g) a genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás felhasználóinak és szolgáltatóinak oktatása és képzése a hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó kötelezettségeik tekintetében;
h) az őslakos és helyi közösségek, valamint az egyéb érdekeltek bevonása a Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásába; valamint
i) az őslakos és helyi közösségek közösségi protokolljainak és eljárásainak megismertetése.
1. A Felek együttműködnek az emberi erőforrások és intézményi kapacitások építésében, fejlesztésében és erősítésében azzal a céllal, hogy hatékonyan valósítsák meg a Jegyzőkönyvben foglaltakat a fejlődő országnak minősülő Felek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országok és a kis fejlődő szigetállamok, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Felek tekintetében a meglévő globális, regionális, szubregionális és nemzeti intézményeken és szervezeteken keresztül. Ebben az összefüggésben a Feleknek elő kell segíteniük az őslakos és helyi közösségek és egyéb érdekeltek bevonását, beleértve a nem kormányzati szervezeteket és a magánszektort.
2. A fejlődő országnak minősülő Felek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országok és a kis fejlődő szigetállamok, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Felek pénzügyi források iránti igényét az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően teljes mértékben figyelembe kell venni a Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósítása érdekében zajló kapacitásépítés és -fejlesztés vonatkozásában.
3. A Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításával kapcsolatos megfelelő intézkedések alapja, hogy a fejlődő országnak minősülő Feleknek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országoknak és a kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Feleknek meg kell határozniuk nemzeti kapacitásbeli szükségleteiket és prioritásaikat saját nemzeti kapacitásaik értékelésével. Ennek során az érintett Feleknek támogatniuk kell az őslakos és helyi közösségek és egyéb érdekeltek kapacitásbeli igényeit és prioritásait az általuk meghatározottak szerint, kiemelt hangsúlyt fektetve a nők kapacitásbeli igényeire és prioritásaira.
4. A Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításának támogatása érdekében a kapacitásépítés és -fejlesztés fő területei lehetnek többek között:
a) kapacitás a Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításának és a benne foglalt kötelezettségeknek a teljesítésére;
b) kapacitás a kölcsönösen elfogadott feltételek tárgyalására;
c) kapacitás a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos nemzeti jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedések kidolgozására, végrehajtására és érvényesítésére; valamint
d) az országok kapacitása saját genetikai erőforrásaik értékét növelő belső kutatási képességük fejlesztésére.
5. A fenti 1-4. bekezdéssel összhangban álló intézkedések lehetnek többek között:
a) jogi és intézményi fejlesztés;
b) a méltányosság és igazságosság érvényesítése a tárgyalások során, például képzés a kölcsönösen elfogadott feltételekről folytatott tárgyalás elsajátítására;
c) a megfelelés nyomon követése és érvényesítése;
d) az elérhető legjobb kommunikációs eszközök és internetalapú rendszerek alkalmazása a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos tevékenységek során;
e) értékelési módszerek kidolgozása és alkalmazása;
f) a genetikai erőforrások felkutatása, valamint az ehhez kapcsolódó kutatás és taxonómiai vizsgálatok;
g) technológiaátadás, valamint az ilyen átadás fenntarthatóságát biztosító infrastruktúra és technikai kapacitás;
h) a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos tevékenységek hozzájárulásának fokozása a biodiverzitás megőrzéséhez és komponenseinek fenntartható használatához;
i) az egyéb érdekeltek kapacitásait növelő intézkedések a hozzáférés és a hasznok megosztásának tekintetében; valamint
j) a genetikai erőforrásokhoz és/vagy a hozzájuk kötődő hagyományos tudáshoz való hozzáférés vonatkozásában az őslakos és helyi közösségek kapacitásait növelő speciális intézkedések, különös tekintettel a nők lehetőségeinek javítására ezeken a közösségeken belül.
6. A hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos kapacitásépítés és -fejlesztés során a fenti 1-5. bekezdés értelmében végzett nemzeti, regionális és nemzetközi szintű kapacitásépítő és -fejlesztő tevékenységekre vonatkozó információkat továbbítani kell a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központnak a szinergiák és a koordináció előmozdítása, valamint a hozzáférés és a hasznok megosztásának javítása érdekében.
Az Egyezmény 15., 16., 18. és 19. cikke értelmében a Felek technikai és tudományos kutatási és fejlesztési programok keretében közreműködve és együttműködve tevékenykednek, beleértve a biotechnológiai kutatásokat, amelyek a Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérését szolgálják. A Felek vállalják, hogy elősegítik és ösztönzik a technológiákhoz való hozzáférést, illetve azok átadását a fejlődő országnak minősülő Feleknek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országoknak és a kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országoknak minősülő Feleknek azzal a céllal, hogy lehetővé váljon az Egyezmény és a Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérését szolgáló szilárd és működőképes technológiai és tudományos alap kidolgozása és megerősítése. Ahol lehetséges és szükséges, az ilyen együttműködési tevékenységeket a genetikai erőforrásokat nyújtó Féllel vagy Felekkel, vagyis az ilyen erőforrások származási országával vagy országaival, illetve származási országában vagy országaiban, vagy azzal a Féllel vagy azokkal a Felekkel együttműködve végzik, amely vagy amelyek a genetikai forrásokat - az Egyezményben foglaltakkal összhangban - megszerezte vagy megszerezték.
A Felek arra ösztönzik a nem Részes Feleket, hogy tartsák magukat a Jegyzőkönyvben foglaltakhoz, és biztosítsák a megfelelő információkat a hozzáféréssel és hasznok megosztásával foglalkozó információs központnak.
1. A Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges pénzügyi források áttekintése során a Felek figyelembe veszik az Egyezmény 20. cikkének rendelkezéseit.
2. A Jegyzőkönyv pénzügyi mechanizmusaként az Egyezmény által meghatározott pénzügyi mechanizmus szolgál.
3. A Jegyzőkönyv 22. cikkében tárgyalt kapacitásépítés és -fejlesztés tekintetében a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája a 2. bekezdésben tárgyalt pénzügyi mechanizmusra vonatkozóan nyújtott útmutatás során figyelembe veszi a fejlődő országnak minősülő Feleknek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országoknak és a kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országoknak minősülő Feleknek a pénzügyi forrásokra vonatkozó igényeit, valamint az őslakos és helyi közösségek - köztük ezen közösségek nőtagjainak - kapacitásbeli igényeit és prioritásait.
4. A fenti 1. bekezdéssel összefüggésben a Felek tekintetbe veszik a fejlődő országnak minősülő Felek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országoknak és a kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országoknak minősülő Felek igényeit is az e Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges kapacitásépítési és -fejlesztési követelmények meghatározása és megvalósítása során.
5. Az Egyezmény pénzügyi mechanizmusára vonatkozó útmutatást, amely a Felek Konferenciájának vonatkozó határozataiban szerepel, beleértve azokat is, amelyekről e Jegyzőkönyv elfogadása előtt állapodtak meg, értelemszerűen alkalmazni kell e cikk rendelkezéseire.
6. A Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtása céljából a fejlett országnak minősülő Felek nyújthatnak, a fejlődő országnak és a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Felek pedig igénybe vehetnek pénzügyi és egyéb erőforrásokat, kétoldalú, regionális és többoldalú csatornákon keresztül.
1. A Felek Konferenciája a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál.
2. Az Egyezménynek a Jegyzőkönyvet alá nem író Részes Felei megfigyelőként részt vehetnek a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája bármely ülésén. Amikor a Részes Felek Konferenciája a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál, a Jegyzőkönyv értelmében kizárólag annak Részes Felei hozhatnak határozatokat.
3. Ha a Részes Felek Konferenciája a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál, a Részes Felek Konferenciája Hivatalának azon tagjai helyett, akik az Egyezményben Részes, de ugyanakkor a Jegyzőkönyvben nem Részes Felet képviselnek, a Jegyzőkönyvben Részes Felek maguk közül új tagot választanak.
4. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája rendszeresen ellenőrzi a Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtását és mandátumán belül meghozza a hatékony végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket. Ellátja a Jegyzőkönyv által ráruházott feladatokat, és:
a) ajánlásokat tesz a Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges bármely kérdésben;
b) létrehozza a Jegyzőkönyv végrehajtásához szükségesnek ítélt kiegészítő testületeket;
c) adott esetben felkutatja és igénybe veszi az illetékes nemzetközi szervezetek, kormányközi és nem kormányzati szervek által nyújtott szolgáltatásokat, együttműködési lehetőségeket és információkat;
d) meghatározza a Jegyzőkönyv 29. cikke szerint szolgáltatandó információk formáját és átadásának idejét, és megvizsgálja az ilyen információkat, valamint azokat a jelentéseket, amelyeket valamely kiegészítő testület nyújt be;
e) szükség szerint megfontolja és elfogadja a Jegyzőkönyv és melléklete módosításait, valamint a Jegyzőkönyv bármely egyéb, járulékos mellékletét, amelyek a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtásához szükségesek; valamint
f) ellát egyéb, a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges feladatokat.
5. A Jegyzőkönyv vonatkozásában a Részes Felek Konferenciájának eljárási szabályzatát és az Egyezmény pénzügyi szabályait kell alkalmazni, kivéve ha a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája közös megegyezéssel másként határoz.
6. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülését, amelyet a Titkárság hív össze, a Részes Felek Konferenciájának a Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontja után tervezett első ülésével egyidejűleg tartják. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája soron következő rendes üléseit a Részes Felek Konferenciája rendes üléseivel egyidejűleg tartják, feltéve ha a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája másképpen nem határoz.
7. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája által szükségesnek tartott egyéb időpontokban vagy valamely Fél írásos kérésére hívják össze, feltéve hogy a kérést legalább a Felek egyharmada támogatja, attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor azt a Titkárság a Felek felé közvetítette.
8. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított ügynökségei és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint e szervezetek bármely tagállama vagy megfigyelője, amely az Egyezménynek nem Részes Fele, megfigyelőként képviseltetheti magát a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciájának ülésein. Bármely nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy nem kormányzati szerv vagy ügynökség, amely a Jegyzőkönyv által érintett kérdésekben illetékes, és amely tájékoztatta a Titkárságot arról az igényéről, hogy megfigyelőként képviseltetni kívánja magát a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája egyik ülésén, megfigyelőként részt vehet az ülésen, kivéve ha a jelen lévő Felek legalább egyharmada kifogást emel ez ellen. Amennyiben e cikk másképp nem rendelkezik, a megfigyelőkénti részvétel engedélyezése és maga a részvétel az eljárási szabályzat alapján történik, a fenti 5. bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
1. Az Egyezmény által vagy értelmében létrehozott bármely kiegészítő testület szolgálhatja ennek a Jegyzőkönyvnek a céljait, többek között a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciájának határozata alapján. Ezekben a határozatokban meghatározzák az elvégzendő feladatokat.
2. Az Egyezmény azon Részes Felei, amelyek a Jegyzőkönyvnek nem Részes Felei, megfigyelőként részt vehetnek az ilyen kiegészítő testületek bármely ülésén. Azokban az esetekben, amikor az Egyezmény valamely kiegészítő testülete a Jegyzőkönyv kiegészítő testületeként működik, a Jegyzőkönyv keretében hozandó határozatokat csak annak Részes Felei hozhatják meg.
3. Azokban az esetekben, amikor az Egyezmény valamely kiegészítő testülete a Jegyzőkönyv kérdéseivel kapcsolatosan végzi feladatait, az adott kiegészítő testület hivatalának azon tagjai helyett, akik az Egyezményben Részes, de ugyanakkor a Jegyzőkönyvben nem Részes Felet képviselnek, a Jegyzőkönyvben Részes Felek maguk közül új tagot választanak.
1. Az Egyezmény 24. cikke értelmében létrehozott Titkárság a Jegyzőkönyv titkárságaként működik.
2. A Jegyzőkönyv vonatkozásában az Egyezmény 24. cikkének a Titkárság feladatairól szóló 1. bekezdését erre a Jegyzőkönyvre értelemszerűen kell alkalmazni.
3. A Jegyzőkönyvvel kapcsolatos titkársági szolgáltatások költségei - azok elkülöníthetőségének mértékéig - e Jegyzőkönyv Részes Feleit terhelik. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésén határoz az e célból szükséges költségvetési intézkedésekről.
Minden Fél nyomon követi a Jegyzőkönyv rendelkezéseiből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, és a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája által meghatározandó időközönként és formában tesz jelentést a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája számára a Jegyzőkönyv végrehajtása érdekében saját maga által tett intézkedésekről.
A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésén áttekinti és jóváhagyja azokat az együttműködési eljárásokat és intézményi mechanizmusokat, amelyek segítik a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek betartását, és megoldást nyújtanak a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megsértésével járó esetekben. Ezen eljárások és mechanizmusok közé tartoznak adott esetben a tanácsadásra vagy segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések. Ezek elkülönítendők a jogviták rendezésével kapcsolatos, az Egyezmény 27. cikkében tárgyalt eljárásoktól és mechanizmusoktól, és azokat nem befolyásolják.
A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája a Jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított négy év elteltével, majd a későbbiekben a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája által meghatározott időközönként kiértékeli a Jegyzőkönyv hatékonyságát.
A Jegyzőkönyv az Egyezmény Részes Felei számára 2011. február 2-tól 2012. február 1-jéig írható alá az ENSZ New York-i székházában.
1. A Jegyzőkönyv a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló ötvenedik okiratnak az Egyezmény Részes Feleit képviselő államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek általi letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.
2. E Jegyzőkönyv az azt megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó, illetve ahhoz csatlakozó állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára a fenti 1. bekezdésben foglaltak szerinti ötvenedik okirat letétbe helyezése után, kilencven nappal azon időpontot követően lép hatályba, amikor az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet letétbe helyezi megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát, vagy amikor az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára az Egyezmény hatályba lép, attól függően, melyik következik be később.
3. A fenti 1. és 2. bekezdés értelmezésében egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okirat nem tekintendő az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratok kiegészítésének.
A Jegyzőkönyvvel szemben nem lehet fenntartással élni.
1. Két évvel a Jegyzőkönyv egy adott Fél számára történő hatálybalépése után a kérdéses Fél bármely időpontban visszaléphet a Jegyzőkönyvben való részvételtől, a letéteményesnek átadott írásos értesítés révén.
2. Az ilyen visszalépés a vonatkozó értesítés letéteményes általi kézhezvételét követő egy év letelte után, vagy a visszalépési értesítésben meghatározott későbbi időpontban lép hatályba.
A Jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál helyezik letétbe.
ENNEK HITELÉÜL az alulírottak, kellő meghatalmazás birtokában a Jegyzőkönyvet a megjelölt napokon aláírásukkal hitelesítették.
KELT Nagojában, kétezertíz október hó huszonkilencedik napján.
1. Pénzbeli hasznok többek között, de nem csupán ezekre korlátozva:
a) hozzáférési díj vagy díjak begyűjtött vagy más módon megszerzett mintánként;
b) előlegfizetések;
c) részteljesítési fizetések;
d) jogdíjak fizetése;
e) licencdíjak a kereskedelmi forgalomba hozatal esetén;
f) a biodiverzitás megőrzését és fenntartható használatát támogató letéti alapoknak fizetendő különleges díjak;
g) kölcsönösen elfogadott fizetések és kedvezményes feltételek;
h) kutatásfinanszírozás;
i) közös vállalkozások;
j) a vonatkozó, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok közös tulajdonlása.
2. Nem pénzbeli hasznok többek között, de nem csupán ezekre korlátozva:
a) a kutatási és fejlesztési eredmények megosztása;
b) közreműködés és együttműködés a tudományos kutatási és fejlesztési programokban, valamint az azokhoz való hozzájárulás, különös tekintettel a biotechnológiai kutatási tevékenységekre, lehetőleg a genetikai erőforrást szolgáltató Fél országában;
c) részvétel a termékfejlesztésben;
d) közreműködés, együttműködés és hozzájárulás az oktatás és képzés területén;
e) bejutás a genetikai erőforrásokkal kapcsolatos ex situ létesítményekbe és adatbázisokba;
f) a tudás és technológia igazságos, és a legkedvezőbb feltételek melletti átadása a genetikai erőforrásokat szolgáltató Félnek, beleértve a megegyezés alapján kialakított koncessziós és kedvezményes feltételeket, különös tekintettel arra a tudásra és technológiára, amely a genetikai erőforrások hasznosításához szükséges - ideértve a biotechnológiát -, vagy arra, amely a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható hasznosítása szempontjából lényeges;
g) a technológiaátadás lehetőségeinek növelése;
h) az intézményi kapacitások kiépítése:
i) emberi és anyagi erőforrások a hozzáférési szabályok adminisztrációjához és érvényesítéséhez szükséges kapacitások erősítése céljából;
j) a genetikai erőforrásokkal kapcsolatos képzés, a genetikai erőforrásokat szolgáltató országok teljes körű részvételével, lehetőleg ezekben az országokban;
k) a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához szükséges tudományos információkhoz való hozzáférés, beleértve a biológiai nyilvántartásokat és taxonómiai vizsgálatokat;
l) hozzájárulások a helyi gazdasághoz;
m) az elsőbbséget élvező szükségletekre - mint például az egészségügyre és az élelmezésbiztonságra - irányuló kutatások, figyelembe véve a genetikai erőforrást szolgáltató Fél országában a genetikai erőforrások nemzeti hasznosítását;
n) a hozzáférési és haszonmegosztási megállapodásból és az ehhez kapcsolódó együttműködési tevékenységekből eredő intézményi és szakmai kapcsolatok;
o) élelmezés- és megélhetésbiztonsági hasznok;
p) társadalmi elismerés;
q) a vonatkozó, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok közös tulajdonlása.”
4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Jegyzőkönyv 33. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Jegyzőkönyv, illetve a 2. § és 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és a hasznosításukból származó hasznok megosztásának részletes szabályait, a szabályok megszegésének jogkövetkezményeit, valamint kijelölje az eljáró hatóságot és a nemzeti kapcsolattartó szervet.
(5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
