Időállapot: közlönyállapot (2014.II.12.)

2014. évi X. törvény

a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról * 

1. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MMA-t a rendes tagok, a levelező tagok, a nem akadémikus tagok, valamint a pártoló és a tiszteletbeli tagok alkotják, akik e törvényben meghatározott köztestületi jogaikat közvetlen részvétel vagy képviselet útján - e törvényben meghatározott módon - gyakorolják.”

2. § Az MMA tv. 4. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MMA közfeladatai a következők:)

q) a különböző művészeti ágak művelése és korszerű művészetelméleti álláspontok kialakítása érdekében tagozatokat hoz létre és működtet.”

3. § Az MMA tv. I. Fejezete az 5. §-t követően a következő 2/A. alcímmel egészül ki:

2/A. Az MMA együttműködése egyéb szervezetekkel

5/A. § (1) Az MMA elősegíti a művészeket, művészetelméleti szakembereket összefogó hazai, határon túli magyar, külföldi és nemzetközi civil szervezetek szakmai és közéleti tevékenységének fenntartását és fejlesztését, valamint nyitott a külföldi hasonló rendeltetésű intézményekkel való együttműködésre.

(2) Az MMA az (1) bekezdésben meghatározott szervezetekkel stratégiai együttműködési megállapodást köthet.”

4. § Az MMA tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Az MMA köztestületi tagjai a rendes tagok, a levelező tagok, a nem akadémikus tagok, a tiszteletbeli tagok és a pártoló tagok. Az MMA tagjait - a 7. § (2) bekezdésében és a 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján.”

5. § (1) Az MMA tv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Rendes taggá választható - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az a személy, aki a művészeti tevékenységgel kapcsolatos korszerű elméleti álláspontok megismertetésével és közvetítésével, tendenciák megfigyelésével, garanciarendszerek kidolgozásával kimagasló eredményeket és széles körű társadalmi elismertséget ért el.”

(2) Az MMA tv. 7. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Rendes taggá a levelező tag választható, legkorábban a levelező taggá választása napját követő két év elteltével.”

(3) Az MMA tv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha valamely művész vagy művészetelméleti szakember az MMA rendes tagjára vonatkozó, e törvényben támasztott feltételeknek megfelel és rendelkezik az MMA legalább négy rendes vagy levelező tagjának ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti tagozata dönt. A tagozat támogatása esetén a művész vagy művészetelméleti szakember regisztrált tagjelöltté válik. Rendes tagot a közgyűlés a regisztrált tagjelöltek közül választ.”

6. § (1) Az MMA tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlés a 7. § (4) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazásával levelező tagokat választhat. A levelező tagnak meg kell felelnie a 7. § (1) vagy (1a) bekezdésében meghatározott feltételeknek.”

(2) Az MMA tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A levelező tagok száma nem lehet több 50 főnél.”

7. § Az MMA tv. a következő 8/A. és 8/B. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) Nem akadémikus tagként felvételét kérheti az MMA-ba

a) a DLA fokozattal,

b) az Alapszabályban meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel vagy

c) külföldi művészeti szakmai elismeréssel

rendelkező személy.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felvételét kérő személyt az elnökség felveszi a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartásába.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja alapján felvételét kérő személyt az elnökség a kérelmező által megjelölt tagozat támogató javaslata alapján felveszi a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartásába.

(4) A nem akadémikus tag képviselő útján, a 13. § (2) bekezdése, a 16. § (4) bekezdése és a 20. § (3a) bekezdése szerint gyakorolja köztestületi jogait.

8/B. § (1) A nem akadémikus tagok köztestületi jogaik gyakorlására maguk közül közgyűlési képviselőket (a továbbiakban: közgyűlési képviselő) választanak. A közgyűlési képviselők számát tagozatonként - a rendes és levelező tagok, valamint a nem akadémikus tagok létszámának tagozatonkénti megoszlására figyelemmel - az elnökség határozza meg azzal, hogy minden, nem akadémikus taggal rendelkező tagozat rendelkezzen legalább két fő közgyűlési képviselővel.

(2) A közgyűlési képviselők száma nem lehet több 50 főnél.

(3) A közgyűlési képviselő mandátuma négy évre szól.”

8. § Az MMA tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tagfelvételi eljárás és a közgyűlési képviselők megválasztásának részletes szabályairól e törvény keretei között az Alapszabály rendelkezik.”

9. § Az MMA tv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közgyűlést a rendes tagok, a levelező tagok és a közgyűlési képviselők alkotják, akik köztestületi jogaikat a közgyűlésen - ha e törvény másként nem rendelkezik - szavazati joguk útján gyakorolják. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet az MMA tiszteletbeli, valamint pártoló tagja.”

10. § (1) Az MMA tv. 14. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MMA közgyűlése)

c) a nem akadémikus tag kivételével dönt a tagok megválasztásról, valamint a tagozatok vezetői kivételével megválasztja és visszahívja az MMA tisztségviselőit;”

(2) Az MMA tv. 14. § h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az MMA közgyűlése)

h) határoz az 5/A. § (2) bekezdése szerinti stratégiai együttműködési megállapodás megkötéséről;

i) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően határoz az MMA vagyona

ia) átruházásáról, megterheléséről, ha a vagyonelem forgalmi értéke meghaladja a 25 millió forintot, továbbá - értékhatártól függetlenül - átruházásának és megterhelésének elveiről, valamint

ib) használatba adásának, egyéb módon történő hasznosításának elveiről;”

(3) Az MMA tv. 14. § k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az MMA közgyűlése)

k) dönt - az i) pont ia) alpontjában foglalt eltéréssel - az MMA általi kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: egyéb kötelezettségvállalás), ha annak értéke meghaladja a 100 millió forintot;

l) elfogadja az Alapszabály részét képező

la) az i) pont ia) és ib) alpontja, valamint a j) pont szerinti elvekre is figyelemmel megállapított vagyongazdálkodási szabályzatot és

lb) közbeszerzési szabályzatot;”

11. § (1) Az MMA tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közgyűlést a napirend megjelölésével az MMA elnöke, valamint a 18. § (6) bekezdése esetén az MMA felügyelő testülete hívja össze.”

(2) Az MMA tv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Közgyűlést kell tartani akkor is, ha ezt - a napirend megjelölésével - a rendes tagok, a levelező tagok és a közgyűlési képviselők (a továbbiakban együtt: szavazati jogú tagok) egyötöde vagy a felügyelő testület írásban kezdeményezi. Az Alapszabály meghatározhatja a közgyűlés kötelező összehívásának további eseteit is.”

12. § Az MMA tv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közgyűlési képviselő a tagválasztás, valamint a rendes és a levelező tag köztestületi jogainak gyakorlásával összefüggő döntések során szavazati joggal nem rendelkezik.”

13. § Az MMA tv. 17. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő j) és k) ponttal egészül ki:

[Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl]

i) javaslatot tesz az 5/A. § (2) bekezdése szerinti stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére;

j) vezeti a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartását; továbbá

k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a közgyűlés vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.”

14. § (1) Az MMA tv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MMA közfeladatainak ellátását tagozatok segítik.”

(2) Az MMA tv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A közgyűlési képviselő annak a tagozatnak a munkájában vehet részt, amely tagozatban közgyűlési képviselővé választották. A közgyűlési képviselő a tagjelölés és a tagok köztestületi jogainak gyakorlásával összefüggő tagozati döntések során szavazati joggal nem rendelkezik.”

15. § Az MMA tv. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az elnök dönt az egyéb kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem haladja meg az 50 millió forintot és a döntés nem tartozik az elnökség vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.”

16. § Az MMA tv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Az elnököt feladatai ellátásában - a határon túli magyar ügyekben és a nemzetközi ügyekben - két, a közgyűlés által három évre a rendes vagy levelező tagok közül választott alelnök segíti. Az alelnök egy alkalommal újraválasztható.”

17. § (1) Az MMA tv. 27. § (1)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az MMA - közfeladatai ellátása érdekében - a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg.

(2) Az MMA vagyona lehet

a) ingatlan és ingó (ideértve a pénzeszközöket is) dolog,

b) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, egyéb gazdasági társasági részesedés, valamint

c) immateriális javak, vagyoni értékű jog.

(3) Az MMA vagyona származása szerint lehet

a) törvény alapján az MMA tulajdonába adott állami vagyon,

b) az MMA számára ingyenesen átruházott (adományozott) vagyon (ideértve a tag által juttatott vagyont is), valamint

c) az MMA közfeladatai ellátása érdekében az a) és b) pontban foglaltaktól eltérő módon a tulajdonába került vagyon.

(4) Az MMA vagyonának átruházásáról, megterheléséről, használatba adásáról (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hasznosítás) - ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást - e törvényben és a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározottak szerint a közgyűlés vagy az elnökség dönt.

(5) Az MMA vagyonának hasznosítására - ide nem értve a pénzeszköz-felhasználást - kizárólag külső, független szakértő által megállapított értékbecslés alapján kerülhet sor. A vagyon hasznosítására - a 28. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - az MMA nyilvános pályázatot ír ki a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározott részletes szabályok szerint, ha az érvényes értékbecsléssel megállapított forgalmi érték ingatlan esetében a 25 millió forintot, egyéb vagyonelem esetében az 5 millió forintot meghaladja. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés - ide nem értve a vagyon átruházását, megterhelését célzó szerződést - megkötéséről, ha a szerződéssel érintett vagyon forgalmi értéke az 50 millió forintot nem haladja meg, az elnök, ha az 50 millió forintot meghaladja, az elnökség, és ha a 100 millió forintot meghaladja, a közgyűlés dönt.

(6) Az MMA a vagyona hasznosításából származó, átmenetileg szabad pénzeszközeit állampapírok vásárlásával hasznosíthatja.

(7) Az MMA a vagyona terhére - közfeladatai ellátása céljából - zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, vagy ilyen gazdasági társaságban - ha törvény más feltételt nem határoz meg - legalább a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti többségi befolyást szerezhet.”

(2) Az MMA tv. 27. § (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(12) Az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv saját tulajdonnal nem rendelkezik, vagyont kizárólag az MMA képviseletében eljárva, az MMA javára szerezhet.

(13) Az MMA működésének és fejlesztésének elősegítésére - tulajdonába kerülő - adományokat, támogatásokat fogadhat el. Az elfogadás feltételeit és a kapcsolódó részletszabályokat a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg.”

18. § Az MMA tv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) Az MMA

a) közfeladatainak szervezését,

b) vagyonának hasznosításával összefüggő pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatokat, valamint

c) költségvetési fejezetével és az MMA által irányított költségvetési szervekkel kapcsolatos, a köztestület közfeladatai ellátásával összefüggő igazgatási és gazdálkodási feladatokat

az MMA Titkársága látja el.

(2) Az MMA Titkársága az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amelynek a közfeladat-szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó alkalmazottja - a főtitkárt is beleértve - közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő és közszolgálati ügykezelő.

(3) Az MMA Titkárságának alapító okiratát az MMA elnöke adja ki.

(4) Az MMA Titkárságának vagyonkezelési feladatait, illetve vagyonhasználati jogait részletesen a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg. Ha az MMA a vagyona hasznosításával összefüggő valamely pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladat ellátására az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervet bíz meg, azzal - pályázat kiírása nélkül - vagyon hasznosítására irányuló szerződést köt. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötésére a 27. § (5) bekezdését alkalmazni kell. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés tartalmára és formájára irányadó rendelkezéseket a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg.

(5) Az MMA által irányított költségvetési szerveknél foglalkoztatottra - az MMA Titkárságának a közfeladat-szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó köztisztviselője, közszolgálati ügykezelője vagy munkavállalója kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.”

19. § Az MMA tv. a 28. §-t követően a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

III/A. Fejezet

A Nemzet Művésze díj

28/A. § (1) Az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, leginkább elismert - megelőzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét, táncművész, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét betöltött - képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából Nemzet Művésze díjat (a továbbiakban: díj) alapít.

(2) A díj az alábbi művészeti területeken adományozható:

a) színházművészet,

b) irodalom,

c) zeneművészet,

d) képzőművészet,

e) filmművészet,

f) építőművészet,

g) táncművészet,

h) iparművészet,

i) fotóművészet,

j) népművészet, valamint

k) cirkuszművészet.

(3) A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze cím viselésére, és az adományozást követő hónap első napjától élete végéig havi életjáradékban részesül. Az életjáradék összege havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa.

(4) Ha a díjazott Nemzet Színésze, Magyar Mozgókép Mestere vagy Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím (a továbbiakban együtt: egyéb művészeti elismerés) viselésére is jogosult, a (3) bekezdés szerinti életjáradék igénybevételével egyidejűleg az egyéb művészeti elismerésre tekintettel a központi költségvetés terhére havi juttatásban, életjáradékban vagy egyéb jutalomban nem részesíthető.

28/B. § (1) A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti.

(2) Ha a Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma 70 fő alá csökken, az elnökség határozza meg, hogy a megüresedett díjazotti helyen a díj a 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott mely művészeti területen adományozható azzal, hogy az egyes művészeti területeken a Nemzet Művésze címet viselők száma lehetőleg ne legyen kevesebb egy főnél.

28/C. § (1) A díj kizárólag egyéni teljesítmény elismeréseként és személyenként egy alkalommal adományozható.

(2) A díj megosztva vagy posztumusz nem adományozható.

(3) A díj nem adományozható a köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, az Alkotmánybíróság tagja, a Kúria elnöke és elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint állami vezető részére.

28/D. § (1) A díjat az MMA elnöke az MMA megalakulásának évfordulója (november 5.) alkalmából adományozza. A díjat az MMA elnöke és a miniszterelnök vagy az általuk kijelölt egy-egy személy adja át.

(2) A díj adományozására tárgyév június 30. napjáig javaslatot tehet

a) a díj birtokosa,

b) a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a tagozat és

c) a kultúráért felelős miniszter.

(3) Az elnökség határozza meg, hogy mely tagozat a 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott mely művészeti területen tehet a díj adományozására javaslatot.

(4) A díj adományozását a javaslattételre jogosultnál bárki kezdeményezheti.

(5) Az írásban előterjesztett javaslatnak tartalmaznia kell a jelölt szakmai életútját és művészeti teljesítménye ismertetését, valamint azokat az indokokat, amelyek a díj odaítélését megalapozhatják.

28/E. § (1) A díj odaítéléséről a Nemzet Művésze díj Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dönt.

(2) A Bizottságot 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotja.

(3) A Bizottság elnöke az MMA elnöke, amennyiben Kossuth-díjjal kitüntetett személy. Ha az MMA elnöke nem Kossuth-díjjal kitüntetett személy, a Bizottság elnökét az elnökség kéri fel az MMA Kossuth-díjjal kitüntetett rendes vagy levelező tagjai közül.

(4) A Bizottság 8 tagját a Bizottság elnöke, 2 tagját a kultúráért felelős miniszter kéri fel legfeljebb 3 évre.

(5) A Bizottság tagjainak felkérése során törekedni kell a 28/A. § (2) bekezdése szerinti egyes művészeti területek lehetőség szerinti reprezentálására, amelynek érdekében a tagok jelölése során a Bizottság elnöke és a kultúráért felelős miniszter együttműködésre köteles.

(6) A Bizottság saját tagjai közül alelnököt választ.

(7) A Bizottság elnökére vagy valamely tagjára vonatkozó díjazási javaslattétel esetén, ha a jelölést az érintett elfogadja, az érintett helyett az arra jogosult a tárgyévi döntésre új elnököt vagy tagot kér fel.

28/F. § A Bizottság a javaslattal érintett személyt tárgyév július 31. napjáig tájékoztatja a jelölésről. Ha a díjra javasolt személy tárgyév szeptember 15. napjáig nyilatkozik arról, hogy a díjat nem fogadja el, részére a Bizottság a díjat nem ítélheti oda. Az így megüresedett díjazotti helyre a tárgyévet követő évben tehető javaslat és ítélhető oda a díj.

28/G. § A díj adományozásával és a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív és titkársági feladatokat az MMA Titkársága látja el.

28/H. § (1) A Nemzet Művésze cím viselésére és a díjjal járó életjáradékra nem jogosult az a személy, akitől a díjat visszavonták vagy aki a díjról lemondott.

(2) A Bizottság érdemtelenség esetén a díj visszavonásáról dönthet. Érdemtelenség esete áll fenn különösen, ha a díjazottat bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól.

(3) A díjazott a díjról - a Bizottsághoz címzett írásbeli nyilatkozat útján - lemondhat.

28/I. § (1) Az MMA Titkársága a díjazottakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a díjazott nevét, születési helyét és időpontját,

b) a díj adományozásának időpontját és rövid indokolását,

c) az egyéb művészeti elismerés adományozásának időpontját,

d) a díj visszavonása esetén a visszavonás időpontját, valamint

e) a díjról való lemondás esetén a lemondás időpontját.

(2) A díj adományozásával és visszavonásával kapcsolatos eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok biztosítása céljából a Bizottság tagjai részére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adat továbbítható. Az MMA Titkárságának a főtitkár által erre felhatalmazott köztisztviselője a nyilvántartásba jogosult betekinteni.

(3) A nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a díj adományozásától - visszavonása esetén a visszavonástól, lemondás esetén a lemondástól - számított harminc évig tartalmazza.

28/J. § A díjjal járó életjáradék összegét és a díj adományozásával járó egyéb költségeket az MMA költségvetése tartalmazza.

28/K. § A díj adományozásával kapcsolatos eljárási szabályokról és a Bizottság működéséről e törvény keretei között az Alapszabály rendelkezik.”

20. § Az MMA tv. 9/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

9/A. Felhatalmazó rendelkezés

28/L. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendes és a levelező tagokat megillető életjáradék mértékét, a folyósítására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az életjáradékban részesített tag elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

21. § Az MMA tv. 11. alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § (1) A díj az első két alkalommal arra figyelemmel adományozható, hogy 2015. november 5-én a Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma 70 fő, és ebből a Nemzet Művésze címmel

a) 12 fő az irodalom;

b) 10-10 fő a színházművészet, a zeneművészet és a képzőművészet;

c) 7 fő az iparművészet;

d) 6-6 fő a filmművészet és az építőművészet;

e) 3-3 fő a táncművészet és a népművészet;

f) 2 fő a fotóművészet; valamint

g) 1 fő a cirkuszművészet

művészeti területen rendelkezik.

(2) A Bizottság tagjait a Bizottság elnöke és a kultúráért felelős miniszter első alkalommal 2014. március 31. napjáig kéri fel.”

22. § Az MMA tv.

a) 1. § (1) bekezdésében az „és az iparművészettel” szövegrész helyébe az „az ipar- és tervezőművészettel”,

b) 7. § (1) bekezdésében az „A rendes tagok” szövegrész helyébe a „Rendes taggá választható” és a „művészek” szövegrész helyébe a „művész”,

c) 14. § b) pontjában az „Országgyűlés és a Kormány számára készülő beszámolókat” szövegrész helyébe az „5. § (1) és (2) bekezdése szerinti beszámolót és tájékoztatókat”,

d) 16. § (1)-(3) bekezdésében a „rendes tagok” szövegrész helyébe a „szavazati jogú tagok”,

e) 17. § (1) bekezdésében a „pontban” szövegrész helyébe a „pontjában” és az „a 14. § ia) alpont” szövegrész helyébe az „a 14. § i) pont ia) alpontja és k) pontja”,

f) 17. § (3) bekezdésében a „rendes tag” szövegrész helyébe a „rendes vagy levelező tag”,

g) 17. § (5) bekezdés c) pontjában a „bekezdésben” szövegrész helyébe a „bekezdéseiben”, továbbá a „beszámolókat” szövegrész helyébe a „beszámolót és tájékoztatókat”,

h) 17. § (5) bekezdés g) pont ga) alpontjában az „elidegenítéséről” szövegrész helyébe az „átruházásáról”,

i) 18. § (1) bekezdésében a „rendes tagjai” szövegrész helyébe a „rendes vagy levelező tagjai”,

j) 20. § (2) bekezdésében a „tagjait magába foglaló” szövegrész helyébe a „tagjait, valamint a közgyűlési képviselőket magában foglaló”,

k) 22. § (1) bekezdésében a „rendes tagok” szövegrész helyébe a „rendes vagy levelező tagok”,

l) 24. § (3) bekezdésében a „28. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „28. § (3) bekezdése”, valamint

m) 27. § (14) bekezdésében az „a Magyar Államot” szövegrész helyébe az „az államot”

szöveg lép.

23. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 5. § (2) bekezdése 2014. november 1-jén lép hatályba.

(3) A 19. §-nak az MMA tv. 28/B. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése 2015. november 6-án lép hatályba.

24. § Hatályát veszti az MMA tv.

a) II. Fejezet 4. alcíme,

b) 17. § (4) bekezdésében az „és a társult szervezetek képviselőit” szövegrész, valamint

c) 20. § (6) bekezdése.