ba) tevékenysége folytatásában akadályoztatva van,
bb) ügyvédi kamarai tagsága megszűnt és folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott,
c) a jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére, ha
ca) nem nyújtja be közzétételre a leltárral alátámasztott, taggyűlés által jóváhagyott nyitó és záró mérlegét és a vagyonfelosztási javaslatot,
cb) nem terjeszti elő a záró elszámolását az ügyfelekkel történő elszámolásról és a letétek kifizetéséről,
cc) nem igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyei ellátásáról gondoskodott,
cd) nem igazolja, hogy gondoskodott az ügyfeleket megillető iratok kiadásáról, a nem selejtezhető iratok megőrzéséről, illetve levéltárban történő elhelyezéséről,
d) a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda részére.
(3) Az irodagondnok ellátja – a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetekben az ügyvéddel, irodavezetővel együttműködve – az ügyvéd, ügyvédi iroda ügyeiben a halaszthatatlan jogi cselekményeket, rendelkezési jogot nyer a letéti számla és az ügyvéd által az ügyfelektől átvett vagyontárgyak, valamint – a csőd- és felszámolási eljárások kivételével – az ügyvédi iroda fizetési számlái felett, megkísérli a kikötött, de még ki nem fizetett ügyvédi díjak beszedését, és jogosult az ügyvéd, ügyvédi iroda irataiba betekinteni.
(4) A területi kamara kérelemre felveszi az irodagondnoki névjegyzékbe azt az öt éves ügyvédi gyakorlattal rendelkező ügyvédet, aki a kamara tagja. Nem vehető fel az irodagondnoki névjegyzékbe az az ügyvéd,
a) aki ellen fegyelmi eljárás folyik vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
b) akinek folyamatban van a kamarai tagságának törlésére irányuló eljárás, vagy
c) aki a tevékenységét szünetelteti.
(5) Az irodagondnok a tevékenységéért a területi kamarától díjazásra jogosult.”
(18) Az Üt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara a tagjairól vezetett névjegyzékbe az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot az ügyvéd részére – kérelemre – bejegyzi, ha)
„a) legalább két évig ügyvédi tevékenységet folytatott,”
(19) Az Üt. 107. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(A területi kamara elnöke)
„h) elrendeli az ügyvédi letét kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzését és első fokon határoz az ellenőrzés eredményéről,
i) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.”
(20) Az Üt. 112. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]
„d) az irodagondnok jogköréről, feladatairól, valamint eljárásának és díjazásának részletszabályairól,”
(21) Az Üt. 112. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]
„j) a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól,”
(22) Az Üt. 112. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő q) ponttal egészül ki:
[A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]
„p) a biztonsági jel gyártásával, beszerzésével, rendelkezésre bocsátásával, kezelésével, felhasználásával, a biztonsági jel felhasználásának nyilvántartásával, a biztonsági jel ellenértékének megfizetésével és nyilvántartásával, valamint az ezekkel összefüggő kamarai feladatok ellátásával kapcsolatos részletes szabályokról, továbbá a biztonsági jel ellenértékének összegéről,
q) minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.”
(23) Az Üt. 113. § (2) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő q) ponttal egészül ki:
(Az elnökség)
„p) másodfokon határoz az ügyvéd letét kezelésére vonatkozó szabályok megtartása ellenőrzésének eredményéről,
q) elvégzi a teljes ülés és az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.”
(24) Az Üt. 116. § (1) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:
(A kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédjelölt következő adatait tartja nyilván:)
„p) az ügyvéd elektronikus elérhetőségét (elektronikus levélcím, honlap),
q) az ügyvéd által megjelölt főbb jogterületeket, amelyeken tevékenységét kifejti.”
(25) Az Üt. 116. § (3)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A kamara az ügyvédi iroda következő adatait tartja nyilván:
a) neve,
b) székhelye,
c) telefon és telefax száma,
d) elektronikus elérhetősége (elektronikus levélcím, honlap),
e) irodavezető neve,
f) tagjainak neve,
g) tagjainak lakcíme.
(3a) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a (3) bekezdés c)–g) pontja kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) Az ügyvédet, alkalmazott ügyvédet, külföldi jogi tanácsadót és ügyvédjelöltet nyilvántartó kamara neve, valamint az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatok közül az (1) bekezdés a), e), h), n), p) és q) pontjában, a (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdésben felsorolt adatok – a lakcím kivételével – nyilvánosak, közzétehetők vagy bárki számára kiadhatók.
(5) A kamara az érintett kérelmére a (4) bekezdésben szereplő adatokon felül az érintettre vonatkozó, az (1) és (3) bekezdésben szereplő egyéb adatot is kereshető módon közzéteszi (ügyvédkereső).
(6) A kamara az ügyvédkeresőben közzétett adatokat az érintett eltérő rendelkezése hiányában jogosult az ügyvédek és az európai közösségi jogászok saját EGT-államuk szerinti, legmagasabb szintű képviseletét ellátó szakmai szervezetekből álló, őket az Európai Unió szervei és intézményei előtt képviselő érdekképviseleti szervezetnek is továbbítani az Európai Gazdasági Térségen belüli egységes ügyvédkereső működtetése céljából.
(7) A kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett.”
(26) Az Üt. 116. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A kamara a (4) bekezdésben szereplő adatokon túl megkeresésre felvilágosítást nyújt
a) arról, hogy a megkeresésében megjelölt személy, iroda az általa vezetett névjegyzékben szerepel vagy sem,
b) arról, hogy a megkeresésben megjelölt személy az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekről, illetve az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásban szerepel vagy sem,
c) a kijelölt irodagondnok nevéről, hivatali levelezési címéről,
d) az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszűnése esetén az egyesüléssel vagy szétválással létrejövő, valamint megszűnt ügyvédi iroda nevéről székhelyéről, az átalakulás formájáról,
e) arról, ha az ügyvédi irodával szemben csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban,
f) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő vagy felszámoló nevéről, hivatali levelezési címéről,
g) az ügyvédi iroda névjegyzékből való törlésének időpontjáról.
(9) A területi kamara az ügyvédi irodának a (3) bekezdés a)–f) pontjában, valamint a (8) bekezdés d)–g) pontjában foglalt adatait, valamint a közzététel céljából részére megküldött számviteli beszámolóját a honlapján közzéteszi.
(10) A Magyar Ügyvédi Kamara az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet.”
(27) Az Üt. 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„119. § (1) Kamarai tisztségviselővé és kamarai bizottság tagjává (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tisztségviselők) – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – bármely kamarai tag megválasztható.
(2) A tisztségviselőket – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – négyévente közvetlenül választják, titkos szavazással (a továbbiakban: általános választás).
(3) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy kamarán belül kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.
(4) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a kamarák elnökének, főtitkárának, elnökségi tagjának vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt. Az új tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.
(5) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata a (4) bekezdésben megjelölteken kívül más tisztségviselő (4) bekezdés szerinti megválasztásáról is rendelkezhet.”
(28) Az Üt. XVI. Fejezete a következő 120/B. §-sal egészül ki:
„120/B. § (1) A területi kamara az ügyvéd letét kezelésére vonatkozó, jogszabályban, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában foglalt kötelezettségeinek megtartását ellenőrizni jogosult.
(2) Az ellenőrzésre szolgáló vizsgálatot a területi kamara elnöke indítja meg, a vizsgálat befejezéséről a területi kamara elnöke határoz. Az ügyvéd a területi kamara elnöke által hozott határozat ellen a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.
(3) Az ügyvédi letét kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése során a 120/A. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény helyett a letét kezelésére vonatkozó jogszabályt,
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglaltak végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzat helyett az ügyvédi iroda vagy a Magyar Ügyvédi Kamarának a letét kezelésére vonatkozó szabályzatát, valamint
c) kamara elnöksége helyett a területi kamara elnökét
kell érteni.
(4) A területi kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a vizsgálóbiztos a 120/A. § (11) bekezdésében foglaltakon túl jogosult az ügyvéd letétkezelésre használt számláját vezető bank nevét, a bankszámla-számát, -egyenlegét, valamint az ellenőrzés időpontjától számított 10 évre visszamenőleg a forgalmát megismerni.
(5) Az ügyvéd a (4) bekezdésben megjelölt szervek felhívására köteles közölni az ott meghatározott, valamint a letéttel kapcsolatos egyéb adatokat.
(6) Ha a vizsgálat eredményeként az ügyvéd letétkezelési tevékenységével összefüggésben bűncselekmény elkövetésére utaló adat merült fel, a területi kamara elnöke feljelentést tesz az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnél.”
(29) Az Üt. a következő 130/B. §-sal egészül ki:
„130/B. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 20. § (4a) bekezdését, 76. § (6a) bekezdését, 76. § (7a)–(7c) bekezdését, valamint 76. § (7e)–(7h) bekezdését a 2014. március 15-ét követően kezdeményezett jogutód nélküli megszüntetésre irányuló eljárásokban kell alkalmazni. E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 76. § (7d) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásban és felszámolási eljárásban is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 30/A. §-ában foglaltakat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2014. december 31-ét követően megkötött letéti szerződésekre kell alkalmazni.
(3) Az ügyvéd a 2015. január 1-jén hatályos összes pénzletétre vonatkozó ügyvédi letéti szerződését köteles 2015. június 30-ig e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 30/A. §-ában foglaltak szerint a területi kamara letéti nyilvántartásában rögzíteni.
(4) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 68. § (8) bekezdése, valamint 116. § (9) bekezdése szerinti, az ügyvédi iroda számviteli beszámolójának beküldésére és közzétételére vonatkozó kötelezettséget először a 2014. évi számviteli beszámoló tekintetében kell teljesíteni.
(5) A Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamarák a Módtv.-vel megállapított 25/A. § (1) bekezdésben, 25/B. §-ban, valamint 30/A. §-ban meghatározott feladataik ellátására gazdasági társaságot hozhatnak létre; a gazdasági társaság tagja kizárólag területi kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara lehet.”
(30) Az Üt.
a) 8. § (4) bekezdésében a „megfelelően irányadó” szövegrész helyébe a „, valamint az ügyvédi titok körébe eső adatot is tartalmazó elektronikus vagy papíralapú okiratok tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző természetes és jogi személyekre megfelelően irányadó” szöveg,
b) 12. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „érdekképviseletével kapcsolatos” szövegrész helyébe az „érdekképviseletével, valamint az ügyvédi tevékenységgel összefüggő jogügyletek biztonságával kapcsolatos” szöveg,
c) 13. § (4) bekezdés e) pontjában és 20. § (2) bekezdés d) pontjában a „korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe az „érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal” szöveg,
d) 21. § (2) bekezdésében az „egy országos napilapban a kamara közzéteszi” szövegrész helyébe az „a kamara honlapján közzéteszi” szöveg,
e) 76. § (3) bekezdésében a „68. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „68. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában” szöveg,
f) 77. § (6) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulásra” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok átalakulására, egyesülésére és szétválására” szöveg,
g) 89/E. § (1) bekezdés g) pontjában a „névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát” szövegrész helyébe a „névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát, az ügyvéd kamarai azonosító számát” szöveg,
h) 116. § (1) bekezdés g) pontjában az „eskütétel és a nyilvántartásba bejegyzés idejét, a határozat számát” szövegrész helyébe az „eskütétel és a nyilvántartásba bejegyzés idejét, a határozat számát, az ügyvéd anyakönyvi számát” szöveg
lép.
(31) Az Üt.
a) 25/A. § (1) bekezdésében a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogát érintő jogügyletet magában foglaló okiratokhoz” szövegrész helyébe az „okiratokhoz” szöveg, az „az ilyen papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez” szövegrész helyébe az „a papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez, valamint az ügyvédi meghatalmazáshoz” szöveg,
b) 25/A. § (2) bekezdésében a „föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy föld tulajdonjogát érintő más jogügylet okirati ellenjegyzéshez” szövegrész helyébe az „ügyvédi meghatalmazáshoz vagy okirati ellenjegyzéshez” szöveg,
c) 25/B. § (1) bekezdésében az „ellenjegyzéssel egyidejűleg” szövegrész helyébe az „ellenjegyzéssel, illetve a meghatalmazás elfogadásával egyidejűleg – a külön okiratba foglalt ügyvédi meghatalmazás esetében pedig három munkanapon belül –” szöveg,
d) 25/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „kamarai azonosító számát,” szövegrész helyébe a „kamarai azonosító számát, valamint a biztonsági jellel ellátott okirat megjelölését (meghatalmazás, ellenjegyzett okirat)” szöveg,
e) 26. § (1) bekezdésében az „írásba foglalták” szövegrész helyébe az „írásba foglalták biztonsági jellel ellátták és a biztonsági jelet a törvényben előírt határidőn belül aktiválták” szöveg,
f) 26. § (2) bekezdésében az „aláírt” szövegrész helyébe az „aláírt és biztonsági jellel ellátott” szöveg,
g) 27. § (5) bekezdésében a „Föld tulajdonjogát érintő jogügyletet tartalmazó papír alapú okirat” szövegrész helyébe az „A papír alapú okirat” szöveg,
h) 30. § (3) bekezdésében a „készpénzt és értéktárgyat” szövegrész helyébe a „pénzt és vagyontárgyat” szöveg,
i) a XVI. Fejezete címében a „MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE” szövegrész helyébe a „MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK, AZ ÜGYVÉDI LETÉTEK KEZELÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE” szöveg
lép.
(32) Hatályát veszti az Üt.
a) 54/A. §-a,
b) 15. § (2) bekezdése,
c) 13. § (4) bekezdés e) pontjában és 20. § (2) bekezdés d) pontjában a „vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),” szövegrész,
d) 77. §-át megelőző alcímcímben az „(átalakulása)” szövegrész.
101. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 54. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A magánfél támogatója a polgári jogi igénnyel kapcsolatos eljárási cselekményeknél jelen lehet.”
(2) A Be. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, képviseletét a törvényes képviselője látja el. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértettet, magánvádlót és egyéb érdekeltet a bíróság a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében korlátozta, jognyilatkozatot csak a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Az e törvényben meghatározott esetben a képviseletre eseti gyám vagy eseti gondnok is jogosult.”
(3) A Be. V. Fejezete a következő alcímmel és 59/A. §-sal egészül ki:
„A támogató
59/A. § (1) A támogató a sértett, a magánfél és a tanú számára, a Polgári Törvénykönyv alapján a gyámhatóság által kirendelt személy.
(2) A támogató a büntetőeljárás során az e törvényben meghatározott tevékenységet fejthet ki.”
(4) A Be. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tizennyolcadik életévét meg nem haladott, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tanú kihallgatásánál a tanú törvényes képviselője, támogatója és gondozója jelen lehet.”
(5) A Be. 86. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a tanú és a törvényes képviselő vagy a gondozó, illetve a támogató vagy a tanú által megjelölt hozzátartozó között érdekellentét van, vagy a nyomozás érdekei miatt szükséges, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogokat a gyámhatóság gyakorolja.”
(6) A Be. 138/B. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A távoltartás elrendelését)
„e) cselekvőképtelen sértett esetén kizárólag törvényes képviselője, korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett esetén törvényes képviselője is, személyes ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett a törvényes képviselője hozzájárulásával, valamint”
(indítványozhatja.)
(7) A Be. 185. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyanúsított, a védő, a sértett és a sértett támogatója jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, a sértett támogatója kivételével indítványt terjeszthet elő és észrevételt tehet, a szakértőhöz kérdéseket intézhet. A felsoroltaknak a nyomozási cselekményről való értesítése kivételesen mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja. Az értesítést mellőzni kell, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a védő, a sértett és a sértett támogatója előtt ismertté válnának.”
(8) A Be. 284. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanács elnöke felhívására)
„b) a jelen lévő sértett, illetve képviselője nyilatkozik arról, hogy érvényesít-e polgári jogi igényt; ha a sértett polgári jogi igényt kíván érvényesíteni, a tanács elnöke felhívja őt igényének ismertetésére, e körben engedélyezheti számára, hogy támogatójával értekezzen, és – ha nincs képviselője – figyelmezteti őt az 54. § (7) bekezdésében foglaltakra; ezt követően”
(9) A Be. 336. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az ügyész indítványára a vádlott szülői felügyeleti jogát megszünteti, ha a vádlottat a gyermekének sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményben bűnösnek mondja ki és megállapítja a szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése Polgári Törvénykönyv szerinti feltételeinek fennállását.”
(10) A Be. 582. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„582. § (1) A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kártalanítás az annak alapjául szolgáló nyomozást megszüntető határozat kézbesítésével, illetve a felmentő ítélet, az eljárást megszüntető végzés, az 580. § (1) bekezdés III. pontja és (2) bekezdése szerinti bűnösséget megállapító ítélet, valamint a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé.”
(11) A Be. 583. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása alatt meghal, örököse a terhelt halálától számított hat hónapon belül kérheti az eljárás folytatását.”
(12) A Be. 584. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a kérelmet a büntetőügy irataival együtt az eljárás lefolytatása végett az igény elbírálására a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg. Az iratok megküldését elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(13) A Be.
a) 452. § (1) bekezdésében a „gondnokot” szövegrész helyébe a „gyámot” szöveg,
b) 452. § (2) és (3) bekezdésében a „gondnok” szövegrészek helyébe a „gyám” szöveg
lép.
102. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.”
(2) Az Szjt. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.”
103. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt kell alkalmazni)
„a) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást végző természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre;”
(2) Az Eat. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Polgári Törvénykönyvben szabályozott családjogi, élettársi kapcsolati, valamint öröklésjogi jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást felhasználni, illetve elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot készíteni.”
(3) Az Eat. 15. § (1) bekezdésében az „a Ptk. 339. §-a” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabálya” szöveg, az „a 9–11. §-okban” szövegrész helyébe az „a 9–11. §-ban” szöveg lép.
104. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (1) bekezdés 1. pontjában az „ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe az „ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti” szöveg lép.
105. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre, kivéve ha a külön törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet másként rendelkezik.”
(2) A Kvtv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja – összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal – a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.”
(3) A Kvtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem vehető fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll.”
(4) A Kvtv. 5/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/B. § Közvetítői tevékenységet a 4. §-ban felsorolt személyeken és szervezeteken kívül az e törvényben meghatározottak szerint bírósági titkár, bíró vagy rendelkezési állományba helyezett bíró is elláthat (a továbbiakban: bírósági közvetítés).”
(5) A Kvtv. 6. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)
„o) 38/G. § szerinti alávetési nyilatkozat megtételének tényét.”
(6) A Kvtv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Jogi személy 38/G. § szerinti alávetési nyilatkozata érvényességének feltétele, hogy van a jogi személy nevében eljáró olyan természetes személy közvetítő, aki tett ilyen nyilatkozatot és azt nem vonta vissza.”
(7) A Kvtv. 18. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy,)
„c) aki az eljárás alá vont közvetítőnek (jogi személy esetében a nevében eljáró tagjának vagy alkalmazottjának és vezetőjének) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója.”
(8) A Kvtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban, telefax útján vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik. Ha csak az egyik fél kezdeményezi az eljárás lefolytatását, a közvetítő közreműködhet abban, hogy a többi fél a kezdeményezéshez csatlakozzon; e közreműködésért ellenérték nem állapítható meg. A felek – ha annak igénye felmerül – egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.”
(9) A Kvtv. 23. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felkérésnek tartalmaznia kell:)
„c) ha a felet
ca) meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét vagy
cb) támogató segíti, a támogató nevét, címét,”
(10) A Kvtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott – a jogi személy vezetőjével egyeztetve – a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban, telefax útján vagy elektronikus levélben nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult.”
(11) A Kvtv. 25. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A közvetítő nem járhat el, ha)
„a) valamelyik felet képviseli vagy valamelyik fél támogatója,
b) a felek bármelyikének a Ptk. szerinti hozzátartozója,”
(12) A Kvtv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás megállapodással történő eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk.-nak az elévülés megszakítására, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk.-nak az elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak irányadóak.”
(13) A Kvtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el. A megállapodás írásba foglalásának elmaradása esetén a megállapodás – részben vagy egészben – történő teljesítése a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja.”
(14) A Kvtv.-nek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított IV. Fejezetének megjelölése IV/A. Fejezetre módosul.
(15) A Kvtv. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/A. § (1) Bírósági közvetítői tevékenységet az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által – a közvetítői szakmai képzés elvégzésének igazolását követően – kijelölt bírósági titkár, bíró és rendelkezési állományba helyezett bíró végezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt személy a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja (a továbbiakban: bírósági közvetítő).
(3) Ha a felek és a bírósági közvetítő abban megállapodik, az eljárás lefolytatásában további egy vagy több bírósági közvetítő vagy közvetítő is részt vehet.”
(16) A Kvtv. 38/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a bírák kizárására vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni. A közvetítői eljárás során, mint közvetítő nem járhat el az ugyanazon közvetítői eljárással érintett peres vagy nemperes bírósági eljárásban eljáró bíró. Az ugyanazon közvetítői eljárással érintett peres vagy nemperes bírósági eljárásban mint bíró nem vehet részt a közvetítői eljárást lefolytató személy.”
(17) A Kvtv. a következő IV/B. Fejezettel egészül ki:
„IV/B. Fejezet
A KÖTELEZŐ KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS
Közvetítői eljárás igénybevételére kötelezés
38/C. § (1) Ha törvényben meghatározott jogkörében eljáró bíróság vagy hatóság a vitás feleket közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi, e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (a továbbiakban: kötelező közvetítői eljárás).
(2) Kötelező közvetítői eljárás esetén a bíróság, illetve a hatóság arra kötelezi a feleket, hogy vitájuk – részben vagy egészben – megállapodással történő lezárása céljából legalább egy közvetítővel együttműködjenek; ezen együttműködési kötelezettségük keretében a felek kötelesek
a) közösen közvetítőhöz fordulni (felkérés vagy kérelem) és
b) az első közvetítői megbeszélésen részt venni.
38/D. § (1) Az első közvetítői megbeszélés díja nem haladhatja meg a jogi segítőre vonatkozó, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított óradíj egyszeri összegének és a megjelent felek számának szorzatát.
(2) A közvetítői eljárás díjaként óradíj állapítható meg, amely nem haladhatja meg a jogi segítőre vonatkozó, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított óradíj és a felek számának szorzatát.
A felekre vonatkozó különös szabályok
38/E. § (1) A felek a közvetítő eljárását felkéréssel, kérelemmel vagy jogszabályban meghatározott módon a kötelezést tartalmazó határozat közlését követő 15 napon belül kötelesek közösen kezdeményezni.
(2) A közvetítő felkérésének vagy a bírósági közvetítői eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a bíróságnak vagy a hatóságnak a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozatának másolatát is.
38/F. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a közvetítői eljárás igénybevételére kötelezett fél e kötelezettsége teljesítését a 38/H. § (2) bekezdése szerinti igazolásnak a bíróság, illetve a hatóság részére történő benyújtásával igazolja.
(2) A kötelező közvetítői eljárás során megkötött megállapodásból külön is írásba foglalható az a rész, amely nem tárgya a bírósági, illetve a hatósági eljárásnak.
A közvetítőre vonatkozó különös szabályok
38/G. § (1) A kötelező közvetítői eljárás lefolytatására történő felkérést a közvetítő – kivéve ha összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy a jogvita tárgya nem tartozik a 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szakterületébe – köteles elfogadni, ha a miniszternek erről szóló alávetési nyilatkozatot tesz.
(2) Az alávetési nyilatkozatot a közvetítő – legkorábban a névjegyzékbe-vételi kérelemmel egyidejűleg – bármikor megteheti. E nyilatkozat visszavonható; a visszavonás nem érinti azt az ügyet, amelyben a nyilatkozat megtétele tényének a névjegyzékből való törlése előtt a felkérés már megtörtént.
38/H. § (1) A közvetítő az első közvetítői megbeszélés időpontját a felekkel egyeztetve úgy határozza meg, hogy a felek a kötelezésnek eleget tehessenek. Ha a kötelező közvetítői eljárás igénybevételének igazolására jogszabály határidőt határoz meg, az első közvetítői megbeszélés közvetítő által javasolt időpontjának a határidő lejártát legalább 15 nappal meg kell előznie.
(2) A közvetítő írásbeli igazolást ad
a) a feleknek arról, hogy a közvetítői eljárás már megindult, de még nem fejeződött be,
b) a feleknek arról, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vettek, vagy
c) a félnek arról, hogy a fél jelezte részére a közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó kötelezettségét, de a 38/C. § (2) bekezdésében foglaltak elmaradásának oka nem e félnek a közvetítővel való együttműködésének hiánya.”
106. § (1) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Pmatv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapítványra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) A Pmatv. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az alapítvány kuratóriumának tagjait az alapító párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében a képviselőcsoport vezetője, amennyiben nem rendelkezik országgyűlési képviselőcsoporttal, az alapító párt jelöli ki ötéves időtartamra. A kuratórium tagja, illetve tagjainak többsége az alapító párt tagja is lehet. A kuratórium tagjának állami vezető is kijelölhető.”
107. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 68. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az egyetem a jogi segítői tevékenységének folytatására nem rendelkezik ügyvéd megbízottal, jogi segítői tevékenységére e törvény rendelkezései a következő eltérésekkel alkalmazandók:)
„b) a szakszerűtlen segítségnyújtással okozott
ba) károk megtérítéséért az egyetem tartozik polgári jogi felelősséggel, valamint
bb) a személyiségi jogi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésére az egyetem köteles a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint,”
(2) A Jst. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően irányadóak, a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs helye.”
108. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„f) hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, illetve az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a házastárs, illetve a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, illetve bejegyzett élettársa,”
109. § (1) Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Eurt.tv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Az európai részvénytársaság alapításának nyilvántartásba vételére, valamint az európai részvénytársaságra vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.”
(2) Az Eurt.tv. 6. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A társaság köteles – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – azon hitelezőknek, akiknek az átalakuló részvénytársasággal szemben fennálló követelései az egyesülésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani, ha az egyesülés a hitelező követelésének kielégítését veszélyezteti.
(2) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha már rendelkezik az egyesüléshez kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal vagy a részvénytársaság egyesülés utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan.
(3) A hitelező a biztosítékadásra vonatkozó igényét az egyesülésről hozott döntés közzétételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül jelentheti be. Az igazgatóság a kérelem előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles határozni a kérelem tárgyában és – az elutasítás esetén indokolással ellátott – határozatot a hitelezőnek kézbesíteni. Az elutasító vagy nem megfelelő biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti a részvénytársaság székhelye szerint illetékes cégbíróságtól. A bíróság – a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával – a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz.”
(3) Az Eurt.tv. 9. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül függetlennek az igazgatótanács tagja különösen akkor, ha)
„c) a társaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja vagy ilyen személynek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója,”
(4) Az Eurt.tv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az európai részvénytársaságra a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak a munkavállalóknak a társaság ellenőrzésében való részvételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.”
(5) Az Eurt.tv. 15. § (4) bekezdésében a „pedig a Gt. rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „pedig a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg lép.
110. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közigazgatási hatóság nem jogszabályszerű eljárása következtében személyiségi jogában megsértett jogalany számára sérelemdíjat fizet.”
(2) A Ket. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatóság – tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére – hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével vagy elháríthatatlan veszéllyel járna.”
(3) A Ket. a következő alcímmel és 40/B. §-sal egészül ki:
„A támogató
40/B. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti támogató kirendelése esetén a támogató
a) a támogatott személlyel egyidejűleg az eljárás során valamennyi eljárási cselekménynél – ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is – jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint az eljárás folytatásának nem akadálya,
b) a nyilatkozat, adatszolgáltatás megtételének elősegítése érdekében a támogatott személlyel – az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon – egyeztethet.
(2) A támogató a támogatói jogosultságát a gyámhatóság által kiadott kirendelő határozattal vagy tanúsítvánnyal igazolja. A gyámhatóság határozatát vagy tanúsítványát az első olyan eljárási cselekménynél kell a hatóságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a támogatóval együtt vesz részt.
(3) A támogató az általa támogatott személy helyett nyilatkozattételre nem jogosult.
(4) A támogatónak az eljárási cselekményen való részvételéről a támogatott személy gondoskodik, a hatóság ezzel kapcsolatos intézkedést nem tesz.
(5) Ha a hatóság a támogató és a támogatott személy között érdekellentétet észlel, erről a támogatott tájékoztatásával egyidejűleg haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot.
(6) Az eljárásban támogatóként nem vehet részt az a személy,
a) aki ellenérdekű ügyfél vagy annak képviselője, támogatója,
b) aki az eljárásban mint a hatóság képviselője, szakértő, tolmács, hatósági tanú vagy hatósági közvetítő részt vesz.
(7) Az eljárás egyéb résztvevőjére vonatkozó szabályokat – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a támogatóra is alkalmazni kell.
(8) Az eljárás során a támogatóval kapcsolatban felmerült költségeket a támogatott előlegezi és viseli.”
(4) A Ket. 101. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha)
„c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével járna,”
(5) A Ket. 112. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az újonnan ismertté vált tények alapján a jogerős határozatban megállapított kötelezettség elrendelésének – részben vagy egészben – nem lett volna helye, az újrafelvételi eljárásban intézkedni kell a kérelem benyújtásáig, illetve a végrehajtás felfüggesztéséig történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről, a kötelezettnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről, az okozott kár és eljárási költség megtérítéséről, valamint a személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetéséről.”
(6) A Ket. 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„170. § Ha az ügyfél a jogerős vagy végrehajtható közigazgatási határozatban megállapított tilalmat vagy kötelezettséget oly módon szegi meg, hogy magatartása az e törvény alapján kiszabott eljárási bírságon túl közigazgatási anyagi jogszabályban megállapított bírságot, illetve szabálysértési, büntetőjogi vagy kártérítési felelősséget von maga után, vagy sérelemdíj iránti igényt alapoz meg, az e törvény szerinti eljárási bírság megfizetése nem mentesíti őt magatartásának egyéb jogkövetkezményei alól.”
(7) A Ket. 172. § p) és q) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő r)–t) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„p) korlátozottan cselekvőképes személy: olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége az eljárásra, az eljárás tárgyára, illetve egyes eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal korlátozva van, valamint az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen,
q) kiskorú személy: a Polgári Törvénykönyv szerinti kiskorú személy,
r) cselekvőképtelen személy: a Polgári Törvénykönyv szerinti cselekvőképtelen személy,
s) cselekvőképes személy: a Polgári Törvénykönyv szerinti cselekvőképes személy, valamint olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége az eljárásra, az eljárás tárgyára, illetve az egyes eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva,
t) elektronikus tájékoztatás: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint nyújtott elektronikus közzététel.”
(8) A Ket.
a) 15. § (7) bekezdésében „a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik” szövegrész helyébe a „cselekvőképesnek minősül” szöveg,
b) 39/A. § (1) bekezdésében a „szemletárgy birtokosa és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy” szövegrész helyébe a „szemletárgy birtokosa, a támogató és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy” szöveg,
c) 42. § (1) bekezdésében a „szemletárgy birtokosa” szövegrész helyébe a „szemletárgy birtokosa és a támogató” szöveg
lép.
111. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában a „cselekvőképes, és nem áll” szövegrész helyébe a „nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság, támogatott döntéshozatal és” szöveg lép.
112. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bíró hozza meg a következő határozatokat:)
„b) az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, – e törvényben meghatározott esetekben – a korlátolt felelősségű társaság, valamint a 45. § (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzés kivételével a változásbejegyzési eljárásban hozott határozatok;”
(2) A Ctv. 1/A. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bíró hozza meg a következő határozatokat:)
„f) törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés, ha a kérelmező a cég cégjegyzékébe bejegyzett személy vagy szervezet;”
(3) A Ctv. 1/A. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bíró hozza meg a következő határozatokat:)
„h) a cég törlésére és a tag, vezető tisztségviselő eltiltására vonatkozó határozat, ha a cég törlésére a 62. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül sor és a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg;”
(4) A Ctv. 1/A. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bíró hozza meg a következő határozatokat:)
„j) a kényszertörlési eljárásban a 118. § szerinti határozatok;”
(5) A Ctv. I. Fejezete a következő 6–8. címmel egészül ki:
„6. Cím
Szerződésminta
9/A. § Jogszabályban meghatározott cég létesítő okirata szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ebben az esetben a létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkotják. A szerződésmintával készült létesítő okiratra egyebekben a létesítő okiratra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
7. Cím
Tag, vezető tisztségviselő eltiltása
9/B. § (1) A cégbíróság eltiltja azt a személyt,
a) akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
b) aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy
c) akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője).
(3) E § alkalmazásában eredménytelennek minősül a végrehajtás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás, illetve hatósági átutalási megbízás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya.
(4) A cégbíróság a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) elektronikus értesítése, illetve elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból meghozott végzésével eltiltja az érintett személyt.
9/C. § Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság – e törvényben meghatározott kivétellel – eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője. E § szerinti szabályt kell megfelelően alkalmazni, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg.
9/D. § (1) Az eltiltás időbeli hatálya az eltiltást kimondó határozat jogerőre emelkedése napjától számított öt év. A 9/B. § (1) bekezdésében és a 9/C. §-ban érintett cég cégjegyzék adatai között az eltiltásra vonatkozó tényeket a jogerőre emelkedés napjától kell feltüntetni. Ha ugyanazon személyt több cég vonatkozásában is eltiltják, az eltiltás időbeli hatálya az utolsó eltiltás kezdő időpontjához igazodik.
(2) Az eltiltás hatálya alatt az eltiltás kezdetének napján már fennálló tagsági befolyás mértéke vagyoni szolgáltatás ellenében történő átruházással, ajándékozással nem növelhető – kivéve ha az így létrejövő befolyás nem éri el a többségi befolyás mértékét –, tilalom alá eső befolyás újonnan nem szerezhető.
(3) Vezető tisztségviselő eltiltása esetén, ha a vezető tisztségviselő az eltiltást kimondó határozat meghozatalának a napján a 9/B. § (1) bekezdésében és a 9/C. §-ban érintett cég bejegyzett képviselője, a cégbíróság – az eltiltásra vonatkozató tények feltüntetése mellett – a vezető tisztségviselőt egyben törli a cégjegyzékből.
(4) Az eltiltás hatálya alatt álló vezető tisztségviselőt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég fennálló cégjegyzék adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő szerepel. Az eltiltás tényének, kezdetének és végének cégjegyzékbe történő bejegyzésére ebben az esetben már nem kerül sor. Ha a további érintett cég székhelye más cégbíróság illetékességi területén van, a cégbíróság elektronikus úton hívja fel az illetékes cégbíróságot a vezető tisztségviselő automatikus végzéssel történő törlésére. A vezető tisztségviselő e bekezdés szerinti törlésével szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.
(5) Ha a vezető tisztségviselő cégjegyzékből való törlésével a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselők száma az adott cégformára vonatkozó szabályok szerint előírt mérték alá csökken vagy a cégnek nem marad vezető tisztségviselője, a cégbíróság a törléssel egyidejűleg felhívja a céget, hogy hatvan napon belül jelentse be az új vezető tisztségviselő személyét. Ha a cég ennek nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból folytat le azzal, hogy a 80. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetés alkalmazására nem kerül sor.
(6) Ha a 9/B. § alapján olyan személy eltiltását kell feltüntetni a cégnyilvántartásban, aki ugyanazon cég vonatkozásában már eltiltás hatálya alatt áll, a cégbíróság az újabb eltiltás cégjegyzékbe történő bejegyzését mellőzi.
(7) Az eltiltásra vonatkozó tények feltüntetésének nem akadálya, hogy az érintett cég vagy az eltiltással érintett személy a cégjegyzékből az eltiltást megelőzően törlésre került.
(8) E cím alkalmazásában vezető tisztségviselő alatt a cég által megválasztott végelszámolót is érteni kell.
9/E. § (1) Ha a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való 22/A. § szerinti összevetést követő törvényességi felügyeleti eljárásban a cég képviselőjének törlésére a vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltás, mint kizáró ok miatt kerül sor, a cégbíróság a törléssel egyidejűleg a cégjegyzékben feltünteti az eltiltás tényét, továbbá a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján az eltiltás kezdetét és végét.
(2) A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti esetben is alkalmazza a 9/D. § (4)–(8) bekezdésében foglaltakat.
8. Cím
Nonprofit gazdasági társaság
9/F. § (1) A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.
(2) Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.
(3) Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.
(4) A nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.) meghatározottak szerint közhasznú jogállású is lehet. A közhasznú szervezeti minőséget – a társaság alapításakor vagy később – kérelemre a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti.
(5) A nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. 32. § (3)–(5) bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság – a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően – nyilvántartásba vesz, ha
a) közszolgáltatási szerződést kötött és
b) magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.
(6) Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.”
(6) A Ctv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eltiltás hatálya alatt teljeskörűen nyilvánosak a 9/B–9/E. § alapján bejegyzett adatok. Az eltiltás hatályának megszűnését követően az eltiltás tényére, kezdetére és végére vonatkozó adatokat vissza nem állítható módon kell a cégjegyzékből véglegesen törölni.”
(7) A Ctv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ingyenes céginformációként a céginformációs szolgálat honlapján keresztül ismerhető meg valamely jogi személy vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi minőségére, képviseleti jogosultságára vonatkozó vagy természetes személy tekintetében arra vonatkozó adat, hogy mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot.”
(8) A Ctv. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az eltiltott személyekre vonatkozó adatok ingyenes céginformációként – külön jogszabályban meghatározott módon – keresőprogram segítségével, csoportosított lekérdezés útján ismerhetőek meg.”
(9) A Ctv. 15. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A 12. § (5) bekezdése a céginformációs szolgálat által a közfeladatot ellátó szervek részére biztosított céginformáció esetében is megfelelően irányadó.”
(10) A Ctv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) és (3) bekezdés szerinti közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.”
(11) A Ctv. 21/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Ptk. rendelkezése vagy a gazdasági társaság átalakulására vonatkozó törvény alapján a gazdasági társaságnak a Cégközlönyben közleményt kell közzétennie, a cég választása szerint e kötelezettségének a cég honlapján való – e törvény szerinti – közzététellel is eleget tehet. Ebben az esetben a honlapon való közzététel a Cégközlönyben való közzétételnek minősül, és a közzététel megtörténtének igazolásaként a cég a Cégközlöny lappéldányának csatolása helyett jogosult a honlap közzététel céljára szolgáló helyének pontos megjelölését megadni.”
(12) A Ctv. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22/A. § (1) A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. Harmadik Könyvének Általános szabályaiban foglalt kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összevetés kizárólag annak megállapítására irányulhat, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában bármely kizáró ok fennáll-e.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartó szerv rendelkezésére bocsátja
a) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselői (cégvezetői), felügyelőbizottságának tagjai azonosításához szükséges, rendelkezésére álló személyes adatokat,
b) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég főtevékenységét,
c) az a) és b) pontban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.
(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés alapján rendelkezésére bocsátott adatok alapján a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában bármely kizáró ok fennáll, arról a bűnügyi nyilvántartó szerv a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő lefolytatása érdekében haladéktalanul értesíti a cégbíróságot.”
(13) A Ctv. 24. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)
„m) a cég elektronikus kézbesítési címét.”
(14) A Ctv. 24. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a cég felszámolás alatt áll, az (1) bekezdés h) pontja szerinti adatok között a felszámolóbiztos lakóhelye helyett a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címe is feltüntethető.
(8) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti kézbesítési címen a cég a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratok átvételét biztosítja. A cégbíróság e címre a 39/A. § alkalmazásával kézbesít.”
(15) A Ctv. 25. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza)
„v) azt a tényt, ha a cég tagja, képviseletére jogosult személy eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét.”
(16) A Ctv. 30. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a tag felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott és az egyes vagyoni hozzájárulások cégbejegyzést követő szolgáltatására lehetőség van, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének megtörténtét a cég képviselője köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni.”
(17) A Ctv. 31/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerinti változásbejegyzési eljárást fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is lefolytathatja és a kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult.”
(18) A Ctv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a cég alapításának bejegyzése iránti kérelméhez szerződésminta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni.”
(19) A Ctv. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 46. § (1) bekezdése szerinti eltiltási bejegyzésre vonatkozó elektronikus ellenőrzést a cégbíróság abban az esetben is lefolytatja, ha a változásbejegyzési kérelem vagy annak melléklete alapján megállapítható, hogy a gazdasági társaság már bejegyzett tagja a társaságban további befolyást szerez vagy szerzett.”
(20) A Ctv. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és az egyéni cég esetében a változásbejegyzési kérelem – ideértve a IV. Fejezet 14., 15. és 17. címe szerinti eljárást – érdemi vizsgálatát a fogalmazó és bírósági ügyintéző is lefolytathatja, azonban a változásbejegyzési kérelmet elutasító, valamint olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat. Korlátolt felelősségű társaság esetében e szabály a társaság jegyzett tőkéjének változására vonatkozó, továbbá olyan változásbejegyzési eljárására nem terjed ki, amelyben a csatolt létesítő okirat cégjegyzék adatot nem érintő módosítást tartalmaz.”
(21) A Ctv. 50. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Változásbejegyzési kérelem esetén – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kérelem benyújtásának határideje a változás bekövetkezésétől számított harminc nap.”
(22) A Ctv. 51. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a cég tevékenységi körét érinti – kivéve ha az a cég létesítő okiratbeli főtevénységének változása –, az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtása, hanem a cég a létesítő okirat módosításáról szóló okiratot a következő változásbejegyzési kérelem mellékleteként köteles benyújtani és a kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban kell átvezetnie a cég tevékenységét érintő változást is.”
(23) A Ctv. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat.”
(24) A Ctv. 14. Címe a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § (1) Az 54. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban, a törvényességi felügyeleti eljárás jogerős megszüntetéséig az áttétel nem rendelhető el, kivéve ha az új székhely bejegyzésével a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntethető.
(2) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, a székhely változásának bejegyzésére irányuló kérelmet elutasítja.”
(25) A Ctv. 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az egyesülés és a szétválás bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha az állami adó- és vámhatóság – a cégbírósági elektronikus értesítést követő öt munkanapon belül – elektronikus úton arról tájékoztatja a cégbíróságot, hogy az érintett cégnél az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ilyen adóigazgatási eljárást nem kezdeményez. Amennyiben a tájékoztatás szerint a cégnél eljárás van folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen eljárást kezdeményez, az egyesülés és a szétválás az adóigazgatási eljárás jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően, ennek hiányában az (1) bekezdésben megállapított határidő kezdetétől számított 90. napon jegyezhető be.”
(26) A Ctv. a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, csak nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve csak nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.”
(27) A Ctv. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg, a cégbíróság a cég törlésével egyidejűleg hivatalból meghozott végzéssel rendelkezik az eltiltásról, az eltiltás kezdetéről és végéről is.”
(28) A Ctv. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak a 69. § (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság a 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Más érvénytelenségi ok fennállása esetében a bíróság ítéletében az érvénytelenség megállapítása mellett a végzést hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére.”
(29) A Ctv. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Perindításnak valamennyi cégforma tekintetében csak a következő érvénytelenségi ok fennállása esetében van helye:
a) a létesítő okirat ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor;
b) a létesítő okirat nem tartalmazza a cég cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tag vagyoni hozzájárulása mértékét;
c) a cég tevékenységi köre jogszabályba ütközik;
d) a cég alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt vagy a cég alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették;
e) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték.”
(30) A Ctv. V. Fejezete a következő 6. Címmel egészül ki:
„6. Cím
A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti per
71/A. § (1) A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti perben a tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő érkezésétől számított tizenötödik napra kell kitűzni.
(2) A tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkereset előterjesztésének nincs helye.
(3) A kizárási perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye; a felperes a keresettől a per bármely szakában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.
(4) A jogerős ítélet ellen felülvizsgálat és perújítás nem kezdeményezhető.
(5) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen végzést kérelemre maga is megváltoztathatja.
(6) A felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül más kizárási okra a perben nem hivatkozhat.
(7) A perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.”
(31) A Ctv. 72. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha e fejezet szerinti eljárásban e törvény alapján nem kizárólag bíró járhat el, ott fogalmazó vagy bírósági ügyintéző – önálló aláírási joggal – is eljárhat.”
(32) A Ctv. a következő 72/A. és 72/B. §-sal egészül ki:
„72/A. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárásban az e §-ban foglaltakkal összhangban megfelelően alkalmazni kell a Pp. 394/B. § (2), (6), (8) és (9) bekezdése, valamint 394/E. §-a szerinti elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályait.
(2) A törvényességi felügyeleti eljárás iránti elektronikus kérelmet, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás során benyújtandó egyéb beadványt, valamint azok mellékleteit (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: kérelem) a céginformációs szolgálathoz kell megküldeni. A kérelem a kormányzati portálon keresztül is benyújtható. A kérelemhez elektronikus űrlapot kell mellékelni. A kérelem és az űrlap informatikai feltételeire – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a cégbejegyzési eljárásban benyújtható okiratokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Ha a kérelmező cég, kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.
(4) A (3) bekezdés szerinti cég, továbbá az elektronikus kapcsolattartást vállaló, a 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, cégnek nem minősülő kérelmező a kérelmét legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátva köteles benyújtani. Az elektronikus kapcsolattartásról a papír alapú kapcsolattartásra történő áttérést csak a 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, cégnek nem minősülő kérelmező kezdeményezheti.
(5) Ha a kérelmező vagy a cég, amellyel szemben a törvényességi felügyeleti eljárás folyik, jogi képviselővel jár el, kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatja be. A jogi képviselő eljárására a 36. § (2) bekezdése és a 37. § megfelelően irányadó.
(6) A 77. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmező elektronikus kapcsolattartása során a kérelmet szervezeti aláírásával és időbélyegzővel is elláthatja, egyéb esetben a kérelmet minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.
72/B. § (1) A céginformációs szolgálat a 38. § megfelelő alkalmazásával az elektronikus kérelmet informatikai és formai szempontból megvizsgálja és a kérelem cégbírósághoz történő továbbításáról vagy a kérelem hibájáról a benyújtót tájékoztatja.
(2) A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban az elektronikus úton kézbesítendő végzést a 36. § (2) bekezdése szerinti elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, és a 39/A. § szerint kézbesíti.
(3) Elektronikus kommunikáció esetén a cégbíróság az ügy valamennyi iratát elektronikus okirati formában tartja nyilván. A papír alapú iratokat a cégbíróság a papír alapú cégiratok elektronikus okirati formában történő másolatkiadási eljárásának megfelelően [17. § (2) bekezdés] elektronikus okirattá alakítja és azt szervezeti aláírásával látja el. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az okirat elektronikus okirattá történő átalakítása annak terjedelme vagy formája miatt aránytalan nehézséggel járna. A papír alapú iratra ebben az esetben az elektronikus aktában utalni kell.”
(33) A Ctv. 72/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A cég a törvényességi felügyeleti eljárásban kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.”
(34) A Ctv. 74. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat súlyosan törvénysértő volt, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.”
(35) A Ctv. 80. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a kérelmet a cég tagjai – jogszabályban biztosított – kisebbségvédelmi jogaik védelmében a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése iránt nyújtják be, a cégbíróság a kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül azt érdemben elbírálja. A kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”
(36) A Ctv. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cég megszűntnek nyilvánítására akár a cégbíróság 80. § (1) bekezdése szerinti felhívásának, akár az első intézkedésének eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre.”
(37) A Ctv. 87. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E cím szerinti eljárásban a fogalmazó vagy a bírósági ügyintéző önállóan jár el.”
(38) A Ctv. 88. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a cég képviseletére kizárólag olyan személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a cégbíróság törölte a cégjegyzékből, a cégbíróság a (3) bekezdésben foglalt intézkedés helyett megindítja az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást.”
(39) A Ctv. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) Ha az állami adóhatóság elektronikus úton a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, a cégbíróság hivatalból jár el, és a céget – az állami adóhatóság kezdeményezését követő húsz munkanapon belül – megszűntnek nyilvánítja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye. A cégbíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.
(3) A cégbíróság az e § szerinti eljárását hivatalból megszünteti, ha tudomására jut, hogy az állami adóhatóság az adószám törléséről szóló határozatát visszavonta, megsemmisítette vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.
(4) E cím szerinti eljárásban a fogalmazó vagy a bírósági ügyintéző önállóan jár el.”
(40) A Ctv. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cég legfőbb szerve – az erre irányadó jogszabályok szerint – határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is. A végelszámolás elrendelése és a végelszámoló megválasztása a létesítő okirat módosítását nem igényli.”
(41) A Ctv. 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végelszámoló személyére a cégformától függetlenül megfelelően alkalmazni kell a Ptk. Harmadik Könyvének a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályait és a gazdasági társaság társaságokra vonatkozó közös szabályait azzal, hogy végelszámolóvá jogi személy és olyan személy is kijelölhető, aki a céggel azonos főtevékenységet folytató cégben vezető tisztségviselő.”
(42) A Ctv. 101. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amelyben fel kell tüntetni)
„e) a cég nevét (rövidített nevét) a végelszámolásra utaló toldattal.”
(43) A Ctv. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által – az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről – kiadott igazolást a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak. Ha a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó adatokat az állami adóhatóság a végelszámolással összefüggésben lefolytatott ellenőrzése során állapítja meg, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás helyett az állami adóhatóság határozatát kell a végelszámolónak megküldenie a bíróság részére.”
(44) A Ctv. VIII/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„VIII/A. Fejezet
KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁS
1. Cím
A kényszertörlés elrendelése
116. § (1) A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha
a) a céget megszűntnek nyilvánítja,
b) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő,
c) a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy
d) a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.
A kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.
(2) Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Ha a kényszertörlés elrendelésére a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatalát követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően került sor, a felszámolást elrendelő bíróság elektronikus értesítése alapján a kényszertörlési eljárás megszüntetésének van helye. Kényszertörlési eljárás alatt fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás – e törvényben foglalt kivétellel – nem kezdeményezhető.
(3) A kényszertörlési eljárás során a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt e fejezetben foglaltakkal összhangban a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot – az e fejezetben foglaltak kivételével – nem tehet. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, a cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról.
(4) A cégbíróság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.
(5) Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.
(6) A kényszertörlési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait – ha e fejezet másként nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. A kényszertörlési eljárásban az iratok kézbesítésére a 72. § (6) bekezdését alkalmazni kell. Ha e fejezet 1–3. Címe szerinti eljárásban e törvény alapján nem kizárólag bíró járhat el, ott fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is – önálló aláírási joggal – eljárhat. A cégbíróság a kényszertörlési eljárásban keletkezett iratokat elektronikusan tartja nyilván. Ennek során jogosult a nem elektronikus irat elektronikus okirati formába történő alakítására. A 118. § szerinti jogerős végzéssel az eljárásban keletkezett iratok nyilvánossá válnak.
2. Cím
A kényszertörlés lefolytatása, cégbíróság által lefolytatott vagyonfelmérés
117. § (1) A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek
a) a céggel szemben követelése van – ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is –,
b) tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban,
c) a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,
d) tudomása van a kényszertörlés közzétételének a napját megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról, vagy
e) a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van,
azt a közzétételt követő hatvan napon belül jelentse be a cégbíróságnak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg a cégbíróság megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezeteket annak megállapítására, hogy a nyilvántartásukban a kényszertörlés közzétételének napján vagy az azt megelőző évben a cég jog jogosultjaként van-e bejegyezve, a javára, illetve érdekében tény van-e feljegyezve, vagy egyébként a nyilvántartás a cég vagyonára vonatkozó adatot tartalmaz-e. A cégbíróság így megkeresi különösen a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a légi járművek és az úszólétesítmények lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, az ingatlanügyi hatóságot, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást vezető szervezetet, a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető végrehajtói kamarát.
(4) A cégbíróság megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési vállalkozókat és az árutőzsdei szolgáltatókat a cég vagyonára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése érdekében.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatatást az érintett szervezetek harminc napon belül és ellenszolgáltatás nélkül kötelesek teljesíteni. A cégbíróság a (3) és (4) bekezdés szerinti megkereséseket, valamint az érintett szervezetek az adatszolgáltatást elektronikus úton, jogszabályban meghatározott formában és tartalommal küldik meg. Az elektronikus vagyonfelmérés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
(6) A cégbíróság a (3) bekezdés szerinti jogok, tények és adatok megismerése érdekében betekint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
(7) Ha a (2) bekezdés szerinti bejelentés vagy a cégbíróság által a (3)–(6) bekezdés szerint lefolytatott vagyonfelmérés (a továbbiakban: vagyonfelmérés) alapján megállapítható, hogy a cég vagyonnal rendelkezik, a közhiteles nyilvántartásokból beszerezhető, a vagyonelemekre vonatkozó okiratok beszerzése, valamint az egyes vagyonelemek értékének megállapítására adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt a cégbíróság szükség szerint intézkedik.
117/A. § (1) A cégbíróság a 117. § (1) bekezdése szerinti közzététellel egyidejűleg felhívja az elérhető vezető tisztségviselőt és tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. Gazdasági társaság esetében elegendő a korlátlanul felelős tag vagy a többségi befolyással rendelkező tag felhívása, feltéve hogy a cégnek van ilyen tagja. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a cégbíróság a 98. § (5) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.
(2) A kényszertörlési eljárás során az elérhető vezető tisztségviselő köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő húsz napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjáig esedékes bért kifizetni.
(3) A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló köteles az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. E bekezdés szerinti számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. A vezető tisztségviselő, illetve a volt végelszámoló köteles – a (4) bekezdés szerinti esetben a munkavállaló jogviszonyának megszűnésével összefüggő kötelezettségek kivételével – a jogutód nélküli megszűnéssel együttjáró kötelezettségek teljesítésére.
(4) Ha a 117. § szerinti határidőben vagy a kényszertörlési eljárás jogerős befejezése előtt a 117. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt okból munkavállalói bejelentés történik – feltéve hogy a cég elleni felszámolási eljárás megindításának feltételei egyébként nem állnak fenn –, a cégbíróság a felszámolói névjegyzékből jelöli ki a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására és a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatással összefüggő feladatok ellátására jogosult személyt (a továbbiakban: Bérgarancia biztos). A Bérgarancia biztost támogatásnak a Bérgarancia Alapból történő igénylése vonatkozásában ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót a felszámolási eljárás esetében. A Bérgarancia biztos feladatára és felelősségére a munkaviszony megszűnésével összefüggésben a munka törvénykönyvének rendelkezései irányadók.
(5) A Bérgarancia biztos köteles tájékoztatni a cégbíróságot a (4) bekezdés szerinti feladatainak maradéktalan elvégzéséről. A cégbíróság a Bérgarancia biztos igazolt készkiadásait (ideértve a számlában áthárított általános forgalmi adót is) legfeljebb 10 000 forint összeghatárig, továbbá 20 000 forint munkadíját és a díjat terhelő általános forgalmi adót a központi költségvetés terhére megfizeti. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: Gazdasági Hivatal) minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben milyen pénzösszegre áll fenn a központi költségvetési fizetési kötelezettség. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére ezt az összeget elkülönített számlán a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja. A Gazdasági Hivatal a pénzösszeg beérkezését követő tizenöt napon belül teljesíti a Bérgarancia biztos részére az e bekezdés alapján járó kifizetéseket. A Gazdasági Hivatal központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
117/B. § Ha a kényszertörlési eljárást ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás előzte meg, a kényszertörlési eljárásban a 117/A. § (1) bekezdése szerinti felhívásra nem kerül sor, és a cégbíróság az elektronikus vagyonfelmérés során csak az ingatlanügyi hatóságot köteles megkeresni. A cégbíróságnak a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető végrehajtói kamarát csak abban az esetben kell megkeresnie, ha a cégjegyzék a cég elleni végrehajtásról bejegyzést tartalmaz.
3. Cím
A kényszertörlés befejezése
118. § (1) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, a cégbíróság – a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével – a céget – eltiltás mellőzése mellett – törli a cégjegyzékből.
(2) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a 117. § szerinti bejelentés, illetve a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság – a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével – a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik az eltiltásról. A cégbíróság végzésében feltünteti a 117. § szerint bejelentett követelések jogosultjait, valamint a követelések és a fellelhető vagyon összesített – valószínűsíthető – mértékét is. A vezető tisztségviselő köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről.
(3) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor és a 117. § szerinti bejelentés vagy a vagyonfelmérés adatai alapján a cégbíróság megállapítja, hogy
a) a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy
b) a cég vagyona valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent vagy fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona,
akkor a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását azzal, hogy a 117. § (7) bekezdése szerinti költségek viselésére a céget kötelezi.
