„122. § (1) Tisztviselővé azt a legalább középfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. Tisztviselő a szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező ügyészségi megbízott is, aki az ügyész irányítása és felügyelete mellett, önálló felelősséggel ügyészi részjogosítványokat gyakorol.
(2) Írnokká azt a személyt lehet kinevezni, aki
a) magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
b) az a) pontban meghatározott személyeknek a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti családtagja,
ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel, továbbá legalább alapfokú végzettséggel rendelkezik, és nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt.
(3) Fizikai alkalmazottá azt a személyt lehet kinevezni, aki
a) magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
b) az a) pontban meghatározott személyeknek a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti családtagja,
ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel és legalább alapfokú végzettséggel rendelkezik.
(4) Fontos és bizalmas ügyészségi munkakört csak magyar állampolgár tölthet be.
(5) Nem nevezhető ki tisztviselőnek, írnoknak, fizikai alkalmazottnak az a személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) a betöltendő munkakörnek megfelelő vagy a munkakör részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy
c) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megszegte.
(6) Nem nevezhető ki ügyészségi megbízottnak az (5) bekezdésben említetteken túl, aki a 11. § (4) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(7) Jogszabály, illetve a legfőbb ügyész a kinevezést az (1)–(6) bekezdésben foglaltakon túl meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.
(8) A legfőbb ügyész a tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak részére munkaköri elnevezést állapíthat meg, és a munkakör ellátásához szükséges – az ügyészségi munka sajátos ismereteiről számot adó – vizsga letételének kötelezettségét is előírhatja.”
(11) Az Üjt. 130. § (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik)
„l) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének megszegésével.”
(12) Az Üjt. 130. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az írnok ügyészségi szolgálati viszonya az (1) bekezdésben említetteken kívül megszűnik, ha a 122. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek nem felel meg. A fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya az (1) bekezdésben említetteken kívül megszűnik, ha a 122. § (3) bekezdésében meghatározott feltételnek nem felel meg.”
(13) Az Üjt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § E törvénynek az ügyész kártérítési felelősségére, illetve sérelemdíjra kötelezhetőségére vonatkozó rendelkezéseit a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott esetében is megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy
a) a tisztviselővel, az írnokkal és a fizikai alkalmazottal szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozatot hozni, és
b) az eljárás alá vont a kártérítési, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelező határozat ellen, annak közlését követő tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.”
(14) Hatályát veszti az Üjt. 154. § (3) bekezdésében a „[2006. évi X. törvény 56. § (2) bekezdés]” szövegrész.
130. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 4. § d)–f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bíróság tartja nyilván)
„d) a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetséget,
e) a törvénnyel létrehozott köztestületet, ha a törvény eltérően nem rendelkezik,
f) az alapítványt, a közalapítványt,”
(2) A Cnytv. a következő 5/A. alcímmel, valamint 18. §-sal és 18/A. §-sal egészül ki:
„5/A. A bíróság egyes speciális feladatai
18. § (1) A szervezet volt vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól annak nyilvántartásba való bejegyzését, hogy vezető tisztségviselői megbízatásáról való lemondása a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével hatályossá vált, ha az adat módosítása iránt változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban. A kérelemről a szervezet nyilvántartását vezető bíróság nemperes eljárásban határoz.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a lemondó nyilatkozat másolatát és
b) a lemondás joghatályos közlését igazoló iratot.
(3) Az eljárás során hozott végzéseket a szervezetnek is kézbesíteni kell. A bíróság a szabályszerűen előterjesztett kérelemről haladéktalanul értesíti az ügyészséget vagy – ha a szervezet felett nem az ügyészség lát el törvényességi ellenőrzést, hanem más szervezet lát el törvényességi felügyeletet – a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
18/A. § (1) Ha jogszabály rendelkezése alapján a szervezet közlemény vagy egyéb irat közzétételére köteles, a szervezetnek a nyilvántartását vezető bíróság részére kell megküldenie azokat a közleményeket és egyéb iratokat, amelynek közzétételére törvény rendelkezése alapján köteles.
(2) Ha a bíróság részére megküldött iratok megfelelőek, a bíróság azokat jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére.
(3) Az OBH a (2) bekezdés alapján részére megküldött iratokat az országos névjegyzék erre szolgáló felületén a bíróságok központi internetes oldalán teszi közzé.”
(3) A Cnytv. „8. A változásbejegyzési kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok” alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egység törlése iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntést tartalmazó okiratot is.
(3) Ha a kérelem áttételének, hivatalból történő elutasításának vagy hiánypótlásnak nincs helye, a bíróság – külön jogszabályban meghatározott módon – az OBH útján az országos névjegyzék részeként, a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi
a) a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntésről szóló okiratot és
b) azt a felhívást, hogy az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szervezettől megfelelő biztosítékot követelhet, ha követelésének kielégítését a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése veszélyezteti.
(4) A bíróság a jogi személy szervezeti egységet a nyilvántartásból akkor törli, ha a szervezet a harmincnapos jogvesztő határidő elteltét követően bejelenti, hogy biztosíték adására nem hívták fel, vagy csatolja azt az okiratot, amely szerint a hitelező a felajánlott biztosítékot megfelelőként elfogadta.”
(4) A Cnytv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Végelszámolás lefolytatása esetén a kérelemhez csatolni kell:
a) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság igazolását a szervezet biztosítottjai adatainak átadásáról,
b) a szervezetnek a végelszámolás befejezésével kapcsolatos határozatait, ideértve a felügyelőbizottság, illetve a szervezet könyvvizsgálójának jelentését is,
c) az elfogadott zárójelentést, az utolsó üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját, a vagyonfelosztási határozatot,
d) az engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okiratokat,
e) a végelszámoló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szervezet a tartozásait kiegyenlítette.”
(5) A Cnytv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti vagy hiánypótlás keretében benyújtott, új elnevezés bejegyzése iránti kérelem érkezését követő egy munkanapon belül a választott nevet és a kérelem benyújtásának időpontját feltünteti az országos névjegyzék részét képező, erre a célra létrehozott nyilvántartásban (a továbbiakban: névnyilvántartás). A feltüntetés ideje alatt más szervezet ezzel a névvel a szervezetek nyilvántartásába nem jegyezhető be. Ha a szervezet bejegyzésére nem kerül sor, a nevet az eljárás jogerős befejezésének napján törölni kell a névnyilvántartásból. A nevet akkor is törölni kell a névnyilvántartásból, ha a bejegyzés iránti eljárásban újabb név bejegyzését kérik. A Ptk. 3:6. §-ában meghatározott névviselési jog elsőbbsége tekintetében a Pp. 132. §-a nem alkalmazható.
(2) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem áttételének vagy hivatalból történő elutasításának nincs helye, a bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése (ezen alcímben a továbbiakban együtt: neve) megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének.
(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott követelménynek való megfelelőséget a hiánypótlási felhívás kibocsátása előtt, ha pedig hiánypótlási felhívás kibocsátásának egyéb okból nem lenne helye, a határozat meghozatala előtt vizsgálja.”
(6) A Cnytv. a következő 17/A. alcímmel és 43/B–43/D. §-sal egészül ki:
„17/A. A bíróság feladatai a szervezet végelszámolása során
43/B. § (1) A végelszámoló által a végelszámolás bejelentése iránt benyújtott változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell
a) a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét,
b) a végelszámolás kezdő időpontját és
c) a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a megbízásából eljáró természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét
is.
(2) A végelszámolás bejelentése iránti változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell
a) a szervezet jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozatát,
b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatot,
c) szükség szerint a nyilatkozatot arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról a szervezet tájékoztatta.
(3) A végelszámolásnak a szervezet megszűnése nélküli befejezése esetén a szervezetnek a végelszámolás befejezéséről, a tevékenység továbbfolytatásáról, a végelszámoló felmentéséről és a döntéshozó szerv megválasztásáról szóló határozatát is csatolni kell a változásbejegyzési kérelemhez.
43/C. § (1) A bíróság részére a végelszámolónak az arról szóló tájékoztatást, amelyben bemutatja, hogy a végelszámolás befejezésére miért nem került még sor és azt, hogy a végelszámolás befejezésére várhatóan mikor kerül sor, változásjegyzési kérelem benyújtása nélkül kell a változásbejegyzési eljárás szabályai szerint kell benyújtania, és azt a bíróság a (2) bekezdés szerint vizsgálja.
(2) Ha a bíróság a tájékoztatást nem találja megfelelőnek, a végelszámolót határidő tűzésével pénzbírság terhe mellett a beszámoló kiegészítésére hívja fel. Ha a bíróság a tájékoztatót a kiegészítést követően sem tartja megfelelőnek vagy a végelszámoló a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a bíróság az Ectv. szerinti ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja. Az intézkedések eredménytelensége esetén a bíróság az Ectv. szabályai szerint új végelszámolót jelöl ki a felszámolói névjegyzékből, a korábbi végelszámoló nyilvántartásból való törlése mellett.
43/D. § (1) Ha a bíróság azt észleli, hogy a végelszámoló a kötelezettségeit nem teljesíti – ideértve a bíróság által határozatban megjelölt kötelezettséget is – és ezért az Ectv.-ben írt intézkedések alkalmazásának lehet helye, határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a végelszámolót – az Ectv.-ben írt esetben a civil szervezet korábbi vezető tisztségviselőjét –, hogy kötelezettségeinek teljesítését igazolja.
(2) Ha a végelszámoló kötelezettségeinek teljesítését nem igazolja, a bíróság az Ectv. 9/I. §-ában írt intézkedéseket alkalmazza.”
(7) A Cnytv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a kurátor nevét, illetve a kuratórium megnevezését, a kuratórium tagjainak vagy a kurátornak a lakóhelyét (székhelyét) is.”
(8) A Cnytv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a kurátor nevét, illetve a kuratórium megnevezését, a kuratórium tagjainak vagy a kurátornak a lakóhelyét (székhelyét), anyja születési nevét is.”
(9) A Cnytv. a következő 23/A. alcímmel és 52/A. §-sal egészül ki:
„23/A. Az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztésére irányuló eljárás
52/A. § (1) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti, hogy az alapító a kuratórium felszólítása ellenére a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a bíróság az alapító alapítói jogainak gyakorlását végzéssel felfüggeszti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat a felfüggesztés időtartama alatt a nyilvántartó bíróság gyakorolja. Az eljárás az alapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás.
(2) A kérelemhez csatolni kell a felszólítást tartalmazó iratot és az annak közlését, de legalább az alapító lakóhelyére (székhelyére) történő kézbesítés megkísérlését igazoló iratot.
(3) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a teljes juttatott vagyont az alapítványra átruházta, a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztését végzéssel megszünteti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat az alapító gyakorolja. Az eljárás az alapítványt nyilvántartó bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás.”
(10) A Cnytv. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az állami alapító által alapított alapítvány, és az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében az alapítók új kuratóriumot vagy kurátort jelölnek ki, a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell az állami alapító nyilatkozatát arról, hogy a kuratórium mely tagját jelölte vagy a kurátort az állami alapító jelölte-e. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az alapítók a kuratóriumba új tagot jelölnek.”
(11) A Cnytv. 25. alcímének címe helyébe a következő cím lép:
„25. Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának bíróság általi kijelölésére irányuló eljárás”
(12) A Cnytv. 26. alcímének címe helyébe a következő cím lép:
„26. Az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátorának nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás”
(13) A Cnytv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § Ha az alapítói jogok gyakorlója a kuratórium tagját vagy a kurátort a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése alapján visszahívja és új kuratóriumi tagot vagy kurátort jelöl ki, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kérheti az új kuratóriumi tag vagy kurátor nyilvántartásba vételét.”
(14) A Cnytv. 27. alcímének címe helyébe a következő cím lép:
„27. Az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátorának nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló peres eljárás”
(15) A Cnytv. 28. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„28. Az alapítványok egyesülésének és szétválásának bejegyzése iránti eljárás
58. § (1) Az alapítványok összeolvadásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására az új alapítvány székhelye szerinti bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítvány alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell az összeolvadó alapítványok nyilvántartásból való törlését is.
(2) Az alapítvány beolvadásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására az a bíróság illetékes, amely azt az alapítványt tartja nyilván, amelybe a beolvadás történik (a továbbiakban: átvevő alapítvány). A kérelmet az átvevő alapítvány alapító okiratának elfogadásától, ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a beolvadó alapítvány nyilvántartásból való törlését is.
(3) Az alapítvány különválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a különváló alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítványok alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a különváló alapítvány nyilvántartásból való törlését is.
(4) Az alapítvány kiválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a kiválással érintett alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítványok alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a kiválással létrejövő alapítványok nyilvántartásba vételét is.
58/A. § (1) Ha az egyesülő vagy szétváló alapítványokat nem az egyesülés (összeolvadás, beolvadás) vagy szétválás (különválás, kiválás) bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság tartja nyilván, az alapítványok iratait az alapítványokat nyilvántartó bíróság az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság megkeresésére megküldi. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az egyesüléssel vagy szétválással létrejövő alapítványt nem az a bíróság fogja nyilván tartani, amelyik az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes.
(2) Ha az egyesülésben vagy szétválásban részt vevő alapítványokat nyilvántartó bíróság változásbejegyzési eljárást folyat le, az alapítványok iratait a változásbejegyzési eljárás jogerős befejezését követően küldi meg az egyesülés vagy szétválás bejegyzésére illetékes bíróságnak. Az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság eljárását az iratok beérkezéséig felfüggeszti. Az eljárást akkor is fel kell függeszteni, ha a változásbejegyzési eljárás és az egyesülés vagy szétválás iránti kérelem elbírálására ugyanaz a bíróság illetékes.
(3) Az egyesülés vagy szétválás bejegyzése iránti kérelem elbírálására illetékes bíróság határoz az egyesülés vagy szétválás eredményeképpen megszűnő alapítvány nyilvántartásból való törléséről és a létrejövő alapítvány nyilvántartásba vételéről. Ha a megszűnő alapítványt nem az eljárást lefolytató bíróság tartja nyilván, a határozatot megküldi a megszűnt alapítványt nyilvántartó bíróságnak, amely a határozat alapján a nyilvántartásból törli a megszűnt alapítványt. A törlésről nem kell határozatot hozni. Ha a létrejövő alapítványt nem az eljárást lefolytató bíróság fogja nyilvántartani, a határozatot megküldi az új alapítványt nyilvántartó bíróságnak, amely a határozat alapján az új alapítványt a nyilvántartásba bejegyzi. A bejegyzésről nem kell határozatot hozni.
58/B. § (1) Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet az alapítóknak – az alapítók gyűlésének – kell benyújtaniuk. A kérelemben fel kell tüntetni az egyesülő vagy szétváló alapítványok székhelyét és nyilvántartási számát is.
(2) Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelemhez – a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez csatolandó iratokon túl – csatolni kell:
a) az alapítvány alapítóinak vagy az alapítók gyűlésének határozatait az átalakulásról,
b) a kuratórium vagy a kurátor nyilatkozatát arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet az átalakulás elhatározásáról tájékoztatta,
c) az egyesüléssel érintett alapítványok vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,
d) összeolvadás vagy különválás esetén a létrejövő alapítvány vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,
e) a vagyonmérleg-tervezetekre és a vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést tartalmazó okiratot,
f) egyesülés esetén az egyesülési szerződést,
g) szétválás esetén a szétválási szerződést,
h) ha az alapítványnál felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottságnak az átalakulással kapcsolatos nyilatkozatát,
i) ha az alapítványi cél megvalósításához szükséges, a szükséges alapítványi vagyon rendelkezésre bocsátásának igazolását és
j) az átalakulási tervet.
(3) A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:
a) összeolvadás esetén az összeolvadással létrejövő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba-vételi űrlapot,
b) beolvadás esetén az átvevő alapítvány adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot,
c) különválás esetén, a beolvadásos különválás esetét kivéve a különválással létrejövő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba-vételi űrlapot,
d) beolvadásos különválás esetén annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelybe a beolvadásos különválás történik,
e) kiválás esetén a kiválással létrejövő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba vételi űrlapot,
f) annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelyből kiválnak.
(4) A bíróság az alapítvány egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a nyilvántartásba-vételi kérelem szabályai szerint bírálja el, a kérelem elbírálására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor az egyesülésben vagy szétválásban érintett valamennyi alapítvány irata a bíróság rendelkezésére áll.
(5) A bíróság ellenőrzi, hogy az egyesülés vagy szétválás során közzéteendő közlemények közzétételre kerültek-e.
(6) Az alapítvány egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a bíróság akkor is elutasítja, ha az egyesülés vagy szétválás az egyesülő vagy szétváló alapítvány alapítványi vagyonának csorbításával vagy alapítványi céljának veszélyeztetésével jár.”
(16) A Cnytv. 58/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha az állami adó- és vámhatóság – a bírósági elektronikus értesítést követő öt munkanapon belül – elektronikus úton arról tájékoztatja a bíróságot, hogy az átalakulással érintett alapítványnál az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen adóigazgatási eljárást nem kezdeményez. Ha az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása szerint az alapítványnál ilyen eljárás van folyamatban, vagy az állami adó- és vámhatóság ilyen eljárást kezdeményez, az átalakulás az adóigazgatási eljárás jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően, ennek hiányában az átalakulás bejegyzése iránti kérelem elbírálására nyitva álló határidő kezdetétől számított kilencvenedik napon jegyezhető be.”
(17) A Cnytv. 29–31. alcíme és 59–61. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„29. Az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás
59. § (1) Az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló kérelem vagy indítvány esetén a kérelemhez csatolni kell a kérelmet vagy az indítványt alátámasztó okiratokat.
(2) Ha a kérelem vagy indítvány előterjesztésének indoka az, hogy az alapító okiratban meghatározott idő eltelt, a kérelemben erre kell hivatkozni.
(3) Ha az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló kérelemben az alapítvány megszűnésének megállapítását arra hivatkozással kérik, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód, a bíróság a kérelmet megküldi az alapítványnak.
(4) A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg az alapítványnak, hogy a kézbesítéstől számított harminc napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja-e.
(5) Ha a kérelemben foglaltakat az alapítvány vitatja, a bíróság az eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítvány megszűnésének megállapítását a (3) bekezdésben meghatározott okból, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell. Ha az eljárás megszüntetésének abból az okból, hogy azt az alapítvány vitatja, nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód, a bíróság a kérelmet elutasítja. A bíróság a kérelmet elutasító végzésében felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítvány (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszűnésének megállapítását, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.
30. Az alapítvány megszűnésének megállapítására és az alapítvány megszüntetésére irányuló polgári peres eljárás
60. § (1) Az alapítvány megszűnésének megállapítása iránti perre – ideértve az alapító által az 59. § alapján indított pert is – az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes.
(2) Az alapítvány megszüntetésére irányuló perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes.
(3) Ha a bíróság az alapítványt megszünteti, a jogerős ítéletet megküldi az alapítványt nyilvántartó bíróságnak. A nyilvántartást vezető bíróság az alapítványt – a törvényben meghatározott eljárást követően – törli a nyilvántartásból; a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.
31. Az alapítvány megszűnésének és az alapítvány megszüntetésének nyilvántartásba való bejegyzése iránti eljárás
61. § (1) Ha a bíróság az alapítvány megszűnését megállapítja, vagy az alapítványt megszünteti, az Ectv.-ben foglalt szabályok szerint jár el.
(2) A nyilvántartást vezető bíróság a kényszer-végelszámolást, egyszerűsített törlési eljárást követően az alapítványt törli a nyilvántartásból; a végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.”
(18) A Cnytv. 63. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a következőket is)
„b) az egyesület alakuló ülésének jelenléti ívét, az alapító tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával (tagjegyzék), amely az alapszabály – nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi, továbbá”
(19) A Cnytv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolt alapszabályhoz mellékelt tagjegyzék alapján vizsgálja azt, hogy az alapítók száma megfelel-e a törvényben foglalt rendelkezéseknek.”
(20) A Cnytv. a következő 35/A. alcímmel és 68/A. §-sal egészül ki:
„35/A. Az egyesületek egyesülésének és szétválásának bejegyzése iránti eljárás
68/A. § Az egyesületek egyesülésének és szétválásának bejegyezése során az alapítványok egyesülésének és szétválásának bejegyzésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bejegyzés iránti kérelmet az érintett egyesületek képviseletére jogosult személyeknek kell benyújtani (58. §–58/B. §).”
(21) A Cnytv. „40. Az OBH feladata, a bírósági iratok megtekintése, másolatok” alcíme a következő 88/A. és 88/B. §-sal egészül ki:
„88/A. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület kérheti a bíróságtól a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadását. Az igazolás kiadása iránti kérelemhez csatolni kell az egyesület tagnyilvántartását.
(2) A bíróság a kérelmező részére igazolást állít ki arról, hogy az egyesület alapszabályában meghatározott célja legalább két éve a fogyasztók érdekeinek védelme és tagnyilvántartása alapján természetes személy tagjainak létszáma legalább ötven fő. Az eljárásban hiánypótlásnak helye nincs.
88/B. § Ha az egyesület alapszabályban meghatározott célja a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezései szerinti nemzetiség érdekvédelme, érdekképviselete vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenység folytatása (nemzetiségi egyesület), akkor a bíróságtól igazolás kiadását kérheti a hatóköréről és arról, hogy mely nemzetiséget képviseli. A bíróság az igazolást az egyesület alapszabályában foglalt adatok alapján adja ki.”
(22) A Cnytv. 99. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) 2015. január 2. napjától az ezt megelőzően bejegyzett, nemzetiségi egyesület a bíróság részére – változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül – bejelentheti, hogy az egyesület formája nemzetiségi egyesület, ha alapszabályában rögzített célja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete és alapszabálya szerint az adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét látja el vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet lát el. A bíróság a bejelentés alapján az egyesület formáját akkor jegyzi be a nyilvántartásba, ha az alapszabály szerint az egyesület nemzetiségi egyesület. Az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 224. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.”
(23) A Cnytv. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) Ha a szervezetnek a beszámoló és közhasznúsági jelentés vagy közhasznúsági melléklet benyújtási kötelezettségének 2015. január 1-je előtt kell eleget tennie, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést vagy közhasznúsági mellékletet papír alapon kell az OBH részére benyújtania. Ha a 2015. január 1. napját követően elektronikus eljárásra kötelezett szervezet a rá irányadó határidőt elmulasztva, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést 2015. január 1-je után nyújtja be, azokat elektronikus úton kell az OBH részére megküldenie, amely azt az országos névjegyzékben közzéteszi.
(2) Ha a beszámoló benyújtására köteles szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység 2013. január 1. napja és 2014. május 30. napja között a korábbi két év beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is benyújtja az OBH részére, azt az OBH az országos névjegyzékben közzéteszi.”
(24) A Cnytv.
a) 49. § (1) bekezdés a) pontjában az „az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak” szövegrész helyébe az „az alapítvány kuratóriuma tagjainak” szöveg,
b) 54. § (1) bekezdés a) pontjában és 54. § (2) bekezdésében a „kezelő szerv (szervezet)” szövegrészek helyébe a „kuratórium vagy kurátor” szöveg,
c) 54. § (3) bekezdésében a „kezelő szerv (szervezet) tagjaira” szövegrész helyébe a „kuratórium tagjaira vagy a kurátorra” szöveg,
d) 56. § (1) bekezdés a) pontjában az „alapítvány kezelő szerve (szervezete) veszélyezteti” szövegrész helyébe az „alapítvány kuratóriumának tagja vagy a kurátor közvetlenül veszélyezteti” szöveg,
e) 56. § (1) bekezdés b) pontjában az „új kezelő szerve, illetve kezelő szervezete tagjainak” szövegrész helyébe a „kuratórium tagja vagy a kurátor” szöveg,
f) 56. § (2) bekezdésében
fa) a „kezelő szervnek vagy a kezelő szervezet tagjainak” szövegrész helyébe a „kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagjának vagy a kurátornak” szöveg,
fb) a „nyilatkozzanak” szövegrész helyébe a „nyilatkozzon” szöveg,
g) 56. § (3) bekezdésében
ga) a „foglaltakat a kezelő szerv vagy a kezelő szervezet bármely tagja” szövegrész helyébe a „foglaltakat a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor” szöveg,
gb) a „kezelő szervezet bármely tagja részére” szövegrész helyébe a „kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja” szöveg,
gc) az „alapítvány új kezelő szerve (szervezete) kijelölésének” szövegrész helyébe az „alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora kijelölésének” szöveg,
h) 56. § (4) bekezdésében
ha) a „kezelő szerve (szervezete) veszélyezteti” szövegrész helyébe a „kuratóriumának tagja vagy a kurátora közvetlenül veszélyezteti” szöveg,
hb) az „új kezelő szerve (szervezete)” szövegrész helyébe a „kuratóriuma új tagjának vagy az új kurátorának” szöveg,
i) 56. § (5) bekezdésében
ia) az „alapítvány kezelő szerve, vagy kezelő szervezetének valamennyi tagja” szövegrész helyébe az „alapítvány kuratóriumának valamennyi tagja vagy kurátora” szöveg,
ib) a „bíróság a kezelő szervet, illetve a lemondott tagokat” szövegrész helyébe a „bíróság a lemondott kuratóriumi tagokat, illetve a kurátort” szöveg,
ic) az „új kezelő szervét (szervezetét)” szövegrész helyébe az „új kuratóriumi tagjait vagy kuratóriumot” szöveg,
j) 57. § (1) bekezdésében a „kezelő szerv vagy a kezelő szervezet tagjai” szövegrész helyébe a „kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor” szöveg,
k) 57. § (4) bekezdésében az „új kezelő szerve (szervezete)” szövegrészek helyébe a „kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora” szöveg,
l) 57. § (5) bekezdésében
la) a „kezelő szervezet (szervezetet) vagy annak tagját” szövegrész helyébe a „kuratóriumot, kurátort, vagy a kuratórium tagját” szöveg,
lb) az „új kezelő szerve (szervezete)” szövegrész helyébe az „új kuratóriuma vagy kurátora” szöveg,
lc) a „kezelő szervezet új tagjának” szövegrész helyébe a „kuratórium új tagjának” szöveg
lép.
(25) Hatályát veszti a Cnytv. 56. § (1) bekezdés c) pontja.
(26) A Cnytv. 84. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az országos névjegyzék az OBH által működtetett internetes felületen azonosítás nélkül elérhető. Az országos névjegyzék adatai a honlapon keresőprogram segítségével is megismerhetőek. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a nem részletezett, illetve az egyéb adatként bejegyzendő adatok kereshetősége az országos névjegyzékben keresőszavakkal biztosítható legyen, az OBH a nyilvántartás nem részletezett, illetve egyéb adatainak egységes bejegyzése érdekében a nyilvántartásban kódtárakat rendszeresít. Kódtárat kell rendszeresíteni különösen a 83. § (1) bekezdés i) pontjában, a 94. § (1) bekezdés e) pontjában és a 95. § a) pont ai) alpontjában meghatározott adatok kezelésére.”
(27) A Cnytv. 84. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Az országos névjegyzék a szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is tartalmazza.”
(28) A Cnytv. 91. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A nyilvántartási szám jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját, a szervezettípus kétjegyű kódját és a szervezet egyedi hétjegyű azonosítóját tartalmazza.”
(29) A Cnytv.
a) 84. § (5) bekezdésében a „kezelő szervének (szervezetének) tagjainak” szövegrész a „kuratórium tagjainak, a kurátornak” szöveggel,
b) 94. § (1) bekezdés d) pontjában a „kezelő szervezet” szövegrész a „kuratórium” szöveggel,
c) 94. § (1) bekezdés e) pontjában a „kezelő szerv” szövegrész a „kurátor” szöveggel,
d) 94. § (2) bekezdésében a „kezelő szervezetbe az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is” szövegrész a „kuratóriumba az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is, vagy azt a tényt, hogy a kurátort az állami alapító jelölte ki” szöveggel
lép hatályba.
131. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt önállóan terjesztheti elő, kivéve ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta, ebben az esetben a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett törvényes képviselője is előterjesztheti. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.”
(2) A Btk. 459. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„8. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;”
132. § (1) Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Iktv.) 105. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„105. § A Cnytv. 63. §-ának nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell az egyesület képviselőjének anyja születési nevét és a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát is. Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a következőket is:””
(2) Az Iktv. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Cnytv. 92. § (1) bekezdése a következő l)–n) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:)
„l) – kijavítás [(5) bekezdés] esetén – az adat kijavításának időpontját,
m) a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát és
n) a szervezet külön törvényben meghatározott adatait.””
(3) Az Iktv. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § A Cnytv. 95. §-a következő szöveggel lép hatályba:
„95. § A nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:
a) az egyesület formáját
aa) egyesület,
ab) párt,
ac) sportegyesület,
ad) vallási tevékenységet végző szervezet,
ae) nemzetiségi egyesület,
af) szakszervezet,
ag) szövetség,
ah) polgárőrszervezet és
ai) egyéb, törvényben meghatározott egyesületi forma,
b) az egyesület képviselőjének anyja születési nevét,
c) szövetség esetén az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek, illetve alapítványok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
d) határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, illetve, ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját.””
(4) Nem lép hatályba az Iktv.
a) 88. § (2) bekezdése,
b) 116. § f) pontja.
133. § (1) A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ttvr.) 1. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézet köteles az elhelyezőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(6) A fizetésiszámla-szerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(2) A Ttvr.
a) 2. § (1) és (3) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 13/A. § (1)–(3) bekezdésében és 14. §-ában a „pénzintézet” szövegrész helyébe a „hitelintézet”,
b) 8. § (1) bekezdésében a „pénzintézethez” szövegrész helyébe a „hitelintézethez”,
c) 13. § (3) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrészek helyébe a „hitelintézet”
szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Ttvr. 1. § (1) bekezdésében a „(Ptk. 533. §)” szövegrész.
134. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke)
„c) közkereseti társaság, betéti társaság esetén 50 000 forint,
d) az a)–c) pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – 100 000 forint,”
(2) Az Itv. 45. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá történő alakulása esetén a változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 500 000 Ft, amely magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.”
(3) Az Itv. 102. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„h) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó;”
(4) Az Itv.
a) 3. § (5) bekezdésében a „szerződés érvényességéhez” szövegrész helyébe a „szerződés hatályosságához”,
b) 17. § (1) bekezdés q) pontjában a „közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval”,
c) 18. § (2) bekezdés h) pontjában a „szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy” szövegrész helyébe a „szövetkezeti részesedés”,
d) 26. § (1) bekezdés s) pontjában a „közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval”,
e) 45. § (3) bekezdés b) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „közkereseti társaság, betéti társaság”,
f) 45. § (4) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás”, az „átalakulással” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással”,
g) 102. § (1) bekezdés w) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv”
szöveg lép.
(5) Hatályát veszti az Itv.
a) 9. § (2) bekezdésében a „(Ptk. 674. §)”,
b) 13. § (2) bekezdésében a „(Ptk. 677. §)”,
c) 45. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyilvánosan működő részvénytársaság, illetve az”,
d) 74. § (5) bekezdésében a „[Ptk. 685. § c) pont]”,
e) 102. § (1) bekezdés v) pontjában a „, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”,
f) 102. § (5) bekezdésében a „Ptk. szerinti”
szövegrész.
135. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany:)
„b) a jogi személy, egyéb szervezet,”
(2) A Htv. 31. § d) pontjában a „hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
136. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a munkaadó szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet, feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra.”
(2) Az Flt. 54/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az elévülést megszakítja
a) igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,
b) az igénynek a bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,
c) az igény megegyezéssel történő módosítása,
d) az egyezségkötés, és
e) a kötelezett elismerése.
(5a) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülési idő újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.”
137. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
a) 1. § (8) bekezdésében és 2. § (6) bekezdés b) pontjában a „személyhez fűződő jogai” szövegrész helyébe a „személyiségi jogai”,
b) 8. § (4) bekezdésében a „vagy közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe a „vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk”
szöveg lép.
138. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami vagy önkormányzati lakás esetén a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést rendes felmondással, írásban abban az esetben mondhatja fel, ha egyidejűleg a bérlő részére beköltözhető és megfelelő lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel ugyanazon a településen – a fővárosban a főváros területén – bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő három hónapnál rövidebb nem lehet.”
(2) Az Lt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami vagy önkormányzati helyiség esetén a határozatlan időre kötött szerződés cserehelyiség biztosítása nélkül is felmondható, ha a felek másként nem állapodtak meg. A felmondási idő – eltérő megállapodás hiányában – egy évnél rövidebb nem lehet.”
(3) Az Lt.
a) 11. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségét – az ott megjelölt időpontban –” szövegrész helyébe az „az azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetén a kötelezettségét – az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg –”,
b) 33. § (1) bekezdésében az „a lakás egy részét” szövegrész helyébe az „a lakást vagy annak egy részét”,
c) 64/C. § (2) bekezdés c) pontjában az „a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság vezető tisztségviselője”
szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az Lt.
a) 2. § (1), (2) és (4) bekezdése,
b) 8. §-a,
c) 11. § (1) bekezdése,
d) 16. § (2) és (3) bekezdése,
e) 24. § (1) bekezdése,
f) 25. § (2) és (4) bekezdése,
g) 25. § (5) bekezdésében az „és (2)”, valamint az „a (3) és (4) bekezdés esetében a hónap” szövegrész,
h) 26. § (5) és (6) bekezdése,
i) 28. §-a.
139. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs;”
(2) Az Öpt. 40/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.”
(3) Az Öpt. 6. § (3) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló többször módosított 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti
a) az Öpt. 20. § (4) bekezdésében a „[Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész,
b) az Öpt. 40/A. § (4) bekezdése.
140. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 1. § (5a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„c) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.”
(2) Az Eximtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Hpt.-ben meghatározott banktitok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki – a Hpt.-ben meghatározott szerveken túlmenően – a miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib Rt. részére továbbított adatokra sem.”
(3) Az Eximtv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Bit.-ben meghatározott biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki – a Bit. 157. § (1) bekezdésében meghatározott szerveken túlmenően – a miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint az Eximbank részére továbbított adatokra sem.”
(4) Az Eximtv.
a) 1. § (4) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényt (a továbbiakban: Gt.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdés b) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garancia” szöveg,
c) 21. § (3) bekezdés c) pontjában a „bankgaranciával” szövegrész helyébe a „garanciával” szöveg,
d) 21. § (3) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában a „bankgaranciájával” szövegrészek helyébe a „garanciájával” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az Eximtv. 25. § (4) bekezdése.
141. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„34. Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés.”
(2) Az Szja tv. 1. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
(3) Az Szja tv.
a) 24. § (1) bekezdés e) pontjában a „választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége” szövegrész helyébe a „választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége”,
b) 28. § (20) bekezdésében az „a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói”,
c) 71. § (2) bekezdés d) pontjában az „a szövetkezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a szövetkezet alapszabályában”,
d) 1. számú melléklet 3. pont 3.4. alpont b) alpontjában az „a Ptk. szerinti” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti”,
e) 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont c) alpontjában a „kártérítésként, kivéve” szövegrész helyébe a „kártérítésként, sérelemdíjként, kivéve”
szöveg lép.
142. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) „Bírósági letét” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az áru értékesítéséből befolyt összeg letétbe helyezése
43. § (1) A bírósági letétbe helyezés iránti kérelmet a közraktár székhelye szerint illetékes járásbíróságnál kell előterjeszteni, a letétbe helyezendő pénzt pedig a járásbíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal letéti számlájára kell befizetni annak a bíróságnak a megjelölésével, amelyhez a közraktár a letét elfogadása iránti kérelmet benyújtja.
(2) A befizetéskor meg kell jelölni az összeg rendeltetését, a letevő nevét és azt, hogy a közraktári jegy vagy a jegy mely részének birtokosa jogosult felvenni a letett összeget. Ha a jogosult ismeretlen, erre utalni kell.
(3) A kérelemben fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett adatokat és a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket, elő kell adni és valószínűsíteni kell továbbá a letétbe helyezés okát vagy célját is.
(4) A kérelemhez csatolni kell a pénz befizetését igazoló okiratot.
(5) A közraktári jegy vagy egyik részének birtokosa – ha a letétbe helyezett összeghez hozzá akar jutni – köteles a közraktárnál az értékpapírt bemutatni, s a közraktár – ha az e törvényben foglalt feltételek fennállnak – a jegy érvénytelenítése után cégszerű aláírásával igazolja, hogy a jegy birtokosa jogosult a letétbe helyezett összeg felvételére. Az igazolás alapján a letétet ki kell utalni.
(6) Az e törvény szerinti letétbe helyezési kötelezettség közjegyzői letét útján is teljesíthető, amire a (3) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény szabályai alkalmazandóak.”
(2) A Krt.
a) 2. § (1) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó”,
b) 15. § (4) bekezdésében, 32. § (3) bekezdés d) pontjában és 33. § (2) bekezdésében a „bírói” szövegrész helyébe a „bírósági vagy közjegyzői”,
c) 22. § (4) bekezdésében a „felelős őrzésre” szövegrész helyébe a „megbízás nélküli ügyvitelre”
szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Krt. 2. § (2) bekezdésében a „(jegyzett tőkével)” szövegrész.
143. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik)
„a) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka, továbbá,
b) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,”
(2) A Met. 3. § (3) bekezdésében az „a szövetkezetekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az iskolaszövetkezeteket szabályozó törvényben” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Met. 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra,” szövegrész.
144. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(2) A Tao. törvény 22. § (14) bekezdésében az „a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 58. §-a” szövegrész helyébe az „a Ptk.” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Tao. törvény
a) 4. § 5. pontjában a „, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben”,
b) 4. § 7. pontjában a „, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég”,
c) 26. § (12) bekezdésében az „, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,
d) 5. számú melléklet 12. pontjában a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”
szövegrész.
145. § (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kedvezményezett lehet
a) a lakás-előtakarékoskodónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján,
b) a Polgári Törvénykönyv szerinti gyámság alatt álló kiskorú az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakás-előtakarékoskodó a lakás-előtakarékossági szerződést megkötötte.”
(2) Az Ltp. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A lakás-előtakarékoskodó személye a (2) és (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakás-előtakarékoskodó az eredeti lakás-előtakarékoskodó közeli hozzátartozója. A lakás-előtakarékoskodó személyének megváltoztatásához jogerős bírósági ítélet, hatósági határozat vagy a korábbi és az új tulajdonos írásos nyilatkozata szükséges.”
146. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország, az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ideértve az önálló zálogjogként alapított, valamint a különvált jelzálogjogot is (a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, amelyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.”
(2) A Jht. 3. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végzi:)
„d) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása (a továbbiakban együtt: bankári kötelezettség);”
(3) A Jht. 5. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, a különvált jelzálogjog fedezete mellett történő pénzkölcsönnyújtáskor (a továbbiakban: refinanszírozási jelzáloghitel), valamint az önálló zálogjogvásárlások időpontjában a legalább ötéves futamidejű jelzálog-hitelintézeti követelések aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.
(2) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjogával terhelt ingatlant a jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézet által történő alapítása, megszerzése, illetve a jelzálog-hitelintézetre történő átruházása időpontjától e jogának megszűnéséig csak a jelzálog-hitelintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni és megterhelni. Az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalmat a jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézet javára történő bejegyzésével, illetve átjegyzésével egyidejűleg – erre irányuló külön kérelem nélkül is – az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni, ennek elmaradása esetén azonban a jogosult azt nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben.
(3) A jelzáloghitelekből, a refinanszírozási jelzáloghitelekből, valamint az önálló zálogjog visszavásárlásából eredő, továbbá a különvált zálogjog átruházásával biztosított tőkekövetelések állományának mértéke – ide nem értve a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkeköveteléseket, továbbá a visszavásárlási vételár, valamint a refinanszírozási jelzáloghitel kapcsolódó kölcsönrészre eső összegét – nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.”
(4) A Jht. 8. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézetre történő átruházásával létrejött különvált zálogjog fedezete mellett a jelzálog-hitelintézet akkor nyújthat refinanszírozási jelzáloghitelt hitelintézetnek, ha
a) a jelzálog-hitelintézetnek a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelése a hitelintézettel szemben a refinanszírozási jelzáloghitel futamideje alatt nem haladja meg a különvált zálogjoggal biztosított jelzáloghitelből és a kapcsolódó kölcsönrészből (a továbbiakban a különvált zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és a kapcsolódó kölcsönrész együtt: eredeti jelzáloghitel) még fennálló követelés mértékét,
b) a hitelintézet a refinanszírozási jelzáloghitel nyújtását megelőzően kötelezettséget vállal, hogy az eredeti jelzáloghitel elő- vagy végtörlesztése esetén a refinanszírozási jelzáloghitelt ugyanolyan mértékben haladéktalanul elő- vagy végtörleszti,
c) a hitelintézet javára a különvált zálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki, vagy a jelzálogjogot alapító szerződésben szerepel az a tájékoztatás, hogy ha a jelzálog-hitelintézet az eredeti zálogjogosult helyébe lép, a jelzálog-hitelintézet javára elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, és a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,
d) az eredeti jelzáloghitelből eredő követelés az azt biztosító jelzálogjogot átruházó hitelintézet könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű,
e) az eredeti jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan vagy ingatlanok hitelbiztosítéki értékét a refinanszírozási jelzáloghitelt nyújtó jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és az eredeti jelzáloghitel kölcsönszerződésben meghatározott tőkeösszege nem haladja meg a jelzálog-hitelintézetre átruházott különvált zálogjoggal terhelt ingatlan vagy ingatlanok hitelbiztosítéki értékét, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget, és
f) az eredeti jelzáloghitelre vonatkozó szerződéseket tartalmazó okiratok megfelelnek a 6. §-ban foglalt követelményeknek, függetlenül attól, hogy a 6. § b) pontja szerinti egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a kölcsön folyósítása előtt vagy azt követően tették.”
(5) A Jht. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a visszavásárló, illetve a refinanszírozási jelzáloghitelt felvevő hitelintézet a jelzálog-hitelintézettel megkötött visszavásárlási- vagy kölcsönszerződésből, vagy szerződésekből eredő bármely fizetési kötelezettségét megszegi, továbbá, ha a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézet felszámolását kezdeményezte, a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtásának napjával valamennyi visszavásárlási szerződéssel érintett, önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és kapcsolódó kölcsönrész, továbbá valamennyi eredeti jelzáloghitel a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely – törvényi engedményesként – e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményezőnek a Polgári Törvénykönyv szerinti értesítési kötelezettsége hatályával tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az – a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzáloghitelintézetet megillető jelzáloghitel, illetve az abból még fennálló, a hitelintézet könyvvizsgálója által jóváhagyott, elszámolt értékvesztéssel csökkentett követelés együttes összegét figyelembe véve – többet teljesített. A törvényi engedményezés alapján átszállt eredeti jelzáloghitelek esetében a jelzálog-hitelintézet kiadja a hitelintézetnek az eredeti jelzáloghitel alapján fennálló, a hitelintézet által elszámolt értékvesztéssel korrigált és könyvvizsgáló által jóváhagyott, összesített tőkekövetelés azon részét, amellyel az eredeti jelzáloghitelek alapján fennálló összesített tőkekövetelés a refinanszírozási jelzáloghitelek alapján fennálló tőkekövetelés összegét meghaladja.”
(6) A Jht. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyarország területén előállított jelzáloglevélre a kötvényre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(7) A Jht. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből, illetve refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban: kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött jelzálogjog a jelzálog-hitelintézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel, továbbá a származtatott (derivatív) ügylet (6) bekezdés szerinti értéke is figyelembe vehető. Refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve önálló zálogjog vásárlása-visszavásárlása esetén a visszavásárlási vételár, továbbá a szerződés alapján járó kamat és kamat jellegű bevétel abban az esetben vehető figyelembe rendes fedezetként, ha a különvált zálogjog, illetve az önálló zálogjog alapítása, valamint a jelzálog-hitelintézet javára történő átruházása érvényesen megtörtént, és a jelzálog-hitelintézet feltétel nélkül jogosult kezdeményezni a különvált zálogjog, valamint az önálló zálogjog átjegyzését a saját javára az ingatlan-nyilvántartásban.”
(8) A Jht. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a jelzáloghitelből, a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként a tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege legfeljebb annak 60%-áig vehető figyelembe. Ha a fedezetül lekötött ingatlan a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. § (4) bekezdés a) pontja szerinti lakóingatlan, akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-áig vehető rendes fedezetként figyelembe.”
(9) A Jht. 15. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő cím lép:
„Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átszállása”
(10) A Jht. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A jelzálog-hitelintézet az átalakítása vagy felszámolása esetén valamennyi, a kibocsátott jelzáloglevelekkel és a megkötött derivatív ügyletekkel kapcsolatos szerződésből származó jogát és kötelezettségét a Magyar Nemzeti Bank engedélyével egészben vagy részben más jelzálog-hitelintézetre átruházhatja.
(2) Jelzáloglevélből és származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettség átvállalása során a Polgári Törvénykönyv szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél-tulajdonos és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügylet szerződött partnerének hozzájárulása. Az átruházással – az engedély kézhezvételének időpontjától – a jelzáloglevélből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettség az átruházó jelzálog-hitelintézetet terheli.”
(11) A Jht. 16. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki)
„a) a jelzálog-hitelintézet alapítója, részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelő-bizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, a jelzálog-hitelintézet alkalmazottja;”
(12) A Jht. 23. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Magyar Nemzeti Bank a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:)
„b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány, ideértve a visszavásárlási vételárból, valamint refinanszírozási hitelből eredő követelésállományt is, továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója – kilencven napot meghaladóan – négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Magyar Nemzeti Bank által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani.”
147. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
Foglalkoztató:)
„2. a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet,”
(2) A Tbj. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi együttműködési csoportosulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget.”
(3) A Tbj.
a) 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott” szövegrész helyébe a „szociális szövetkezetben”,
b) 16. § (1) bekezdés w) pontjában a „szociális szövetkezetben a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott” szövegrész helyébe a „szociális szövetkezetben”,
c) 19. § (2) bekezdésében az „a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi” szövegrész helyébe a „tagi”,
d) 19. § (4) bekezdésében az „a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi” szövegrész helyébe a „tagi”,
e) 39/B. § (1) bekezdésében az „A szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi” szövegrész helyébe a „Tagi”,
f) 44/A. § (3a) bekezdésében a „szociális szövetkezet a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott” szövegrész helyébe a „szociális szövetkezet”
szöveg lép.
(4) Hatályát veszti a Tbj. 4. § a) pont 1. alpontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,” szövegrész.
148. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. § (2) bekezdés y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„y) közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs,”
(2) Az Mpt. 49. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem választható meg a pénztár vezető tisztségviselőjének, illetve nem alkalmazható a pénztárban vezető állásúként az a személy,)
„d) aki vezető tisztségviselője volt olyan, a Ptk. hatálya alá tartozó gazdasági társaságnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni,”
(3) Az Mpt. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.”
(4) Az Mpt. 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
149. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28/A. § Az eljárás megindítása esetén a Polgári Törvénykönyv elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezései irányadók.”
(2) Az Fgytv.
a) 22. § (2) bekezdés a) pontjában a „korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott”,
b) 26. § (1) bekezdésében a „hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának”
szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az Fgytv. 55. § (1) bekezdés c)–e) pontja.
150. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szát.) 3. § (8) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„13. pénzügyi lízing: a Polgári Törvénykönyv szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet;”
(2) A Szát. 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E törvény alkalmazásában a saját részvényekkel, saját üzletrészekkel esik egy tekintet alá a visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részesedés (ideértve az átalakított befektetői részjegyet is). A visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részesedésre e törvény saját részvényre, saját üzletrészre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(3) A Szát. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint
a) többségi befolyással,
b) minősített többséget biztosító befolyással
rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.”
(4) A Szát.
a) 2/A. § (1) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság)” szövegrész helyébe a „közkereseti társaságra, betéti társaságra”,
b) 2/A. § (2) és (5) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „közkereseti társaság, betéti társaság”,
c) 2/A. § (3) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra” szövegrész helyébe a „közkereseti társaságra, betéti társaságra”,
d) 2/A. § (4) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak” szövegrész helyébe a „közkereseti társaságnak, betéti társaságnak”,
e) 3. § (5) bekezdés 3. pontjában, valamint 11. § (9) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben”,
f) 3. § (6) bekezdés 3. pontjában a „részjegy” szövegrész helyébe a „szövetkezeti részesedés”,
g) 89. § (3) bekezdésében, valamint 155. § (10) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései”,
h) 140. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései”,
i) 151. § (6) bekezdés f) pontjában a „cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság”
szöveg lép.
151. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„35. ellenőrzött társaság: a Ptk. 3:324. § (1) bekezdésében meghatározott társaság,”
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 67. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„67. kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,”
(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„100. összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes személyek, jogi személyek vagy egyéb szervezetek, akik vagy amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt,”
(4) A Tpt. 5. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott szervezet,”
(5) A Tpt. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról – zártkörűen működő részvénytársaság részvényei kivételével – utóbb nem rendelkezhet.”
(6) A Tpt. „Az értékpapír átalakítása” alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Ha a kibocsátó a dematerializált részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakítja át, az erről szóló döntést követő hatvan napon belül a létesítő okiratában meghatározott közzétételi helyén, valamint a Cégközlönyben közzétett hirdetmény útján tájékoztatja a részvényeseket a részvény átalakításának folyamatáról. A dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról szóló kibocsátói döntés miatt módosított létesítő okirat Cégbíróság általi bejegyzését követően a kibocsátó köteles haladéktalanul a központi értéktárat értesíteni.
