szöveg lép.
67. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanok állami tulajdonban, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében állnak. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok elsődleges rendeltetése a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítása.”
(2) A Hvt. 27. alcíme a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő ingatlanon Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében való tagságából eredő szövetségesi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben nemzetközi szervezet vagy nemzetközi katonai parancsnokság javára szolgalom, vezetékjog, használati jog, valamint osztott tulajdon létesíthető.”
(3) A Hvt. 81. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a Honvédség által a Köztársasági Elnöki Hivatalnál foglalkoztatottak részére nyújtható, üdültetési és pihentetési szolgáltatások fajtáit, azok feltételeit és rendjét, továbbá a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyeknek szolgálati érdekkel összefüggésben nyújtható költségtérítések fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés rendjét,
b) a nyugállományú katonák és a honvédelmi szervezettől nyugdíjba vonult közalkalmazottak segítését célul kitűző civil szervezetek természetbeni támogatásával összefüggő szabályokat.”
(4) A Hvt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § E törvény
a) I–V. Fejezete a 38. § (7) és (8) bekezdése kivételével, VII–IX. Fejezete, 48. alcíme, 49. alcíme, 52. alcíme és 1. melléklete az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,
b) 42/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.”
(5) A Hvt.
a) 22/A. §-ában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság”,
b) 42. § (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet”,
c) 81. § (1) bekezdés g) pontjában a „gazdálkodó szervezeteknek” szövegrész helyébe az „, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezeteknek”,
d) 81. § (1) bekezdés g) pontjában a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe az „, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetek”,
e) 81. § (2) bekezdés f) pontjában az „és a kormánytisztviselőknek” szövegrész helyébe az „, a kormánytisztviselőknek és a kormányzati ügykezelőknek”,
f) 81. § (2) bekezdés f) pontjában az „és kormánytisztviselők” szövegrész helyébe a „, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők”,
g) 1. mellékletében a „gazdálkodó szervezetekben” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságokban”
szöveg lép.
68. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„20. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelő szülő, a testvér,”
(2) A Hjt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A jognyilatkozat megtámadható, ha a fél annak megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette. Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal tett volna jognyilatkozatot.
(2) A jognyilatkozatot bármelyik fél megtámadhatja, ha annak megtételekor lényeges tény vagy körülmény tekintetében a felek ugyanabban a téves feltevésben voltak. Nem támadhatja meg a jognyilatkozatot az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.
(3) A megtévesztés hatására tett jognyilatkozatot megtámadhatja az, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
(4) A jognyilatkozat megtámadható, ha annak megtételére a felet a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá. A jognyilatkozat megtámadására az a fél jogosult, akit a jognyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá.
(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy a jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a jognyilatkozat érvényességét nem érinti.
(7) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.
(9) A sikeresen megtámadott jognyilatkozat érvénytelen.”
(3) A Hjt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény – ha törvény eltérően nem rendelkezik – 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jog bűncselekménnyel történő megsértéséért járó sérelemdíj megfizetésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.”
(4) A Hjt. 33. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó idegennyelv-ismereti követelményt munkakörelemzés alapján állapíthatja meg a Honvédség feladatainak végrehajtására, különösen a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére és arra figyelemmel, hogy a szolgálati beosztásban várható, a munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladat igényel-e idegennyelv-ismeretet, és ha igen, akkor mely idegen nyelv és annak milyen szintű ismeretét, szóbeli, írásbeli vagy mindkét típusú idegen nyelvű kommunikáció szükséges-e, továbbá szaknyelvi nyelvvizsga letétele indokolt-e.
(5) Amennyiben a szolgálati beosztás betöltéséhez idegennyelv-ismeret szükséges, a szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele az idegennyelv-ismereti követelménynek való megfelelés. A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját a szolgálati beosztásba történő kinevezést megelőzően a szolgálati beosztáshoz előírt idegennyelv-ismereti követelmény alól egy alkalommal, határozott időre mentesítheti. Ha a mentesítés ideje eredménytelenül telt el, az állomány tagja megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.”
(5) A Hjt. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 32. § (1) bekezdés d) pontja szerint hivatásos állományba vett személy rendfokozata nem lehet alacsonyabb, mint a hivatásos állományba vételt megelőzően viselt rendfokozata.”
(6) A Hjt. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hivatásos állományon belüli, valamint a szerződéses állományon belüli állománycsoport-váltás esetén a 40. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
(7) A Hjt. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja illetményre nem jogosult, a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha az állomány tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, katonai szolgálatát szolgálati beosztásában folytatja tovább.”
(8) A Hjt. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, köteles a toborzópénzből a le nem szolgált időre eső összeget – az 59. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a 62. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt kivételekkel – visszafizetni.”
(9) A Hjt. 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött
a) 1–3. évek után évenként 1,3 havi,
b) 4. év után további 1,4 havi,
c) 5. év után további 1,6 havi,
d) 6. év után további 1,8 havi,
e) 7. év után további 2,0 havi,
f) 8. év után további 2,2 havi,
g) 9. év után további 2,4 havi,
h) 10. év után további 2,4 havi,
i) 11. év után további 2,0 havi,
j) 12. év után további 1,5 havi,
k) 13. év után további 1,0 havi,
l) 14. év után további 0,6 havi,
m) 15–20. évek után évenként további 0,2 havi
távolléti díjjal azonos. Tört időszak esetén a leszerelési segély mértékét időarányosan kell megállapítani.”
(10) A Hjt. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állomány tagjának lényeges szerződésszegésére a 88. § (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a Honvédség lényeges szerződésszegést követ el, így különösen, ha a támogatást nem, vagy nem határidőben biztosítja, az állomány tagja mentesül a szerződésből eredő kötelezettségei alól. Bármely fél szerződésszegése esetén a másik fél a szerződésszegésből eredő esetleges kárát a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján érvényesítheti.”
(11) A Hjt. 92. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban töltött időként kizárólag a hivatásos, a szerződéses, továbbá a 216. § (3) és (4) bekezdése alapján önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyban töltött tényleges, szorzószámok nélkül számított szolgálati időt kell figyelembe venni.”
(12) A Hjt. 173. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Honvédség a 172. § (1) bekezdése szerint köteles megtéríteni az állomány tagjának]
„b) vagyonában beállott értékcsökkenését,”
(13) A Hjt. 173. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Honvédség köteles megfizetni az állomány tagjának személyiségi jogainak megsértésével összefüggésben felmerült sérelemdíját.”
(14) A Hjt. 174. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Honvédség köteles megtéríteni az állomány tagja közeli hozzátartozójának vagy élettársának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit. A Honvédség köteles megfizetni az állomány tagja közeli hozzátartozójának vagy élettársának a személyiségi jogainak megsértésével összefüggésben felmerült sérelemdíját is.”
(15) A Hjt. 175. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elmaradt jövedelem kiszámításánál a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot le kell vonni.
(5) A megállapított sérelemdíj összegéből kizárólag azt az összeget kell levonni, amelyhez a sérelemdíjra jogosult a Honvédség által, a javára megkötött biztosítás révén jut.”
(16) A Hjt. 191. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A miniszter utasításban határozza meg a fedőbeosztásban szolgálatot teljesítő hivatásos katonának a beosztás jellegére tekintettel nyújtható juttatások formáit és feltételeit.”
(17) A Hjt.
1. 1. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozójára” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozójára, élettársára”,
2. 1. § (3) bekezdésében az „és közeli hozzátartozójukra” szövegrész helyébe a „, közeli hozzátartozójukra és élettársukra”,
3. 2. § 17. pontjában a „szerződés,” szövegrész helyébe a „megállapodás, a szerződés, a tanulmányi szerződés,”,
4. 2. § 26. pontjában a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások”,
5. 3. § (1) bekezdésében az „a felek megállapodása” szövegrész helyébe az „a 2. § 17. pontja szerinti jognyilatkozat”,
6. 18. § (2) bekezdésében a „személyi” szövegrészek helyébe a „személyes”,
7. 19. §-ában a „személyi” szövegrész helyébe a „személyes”,
8. 27. § (7) bekezdésében az „a személyhez fűződő jogok” szövegrész helyébe az „a személyiségi jogok”,
9. 40. § (1) bekezdésében az „altiszt jelöltet” szövegrész helyébe az „altiszt-jelöltet és a 32. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó személyt”,
10. 49. § (4) bekezdésében a „közeli hozzátartozóját” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozóját vagy élettársát”,
11. 67. § (1) bekezdés b) pontjában, 139. § (4) bekezdésében, 172. § (4) bekezdésében, 182. § (2) bekezdés b) pontjában a „közeli hozzátartozó” szövegrész helyébe „közeli hozzátartozó vagy élettárs”,
12. 71. § (4) bekezdésében és a 74. § (4) bekezdésében a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel”,
13. 80. § (1) bekezdésében és 142. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozójával” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozójával vagy élettársával”,
14. 98. § (1) bekezdésében az „A szerződéses pályakezdők alapkiképzésének” szövegrész helyébe az „Az alapkiképzés”,
15. 108. § (1) bekezdés d) pontjában az „a közeli hozzátartozója” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozója vagy élettársa”,
16. 117. § (2) bekezdésében, 140. § (1) bekezdésében, 175. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozója” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozója vagy élettársa”,
17. 122. § (1) bekezdésében a „havonta” szövegrész helyébe a „, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig, havonta”,
18. 168. § (1) bekezdésében a „vagyoni és nem vagyoni kárát” szövegrész helyébe a „vagyoni kárát és sérelemdíját”,
19. 168. § (2) bekezdésében a „vagyoni és nem vagyoni hátrány” szövegrész helyébe a „vagyoni hátrány”,
20. 177. § (4) bekezdésében a „közeli hozzátartozójától” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozójától vagy élettársától”,
21. 184. § (4) bekezdésében az „és a 163. §” szövegrész helyébe az „, a 161. § és a 163. §”,
22. 188. § (1) bekezdésében a „jognyilatkozat” szövegrész helyébe a „fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési határozat”,
23. 197. § (2) bekezdésében a „vagy a kifogástalan életvitel követelményének, valamint az ezekhez szükséges” szövegrész helyébe a „valamint az ehhez szükséges”,
24. 199. § (6) bekezdésében az „A kiemelt” szövegrész helyébe az „Az idegennyelv-tudás igazolásának a 127. § (2) bekezdésétől eltérő szabályait és a kiemelt”,
25. 238. § (2) bekezdés 22. és 27. pontjában az „a közeli hozzátartozóiknak” szövegrész helyébe az „a közeli hozzátartozóiknak, élettársaiknak”,
26. 238. § (2) bekezdés 30. pontjában a „napidíj-kiegészítés” szövegrész helyébe a „külföldi napidíj-kiegészítés”
szöveg lép.
(18) Hatályát veszti a Hjt.
a) 33. § (1) bekezdésében az „a nyelvi és” szövegrész,
b) 40. § (2) bekezdésében a „32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos állományba vételkor, valamint a” szövegrész,
c) 192. § (1) bekezdésének második mondata,
d) 194. § (2) bekezdésében az „a kifogástalan életvitel,” szövegrész,
e) 195. §-a,
f) 238. § (2) bekezdés 15. pontjában az „idegennyelv-ismereti” szövegrész,
g) 238. § (2) bekezdés 30. pontjában a „, külön pótlékát,” szövegrész,
h) 238. § (2) bekezdés 33. pontja,
i) 238. § (2) bekezdés 35. pontjában a „hadkötelezettség alapján teljesített” szövegrészek,
j) 2. melléklet 8. pont 8.2. és 8.3. alpontja,
k) 6. és 7. melléklete.
69. § (1) A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Hakt.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy,”
(2) Hatályát veszti a Hakt. 39. §-ában a „közeli” szövegrész.
70. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiaknak: Rtv.) 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:]
„c) felderíti a b) pontban megjelölt védett állománnyal összefüggő, külön jogszabályban meghatározott bűncselekményeket.”
(2) Az Rtv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A segítő által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést a rendőrség okozta volna.
(3) A segítőnek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárát – az elmaradt vagyoni előny kivételével – a rendőrség a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint megtéríti, valamint a segítő az őt ért személyiségi jogsértés esetén sérelemdíjat is követelhet.”
(3) Az Rtv. 62/D. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kártérítés és sérelemdíj
62/D. § (1) Ha a 46/E. §, a 62/B. § és a 62/C. § alapján feladatot végrehajtó személy (a továbbiakban: feladatot végrehajtó személy) eljárása során Magyarország területén kárt, illetve személyiségi jogsértést okoz, a károsulttal, illetve a sérelmet szenvedett féllel szemben a 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a rendőrség felel, illetve áll helyt. Ha a kárt, illetve személyiségi jogsértést a feladatot végrehajtó személy a szolgálati viszonyából eredő kötelesség szándékos megszegésével okozta, akkor a miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.”
(4) Az Rtv. 64. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az informátor, a bizalmi személy, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében harmadik személynek okozott kár megtérítésére, valamint személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj érvényesítésére a 67. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
(5) Az Rtv. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a rendőrség az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, illetve a személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíjat megfizeti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.”
(6) Az Rtv. 67/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére a 67. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.”
(7) Az Rtv. 92. § (3) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú” szöveg lép.
71. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény) 9. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelölhető ki pénzügyi gondnoknak)
„a) aki az önkormányzat polgármestere, képviselő-testületének tagja, költségvetési intézményének vezetője és dolgozója, illetve ezeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, e minősége fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított 3 évig;”
(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény
a) 11. § (5) bekezdésében a „Ptk. 326. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:24. §-ában” szöveg,
b) 14. § (2) bekezdés h) pontjában a „Ptk. 236. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk. 6:24–6:25. §-ában, valamint 6:89. § (4) bekezdésében” szöveg,
c) 31. § (1) bekezdés b) pontjában a „Ptk. 251. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 5:118. §-a” szöveg
lép.
72. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) „A rendeltetésszerű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A joggal való visszaélés tilalma
5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni, tilos a joggal való visszaélés.
(2) E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
(3) Ha a joggal való visszaélés e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
(4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.”
(2) A Hszt. 8. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha)
„d) a felet a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejtette vagy tévedésben tartotta és a fél ezen megtévesztő magatartás hatására tette meg nyilatkozatát.”
(3) A Hszt. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal tette volna meg a jognyilatkozatát.”
(4) A Hszt. 8. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem támadhatja meg a jognyilatkozatát az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.
(2b) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(2c) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.”
(5) A Hszt. a következő 91/A. §-sal egészül ki:
„91/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap – ikergyermekek esetében hét munkanap – pótszabadság illeti meg az apát, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A pótszabadság tartamára távolléti díj jár.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt pótszabadság abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik vagy meghal.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.
(4) A pótszabadság tartamára járó távolléti díj kifizetése – a központi költségvetés terhére – kormányrendelet alapján történik.”
(6) A Hszt. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető és a hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.”
(7) A Hszt. 106. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Tartozásátvállalásnak csak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a hivatásos állomány tagja nem vállalhat át.
(6) A fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagjának megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki. A kamat mértéke nem haladhatja meg a Polgári Törvénykönyv 6:47. §-a szerinti mértéket.”
(8) A Hszt. 157/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kártérítés címén a hivatásos állomány kárért felelős tagja – a 151. §-ban meghatározott korlátozás figyelembevételével – köteles megtéríteni
a) a fegyveres szerv vagyonában beállott értékcsökkenést,
b) az elmaradt vagyoni előnyt és
c) a fegyveres szervet ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.”
(9) A Hszt. a következő XIII/A. Fejezettel egészül ki:
„XIII/A. Fejezet
A SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK SZANKCIÓI
178/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak a szolgálati viszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyv
a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, valamint
b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.
(2) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, a fegyveres szerv a hivatásos állomány egykori tagjának sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.”
(10) A Hszt. 180. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja esetében az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minősítő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.”
(11) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)
„q) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.”
(12) A Hszt. 7. számú mellékletében a X. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„X. Fegyelmi, kártérítési és személyiségi jogsértéssel összefüggő adatok:
– a fegyelmi fenyítés neme, hatálya, mentesítés,
– kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok,
– a személyiségi jogsértés miatt alkalmazott szankciók, a sérelemdíj mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.”
(13) A Hszt.
a) 7. § (2) bekezdésében a „kártérítési és minősítő határozat” szövegrész helyébe a „kártérítési, személyiségi jogsértés tárgyában hozott, valamint minősítő határozat”,
b) 8. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogellenes fenyegetéssel vették rá” szövegrész helyébe a „a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá”,
c) 8. § (2) bekezdésében
ca) a „fenyegetéssel” szövegrész helyébe a „jogellenes fenyegetéssel”,
cb) a „téves feltevésben” szövegrész helyébe a „tévedett vagy téves feltevésben”,
d) 12. § (1) bekezdésében az „A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség” szövegrész helyébe az „A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, valamint a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény”,
e) 33/B. § (4) bekezdésében a „személyhez fűződő jogok megsértése” szövegrész helyébe a „személyiségi jogok megsértése”,
f) 44. § (1) bekezdés j) pontjában az „a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § (4) bekezdés d) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „a 49/C. § (5) bekezdése szerinti”,
g) 44. § (2) bekezdésében az „a 43. § – az NKE-re vezényeltek esetében a 43. § és a 43/C. § – ” szövegrész helyébe az „a 49/B–49/G. §”,
h) 46. § (2) bekezdés f) pontjában az „a 43. § (1) bekezdés vagy a 43/C. § (1) bekezdés szerinti vezénylés” szövegrész helyébe a „vezénylés”,
i) 49/C. § (1) bekezdésében és 49/D. § (2) bekezdés c) pontjában az „a kártérítésre” szövegrész helyébe az „a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésre”,
j) 61. § (3) bekezdésében az „a 43. § szerinti vezénylés, a 43/C. § szerinti vezénylés” szövegrész helyébe az „a 49/B–49/G. § szerinti más szervhez vezénylés”,
k) 82. § (5) bekezdésében a „továbbá a szolgálati viszony módosítását vagy megszüntetését” szövegrész helyébe az „a szolgálati viszony módosítását vagy megszüntetését, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb intézkedéseket javasolhat”,
l) 170. § a) pontjában a „nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot”,
m) 196. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a 159. §” szövegrész helyébe az „, a 159. § vagy a 180. §”,
n) 197. § (3) bekezdésében a „valamint a felmerült kárát.” szövegrész helyébe a „valamint a felmerült kárát. A hivatásos állomány tagja sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért.”,
o) 254. § (1) bekezdésében a „10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján” szövegrész helyébe az „az állományilletékes parancsnok 10 év elteltével a 82. § (4) bekezdése szerinti, tárgyévi minősítés alapján”,
p) 264/G. § (3) bekezdésében az „a 43. § rendelkezései” szövegrész helyébe az „a 49/B. § rendelkezései”,
q) 342. § (2) bekezdés 23. pontjában az „a minősítés tartalmi és eljárási szabályait” szövegrész helyébe az „a minősítés tartalmi és eljárási szabályait, továbbá a minősítés alapján kezdeményezhető e törvényben nem szabályozott munkáltatói intézkedéseket”
szöveg lép.
(14) Hatályát veszti a Hszt.
a) 89. §-ában a „, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre” szövegrész,
b) „Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény” alcíme,
c) 157/A. § (2) bekezdése,
d) 165. §-ában az „és nem vagyoni” szövegrész,
e) 289. § (1) bekezdésében az „A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítése során nem kötelező a törvény 4. számú mellékletében meghatározott lőkészség vizsgálata.” szövegrész,
f) 342. § (2) bekezdés 1. pontjában az „a minősítés készítésének szabályait,” szövegrész.
73. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
a) 1. § (3) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói (a továbbiakban: közeli hozzátartozó)” szöveg,
b) 21. § (1) bekezdésében a „közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozói” szöveg,
c) 34/D. § (1) bekezdés a) pontjában a „[Ptk. 685. § b) pontja],” szövegrész helyébe a „[Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja],” szöveg
lép.
74. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során, azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott, más forrásból meg nem térülő kárért – az elmaradt vagyoni előny kivételével – a kártérítés megfizetésére.
(2) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során – azokkal közvetlen összefüggésben – harmadik személynek okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére.
(3) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. § (2) bekezdése alapján közreműködő által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha azt a tűzoltóság okozta volna. Mentesül a tűzoltóság a felelősség, illetve a sérelemdíjjal való helytállás alól, ha bizonyítja, hogy őt a közreműködő utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
(4) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. § (2) bekezdése alapján közreműködők a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő káruk megtérítésére – az elmaradt vagyoni előny kivételével –, illetve a személyiségi joguk megsértése esetén követelhető sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint tarthatnak igényt a tűzoltóság fenntartójától.
(5) Nem kell megtéríteni annak a kárát, illetve nem tarthat igényt sérelemdíjra az, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta.
(6) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki
a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta;
b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott;
c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett.”
(2) A Ttv. 33/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére, valamint a szaktevékenységével összefüggésben őt ért személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj iránti igénye érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadók.”
(3) A Ttv.
a) 41. § (3) bekezdésében a „kártérítésére szolgáló” szövegrész helyébe a „kártérítésére és sérelemdíjának kifizetésére szolgáló” szöveg,
b) 46. § (5) bekezdés b) pontjában a „kártérítése folytán” szövegrész helyébe a „kártérítése, illetve sérelemdíj iránti igényének kielégítése folytán” szöveg
lép.
75. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
a) 16/A. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,
b) 39/A. § (6) bekezdésében az „építési szerződést” szövegrész helyébe a „kivitelezési szerződést” szöveg, az „Az építési szerződés” szövegrész helyébe az „A kivitelezési szerződés” szöveg, az „építési szerződésében” szövegrész helyébe a „kivitelezési szerződésében” szöveg, a „megkötött építési szerződésben” szövegrész helyébe a „megkötött kivitelezési szerződésben” szöveg, az „az építési szerződésben” szövegrész helyébe az „a kivitelezési szerződésben” szöveg,
c) – az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LVII. törvény 22. §-ával megállapított – 39/B. § (1) bekezdésében az „építési szerződés” szövegrész helyébe a „kivitelezési szerződés” szöveg,
d) 62. § (1) bekezdés 13.3. pontjában az „építési szerződés” helyébe a „kivitelezési szerződés” szöveg
lép.
76. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 4. § e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„e) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet.”
77. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: temetőkről és a temetkezésről szóló törvény) 3. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„k) szociális temetés: az eltemettető vagy az általa felkért személy személyes közreműködésével, az állam által biztosított kellékekkel ingyenes temetési helyre történő koporsós vagy hamvasztásos temetés, amely az eltemettető számára ingyenes.”
(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló törvény 24/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Szociális temetés esetén a holttest temetőn kívüli szállításának költségét az állam viseli, a szállítást az elhunyt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat szervezi meg.”
(3) A temetőkről és a temetkezésről szóló törvény
a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában a „gazdálkodó szervezeteknek [Ptk. 685. § c) pont]” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezeteknek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)” szöveg,
b) 18. § (7) bekezdésében a „közeli hozzátartozója” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó)” szöveg,
c) 20. § (1) bekezdés d) pontjában az „egyéb közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „egyéb, közeli hozzátartozója” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény 4. § (1) bekezdésében a „[Ptk. 685. § c) pontja]” szövegrész.
(5) Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény 3. §-ának a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított j) pontja.
78. § (1) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény) 21. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglalt megállapodásnak tartalmaznia kell:]
„i) a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja által működési körében harmadik személynek okozott károkért való felelősség, valamint a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj szabályairól szóló tájékoztatást.”
(2) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény 26. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megállapodásnak tartalmaznia kell:)
„e) a fedett nyomozó által működési körében harmadik személynek okozott károkért való felelősség, valamint a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj szabályairól szóló tájékoztatást.”
(3) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény 42/A. § (6) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megkeresésben foglaltak elfogadása vagy más jellegű segítség felajánlása esetén a segítségnyújtás végrehajtásáról az érintett tagállammal az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója megállapodást köt, amely tartalmazza:)
„f) az intervenciós egység tagja által tevékenysége körében harmadik személynek okozott károkért való felelősség, valamint a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj szabályait,”
(4) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény 42/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megkeresett tagállam különleges intervenciós egységének a tagja (a továbbiakban: beavatkozó személy) eljárása során Magyarország területén harmadik személynek okozott kárért, illetve személyiségi jogsértésért a magyar jog szerint felel, áll helyt. Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést a beavatkozó személy szándékos kötelességszegéssel okozta, akkor a rendészetért felelős miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet a beavatkozó személy eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.”
79. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenység – ha e törvény kivételt nem tesz – a rendőrség által a vállalkozás kérelmére kiadott működési engedély birtokában végezhető, ha)
„b) a kérelmező – ha e törvény kivételt nem tesz – rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó, a szerződésszegéssel és a szerződésen kívül okozott károk megtérítését, valamint a sérelemdíj megfizetését szolgáló, külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: felelősségbiztosítási szerződés).”
(2) Az Szvmt. 74. § 15. pontjában a „685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában” szöveg lép.
80. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 65. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „szervezet” szöveg lép.
81. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § h) pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „szervezet” szöveg lép.
82. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„4a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet.”
(2) A Kat. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a védekezésben részt vevőt egészséget károsító vagy halálos baleset érte, az üzemi balesetre, foglalkozási betegségre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok alapján meg nem térülő károkat, egészséget károsító baleset esetén a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíjat az állam téríti meg.”
83. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat jogi személy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.”
(2) Az Mötv. 108/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108/A. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető:
a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon állam részére történő értékesítése vagy állammal kötött csereügylet esetén és
c) a helyi önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén, ha a cserével érintett önkormányzati vagyon értéke a versenyeztetésre vonatkozó törvényben előírt értékhatárt meghaladja, az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal dönt a csereügylet jóváhagyásáról. A kormányhivatal a csereügyletet jóváhagyja, ha az egyes vagyontárgyak értékére és a szerződésben foglalt egyéb vagyoni kötelezettségvállalásra tekintettel az értékarányosság követelménye megvalósul és egyébként az ügylet megkötése az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása vagy gazdasági érdekei szempontjából indokolt.”
(3) Az Mötv.
a) 41. § (6) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)” szöveg,
b) 2. melléklet „A rész” II. pont 4., 7., 8., és 9. alpontjában a „köztisztviselői” szövegrész helyébe az „, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti” szöveg
lép.
84. § A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,”
85. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél – az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – sérelemdíjra tarthat igényt, feltéve hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Ha az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztásából eredően a fél kárt is szenved és az a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A sérelemdíj iránti igény, illetve a kárigény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A sérelemdíj, illetve a kártérítés megítélését nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsértés közvetlenül nem volt felróható.
(3a) A (3) bekezdésben foglalt szankciókat a bírósággal szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja.”
(2) A Pp. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a bíróság jogszabályban meghatározott esetben közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket (a továbbiakban: kötelező közvetítői eljárás) és a közvetítő felkérése vagy az első közvetítői megbeszélés megtartása a fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsul meg, a bíróság a felet pénzbírsággal sújtja. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.”
(3) A Pp. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvényszék hatáskörébe tartoznak:)
„b) azok a perek, amelyeket a közhatalom gyakorlásával okozott károk megtérítése iránt indítanak;”
(4) A Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvényszék hatáskörébe tartoznak:)
„g) a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos perek közül:
ga) azok a perek, amelyekben felróhatóságtól független szankciók alkalmazását kérik, ideértve azokat a pereket is, amelyekben a felróhatóságtól független szankció mellett – e jogok megsértése miatt – sérelemdíj, illetve kártérítés iránti igényt is érvényesítenek,
gb) a közösséghez tartozással összefüggő – a ga) pont alá nem tartozó – személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek;”
(5) A Pp. „Általános illetékesség” alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § A fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége tárgyában indított perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy – ha a felperes nem természetes személy – belföldi székhelye található. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az alperes lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, vagy – ha az alperes nem természetes személy – az alperes székhelye alapítja meg.”
(6) A Pp. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el (perbeli cselekvőképesség), aki
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,
b) olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy
c) aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.”
(7) A Pp. 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság a szülői felügyelettel, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésével vagy az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perben a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejűleg a kiskorú részére ügygondnokot rendel. A bíróság úgy is határozhat, hogy a kiskorút a felek és a felek képviselői távollétében hallgatja meg.”
(8) A Pp. IV. Fejezete a következő alcímmel és 65/C. §-sal egészül ki:
„A támogató részvétele a perben
65/C. § (1) Ha a fél részére a gyámhatóság támogatót rendelt ki, akkor a támogató
a) a féllel egyidejűleg a per során valamennyi eljárási cselekménynél – ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is – jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint a per folytatásának nem akadálya,
b) a jognyilatkozat megtételének elősegítése érdekében a féllel – a tárgyalás rendjét meg nem zavaró módon – egyeztethet.
(2) A támogató az általa támogatott fél helyett nyilatkozattételre nem jogosult.
(3) A bíróság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról a felet és a jelen lévő támogatót tájékoztatja.
(4) A támogató perbeli eljárási cselekményen való részvételéről a támogatott fél gondoskodik, a bíróság ezzel kapcsolatos intézkedést nem tesz.
(5) A támogató a támogatói minőségét a gyámhatóság határozatával, vagy a gyámhatóság által e célra kiadott tanúsítvánnyal igazolja. A gyámhatóság határozatát vagy tanúsítványát az első olyan eljárási cselekménynél kell a bíróságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a támogatóval együtt vesz részt.”
(9) A Pp. 75. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Kötelező közvetítői eljárás esetén a perköltséghez – a fél kérelmére – hozzá kell számítani a közvetítő költségeit és díját, valamint a fél egyéb, a közvetítői eljárásban szükségképpen felmerült költségeit.”
(10) A Pp. 75. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A támogató költségeinek megtérítésére a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(11) A Pp. 78. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 6. §-ban meghatározott esetekben felmerülő fordítások költségét az anyanyelvének, regionális vagy nemzetiségi nyelvének használatára jogosult fél helyett az állam előlegezi, míg annak viselésére – a (4b) bekezdésben meghatározott kivétellel – a perköltségviselés általános szabályai az irányadóak.
(4b) A 6. §-ban meghatározott esetekben a bírósági határozatok és megkeresések fordításával felmerülő költségeket az állam viseli.”
(12) A Pp. 80. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A bíróság a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezheti a felet az ellenfél közvetítői eljárásban szükségképpen felmerült költségeinek megtérítésére, ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak megfelel és a fél e körülmény ellenére a perben nem köt egyezséget. Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak nem felel meg és egyezségkötés hiányában a peres eljárást érdemben folytatni kell, a felek a perköltségként érvényesíteni kívánt közvetítői eljárás költségeit egymás közt egyenlő arányban viselik.
(4b) Kötelező közvetítői eljárás esetén a fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető az ellenfél perköltségének megtérítésére, ha az ellenfél igazolja, hogy közvetítő felkérését kezdeményezte vagy az első közvetítői megbeszélésen megjelent és a közvetítő felkérése vagy a közvetítői eljárás megindítása a fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsult meg. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.”
(13) A Pp. 134. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kiskorú fél, kiskorú érdekelt vagy kiskorú tanú vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a rendreutasítás módjának igazodnia kell a kiskorú korához és érettségéhez,
b) a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye,
c) a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben – ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében – a pénzbírság kiszabásának szükségességéről az elnök mérlegeléssel dönt.”
(14) A Pp. 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság – amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen ha a felek bármelyike kéri – tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól [137. § (1) bek. a) pont]. Ha a felek a közvetítői eljárás során megállapodást kötnek, azt a 137. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a bírósághoz egyezségként történő jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a (3) bekezdés szerint jár el.”
(15) A Pp. 152. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást felfüggesztő határozatában felhívja a feleket arra, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő felkéréshez. A bíróság a határozat közlésével egyidejűleg a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatja a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének külön törvényben meghatározott szabályairól.
(4) A kötelező közvetítői eljárás megindítása érdekében felfüggesztett tárgyalást folytatni kell, ha
a) bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött,
b) bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem indult meg, vagy
c) a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap telt el anélkül, hogy a felek az a) és b) pontban megjelölt valamely igazolást becsatolták volna.
(5) Ha a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező bírósági határozat közlésétől számított két hónapon belül a megindított közvetítői eljárás várhatóan nem fejezhető be és a felek ennek tényét legkésőbb a határidő lejárta előtt nyolc nappal a bíróságnak közösen bejelentik, a tárgyalás mindaddig nem folytatható, amíg a közvetítői eljárás be nem fejeződik. A feleknek bejelentésükkel egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolniuk kell, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van.”
(16) A Pp. 155. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen – a közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást felfüggesztő határozat kivételével – külön fellebbezésnek van helye; a bíróság az ilyen határozatot maga is megváltoztathatja.”
(17) A Pp. 281. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége és közte, valamint törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a bíróság a fél képviseletére ügygondnokot rendel ki.”
(18) A Pp. 285. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, vagy ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni.”
(19) A Pp. 290. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése felől – szükség esetén – erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell.”
(20) A Pp. 295. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha az apaság megállapítása iránti pert vagy az apasági vélelem megdöntése iránti pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani, az egyenesági rokon beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság értesíti a gyámhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetőségeiről.
(4) Keresetindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható.”
(21) A Pp. a következő XVI/A. Fejezettel egészül ki:
„XVI/A. FEJEZET
Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban
301/A. § (1) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, az eljárásra a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokat – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet más kérelemmel összekapcsolni nem lehet.
(3) Az eljárásban szünetelésnek nincs helye.
301/B. § (1) Az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek területén a gyermek belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye található. Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén az anya belföldi lakóhelye vagy belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye található.
(2) Ha az illetékes bíróság az (1) bekezdés rendelkezései alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes.
301/C. § (1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelemben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége megállapítható;
b) a kérelmezők, valamint a kérelmezők képviselőinek nevét, lakóhelyét, valamint a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét;
c) ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában már megszületett, a gyermek nevét, lakóhelyét, születési idejét, ha van törvényes képviselője, annak nevét és lakóhelyét;
d) a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi születési idejét;
e) a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság létrejöttének időpontját, valamint annak időpontját, hogy a házastársak életközössége mikor szűnt meg;
f) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
(2) A kérelemhez csatolni kell a gyermek eredeti vagy hitelesített születési anyakönyvi kivonatát, a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság anyakönyvi kivonatát, valamint azokat az okiratokat, amelyek a kérelem elbírálásának alapjául szolgáló körülmények igazolásához szükségesek, kivéve ha az adatokat személyazonosító igazolvánnyal is lehet igazolni. Ha az apaság vélelmét megalapozó házasság a kérelem beadásának időpontjában már megszűnt, a kérelemhez csatolni kell a házasság megszűnését igazoló okiratot. Ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában még nem született meg, a kérelemhez szakorvosi igazolást kell csatolni a születés várható időpontjáról.
301/D. § (1) A bíróság a kérelmezőket és mindazon személyeket, akiknek hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen hallgatja meg.
(2) Az idézésben a bíróság tájékoztatja az érintetteket a 301/E. §–ban meghatározott feltételekről és jogkövetkezményekről.
(3) A bíróság eljárása során megvizsgálja az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és teljes hatályához szükséges feltételek fennállását, valamint megállapítja azokat az adatokat, amelyek a személyállapot-változás anyakönyvi bejegyzéshez szükségesek.
301/E. § (1) A bíróság végzésben állapítja meg, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja, ha
a) a kitűzött meghallgatáson a kérelmezők és mindazon személyek, akiknek a hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen jelen vannak és
b) az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és teljes hatályához szükséges feltételek fennállnak.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike nem áll fenn, akkor a bíróság az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet elutasítja.
(3) Ha a bíróság az apaság vélelemének megdöntése iránti kérelmet jogerősen elutasítja, e határozatának jogereje nem zárja ki, hogy a kérelmezők igényüket – a körülmények megváltozása esetén – újból nem peres eljárásban érvényesítsék. A kérelmet elutasító határozat jogereje azt sem zárja ki, hogy a perindításra jogosult személyek igényüket – a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szabályok szerint – peres eljárásban érvényesítsék.
301/F. § (1) A bíróság az apai elismerő nyilatkozatot és az annak teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat külön jegyzőkönyvben rögzíti.
(2) Az apaság vélelmének megdöntését megállapító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha az apaság vélelmének megdöntését megállapító határozat nem emelkedik jogerőre, az eljárás során tett apai elismerő nyilatkozat hatálytalan.
301/G. § Az elsőfokú bíróság az apaság vélelmének megdöntését megállapító jogerős határozatot, valamint a külön jegyzőkönyvbe foglalt – teljes hatályú apai elismerés tárgyában tett – nyilatkozatokat közli az illetékes anyakönyvvezetővel.
301/H. § A bíróság az eljárási költségek viseléséről a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján határoz.”
(22) A Pp. 302. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szülői felügyelet visszaállítása iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg. A bíróság azonban akkor is köteles őt személyesen meghallgatni, ha beavatkozóként a perben nem kíván részt venni.”
(23) A Pp. 307. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A keresetlevélben – ha arról a felperesnek tudomása van – fel kell tüntetni az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat. A gondnokság alá helyezési perben a bíróságnak az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell.”
(24) A Pp. 307. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az alperes tulajdonában álló ingatlanok, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyeken az alperesnek haszonélvezeti joga áll fenn, vagy amelyekre az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve.”
(25) A Pp. 310. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság a külön törvény szerinti nyilvántartás adatait megtekinti, e körben hiánypótlás elrendelésének nincs helye.”
(26) A Pp. 311. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha az alperesnek ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá ha ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, az elsőfokú bíróság hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése iránt, kivéve ha az ingatlannal való rendelkezés tekintetében a bíróság az alperes teljes cselekvőképességét fenntartotta.
(4) A gondnokság alá helyezést, valamint a választójogból való kizárást be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett nyilvántartásba.
(5) A bíróság a gondnokság alá helyezettek – a gondnokoltak nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott – adatairól számítógépes nyilvántartást vezet.”
(27) A Pp. 312. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását, a választójogból való kizárást vagy a választójogból való kizárás megszüntetését az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
(2) A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata esetén a gyámhatóság keresete az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a gondnokság alá helyezés fenntartására is irányulhat.”
(28) A Pp. XVIII. Fejezete a következő alcímmel és 312/A. §-sal egészül ki:
„Határozat az előzetes jognyilatkozat alkalmazásáról
312/A. § (1) Ha a gondnokság alá helyezési perben a bíróság az alperes gondnokság alá helyezéséről dönt, és az előzetes jognyilatkozat ítélettel érintett részének alkalmazása indokolt, akkor a bíróság erről ítéletének rendelkező részében határoz.
(2) Az előzetes jognyilatkozat teljes vagy részleges alkalmazását elrendelő, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait érintő egyéb jogerős határozatnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott adatait, valamint azok változásait az elsőfokú bíróság bevezeti az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába, illetve szükség esetén törli onnan.”
(29) A Pp. 317. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a felet a közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás során költségkedvezményben részesítette, a díj megfizetéséről és viseléséről a 315. § (1) bekezdésében foglalt esetben a bíróság határoz és kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) részére való megfizetésére. E határozatát a bíróság a MOKK-nak is kézbesíti. Ha a fél a per során költségkedvezményben részesül, ez a díj megfizetése alól őt nem mentesíti.”
(30) A Pp. a következő XX/A. Fejezettel egészül ki:
„XX/A. FEJEZET
A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per
341/B. § Az I–XIV. Fejezet rendelkezéseit a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: birtokvédelmi határozat) megváltoztatása iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
341/C. § (1) A per elintézéséből – a 13–15. §, valamint a 21. §-ban foglalt eseteken kívül – ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:
a) az, aki mint ügyintéző a birtokvédelmi határozat meghozatalában részt vett,
b) az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa,
c) a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig,
d) az, akit a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell.
341/D. § A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben a 341/C. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt kizáró ok áll fenn.
341/E. § A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.
341/F. § (1) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát,
b) az arra való utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.
(2) A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti.
(3) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet (106–110. §). Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
(4) Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvben meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották. Ha a fél a keresetlevelet nem a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság a 129. § szerint jár el.
341/G. § (1) A birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság soron kívül határoz, szükség esetén a feleket meghallgatja.
(2) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(3) A bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzését haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.
341/H. § A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye.
341/I. § (1) Ha a birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja, ellenkező esetben a birtokvédelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja.
(2) Ha a bíróság a birtokvédelmi határozatot megváltoztatja, a birtokvédelmi határozattal elbírált hasznok, károk és költségek tekintetében akkor is határoznia kell, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében terjeszt elő keresetet.”
(31) A Pp. 342. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Helyreigazításának – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti – közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől.”
(32) A Pp. a következő XXII. Fejezettel egészül ki:
„XXII. FEJEZET
A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek
347. § A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése [Ptk. 2:54. § (5) bek.] iránt indított perekben az I–XIV. Fejezet rendelkezéseit e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
348. § (1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy – ha az alperes nem természetes személy – belföldi székhelye található.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján az illetékes bíróság nem állapítható meg, a perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.
348/A. § (1) A keresetet csak ugyanabból a ténybeli alapból származó közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítésére vonatkozó keresettel lehet összekapcsolni. A perben viszontkereset előterjesztésének, beavatkozásnak nincs helye.
(2) A keresetlevélben meg kell jelölni a jogsértés megtörténtének időpontját, valamint – ha rendelkezésre áll – az azt alátámasztó bizonyítékot is csatolni kell. A keresetlevélben a felperesnek nyilatkoznia kell arról, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik-e.
348/B. § (1) A per minden szakaszában kötelező a jogi képviselet.
(2) A bíróság elrendeli az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése, ha az igények ugyanabból a ténybeli alapból származó jogsérelemmel függnek össze. Azonos ténybeli alap esetén az azonos hatáskörű bíróságok előtt folyamatban lévő pereket is egyesíteni kell azzal, hogy a továbbiakban az a bíróság jár el, amelyhez a legkorábban érkeztetett keresetlevelet benyújtották.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján egyesített perben a felperes a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogsértésből eredő kár megtérítése iránti követelést is érvényesít, a bíróság elrendeli annak önálló ügyként történő tárgyalását, és azt a per jogerős elbírálásáig felfüggeszti. A bíróság a felfüggesztés megszüntetését követően a pert az általános szabályok szerint tárgyalja.
(4) A felperes a keresetlevélben foglalt nyilatkozatával igazolja, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik.
(5) A bíróság a személyiség lényeges vonásának minősülő, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségjegy vonatkozásában azt vizsgálja, hogy a közösséget bántó jogsérelem alkalmas lehet-e arra, hogy általában véve a közösséghez tartozó személy személyiségi jogának a sérelmét is okozza.
(6) A jogsértés körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértés közösségre gyakorolt hatására – tekintettel megállapított sérelemdíjat egy összegben kell megítélni, ami a sérelemdíj iránti igényt érvényesítő felpereseket egyetemlegesen illeti meg.”
(33) A Pp. 358. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt is helye van felülvizsgálatnak, ha]
„a) a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének jogszerűsége, valamint a kártérítés, illetve a sérelemdíj iránti igény vitás,”
(34) A Pp. 396. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„396. § E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(35) A Pp.
a) egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvénnyel megállapított 397/A. §-ának megjelölése 397/B. §-ra,
b) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvénnyel megállapított 397/D. §-ának megjelölése 397/C. §-ra,
c) az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 397/B. §-ának megjelölése 397/D. §-ra,
d) az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 397/C. §-ának megjelölése 397/E. §-ra
módosul.
(36) A Pp. a következő 397/F. §-sal egészül ki:
„397/F. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (a továbbiakban e § alkalmazásában: Módosító Törvény) megállapított rendelkezéseit – a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a 2014. március 15. napján folyamatban lévő ügyekben a 2014. március 15. napját követően megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a személyiségi jog, valamint a szerződésen kívül okozott kár érvényesítésére vonatkozó, a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben 2014. március 15. napján vagy azt követően kezdődik meg a jogsértés.
(3) E törvénynek
a) a perbeli cselekvőképességre,
b) az apaság vélelmének nemperes eljárásban történő megdöntésére,
