lép.
(3) Hatályát veszti az Atv.
a) 11. § (2) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti”,
b) 16. § (3a) bekezdés d) pontjában a „ , jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,
c) 21/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (2) bekezdésében, valamint (4) és (5) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv szerinti”
szövegrész.
28. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 87. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„5a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”
(2) A Vkt. 11. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lajstromba a következő, az úszólétesítményhez kapcsolódó – jogszabályon, bírósági vagy hatósági döntésen, valamint szerződésen alapuló – jogokat kell a vonatkozó okmányok benyújtásával bejegyeztetni:)
„d) jelzálogjog,”
(3) A Vkt. 11. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lajstromba a következő, az úszólétesítményhez kapcsolódó – jogszabályon, bírósági vagy hatósági döntésen, valamint szerződésen alapuló – jogokat kell a vonatkozó okmányok benyújtásával bejegyeztetni:)
„f) elő- vagy visszavásárlási jog, vételi és eladási jog,”
(4) Hatályát veszti a Vkt.
a) 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,
b) 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”
szövegrész.
(5) Hatályát veszti a Vkt. 11. § (6) bekezdése.
29. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB törvény) 3. § (2) bekezdés d) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MFB Zrt. – az (1) bekezdésben meghatározott körben – az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:
d) a 2. § b) és c) pontjában szereplő feladatához közvetlenül kapcsolódóan]
„1. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása – a pénzforgalmi számlavezetés kivételével – kizárólag jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó részére,”
(2) Az MFB törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MFB Zrt. kizárólag
a) pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, befektetési alapkezelőben, tőzsdében, biztosítóban, viszontbiztosítóban, járulékos vállalkozásban, illetve nemzetközi pénzügyi szervezetben,
b) a 2. számú mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezetben és azok jogutódjaiban,
c) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, kormányrendeletben meghatározott, 1990. január 1. napját követően részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve állami, önkormányzati tulajdonban állt gazdálkodó szervezetben és ezek jogutódjaiban,
d) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében alapított gazdasági társaságban,
e) átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából vagy hiteltulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban, vagy
f) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban szerezhet közvetlenül vagy közvetve tulajdonrészt.”
(3) Az MFB törvény a következő 21. §-sal egészül ki:
„21. § E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.”
(4) Az MFB törvény
a) 1. § (5) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg,
b) 2. § k) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garancia” szöveg,
c) 3. § (2) bekezdés e) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garancia” szöveg,
d) 4. § (3) bekezdésében a „bankgaranciát” szövegrész helyébe a „garanciát” szöveg,
e) 5. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában a „bankgaranciából” szövegrész helyébe a „garanciából” szöveg,
f) 14. § (3) bekezdésében a „[Ptk. 685. § b) pont]” helyébe a „[Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]” szöveg,
g) 18. § (1) bekezdésében az „a Gt.-ben” szövegrész helyébe az „a Ptk.-ban” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az MFB törvény 3. § (5) bekezdésében az „a Gt. és” szövegrész.
(6) Hatályát veszti az MFB törvény 13. § (2) bekezdése.
30. § Hatályát veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 2. § d) pontjában az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok” szövegrész.
31. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 133. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató helyébe (a továbbiakban: régi szolgáltató) – a szolgáltatónak a Ptk. szerinti átalakulása, egyesülése, illetve szétválása, vagy a szolgáltatás nyújtásának adott területen történő megszüntetése vagy szerződés következtében – más szolgáltató (a továbbiakban: új szolgáltató) lép, az érintett előfizetők felé a régi szolgáltató e törvénynek az előfizetői szerződés szolgáltató általi egyoldalú módosítására vagy az előfizetői szerződés szolgáltató általi felmondására vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.”
(2) Az Eht. 142. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, és a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott követelmények való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható.
(5) A (4) bekezdés szerinti tanúsítást – két egymást követő naptári évben – nem végezheti ugyanaz a szervezet.”
(3) Az Eht. 188. §-a a következő 31/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„31/a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”
(4) Az Eht. 188. § 109. pontjában a „Ptk. 81. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. 2:47. §-a” szöveg lép.
(5) Hatályát veszti az Eht.
a) 188. § 14. pontjában a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,
b) 188. § 22. pontjában az „illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,
c) 188. § 26. pontjában a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,
d) 188. § 110. pontjában a „, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”
szövegrész.
32. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a felhasználó az általános közszolgáltatási szerződést a (2) bekezdés alapján felmondja, közszolgáltatási szerződés ismételt megkötéséhez a távhőszolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.”
(2) A Tszt.
a) 3. § b), f), g) és n) pontjában, 30. §-ában, 37. § (2)–(5) bekezdésében, 38. § (2), (4)–(6) és (8) bekezdésében, 43. § (6) bekezdésében, 44. § (2) bekezdésében, 49. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 50. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (1) bekezdés f) pontjában, 51. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, valamint (4) és (7) bekezdésében, 51. § (4) és (7) bekezdésében, 51/A. § (1), (4) és (7) bekezdésében, 57/E. § (4) bekezdésében, 60. § (1) bekezdés o) pontjában a „közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,
b) 3. § g) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,
c) 3. § q) pontjában, valamint 57/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „közüzemi szolgáltatás” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás” szöveg,
d) 6. § (2) bekezdés h) pontjában a „távhőszolgáltatási közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,
e) 19. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.)” szövegrész helyébe a „Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései” szöveg,
f) VI. Fejezet „Közüzemi szerződés” alcímében és 43. § (3) bekezdésében a „Közüzemi” szövegrész helyébe a „Közszolgáltatási” szöveg,
g) 37. § (1) és (6) bekezdésében, 38. § (1) és (7) bekezdésében, 39. §-ában, 45. § (1) bekezdés a) pontjában a „közüzemi” szövegrészek helyébe a „közüzemi” szöveg,
h) VI. Fejezet az „A közüzemi szerződés felmondása alóli mentesség” alcímében a „közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,
i) VI. Fejezet „A Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzat és az üzletszabályzat” alcímében, 52. § (1) és (2) bekezdésében a „Távhő-szolgáltatási Közüzemi” szövegrész helyébe a „Távhő Közszolgáltatási” szöveg,
j) 51/A. § (8) bekezdésében a „Ptk. 274. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:419. §” szöveg
lép.
33. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vktv.) 2. § (1) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„9. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”
(2) A Vktv.
a) 8/A. § (1) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,
b) 61. § (2) bekezdésében és 64. § (2) bekezdésében a „[Ptk. 212. § (1) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[Ptk. 6:71. § (2) bekezdés]” szöveg,
c) 67. § (5) bekezdésében a „[Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „[Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]” szöveg,
d) 67. § (7) bekezdésében az „a Ptk. 198. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a Ptk. 6:2. § (3) bekezdésében” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti a Vktv.
a) 2. § (1) bekezdés 3. pontjában az „és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,
b) 2. § (5) bekezdés 22. pontjában az „, a Ptk. 685. § c) pontja szerinti”
szövegrész.
34. § (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 2. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„v) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”
(2) A Kbvt.
a) 3. § (9) bekezdésében a „[Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „[Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]” szöveg,
b) 12. § (4) bekezdésében az „értékesítés vagy felhasználás tekintetében a felelős őrzés szabályai szerint jár el (Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 197. §)” szövegrész helyébe az „értékesítés és felhasználás tekintetében a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint jár el (Ptk. 5:12. §)” szöveg,
c) 13. § (1) bekezdés a) pontjában a „[Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „[Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont]” szöveg
lép.
35. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„20a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”
(2) A Vet. 43. §-a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, és a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott követelmények való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tanúsítást – két egymást követő naptári évben – nem végezheti ugyanaz a szervezet.”
(3) A Vet. 92. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Ptk. 3:49. § (1) bekezdésében és 3:50. §-ában meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis, továbbá ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Ptk. 3:62. §-a.”
(4) A Vet.
a) 59. § (6) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény” szöveg,
b) 63/A. § (8) bekezdésében az „a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 274. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a” szöveg,
c) 92. § (1) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) ” szövegrész helyébe a „Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó” szöveg,
d) 92. § (2) bekezdésében a „Gt. 70. § (1)” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:39. § (1)” szöveg,
e) 100. § (1) bekezdésében és 102. § (2) bekezdésében a „Gt.” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,
f) 102. § (6) bekezdésében a „Gt. 38. § (1)” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:124. § (1)” szöveg,
g) 102. § (6) bekezdésében a „Gt.-ben” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg,
h) 103. § (2) bekezdés c) pontjában a „Ptk. 685/B. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „Ptk. 8:2. §” szöveg,
i) 159. § (1) bekezdés 15. pontjában a „Gt. szerinti átalakulását,” szövegrész helyébe a „Ptk szerinti átalakulását, egyesülését, illetve szétválását,” szöveg,
j) 170. § (2) bekezdés 7. pontjában a „[Ptk. 81. § (2) bek.]” szövegrész helyébe a „[Ptk. 2:47. § (1) bekezdés]” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti a Vet.
a) 2. § (1) bekezdés d) pontjában a „, jogi személyiség nélküli jogalanyok”,
b) 3. § 68. pontjában a „Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja”,
c) 88. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel rendelkező”
szövegrész.
36. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 20. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Gt.-ben foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik)
„d) döntés az állami tulajdonú gazdasági társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakításáról, az állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, ha
da) a társaság kizárólagos állami tulajdoni körbe tartozik,
db) a társaság részvényei valamilyen többletjogot biztosítanak – a Ptk. 3:230. § (1) bekezdése alapján – a többletjogok vonatkozásában,
dc) a társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,”
(2) Az Ávt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Igazgatóság tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. szerinti társasági jogi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(3) Az Ávt. 70. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”
(4) Az Ávt.
a) 18. § (2) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,
b) 19. § (2) bekezdésében az „a Gt. 38–39. §-ának” szövegrész helyébe az „a Ptk. 3:124.–3:127. §-ának” szöveg,
c) 20. § (4) bekezdésében a „Gt.-ben” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg,
d) 70. § (1) bekezdésében a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában” szöveg
lép.
37. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. §-a a következő 34a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„34a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”
(2) A Get. 100. §-a a következő (1b)–(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, és a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(1c) Az (1b) bekezdésben meghatározott követelmények való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható.
(1d) Az (1c) bekezdés szerinti tanúsítást – két egymást követő naptári évben – nem végezheti ugyanaz a szervezet.”
(3) A Get. 122. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rendszerüzemeltetői, az egyetemes szolgáltatói, és a szervezett földgázpiaci engedélyesek esetében a Ptk. 3:49. § (1) bekezdésében és 3:50. §-ában meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis. E bekezdésben meghatározott engedélyesekre a Ptk. 3:62. §-a nem alkalmazható.”
(4) A Get.
a) 64/A. § (8) bekezdésében az „a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Polgári Törvénykönyv 274. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a” szöveg,
b) 120/A. § (1) bekezdésében, 121/B. § (2) bekezdésében és 122. § (1) bekezdésében az „a Gt.” szövegrész helyébe az „a Ptk.” szöveg,
c) 121/B. § (6) bekezdésében az „a Gt. 38. § (1)” szövegrész helyébe az „a Ptk. 3:124. § (1)” szöveg,
d) 121/B. § (6) bekezdésében az „a Gt.-ben” szövegrész helyébe az „a Ptk.-ban” szöveg,
e) 121/H. § (2) bekezdés c) pontjában a „Ptk. 685/B. § (1)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (1)” szöveg,
f) 122. § (2) bekezdésében az „a Gt. 70. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a Ptk. 3:39. § (1) bekezdésében” szöveg,
g) 127. § s) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (2) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe az „a Ptk. 2:47. § (1) bekezdése szerinti” szöveg,
h) 133. § (1) bekezdés 5. pontjában a „[Ptk. 81. §-ának (2) bekezdése]” szövegrész helyébe a „[Ptk. 2:47. § (1) bekezdése]” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti a Get.
a) 3. § 30. pontjában az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontja szerinti”,
b) 3. § 33. pontjában a „[Ptk. 685. § c) pont]”,
c) 28. § (3) bekezdésében a „jogi személyiséggel rendelkező”
szövegrész.
38. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„3a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”
(2) Az Nvt.
a) 3. § (1) bekezdés 9. pontjában a „természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „természetes személy, vagy jogi személy” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés 16. pontjában a „természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „természetes személy vagy jogi személy” szöveg,
c) 3. § (4) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 135. § (1) bekezdése és 223. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az üzletrészeknek a társaság által történő megszerzésére, valamint a Ptk. saját részvények megszerzésével kapcsolatos korlátozásra vonatkozó szabályozása” szöveg,
d) 11. § (7) bekezdésében az „A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 206. §-ának” szövegrész helyébe az „A Ptk. jogszabály által megállapított szerződéskötési kötelezettségre irányadó szabályozásának” szöveg
lép.
39. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Víziközmű tv.) 2. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„31. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”
(2) A Víziközmű tv. 63. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, és a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek. Ennek érdekében a víziközmű-szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott követelmények való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható.
(7) A (6) bekezdés szerinti tanúsítást – két egymást követő naptári évben – nem végezheti ugyanaz a szervezet.”
(3) A Víziközmű tv.
a) 2. § 24. pontjában, 34. § (5) és (7) bekezdésében, 51. § (4) és (5) bekezdésében, 52. § (3) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében, valamint az 53. § (1) bekezdés a) és c) pontjában és (2) bekezdésének nyitó szövegrészében, 58. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint (9) bekezdésében, 66. § (2) bekezdésében, 68. §-ában, 69. § (1) bekezdés a) pontjában, 74. § (1) bekezdés 10. pontjában, továbbá 83. § (4) bekezdésében a „közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,
b) 2. § 26. pontjában a „közüzemiszerződés-kötés” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási szerződés-kötés” szöveg,
c) 42. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,
d) 51. § (3) és (7) bekezdésében, 54. § (2) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében a „közüzemi” szövegrészek helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,
e) 58. § (1) bekezdés e) pontjában a „közüzemi szerződést” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási szerződést” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti a Víziközmű tv.
a) 20. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (2) bekezdés b) pontjában a „neki felróhatóan,”,
b) 42. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban együtt: átalakulás)”,
c) 45. § (3) bekezdésében a „Kiszervezés esetében a víziközmű-szolgáltató úgy felel a jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.”
szövegrész.
(5) Hatályát veszti a Víziközmű tv.
a) 22. § (2) bekezdése,
b) 63. § (4) bekezdése,
c) 74. § (1) bekezdés 17. pontja.
40. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„6a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”
(2) Az Sztv. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„22. meghatározó befolyás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (2) bekezdése szerinti meghatározó befolyás;”
(3) Az Sztv. 2. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„34. többségi befolyás: a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyás;”
41. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 2. §-a a következő 15a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„15a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”
(2) A Postatv. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A visszakézbesíthetetlen postai küldeményt a postai szolgáltató őrizni köteles. A postai szolgáltató jogállására a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a postai szolgáltató
a) a b) és c) pontban foglalt esetek kivételével a postai küldeményt a feladásától számított három hónap elteltéig őrizni köteles, ezt követően a küldeményt megsemmisítheti;
b) a postacsomag-küldeményt a feladástól számított három hónapig őrizni köteles, azt követően felbonthatja;
c) a postai küldeményt azonnal felbonthatja, amennyiben a postai küldemény tartalmának valószínűsíthető veszélyes vagy romlandó természete miatt annak a) és b) pontban meghatározott időtartamú őrzése a postai szolgáltatótól nem várható el.”
(3) A Postatv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A postai szolgáltató és a feladó vagy a címzett megállapodása hiányában a postai szolgáltató postai szolgáltatás nyújtásából eredő kártérítési felelősségére – a postai küldemény megsemmisüléséből, részleges vagy teljes elveszéséből, megsérüléséből, továbbá az időgarantált szolgáltatás késedelmes teljesítéséből eredő kár kivételével – a Ptk. szabályai az irányadók azzal, hogy a postai szolgáltató a feladó vagy az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzett, utánküldés-szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése esetén kizárólag a címzett vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni az elmaradt vagyoni előny kivételével. A felmerült követelések 6 hónap alatt elévülnek. A postai szolgáltató nem kötelezhető sérelemdíjra (Ptk. 2:52. §), valamint személyiségi jogsértésből eredő kár (Ptk. 2:53. §) megtérítésére, továbbá nem érvényesíthetőek a személyiségi jogok megsértésének felróhatóságtól független szankciói (Ptk. 2:51. §) sem.”
(4) A Postatv.
a) 9. § (1) bekezdésében a „, jogi személyiségű gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság” szöveg,
b) 39. § (1) bekezdésében a „polgári törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg
lép.
42. § Hatályát veszti az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 11. §-ában a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész.
43. § (1) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Készletezési törvény)
a) 29. § (5) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 23. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 25. §-ában” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:22. § (4)–(5) bekezdésében, 3:115. §-ában, valamint 3:26. § (2) bekezdésében”,
b) 40. § (6) bekezdésében a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garancia”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Készletezési törvény 8. § (3) bekezdésében a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész.
44. § (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 18. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]
„b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím).”
(2) Az Átv. 18/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törzskönyv, illetve az annak alapján kiállított származási igazolás a tenyészállat tenyésztőjére, illetve tulajdonosára vonatkozóan tartalmazza)
„b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, székhelyet.”
(3) Az Átv. 45/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állattenyésztési bírságot kell kiszabni arra, aki vagy amely”
(4) Az Átv. 45/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.”
45. § (1) Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Erbtv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai (a továbbiakban: tulajdonos) által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet. A társulat jogi személy.”
(2) Az Erbtv.
a) 2. § (2) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyv” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)”,
b) 7. § (3) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvénynek az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően” szövegrész helyébe az „a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit”,
c) 29. § (4) bekezdésében az „a gazdasági társaságokra irányadó szabályokat kell megfelelően” szövegrész helyébe az „a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait kell”
szöveg lép.
(3) Hatályát veszíti az Erbtv. 18. § (2) bekezdésében a „685. § b) pontja” szövegrész.
46. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 4. §-a a következő 40. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„40. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet.”
(2) A Kvt. 64/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Kvt. 103. § (1) bekezdésében a „(Ptk. 345–346. §-ai)” szövegrész.
47. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 1. számú melléklete a következő 42. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„42. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”
(2) A Vgt.
a) 1. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságaira” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire” szöveg,
b) 35. § (2) bekezdésében és a 40. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek” szöveg,
c) 1. számú melléklet 6. pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szöveg,
d) 1. számú melléklet 24. pontjában az „a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szöveg
lép.
48. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.”
49. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A vad tulajdonjogának megszerzésére a Polgári Törvénykönyv „A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése” fejezet szabályait kell az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazni.”
(2) A Vtv. 75. §-át megelőző fejezetcím helyébe a következő fejezetcím lép:
„FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT”
(3) A Vtv. a következő alcímmel és 75/A. §-sal egészül ki:
„A vadászható állat által okozott kár
75/A. § A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni.”
(4) A Vtv.
a) 74. § (7) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója”,
b) 87. § (4) bekezdésében a „hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója”,
c) 92. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”
szöveg lép.
(5) Hatályát veszti a Vtv. 75. § (3) bekezdése.
50. § (1) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gétv.) 2. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„m) hasznosító: géntechnológiai módosítást végző létesítményt létrehozó, természetes szervezeteket géntechnológiával módosító, illetve a géntechnológiával módosított szervezeteket és az azokból előállított termékeket zárt rendszerben felhasználó, a szabad környezetbe kibocsátó vagy forgalomba hozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a felsorolt tevékenységekért felelős;”
(2) A Gétv. 21/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A géntechnológiával módosított növényt termesztő természetes személynek, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek (a továbbiakban: termelő) a termesztési engedély iránti kérelmet legalább 90 nappal a vetés tervezett időpontja előtt kell benyújtania a termesztési hatósághoz, csatolva az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, az egymás melletti termesztéshez szükséges ismeretek megszerzését igazoló – saját vagy az általa alkalmazott személy – bizonyítványát. A termesztési engedély iránti kérelem benyújtásakor külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.”
(3) A Gétv. 21/D. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az egymás melletti termesztés során okozott károkért való felelősségre – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a Polgári Törvénykönyv fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai irányadóak.
(6) Ha a károsult a géntechnológiával módosított növények termesztéséhez a 21/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti írásos hozzájárulását megadta, az egymás melletti termesztés során okozott károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4) A Gétv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a géntechnológiai hatóság a nem engedélyezett géntechnológiai tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyt, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet 3 évig eltilthatja minden géntechnológiai tevékenység végzésétől, aki ezáltal a tilalom idejére géntechnológiai tevékenység végzésére jogosító engedélyt nem kaphat.”
(5) A Gétv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A géntechnológiai tevékenységből eredő károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai irányadóak.”
(6) A Gétv. 21/F. §-ában a „jogi személyiség nélküli jogalanyok” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli szervezetek” szöveg lép.
51. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés c) és q) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza:]
„b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím).”
(2) Az Nktv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelő bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói és munkájuk során egymás alá- és fölérendeltjei.”
52. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) 2. § 13. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„13. Nemesítő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
a) aki az adott fajtát maga nemesítette vagy felfedezte és továbbfejlesztette,
b) az a) pont szerinti személy munkáltatója, amennyiben az a) pont szerinti személy munkaviszonyból folyó kötelessége a nemesítés vagy felfedezés és továbbfejlesztés,
c) az a) pont szerinti személy munkájára megbízást adó, vagy
d) az a)–c) pont szerinti személy örököse, illetve jogutódja.
14. Bejelentő: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki fajta állami elismerése iránti kérelmet nyújt be.”
(2) A Vetőmagtv. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. Fajtafenntartó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a növényfajta változatlan formában való megőrzését, fenntartását végzi, és gondoskodik a szaporításához szükséges kiindulási anyag folyamatos előállításáról, vagy aki a növényfajta fenntartásáért felelős.”
(3) A Vetőmagtv. 2. § 27. és 28. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„27. Szaporítóanyag-előállító: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a növényfajta vetőmagjának szaporítására, vegetatív szaporító alapanyagának és ültetési anyagának előállítására, feldolgozására, forgalomba hozatalára jogosult, illetve a szaporítóanyag-minősítési eljárást kezdeményezi.
28. Szaporítóanyag-forgalmazó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki szaporítóanyagot értékesítési céllal készletez, bemutat, eladásra felkínál, vagy más részére elad.”
(4) A Vetőmagtv. 2. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„33. Céltermeltetés: tagállamokon kívüli országban lakóhellyel rendelkező természetes személlyel vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személlyel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött szerződés alapján Magyarország területén szaporítóanyag termesztése azzal a céllal, hogy az előállított szaporítóanyag teljes mennyiségét az Európai Unió területéről kiszállítsák.”
(5) A Vetőmagtv. 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Képviselő lehet
a) magyar állampolgár vagy Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy
b) más tagállam területén lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
(4) A tagállamokon kívüli országban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet csak képviselő útján jelenthet be növényfajtát állami elismerésre.”
(6) A Vetőmagtv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Szaporítóanyag előállítására, termesztésére, feldolgozására, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, illetve az ezekhez kapcsolódó tárolására e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogosult, aki a termékpálya szerinti terméktanács tagja.”
53. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„b) egyéb szervezet: a szakcsoport, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;”
(2) Az Eljárási tv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás, végelszámolás, felszámolási, illetve adósságrendezési eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve az egyéb szervezet vagyonfelügyelőjére, végelszámolójára, felszámolójára, illetve pénzügyi gondnokára is.”
(3) Az Eljárási tv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az irat megőrzésére kötelezett jogi személynek, illetve egyéb szervezetnek minősülő ügyfél megszűnése esetén az iratokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig köteles megőrizni:
a) a jogi személy jogutódja vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,
b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság, illetve ezek jogutódja,
c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy.”
(4) Az Eljárási tv. 68. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázatra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában, illetve a kifizetés engedélyezésében nem vehet részt)
„e) az a)–d) pontban szereplő személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója;”
(5) Az Eljárási tv.
a) 10. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe az „egyéb szervezet” szöveg,
b) 10. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre” szövegrész helyébe az „egyéb szervezetre” szöveg,
c) 45. § (3) és (4) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet” szövegrész helyébe az „egyéb szervezet” szöveg
lép.
54. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 33. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)
„d) működteti az – e törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá vont növények, növényi termékek, állatok, egyéb termékek, létesítmények, eszközök, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve tevékenységek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatait tartalmazó – élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázist.”
(2) Az Éltv. 38. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza:
c) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben]
„cb) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget.”
(3) Az Éltv. 38/A. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli)
„b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevét, adószámát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosítóját, bankszámlaszámát.”
(4) Az Éltv. 38/B. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az a]
„a) természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,”
[aki a 47/B. § (2) bekezdése a)–k) pontjában meghatározott tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, köteles a 38. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait, a ténylegesen végzett élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységét (tevékenységeit), továbbá a tevékenység végzésének helyét (helyeit) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdése szerinti tevékenységekre.]
(5) Az Éltv. 38/B. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A FELIR azonosítóhoz tartozó, nyilvántartásba vett adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a következők szerint igazolja:
a) igazolást állít ki, melyen szerepel a FELIR azonosító, az ügyfélnyilvántartási szám vagy technikai azonosító, valamint]
„ab) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnév és az adószám;”
(6) Az Éltv. 47/B. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely):”
(7) Az Éltv. 51. § (3) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben az alábbi állat-járványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig:)
„q) a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – így különösen vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem – aktív közreműködésre kötelezése;”
(8) Az Éltv. 55. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 51. § (3) bekezdésének i)–q) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az államtól kártalanításra jogosult:]
„c) az 51. § (3) bekezdés q) pontjában meghatározott természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amennyiben a kötelezésre kifejezetten az erre irányuló határozat alapján került sor.”
(9) Az Éltv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy).”
(10) Az Éltv. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a jogi személyre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.”
(11) Az Éltv. Mellékletének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„8. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az állat ellátásáért és felügyeletéért felelős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalomba hozatal alatti időszakot is;”
(12) Hatályát veszti az Éltv. 2. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó” szövegrész.
55. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 5. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„13a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;”
(2) Az Evt. 105/A. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságnak” szövegrész helyébe a „szervezetnek” szöveg lép.
56. § (1) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a) a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termelő, illetve feldolgozó természetes személyre (ideértve az őstermelőt, egyéni vállalkozót és a családi gazdálkodót is), jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, továbbá a termelői szervezetre, illetve termelői csoportra,
b) a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket átalakítás vagy feldolgozás nélkül tovább értékesítő, vagy a végső fogyasztó részére értékesítő természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, valamint az ezekkel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint kapcsolt vállalkozásban levő szervezetekre, továbbá az ilyen személy vagy szervezet számára a termék beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban szolgáltatást nyújtó és ennek során a termék beszállítójával közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik közreműködő szereplőre.
(2) E törvény alkalmazásában:
a) beszállító:
aa) olyan – mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termelő, feldolgozó, illetve külön jogszabály szerint termelői szervezetnek, illetve termelői csoportnak minősülő, valamint ezek kizárólagos irányítása alá tartozó – természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a kereskedőnek értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott terméket, valamint
ab) olyan – a kereskedő kizárólagos irányítása alá nem tartozó vagy a kereskedővel az Szt. szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló, továbbá közös beszerzés esetén azzal közös beszerzési szövetséget nem alkotó – természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket a kereskedőnek értékesíti;
b) forgalmazói magatartás: a kereskedőnek, illetve a kereskedő érdekében vagy javára eljáró személynek vagy szervezetnek a termék felvásárlásával, illetve értékesítésével kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása;
c) kereskedő: olyan – a beszállító kizárólagos irányítása alá nem tartozó vagy a beszállítóval az Szt. szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló – természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, ezzel az Szt. szerint kapcsolt vállalkozásban levő szervezet, továbbá közös beszerzés esetén a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összessége, amely üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a beszállítótól közvetve vagy közvetlenül felvásárolt terméket átalakítás (feldolgozás) nélkül tovább értékesíti, továbbá az ilyen személy vagy szervezet számára a termék beszerzésével, illetve értékesítésével kapcsolatban szolgáltatást nyújtó és ennek során a termék beszállítójával közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik közreműködő szereplő;
d) mezőgazdasági és élelmiszeripari termék: olyan – az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó – termék, amely a végső fogyasztó számára való értékesítéshez további feldolgozást nem igényel;
e) közeli lejáratú a termék
ea) 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó két órájában,
eb) több, mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján,
ec) 3 hónapos minőségmegőrzési idő esetén a minőségmegőrzési idő utolsó két hetében,
ed) több, mint 3 hónapos minőségmegőrzési idő esetén – ide nem értve azon termékeket, amelyeken nem szükséges a minőségmegőrzési idő feltüntetése – a minőségmegőrzési idő utolsó négy hetében.”
(2) A Tfmtv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a jogi személyre, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.”
57. § (1) A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 1. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„9a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;”
(2) A Vt.
a) 1. § 5. pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”,
b) 1. § 26. pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”,
c) 5. §-ában és 51. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéb szervezetek” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek”,
d) 8. § (1) bekezdésében és 9. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”,
e) 18. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek”,
f) 21. § (1) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)”,
g) 33. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szerv” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”
szöveg lép.
58. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 2. §-a a következő 14a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„14a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;”
(2) Hatályát veszti a Ktdt. 2. § 5. pontjában a „, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész.
59. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény alapján a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nem lehetnek sem nemzeti értékek, sem hungarikumok.”
60. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben felsorolt adatbázisok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot bízhat meg.”
(2) Az Fttv. 38. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy)
„h) a felelősségi körébe tartozó állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek vonatkoztatási és vetületi rendszerét”
(rendeletben állapítsa meg.)
61. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„b) gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező
ba) élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és agrárgazdasági tevékenységet folytató,
bb) a ba) pont szerinti feltételek hiányában agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató,
Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozás;”
(2) Az Aktv. 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„f) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó;”
(3) Az Aktv. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az agrárkamara külön jogszabályban meghatározott egyes igazgatási feladatait a falugazdász hálózat útján látja el.”
(4) Az Aktv. IV. Fejezet 1. alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Az agrárkamara által az őstermelők részére megállapított tagdíj magában foglalja az őstermelői igazolvány kiállításának és érvényesítésének a díját.
(2) Az agrárkamara az őstermelői igazolvány kiadását, érvényesítését az agrárkamara tagját terhelő tagdíj megfizetéséhez, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez köti.”
(5) Az Aktv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § Az agrárkamara kiállítja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozásában a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 48. cikke szerinti származási bizonyítványt.”
(6) Az Aktv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a mezőgazdasági szakigazgatási szerv általi, az agrárkamara részére térítésmentesen történő adatszolgáltatási kötelezettség szabályait;
b) az agrárkamara hatáskörébe tartozó igazgatási feladatok ellátásával és azok elvégzésének díjával kapcsolatos részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy egyes agrárigazgatási hatósági feladatok tekintetében eljáró hatóságként, egyes feladatok tekintetében mezőgazdasági igazgatási szervként az agrárkamarát rendeletben kijelölje és megállapítsa e hatósági feladatok ellátásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, valamint megfizetésének szabályait.”
(7) Hatályát veszti az Aktv. 30. § (6) bekezdésében az „a Ptk. szerinti” szövegrész.
62. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.”
63. § (1) A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi tv.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed:)
„b) az a) pont szerinti terméket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó természetes személyre és családi gazdálkodóra, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,”
(2) A Szakmaközi tv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott végrehajtási bírságot, illetve ágazatfelügyeleti bírságot mind a kötelezett, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.”
64. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„15. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre;”
(2) A Htv. 86. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely)”
(3) A Htv. 2. § (7) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényt” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvet” szöveg lép.
65. § (1) A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A törvény személyi hatálya a szőlészeti és borászati termelő, illetve szőlészeti és borászati felvásárló tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá a hegyközségi szervezetekre, azok tagjaira és tisztségviselőire, valamint a hegybírókra terjed ki.”
(2) A Hktv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tagsági viszonyból eredő jogait természetes személy csak személyesen, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a képviseletére jogosult útján gyakorolhatja.”
66. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 2. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„3a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;”
(2) A Hhvtv.
a) 24. § b) pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”,
b) 64. § (1) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet”,
c) 69. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre”,
d) 69. § (2) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”
