(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában felszámolási költség a Cstv. 57. § (2) bekezdés f) és g) pontjában, valamint a 117. § (7) bekezdésében meghatározott költségek. A (3) bekezdés b) pontja alkalmazásában fedezetelvonó ügylet megtörténtét valószínűsítheti a cégbíróság különösen, ha a 117. § szerinti bejelentés vagy a vagyonfelmérés adatai alapján megállapítható vagyonvesztés mértéke a cég utolsó közzétett számviteli törvény szerinti beszámolójában kimutatott saját tőke összegének vagy a céggel szemben bejelentett követelések összegének legalább a felét eléri.
(5) A cégbíróság – a 117. § szerinti bejelentésre és a vagyonfelmérés adataira tekintet nélkül – megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását, ha a cég bírósági peres vagy nemperes eljárásban félként vesz részt, feltéve hogy az eljárás a kényszertörlés elrendelését megelőzően indult.
(6) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság – eltiltás mellőzése mellett – a céget – a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével – törli a cégjegyzékből, és rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról a Cstv. 61. §-ában foglaltak alkalmazásával azzal, hogy a 117. § (7) bekezdése szerinti eljárással felmerült költségek viselésére a tagokat egyetemlegesen kötelezi. Amennyiben azonban a cég fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, azt úgy kell tekinteni, mintha a céggel szemben követelés bejelentésére került volna sor.
(7) Az (1), a (2) és a (6) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a cég törlésére vonatkozó rendelkezésével szemben a végzés közzétételétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni. Ha az eljárás adatai alapján a cég tagja, illetve vezető tisztségviselője elérhető, a végzést a cégbíróság részükre postai úton kézbesíti.
4. Cím
Tag, vezető tisztségviselő felelőssége
118/A. § (1) Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég – a cég törlésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett – volt tagja korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a tag a korlátolt felelősségével visszaélt. Több tag felelőssége egyetemleges.
(2) Korlátozott felelősségükkel visszaéltek azok a tagok, akik tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, a cég vagyonával sajátjukként rendelkeztek, továbbá azok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes.
(3) Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, az a volt tag, aki a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül ruházta át részesedését, korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a korlátolt felelősségével tagsági jogviszony alatt visszaélt vagy a részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. Mentesül a tag a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el. Több tag felelőssége egyetemleges.
118/B. § (1) Ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője – ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is – az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges.
(2) E § alkalmazásában vezető tisztségviselő a cég által megválasztott végelszámoló is. E § alkalmazásában a cég vezető tisztségviselőjének minősül az a személy is, aki a cég döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.
(3) A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
(4) Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy – végelszámolás esetén – nem teljesítette a 98. § (3) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. A hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell akkor is, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg és a végelszámoló nem tett eleget a 104. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének.
118/C. § (1) Hitelező az a személy, aki követelését a kényszertörlési eljárásban a 117. § (2) bekezdése szerint bejelentette és követelése jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton, más végrehajtható okiraton alapul vagy nem vitatott vagy elismert, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés.
(2) A hitelező a keresetét a cég törlését elrendelő jogerős határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül a cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszéken terjesztheti elő.”
(45) A Ctv. 119. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Vagyonrendezési eljárásnak van helye abban az esetben is, ha a korlátolt felelősségű társaságban üzletrésszel rendelkező tag jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy üzletrészéről nem rendelkeztek.”
(46) A Ctv. 119. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja, illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn. Az (1a) bekezdés szerinti esetben a vagyonrendezési eljárás lefolytatását az érintett korlátolt felelősségű társaság a tag megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül köteles kezdeményezni. A kérelmezőnek meg kell jelölnie a törölt cég, valamint azon vagyontárgy azonosításához szükséges adatokat, amely vonatkozásában a vagyonrendezési eljárás lefolytatását kéri, és csatolnia kell azokat az okiratokat, amelyekkel a vagyontárgy létét, tulajdoni helyzetének rendezetlenségét, illetve a kérelmező követelésének fennállását valószínűsíti. A kérelemhez csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó igazolást is.”
(47) A Ctv. IX. Fejezete a következő 5. Címmel egészül ki:
„5. Cím
Megszűnt külföldi tag üzletrészére vonatkozó eljárás
124/A. § (1) Ha a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezte, amelynek székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor.
(2) Az érintett korlátolt felelősségű társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt köteles közzétenni azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelentse be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt három hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egyéves jogvesztő határidőn belül.”
(48) A Ctv. 128. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„e) az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel egyetértésben az elektronikus cégbejegyzési eljárásra, a törvényességi felügyeleti eljárás elektronikus kommunikációjára, a szükséges űrlap formai és tartalmi elemeire, a kényszertörlési eljárásban az elektronikus vagyonfelmérés tartalmi és informatikai követelményeire, valamint a cégnyilvántartásra,”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)
(49) A Ctv. 128. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„n) a szerződésminták alkalmazásának feltételeire, a szerződésminták tartalmi és formai követelményeire”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)
(50) A Ctv. a következő 131/E. §-sal egészül ki:
„131/E. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 9/B. §–9/D. § szerinti eltiltást a cégbíróság abban az esetben alkalmazza, ha a 9/B. § (1) bekezdése szerinti eljárás, illetve a kényszertörlési eljárás 2014. március 15-ét követően indult. E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 118. § (1) és (7) bekezdésének az eltiltás mellőzésére vonatkozó rendelkezése az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó.
(2) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 24. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adatot a cég adatainak az m) pont hatálybalépését követő első változásakor köteles bejelenteni. Ha ezen cégadat bejelentésére a cégnek a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről szóló döntésével és a szükség szerinti létesítő okirat-módosítással együtt kerül sor, a változásbejegyzési kérelmet ebben az esetben is illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani.”
(51) A Ctv. a következő 131/F. §-sal egészül ki:
„131/F. § (1) Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénynek a 72/A. és 72/B. §-t megállapító rendelkezései a 2014. július 1. napján folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásokban is megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy ha a kérelmező cég – és nem jogi képviselővel jár el –, elektronikus kommunikációra nem köteles.
(2) A 2014. július 1-jén folyamatban lévő kényszertörlési eljárásokban a cégbíróság a kényszertörlési eljárás lezárásáról szóló végzésében a céggel szemben bejelentett követelések jogosultjait, valamint a követelések és a fellelhető vagyon összesített – valószínűsíthető – mértékét is feltünteti.”
(52) A Ctv. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény – végrehajtási rendeleteivel, valamint a Ptk.-val és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvénnyel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról szóló, 1982. december 17-i 82/891/EGK tanácsi irányelv;
b) a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről szóló, 1989. december 21-i 89/666/EGK tanácsi irányelv;
c) az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelv;
d) a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
e) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
f) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
g) a 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a 2005/56/EK irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentéstételi és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
h) a részvénytársaságok egyesüléséről szóló, 2011. április 5-i 2011/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
i) a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. június 13-i 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
j) a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (átdolgozás) szóló, 2012. október 25-i 2012/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
(53) A Ctv. 1–3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(54) A Ctv.
1. 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,
2. 1/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „cég átalakulásának” szövegrész helyébe a „cég átalakulásának, egyesülésének, szétválásának (a továbbiakban együtt: átalakulás)” szöveg,
3. 4. § (3) bekezdésében a „szervezetei útján többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik” szövegrész helyébe a „szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik” szöveg,
4. 8. § (1) bekezdésében az „A cég szervezeti képviseletére” szövegrész helyébe az „A cég képviseletére” szöveg, az „A szervezeti képviselet” szövegrész helyébe az „A képviselet” szöveg,
5. 17. § (1) bekezdésében a „vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú aláírással” szövegrész helyébe a „vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással” szöveg,
6. 23/A. § (2) bekezdésében a „Törvényi szerződésminta” szövegrész helyébe a „Szerződésminta” szöveg,
7. 25. § (1) bekezdés o) pontjában a „nonprofit gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „cég” szöveg,
8. 26. § (2) bekezdésében a „korábbi képviseletre jogosultak törlését,” szövegrész helyébe a „korábbi képviseletre jogosultak törlésének mellőzése mellett” szöveg,
9. 28. § (3) bekezdésében az „ügyvezető” szövegrész helyébe az „igazgató” szöveg,
10. 34. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
11. 36. § (4a) bekezdésében a „tagok (részvényesek)” szövegrész helyébe a „tagok (külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a külföldi vállalkozás)” szöveg,
12. 36. § (5) bekezdésében a „minősített elektronikus aláírás” szövegrész helyébe a „legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás” szöveg,
13. 39. § (1) bekezdésében az „– a 44/A. § (2) bekezdés kivételével –” szövegrész helyébe az „– amennyiben adóregisztrációs eljárásra nincs szükség –” szöveg,
14. 44. § (2) bekezdésében az „a cég adószámát nem állapítja meg, a cégbíróság” szövegrész helyébe az „a cég adószámáról a cégbíróságot nem értesíti, a cégbíróság” szöveg,
15. 44. § (4) bekezdésében az „adószám megállapítását követően” szövegrész helyébe az „adóhatóságnak a cég adószámáról való értesítését követően” szöveg, a „kell feltüntetni” szövegrész helyébe a „kell feltüntetni, továbbá az adószámról való értesítéstől kezdődnek a kérelem elbírálására vonatkozó határidők” szöveg,
16. 46. § (1) bekezdésében az „e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, 27. § (2) bekezdésének d) pontja, 27. § (3) bekezdésének d) pontja, 27. § (4) bekezdésének ad) alpontja 27. § (5) bekezdésének c) pontja vagy 27. § (6) bekezdés c) pontja szerinti bejegyzést” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti eltiltási bejegyzést” szöveg,
17. 46. § (4) bekezdésében az „azonban legfeljebb negyvenöt nap lehet” szövegrész helyébe az „azonban legfeljebb harminc nap lehet” szöveg,
18. 48. § (4) bekezdésében az „az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül” szövegrész helyébe az „az adószámról való adóhatósági értesítéstől számított egy munkanapon belül” szöveg,
19. 48. § (5) bekezdésében az „e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdés a) pontjának ad) alpontja, a 27. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti eltiltási bejegyzést” szöveg,
20. 48. § (6) bekezdés e) pontjában az „a 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdés a) pontjának ad) alpontja, vagy a 27. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést tartalmaz” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti eltiltási bejegyzést tartalmaz, és annak alapján tagként, vezető tisztségviselőként való bejegyzésnek nincs helye” szöveg,
21. 50. § (2) bekezdésében az „ügyintézési határidők vonatkoznak” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidők vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkozó kérelem esetén a hiánypótlási határidő negyvenöt nap is lehet” szöveg,
22. 60. § (2) bekezdésében az „átalakulás (egyesülés) útján” szövegrész helyébe az „egyesüléssel” szöveg,
23. 61/B. § (2) bekezdésében a „15 millió forintot” szövegrész helyébe a „3 millió forintot” szöveg,
24. 61/B. § (3) bekezdésében a „hitelesített vagyonmérleg” szövegrész helyébe a „hitelesített számviteli törvény szerinti közbenső mérleg” szöveg,
25. 69. § (4) bekezdésében az „és ehhez kapcsolódóan végelszámolási eljárás vagy” szövegrész helyébe az „és ehhez kapcsolódóan kényszertörlési eljárás vagy” szöveg,
26. 82. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg,
27. VII. Fejezet 6. Címének címében a „megszüntetésére” szövegrész helyébe a „megszűntnek nyilvánítására” szöveg,
28. 101. § (1) bekezdés c) pontjában az „a megbízásából eljáró” szövegrész helyébe az „a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt” szöveg,
29. 114. § (1) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és” szövegrész helyébe a „közkereseti társaság, a betéti társaság és az” szöveg,
30. 128. § (2) bekezdésében az „a 131/A. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 117/A. § (5) bekezdése és a 131/A. § (7) bekezdése” szöveg,
31. 131/A. § (6) bekezdésében a „megfizetésére a vezető tisztségviselőt” szövegrész helyébe a „megfizetésére a volt vezető tisztségviselőt” szöveg, a „tagot a vezető tisztségviselővel” szövegrész helyébe a „tagot a volt vezető tisztségviselővel” szöveg, a „hogy a vezető tisztségviselő” szövegrész helyébe a „hogy a volt vezető tisztségviselő” szöveg,
32. 131/B. §-ában az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.)” szövegrész helyébe az „a Civil tv.” szöveg
lép.
(55) Hatályát veszti a Ctv.
1. 1/A. § (2) bekezdés c) pontja és e) pontja,
2. 1/A. § (2) bekezdés g) pontjában az „a cég működésének a felfüggesztése tárgyában” szövegrész,
3. 7. § (4) bekezdésében az „A cég a használat jogszerűségéről nyilatkozni köteles.” szövegrész,
4. 9. § (3) bekezdésében az „Az ügyvéd az aláírásminta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni.” szövegrész,
5. 14. § (4) és (5) bekezdése,
6. 24. § (1) bekezdés h) pontjában, 29. § (2) bekezdés i) pontjában és 101. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy” szövegrész,
7. 26. § (1) bekezdés j) pontjában, (6) és (7) bekezdésében, 82. § (2), (4) és (6) bekezdésében, 100. § (1) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében a „(részvényese)” szövegrész,
8. 26. § (1) bekezdés m) pontjában a „(részvényesének)” szövegrész,
9. 26. § (2) bekezdésében a „(név, székhely, lakóhely)” szövegrész,
10. 27. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 27. § (3) bekezdés a) és e) pontjában, 27. § (4) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, 27. § (8) bekezdés c) pontjában, 27. § (9) bekezdés c) pontjában, 28. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy” szövegrész,
11. 27. §
a) (1) bekezdés c) pontja,
b) (2) bekezdés d) pontja,
c) (3) bekezdés d) pontja,
d) (4) bekezdés a) pont ad) alpontja,
e) (5) bekezdés c) pontja,
f) (6) bekezdés c) pontja,
12. 27. § (8) bekezdés c) pontjában, 27. § (9) bekezdés c) pontjában az „adóazonosító számát,” és a „születési idejét,” szövegrész,
13. 29. § (2) bekezdés e) pontjában az „adóazonosító számát,”, a „születési idejét,” és a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy” szövegrész,
14. 31. § (2) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében és 103. § (1) bekezdésében a „(részvényesei)” szövegrész,
15. 33. § (2) bekezdésében a „szervezeti” szövegrész,
16. 48. § (4) bekezdésében az „A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra.” szövegrész,
17. 51. § (3) bekezdésében a „(részvényeseinek)” szövegrész,
18. 53. § (2) bekezdésében az „– illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül –” szövegrész,
19. 57. § (1) bekezdésében a „(cégformaváltás, egyesülés, szétválás)” szövegrész,
20. 61. § (2) bekezdésében a „(részvényesként)” szövegrész,
21. 81. § (1) bekezdés a) pontja,
22. 81. § (5) bekezdésében az „a) és” szövegrész,
23. 81. § (6) bekezdése,
24. 86. §-ában, 89. §-ában, 108. § (1) bekezdésében, 111. § (2) bekezdésében, 112. § (1) bekezdésében, 122. § (4) bekezdésében a „(részvényesek)” szövegrész,
25. 90. § (1) bekezdésében, 120. § (1) bekezdésében és 121. § (2) bekezdésében a „(részvényeseit)” szövegrész,
26. 99. § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész,
27. 2. számú melléklet I.5. pontjában, II.1. a) pont ac) alpontjában a „(részvényes)” szövegrész,
28. 4–10. számú melléklete.
113. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.
(2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.
(3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges – törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.
(4) Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható.
(5) A köztestületre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
114. § (1) Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Euszövtv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tizenöt főnél kisebb létszámú európai szövetkezetben az alapszabály az igazgatóság helyett igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet. Az igazgató elnök az igazgatóság hatáskörében jár el.”
(2) Az Euszövtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az európai szövetkezet székhelyének egy másik tagállamba történő áthelyezését határozza el, a szövetkezet köteles – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – azon hitelezőknek, akiknek a szövetkezettel szemben fennálló követelései a székhelyáthelyezésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani, ha a székhelyáthelyezés a követelések kielégítését veszélyezteti.”
(3) Az Euszövtv. 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha már rendelkezik a székhelyáthelyezéshez kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal, vagy az európai szövetkezet székhelyáthelyezés utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan.
(4) Az igazgatóság (igazgatótanács) a kérelem előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles határozni a kérelem tárgyában, és – az elutasítás esetén indokolással ellátott – határozatot a hitelezőnek kézbesíteni. Az elutasító vagy nem megfelelő biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül az európai szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kérheti.”
(4) Az Euszövtv. a következő 55. §-sal egészül ki:
„55. § E törvény az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek az európai szövetkezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó különös átmeneti rendelkezései szerint köteles megfelelni.”
(5) Az Euszövtv.
a) 1. § (5) bekezdésében a „szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt (a továbbiakban: Sztv.), és az Sztv. 107. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletet” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg,
b) 1. § (6) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg,
c) 6. § (3) és (4) bekezdésében az „ügyvezető” szövegrész helyébe az „igazgató” szöveg,
d) 8. § (5) bekezdés d) pontjában a „közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója” szöveg,
e) 8. § (5) bekezdés e) pontjában a „gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont]” szövegrész helyébe a „jogi személyben” szöveg,
f) 15. § (2) bekezdésében az „az Sztv. szabályait” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az Euszövtv. 1. § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra” szövegrész.
115. § (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező, ha a sértett korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú. Ha a sértett cselekvőképtelen, a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.”
(2) A Bktv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, őt a közvetítő meghallgatja, és a terhelt a nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett meghallgatásánál a törvényes képviselőnek jelen kell lennie.”
116. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kisajátítást kérő és a megbízásából eljáró személy részére az ingatlanügyi hatóság adatátviteli eszközzel vagy számítástechnikai adathordozón, az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint, az ingatlan leíró adatain felül a kisajátítási eljáráshoz szükséges alábbi adatokat adhatja át:
a) a kisajátítással érintett ingatlan
aa) tulajdonosának neve, lakcíme (székhelye), tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme,
ab) tulajdoni lapján széljegyzett jogosultak adatai,
b) a kisajátítással érintett ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának neve, lakcíme (székhelye), a jog megszerzésének jogcíme.”
(2) A Kstv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kisajátítás előtt az ingatlanon előmunkálatot csak különösen indokolt esetekben, az ingatlan rendeltetésszerű használatát a lehető legkevésbé korlátozva lehet végezni. Az előmunkálatok célja a kisajátítás előkészítése érdekében szükséges mérések, vizsgálatok elvégzése lehet. Az Aptv. szerinti gyorsforgalmi út építése, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében előmunkálatnak minősül a lőszermentesítés és a próbafeltárás, valamint a megelőző régészeti feltárás is, amennyiben az nem eredményezi az ingatlan helyreállíthatatlan változását. Amennyiben az ingatlan kisajátítására nem kerül sor, az előmunkálatok végzésére jogosult köteles az ingatlant a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.”
(3) A Kstv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Aptv. szerinti gyorsforgalmi út építése, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások céljára történő kisajátításhoz szükséges előmunkálat esetén a kisajátítást kérő önállóan is kérheti az előmunkálat engedélyezését.”
(4) A Kstv.
a) 21. § (4) bekezdésében a „polgári törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,
b) 29/A. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti a Kstv. 25. § (1) bekezdésében a „– részleges kisajátítás esetén a kisajátítási tervet is mellékelve –” szövegrész.
117. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tanúsítvány kiadására vonatkozó cégbírósági eljárásra egyebekben a Ctv. 46. és 47. §-ában, valamint 57. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Ctv. 57. § (1a) bekezdése szerinti határidő letételét követő három munkanapon belül a tanúsítványt – a kérelem szerinti tartalommal – a cégbíróság vezetője köteles kiadni.”
118. § (1) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnptv.) a következő alcímmel, valamint 12/A. és 12/B. §-sal egészül ki:
„Hirdetményi kézbesítés
12/A. § Ha a kérelmező, illetve – azokban az eljárásokban, melyekben a kérelmezőnek ellenfelet kell megjelölnie – az ellenfél képviselővel nem rendelkezik és tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.
12/B. § A hirdetmény tartalma, közzététele, a közzétételhez fűződő jogkövetkezmények beállása, továbbá a hirdetményi kézbesítésről az országos kamara által vezetett nyilvántartás tekintetében a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény hirdetményre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(2) A Kjnptv. II. Fejezete a következő alcímmel és 36/H–36/K. §-sal egészül ki:
„A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetése
36/H. § (1) A Ptk. szerinti házassági és élettársi vagyonjogi szerződések (a továbbiakban együtt: vagyonjogi szerződések) országos nyilvántartásában (a továbbiakban ezen alcímben: nyilvántartás) szereplő adatok kezelésének célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását.
(2) A nyilvántartásra szolgáló informatikai alkalmazást az országos kamara működteti.
(3) A nyilvántartást
a) a vagyonjogi szerződést közokiratba foglaló közjegyző,
b) a vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a szerződés megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti eljárást lefolytató közjegyző, (a továbbiakban együtt: közjegyző), valamint
c) az országos kamara
a nyilvántartás vezetésére és az abból történő adatszolgáltatásra vonatkozó rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint vezeti.
(4) A nyilvántartás – ellenkező bizonyításig – közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.
36/I. § (1) A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a közjegyzőnél kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve az annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.
(2) A kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen – közösen – terjeszthetik elő. A közjegyző a kérelmezők személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával győződik meg.
(3) A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.
36/J. § (1) Ha a közjegyző vagyonjogi szerződést foglal közjegyzői okiratba, ennek tényét a közjegyzői okirat elkészítésével egyidejűleg csak a szerződést kötő felek közös kérelmére jegyzi be a nyilvántartásba, a jelen alcím szerinti eljárásban.
(2) A közjegyző – alakszerű határozat hozatala és a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatás nélkül – bejegyzi a nyilvántartásba a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,
a) élettársi vagyonjogi szerződés esetén, ha
aa) az tartalmazza a szerződő feleknek a nyilvántartásban feltüntetendő adatait és
ab) az a törvényben meghatározott alaki szabályok szerint jött létre,
b) házassági vagyonjogi szerződés esetén, ha
ba) az megfelel az a) pontban foglalt feltételeknek,
bb) azt a szerződést kötő felek személyesen kötötték meg és
bc) a tizennyolcadik életévét be nem töltött vagy a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú szerződő fél esetében azt a gyámhatóság jóváhagyta.
(3) A nyilvántartásba történő bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyző határozatának minősül.
(4) A közjegyző a szerződő feleknek a bejegyzés tényéről a nyilvántartás adatait tartalmazó tanúsítványt állít ki.
36/K. § (1) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,
b) a szerződő felek
ba) családi és utónevét,
bb) születési családi és utónevét,
bc) születési helyét és idejét,
bd) anyjának születési családi és utónevét,
c) a vagyonjogi szerződést tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét,
d) a közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját,
e) a szerződés megszüntetése vagy megszűnése esetében ennek tényét és a bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját.
(2) A nyilvántartás adatairól közigazgatási hatóság, közigazgatási szerv, bíróság, bírósági végrehajtó, ügyész, nyomozó hatóság, terrorizmust elhárító szerv, nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szerv az országos kamarától közvetlen hozzáféréssel adatot igényelhet. Az adatigénylés megkezdésekor az annak alapjául szolgáló eljárás tárgyát és ügyszámát, az igényelt adat tekintetében az adatigénylőt az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez az adatkezelésre feljogosító törvényi rendelkezést, valamint az adott személy beazonosításához szükséges valamennyi adatot elektronikus úton az országos kamara rendszere számára rendelkezésre kell bocsátani.
(3) A vagyonjogi szerződés fennállásának tényére vonatkozóan a nyilvántartásba bárki bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében betekinthet és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a vagyonjogi szerződést megkötő felek valamelyikének az (1) bekezdés b) pontjában szereplő adatainak megadása és az ehhez fűződő jogi érdek igazolása alapján történhet. A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. A lekérdezés eredményéről a közjegyző – kérelemre – tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a lekérdezéstől függően valamennyi bejegyzést hitelesen igazolja.
(4) A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki a nyilvántartásban szereplő személy számára a nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve a nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy a nyilvántartásban nem szerepel.
(5) A vagyonjogi szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható.
(6) A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít
a) az informatikai alkalmazás üzembentartási idejéről,
b) a nyilvántartásba történő bejegyzésről és törlésről a bejegyzett vagy törölt adat, a bejegyzés vagy törlés időpontja, valamint a bejegyzést vagy törlést végző feltüntetésével,
c) a nyilvántartásból történő adatigénylés teljesítéséről, az adattovábbítás időpontjáról, az adatigénylő nevének és címének, valamint az adatigényléshez megadott és szolgáltatott adatoknak a megjelölésével,
d) a naplóból történt adatszolgáltatásról, a szolgáltatott adatok körének, a betekintő nevének és címének, a betekintési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(7) Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt – bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással – kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.
(8) A (6) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokat azok keletkezésétől számított öt évig kell megőrizni. A nyilvántartás adatait az országos kamara a vagyonjogi szerződés bejegyzésének időpontjától számított 100 évig kezeli, ezt követően gondoskodik azok megsemmisítéséről.
(9) Az országos kamarának biztosítania kell az adatok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. A napló adatait az országos kamara a (2) bekezdésnek megfelelően eljárva továbbítja.”
(3) A Kjnptv. II. Fejezete a 36/K. §-t követően a következő alcímmel és 36/L–36/O. §-sal egészül ki:
„A közjegyző letéti eljárása
36/L. § (1) A közjegyző a letevő kérelmére, a Polgári Törvénykönyv szerinti közjegyzői letét útján történő teljesítése céljából letéti eljárást folytat le; a közjegyzői letét a bírósági letéttel azonos hatályú. Dematerializált értékpapír közjegyzői letét tárgya nem lehet.
(2) Ha a letét tárgya értékpapír vagy más okirat, azt a letéti kérelemhez mellékelni kell; a kérelmet személyesen kell előterjeszteni. A közjegyző a letéti tárgy nélkül benyújtott letéti kérelem átvételét megtagadja, amelyről végzést hoz, és azt a kérelmezőnek kézbesíti.
(3) A letéti kérelemben a letétbe helyezendő pénzösszeget forint pénznemben, összegszerűen kell megjelölni és azt a kérelem előterjesztését követően – az eljárás költségeivel együtt – az országos kamara letéti számlájára forintban kell megfizetni.
(4) A letétbe helyezendő pénzösszeg és a letét után kamat nem jár. Ha az eljárás költségeit a kérelmező maradéktalanul nem fizette meg, a letétbe helyezendő pénzösszegből, illetve a letétből az levonható.
36/M. § (1) Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek illetékességi területén
a) a letét jogosultjának lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete van,
b) a letétbehelyezéssel teljesítendő kötelezettség keletkezett, vagy
c) a teljesítés helye van.
(2) Ha a közjegyző a letét elfogadása iránti kérelmet elutasítja, erről végzést hoz, és azt a letéti kérelmet előterjesztőnek kézbesíti, a végzés jogerőre emelkedését követően pedig intézkedik a letétbe helyezni kívánt pénzösszeg visszafizetése iránt.
(3) A közjegyző a letét elfogadásáról külön végzést nem hoz, hanem a letéti kérelmet „A közjegyző a letétet elfogadta” záradékkal látja el.
(4) A letét elfogadását megtagadó végzés jogerőre emelkedését követően a közjegyző felhívja a kérelmezőt, hogy a letenni kívánt tárgyat 30 napon belül vegye át; az átvétel elmulasztása esetén a közjegyző a letenni kívánt tárgyat – kivéve ha jogszabály a letét őrzésének megszüntetését írja elő – őrzésében tartja úgy, mintha azt letétként elfogadta volna.
36/N. § (1) A letevő a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a közjegyző a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti.
(2) A jogosult a letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a letét visszaadását 5 éven belül kérheti.
(3) A letétbe helyezett pénzt vagy tárgyat, amíg a letevő azzal rendelkezhet, a letevő, egyébként pedig a jogosult tartozása fejében lehet végrehajtás alá vonni. A letét végrehajtás alá vonása esetén – a fennálló követelése erejéig – mindenki mást megelőző kielégítési elsőbbség illeti meg a letéti eljárási költségeinek jogosultját.
36/O. § (1) A letét kiutalásáról végzéssel az a közjegyző dönt, aki a letét elfogadásáról határozott. A letét kiutalásának kérelemre, megkeresésre vagy hivatalból van helye; hivatalból akkor van helye a letét kiutalásának, ha a letéti kérelemben meghatározott őrzési idő eltelt.
(2) Ha a teljesítési letét elhelyezésére azért kerül sor, mert a jogosult személye vagy a részesedés mértéke vitás, a közjegyző felhívja az igénylőként fellépő személyt, hogy jogosultságát jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírósági, hatósági határozattal, személyazonosságát pedig az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolja. Az igazolás megtörténtéig nem lehet kiutaló határozatot hozni.
(3) A letétet – a letevő eltérő nyilatkozata vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak a kiutaló végzés jogerőre emelkedése után lehet kiadni.
(4) A letét őrzésének megszüntetésére akkor kerül sor, ha a letét elfogadását megtagadó vagy a kiutalást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül a pénzt kiutalni nem lehet vagy a letéti tárgyat a letevő vagy a jogosult nem veszi át.”
(4) A Kjnptv. 38. §-a a következő f)–h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„f) rendeletben állapítsa meg a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetésére és az abból történő adatszolgáltatás módjára vonatkozó részletes szabályokat,
g) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésért az országos kamarának fizetendő költségtérítés összegére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,
h) rendeletben állapítsa meg a közjegyzői letét elfogadása iránti kérelem előterjesztésére és elbírálására, a letét őrzésére és őrzésének megszüntetésére, a letét kiutalására, valamint a letéti őrzéssel kapcsolatos költségek megtérítésére vonatkozó részletes szabályokat.”
(5) A Kjnptv. 36. § c) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény 338/B. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv 6:569. § (6) bekezdése” szöveg lép.
119. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 61. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2014. március 15. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.”
(2) Az Fmhtv.
a) 11. § (3) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés k) pontjában és 54. § (2) bekezdésében a „vállalkozás és egyéb jogi személy” szövegrészek helyébe a „jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az egyéni cég” szöveg,
b) 24. § (1) bekezdés j) pontjában a „20. § (1) bekezdésében foglaltakat” szövegrész helyébe a „20. § (1) bekezdésében foglaltakat, a meghatalmazásáról szóló nyilatkozatot,” szöveg,
c) 36. § (5) bekezdés c) pontjában a „vállalkozás vagy egyéb jogi személy” szövegrész helyébe a „jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe vagy az egyéni cég” szöveg,
d) 52. § (3) bekezdésében a „valamint a 26. § (1) és (2) bekezdését” szövegrész helyébe az „a 26. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 39. § (2), (3) és (5) bekezdését” szöveg
lép.
120. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvény alkalmazásában hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házastársat, a volt élettársat, a bejegyzett élettársat, a volt bejegyzett élettársat, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot, a gyámoltat.”
(2) A Tvtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárás során a bíróság a felek személyes meghallgatását legalább egyszer köteles megkísérelni. A személyes meghallgatásra szóló idézés kézbesítése iránt a bíróság – szükség esetén faxon vagy elektronikus úton – a rendőrséget is megkeresheti. Szabályszerű az idézés, ha a fél a meghallgatásról igazolhatóan értesült.”
(3) A Tvtv. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakra a feleket a személyes meghallgatásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.”
(4) A Tvtv. 15. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A személyes meghallgatáson a bíróság – a rendőrségi iratokban vagy a kérelemben foglaltakra, így különösen a hozzátartozók közötti erőszak módjára, rendszerességére, a bántalmazott kiszolgáltatott helyzetére figyelemmel – a bántalmazott és a bántalmazó egymás jelenlétében való meghallgatását részben vagy teljes egészében mellőzheti. Indokolt esetben a bíróság gondoskodik annak megakadályozásáról is, hogy a bántalmazott és a bántalmazó a bíróság épületében személyesen találkozzon. A határozat közlésére ez esetben is a 16. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
(5) A Tvtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A megelőző távoltartást a bíróság legfeljebb hatvan napra rendelheti el.
(2a) A bíróság határozata előzetesen végrehajtható. A bíróság határozatában arra is figyelmezteti a bántalmazót, hogy a távoltartó határozat szabályainak megszegése elzárással is büntethető szabálysértést valósít meg.”
(6) A Tvtv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a határozatát a meghallgatás alkalmával közli a felekkel, azt nekik átadja. Ha a meghallgatáson a bántalmazó nem jelent meg, a bíróság – szükség esetén faxon vagy elektronikus úton – a rendőrség útján intézkedik a kézbesítésről. A rendőrség köteles a határozat kézbesítéséről gondoskodni és a kézbesítés megtörténtéről a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni.”
(7) A Tvtv. 16. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A bíróság határozata ellen a közléstől számított három munkanapon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést az arra jogosult a személyes meghallgatáson szóban is bejelentheti.
(8) Fellebbezés bejelentése esetében az elsőfokú bíróság – ha a fellebbezési határidő valamennyi fellebbezésre jogosultra letelt – az iratokat haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz. A felek a fellebbezésre észrevételeiket az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztését követően a másodfokú bíróságnál tehetik meg. Ha a fél a fellebbezésre vonatkozó észrevételét az iratok felterjesztését követően az elsőfokú bírósághoz nyújtja be, az elsőfokú bíróság azt haladéktalanul továbbítja a másodfokú bírósághoz.
(9) A másodfokú bíróság a fellebbezést az iratok alapján 3 munkanapon belül bírálja el. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének a Pp. 252. § (2) és (3) bekezdése alapján nincs helye. A másodfokú bíróság határozatát a rendőrség útján közli a felekkel.”
(8) A Tvtv.
a) 1. § (4) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdés b) pontjában és 14. § (1) bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója” szövegrészek helyébe a „Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója, valamint bejegyzett élettársa” szöveg
lép.
121. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 22. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapító okiratban meg kell határozni:)
„c) az egyéni cég főtevékenységét és valamennyi tevékenységét,”
(2) Az Evectv.
a) 20. § (6) bekezdésében a „gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyre vonatkozó általános szabályait és a gazdasági társaságok közös szabályait” szöveg,
b) 29. §-ában a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak” szöveg,
c) 30. § (5) bekezdésében a „hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles” szövegrész helyébe a „hitelezői érdekeinek figyelembevételével köteles” szöveg,
d) 33. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,
e) 34. § (2) bekezdésében az „a végelszámolás és” szövegrész helyébe az „a végelszámolás, kényszertörlés és” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az Evectv. 20. § (7) bekezdése.
122. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az örökség visszautasításának jogáról való kifejezett lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik.”
(2) A Hetv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha végrendeletben vagy öröklési szerződésben az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, arról a közjegyző értesíti a bíróságot és a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személyt. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről a bíróság kérelem nélkül, a végrendelet tartalma alapján dönt. A bíróság az alapítvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy a bejegyzés megtagadásáról – a határozat jogerőre emelkedése után – értesíti a közjegyzőt is.”
(3) A Hetv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben gyámot, gondnokot, illetve eseti gyámot vagy eseti gondnokot rendel ki, és erről a közjegyzőt értesíti.”
(4) A Hetv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az öröklésben méhmagzat vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy látszik érdekeltnek, a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes képviselőjét, gyámját, ügygondnokát és a nevében eljáró eseti gyámot vagy eseti gondnokot, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból eljárni nem tudó, törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező személy részére kirendelt ügygondnokot, eseti gyámot vagy eseti gondnokot meghallgatja.”
(5) A Hetv. 32. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére – amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett vagyonnak, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak)
„c) birtokba adását (birtokban hagyását),”
(6) A Hetv. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Végrendeleti öröklés esetében az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó vagy a Ptk. rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személy látja el.”
(7) A Hetv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a biztosítási intézkedéssel a vagyon, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak a birtokosává vált, ideértve az e törvény szerinti közreműködőt is, az
a) e tekintetben a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezései és az intézkedést elrendelő utasításai szerint jár el,
b) annak hasznairól a közjegyzőhöz számadást terjeszt elő; e számadás helyességét az öröklésben érdekeltek bírósági úton vitathatják.”
(8) A Hetv. 49. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő cím lép:
„Eseti gyám, eseti és ügygondnok”
(9) A Hetv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyző ügygondnokot rendel ki vagy – ha az a leltározás során nem történt meg – a gyámhatóságot keresi meg eseti gyám vagy eseti gondnok kirendelése végett, ha
a) az öröklésben érdekeltnek nincs törvényes képviselője és méhmagzat, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,
b) nincs meghatalmazottja vagy törvényes képviselője az ismeretlen helyen tartózkodó, vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésében gátolt öröklésben érdekeltnek, vagy
c) az öröklésben érdekelt törvényes képviselője jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.”
(10) A Hetv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyző a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásakor vagy a szóbeli végrendelet kihirdetésekor jelen nem levő – korábban ismert vagy a tanúk kihallgatásának következtében ismertté vált – örökösként érdekelteknek a tanúk előzetes nyilatkozatait, illetve a meghallgatásukról szóló tárgyalási jegyzőkönyvet megküldi. Ha ilyen érdekelt nem ismert, a közjegyző az örökhagyó szóbeli végrendeletét nyomban kihirdeti, ellenkező esetben a végrendelet kihirdetésére azt követően kerülhet sor, miután a végrendelet lényeges tartalma a tanúk meghallgatásakor jelen nem lévő érdekeltekkel is szabályszerűen közlésre került.”
(11) A Hetv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján az örökhagyó házastársa az őt törvényes örökösként megillető haszonélvezeti jog (a továbbiakban: özvegyi jog) megváltására igényt terjeszthet elő, a közjegyző az özvegyi jog jogosultját és a törvényes állagörökösöket az özvegyi jog megváltásának lehetőségéről az idézésben tájékoztatja.”
(12) A Hetv. 78. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közjegyző az előtte folyamatban levő hagyatéki eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha öröklési bizonyítvány kiadását nem kérték és)
„a) nem áll fenn, illetve megszűnik
aa) a 20. § (1) bekezdés b) pontjában, a 20. § (2) vagy (3) bekezdésében foglalt körülmény és a hagyatékban nincs a 20. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt vagyontárgy,
ab) az a körülmény, amelynek fennállása miatt a hagyaték leltározása e törvény alapján kötelező,”
(13) A Hetv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) Ha az öröklés feltételhez kötött, ezt – ha még nem következett be – a hagyaték átadásáról szóló végzésben fel kell tüntetni.
(2) Az elsősorban örökösnek nevezett személyként (a továbbiakban: előörökös) történt öröklés esetén a hagyaték átadásáról szóló végzésben az utóörökléssel érintett vagyontárgyra, vagyonrészre vagy vagyoni hányadra vonatkozóan fel kell tüntetni
a) az utóöröklési jogot és
b) az előörökös rendelkezési jogának a Ptk.-ban meghatározott korlátját.”
(14) A Hetv. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart és
a) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt, valamint az igény jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik,
b) igényét az örökösként érdekelt egyéb személy elismeri, vagy
c) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik,
azt a hagyatékból ki kell hagyni, egyben – az a) és b) pontban foglalt eset kivételével – külön végzésben meg kell állapítani, hogy az a házastársat (volt házastársat), illetve az élettársat (volt élettársát) illeti; e végzés jogerőre emelkedéséig a hagyatéki eljárást a vagyontárgy tekintetében fel kell függeszteni. Ha a vagyontárgy rendelkezési jogát közhiteles nyilvántartás tartalmazza, a tulajdonjognak a házastárs (volt házastárs), illetve az élettárs (volt élettárs) javára történő bejegyzése iránt a hagyatékátadó végzés megküldésével nyilvántartó hatóságot meg kell keresni.”
(15) A Hetv. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § Ha a hagyatéki perben döntést hozó bíróság jogerős határozata az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéstől részben vagy egészben eltér, a közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést a bírósági határozattal érintett részében hatályon kívül helyezi és a bírósági határozatnak megfelelő teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz, egyidejűleg az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés bírósági határozattal nem érintett részére vonatkozóan megállapítja annak teljes hatályúvá válását. Ha a bíróság az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igényt elbírálja, a közjegyző – a teljes hatályú hagyatékátadó végzés meghozatala helyett – a hagyatéki eljárást befejező végzésében azt állapítja meg, hogy az igények vonatkozásában a bíróság határozata az irányadó.”
(16) A Hetv. 90. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kézbesítés útján kell közölni:
a) – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a hagyatékátadó végzést vagy az eljárást befejező egyéb végzést]
„ab) ha az érdekeltek között méhmagzat, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló vagy ismeretlen helyen tartózkodó személy van, akkor a gyámhatósággal;”
(17) A Hetv. 91. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a teljes hatályú hagyatékátadó végzés utóöröklési jogot tartalmaz, akkor a közjegyző a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyzi az előörökös nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint az utóöröklési jogot tartalmazó teljes hatályú hagyatékátadó végzés egyedi azonosításához szükséges adatokat.”
(18) A Hetv. 91. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, valamint az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésének megállapítása után a végzés rendelkezéseinek megfelelően a közjegyző intézkedik a biztosítási intézkedés folytán hatósági, közjegyzői vagy bírósági letétben levő vagyontárgy kiutalása, valamint a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt biztosítási intézkedéssel birtokba adott (birtokban hagyott) vagyontárgynak a jogosult részére való átadása és a zár alá vétel megszüntetése iránt.”
(19) A Hetv. 96. és 97. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„96. § (1) Az özvegyi jog megváltása iránti igénnyel kapcsolatos eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, aki az örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására illetékes. Ha az özvegyi jog megváltása iránti igényt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig előterjesztik, az igényt a közjegyző a hagyatéki eljárásban bírálja el és a hagyatékot annak megfelelően adja át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpont után előterjesztett igénnyel kapcsolatos eljárás lefolytatására – a 97. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – az a közjegyző illetékes, aki a póthagyatéki eljárás lefolytatására illetékes; az eljárás során a póthagyatéki eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazandóak. Ha az eljárás során a felek a megváltásra vonatkozóan nem kötnek egyezséget, a közjegyző az eljárást megszünteti; az igény ezt követően bírósági úton érvényesíthető.
(3) Az özvegyi jog megváltásának a póthagyatéki vagyonra nézve a póthagyatéki eljárásban is helye van.
97. § (1) Ha az özvegyi jog megváltása iránt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig igényt terjesztenek elő, arról a közjegyző dönt és a hagyatékot ennek megfelelően adja át; a 96. § (2) bekezdésében foglalt esetben a közjegyző a felek között létrejött egyezség jóváhagyásáról a 12. § szerint határoz.
(2) Az özvegyi jog megváltása iránt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig előterjesztett igény esetén, ha az örökösök között öröklési jogi vita nincs és a hagyaték teljes hatályú átadásának van helye, a közjegyző a megváltás kérdésében külön végzéssel dönt. Ennek érdekében a Pp. bizonyításra vonatkozó szabályai szerint bizonyítást folytathat le. A közjegyző a hagyatékot a külön végzés végrehajthatóvá válása után – a külön végzésben foglaltakra is figyelemmel – teljes hatállyal adja át. Ha a külön végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a megváltás kérdésében egyik érdekelt sem érvényesíti igényét a bíróság előtt, a közjegyző külön végzése végrehajthatóvá válik, az ezt követően előterjesztett megváltás iránti igényt figyelmen kívül kell hagyni. A 30 napos perindítási határidő számítása, illetve a közjegyző külön végzésének jogerőre emelkedése vagy megváltoztatása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás megindításának, illetve eredményének jogkövetkezményeit (93. §) megfelelően alkalmazni kell.
(3) Ha az örökösök között öröklési jogi vita van, a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az érdekelt a 114. §-ban foglaltaknak megfelelően perrel érvényesítheti. Ha azonban 30 nap alatt igényét nem érvényesíti, a megváltás iránti igényt figyelmen kívül kell hagyni. A 30 napos perindítási határidő számítása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás (93. §) megindításának jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a bíróság utóbb öröklési jogi vita felől dönt, és ez a megváltás alapjául szolgáló hagyaték megosztása tekintetében változást eredményezhet, az özvegyi jog megváltása iránti igény a bíróság előtt legkésőbb az elsőfokú határozat meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig előterjeszthető.”
(20) A Hetv. a következő alcímmel és 101/A. §-sal egészül ki:
„Hagyatéki eljárás utóörökös-nevezés esetén
101/A. § (1) Az örökhagyó hagyatéki eljárását e törvény szabályai szerint kell lefolytatni akkor is, ha hagyatékában olyan vagyontárgy van, amelynek ő előörököse volt. Az ilyen vagyontárgyat az előörökös hagyatéki eljárásában az utóörököst nevező örökhagyó hagyatékaként kell átadni.
(2) Az előörökös hagyatékát terhelő tartozások az utóörökséget is terhelik, kivéve azokat, amelyek annak következtében keletkeztek, hogy az előörökös túllépte az előörökösként reá háramlott vagyonra vonatkozó – Ptk. szerinti – rendelkezési jogának korlátait.”
(21) A Hetv. „Öröklési bizonyítvány” alcíme a következő 102/A. §-sal egészül ki:
„102/A. § (1) Ha az öröklési bizonyítvány kiállítása után hagyaték átadására kerül sor, a közjegyző teljes hatályú hagyatékátadó végzésének, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzésének, valamint az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igénynek a bíróság általi elbírálása folytán – a teljes hatályú hagyatékátadó végzés meghozatala helyett – hozott a hagyatéki eljárást befejező végzésének jogerőre emelkedésével az öröklési bizonyítvány hatályát veszti; erre – ha a közjegyzőnek az öröklési bizonyítványról tudomása van – a végzésben utalni kell.
(2) Az öröklési bizonyítvány hatályvesztése nem érinti a közjegyzőnek az öröklési bizonyítványhoz a 102. § (5) bekezdése szerinti kötöttségét.”
(22) A Hetv. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a természetes személy törvényes képviselője, valamint a gyám, az eseti gyám, az eseti és az ügygondnok.”
(23) A Hetv. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § Hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell. A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vagy másodlagos öröklési vita tárgya. Kizárólag fizetési meghagyással érvényesíthető követelés esetén a hagyatéki per megindítására a fizetési meghagyásos eljárás megindítására vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.”
(24) A Hetv. 119. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban kirendelt zár-, ügygondnok, eseti gyám és eseti gondnok díját, felszámítható költségeit, valamint ezek megfizetésének módját,”
(25) A Hetv.
a) 20. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „cselekvőképtelen, valamint korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló” szöveg,
b) 20. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában, 24. § (1) bekezdés c) pontjában, 33. § a) pontjában, 106. § a) pontjában és 111. § (2) bekezdés a) pontjában a „cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló” szöveg,
c) 29. § (1) bekezdés a) pontjában és 116. § (2) bekezdés e) pontjában a „cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló” szöveg,
d) 32. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben vagy a szövetkezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Ptk. gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseiben” szöveg,
e) 75. §-ában a „közjegyzői díj” szövegrész helyébe a „közjegyzői díjazás” szöveg
lép.
(26) Hatályát veszti a Hetv. 49. § (3) bekezdése.
123. § (1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4. § (3) bekezdésében a „személyhez fűződő” szövegrész helyébe a „személyiségi” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Smtv.
a) 1. § 2., 6. és 9. pontjában az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,
b) 7. § (1) bekezdésében az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságtól”
szövegrész.
124. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 19. §-ában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként vagy hozzátartozóként” szöveg lép.
125. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 187. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt – a jogsértés jellegétől függően – a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.”
(2) Az Mttv.
a) 41. § (3) bekezdésében a „természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „természetes személy és jogi személy” szöveg,
b) 68. § (2) bekezdésében a „vállalatban” szövegrész helyébe a „vállalkozásban” szöveg,
c) 90. § (1) bekezdés h) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó szabályai szerint” szöveg,
d) 90. § (1) bekezdés j) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezései” szöveg,
e) 91. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseiben” szöveg,
f) 98. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek” szöveg,
g) 102. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló vonatkozó rendelkezése” szöveg,
h) 105. § (1) bekezdés k) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezése” szöveg,
i) 106. § (8) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokról szóló rendelkezései” szöveg,
j) 107. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések” szöveg,
k) 108. § (9) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság” szöveg,
l) 154. § (1) bekezdés c) pontjában a „magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel” szövegrész helyébe a „természetes személlyel vagy jogi személlyel” szöveg,
m) 203. § 32. pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az Mttv.
a) 136. § (6) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet,”,
b) 203. §
ba) 7. pontjában a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,
bb) 8. és 10. pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy”,
bc) 20., 41. és 60. pontjában az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,
bd) 70. pontjában a „, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”
szövegrész.
126. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 17. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„17. Kártérítés és sérelemdíj
23. § (1) Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
(2) Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet.
(3) Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
(4) Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.”
127. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 4. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magyarországon bíróvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki)
„b) nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,”
(2) A Bjt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési és személyiségi jogsértés miatti ügyeiben, továbbá a bíró munkájának szakmai értékeléséből és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban, valamint a 42. § (6)–(8) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi eljárásban a Budapest területén működő ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság), a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság; a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el.”
(3) A Bjt. 125. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A másodfokú szolgálati bíróság az elsőfokú fegyelmi határozatot – annak kártérítésről, személyiségi jogsértés miatti jogkövetkezményekről, valamint a költségek megtérítéséről rendelkező részére is kiterjedően – helybenhagyja, megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban nem orvosolható lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú szolgálati bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.”
(4) A Bjt. 53. alcíme címének helyébe a következő cím lép:
„53. A bíró kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége”
(5) A Bjt. 131. és 132. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„131. § (1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, továbbá tőle a munkáltató az okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíjat követelhet.
(2) A bíró felelősségét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint a személyiségi jogsértést a munkáltatónak kell bizonyítania.
132. § A bíró háromhavi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, ha a kárt, illetve a személyiségi jogsértést súlyosan gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén a bíró a teljes kárösszegért felel, illetve a sérelemdíj megfizetésére – illetménye összegétől függetlenül – köteles.”
(6) A Bjt. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Bjt. 53. alcíme a következő 134/A. §-sal egészül ki:
„134. § (1) Ha a bíró a kárt, illetve a személyiségi jogsértést fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben okozta, a kártérítési felelősséget, illetve a személyiségi jogsértés miatt érvényesíthető igényeket a fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni.
(2) Fegyelmi vétség elkövetésével össze nem függő kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetése iránti ügyben a bíró kártérítési felelősségét, illetve a sérelemdíj iránti követelést a munkáltatói jogkör gyakorlója – a kár tudomására jutásától számított 60 napon belül – indokolt határozattal bírálja el. A kártérítési, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A munkáltató határozata ellen a bíró 15 napon belül bírósághoz fordulhat.
134/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.”
(7) A Bjt. 54. alcíme címének helyébe a következő cím lép:
„54. A munkáltató kártérítési felelőssége és sérelemdíj megfizetésére kötelezhetősége”
(8) A Bjt. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„135. § (1) A munkáltató a bírónak a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel, továbbá a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére köteles.
(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt, illetve a személyiségi jogsértést a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult, illetve a személyiségi jogában megsértett elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
(4) A bírónak kell bizonyítania, hogy a károkozás, illetve a személyiségi jogsértés a szolgálati viszonyával összefüggésben következett be.”
(9) A Bjt. 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltató a 135. §-on alapuló felelőssége, illetve sérelemdíj-fizetési kötelezettsége alapján és a 136. §-on alapuló felelőssége alapján a bírónak az elmaradt jövedelmét, a vagyonában beállott értékcsökkenést, az őt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeit köteles megtéríteni, illetve sérelemdíjat köteles fizetni.”
(10) A Bjt. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a bíró hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is. A hozzátartozó az okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíjat is igényelhet.
(2) Ha a károkozással összefüggésben a bíró meghalt, eltartott hozzátartozója kártérítésként olyan összegű tartást pótló járadékot is igényelhet, amely szükségleteinek – a tényleges, illetve az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.”
(11) A Bjt. 140. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni)
„c) azt az összeget, amelyet a bíró a munkaereje hasznosításával megkeresett, ide nem értve azt a jövedelmet, amelyet a bíró munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ért el,”
(12) A Bjt. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (1) A bíró a kártérítési, illetve a sérelemdíj megtérítése iránti igényét a munkáltatónál írásban érvényesíti. A munkáltató az igény elismeréséről vagy elutasításáról 60 napon belül indokolt írásbeli választ ad. Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét, illetve a sérelemdíj megfizetése iránti igényt elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése iránt.
(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét nem vagy csak részben ismerte el, továbbá, ha a megtérített összeg a károsult szerint a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, a károsult az igényét bíróság előtt érvényesítheti. A személyiségi jogában megsértett az igényét bíróság előtt érvényesítheti, ha a munkáltató a sérelemdíj megfizetése iránti igényt nem ismerte el, továbbá ha a megfizetett sérelemdíj összegével nem ért egyet.”
(13) A Bjt. 54. alcíme a következő 144/A. §-sal egészül ki:
„144/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.”
(14) A Bjt. 145. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a bíró elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, ideértve a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés időtartamára járó vezetői pótlékot is, meg kell téríteni továbbá – a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint – a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. A bíró sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak) azt a részét, amely máshonnan megtérült. A határozott idejű bírósági vezetői kinevezés időtartamára járó vezetői pótléknak a visszahelyezésig elmaradt részét egy összegben kell megtéríteni a visszahelyezéskor; a határozott idejű kinevezésből a visszahelyezést követő időszakra járó vezetői pótlék havonta az illetménybe épül be akként, hogy az egyébként esetlegesen járó vezetői pótlék összege beleszámít.”
(15) A Bjt. 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem.”
(16) A Bjt.
a) 147. § (2) bekezdésében a „kártérítésről szóló” szövegrész helyébe a „kártérítésről, illetve sérelemdíjról szóló” szöveg,
b) 222. § (1) bekezdésében a „22. § (1) és (3)–(6) bekezdését” szövegrész helyébe a „22. § (1) és (3)–(7) bekezdését” szöveg, az „első fordulatát és második mondatát” szövegrész helyébe az „első fordulatát és harmadik mondatát” szöveg
lép.
(17) Hatályát veszti a Bjt. 184. § (3) bekezdésében, valamint 221. § (1) bekezdésében a „[2006. évi X. törvény 56. § (2) bekezdés]” szövegrész.
128. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész a tudomására jutott jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás miatt jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési, illetve hatósági eljárást, büntetés-végrehajtási ügyekben kártérítési, illetve személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetése iránti eljárást is kezdeményez. A kezdeményezés címzettje érdemi döntésének egy példányát köteles az ügyésznek haladéktalanul megküldeni.”
129. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ügyésszé azt az egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.”
(2) Az Üjt. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni az ügyész elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Az ügyész sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült.”
(3) Az Üjt. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az ügyészségi szolgálati viszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, az ügyészségi szolgálati viszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de az ügyész részére – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján – legalább két, legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni, amely összegbe az esetleges sérelemdíj is beletartozik.”
(4) Az Üjt. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az utasítás végrehajtása jogellenesen kárt, illetve személyiségi jogsértést idézhet elő, és az ügyész ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni.”
(5) Az Üjt. XI. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÉS A SÉRELEMDÍJRA JOGOSULTSÁG”
(6) Az Üjt. 100–102. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„100. § (1) Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyából eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik, továbbá tőle az okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíj megfizetése követelhető.
(2) Az ügyész vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, az okozati összefüggést, valamint a személyiségi jogi jogsértést a munkáltatónak kell bizonyítania.
101. § (1) Gondatlan károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén – a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke az ügyész egyhavi illetményének ötven százalékát nem haladhatja meg.
(2) Gondatlan károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén az ügyész háromhavi illetménye erejéig felel, illetve kötelezhető sérelemdíj megfizetésére, amennyiben
a) a kárt, illetve a személyiségi jogsértést súlyos gondatlanságával, illetve az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozta;
b) a kár, illetve a személyiségi jogsértés olyan – jogszabályba ütköző – utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított ügyész előzőleg a figyelmét felhívta.
102. § Szándékos károkozás, illetve személyiségi jogsértés esetén az ügyész a teljes kárt köteles megtéríteni, illetve a sérelemdíj megfizetésére – illetménye összegétől függetlenül – köteles.”
(7) Az Üjt. 103. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munka törvénykönyve rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni)
„b) az együttesen okozott kárért való felelősségre, illetve személyiségi jogsértésre;”
(8) Az Üjt. 104. és 105. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az Üjt. XI. Fejezete a következő 105/A. §-sal egészül ki:
„104. § (1) A legfőbb ügyész helyettes kártérítési felelősségét, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezhetőségét a legfőbb ügyész, a többi ügyész kártérítési felelősségét, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezhetőségét pedig a fegyelmi jogkör gyakorlója kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozattal állapítja meg.
(2) A kártérítési felelősség, illetve a sérelemdíj megfizetésére kötelezhetőség megállapítására, a kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozat elleni jogorvoslatra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel
a) a kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozat az elévülési időn belül hozható meg;
b) a legfőbb ügyész helyettes a vele szemben hozott kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozat ellen annak közlését követő tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.
(3) Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a kártérítési, illetve a sérelemdíj megfizetésére kötelező határozat közlése előtt megszűnt, az általa okozott kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése iránti igényét a munkáltató a bíróság előtt érvényesítheti.
105. § Az ügyészségnek az ügyésszel szemben az ügyészségi szolgálati viszonyból eredő kártérítési felelősségére, illetve sérelemdíjra kötelezhetőségére és a kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránti igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére, illetve a sérelemdíjra kötelezhetőségére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
105/A. § Az okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjon kívüli egyéb jogkövetkezményeire a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak.”
(9) Az Üjt. 109. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ügyészségi fogalmazóvá azt az egyetemi jogi végzettséggel rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. A katonai ügyészségi fogalmazóvá történő kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.
(2) Az alügyész kinevezésének az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további feltétele, hogy a kinevezendő személy három év joggyakorlattal és jogi szakvizsgával rendelkezzék.”
(10) Az Üjt. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
