(2) A hirdetményben meg kell jelölni az átalakítási folyamat kezdő napját, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításának napját, valamint a nyomdai úton előállított részvény átvételének helyét.
(3) Az átalakítási folyamat 90 napnál hosszabb nem lehet.
(4) A nyomdai úton előállított részvények letéti őrzésével – a nyomdai úton előállított részvény előállításától a részvényesnek történő átadásáig – a kibocsátó letétkezelőt köteles megbízni. Amennyiben a részvényes a nyomdai úton előállított részvényt továbbra is az értékpapír letéti számláján kívánja nyilvántartani, úgy legkésőbb az átalakítás napjáig köteles bejelenteni a kibocsátó felé letétkezelőjét, amely alapján a kibocsátó a részvényt a letétkezelő részére köteles átadni. Amennyiben a kibocsátó a nyomdai úton előállított részvény letéti őrzésével a központi értéktárat bízza meg, úgy a dematerializált részvény központi értékpapír-számláról való törlésével és a nyomdai úton előállított részvény értékpapír letéti-számlákon való jóváírásával egyidejűleg a nyomdai úton előállított részvény átadottnak tekintendő.
(5) Az átalakítás napján a kibocsátó nyilatkozik a központi értéktár felé arról, hogy a dematerializált részvény mennyiségének megfelelő számú nyomdai úton előállított részvényt előállította. Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított dematerializált részvénysorozatot érvénytelenné nyilvánítja. Az átalakítás napján – a központi értéktár értesítése alapján – a számlavezető törli az általa vezetett értékpapírszámláról a dematerializált részvényt. Ezt követően a központi értéktár a dematerializált részvényt a központi értékpapírszámláról törli, és ezzel egyidejűleg a dematerializált részvényről kiállított és a központi értéktárnál letétbe helyezett okiratot érvényteleníti. Az átalakítás napján jogosult először a részvényes a nyomdai úton előállított részvény átvételére, illetve az átalakítás napjától a nyomdai úton előállított részvény forgalom tárgyát képezheti.
(6) Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a részvényes által át nem vett nyomdai úton előállított részvényeket a letétkezelő köteles megőrizni és nyilvántartani azzal, hogy a nyomdai úton előállított részvények jogosultjának a dematerializált részvény utolsó jogosultját kell tekinteni.
(7) Ha a dematerializált részvény zárolt értékpapír-alszámlán volt jóváírva, a számlavezető köteles gondoskodni arról, hogy a nyomdai úton előállított részvény változatlan feltételekkel, a folyamatosságot biztosítva zárolt alszámlán kerüljön elhelyezésre.”
(7) A Tpt. III. fejezete az „Az értékpapír átalakítása” című alcímet követően a következő alcímmel és 12/B. §-sal egészül ki:
„Kötvény, mint speciális értékpapír előállítása és forgalomba hozatala
12/B. § (1) A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely lejárat nélküli vagy – jogszabály által megszabott keretek között – lejárattal rendelkezik. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti és teljesíti.
(2) A kötvénynek tartalmaznia kell:
a) a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást,
b) a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját,
c) a kötvény névértékét, értékpapírkódját és – dematerializált kötvény kivételével – sorszámát,
d) a kibocsátó megnevezését,
e) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást,
f) a kötvény futamidejét (kivéve a lejárat nélküli kötvényt); a kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket,
g) a kötvény összegének visszafizetését (kivéve a lejárat nélküli kötvényt) és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat,
h) a kötvény kiállításának helyét és napját,
i) a kibocsátó aláírását.
(3) Dematerializált kötvényre is az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (2) bekezdés i) pontjában meghatározott személyek aláírását – az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően – a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált kötvény az aláírás helyett az okiratot aláírók nevét tartalmazza.
(4) A dematerializált kötvények esetében a kötvénytulajdonos azonosító adatait a 7. § (3) bekezdésének megfelelően az értékpapírszámla tartalmazza. Az azonosító adatok körét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény tartalmazza.
(5) A nyomdai úton előállított kötvénynek a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában azonosító adat:
a) természetes személy esetén: családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és születési idő,
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: név, székhely, cégjegyzék- vagy nyilvántartási szám.
(7) Az az okirat vagy adat, amelyből az (2), (3) és (5) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül kötvénynek.
(8) Kötvény kibocsátására jogosult:
a) az állam, beleértve a külföldi államot is,
b) a Magyar Nemzeti Bank,
c) az önkormányzat,
d) nemzetközi szervezet és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult,
e) jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe,
f) külön törvényben erre feljogosított szervezet.”
(8) A Tpt. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak a Ptk. 3:291. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie, figyelemmel arra, hogy a zártkörűen működő részvénytársasági formában működő kibocsátó esetén, ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései részvénytársaságot és közgyűlést említenek, ott az (1) bekezdés szerinti kibocsátót és annak legfőbb szervét kell érteni.”
(9) A Tpt. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklődésre számot tartó kibocsátó rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. § (1) és (2), valamint (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a testület összetételét.”
(10) A Tpt. 63/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az e törvényben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.”
(11) A Tpt. 73/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti alapszabályi tilalom megsértésének, ha a céltársaság igazgatósága a vételi ajánlat megtételét, vagy az arra vonatkozó tudomásszerzést követően a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerint összehívott közgyűlésen elfogadott határozata alapján, a határozatban nevesített esetekben és módon jár el.”
(12) A Tpt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e fejezetben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.”
(13) A Tpt. 144. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a zárolás időtartama alatt a kibocsátó a dematerializált módon előállított részvényt nyomdai úton előállított részvénnyé alakítja át, úgy a kibocsátó a nyomdai úton előállított részvényt a számlavezető kérésére a számlavezető részére adja át.”
(14) A Tpt. 145. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A számlavezető a szerződést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt.
(2a) Amennyiben a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti, új számlavezető kijelölése hiányában a számlavezető jogosult az értékpapír számlát megszüntetni, és annak egyenlegét az általa vezetett gyűjtőszámlán saját számlájától elkülönítetten, azonosítható módon nyilvántartani a jogosult költségére és veszélyére. A gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában a számlavezetőt kizárólag őrzési kötelezettség terheli az új számlavezető bejelentéséig. Új számlavezető bejelentéséig a számlavezető által gyűjtőszámlán elkülönített egyenleg vonatkozásában kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján elrendelt tulajdonosi megfeleltetési kötelezettsége a jogosult adatainak átadása tekintetében a számlavezetőnek szünetel, valamint tulajdonosi igazolás kiállítására a számlavezető nem kötelezhető.
(2b) Amennyiben a számlavezető a tevékenységével felhagy és a számlatulajdonos ismételt felhívás ellenére nem gondoskodik új számlavezető kijelöléséről, a tevékenységével felhagyó számlavezető gondoskodik új számlavezető kijelöléséről a számlatulajdonos költségére. Az új számlavezető a számlatulajdonossal történő szerződéskötésig a (2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.”
(15) A Tpt. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerződésben meghatározott módon és időben tájékoztatni a részvénytársaságnak a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései és e törvény előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatairól, és azok tartalmáról, valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről.”
(16) A Tpt. 155. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történő gyakorlására a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
(17) A Tpt. 296/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap-kezelőre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(18) A Tpt. 296/D. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmezőnek a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:)
„a) a létesítő okiratot, illetve ennek módosítását;”
(19) A Tpt. 297. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsdére a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, fióktelep formájában működő tőzsde esetében az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(20) A Tpt. 300. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„a) a tőzsde alapszabályát;”
(21) A Tpt. 300. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, és a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapszabály részletesen nem tartalmazza;”
(22) A Tpt. 307. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Zártkörűen működő részvénytársaságként működő tőzsde alapszabálya előírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.”
(23) A Tpt. 346. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. Az elszámolóház szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § (2) és (4) bekezdése szerinti alapításnak minősül.”
(24) A Tpt. 350/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. A központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § (2) és (4) bekezdése szerinti alapításnak minősül.”
(25) A Tpt. 350/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi szerződő fél az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. A központi szerződő fél szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § (2) és (4) bekezdése szerinti alapításnak minősül.”
(26) A Tpt. 358. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve központi értéktár által – a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.”
(27) A Tpt. 376. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személyiségét létesítő okiratának Nemzetgazdasági Közlönyben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az létesítő okiratot.”
(28) A Tpt. 376. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás működtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az létesítő okiratban meghatározottak alapján.”
(29) A Tpt. 1. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(30) A Tpt.
a) 300. § (2) bekezdés a) pontjában és 301. § (1) bekezdés a) pontjában az „alapító okiratát” szövegrész helyébe a „létesítő okiratát”,
b) 339. § d) pontjában, 340/B. § a) pont ad) alpontjában, 340/E. § e) pontjában és 376. § (14) bekezdésében az „az alapító okirat” szövegrész helyébe az „a létesítő okirat”,
c) 376. § (11) bekezdésében az „alapító okiratában” szövegrész helyébe a „létesítő okiratában”
szöveg lép.
(31) Hatályát veszti a Tpt.
a) 5. § (1) bekezdés 77/A. pontja,
b) 1. számú mellékletének 10. pontja.
152. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.)
a) 2. § (7) bekezdés b) pontjában a „részjegy” szövegrész helyébe a „szövetkezeti részesedés”,
b) 5. § (5) bekezdésében a „kapott kártérítés, kártalanítás,” szövegrész helyébe a „kapott kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj,”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Eva tv.
a) 2. § (3) bekezdés a) és e) pontjában, 11. § (4) bekezdésében, 18. § (5) és (10) bekezdésében, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (4) és (10) bekezdésében az „, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,
b) 2. § (3) bekezdés a) pontjában az „, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban”,
c) 2. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál”,
d) 2. § (7) bekezdésében és 18. § (7) bekezdésében a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”,
e) 2. § (7) bekezdés b) pontjában és 3. § (1) bekezdés h) pontjában a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban”,
f) 8. § (1) és (2) bekezdésében, 18. § (9) bekezdésében, 19. § (9) bekezdés a)–c) pontjában, 20. § (4) bekezdésében és 22. § (1) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és”,
g) 18. § (6) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és a”
szövegrész.
(3) Hatályukat vesztik az Eva tv. 18. § (4) bekezdésében az „, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrészek.
153. § A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt befizetés közérdekű célra történő kötelezettségvállalásnak minősül (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:589. §).”
154. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő biztosítási esemény bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;”
(2) A Bit. 3. § (1) bekezdése a következő 21a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„21a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott fogalom;”
(3) A Bit. 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a Ptk., az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Jszt.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 28/B–28/C. §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy az átalakulásra a Ptk., valamint a Jszt. vonatkozó szabályai tekintetében a jogelőd gazdasági társaságon a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet kell érteni.”
(4) A Bit. 28/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az átalakulásra vonatkozóan nem alkalmazhatók a Ptk. 3:135. §-ában és 3:137. §-ában, valamint a Jszt. 2. § (2) és (3) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések.”
(5) A Bit. 37. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A biztosításközvetítő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:)
„f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt,”
(6) A Bit. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább biztosítási eseményenkénti 1 241 500 euró, illetve évente együttesen legalább 1 876 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással vagy 1 876 000 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele, hogy a független biztosításközvetítő igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.”
(7) A Bit. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.”
(8) A Bit. 57. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet engedélye szükséges:)
„f) a biztosító egyesüléséhez, szétválásához, részvénytársasággá történő átalakulásához,”
(9) A Bit. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a biztosító egyesülésének, szétválásának vagy átalakulásának lebonyolítását bemutató egyesülési, szétválási vagy átalakulási tervet kell készíteni, amelyet az erre – az érintett biztosítók közötti megállapodásban – feljogosított biztosító köteles a Felügyelet részére benyújtani. Az egyesülési, szétválási vagy átalakulási tervnek – a tevékenység megkezdésének engedélyezése során vizsgált feltételeken, illetve a Ptk., valamint a Jszt. egyesülésre, szétválásra vagy átalakulásra vonatkozó szabályainál meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:
a) az egyesülés, szétválás, átalakulás tervezett időpontját,
b) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő biztosítási állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit,
c) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,
d) annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével,
e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és a vagyoni részesedés meghatározásának elveit.”
(10) A Bit. 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosító egyesülésének, szétválásának vagy átalakulásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,
b) egyébként valószínűsíthető, hogy az egyesülés, szétválás vagy átalakulás következtében a biztosítottak – kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok – érdeke sérülne.”
(11) A Bit. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.”
(12) A Bit. 91/H. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés g) pontja alapján készítendő véleménynek következtetéseket kell tartalmaznia legalább a következő tényezők tekintetében:]
„a) a beszedni tervezett biztosítási díjak elégségesek-e ahhoz, hogy fedezzék a jövőbeli biztosítási események alapján fizetendő szolgáltatásokat, valamint költségeket, figyelembe véve különösen az alapul szolgáló kockázatokat (ideértve a biztosítási kockázatvállalást), valamint a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekben foglalt opcióknak, garantált szolgáltatásoknak, hozamoknak és kifizetéseknek a biztosítási díjak elégségességére gyakorolt hatását;”
(13) A Bit. 96. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén milyen szolgáltatásokat és költségeket milyen okiratok – ideértve a (6) bekezdés szerinti számlát is – bemutatása ellenében teljesít. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.”
(14) A Bit. 152/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„152/B. § (1) A nyilvános részvénytársasági formában működő biztosítónak a Ptk. 3:291. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és működtetnie.
(2) A nyilvános részvénytársasági formában működő biztosítónak nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. §-ában meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a testület összetételét.”
(15) A Bit. 161/A. § (5) bekezdése a következő b) és c) ponttal egészül ki:
[A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti:]
„b) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és
c) a károsodott vagyontárgyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.”
(16) A Bit. 202. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó felelősségbiztosításának a tevékenység végzése alatt okozott, de a felfüggesztés időtartama alatt bekövetkezett és bejelentett károkra és a sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie, illetve a vagyoni biztosítéknak rendelkezésre kell állnia.”
(17) A Bit. 226/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Annak, akinek ismert, bejelentett kárigénye, sérelemdíj iránti igénye van, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén is meg kell adni, amelyben állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe található.”
(18) A Bit. 1., 4., és 9. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(19) A Bit.
1. 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „káresemény” szövegrész helyébe az „esemény”,
2. 3. § (1) bekezdés 93. pontjában a „Ptk.-ban” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)”,
3. 10. § (2) bekezdés a) pontjában a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)” szövegrész helyébe a „Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései”,
4. 10. § (2) bekezdés b) pontjában a „szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szvt.)” szövegrész helyébe a „Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései”,
5. 13. § (1) bekezdésében a „részjegytőkén” szövegrész helyébe a „tőkén”,
6. 13. § (2) bekezdésében a „részjegytőkén” szövegrész helyébe a „tőkén”,
7. 14. § (2) bekezdésében a „részjegyek” szövegrész helyébe a „szövetkezeti vagyoni hozzájárulások”,
8. 15. § (1) bekezdésében az „Az Szvt. 17. §-ában” szövegrész helyébe az „A Ptk. 3:331. §-ában”,
9. 22. § (1) bekezdés h) pontjában az „átalakulására” szövegrész helyébe az „átalakulására, egyesülésére, szétválására”,
10. 27. § (2) bekezdésében az „átalakulásához” szövegrész helyébe az „átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához”,
11. 28/B. § (6) bekezdésében a „Gt.-ben” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban, valamint a Jszt.-ben”,
12. 38. § (1) bekezdés c) pontjában a „részjegytőkével” szövegrész helyébe a „tőkével”,
13. 38. § (6) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „köztisztviselői jogviszonnyal vagy” szövegrész helyébe a „közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve”,
14. 52. § (2) bekezdés b) pontjában a „köztisztviselői jogviszonnyal” szövegrész helyébe a „közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonnyal”,
15. 57. § (4) bekezdésében a „Gt.” szövegrész helyébe a „Ptk., valamint a Jszt.”,
16. 57. § (7) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „egyesülés, szétválás vagy átalakulás”,
17. 58. § a) pontjában az „alapító okiratát (alapszabályát)” szövegrész helyébe az „alapszabályát”,
18. 58. § c) pontjában az „alapító okirat” szövegrész helyébe az „alapszabály”,
19. 58. § g) pontjában a „részjegyeinek névértékéről” szövegrész helyébe a „szövetkezeti vagyoni hozzájárulásainak mértékéről”,
20. 66. § (1) bekezdésében a „részjegytőkével” szövegrész helyébe a „tőkével”,
21. 71. § (2) bekezdés g) pontjában az „alapszabály (alapító okirat)” szövegrész helyébe az „alapszabály”,
22. 152/A. § (3) bekezdésében a „Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében”,
23. 183. § (3) bekezdésében a „(részjegytőkéjének, induló tőkéjének)” szövegrész helyébe a „(tőkéjének, induló tőkéjének)”,
24. 231/C. § (3) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Ptk.”
szöveg lép.
(20) Hatályát veszti a Bit.
a) 3. § (1) bekezdés 65. pontja,
b) 14. § (1) bekezdése,
c) 132. § (4) bekezdés f) pontja.
155. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha
a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi, nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy
b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint minden további, a Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó.”
(2) Az Art. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„177/A. § Az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit az MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: MKK Zrt.) ruházhatja át. Az e rendelkezés alapján átruházott követelést az MKK Zrt. átruházhatja. Az átruházás részletes feltételeit az állami adóhatóság és az MKK Zrt. által kötött megállapodás szabályozza. Az e § szerinti átruházásra a Ptk. engedményezésre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandóak. Nem ruházható át olyan követelés, amely mögött jogszabályon, vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, annak intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető.”
(3) Az Art.
a) 9. § (2) bekezdésében az „az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság lehet” szövegrész helyébe az „az a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság lehet”,
b) 16. § (3) bekezdés e) pontjában az „a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „a közkereseti társaság, a betéti társaság”,
c) 17. § (3) bekezdés d) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „a közkereseti társaság, a betéti társaság”,
d) 22/B. §-ában az „a Ptk. rendelkezései” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv rendelkezései”,
e) 31. § (2) bekezdés 29. pontjában az „a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi” szövegrész helyébe az „a tagi”,
f) 47. § (5) bekezdés d) pontjában az „a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a külön jogszabályban előírt” szövegrész helyébe az „a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a jogszabályban meghatározott”,
g) 52. § (1a) bekezdésében a „tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat” szövegrész helyébe a „tulajdonú jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat”,
h) 156/A. § (11) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény felelős őrzésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó”, valamint az „A felelős őrzéssel kapcsolatban” szövegrész helyébe az „A jogalap nélküli birtoklással kapcsolatban”,
i) 178. § 17. pontjában a „Ptk. rendelkezéseinek” szövegrészek helyébe a „Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek”,
j) 178. § 19. pontjában a „Polgári Törvénykönyv 685. §-a b) pontjában közeli hozzátartozóként” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben közeli hozzátartozóként”
szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az Art.
a) 38. § (2) bekezdésében a „, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak”,
b) 85/A. § (10) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,”,
c) 178. § 9. pontjában a „jogi személyiséggel nem rendelkező társaság,”,
d) 7. számú melléklet 2. pontjában a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”
szövegrész.
156. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 29. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 27. § (1)–(2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése és e § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazása során annak megítéléséhez, hogy a belföldre behozott, illetve belföldről kivitt jövedéki termék kereskedelmi célú vagy magánszemély saját felhasználására szolgál, az alábbiakat együttesen, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni:]
„a) a jövedéki termék tulajdonosa olyan, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), amely az adott jövedéki termékkel folytat gazdasági tevékenységet;”
(2) A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/I. §-sal egészül ki:
„128/I. § Az a személy, aki a 103. § (1) bekezdése alapján a 62/A. § (1) bekezdése szerinti kenőolajjal, illetve az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnel folytatott jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenység engedélyezése iránti kérelmét 2013. december 31-ig benyújtotta, az engedélyezni kért tevékenységet 2013. december 31-ét követően a kérelemről történő döntésig végezheti.”
(3) A Jöt. 82. § (6) bekezdésében a „közeli hozzátartozók” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozók, valamint az élettársak” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti a Jöt. 116/B. § (1) bekezdésében a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész.
157. § Hatályát veszti a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény
a) 1. § (1) és (3) bekezdése,
b) 2. §-a.
158. § (1) A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„9. civil szervezet: a Civiltv. 2. § 6. pontjában meghatározott civil szervezet;”
(2) Az Innovációs tv.
a) 4. § 4. pont c) alpontjában az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Civiltv.)”,
b) 19. § (9) bekezdésében a „további gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „további, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet”
szöveg lép.
159. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 2. § b) pontjában az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
160. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 2. § 10. pontjában az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
161. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 12. § d) pontjában a „cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság” szöveg lép.
162. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnytv.) 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„7. cégvezető: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:113. §-ában foglaltak szerint a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vezetésére kinevezett, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménnyel munkaviszonyban álló első számú vezető;”
(2) Az Fnytv. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„20. közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs;”
(3) Az Fnytv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.”
(4) Az Fnytv. 6. § (2) bekezdésében a „Gt.” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg lép.
163. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában]
„a) jogi személynek a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti átalakulását, egyesülését és szétválását;”
(2) Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában]
„c) szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetében a közösségi alap Ptk. szerinti átadását az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére;”
(3) Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés g) pontjában, 18. § (2) bekezdés e) pontjában és 274. § (1) bekezdésében a „közeli hozzátartozónak [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozónak” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés b) pontja.
164. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
a) 3. § r) pont ra) alpontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (3)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4)”,
b) 3. § r) pont rb) alpontjában a „Ptk. 685/B. § (2)” szövegrész helyébe a „Ptk. 8:2. § (2)”,
c) 4. § (3) bekezdésében a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti”
szöveg lép.
165. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 6. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
azonosító adatok:)
„b) vállalkozás azonosító adatai: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása,”
(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„47. függő ügynök: az a természetes személy vagy jogi személy, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára,”
(3) A Bszt. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdasági társasági formában működő befektetési vállalkozásra és árutőzsdei szolgáltatóra, valamint a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltatóra a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a külföldi vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(4) A Bszt. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak, illetve könyvvizsgáló cégnek ad megbízást, aki, illetve amely a Ptk. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.”
(5) A Bszt. 116. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Gazdasági társaságként működő függő ügynökkel befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés akkor köthető, ha ellene a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.”
(6) A Bszt. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, továbbá a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(7) A Bszt. 169. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató igazgatósági tagjainak a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti felelőssége fennmarad.
(2) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.”
(8) Hatályát veszti a Bszt. 1. Melléklet 9. és 18. pontja.
166. § (1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 3. § (1) bekezdése a következő 22a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„22a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott fogalom;”
(2) A Vbit. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyes szervezeti formákra
a) viszontbiztosító részvénytársaság esetén a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit,
b) viszontbiztosító szövetkezet esetén a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit,
c) fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit
az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3) A Vbit. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a viszontbiztosító felelős és a viszontbiztosító köteles a harmadik személynél felmerült sérelemdíjat megfizetni.”
(4) A Vbit.
a) 3. § (1) bekezdés 62. pontjában a „Ptk.-ban” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)”,
b) 10. § (1) bekezdésében a „részjegytőkén” szövegrész helyébe a „tőkén”,
c) 10. § (2) bekezdésében a „részjegytőkén” szövegrész helyébe a „tőkén”,
d) 11. § (2) bekezdésében a „részjegyek” szövegrész helyébe a „szövetkezeti vagyoni hozzájárulások”,
e) 12. § (1) bekezdésében az „Az Szvt. 14. §-ában” szövegrész helyébe az „A Ptk. 3:331. §-ában”,
f) 22. § a) pontjában az „alapító okiratát (alapszabályát)” szövegrész helyébe az „alapszabályát”,
g) 22. § c) pontjában az „alapító okirat” szövegrész helyébe az „alapszabály”,
h) 22. § g) pontjában a „részjegyeinek névértékéről” szövegrész helyébe a „szövetkezeti vagyoni hozzájárulásainak mértékéről”,
i) 29. § (1) bekezdésében a „részjegytőkével” szövegrész helyébe a „tőkével”,
j) 31. § (1) bekezdés a) pontjában az „alapító okiratát” szövegrész helyébe az „alapszabályát”,
k) 32. § (2) bekezdés d) pontjában az „alapszabály (alapító okirat)” szövegrész helyébe az „alapszabály”,
l) 106. § (3) bekezdésében a „(részjegytőkéjének, induló tőkéjének)” szövegrész helyébe a „(tőkéjének, induló tőkéjének)”
szöveg lép.
(5) Hatályát veszti a Vbit.
a) 3. § (1) bekezdés 51. pontja,
b) 11. § (1) bekezdése.
167. § Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény
a) 1. § d) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”,
b) 3. § (4) bekezdés a) pontjában a „jogi személyiség nélküli szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”
szöveg lép.
168. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 2. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. alapszabály: a Ptk.-ban meghatározott létesítő okirat,”
(2) A Stabtv. Melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
(3) A Stabtv.
a) 1. § (2) bekezdésében a „Gt.” szövegrész helyébe a „Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdése 8. pontjában a „Gt.-ben” szövegrész helyébe a „Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben” szöveg,
c) 9. § (6) bekezdésében a „Gt. minősített befolyásszerzésre” szövegrész helyébe a „Ptk. minősített többséget biztosító befolyásszerzésre” szöveg,
d) 10. § (4) bekezdésében a „Gt. 187. §-ának (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:231. § (2) bekezdésében” szöveg,
e) 18. § (3) bekezdésében a „Gt.-nek” szövegrész helyébe a „Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek” szöveg
lép.
169. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) „Értelmező rendelkezések” alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.”
(2) A Gfbt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió forint összeghatárig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.”
(3) A Gfbt. 39. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha)
„a) a balesetet okozó gépjármű 37. § (4) bekezdése szerinti biztosítója vagy ennek kárrendezési megbízottja a károsult kártérítési igényének benyújtását követő három hónap elteltével sem adott a kártérítési igénybejelentésben előterjesztettekre a 31. §-ban szabályozottaknak megfelelő választ,”
(4) A Gfbt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 62/C. §-sal egészül ki:
„62/C. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 3/A. §-ban foglaltak a 2014. március 15-én és ezt követően bekövetkezett káresemények vonatkozásában alkalmazandók.”
(5) A Gfbt.
a) 3. § 9. pontjában az „– egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – ” szövegrész helyébe a „– jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég –”,
b) 3. § 16. pontjában a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”,
c) 3. § 20. pontjában a „kárigényeket” szövegrész helyébe a „kártérítési igényeket”,
d) 3. § 23. pontjában a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”,
e) 3. § 28. pont a) alpontjában a „jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég”,
f) 3. § 28. pont b) alpontjában a „jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég”,
g) 3. § 33. pont b) alpontjában a „(jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet)” szövegrész helyébe a „(jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég)”,
h) 8. § (5) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv”,
i) 29. § (3) bekezdésében a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”,
j) 30. § (6) bekezdésében a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”,
k) 31. § b) pontjában a „kárigényben” szövegrész helyébe a „kártérítési igényben”,
l) 37. § (3) bekezdésében a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”,
m) 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „(jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát)” szövegrész helyébe a „(jogi személy vagy egyéni vállalkozó, egyéni cég nevét, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát)”,
n) 47. § (1) bekezdés e) pontjában a „kárigények” szövegrész helyébe a „kártérítési igények”,
o) 47. § (1) bekezdés n) pontjában a „jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég”,
p) 50. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „jogi személyt”,
q) 51. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó”,
r) 57/B. § (1) bekezdésében a „kárigényének” szövegrész helyébe a „kártérítési igényének”,
s) 57/B. § (2) bekezdésében a „kárigényének” szövegrész helyébe a „kártérítési igényének”,
t) 57/E. § (2) bekezdésében a „kárigényének” szövegrész helyébe a „kártérítési igényének”
szöveg lép.
170. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fizetési számlaszerződésre a Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hitelintézetnek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlára befolyó pénzeszközöket nem használhatja, betétként nem kezelheti.”
(2) Hatályát veszti a Pft.
a) 18. § (1) bekezdés a) pontjában az „és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész,
b) 18. § (1) bekezdés b) pontjában az „és a jogi személyiséggel nem rendelkező” szövegrész,
c) 19. § (2) bekezdésében az „és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész.
171. § (1) A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési alapkezelőre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) A Batv. 43. § (6) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelő – különösen – az alábbi feladatokat végzi:)
„h) ingatlanalapok esetén az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések hatályosságához megadja a Ptk. 6:118. § (1) bekezdése szerinti beleegyezést, ha az adott ügylet megfelel a befektetési alapra vonatkozó jogszabályoknak.”
(3) A Batv. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési alapkezelő befektetési alapok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a befektetési alap Ptk. 6:203. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatát a Felügyelet engedélye pótolja.”
(4) A Batv. 54. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az átadó befektetési alapkezelőt a befektetési alappal szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. 6:203. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.”
(5) A Batv. 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének tartama alatt is jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelő törvényes képviseletében jogorvoslattal éljen a felügyeleti biztost kirendelő felügyeleti határozat és a Felügyelet által a befektetési alapkezelővel szemben hozott határozat ellen.”
(6) A Batv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
(7) Hatályát veszti a Batv. 1. Melléklet 5. pontja.
172. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁKK Zrt. működésére – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
173. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„w) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti fogalom.”
(2) Az Áht. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy, amelynek alapítására, nyilvántartására, képviseletére, szervezetére, működésére, irányítására, felügyeletére, átalakítására és megszüntetésére az e törvényben, kormányrendeletben, valamint az egyes költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhetnek.”
(3) Az Áht. 8. alcímének címe helyébe a következő cím lép:
„8. A költségvetési szerv szervezete, működése és képviselete”
(4) Az Áht. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezetője látja el, amely jogkör gyakorlása jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve – a szerv vezetőjének helyettesére vagy más dolgozójára ruházható át.”
(5) Az Áht. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Kormány tagja, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, vagy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló,
a) az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy
b) az a) pont szerinti gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: társaság) által ellátott feladat, illetve végzett egyéb tevékenység (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: állami feladat) központi költségvetési szerv által történő átvételére, a társaság megszüntetésére, a megszüntetéssel összefüggő eljárások lefolytatására, a társaság jogainak és kötelezettségeinek rendezésére, a társaság tagjának helytállási kötelezettségére az ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
(1a) A társaság e törvény alapján történő megszüntetésekor a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségekből származó követeléssel összefüggésben a Ptk. szerinti tagi helytállási kötelezettség nem áll fenn.”
(6) Az Áht. 32. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére:)
„c) az állammal szemben folyamatban lévő peres ügyekkel és az állam által fizetendő kártérítésekkel, kártalanításokkal, továbbá sérelemdíjakkal kapcsolatos költségvetési kiadás,”
(7) Az Áht. 45/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bankra a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltakat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(8) Az Áht.
a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv”,
b) 2. § (1) bekezdés v) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szövegrész helyébe a „Ptk.”,
c) 11/A. § (9) bekezdésében az „– a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 135. § (1) bekezdése és 223. § (1) bekezdése szerinti –” szövegrész helyébe a „saját”,
d) 45/B. § (9) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény közös károkozásra” szövegrész helyébe a „Ptk. többek közös károkozására”
szöveg lép.
(9) Hatályát veszti az Áht. 11/D. § (6) bekezdése.
174. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„1. alapvető munkáltatói jog: a kinevezés, jogviszony megszüntetés, áthelyezés, fegyelmi és kártérítési eljárás, valamint sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása, fegyelmi büntetés, kártérítés, sérelemdíj, összeférhetetlenség megállapítása, kinevezés tartalmának módosítása;”
(2) A Kttv. 6. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„20a. levonásmentes illetményrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész;”
(3) A Kttv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.”
(4) A Kttv. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a joggal való visszaélés e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.”
(5) A Kttv. 11. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő cím lép:
„A személyiségi jogok védelme”
(6) A Kttv. 11. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)
a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá
b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.
(5) A közszolgálati tisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezésére a fegyelmi eljárásra kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya megszűnik, a munkáltató a közszolgálati tisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.”
(7) A Kttv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kinevezés és annak elfogadása, a kinevezés módosítása, a közszolgálat megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
(4) A nyilatkozatevő személyének (3) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása.”
(8) A Kttv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A megállapodás megtámadható, ha a fél a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.
(3) A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt.
(4) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
(5) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.
(9) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.
(10) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.”
(9) A Kttv. 82. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a kormánytisztviselő mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól.”
(10) A Kttv. 82. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Bármely fél szerződésszegése esetén a másik fél a szerződésszegésből eredő esetleges kárát a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján érvényesítheti.
(13) A felek tanulmányi szerződéssel kapcsolatos személyiségi jogainak megsértése esetén jogkövetkezményként a Ptk. 2:51.–2:53. §-át kell alkalmazni.”
(11) A Kttv. 102. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kormánytisztviselőnek, ha
a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult,
évenként öt munkanap pótszabadság jár.”
(12) A Kttv. 134. § (1) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:
(Az illetménykiegészítés mértéke)
„16. honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt álló, a honvédelmi igazgatás központi döntés-előkészítő és végrehajtás-koordináló szakmai szervénél, valamint a honvédelmi ágazat országos illetékességű integrált katonai hatóságánál”
(foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.)
(13) A Kttv. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„147. § A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.”
(14) A Kttv. 149. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.
(11) Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a kormánytisztviselő nem vállalhat át.”
(15) A Kttv. a következő alcímmel és 149/A. §-sal egészül ki:
„Kamat
149/A. § A kormánytisztviselő és a munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki, feltéve, hogy annak mértéke nem haladja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.”
(16) A Kttv. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kártérítés címén a károkozó kormánytisztviselő köteles megtéríteni
a) a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést,
b) az elmaradt vagyoni előnyt, és
c) a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.”
(17) A Kttv. 169. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a kormánytisztviselő a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.”
(18) A Kttv. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„171. § (1) A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni
a) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást,
b) amit a kormánytisztviselő megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,
c) amihez a kormánytisztviselő (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
d) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.
(2) A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő – járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.”
(19) A Kttv. 190. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz benyújtani)
„f) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal”
(kapcsolatos ügyekben. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság döntésével szemben a kormánytisztviselő, illetve a munkáltató a döntés közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat.)
(20) A Kttv. 192. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény öt év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.”
(21) A Kttv. 192. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a személyiségi jogi sérelem bekövetkezésekor nyomban esedékes.”
(22) A Kttv. 238. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani)
„g) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal”
(kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselő az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.)
(23) A Kttv.
a) 11. § (1) bekezdésében és 12. § (1) bekezdésében a „személyhez fűződő jogait” szövegrész helyébe a „személyiségi jogait”,
b) 11. § (2) bekezdésében a „személyhez fűződő joga” szövegrész helyébe a „személyiségi joga”, valamint a „személyhez fűződő jog” szövegrész helyébe a „személyiségi jog”,
c) 11. § (3) bekezdésében a „személyhez fűződő jogáról” szövegrészek helyébe a „személyiségi jogáról”,
