4. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2e) A miniszter a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő adatszolgáltatás tekintetében díjmentességet engedélyezhet államigazgatási szervek részére a központi címregiszter létrehozása érdekében.”

31. § Az Inytv. 5. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ingatlan-nyilvántartás - az ingatlanok e törvényben meghatározott adatai kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartás.

(1b) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.

(1c) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.”

32. § (1) Az Inytv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a kérelem az ingatlanügyi hatóság több eltérő területi illetékességű szervét érinti, a bejegyzés ranghelyét az az időpont határozza meg, amikor a kérelem - a beadványok iktatási időpontját figyelembe véve - valamennyi érintett szervhez benyújtásra került.”

(2) Az Inytv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szerinti felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítása tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.”

33. § Az Inytv. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

1. a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,

2. a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,

3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,

4. kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,

5. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,

6. földminősítési eljárás megindítása,

7. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása,

8. bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,

9. az ingatlan jogi jellege,

10. bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,

11. épület létesítése vagy lebontása,

12. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,

13. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

14. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

15. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,

16. a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,

17. az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,

18. árverés, nyilvános pályázat kitűzése,

19. a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,

20. tulajdonjog-fenntartással történt eladás,

21. a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,

22. jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,

23. ranghely megváltoztatása,

24. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (2) bekezdése szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, illetőleg a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (3) bekezdése szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább négyötödét feljogosító alapító okirat módosítása, továbbá az elfogadás, a módosítás időpontja,

25. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása.

(2) Az (1) bekezdés 1-13. pontjában említett tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti. A 14-25. pontban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben.”

34. § Az Inytv. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Államhatár változása esetén az ingatlan-nyilvántartási átvezetést - kérelem nélkül - a változást elrendelő törvény, valamint záradékolt vázrajz alapján kell lefolytatni. Az eljárás részletes szabályait a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében állapítja meg.”

35. § Az Inytv. 27. § és 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) Hivatalból vezeti át - a (6) bekezdésben és a 28. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az ingatlanügyi hatóság

a) az ingatlan határvonalában, területében, a földrészlet művelési ágában - ide nem értve a művelés alól kivett területet - és a föld minőségében bekövetkezett, helyszíni ellenőrzés alapján megállapított,

b) a hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel a jogosult adatában bekövetkezett azon változásokat, amelyeket eljárása során észlel.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetőleg a használó a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak

a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában - ideértve a művelés alól kivett területet is - és a föld minőségében bekövetkezett változást,

b) a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását.

(4) A jogosult - a (3) bekezdésben meghatározott határidőben - köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) megváltozását. A bejelentésében a jogosult személyi azonosítóját, illetve statisztikai azonosítóját is fel kell tüntetni.

(5) Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (3) és (4) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri.

(6) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, a település közigazgatási, belterületi határának, továbbá a közterület nevének módosításával kapcsolatban bekövetkezett változások átvezetése iránt az erről szóló döntést hozó szerv keresi meg az ingatlanügyi hatóságot.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az ingatlan-nyilvántartáson hivatalból átvezeti.

(8) A jogosult a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti lakcíme ehhez kapcsolódó megváltozásának ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozat jogosult részére történő közlésétől számított 30 nap elteltét követő 30 napon belül, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel alapján, amennyiben a bejelentett lakcímváltozás regisztrációja megtörtént, gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.

27/A. § Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. Az értesítést az ingatlanügyi hatóság az ügyfél ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímére, illetve székhelyére kézbesíti. Az értesítés mellőzhető, ha a hatóság az eljárás megindítását követő nyolc napon belül a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti.”

36. § Az Inytv. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárásban az eltérés, valamint a földminősítési eljárásban a változás bejelentésére, továbbá az eljárás megindítására és hivatalból történő lefolytatására a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében eltérő szabályokat állapíthat meg.”

37. § Az Inytv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § (1) Ha a bejelentésre, megkeresésre vagy hivatalból indult művelésiág-változás átvezetésére irányuló, illetve földminősítési eljárásban a tényállás tisztázása során az ingatlanügyi hatóság megállapítja, hogy a földrészlet nyilvántartott és természetbeni művelési ága, illetve minőségi osztálya eltér egymástól, ugyanakkor az adatváltozás átvezetéséhez változási vázrajz szükséges, hiánypótlásra hívja fel a 27. § (2) bekezdés a) pontja szerint a változás bejelentésére kötelezettet, vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti megkeresőt.

(2) A hiánypótlási felhívásban foglaltak nem teljesítése esetén az ingatlanügyi hatóság az eljárást a 39. § (3) bekezdés h) pontjában foglaltak alapján nem szünteti meg, hanem azt hivatalból folytatja.”

38. § Az Inytv. 29/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A társasházakról szóló törvény szerinti lakásösszevonás vagy lakásmegosztás esetén bejegyzés alapjául szolgálhat az összes tulajdoni hányad több mint felét képviselő tulajdontársak által aláírt alapító okirat, a többi tulajdonostárs szerződéses nyilatkozata ugyanakkor a bejegyzéshez nem szükséges.”

39. § (1) Az Inytv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata. Az ügyvédi ellenjegyzésnek az ügyvédekről szóló törvényben foglaltak szerinti aktivált biztonsági jelet is tartalmaznia kell, ha az okiratban foglalt jogügylet tárgya mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát érinti.”

(2) Az Inytv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzésnek tartalmaznia kell továbbá az ügyvédekről szóló törvényben foglaltak szerinti aktivált biztonsági jelet.”

(3) Az Inytv. 32. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Jogtanácsos által teljesített ellenjegyzés esetében a székhely alatt az adott jogügyletben a jogtanácsos által képviselt szervezet székhelyét kell érteni.”

40. § (1) Az Inytv. 39. § (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,]

f) a bejegyzési engedélyt kellene pótolni, kivéve, ha a bejegyzett jogosult a tulajdonjog-bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nyilatkozott arról, hogy a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt későbbi időpontban, de legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtását követő 6 hónapon belül megadja,”

(2) Az Inytv. 39. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Nem vonatkozik a (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés arra az esetre, ha a benyújtott okirat tartalmát a felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítása iránti eljárás eredményeként az ingatlan adataiban bekövetkezett változásra tekintettel kellene módosítani.”

(3) Az Inytv. 39. § (4) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

[A hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha]

e) a kérelemhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot nem csatolták,

f) a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításához szükséges nyomtatvány kérelmet nem csatolták.”

41. § Az Inytv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § (1) Az ingatlanügyi hatósági ügyekben az ügyintézési határidő harminc nap.

(2) Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot - az általános ügyintézési határidőtől eltérően - három hónapon belül kell meghozni.

(3) Ha törvény soron kívüli változásvezetést ír elő, eltérő törvényi rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő tizenöt nap. A közbenső intézkedést legkésőbb az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül kell megtenni.”

42. § Az Inytv. 47. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti az eljárását akkor is, ha a kérelem érdemi elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ, a jogerős gyámhatósági döntés meghozataláig.”

43. § Az Inytv. 47/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a megkeresés alapjául szolgáló bírósági vagy más hatósági határozat a jogszerzést feltételhez köti, az ingatlanügyi hatóság a megkeresés elintézését a határozatban a feltétel teljesítésére meghatározott határidő lejártáig, legfeljebb azonban a megkeresés beérkezésétől számított 6 hónapos határidő elteltéig függőben tartja.

(1b) Függőben tartja továbbá az ingatlanügyi hatóság a beadvány intézését a felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényének feljegyzésétől a kijavítás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási átvezetéséig.”

44. § Az Inytv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ingatlanügyi hatóság által hivatalból indított, valamint folytatott egyes eljárások széljegyzésére, valamint annak törlésére a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében az (1) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”

45. § Az Inytv. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Hirdetményi úton kézbesíti az ingatlanügyi hatóság a döntését azon jogosult részére, akinek az ingatlan-nyilvántartásba lakcíme nincs bejegyezve, vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal történő összevetés alapján megállapítható, hogy az ingatlan-nyilvántartásba felvett lakcím időközben megszűnt.”

46. § Az Inytv. 54. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági bizonyítvány kijavítására, visszavonására, illetve módosítására vonatkozó rendelkezéseit e törvénynek a döntés kijavítására, módosítására, visszavonására vonatkozó eltérő szabályainak a figyelembe vételével kell alkalmazni.”

47. § Az Inytv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság - az ügyfél kérelmére - előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot

a) a törlési és kiigazítási,

b) az ingatlan tulajdonjoga iránti,

c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,

d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi,

e) a jelzáloggal biztosított, illetőleg önálló zálogjogba foglalt követelés érvényesítése iránti, valamint

f) az ingatlan határvonalával és területével kapcsolatos kiigazítási

per megindítása tényének feljegyzése iránt.”

48. § Az Inytv. 68. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) A tulajdoni lapról elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles másolat a 69. § szerinti tanúsító erővel nem rendelkezik, hivatalos célra nem használható, kizárólag tájékoztatásul szolgál.”

49. § Az Inytv. 68/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő megkeresés a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott adatkörök tekintetében, a rendeletben meghatározott szervek és személyek részére, módon és feltételekkel az elektronikus dokumentumként szolgáltatható tulajdonilap-másolat adattartalmának elektronikusan feldolgozható formában történő átadásával is teljesíthető.

(6) A megszűnt helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjának adattartalmáról a felhasználási célt, valamint az igényelt adatokat tartalmazó kérelemre vagy megkeresésre az ingatlanügyi hatóság - a tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolat igazgatási szolgáltatási díjával azonos mértékű díj fejében - hatósági bizonyítványt állít ki. A díj megfizetésének és visszatérítésének módjára, valamint a díjmentességre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a tulajdoni lapról kiállított papír alapú hiteles másolatra vonatkozó rendelkezések az irányadók.”

50. § (1) Az Inytv. 90. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]

e) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét,”

(2) Az Inytv. 90. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]

f) az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő megkeresések esetén az elektronikus dokumentumként szolgáltatható tulajdonilap-másolat adattartalmán belül az egyes adatköröket, a szolgáltatást nyújtó szervek, a szolgáltatás igénybevételére jogosult szervek és személyek körét, valamint annak módját és részletes feltételeit.”

51. § Az Inytv. 91. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény erejénél fogva az ingyenes örökhasználók tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát az ingyenes örökhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.”

52. § Az Inytv. a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § Az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvény (a továbbiakban: 3. sz. Módtv.) 34. §-ával megállapított 26. § (1a) bekezdésében foglaltakat a 3. sz. Módtv. 34. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

53. § Az Inytv.

a) 7. § (1) bekezdésében a „kérelem” szövegrész helyébe a „kérelem, megkeresés”,

b) 26. § (9) bekezdésében a „visszavonható” szövegrész helyébe a „visszavonható, vagy módosítható”, a „visszavonásához” szövegrész helyébe a „visszavonásához vagy módosításához”,

c) 28. § (1) bekezdésében a „hatósági” szövegrész helyébe a „jogerős hatósági”, a „vagy igazolás” szövegrész helyébe az „igazolás, illetve megkeresés”,

d) 30. § (1) bekezdésében az „a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy hatóság jogerős és végrehajtható”, az „és” szövegrész helyébe az „, illetve”,

e) 32. § (3) bekezdésében az „ellenjegyző ügyvéd” szövegrész helyébe az „ellenjegyző ügyvéd, jogtanácsos”,

f) 39. § (3) bekezdés d) pontjában az „az aláírását” szövegrész helyébe az „a nyilvánvalóan azonosítható aláírását”,

g) 47/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „bejegyzési” szövegrész helyébe a „tulajdonjog-bejegyzési”,

h) 52. § (1) bekezdés d) pontjában a „bejegyzés” szövegrész helyébe a „tulajdonjog-bejegyzés”,

i) 52. § (1) bekezdés f) pontjában az „a)-g)” szövegrész helyébe az „1-9.”,

j) 57. § (2) bekezdésében a „határozatra” szövegrész helyébe a „döntésre”, a „határozat” szövegrészek helyébe a „döntés”,

k) 57. § (3) bekezdésében a „határozatra” szövegrész helyébe a „döntésre”, a „határozat” szövegrészek helyébe a „döntés”, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést”,

l) 57. § (4) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés”, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést”, a „határozatával” szövegrész helyébe a „döntésével”,

m) 75. § (2a) bekezdésében a „tartalmazza” szövegrész helyébe a „tartalmaznia kell”,

n) 75. § (4) bekezdésében az „a (2)-(3) bekezdések szerint” szövegrész helyébe az „a (2)-(2a) bekezdés szerint”

szöveg lép.

54. § Hatályát veszti az Inytv.

a) 39. § (4) bekezdése c) és d) pontjaiban a „vagy” szövegrész;

b) 53. § (1) bekezdésében a „, továbbá a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról” szövegrész;

c) 57. § (2)-(4) bekezdésében az „a határozat ellen van helye fellebbezésnek és” szövegrész;

d) 90. § (3b) bekezdése.

14. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása

55. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (4) bekezdésében a „közszolgálati” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati” szöveg lép.

15. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

56. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„3. állatkert: olyan állandó létesítmény, ahol az állatokat évente hét vagy annál több napon keresztül a nagyközönség részére történő bemutatás céljából tartják; nem minősül állatkertnek a cirkuszi menazséria és az állatkereskedés;”

57. § Az Ávt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történő kioltásáról, amelynél az előzetes kábítás nem kötelező.”

58. § Az Ávt. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állatkert köteles az ott élő állatok szakszerű bemutatásával és tájékoztatással természetvédelmi és állatvédelmi tárgyú ismeretterjesztést, oktatást és nevelést végezni.”

59. § Az Ávt. 42/C. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás]

b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, terápiás vagy az Országos Magyar Vadászkamara által kiállított vadászkutya alkalmassági vizsgaigazolvánnyal rendelkező”

[eb után.]

60. § (1) Az Ávt. 49. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap]

a) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy a mezőgazdasági haszonállatok tartásának részletes szabályait;”

[rendeletben állapítsa meg.]

(2) Az Ávt. 49. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap]

j) miniszter, hogy a vágóállatok körét, az állatok levágásának és leölésének részletes szabályait”

[rendeletben állapítsa meg.]

61. § Az Ávt. 50. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]

n) a Tanács 1999/22/EK irányelve a vadon élő állatok állatkertben tartásáról.”

62. § Hatályát veszti az Ávt. 47. §-a.

16. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

63. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) 2004. május 1-je után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján újratelepítési jogot szerző és kivágási engedéllyel rendelkező személy újratelepítési jogát a kivágástól számított ötödik borpiaci év (augusztus 1-július 31.) végéig jogosult felhasználni. Az ezen időszak alatt fel nem használt újratelepítési jogok a telepítési jogtartalékba kerülnek. Az újratelepítési jogra, az új telepítési jogra, valamint a telepítési jogtartalékra vonatkozó részletes szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.”

64. § (1) A Btv. 13/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A „védett eredetű” kifejezés - kiegészítve az adott borászati termékkategória nevével - az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel egyenértékű kifejezésként használható a vonatkozó termékleírás szerint a következő borászati termékek esetében:

a) bor,

b) pezsgő,

c) minőségi pezsgő,

d) illatos minőségi pezsgő,

e) gyöngyözőbor,

f) szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor.”

(2) A Btv. 13/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékleírás módosítására irányuló kérelemben foglaltakat - a miniszter döntése alapján - először a nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt időpontot követően forgalomba hozott borászati termékekre kell alkalmazni, amennyiben azok az édesítés, a palackozás helye vagy a forgalomba hozatalt megelőző érzékszervi bírálat szabályait érintik.”

65. § A Btv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Árutermelési céllal borászati terméket - friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő kivételével - előállítani, tárolni, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett borászati üzemben lehet. A borászati hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén ad engedélyt, amelyet a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíróval is közöl. A borászati hatóság a borászati üzemet nyilvántartásba veszi. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza az engedélyes regisztrációs számát, a borászati üzem üzemeltetőjének nevét, a borászati üzem címét, a borászati üzemben végezhető tevékenységek felsorolását, palackozásra vonatkozó tevékenység engedélyezése esetén a palackozó üzem kódját, nyilvántartásba vételének dátumát.”

66. § A Btv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) A Tokaji borvidék területéről kiszállított, forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező bármely borászati termék esetében a Tokaj eredetmegjelölés csak abban az esetben használható, amennyiben abból pezsgőt készítenek és a hegyközségi tanács megadta rá a Tokaj eredetmegjelölés használatára vonatkozó engedélyt. A hegyközségi tanács határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat rendelkező részében foglaltakat a származási bizonyítványra rá kell jegyezni. A Tokaj eredetmegjelölés használatára vonatkozó rájegyzés hiányában a származási bizonyítvány érvénytelen.

(2) A Tokaj eredetmegjelölés használatáról szóló határozatot a hegyközségi tanács közli a borászati hatósággal is.”

67. § A Btv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A Tokaji borvidéken készített tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji szamorodni, tokaji aszú és tokaji eszencia tokaji borkülönlegességnek minősülnek és önálló névhasználatra jogosultak.

(2) Tokaji máslás: a szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik, és fahordóban érlelték.

(3) Tokaji fordítás: a kipréselt aszútésztára felöntött meghatározott termőhelyről származó mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik.

(4) Tokaji szamorodni: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával előállított mustból alkoholos erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, melyet legalább egy évig fahordóban érlelnek.

(5) Tokaji aszú: a Tokaji borvidék területén termett borszőlő Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, szüretkor kézzel külön szedett, feldolgozott szőlőbogyóinak az ugyanott termett szőlőből készült mustban, részben erjedt szőlőmustban, még erjedésben lévő új borban vagy azonos évjáratú borban történő áztatását követő alkoholos erjedés útján nyert, és a forgalomba hozatal előtt fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség.

(6) Tokaji eszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor kézzel külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, szőlőmustból minimális alkoholos erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség.”

68. § A Btv. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú és tokaji eszencia előállítója a felhasznált aszúsodott szőlőbogyó, a készített aszú, fordítás és a nyert eszencia mennyiségét az illetékes hegyközségnek kategóriánként évente a borpiaci év végéig köteles bejelenteni.”

69. § A Btv. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a Tokaji borvidék területén a termelők által saját pincéjükben forgalomba hozott, saját termésű, helyben fogyasztásra kerülő tokaji szamorodni, tokaji máslás, tokaji fordítás, tokaji aszú és tokaji eszencia borokra.”

70. § A Btv. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvénnyel megállapított 32. §-át 2014. július 31-e után szüretelt szőlőből készült borászati termékek esetében kell alkalmazni.”

17. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

71. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A helyi akciócsoport (1) bekezdés szerinti eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek, illetve kormányzati ügykezelőnek kinevezhető lenne. A személyi feltételek vonatkozásában jogszabály további rendelkezéseket tartalmazhat. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.”

72. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a hatáskörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények miatt indult vagy az intézkedéseket érintő bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásokban a sértett jogai illetik meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett bűncselekményekkel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igényt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv terjeszti elő.”

73. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény a következő 85/A. §-sal egészül ki:

„85/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény 2.) megállapított 64/A. §-át a módosító törvény 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.”

74. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 73/A. § (6) bekezdése.

18. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

75. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) a következő 1/B. §-sal egészül ki:

„1/B. § Ha e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban közreműködő hatóság vesz részt, a közreműködő hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 38/A. § (3) bekezdésében meghatározott eljárási cselekmények foganatosítására, illetve döntés meghozatalára nem jogosult.”

76. § A Tfvt. 5/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettsége teljesítését az ingatlanügyi hatóság által - a kötelezett kérelmére - kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell kiadni.”

77. § A Tfvt. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítása a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint valósult meg, az ingatlanügyi hatóság az újrahasznosítást határozattal elfogadja, amelyben megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát és minőségi osztályát.”

78. § A Tfvt. 6/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság kiszabása mellett dönt az újrahasznosítás elfogadásáról és megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát és minőségi osztályát, vagy ennek hiányában a 6. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint a további munkák előírásáról dönt.”

79. § A Tfvt. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A földvédelmi eljárás ügyintézési határideje 30 nap.”

80. § A Tfvt. 14/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatban rendelkezni kell a havária elhárítása érdekében igénybe vett termőföldben okozott kár mértékéről. E bekezdés szerinti okozott kár az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztály és az újrahasznosított termőföld minőségi osztálya szerint számított földvédelmi járulék különbözete. Ha az újrahasznosítást követően művelés alól kivett terület marad vissza, akkor a kár mértéke erre a területre, az igénybevett termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálya szerint a termőföld végleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék 100%-a.”

81. § A Tfvt. 14/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/E. § (1) A 14/D. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonos részére - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályai szerint - meg kell téríteni a havária elhárítása során a termőföldben a 14/D. § szerinti okozott kárt, továbbá a termőföld eredeti állapotának helyreállításával, illetve az újrahasznosításával kapcsolatosan felmerült igazolt költségeket.

(2) A kár és az igazolt költségek megtérítésével kapcsolatos eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tulajdonos kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint folytatja le. A kárt és az igazolt költségeket a központi költségvetésbe befizetett földvédelmi járulékok terhére kell megtéríteni.”

82. § A Tfvt. 15/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozat alapján, annak jogerőre emelkedését követő 60 napon belül, a jogosult kérheti az újrahasznosított területre az 1. melléklet 1. pontja alapján kiszámított földvédelmi járulék 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetését, feltéve, hogy a jogosult a célkitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban a végleges más célú hasznosításért megállapított földvédelmi járulékot maradéktalanul megfizette. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az újrahasznosítás elfogadásáról szóló első fokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.”

83. § A Tfvt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért - ideértve az ingatlanügyi hatóságnak a külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is -, valamint a földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért a (2) bekezdésben foglaltak alapján, a (3) bekezdésben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

(2) A díj mértéke - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az eljárás tárgyát képező földrészletek darabszáma alapján, a (3) bekezdésben meghatározott összegű, de legfeljebb 120 000 Ft.

(3) A díj összege

a) 1 földrészlet esetén 30 000 Ft,

b) 2-5 földrészlet esetén az első földrészlet után fizetendő 30 000 Ft, és a további földrészletek után egyenként további 7000 Ft,

c) 6-25 földrészlet esetén az első 5 földrészlet után fizetendő 58 000 Ft, és a további földrészletek után egyenként további 2000 Ft,

d) 26 vagy annál több földrészlet esetén az első 25 földrészlet után fizetendő 98 000 Ft, és a további földrészletek után egyenként további 1000 Ft.

(4) A 13/A. §-ban foglalt jogorvoslati eljárásban a díj mértéke a határozatban szereplő földrészletek közül a fellebbezéssel érintett földrészletek darabszáma alapján számított, a (3) bekezdésben meghatározott összegű.

(5) Az első fokon bejelentésre indult újrahasznosítási eljárásért, valamint az újrahasznosítási eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért a (2) bekezdésben meghatározott módon, a (3) bekezdésben meghatározott összegű díjat kell fizetni.”

84. § A Tfvt. 21. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását]

j) termálvíz-hasznosító létesítményekből kibocsátott használt termálvizek átmeneti tározására és természetközeli tisztítására szolgáló - lehetőség szerint többcélú - állandó jellegű tározók létesítése és bővítése,”

[céljából engedélyezi.]

85. § (1) A Tfvt. 22. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A járulék teljes összegének megfizetése]

d) a 14. § (9) bekezdésében meghatározott esetben a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül”

[esedékes.]

(2) A Tfvt. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya már lejárt, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 4 éven belül a járulékkülönbözet visszafizetését kérheti az igénybevevő. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló elsőfokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.”

(3) A Tfvt. 22. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya még nem járt le, az igénybevevő a (6) bekezdésben meghatározottak szerint kérheti a járulékkülönbözet visszafizetését, azzal, hogy a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az engedélyezett, de más célra nem hasznosított termőföld más célú hasznosításának jogosultságáról lemond.”

(4) A Tfvt. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a termőföld más célú hasznosításáról szóló engedélynek a 13. § (1) bekezdése alapján az időbeli hatálya lejárt, vagy az engedély hatályon kívül helyezésére került sor, azonban

a) az engedélyező határozatban megállapított földvédelmi járulékot a fizetésre kötelezett befizette, és

b) a termőföld

ba) igénybevételére, illetve

bb) belterületbe vonás engedélyezése esetén a fekvéshatár-változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére nem került sor,

a földvédelmi járulékot megfizető személy vagy szervezet a járulék összegének visszafizetését az engedély hatályának lejárta napját követő 1 éven belül kérheti. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló elsőfokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.”

86. § (1) A Tfvt. 26. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséről az ingatlanügyi hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett kérelme alapján a földügyért felelős miniszter dönt, ha

a) a fizetésre kötelezett szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy

b) az adóhatóság igazolása alapján az adók módjára behajtandó köztartozás miatt a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárás

ba) nem vezetett eredményre, illetve

bb) a végrehajtáshoz való jog elévült. Az ingatlanügyi hatóságnak a kérelméhez csatolnia kell a törlés feltételeinek fennállását igazoló okiratokat.”

(2) A Tfvt. 26. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott,

a) a 15/B. § (7) bekezdése szerinti esetben és az ott meghatározott határozatban a járulék 50%-ának megfelelő összeg megfizetése,

b) a járuléknak a 22. § (6), (6a) és (8) bekezdésén alapuló visszafizetése

iránti kérelemről - a (7) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a földügyért felelős miniszter dönt.

(6) Ha a kérelem nem tartalmazza a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében meghatározott adatokat, az ingatlanügyi hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.

(7) Ha a kérelmező a (6) bekezdésben meghatározott esetben a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, az eljárást az ingatlanügyi hatóság szünteti meg. Ha a kérelem a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6) vagy (8) bekezdésében meghatározott határidőn túl került benyújtásra, a kérelmet az ingatlanügyi hatóság utasítja el.”

(3) A Tfvt. 26. §-a a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő adattartalmú kérelem beérkezését, illetve a hiányosan benyújtott kérelem esetén a hiánypótlás határidőben történő teljesítését követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart a

a) 15/B. § (7) bekezdésén alapuló kérelem esetén az újrahasznosítás elfogadásáról,

b) 22. § (6) és (6a) bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről,

c) 22. § (8) bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről

szóló jogerős határozatban szereplő földrészleteken.

(9) A helyszíni szemlét követő 15 napon belül az ingatlanügyi hatóság a kormányhivatal útján a kérelmet - a (10), illetve a (11) bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt - felterjeszti döntésre a földügyért felelős miniszter részére.

(10) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetében a kérelem felterjesztéséhez csatolni kell:

a) a cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban a végleges más célú hasznosításért megállapított járulék megfizetését, valamint annak az (1) és (2) bekezdés szerinti továbbutalását igazoló okiratot;

b) az újrahasznosítás elfogadásáról szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hitelesített másolatát;

c) az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv hiteles másolatát.

(11) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetében a felterjesztéshez csatolni kell:

a) a járulék megfizetését, valamint ezeknek az (1) és (2) bekezdés szerinti továbbutalását igazoló okiratot;

b) a 22. § (6) és (6a) bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről, a 22. § (8) bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozat hitelesített másolatát;

c) az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet.

(12) Ha a miniszter az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kérelemnek helyt ad, a kifizetést átutalással kell teljesíteni.”

87. § A Tfvt. 30/A. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés szerinti díj magában foglalja az ingatlan-nyilvántartásban a földminősítési eljárás eredményeként bekövetkezett változás átvezetésének díját.”

88. § A Tfvt. IV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„A GYÜMÖLCS TERMŐHELYI KATASZTERI ELJÁRÁS, VALAMINT A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY TELEPÍTÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA”

89. § A Tfvt. IV. Fejezete a következő 58/A. és 58/B. §-sal egészül ki:

„58/A. § (1) A gyümölcs termőhelyi kataszter a gyümölcs termesztésére való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt földterületek (a továbbiakban: termőhelyek) egységes nyilvántartási rendszere, amely tartalmazza

a) a termőhely azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság),

b) a gyümölcs termőhely ökológiai minősítését és a gyümölcsfajokat, amelyekre a minősítés vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A gyümölcs termőhelyi kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítása, valamint a kataszterből való törlés (a továbbiakban együttesen: gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás) iránti kérelmet a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervhez kell benyújtani.

(5) A gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervnek az új kataszteri besorolásról, a meglévő kataszteri besorolás módosításáról vagy törléséről hozott döntését - a kérelmező ügyfél személyes adatainak kivételével - a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. A gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szerv a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárásban hozott döntésének megfelelően módosítja a gyümölcs termőhelyi katasztert.

(6) A települési önkormányzat - a tulajdonos hozzájárulásával - kezdeményezheti a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervnél a gyümölcs termőhelyi kataszter módosítását vagy a kataszterből történő törlést, amennyiben

a) a gyümölcs termőhelyi kataszterbe sorolás a településfejlesztési terveket, vagy

b) a települési önkormányzat helyi építési szabályzata a gyümölcs termőhelyi kataszterben nyilvántartott terület gyümölcs művelési ágban való hasznosítását

ellehetetleníti.

58/B. § A gyümölcs termőhelyi kataszterbe tartozó termőhely az egyes gyümölcsfajok vonatkozásában a következő besorolást kapja:

a) I. osztályú, termesztésre kiválóan alkalmas,

b) II. osztályú, termesztésre alkalmas,

c) termesztésre feltételesen alkalmas, vagy

d) termesztésre alkalmatlan.”

90. § A Tfvt. 59. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 3000 m2-nél nagyobb területen gyümölcsfaültetvény, valamint az 1000 m2-nél nagyobb területen bogyósgyümölcs-ültetvény csak engedéllyel telepíthető a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékében szereplő fajtákkal, a gyümölcs termőhelyi kataszterben az adott gyümölcsfaj termesztésére alkalmasnak vagy feltételesen alkalmasnak minősített termőhelyen.

(2) A telepítési engedély iránti kérelmet a telepítési hatósághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a telepítési terület helyrajzi számát, annak térmértékét, a telepíteni kívánt gyümölcsfajt és annak fajtáit, a sor- és tőtávolságot, az 50. § szerinti talajvédelmi tervet, valamint a szakmaközi szervezet telepítésre vonatkozó véleményét.”

91. § A Tfvt. 61. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1) bekezdésben megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni.”

92. § A Tfvt. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv - a jogsértés súlyát, ismételtségét figyelembe véve -

a) 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki a gyümölcsültetvény-kataszterbe valótlan adatokat jelent be vagy az adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget,

b) 50 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki a gyümölcsültetvényt engedély nélkül vagy a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepíti.”

93. § A Tfvt. IV. Fejezete a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § (1) Amennyiben a gyümölcsültetvény használója a gyümölcsültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a növénytermesztési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosának egyidejű értesítése mellett felszólítja, hogy tegyen eleget az 5. § (2) bekezdése szerinti hasznosítási kötelezettségének. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a növénytermesztési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosát szólítja fel a gyümölcsültetvény művelési ágnak megfelelő hasznosítására.

(2) A gyümölcsültetvény használójának, illetve amennyiben a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a tulajdonosnak hatvan napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítását megkezdte.

(3) Ha a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítására a tulajdonos került felszólításra, a (2) bekezdésben foglalt nyilatkozattétel helyett a tulajdonos bemutathatja a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítására létrejött szerződést.

(4) Ha az érintett földrészlet használója, illetve tulajdonosa a (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele esetén a gyümölcsültetvény művelését a nyilatkozat megtételét követő 60 napon belül nem kezdi meg, a növénytermesztési hatóság

a) értesíti az ingatlanügyi hatóságot a földvédelmi bírság kiszabása érdekében, valamint

b) elrendeli a gyümölcsültetvény kivágását, amennyiben

ba) a gyümölcsültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre;

bb) a műveletlen gyümölcsültetvény más földrészlet megközelítését akadályozza.

(5) Amennyiben a gyümölcsültetvény használója, illetve tulajdonosa kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság a gyümölcsültetvény használójának a költségére intézkedik a gyümölcsültetvény kivágásáról.”

94. § (1) A Tfvt. 66. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje]

c) a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervet.”

(2) A Tfvt. 66. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]

f) a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás szabályait, a gyümölcs termőhelyi kataszterből való adatszolgáltatás rendjét, valamint a gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésének eljárását és a gyümölcsültetvény-kataszter vezetésének szabályait.”

(3) A Tfvt. 66. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy]

c) a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,”

[kiadott rendeletben határozza meg.]

95. § A Tfvt. a következő 69. és 70. §-sal egészül ki:

„69. § A földvédelmi járulékot megfizető személy vagy szervezet a járulék összegének visszafizetése iránti kérelmet 2014. november 30-ig terjesztheti elő abban az esetben, ha az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvény 83. § (4) bekezdésével megállapított 22. § (8) bekezdésében meghatározott 1 éves határidő e rendelkezés hatálybalépéséig már lejárt vagy a hatálybalépésének évében jár le.

70. § A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. által 2013. december 31-ig vezetett Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter adatait, így a termőhely azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), a gyümölcs termőhely ökológiai minősítését és a gyümölcsfajokat, amelyekre a minősítés vonatkozik, 2014. június 30-ig átadja a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervnek. Az átadott adatok a gyümölcs termőhelyi kataszter részét képezik.”

96. § A Tfvt.

a) 14/A. § (5) bekezdésében az „és arra utalni” szövegrész helyébe az „és a korábbi ügy ügyiratszámára való hivatkozással arra utalni”;

b) 16. § (4) bekezdésében a „16. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „15/B. § (3) bekezdésében”;

c) 16. § (6) bekezdésében az „iráni” szövegrész helyébe az „iránti”;

d) 22. § (7) bekezdésében az „A más célú hasznosítást” szövegrész helyébe az „A (6) és a (6a) bekezdés alkalmazásában a más célú hasznosítást”

szöveg lép.

97. § Hatályát veszti a Tfvt.

a) első 67. §-a;

b) 69. §-a.

98. § Nem lép hatályba a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CVII. törvény 2. §-a.

19. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

99. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed]

b) az engedélyköteles termékek gyártására, kiszerelésére, szállítására, forgalomba hozatalára, tárolására és felhasználására;”

(2) Az Éltv. 4. §-a a következő q) és r) ponttal egészül ki:

[Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed]

q) az e törvény hatálya alá tartozó termék előállítására, forgalmazására vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátására;

r) az e törvény hatálya alá tartozó termékkel kapcsolatos tanúsítványokra vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátására.”

100. § Az Éltv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Engedélyköteles termék csak akkor hozható forgalomba, ha a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon, attól elválaszthatatlanul rögzített csomagolóeszközön magyar nyelven feltüntetésre kerülnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint. Ömlesztett áru esetében fenti adatokat az áruval együtt mozgó, a beazonosítást lehetővé tevő kísérőokmánynak kell tartalmaznia.”

101. § (1) Az Éltv. 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó termék biztonságosságáért és minőségéért a termék előállítója, nem hazai előállítású termék esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó a felelős.”

(2) Az Éltv. 14. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A törvény hatálya alá tartozó termék forgalmazását, szállítását vagy raktározását végző személy felelős a termék biztonságosságáért és minőségéért, amennyiben a felelős személye az (1)-(9) bekezdésben meghatározottak szerint nem állapítható meg.

(11) A 14/A. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott termék forgalomba hozataláért az előállító, nem hazai előállítású termék esetében az első magyarországi forgalomba hozó felelős.”

102. § (1) Az Éltv. 14/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hamisított terméknek minősül az a termék,

a) amelynek minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították,

b) amelyet nem megengedett összetevő felhasználásával állítottak elő,

c) amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt,

d) amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állítottak elő emberi fogyasztás céljára,

e) amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik,

f) amelynek rendeltetésszerű használatát elfedik,

g) amelyet lényeges külső tulajdonságának jogellenes megváltoztatásával állítottak elő,

  Vissza az oldal tetejére