Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.30.)

2013. évi CCLII. törvény - egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról 4/10. oldal

c) a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perre, valamint

d) a gazdálkodó szervezet fogalmára

vonatkozó, a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2014. március 15. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módosító Törvénnyel megállapított 80. § (6) bekezdését, 121/A. § (1) bekezdését, 285. § (5) bekezdését, valamint 394/C. § a) és b) pontját a 2014. március 15. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(5) Ha 2014. március 15. napján folyamatban lévő gondnokság alá helyezési per folyamán az alperes előzetes jognyilatkozatot tesz, ennek tényét haladéktalanul be kell jelentenie az eljáró bíróság részére.”

(37) A Pp.

1. 7. § (2) bekezdésében a „perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről” szövegrész helyébe a „perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a támogató perben való részvételéről” szöveg,

2. 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „képviselője” szövegrész helyébe a „képviselője, támogatója” szöveg,

3. 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „volt képviselője” szövegrész helyébe a „volt képviselője, volt támogatója” szöveg,

4. 13. § (2) bekezdésében az „örökbe fogadó és a nevelőszülő” szövegrész helyébe az „örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő” szöveg,

5. 13. § (2) bekezdésében az „örökbe fogadott és a nevelt gyermek” szövegrész helyébe az „örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek” szöveg,

6. 34. § (2) bekezdésében a „gyermek elhelyezésére” szövegrész helyébe a „szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére” szöveg,

7. 50. § (1) bekezdés első mondatában a „törvényes képviselőnek” szövegrész helyébe a „törvényes képviselőnek és a támogatónak” szöveg,

8. 50. § (2) bekezdésében a „törvényes képviselet” szövegrész helyébe a „törvényes képviselet, a támogatói minőség” szöveg,

9. 80. § (6) bekezdésében és a 394/C. § a) pontjában a „vállalkozás” szövegrészek helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg,

10. 96. § (4) bekezdésében és a 124. § (4) bekezdés b) pontjában az „elhelyezése” szövegrész helyébe az „a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése” szöveg,

11. 99/A. § (4) bekezdésében a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég” szöveg,

12. 116. § e) pontjában a „perbeli állását” szövegrész helyébe a „perbeli állását, a jelen levő más perbeli személyek nevét” szöveg,

13. 121/A. § (1) bekezdésében a „vállalkozások” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezetek” szöveg,

14. 130. § (1) bekezdés g) pontjában a „személyhez fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb károkozás miatt” szövegrész helyébe a „személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt” szöveg,

15. 134. § (5) és (6) bekezdésében a „képviselőiket” szövegrészek helyébe a „képviselőiket, más perbeli személyeket” szöveg,

16. 134. § (5) és (6) bekezdésében a „képviselőjének” szövegrészek helyébe a „képviselőjének, más perbeli személynek” szöveg,

17. 134/A. § (4) bekezdésében a „személyhez fűződő jogainak” szövegrész helyébe a „személyiségi jogainak” szöveg,

18. 167/A. § (4) bekezdésében és 299. § (3) bekezdésében a „gondnok” szövegrészek helyébe a „gyám” szöveg,

19. 170. § (3) bekezdés b) pontjában a „családtagjának elhelyezésére” szövegrész helyébe a „családtagját érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, harmadik személynél történő elhelyezésére” szöveg,

20. 271. § (2) bekezdésében a „nem vagyoni kártérítés” szövegrész helyébe a „sérelemdíj” szöveg,

21. 271. § (3) bekezdés c) pontjában a „gyermek elhelyezése” szövegrész helyébe a „szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése” szöveg,

22. 282. §-ában az „elhelyezésére és tartására” szövegrész helyébe a „tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére” szöveg,

23. 285. § (1) bekezdésében a „cselekvőképességet kizáró” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet teljesen korlátozó” szöveg,

24. 287. § a) pontjában az „elhelyezése és tartása” szövegrész helyébe a „tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése” szöveg,

25. 290. § (2) bekezdésében a „Csjt. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése” szöveg,

26. 299. § (3) bekezdésében a „gondnoka” szövegrész helyébe a „gyámja” szöveg,

27. 302. § (1) bekezdés b) pontjában az „elhelyezésére és tartására” szövegrész helyébe a „tartására, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére” szöveg,

28. 308/A. §-ában a „Ptk. 18. §-ában és 18/A. §-ában” szövegrész helyébe a „Ptk. 2:25. §-ában és 2:26. §-ában” szöveg,

29. 310. § (2) bekezdésében az „1997. évi C. törvény 11/A. §-ában” szövegrész helyébe a „2013. évi XXXVI. törvény 13/A. §-ában” szöveg,

30. 312. § (4) bekezdésében a „névjegyzékében” szövegrész helyébe a „nyilvántartásában” szöveg,

31. 333. § (1) bekezdés f) pontjában az „átmeneti vagy tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vett” szöveg,

32. 394/C. § b) pontjában a „vállalkozás” szövegrészek helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg

lép.

(38) Hatályát veszti a Pp.

a) 23. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a Ptk. 86. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perek”,

b) 23. § (1) bekezdés k) pontjában a „[Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)–(6) bek.]”,

c) 23. § (1) bekezdés m) pontjában a „kártérítési”,

d) 30. § (4) bekezdésében az „a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó”,

e) 67. § (1) bekezdés i) pontjában a „(396. §)”,

f) 73. § (1) bekezdésében, valamint a 73/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,

g) 100/A. § (7) bekezdésében a „(jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság)”,

h) 271. § (1) bekezdés g) pontjában az „, illetve ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni”,

i) 293. § (2) bekezdésében az „, illetőleg a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni”,

j) 308. § (2) bekezdésében a „(Ptk. 18–18/A. §-ok)”,

k) 333. § (1) bekezdés d) pontjában az „átmeneti”,

l) 333. § (1) bekezdés g) pontjában az „átmeneti vagy tartós”

szövegrész.

(39) Hatályát veszti a Pp.

a) 30. § (3) bekezdése,

b) 295. § (1) és (2) bekezdése, valamint

c) 333. § (1) bekezdés e) pontja.

86. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

86. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában a „személyhez fűződő jogainak, így” szövegrész helyébe a „személyiségi jogainak, így” szöveg lép.

87. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása

87. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 28/A. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemnek tartalmaznia kell)

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezett név a Ptk. névviselésre irányadó rendelkezéseit nem sérti.”

(2) Az At.

a) 16. §-ában a „házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Csjt.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,

b) 19. § (1) bekezdésében a „Csjt. 7–12. §” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:9–4:13. §” szöveg,

c) 19. § (2) bekezdés f) pontjában és 26/B. § (1) bekezdés f) pontjában a „kizáró” szövegrész helyébe a „teljesen korlátozó” szöveg,

d) 19. § (4) bekezdésében a „Csjt. 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a házassági akadályok” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:12. § (2) bekezdése szerinti esetben a házassági akadály” szöveg,

e) 24. § (2) bekezdésében a „Csjt. 3. §” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:7. §” szöveg,

f) 26/B. § (2) bekezdésében a „Csjt. 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:12. § (2) bekezdése szerinti esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat akadálya” szöveg,

g) 27/B. § (1) és (3) bekezdésében a „Csjt.-ben” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg,

h) 27/B. § (4) bekezdésében a „Csjt.” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

i) 28. § (3) bekezdésében a „kizáró” szövegrész helyébe a „teljesen korlátozó”, a „korlátozó” szövegrész helyébe a „részlegesen korlátozó” szöveg,

j) 31. § (5) bekezdésében a „személyhez fűződő” szövegrész helyébe a „személyiségi” szöveg

lép.

88. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet módosítása

88. § A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont], állami költségvetési szervnél, szövetkezetek érdekképviseleti szervénél, társadalmi szervezetnél, egyesületnél, gazdasági munkaközösségnél, polgári jogi társaságnál, vagy egyéb szervezetnél” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságnál, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepénél, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseleténél, európai részvénytársaságnál, egyesülésnél, európai gazdasági egyesülésnél, európai területi együttműködési csoportosulásnál, szövetkezetnél, lakásszövetkezetnél, európai szövetkezetnél, vízgazdálkodási társulatnál, erdőbirtokossági társulatnál, állami vállalatnál, egyes jogi személyek vállalatánál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, magánnyugdíjpénztárnál, egyéni cégnél, egyéni vállalkozónál, továbbá helyi önkormányzatnál, költségvetési szervnél, egyesületnél, köztestületnél, valamint alapítványnál” szöveg lép.

89. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

89. § (1) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) I. Fejezete a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § A pártra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Ectv. 11. § (3), (6) és (7) bekezdésének a civil szervezetekre irányadó rendelkezését megfelelően alkalmazni kell.”

(2) A Ptv. III. Fejezete a következő 3/A–3/F. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A párt megszűnése esetén egyszerűsített törlési eljárásnak nincs helye.

(2) A párt ellen csődeljárásnak nincs helye.

(3) A párt fizetésképtelenségét nem lehet megállapítani a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá az Ectv. 10. § (3) bekezdése szerinti esetekben.

(4) A Cstv. 27. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben akkor lehet kezdeményezni a párt felszámolását, ha a tartozása eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot.

(5) A Cstv. 26. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, az Ectv. 10. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a bíróság által – a párt kérelmére, tartozásai kifizetésére – engedélyezett határidő lejárta a választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszaka kezdetétől az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig tartó időszakra esik, a bíróság által engedélyezett fizetési haladék az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig meghosszabbodik.

(6) A választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszaka kezdetétől az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig tartó időszak alatt a párt felszámolása nem rendelhető el, a felszámolási eljárást elrendelő végzés és az e végzést másodfokon elbíráló végzés meghozatalára a Cstv.-ben meghatározott határidő ezen időszakkal meghosszabbodik.

3/B. § A felszámolás körébe a párt felszámolásának elrendelésekor a tulajdonában lévő és a felszámolási eljárás alatt szerzett vagyon tartozik.

3/C. § (1) A párt a felszámolás elrendelését követően az 5. § szerinti támogatásra nem jogosult.

(2) A párt felszámolás körébe tartozó vagyonának és kötelezettségállományának megállapítása érdekében a bíróság a felszámolás jogerős elrendelését követő 45 napon belül nyilvános meghallgatást tart. A meghallgatásra megidézi a párt felszámolása elrendelését megelőzően 10 éven belüli vezető tisztségviselőit, a felszámolót, továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelőt, ha ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére is sor került. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson tesz eleget a Cstv. 31. §-a szerinti iratátadási és nyilatkozattételi kötelezettségeknek, a korábbi vezető tisztségviselők a bíróság kérésére nyilatkozatot tesznek a párt vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó, a vezetésük alatti időszak adatairól. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson adja át a felszámolónak a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérlegre irányadó szabályok szerint elkészített záró beszámolót, az e törvény előírásai szerint készített beszámolót, a törtévre vonatkozóan is. A párt vezető tisztségviselőjének igazolnia kell továbbá, hogy a párt eleget tett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti záró adóbevallási kötelezettségének is.

(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a párt vezető tisztségviselőjére (korábbi vezető tisztségviselőjére) 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő összegű pénzbírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

3/D. § (1) A párttal szemben egyszerűsített felszámolásnak nincs helye.

(2) A felszámolási eljárásban a párt vagyonának értékesítése során nem szerezhet tulajdonjogot – a Cstv.-ben felsoroltakon kívül –

a) a pártnak, a párt által alapított gazdasági társaságnak és a párt által a 9/A. § szerint alapított alapítványnak a vezető tisztségviselője,

b) a párt felszámolása elrendelését megelőzően 10 éven belüli időszakban vezető tisztségviselő tisztséget betöltő személy,

c) a párt által

ca) alapított gazdasági társaság,

cb) a 9/A. § alapján alapított alapítvány,

d) az a)–b) pontban említett személyek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

3/E. § A párt felszámolásának befejeződését követően fennmaradt vagyont a bíróság a 8. § szerinti alapítvány részére adja át.

3/F. § Ha a párt jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a párt vezető tisztségviselőivel szemben, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a párt vezető tisztségviselője a párt fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.”

(3) A Ptv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A párt egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, azonban más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet.”

(4) Hatályát veszti a Ptv.

a) 4. § (1) bekezdésében a „vállalat és”, valamint

b) 1. számú mellékletének „A pártok beszámolója Bevételek:” cím alatti 5. pontjában a „vállalat és”

szövegrész.

(5) Hatályát veszti a Ptv. 2. § (6) bekezdése.

90. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

90. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A közjegyző a közjegyzői működése körében okozott kár megtérítésére és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles.

(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a közjegyző köteles legalább ötvenmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani.”

(2) A Kjtv. 17. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Közjegyzővé – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az nevezhető ki, aki]

g) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,”

(3) A Kjtv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői kinevezésre pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg)

a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint nyilatkozik arról, hogy megfelel a 17. § (1) bekezdés g) pontjában írt feltételnek, valamint”

(4) A Kjtv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A közjegyzőhelyettes a közjegyző utasítása és felelőssége mellett önállóan intézhet közjegyzői ügyeket.

(2a) A közjegyzőjelölt a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, továbbá önálló aláírási joggal járhat el közjegyzői nemperes ügyekben azzal, hogy a közjegyzőjelölt közjegyzői okiratot (ügyleti okiratot és ténytanúsító okiratot) nem készíthet, az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb határozatot nem hozhat, tárgyalást nem tarthat és – ide nem értve a beadvány szóbeli előterjesztését – a feleket személyesen nem hallgathatja meg. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzőjelölt tekintetében megfelelően alkalmazandók.”

(5) A Kjtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A titoktartás (9. §), az összeférhetetlenség (7. §) és a kizárás (4. §) szabályai a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre is irányadóak azzal, hogy a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az ügy elintézéséből a 32–37. § szerinti helyettesítést kivéve akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó közjegyzővel szemben áll fenn kizárási ok.”

(6) A Kjtv. 31/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a közjegyző a tevékenységét közjegyzői iroda keretében folytatja, a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és az egyéb irodai alkalmazott a közjegyzői irodával áll munkaviszonyban. Ha a közjegyzői irodát kettő vagy több közjegyző közösen tartja fenn, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt tevékenységéért vagy mulasztásáért az a közjegyző felel, aki a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek kamarai névjegyzékében a közjegyzőhelyettest, illetve közjegyzőjelöltet alkalmazó közjegyzőként feltüntetésre került.”

(7) A Kjtv. V. Fejezete a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § (1) A helyettes rendeléséig a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a területi kamara elnöke gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről és megszüntetéséről nem intézkedhet.

(2) A helyettesítés, valamint a 34. § b) és c) pontja szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a helyettes, illetve a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A helyettesítés, illetve a 34. § b) és c) pontja szerinti tartós helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről a helyettesített közjegyző költségére a helyettes, illetve a tartós helyettes gondoskodik.”

(8) A Kjtv.

a) 20. § (4) bekezdésében a „felelősségét” szövegrész helyébe a „felelősségét, illetve sérelemdíj fizetési kötelezettségét” szöveg,

b) 31/A. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg,

c) 54. § (1) bekezdés e) pontjában a „végintézkedések országos nyilvántartását” szövegrész helyébe a „végintézkedések országos nyilvántartását, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását” szöveg,

d) 74. § (1) bekezdésében a „kárt” szövegrész helyébe a „kárt, illetve személyiségi jogsértést” szöveg,

e) 135. § (3) bekezdésében a „629. §-a (1) bekezdésének c) pontjában” szövegrész helyébe a „7:17. § (1) bekezdésének c) pontjában” szöveg

lép.

91. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

91. § (1) A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

d) gazdálkodó szervezet vezetője: cég esetében a bejegyzett vezető tisztségviselő (képviselő), ügyvédi irodánál, szabadalmi irodánál az iroda vezetője, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető vagy az igazgatótanács tagja, magánnyugdíjpénztárnál a képviselő, alapítványnál és egyesületnél a bejegyzett vezető tisztségviselő, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;”

(2) A Cstv. 3. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

h) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozó és az élettárs;

i) többségi befolyás: a Ptk. 8:2. §-a szerinti befolyás.”

(3) A Cstv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A zálogjogosult – ideértve azt az esetet is, ha a zálogjogot óvadékként alapították – a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben

a) csődeljárás esetén a csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétől,

b) felszámolási eljárás esetében

ba) a felszámolás elrendelése előtt a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére határidőt engedélyező végzés kézhezvételétől, vagy

bb) a rendkívüli moratórium közzétételétől,

bc) a ba), illetve a bb) alpont szerinti esetek hiányában a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől

nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor.”

(4) A Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék]

a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy jogszabályban meghatározott közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint”

(5) A Cstv. 11. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fizetési haladék időtartama alatt)

d) az adós vagyonával szemben zálogjog alapján – kivéve a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást – nem lehet kielégítést keresni, továbbá az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot nem lehet érvényesíteni,”

(6) A Cstv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés b) pontja szerint biztosított az a követelés – a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig –, amely kifizetésének biztosítására az adós mint zálogkötelezett vagyontárgyán zálogjogot, óvadékot alapítottak, továbbá, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve vagy a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.”

(7) A Cstv. 28. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közzétételnek tartalmaznia kell:)

g) a felszámoló nevét, székhelyét, adószámát, valamint a felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét;”

(8) A Cstv. 33/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg és részleges vagyonfelosztási javaslat alapján a hitelezők igényeinek kielégítéséhez nem elegendő az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, bármely hitelező vagy az adós nevében a felszámoló az (1) bekezdés szerinti eljárásban kérheti a bíróságtól azt is, hogy a bíróság a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze az (1) bekezdés alapján az adós volt vezetőjét.”

(9) A Cstv. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapon belül nem él közvetlen kielégítési jogával, követelésének kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint zálogjogosultként tarthat igényt. Ha a jogosult az adós többségi befolyása alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak – mint az adós képviselőjének –, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a 40. § szerinti megtámadási határidő anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna.”

(10) A Cstv. 40. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog]

b) zálogtárgy (óvadék tárgya) egyenértékű fedezettel való helyettesítése és kiegészítő biztosíték nyújtása esetében.”

(11) A Cstv. 49/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásban a zálogtárgy körülírással (Ptk. 5:102. §) oly módon van meghatározva, hogy a zálogjog a zálogkötelezett hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető összes vagyontárgyára kiterjed, a felszámoló – az (1) bekezdéstől eltérően – a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az ilyen módon meghatározott és értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések (tőke, szerződéses kamat, költségek) kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig – több jogosult esetén a Ptk. 5:118–5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével –, feltéve hogy a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett.”

(12) A Cstv. 52. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Ptk. 6:201. §-a az irányadó.”

(13) A Cstv. 57. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)

b) a felszámolás kezdő időpontja előtt körülírással meghatározott zálogtárggyal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 5:118–5:122. §-a az irányadó,

c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti,”

(14) A Cstv. 61. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A hitelezők követeléseinek kielégítése után fennmaradó vagyonról – ideértve a nem értékesíthető vagyontárgyakat is – az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat esetén az alapító (létesítő) szerv rendelkezik.

(3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a Ptk.-nak a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

(15) A Cstv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a 38. § (5) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az óvadék jogosultjának közvetlen kielégítési joga érvényesítésére nyitva álló határidő két hónap.”

(16) A Cstv. a következő 83/I. és 83/J. §-sal egészül ki:

„83/I. § (1) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 2014. március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a 2014. március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény 2014. március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118–5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni.

83/J. § E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 33/A. § (7) bekezdését a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.”

(17) A Cstv.

a) 8. § (2) bekezdés e) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti” szöveg,

b) 12. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában és a 18. § (5) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott” szövegrészek helyébe a „Ptk. szerinti” szöveg,

c) 61. § (4) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben irányadó” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti” szöveg,

d) 13. § (3) bekezdés a) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

e) 27/A. § (5) bekezdésében

ea) az „a kinevezett felszámolóbiztos nevét és levelezési címét” szövegrész helyébe az „a kinevezett felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét” szöveg,

eb) az „az új felszámolóbiztos nevét és levelezési címét” szövegrész helyébe az „az új felszámolóbiztos nevét, lakóhelyét vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét, születési idejét, adóazonosító jelét, valamint anyja születési nevét” szöveg,

f) 33/A. § (1) bekezdésében az „elsődlegessége alapján” szövegrész helyébe a „figyelembevételével” szöveg,

g) 33/A. § (6) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében és 63/A. §-ában a „jogerős lezárását követő” szövegrész helyébe a „jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő” szöveg,

h) 49/A. § (5) bekezdésében, 49/B. § (7) bekezdésében és 49/D. § (1) bekezdésében a „Ptk. 256. § (1) bekezdésében” szövegrészek helyébe a „Ptk. 5:118–5:122. §-ában” szöveg,

i) 62. § (1) bekezdésében a „Ptk. 120. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. 5:42. §-a” szöveg,

j) 65. § (2) bekezdés a) pontjában a „15 napon” szövegrész helyébe a „30 napon” szöveg,

k) 69. § (7) bekezdésében az „(így különösen a felszámolóbiztos nevének és levelezési címének bejelentését)” szövegrész helyébe az „(így különösen a felszámolóbiztosra vonatkozó adatok)” szöveg,

l) 69. § (15) bekezdésében az „a Ptk. 685/B. § szerinti” szövegrész helyébe az „az adós” szöveg

lép.

(18) A Cstv.-nek a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCI. törvénnyel megállapított 83/G. §-ának megjelölése 83/H. §-ra módosul.

(19) Hatályát veszti a Cstv.

a) 5/A. § (7) bekezdésében a „[Ptk. 685. §]” szövegrész,

b) 9. § (10) bekezdésében, 11. § (7) bekezdésében, 21/B. §-ában, 33. § (2) bekezdésében, 33/A. § (2) bekezdésében, 57. § (1) bekezdés h) pont he) alpontjában a „[Ptk. 685/B. §]” szövegrész,

c) 12. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontjában az „a Ptk. 330. §-a szerinti” szövegrész,

d) 27/A. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában és 49/D. § (4) bekezdésében a „[Ptk. 685. § b) pont]” és a „(685/B. §)” szövegrész,

e) 36. § (1) bekezdésében a „[Ptk. 685. § b) pont]” és a „[685/B. §]” szövegrész,

f) 40. § (3) bekezdésében, 49/D. § (5) bekezdésében és 63/A. §-ában a „(Ptk. 685/B. §)” szövegrész,

g) 49. § (3) bekezdésében és 57. § (1) bekezdés h) pont hd) alpontjában a „[Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész,

h) 49/D. § (3) bekezdésében az „, önálló zálogjog” szövegrész.

92. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

92. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (6) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú” szöveg lép.

93. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

93. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A magyar állampolgárság Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerinti keletkezése megállapítása tekintetében a Polgári Törvénykönyvnek a leszármazásra, illetve az apai és az anyai jogállásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.

(3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét,

b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.”

(2) Az Ápt. 4/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem köteles vizsgát tenni:)

a) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a személy, akinek a cselekvőképességét a bíróság az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyek tekintetében korlátozta (a továbbiakban együtt: korlátozottan cselekvőképes személy), valamint a cselekvőképtelen személy;”

94. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

94. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) „A törvény alkalmazási köre” alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § Ha a zálogkötelezettel szemben a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a zálogjogosult kielégítési jogát – a zálogtárgy lefoglalásától kezdődően – a bírósági végrehajtáson kívül nem gyakorolhatja, kielégítést kizárólag bírósági végrehajtás útján kereshet.”

(2) A Vht. 31/E. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4d) A zálogkötelezett a (4a) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető egyetemleges adóstársnak.”

(3) A Vht. 31/E. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közjegyző által foganatosítandó hirdetményi kézbesítésre az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(4) A Vht. 79/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt,

a) az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült – ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt – pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből,

b) a zálogjogosultat megillető, de a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve kezelt pénzösszeg csak a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból

eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.”

(5) A Vht. 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96/A. § (1) Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott vagyontárgyat mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte.

(2) Az adós vagy a zálogjogosult kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az adóshoz befolyt és elkülönítve tartott készpénzt, az adós birtokába került egyéb vagyontárgyat vagy az adós által érvényesíthető követelést, ha a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog a zálogjogosultat illeti és azt az adós zálogjogosulti bizományosként tartja magánál vagy e minőségében érvényesítheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mentesítésnek nincs helye, ha a végrehajtás a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból eredő követelés behajtása iránt folyik.”

(6) A Vht. 120. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:)

e) azt, hogy van-e az ingóságokon tulajdonostársnak vagy egyéb személynek előárverezési joga.”

(7) A Vht. 123/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az árverezés során a különböző jogszabályokon alapuló előárverezési jogok között sorrend és rangsor nem érvényesül. Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja előárverezési jogát, a többi előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot nem gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű vételi ajánlatot tehet.”

(8) A Vht. 123/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát ingatlan vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal, úszólétesítmények vonatkozásában lajstromozási okmánnyal, légi járművek esetén lajstromozási bizonyítvánnyal, egyéb lefoglalt ingó vagyontárgy vonatkozásában pedig kizárólag a végrehajtási igényperben hozott – igénykeresetnek helyt adó – jogerős bírósági határozattal igazolhatja.”

(9) A Vht. 204/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„204/B. § A bíróság a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló közokiratot akként látja el végrehajtási záradékkal [23/C. § (3) bekezdés], hogy a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását, ha a zálogjogosult a zálogkötelezettel – a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja meghatározásával – a kielégítési jog megnyílta előtt írásban megállapodott a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében.”

(10) A Vht. 233. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)

i) aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll.”

(11) A Vht. 234/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtói állásra pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg)

b) a hatósági nyilvántartást vezető szerv által kiállított igazolással tanúsítja, hogy a 233. § (2) bekezdés a)–d) és i) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv, illetve a gondnokoltakat nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a végrehajtói kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.”

(12) A Vht. 236. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles.

(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább húszmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt fenntartani vagy a kamaránál legalább húszmillió forint összegű biztosítékot letétbe helyezni.

(3) A kamara a kártérítés, illetve a sérelemdíj összegét a végrehajtót kártérítés, illetve sérelemdíj fizetésére kötelező jogerős és végrehajtható bírósági határozat alapján, az igény bejelentésétől számított 30 napon belül fizeti meg a károsultnak.

(4) Ügyenként legfeljebb húszmillió forint összegű kártérítést, illetve sérelemdíjat lehet kifizetni a biztosíték összegéből, évente pedig legfeljebb negyvenmillió forint összegű kár, illetve sérelemdíj megtérítésére használható fel a biztosíték összege.”

(13) A Vht. 239/A. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A végrehajtói szolgálat fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)–d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény.

(2) A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)–d vagy i) pontjában meghatározott körülmény.

(3) A kamara, valamint a miniszter a 233. § (2) bekezdés a)–d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a) a végrehajtói állásra pályázó vagy kijelölt személy,

b) a végrehajtó

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv vagy a gondnokoltakat nyilvántartó szerv által e célból kiállított igazolás tartalmaz.”

(14) A Vht. 240/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önálló bírósági végrehajtó-helyettes (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó-helyettes) önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket, az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtó-helyettes azonban hagyományos ingóárverést (118–129. §) nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet és meghatározott cselekmény végrehajtását sem foganatosíthatja.”

(15) A Vht. 241. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végrehajtójelölt a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban, az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt végrehajtási cselekményt azonban – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat. A végrehajtójelölt ügyviteli jellegű tevékenységet végez, így különösen jegyzőkönyvet készíthet és a végrehajtásban közreműködő szerveknél tájékozódás céljából eljárhat.”

(16) A Vht. 250. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamara ellátja a következő feladatokat is:)

d) kezeli a végrehajtó tevékenységével okozott kárért járó kártérítés, illetve személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj fedezetére szolgáló biztosíték összegét és abból a kártérítés, illetve a sérelemdíj összegét kifizeti az arra jogosultnak,”

(17) A Vht. 268. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen)

c) az okozott személyiségi jogsértést, illetve kárt,

d) azt, ha az okozott személyiségi jogsértésért a sérelemdíjat, illetve az okozott kárért a kártérítést megfizették, vagy ha a végrehajtó a végrehajtást kérő követelését kiegyenlítette.”

(18) A Vht. XXIII. Fejezete a következő alcímmel és 300/A. §-sal egészül ki:

Értelmező rendelkezések

300/A. § E törvény alkalmazásában

1. betétszerződés: a Polgári Törvénykönyvben azonos megnevezéssel használt fogalom;

2. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

3. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott hozzátartozó;

4. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozó.”

(19) A Vht. a következő 306. §-sal egészül ki:

„306. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (e §-ban a továbbiakban: Módosító Törvény) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a 2014. március 15. napján vagy azt követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

(2) Az árverési értékesítésre vonatkozó, a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseket azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben 2014. március 15. napján vagy azt követően történik meg az árverési hirdetmény közzététele. Ha a dolog árverésére vagy árverési hirdetményének közzétételére 2014. március 14. napjának végéig sor került, a következő árverés kitűzésére, az annak alapján lefolytatott árverésre, valamint a soron következő végrehajtási cselekményekre kell e törvénynek a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseit alkalmazni. A 2014. március 15. napjától 2014. április 30. napjáig terjedő időszakban mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó árverést kitűzni, árverési hirdetményt közzétenni nem lehet.”

(20) A Vht.

a) 94. § a) pontjában a „részjegye” szövegrész helyébe a „szövetkezeti részesedése” szöveg,

b) 132/A. § (1) bekezdésében az „a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban” szövegrész helyébe a „közkereseti, illetve betéti társaságban” szöveg,

c) 143. § (1) bekezdés h) pontjában a „települési önkormányzatnak” szövegrész helyébe a „települési önkormányzatnak vagy tulajdonostársnak” szöveg,

d) 234/B. § (2) bekezdésében, 241. § (2) bekezdés c) pontjában és 241. § (7) bekezdésében az „a)–d) pontjában” szövegrészek helyébe az „a)–d) és i) pontjában” szöveg,

e) 239. § (3) bekezdés b) pontjában, 240/F. § (5) bekezdés c) pontjában és 241. § (6) bekezdés c) pontjában a „b)–d) pontjában” szövegrészek helyébe a „b)–d) vagy i) pontjában” szöveg,

f) 239. § (4) bekezdésében az „a)–d) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–d) vagy i) pontjában” szöveg,

g) 240. § c) pontjában a „b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ítélet” szövegrész helyébe a „b)–d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági vagy gyámhatósági határozat” szöveg,

h) 254/A. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg,

i) 307. § (1) bekezdés m) pontjában az „okozott kár” szövegrész helyébe az „okozott kárért járó kártérítés, illetve személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj” szöveg

lép.

(21) Hatályát veszti a Vht.

a) 7. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a „Polgári Törvénykönyv szerinti”,

b) 79/B. § (2) bekezdés d) és e) pontjában a „Polgári Törvénykönyvben meghatározott”,

c) 123. § (2) bekezdés c) pontjában a „[Ptk. 685. § b) pont]”,

d) 132. § (2) bekezdésében az „– ebben a sorrendben –”,

e) 253/E. § (6) bekezdés c) pontjában a „; gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni e bekezdés alkalmazásában a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott szervezeteket”

szövegrész.

95. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

95. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:]

g) a személyeket vagyoni értékű műszaki, gazdasági vagy szervezési ismereteik és tapasztalataik vagy ezek összeállítása (know-how) tekintetében a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-a alapján megillető védelemmel kapcsolatos eljárások; valamint

h) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmának és az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának megsértése miatt indított eljárások, feltéve hogy azok találmánnyal vagy egyéb műszaki megoldással, formatervezési mintával, növényfajtával, számítógépi programalkotással és az ezekhez tartozó dokumentációval, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotással, műszaki létesítmény terveivel, üzleti titokkal – ideértve a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ának (2) bekezdése szerinti védelem alatt álló műszaki, gazdasági vagy szervezési ismereteket és tapasztalatokat (know-how) is –, áru és szolgáltatás jellegzetes külsejével, csomagolásával, megjelölésével vagy elnevezésével, illetve gazdasági tevékenység során használt névvel, megjelöléssel vagy árujelzővel kapcsolatosak.”

(2) A Szüt.

a) 2. § (4) bekezdés c) pontjában a „korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe az „érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés g) pontjában a „korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe az „érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a Szüt. 1. § (2) bekezdés f) pontja.

96. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

96. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2) A szabadalmas köteles helytállni azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a kellékszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy kellékszavatossági jogként a hasznosító a szerződés azonnali hatállyal való felmondására jogosult. A hasznosító a találmány műszaki megvalósíthatatlanságából eredő kárának megtérítését is követelheti a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint.”

97. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

97. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint – a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével – a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének (a továbbiakban együtt: vállalkozás) Magyarország területén tanúsított piaci magatartására, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá – a II–III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével – a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása Magyarország területén érvényesülhet.”

(2) A Tpvt. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

a) üzleti titok alatt a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogalmat kell érteni;”

(3) A Tpvt. 86. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az érdekelt a keresetben)

e) kártérítést és – személyiségi joga megsértése esetén – sérelemdíjat követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve”

(4) A Tpvt. 54. § (2) bekezdés e) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrészek helyébe a „vállalkozás” szöveg lép.

98. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

98. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári Törvénykönyvnek a jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.”

99. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

99. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, a jogviszony tartalmának módosítására és megszüntetésére, a munka értékelésére, az elismerésre, a fegyelmi és kártérítési felelősségre, illetve sérelemdíjra vonatkozó nyilatkozat (határozat) és megállapodás.”

(2) Az Iasz. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Igazságügyi alkalmazottnak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az nevezhető ki, aki

a) tizennyolcadik életévét betöltötte,

b) magyar állampolgár,

c) nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, és

d) a munkakörére meghatározott iskolai végzettséggel és szakképzettséggel (a továbbiakban: képesítés) rendelkezik.

(3) Fizikai dolgozónak és – a bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő kivételével – írnoknak, továbbá egyéb igazságügyi szerv igazságügyi alkalmazottjának az is kinevezhető, aki a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint a munkakör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik. Fizikai dolgozónak az is kinevezhető, aki a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll, ha a cselekvőképesség korlátozása, illetve a támogatott döntéshozatal a munkakör ellátását nem érinti.”

(3) Az Iasz. 30. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy az igazságügyi szerv a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntette meg, az igazságügyi alkalmazottat az eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. Meg kell téríteni az elmaradt illetményét és az egyéb juttatásokat, valamint a jogellenes megszüntetésből eredő kárát. Az igazságügyi alkalmazott sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely máshonnan megtérült.

(2) Ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyának a fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekintetni, mintha a szolgálati viszony a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Az elmaradt illetményt és juttatásokat, valamint a kárt ekkor is meg kell téríteni, továbbá meg kell fizetni a felmentési időre járó átlagilletményt, a végkielégítést, továbbá a sérelemdíjat.”

(4) Az Iasz. 77. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő cím lép:

„Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége”

(5) Az Iasz. 77. és 78. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„77. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, továbbá tőle a munkáltató az okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíjat követelhet.

(2) A vétkességet, a kár bekövetkeztét és mértékét, az okozati összefüggést, valamint a személyiségi jogsértést a munkáltatónak kell bizonyítania.

78. § (1) Gondatlan károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az igazságügyi alkalmazott 1 havi illetményének az 50 százalékát nem haladhatja meg.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a 3 havi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést

a) súlyosan gondatlan magatartásával,

b) ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével

okozta.

(3) A vezető is 3 havi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kár, illetve személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetése iránti igény olyan jogellenes utasításának a végrehajtásából keletkezett, amelynek jogellenes voltára a figyelmét az utasított előzőleg felhívta.

(4) Szándékos károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén az igazságügyi alkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni, illetve a sérelemdíj megfizetésére – illetménye összegétől függetlenül – köteles.”

(6) Az Iasz. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést többen együttesen okozták, a vétkességük arányában felelnek, illetve kötelesek a sérelemdíj megfizetésére. A megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány esetén, ha a kárt együttesen okozták, az illetményük arányában felelnek.

(2) Ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.”

(7) Az Iasz. 82. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelősségéről, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezéséről a munkáltató a kár, illetve a személyiségi jogsértés tudomására jutásától számított 60 napon belül határozattal dönt. Ha a károkozóval, illetve a jogsértővel szemben a kárigénnyel, illetve a személyiségi jogsértéssel összefüggően büntetőeljárás indult, a határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.

(2) A kártérítési, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.”

(8) Az Iasz. „Az igazságügyi alkalmazott kártérítési felelőssége” alcíme a következő 82/A. §-sal egészül ki:

„82/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.”

(9) Az Iasz. 83. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő cím lép:

„Az igazságügyi szerv kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége”

(10) Az Iasz. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § (1) Az igazságügyi alkalmazottnak a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott kárért a munkáltató – vétkességére tekintet nélkül – teljes mértékben felel, továbbá a szolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére köteles.

(2) Mentesül a munkáltató a felelősség, illetve sérelemdíj megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt, illetve a személyiségi jogsértést működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult, illetve a személyiségi jogában megsértett elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

(4) Az igazságügyi alkalmazottnak kell bizonyítania, hogy a károkozás, illetve a személyiségi jogsértés a szolgálati viszonyával összefüggésben következett be.

(5) Ha az igazságügyi alkalmazott a munkaköréből eredő feladatokat rendeltetésszerűen a szolgálati helyén kívül is ellátja, az eközben történt károsodásának, illetve személyiségi joga megsértésének okát az igazságügyi szerv működési körén belül esőnek kell tekinteni.”

(11) Az Iasz. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltató a 83. §-on alapuló felelőssége, illetve sérelemdíj-fizetési kötelezettsége alapján és a 84. §-on alapuló felelőssége alapján az igazságügyi alkalmazottnak az elmaradt jövedelmét, a vagyonában beállott értékcsökkenést, az őt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeit köteles megtéríteni, illetve sérelemdíjat köteles fizetni.”

(12) Az Iasz. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni az igazságügyi alkalmazott hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is. A hozzátartozó az okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíjat is igényelhet.

(2) Ha a károkozással összefüggésben az igazságügyi alkalmazott meghalt, eltartott hozzátartozója kártérítésként olyan összegű tartást pótló járadékot is igényelhet, amely szükségleteinek – a tényleges, illetve az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.”

(13) Az Iasz. 88. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni)

c) azt az összeget, amelyet az igazságügyi alkalmazott a munkaereje hasznosításával megkeresett, ide nem értve azt a jövedelmet, amelyet az igazságügyi alkalmazott munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ért el,”

(14) Az Iasz. 88. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni)

e) azt az összeget, amelyet a jogosult a károkozás folytán megtakarított.”

(15) Az Iasz. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a kártérítési, illetve a sérelemdíj megtérítése iránti igényét a munkáltatónál írásban érvényesíti. A munkáltató az igény elismeréséről vagy elutasításáról 60 napon belül, indokolt írásbeli választ ad. Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti igényt elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése iránt.

(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelősséget nem vagy csak részben ismerte el, továbbá ha a megtérített összeg a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, az igazságügyi alkalmazott az igényét bíróság előtt érvényesítheti. Az igazságügyi alkalmazott az igényét akkor is bíróság előtt érvényesítheti, ha a munkáltató a sérelemdíj megfizetése iránti igényt nem ismerte el, továbbá ha a megfizetett sérelemdíj összegével nem ért egyet.”

(16) Az Iasz. „Az igazságügyi szerv kártérítési felelőssége” alcíme a következő 91/A. §-sal egészül ki:

„91/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.”

(17) Az Iasz. a következő 136. §-sal egészül ki:

„136. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozón és hozzátartozón a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozót és hozzátartozót kell érteni.”

(18) Az Iasz.

a) 93. § (2) bekezdésében a „kártérítési” szövegrész helyébe a „kártérítési, illetve sérelemdíjról szóló” szöveg,

b) 124. § (1) bekezdésében a „22. § (1) és (3)–(6) bekezdését” szövegrész helyébe a „22. § (1) és (3)–(7) bekezdését” szöveg, az „első fordulatát és második mondatát” szövegrész helyébe az „első fordulatát és harmadik mondatát” szöveg

lép.

100. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

100. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ügyvédi kamara által indított fegyelmi, vizsgálati és ellenőrzési ügyben, – ha annak eredményes lefolytatása érdekében feltétlenül szükséges az ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerése – az ügy tárgyához kapcsolódóan az ügyvédet az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt nem terheli titoktartási kötelezettség.”

(2) Az Üt. 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ügyvéd által ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítésére, valamint az okozott személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

(2) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott kár megtérítésére, sérelemdíj megfizetésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni és azt ügyvédi tevékenysége alatt fenntartani.”

(3) Az Üt. 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kamarai tagságnak a (2) bekezdés f) pontja szerinti hivatalból történő megszüntetése esetén a megszüntetésre irányuló döntés meghozatalának feltétele az állami adóhatóság, a vámhatóság, az ügyvéd irodájának fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott – nyilatkozata arról, hogy az ügyvéd adóbevallási és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más, adók módjára behajtandó köztartozása nincs, az ügyvédnél adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.”

(4) Az Üt. a következő alcímmel és 25/A. §-sal egészül ki:

A biztonsági jel és a biztonsági jel felhasználásának nyilvántartása

25/A. § (1) A területi kamara az ügyvéd által készített mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogát érintő jogügyletet magában foglaló okiratokhoz fűződő ügyfélbizalom növelése, valamint a hamisított okiratokkal szembeni fokozottabb védelem érdekében az ilyen papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott, hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorszámozott biztonsági jeleket (a továbbiakban: biztonsági jel) bocsát ellenérték fejében az ügyvédek, ügyvédi irodák rendelkezésére.

(2) A biztonsági jel csak föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy föld tulajdonjogát érintő más jogügylet okirati ellenjegyzéshez használható fel és csak ügyvédre, ügyvédi irodára ruházható át. A biztonsági jel átruházása olyan írásbeli szerződéssel történhet, amely tartalmazza legalább az átadó és átvevő nevét, kamarai azonosító számát, az átadott biztonsági jel sorszámát, az átadás dátumát és a felek aláírását.

(3) Az ügyvédnek, ügyvédi irodának a még fel nem használt biztonsági jel megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül be kell jelentenie a területi kamaránál erre a célra rendszeresített elektronikus felületen. Ugyanígy kell eljárni, ha a biztonsági jel utóbb előkerült.”

(5) Az Üt. a következő 25/B. §-sal egészül ki:

„25/B. § (1) Az ügyvéd az ellenjegyzéssel egyidejűleg a biztonsági jel felhasználását köteles a területi kamara által vezetett elektronikus nyilvántartásban rögzíteni (aktiválni).

(2) A biztonsági jel felhasználásának rögzítése a területi kamara által erre a célra biztosított elektronikus felületen keresztül az ügyvéd elektronikus aláírásával ellátott nyilatkozat megtételével történik. A nyilatkozat rögzítésének időpontját időbélyeg igazolja. A területi ügyvédi kamara gondoskodik arról, hogy a nyilatkozat megtételére szolgáló informatikai alkalmazás az ügyvédek számára – az üzemszerű karbantartás idejét leszámítva – folyamatosan elérhető legyen.

(3) A felhasznált biztonsági jelek nyilvántartása

a) a felhasznált biztonsági jel sorszámát,

b) a felhasználás (aktiválás) időpontját,

c) a biztonsági jelet felhasználó ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát

tartalmazza.

(4) A területi kamara az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen a biztonsági jel sorszámát megadó kérelmezők számára adatot szolgáltat a felhasznált biztonsági jelek nyilvántartásának adatairól.

(5) A biztonsági jel felhasználásának nyilvántartása a (3) bekezdés szerinti adatokat az aktiválástól számított 10 évig tartalmazza. Ezt követően a területi kamara gondoskodik az adatok törléséről.

(6) A biztonsági jel felhasználásának nyilvántartásával kapcsolatos üzemzavarról és üzemszerű karbantartásról a területi kamara elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújt. Az aktiválásra nyitva álló határidő az üzemzavar és az üzemszerű karbantartás idejével meghosszabbodik.”

(6) Az Üt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a megbízó írni, olvasni nem tud vagy nem képes, a meghatalmazást a Polgári Törvénykönyvnek az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó szabályai szerint kell megadni.”

(7) Az Üt. 27. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A papír alapú okirat ügyvédi ellenjegyzése akkor érvényes, ha az tartalmazza az ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát, irodája címét, az ellenjegyzés időpontját, az ügyvéd aláírását és ügyvédi minőségének feltüntetését. Föld tulajdonjogát érintő jogügyletet tartalmazó papír alapú okirat ügyvédi ellenjegyzésének tartalmaznia kell továbbá az aktivált biztonsági jelet.

(6) A (2) bekezdés szerinti esetben, illetve ha az ellenjegyzett okirat elkészítése során az ügyvéd az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyettes közreműködését vette igénybe, úgy az ellenjegyzésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell az erre való utalást is.

(7) Ha az ellenjegyzéssel ellátott okirat több lapból áll, azokat oly módon kell összekapcsolni, hogy az okirat sérelme nélkül azok ne legyenek szétválaszthatóak.”

(8) Az Üt. 27/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ügyvéd gazdasági társaság létesítő okiratának, valamint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég képviselője aláírásmintájának ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az (1) bekezdés szerinti személyazonosság-ellenőrzést köteles elvégezni.”

(9) Az Üt. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vagyontárgy és pénz letétként való átvételére vonatkozó jogügyletet az ügyvéd írásban, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott tartalmi elemeket is magában foglaló letéti szerződésben köteles rögzíteni.”

(10) Az Üt. „A letétkezelés szabályai” alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § (1) A területi ügyvédi kamara a pénzletétek biztonsága, valamint a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrzése érdekében a pénzletétekről elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: letéti nyilvántartás) vezet.

(2) A letéti nyilvántartás

a) az átvett letét összegét,

b) a letét típusát,

c) a letéteményes ügyvéd nevét, kamarai azonosító számát,

d) a letéti szerződés megkötésének dátumát,

e) a letét összegét is érintő letéti szerződés módosítás esetén ennek tényét és a letét megváltozott összegét,

f) a letéti szerződés megszűnésének dátumát, valamint

g) a letét letéti nyilvántartás szerinti azonosító számát

tartalmazza.

(3) A letéti nyilvántartás a (2) bekezdés szerinti adatokat a letéti szerződés megszűnését követő 10 évig tartalmazza. Ezt követően a területi kamara gondoskodik az adatok törléséről.

(4) Az ügyvéd a letét átvételével egyidejűleg köteles a letéti szerződés (2) bekezdés a)–d) pontjában megjelölt adatait a letéti nyilvántartásban rögzíteni és a rögzítés tényét igazoló – a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó – iratot a letevőnek átadni. Ha a pénzletétet átutalással fizetik meg, a letét letéti nyilvántartásban történő rögzítésére az ügyvéd a letéti számlán történő jóváírását követő napon köteles.

(5) A letét adatainak a letéti nyilvántartásban való rögzítése a területi kamara által erre a célra biztosított elektronikus felületen keresztül hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott nyilatkozat megtételével történik. A területi ügyvédi kamara gondoskodik arról, hogy a nyilatkozat megtételére szolgáló informatikai alkalmazás az ügyvédek számára – az üzemszerű karbantartás idejét leszámítva – folyamatosan elérhető legyen.

(6) Az ügyvéd a letét összegének változását és a letét megszűnését a letéti nyilvántartásban haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül rögzíteni köteles.

(7) A letéti nyilvántartásból

a) a letevő saját letétje ellenőrzése céljából a nevét, címét, letevői minőségét és a (2) bekezdés a)–d), valamint g) pontjában szereplő adatokat tartalmazó nyilatkozattal a letét adatait,

b) a fegyelmi eljárást lefolytató, illetve a letétkezelés szabályainak megtartását ellenőrző kamarai szerv a fegyelmi eljárás eredményes lefolytatása, az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében az eljárás alá vont ügyvéd által kezelt letétek adatait,

c) a letéteményes ügyvéd az általa kezelt letétek adatait

megismerheti.

(8) A területi kamara a letéti nyilvántartásból a letét típusáról és összegéről statisztikai adatgyűjtés céljából adatot szolgáltat a Magyar Ügyvédi Kamara részére.”

(11) Az Üt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha

a) ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb,

b) olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt állapítják meg a bűnösségét nem jogerősen másodfokon, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb.

(2) Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, ha

a) az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntető eljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntető eljárást – hatálya alatt áll,

b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel indokolt.

(3) A felfüggesztés időtartama az (1) bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első vagy másodfokon az ügyvédet nem jogerősen felmentették; az (1) bekezdés b) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, míg a (2) bekezdés esetén 3 hónap, amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.

(4) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.

(5) Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.

(6) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.

(7) A felfüggesztésre a szüneteltetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.”

(12) Az Üt. 68. §-a a következő (7a) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A névjegyzékbe be kell jegyezni

a) az ügyvédi iroda egyesülésére, szétválására, a jogutód és a jogelőd szervezetekre vonatkozó adatokat,

b) az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárások kezdő és befejező időpontját,

c) csődeljárás esetén az eljáró bíróság nevét, a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét, hivatali levelezési címét,

d) felszámolási eljárás esetén a bíróság által kirendelt felszámoló, továbbá a felszámoló által kijelölt felszámolóbiztos nevét, hivatali levelezési címét, a területi kamara által kijelölt irodagondnok nevét, hivatali levelezési címét.

(8) Az ügyvédi iroda köteles számviteli beszámolóját a közzététele céljából megküldeni a területi kamara részére.”

(13) Az Üt. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kamara az ügyvédi irodák névjegyzékéből törli az irodát, ha

a) az iroda a 68. § (2) bekezdésében írt feltételeknek nem felel meg, és a 68. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetén a kamara (3) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget,

b) az iroda taggyűlése dönt a jogutód nélküli megszüntetéséről,

c) a bíróság az irodát felszámolási eljárásban jogutód nélkül megszünteti,

d) az iroda más irodával egyesült (összeolvadt, beolvadt) vagy szétvált (kivált, különvált),

e) az iroda valamennyi tagjának kamarai tagsága megszűnt.”

(14) Az Üt. 76. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az irodát

a) a (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti esetben a taggyűlési határozatban megjelölt nappal,

b) felszámolási eljárás esetén az iroda jogutód nélküli megszüntetését elrendelő végzés Cégközlönyben való közzététele napjával,

c) a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben az utolsó tag kamarai tagsága megszűnésének napjával

kell a névjegyzékből törölni.”

(15) Az Üt. 76. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A jogutód nélküli megszűnés esetén – ha arra nem a felszámolási eljárásban kerül sor – a végelszámolási eljárás alatt álló szervezetek könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(16) Az Üt. 76. §-a a következő (7a)–(7h) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az iroda (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti megszűnése esetén a névjegyzékből való törlésre irányuló kamarai határozat meghozatalának előzetes feltétele az állami adóhatóság, és az iroda székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, a vámhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott – nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási és a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más adók módjára behajtandó közteherfizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság illetőleg a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot, a nyilatkozat beszerzéséig eltelt idő a döntés meghozatalára nyitva álló határidőbe nem tartozik bele.

(7b) A csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt az ügyvédi iroda a nevét a „cs.a.”, illetve az „f.a.” toldattal használhatja.

(7c) Ha a nyitó mérleg alapján az állapítható meg, hogy az iroda vagyona a tartozások kifizetéséhez nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem bocsátják az iroda rendelkezésére vagyoni hozzájárulásként, az iroda megszűnésével összefüggő feladatokkal megbízott személy haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani a bírósághoz. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a taggyűlés hozzájárulására nincs szükség, de a felszámolás kezdeményezéséről egyidejűleg tájékoztatnia kell.

(7d) A csődeljárás és a felszámolási eljárás szempontjából nem tartozik az ügyvédi iroda vagyonába az ügyfelek által vagy az ügyfelek javára az irodánál letétbe helyezett, vagy az iroda által az ügyféltől megőrzésre átvett pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy.

(7e) Ha a bíróság az ügyvédi iroda felszámolását rendeli el, az erről szóló jogerős végzést megküldi annak a területi kamarának is, amelynek területén az ügyvédi iroda működik. A kamara a végzés kézhezvételét követő három munkanapon belül irodagondnokot jelöl ki és erről – a kijelölést tartalmazó kamarai határozat – megküldésével a bíróságot és a felszámolót három munkanapon belül értesíti.

(7f) A felszámolási eljárás elrendelését követően az iroda vezetője a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 31. § szerinti kötelezettségeit azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a (7d) bekezdés szerinti vagyont, az azzal összefüggő okiratokat, bizonylatokat, valamint az ügyvédi titkot tartalmazó iratokat az irodagondnoknak köteles átadni.

(7g) Az iroda vezetője a felszámolóbiztossal és az irodagondnokkal együttműködni köteles annak érdekében, hogy a még folyamatban lévő megbízási jogviszonyokból eredő követelései – a megbízási jogviszonyok megszüntetése mellett – beszedésre kerülhessenek.

(7h) Az ügyvédi iroda felszámolása esetén a Cstv. 31. § b) pontja szerinti iratjegyzékben nem kell feltüntetni a (7f) pontban meghatározottak szerint, az irodagondok részére átadott iratokat. Ezekből az irodagondnok külön iratjegyzéket köteles felvenni, és azt a területi kamara elnökének átadni.”

(17) Az Üt. VII. Fejezete a következő alcímmel és 83/A. §-sal egészül ki:

Az irodagondnok, az irodagondnok eljárása

83/A. § (1) A területi kamara az ügyvédeknél, illetve ügyvédi irodáknál a (2) bekezdésben meghatározott esetekben ellátandó ügyvédi szakértelmet igénylő feladatok teljesítése érdekében irodagondnokokat jelöl ki az irodagondnokok névjegyzékéből.

(2) Irodagondnokot kell kijelölni

a) az elhunyt ügyvéd irodája részére,

b) az ügyvéd részére, ha