(11) A Felügyelet a (2) bekezdés a) pont szerinti, a harmadik ország felügyeleti hatóságaival kötendő együttműködési megállapodást az ABAK-rendelet 113–115. cikkében előírt követelmények figyelembe vételével köti meg.
160. § (1) A Felügyelet által engedélyezett nem uniós ABAK más EGT-államban letelepedett uniós ABA-kat kezelhet, feltéve, hogy az ABAK rendelkezik engedéllyel az adott típusú ABA kezelésére.
(2) Az a nem uniós ABAK, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván számára engedélyezett, 7. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végezni más EGT-államban, a Felügyelet részére megküldi
a) annak az EGT-államnak a nevét, amelynek területén az ABAK működni kíván,
b) a tervezett tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza a kezelni kívánt ABA-k megnevezését.
(3) Az a nem uniós ABAK, amely más EGT-állam területén kíván fióktelepet létrehozni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben a (2) bekezdésben foglaltakon felül a Felügyelet részére megküldi
a) a fióktelep szervezeti felépítését,
b) az ABA letelepedés szerinti tagállamában azt a címet, ahonnan az okiratok beszerezhetők,
c) a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét és elérhetőségeit.
(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül, illetve a (3) bekezdés szerinti hiánytalan értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül megküldi a fogadó tagállam felügyeleti hatóságának a (2) illetve a (3) bekezdésben meghatározott információkat. A Felügyelet akkor továbbítja az iratokat – a nem uniós ABAK engedélyezésére vonatkozó iratokkal együtt –, ha az ABAK e törvényben meghatározottak szerint kezeli vagy fogja kezelni az ABA-t, és minden tekintetben megfelel e törvény rendelkezéseinek. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja a nem uniós ABAK-ot annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban. A Felügyelet az EÉPH-t is tájékoztatja arról, hogy a nem uniós ABAK megkezdheti az ABA kezelését az ABAK fogadó tagállamaiban.
(5) A (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően közölt bármely információ lényeges megváltozása esetén az ABAK legalább egy hónappal a tervezett változtatás végrehajtása előtt – vagy valamely nem tervezett változtatás bekövetkezését követően közvetlenül – írásbeli értesítést küld e változásról a Felügyeletnek. Ha a tervezett változtatás következtében az ABAK már nem az e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet késedelem nélkül tájékoztatja az ABAK-ot arról, hogy a változtatást nem hajthatja végre. Ha a tervezett változtatást ennek ellenére végrehajtják, vagy ha előre nem tervezett változtatásra került sor, amelynek következtében az ABAK már nem e törvénynek megfelelő módon kezelné az ABA-t, vagy az ABAK más tekintetben nem felelne meg e törvénynek, a Felügyelet hatáskörében eljárva meghoz minden szükséges intézkedést, ideértve szükség esetén az ABA kollektív befektetési értékpapírjai forgalmazásának kifejezett megtiltását. Ha a változások elfogadhatók, mert nem befolyásolják azt, hogy az ABAK e törvénynek megfelelően kezeli-e az ABA-t, vagy hogy az ABAK más tekintetben megfelel-e e törvénynek, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az ABAK fogadó tagállamának felügyeleti hatóságait e változásokról.
161. § (1) Más EGT-államban bejegyzett nem uniós ABAK fióktelep formájában is működhet Magyarországon.
(2) A Felügyelet a fogadó tagállam felügyeleti hatóságaként eljárva e törvény hatálya alá tartozó kérdésekben nem írhat elő kiegészítő követelményt annak a nem uniós ABAK-nak, amely referencia-tagállamának felügyeleti hatósága az 159. § (4) bekezdése szerint az iratokat a Felügyeletnek továbbította.
162. § (1) A befektetési alap és a befektetési alapkezelő a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. A felügyeleti díj a (2) bekezdés szerinti alapdíj, valamint a (3) és a (4) bekezdés szerint számított változó díj összege.
(2) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) a Felügyelet részére évi kétszázezer forint díjat fizet.
(3) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) által fizetendő változó díj éves mértéke a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet – keretében kezelt portfólió éves átlagos nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.
(4) A befektetési alap a Felügyelet részére változó díjat fizet, amelynek éves mértéke az éves átlagos nettó eszközérték 0,25 ezreléke.
163. § (1) Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására, valamint az átalakulással kapcsolatos tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.
(2) Befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap, befektetési alap nyilvántartásból törlésére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.
(3) Befektetési alapok egyesülése, szétválása kezelésének átadása esetén a Felügyelet az egyesülés, szétválás, kezelésátadás jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról 20 munkanapon belül dönt.
(4) A Felügyelet 20 munkanapon belül dönt arról, hogy jóváhagyja-e a gyűjtő-ÁÉKBV vagy gyűjtő-ABA részére a cél-ÁÉKBV-be vagy cél-ABA-ba történő befektetést.
(5) Engedélyezésre irányuló kérelem, illetve megszűnéssel kapcsolatos hatósági eljárás esetében a Felügyelet a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kérhet hiánypótlást, amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a befektetőknek szóló információ egyértelműbbé tételét szükségesnek tartja.
(6) A kérelmező a kérelmét a befektetési alapok létrehozásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos nyilvántartásba vételi, engedélyezési, illetve törlési eljárások, valamint az ingatlanértékelő megbízásának a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályok szerinti engedélyezésére vonatkozó eljárás során köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.
164. § (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:
a) befektetési alapkezelő esetében:
aa) megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
ab) közzétételi helye,
ac) alapításának időpontja; tevékenysége megkezdésének időpontja,
ad) tevékenységi köre,
ae) jegyzett tőkéjének mértéke,
af) a befolyásszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentés-köteles befolyással rendelkező személyek,
ag) vezető állású személyei,
ah) fióktelepe létesítésének időpontja és helye,
ai) az általa igénybe vett közvetítő neve, székhelye, fióktelepe,
aj) tevékenységi engedélye és az, hogy az engedély az ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján hozott rendelkezéseinek megfelel-e, valamint az engedély esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében,
b) befektetési alap esetében:
ba) a befektetési alap nyilvántartási száma, a forgalomba hozott befektetési jegyek ISIN kódjai,
bb) a befektetési alap vagy részalap, továbbá az adott értékpapír-sorozat megnevezése, a befektetési alap típusa, fajtája, harmonizációja, valamint a részalapok esetében annak a befektetési alapnak a megnevezése, amelyen belül a részalap kialakításra került,
bc) a befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja (nyilvános vagy zártkörű),
bd) a befektetési alap futamideje (határozott vagy határozatlan),
be) a befektetési szabályoknak megfelelő kategória (értékpapíralap, ingatlanalap, kockázati tőkealap vagy magántőkealap),
bf) azon országok felsorolása, ahol a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapírt forgalmazhatják,
bg) az alapkezelő társaság megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
bh) a letétkezelő megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
bi) a könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási száma, könyvvizsgáló természetes személy esetén a könyvvizsgáló neve, címe, kamarai nyilvántartási száma,
bj) ingatlanalap esetén az ingatlanértékelő megnevezése, székhelye,
bk) közzétételi helye,
bl) nyilvános alap esetében a felügyeleti engedély száma, kiadásának időpontja,
bm) nyilvántartásba vétel, nyilvántartásból való törlés időpontja,
bn) tájékoztató, kezelési szabályzat utolsó módosításának időpontja,
bo) jogelőd, jogutód befektetési alap neve.
(2) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti nyilvántartása nyilvános. A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a honlapján letölthető formában magyar és angol nyelven közzéteszi.
(3) A Felügyelet a befektetési alapkezelők (1) bekezdés szerinti adatainak változása esetén tájékoztatja a befektetési alapkezelő fogadó országának felügyeleti hatóságát.
165. § (1) A Felügyelet a birtokába került adatokat az e törvényben szabályozott feladata ellátása céljából a birtokába kerüléstől számított 5 évig kezelheti.
(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználható.
(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatótól – a felhasználás céljának megjelölésével – e törvényben meghatározott adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.
(4) A Felügyelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személynek vagy hatóságnak a befektetési alapkezelőről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.
166. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti
a) a befektetési alapkezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának e törvényben előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
b) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési alapkezelő ügyfelének a befektetési alapkezelőnél rendelkezésre álló adatait;
c) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében a befektetési alapkezelő vezető állású személye és alkalmazottja, a befektetési alapkezelő befektetési tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó, a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelő, ingatlanértékelő vezető állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja adatait.
(2) A Felügyelet az adatot az ügyvezetői megbízatás, felügyelőbizottsági tagság, munkaviszony megszűnésétől számított 5 évig, közvetítő esetén a tevékenységének megszüntetését követő 5 évig, engedélyköteles befolyásszerzés esetén annak megszűnésétől számított 5 évig, egyéb esetben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított 5 évig kezelheti.
167. § (1) A befektetési alapkezelő köteles bejelenteni a Felügyeletnek:
a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését a döntést követő 5 napon belül;
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat, a tárgyévet követő év január 15. napjáig;
c) egy részvényesének az alaptőkében 5%-ot meghaladó tagi részesedését és az ilyen részvényes minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését, a szerződéskötést követő 2 napon belül;
d) a Tpt.-ben meghatározott járulékos vállalkozásban történő részesedésszerzést, illetve annak megszűnését, 5 napon belül;
e) a bejelentés- vagy engedélyköteles személyi körben bekövetkezett változást a kinevezést vagy változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül;
f) közvetítővel szerződés megkötését, módosítását és megszűnését, a döntést követő 5 napon belül;
g) telephelyének és fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését, a döntést követő 2 napon belül;
h) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés, illetve az alapító által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával, a döntést követő 5 napon belül;
i) a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót, a beszámoló elfogadását követő 15 napon belül;
j) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását, a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül;
k) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult, a tudomására jutástól számított 5 napon belül, és
l) az általa kezelt befektetési alap 164. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást a változás hatálybalépését követő 5 munkanapon belül, a változás hatálybalépése napjának megjelölésével.
(2) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek való megküldéssel egyidejűleg honlapján közzétenni az (1) bekezdés a), c), e), f), g), i), j) és k) pontjában foglalt változásokat.
(3) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni:
a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak 5%-os mértéket meghaladó változásait, a változást követő 5 napon belül,
b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult, a tudomásra jutástól számított 2 napon belül,
c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az alapítóval vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott, a tudomásra jutástól számított 2 napon belül.
(4) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletet negyedévente tájékoztatni a kezelésében lévő befektetési alapok származtatott ügyleteinek típusairól, a kockázatokról, a mennyiségi korlátokról és a származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatok becsléséhez kiválasztott módszerekről.
(5) Az ABAK az ABAK-rendelet 110. cikkében előírt rendszerességgel jelentést tesz a Felügyelet részére azon piacokról, amelyeken kereskedik és azon fő eszközökről, amelyekkel az általa kezelt ABA-k nevében kereskedik, valamint az egyes általa kezelt ABA-k tekintetében fennálló főbb kitettségekről és legfontosabb koncentrációkról.
(6) Az ABAK minden, általa kezelt uniós ABA, és minden, általa az Unióban forgalmazott ABA tekintetében tájékoztatja a Felügyeletet
a) az ABA olyan eszközeinek arányáról, amelyekre nem likvid jellegüknél fogva különleges szabályok vonatkoznak, és az ABA likviditásának kezelésével kapcsolatos minden új megállapodásról,
b) az ABA aktuális kockázati profiljáról, valamint az ABAK által a piaci kockázatok, a likviditási kockázatok, a partnerkockázatok és a működési kockázatok kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszerekről,
c) az azon fő eszközkategóriákról szóló információról, amelyekbe az ABA befektetett,
d) a 35. § (3) bekezdésének b) pontja és a 36. § (1) bekezdése alapján végzett stressztesztek eredményeiről.
(7) Az ABAK a Felügyelet kérésére benyújtja
a) a kezelésében lévő minden egyes uniós ABA-ra, vagy minden egyes, az általa az EGT-államokban forgalmazott ABA-ra vonatkozó éves jelentést minden egyes pénzügyi év tekintetében,
b) minden negyedév végén az ABAK által az adott időszakban kezelt ABA-k részletes felsorolását.
(8) A jelentős mértékű tőkeáttételt alkalmazó ABA-kat kezelő ABAK a Felügyelet részére az ABAK-rendelet 110. cikkében előírt rendszerességgel tájékoztatást nyújt az általa kezelt egyes ABA-k által alkalmazott tőkeáttétel teljes mértékéről, a készpénz vagy értékpapírok kölcsönzéséből származó, illetve a pénzügyi derivatívákba ágyazott tőkeáttétel arányáról, és arról, hogy az ABA-k eszközeit milyen mértékben használja fel újra a tőkeáttételi megállapodások értelmében. A tájékoztatás minden egyes ABA tekintetében tartalmazza a kölcsönzött készpénz vagy értékpapír öt legnagyobb forrásának megnevezését, valamint az e forrásokból kapott tőkeáttételek összegeit az ilyen ABA-k vonatkozásában. Nem uniós ABAK esetében az e bekezdésben előírt jelentéstételi kötelezettség az általa kezelt uniós ABA-ra, és az általa az EGT-államokban forgalmazott nem uniós ABA-ra vonatkozik.
(9) Amennyiben a rendszerkockázat hatékony nyomon követése szükségessé teszi, a Felügyelet az (5)–(8) bekezdésben meghatározott információkon kívül rendszeresen vagy esetileg további tájékoztatást is kérhet az ABAK-tól, amelyről az EÉPH-t értesíti.
(10) Az ABAK az (5)–(8) bekezdésben foglalt előírásokat az ABAK-rendelet 110–111. cikkeiben előírt követelmények figyelembe vételével teljesíti.
(11) A Felügyelet részére megküldendő jelentések adattartalmát és az adatszolgáltatás módját az MNB elnökének adatszolgáltatásra vonatkozó rendelete (a továbbiakban: adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet) határozza meg.
168. § A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére, külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.
169. § (1) A Felügyelet az e törvényben, valamint a befektetési alapkezelő által végezhető egyéb tevékenységre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint annak vezető állású személyét, alkalmazottját figyelmezteti, illetve – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja;
b) az engedély nélküli befektetési alapkezelési, letétkezelési tevékenység folytatását megtilthatja;
c) könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bíz meg ellenőrzések vagy vizsgálatok végrehajtására;
d) a befektetési alapkezelő vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e) kötelezheti a befektetési alapkezelőt rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f) a befektetési alapkezelőt határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és annak Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g) a befektetési alapkezelőt e törvényben meghatározott feladatának ellátáshoz szükséges, meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
h) a befektetési alapkezelési tevékenység folytatását részben vagy egészben, meghatározott időre felfüggesztheti;
i) a befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
j) a befektetési alapkezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására, az általa kezelt befektetési alapok kezelésének másik befektetési alapkezelő részére történő átadására kötelezheti;
k) felügyeleti biztost rendelhet ki a befektetési alapkezelőhöz;
l) az MNBtv.-ben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
m) meghatározott időszakra felfüggesztheti a befektetési jegy, kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalát, forgalmazását;
n) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
o) ha a befektetési alapkezelő törvény által előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított, megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési alapkezelő
oa) osztalékának kifizetését,
ob) vezető állású személyének történő kifizetést,
oc) részvényeseinek hitel, kölcsön nyújtását, illetve más, kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,
od) részvényeseinek és ügyvezetőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve más kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,
oe) hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
of) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését;
p) kötelezheti a befektetési alapkezelőt
pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására,
pb) az alkalmazottak szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak felvételére,
pc) a működési költségek csökkentésére,
pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére;
q) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja, és határidő kitűzésével kötelezi a befektetési alapkezelőt, illetve az általa igénybe vett forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására;
r) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a befektetési alapkezelő költségén nyilvánosságra hozza.
(2) A Felügyelet (1) bekezdés b), d), e), h), m), o), p) és q) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.
170. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, ha a befektetési alapkezelő
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy ügyfelei felé fennálló jelentős kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
b) igazgatósága, vezető állású személye nem látja el, vagy nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit,
c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) A felügyeleti biztos feladata:
a) a befektetési alapkezelő vagyoni helyzetének felmérése,
b) a befektetők és ügyfelek követelése teljesíthetőségének felmérése,
c) az a) és b) pontban előírtak teljesítése érdekében a befektetési alapkezelő nyilvántartásának helyreállítása, és
d) a befektetési alapkezelő működtetése a 171. §-ban foglaltak figyelembevételével.
(3) A felügyeleti biztos a kirendelését követő 90 napon belül jelentést készít a Felügyeletnek a befektetési alapkezelő helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal a Felügyelet által meghosszabbítható. A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet 30 napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.
171. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételétől a kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a befektetési alapkezelő igazgatósága tagjainak törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(2) Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének tartama alatt is jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelő törvényes képviseletében jogorvoslattal éljen a felügyeleti biztost kirendelő felügyeleti határozat és a Felügyelet által a befektetési alapkezelővel szemben hozott határozat ellen.
172. § (1) Ha más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepe nem tesz eleget a Magyarországon hatályos előírásoknak, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet tájékoztatja a befektetési alapkezelőt, a Bizottságot, az EÉPH-t, és az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait. Az intézkedéseket minden esetben indokolni kell. A Felügyeletnek a prudenciális szabályok megsértése esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja, és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.
(4) A (3) bekezdésben megállapított eljárás alkalmazását megelőzően a Felügyelet sürgős esetben feladatkörében eljárva intézkedéseket kezdeményezhet a befektetők érdekeinek védelmében. Az ilyen intézkedésekről a Felügyelet a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi EGT-állam felügyeleti hatóságait.
173. § (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam felügyeleti hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:
a) a Felügyelet más EGT-állam felügyeleti hatóságának átad, más EGT-állam felügyeleti hatóságától átvesz a befektetési alapkezelő, illetve az ÁÉKBV és ABA működésével kapcsolatosan iratokat;
b) a Felügyelet a befektetési alapkezelő más EGT-államban nyújtott szolgáltatása tekintetében folytat le felügyeleti eljárást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében információt adhat át más EGT-állam felügyeleti hatóságának, illetve információt vehet át más EGT-állam felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetve más EGT-állam piacának sajátosságaira vonatkozóan. Az információt az azt átadó illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni, és – amennyiben szükséges – kizárólag azokra a célokra lehet felhasználni, amelyekhez az érintett hatóság hozzájárult.
(3) A Felügyelet kérheti más EGT-állam felügyeleti hatóságának együttműködését valamely felügyeleti tevékenységben vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésében, vagy az utóbbi területén végzett vizsgálatban. Ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap, vagy maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot; vagy megengedi, hogy akár a kérelmező hatóság, akár erre megbízott könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre az ellenőrzést vagy vizsgálatot. Ha az eljárást a Felügyelet folytatja le, biztosítja a másik felügyeleti hatóság számára, hogy a vizsgálaton, helyszíni ellenőrzésen jelen legyen. A Felügyelet csak akkor tagadhatja meg információ kiadását, illetve a vizsgálat elvégzését, ha az sérti Magyarország szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét; vagy ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében magyarországi bíróságnál vagy hatóságnál már kezdeményeztek eljárást; vagy ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet született.
(4) A helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása során az 584/2010/EU rendelet 6–11. cikkeinek figyelembevételével kell eljárni.
174. § (1) A Felügyelet eljárása során a befektetési alapkezelőkkel, a befektetési alapokkal kapcsolatosan tudomására jutott minden, a Ptk. szerinti üzleti titkot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – időbeli korlátozás nélkül köteles megtartani, azt csak az e törvényben meghatározott feladatának ellátása érdekében kezelheti, és a titokgazda felhatalmazása nélkül harmadik személynek az e törvényben meghatározott kivételekkel nem adhatja ki. A Felügyelet tartozik felelősséggel azért, hogy a munkavállalói, valamint megbízottjai eleget tegyenek az üzleti titok megtartására vonatkozó kötelezettségüknek.
(2) A titoktartási kötelezettség nem akadályozza az EGT-államok illetékes hatóságait az alkalmazandó közösségi joggal összhangban folytatott információcserében vagy az információk az EÉPH és az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) felé történő továbbításában azzal, hogy az így átadott információt az átvevő hatóság is üzleti titokként kezeli, azt nem lehet nyilvánosságra hozni az azt átadó illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül, és kizárólag feladataik teljesítése során, a következő célokra használhatják fel, amennyiben ehhez a felhasználáshoz az átadó hatóság hozzájárult:
a) annak ellenőrzése érdekében, hogy az ÁÉKBV-k vagy ABA-k, vagy az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozások tevékenységének megkezdését szabályozó feltételek teljesülnek-e, és hogy elősegítse az üzleti tevékenység, igazgatási és számviteli eljárások és belső ellenőrzési mechanizmusok folytatásának figyelemmel kísérését;
b) szankciók megállapítása érdekében;
c) az illetékes hatóságok határozatai elleni államigazgatási felülvizsgálat lefolytatása során; és
d) a hatóság eljárásával szemben indított peres eljárásokban.
175. § Az ABAK-ok felügyeletére a XXIV. Fejezetben foglaltakon túlmenően ez e fejezetben előírt szabályokat kell alkalmazni.
176. § A Felügyelet – az EÉPH által kidolgozott iránymutatásokat is figyelembe véve – megfelelő módszereket állapít meg annak ellenőrzésére, hogy az ABAK-ok teljesítik-e az e törvényben foglalt kötelezettségeiket.
177. § (1) A Felügyelet hatásköre kiterjed a más EGT-államban székhellyel rendelkező ABAK magyarországi fióktelepe feletti felügyeletre – a javadalmazás kivételével – a működési feltételekre vonatkozó általános elvek betartása, valamint az összeférhetetlenség tekintetében.
(2) Ha más EGT-államban székhellyel rendelkező, Magyarországon – fióktelepen keresztül vagy anélkül – ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó ABAK nem tesz eleget a Magyarországon hatályos olyan előírásoknak, amelyekkel kapcsolatban a Felügyelet felelősséggel bír, a Felügyelet felszólítja a szabályellenes helyzet megszüntetésére, egyúttal tájékoztatja az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságát.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti ABAK a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ABAK továbbra is megtagadja a Felügyelettől a hatáskörébe tartozó ügyekben való tájékoztatást, vagy elmulasztja a szabályellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételét, a Felügyelet az ABAK letelepedése szerinti EGT-állama felügyeleti hatóságainak tájékoztatását követően közvetlenül is intézkedhet a további szabálytalanságok megelőzése vagy szankcionálása érdekében, valamint szükség esetén annak megakadályozása érdekében, hogy az ABAK újabb ügyleteket kezdeményezzen Magyarország területén.
(5) Amennyiben a Felügyelet a más EGT-államban székhellyel rendelkező – fióktelepen keresztül vagy anélkül – ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó ABAK tekintetében világos és kellően alátámasztott indokokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az ABAK megsérti az azon szabályokból eredő kötelezettségeit, amelyekkel kapcsolatban nem rendelkezik felügyeleti hatáskörrel, megállapításait az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatósága elé terjeszti.
(6) Amennyiben az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságai által hozott intézkedések ellenére, vagy a szóban forgó EGT-államban az ilyen intézkedések nem megfelelő volta, vagy elmaradása miatt a (2) bekezdés szerinti ABAK továbbra is az érintett ABA befektetőinek érdekeit, a pénzügyi stabilitást vagy Magyarország piacának integritását egyértelműen sértő módon folytatja tevékenységét, a Felügyelet az ABAK letelepedése szerinti EGT-állam felügyeleti hatóságainak tájékoztatását követően meghozhatja a szükséges intézkedéseket, beleértve az érintett ABA kollektív befektetési értékpapírjai magyarországi forgalmazásának megtiltását.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt eljárás alkalmazandó akkor is, ha a Felügyelet – fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságaként – világos és kellően alátámasztott indokok alapján nem ért egyet valamely nem uniós ABAK referencia-tagállam általi engedélyezésével.
178. § (1) Amennyiben a magyarországi székhelyű, más EGT-államban – fióktelep útján vagy anélkül – ABA-t kezelő, vagy ABA-t kezelő és kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazó ABAK megtagadja a fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságaitól a hatáskörükbe tartozó ügyekről való tájékoztatást, vagy elmulasztja a jogellenes helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételét, a Felügyelet a fogadó EGT-állam tájékoztatását követően haladéktalanul
a) meghozza a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ABAK rendelkezésre bocsássa a fogadó EGT-állam felügyeleti hatóságai által kért információkat, vagy szüntesse meg a jogsértést;
b) kérelmezi a szükséges információt az érintett harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett intézkedések jellegéről a Felügyelet tájékoztatja az ABAK fogadó EGT-államának felügyeleti hatóságát.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ABAK megsérti azon szabályokból eredő kötelezettségeit, amelyekkel kapcsolatban a fogadó EGT-állam felügyeleti hatósága nem rendelkezik felügyeleti felelősséggel, a fogadó EGT-állam értesítését követően a Felügyelet megteszi a megfelelő intézkedéseket, ideértve azt is, hogy szükség esetén kiegészítő információkat kér harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól.
179. § (1) A Felügyelet az általános hatáskörein túl az ABAK-okra vonatkozóan az alábbi hatáskörökkel rendelkezik:
a) az ABAK-ok telefon- és adatforgalmi nyilvántartásainak bekérése;
b) az ABAK-ok vezető tisztségviselői és alkalmazottai vonatkozásában a szakmai tevékenység folytatásától való ideiglenes eltiltás kezdeményezése;
c) az ABAK kötelezése – az ingatlanértékelés elfogulatlanságával vagy szakmai megalapozottságával kapcsolatban felmerülő kétely esetén – másik ingatlanértékelő megbízására.
(2) Amennyiben a Felügyelet valamely nem uniós ABAK referencia-tagállama felügyeleti hatóságaként úgy észleli, hogy valamely engedélyezett nem uniós ABAK megsérti az e törvény szerinti kötelezettségeit, erről – az indokok részletes ismertetésével – haladéktalanul tájékoztatja az EÉPH-t.
180. § A Felügyelet nyilvánosságra hozhat bármely, általa alkalmazott intézkedést vagy szankciót, kivéve, ha a közzététel súlyosan veszélyeztetné az EGT pénzügyi piacait, sértené a befektetők érdekeit, vagy aránytalan kárt okozna a szankcióval vagy intézkedéssel érintett feleknek.
181. § (1) A Felügyelet eseti alapon adatokat, valamint adatok alapján készült elemzéseket adhat át harmadik ország felügyeleti hatóságának abban az esetben, ha az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott, a személyes adatok harmadik országba történő továbbítására vonatkozó feltételek teljesülnek, és meggyőződik arról, hogy az információk átadására szükség van. A Felügyelet az adatok átadásakor kiköti, hogy írásbeli hozzájárulása nélkül a harmadik ország felügyeleti hatósága nem továbbíthatja az adatokat más harmadik országnak.
(2) A Felügyelet egy másik EGT-állam felügyeleti hatóságától kapott információt csak abban az esetben adhat tovább harmadik ország felügyeleti hatóságának, ha ehhez megszerezte az információt átadó hatóság kifejezett hozzájárulását, és kizárólag olyan célra továbbítja, amelyhez az adott felügyeleti hatóság hozzájárult.
182. § (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-államok felügyeleti hatóságaival, valamint az EÉPH-val és az ERKT-val, amennyiben a feladatai teljesítéséhez vagy hatáskörének gyakorlásához szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés céljából a Felügyelet mint együttműködésre felkért felügyeleti hatóság akkor is eljárhat, ha a vizsgált magatartás kizárólag az együttműködést kezdeményező EGT-állam jogszabályaiba ütközik.
(3) A Felügyelet a más EGT-állam felügyeleti hatósága, valamint az EÉPH részére haladéktalanul rendelkezésére bocsátja a feladataik ellátásához szükséges információkat. A Felügyelet a személyes adatok más felügyeleti hatóság részére történő továbbítása során a 95/46/EK irányelvben foglaltak figyelembe vételével jár el.
(4) A Felügyelet a vonatkozó együttműködési megállapodások egy-egy példányát, megküldi azon fogadó EGT-állam részére, amelyekben a magyarországi székhelyű ABAK fióktelepet létesít, avagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt.
(5) A Felügyelet – az EÉPH szabályozástechnikai standardokban foglalt eljárásokkal összhangban – a harmadik országbeli felügyeleti hatóságoktól az ilyen felügyeleti hatóságokkal az ABAK-okra vonatkozóan megkötött együttműködési megállapodások alapján vagy egyéb módon kapott információkat továbbítja az érintett ABAK fogadó EGT-állama felügyeleti hatóságainak.
(6) Amennyiben a Felügyelet mint fogadó EGT-állam felügyeleti hatósága úgy ítéli meg, hogy annak az együttműködési megállapodásnak a tartalma, amelynek az a Magyarország területén fióktelepként működő vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó ABAK letelepedése szerinti EGT-állam részese, nincs összhangban az alkalmazandó EÉPH szabályozástechnikai standardok alapján támasztott követelményekkel, a kérdést a letelepedés szerinti tagállam felügyeleti hatóságával együtt az EÉPH elé terjeszti.
(7) Amennyiben a Felügyelet világos és egyértelműen alátámasztható indokok alapján gyanítja, hogy valamely, a felügyelete alá nem tartozó ABAK ezen törvény rendelkezéseivel ellentétesen működik vagy működött, a lehető legpontosabban tájékoztatja erről az EÉPH-t, valamint a szóban forgó ABAK letelepedése szerinti EGT-államának és fogadó EGT-államának felügyeleti hatóságait.
(8) Amennyiben a Felügyelet más EGT-állam felügyeleti hatóságától a (7) bekezdés szerinti értesítést kap, meghozza a megfelelő intézkedést, és tájékoztatja az EÉPH-t és az őt értesítő, felügyeleti hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint az időközben bekövetkezett jelentős fejleményekről. Ez a bekezdés nem érinti az értesítő felügyeleti hatóság hatásköreit.
183. § (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam felügyeleti hatóságával, az egymás területén történő felügyeleti tevékenység, helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása céljából.
(2) Amennyiben a Felügyelet helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap, ennek keretén belül vagy maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot, vagy megengedi, hogy akár a megkereső hatóság, akár erre megbízott könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre azt.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárást a Felügyelet folytatja le, a megkereső hatóság kérésére biztosítja, hogy a vizsgálaton, helyszíni ellenőrzésen a megkereső hatóság állományának tagjai jelen legyenek és részt vehessenek az ellenőrzésben vagy vizsgálatban azzal, hogy az eljárás mindvégig a Felügyelet általános ellenőrzése alá tartozik.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárást a megkereső hatóság folytatja le, a Felügyelet kérheti, hogy saját állományának tagjai is segíthessék az ellenőrzést vagy vizsgálatot végző személyek munkáját.
(5) A Felügyelet csak akkor tagadhatja meg információ kiadását, illetve a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzését, ha
a) az sérti Magyarország szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét;
b) ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében magyarországi bíróságnál vagy hatóságnál már kezdeményeztek eljárást;
c) ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet született.
(6) A Felügyelet az (5) bekezdés a) pont szerinti döntéséről és indokolásáról írásban tájékoztatja a megkereső hatóságot.
184. § (1) A Felügyelet és az EÉPH közötti információcsere tárgyát képező információk bizalmasnak minősülnek, kivéve, ha azok közlésekor az EÉPH vagy a Felügyelet kijelenti, hogy ezen információk közölhetők, vagy ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé.
(2) Az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének megfelelően felkérheti a Felügyeletet a következő intézkedések szükség szerinti megtételére:
a) annak megtiltása, hogy nem uniós ABAK-ok által kezelt ABA-k vagy uniós ABAK-ok által kezelt nem uniós ABA-k kollektív befektetési értékpapírjait engedély nélkül, vagy az értesítés hiányában, vagy adott esetben az érintett EGT-államok engedélyének hiányában forgalmazzák az Unióban;
b) korlátozások bevezetése a nem uniós ABAK-okra vonatkozóan valamely ABA kezelését illetően, amennyiben túlzott koncentráció kockázata áll fenn valamely konkrét, határokon átnyúló piacon;
c) korlátozások bevezetése a nem uniós ABAK-ra vonatkozóan valamely ABA kezelését illetően, amennyiben annak tevékenysége potenciálisan jelentős kockázatot rejt magában a másik fél – hitelintézet vagy más, e tekintetben általában szóba jövő intézmények – számára.
(3) A Felügyelet által a (2) bekezdés szerint hozott intézkedések:
a) hatékonyan kell, hogy kezeljék a pénzpiac megfelelő működését és integritását, vagy az Unió pénzügyi rendszerének egészét vagy egy részét fenyegető veszélyt, vagy jelentősen javítaniuk kell a felügyeleti hatóságok képességét a fenyegetés felderítésére;
b) nem idézhetik elő az önkényes szabályozás veszélyét;
c) nem gyakorolhatnak káros hatást a pénzpiacok hatékonyságára, ideértve a likviditás csökkentését e piacokon vagy azt, hogy – az intézkedések hasznához képest aránytalan mértékben – bizonytalan helyzet alakul ki a piac szereplői számára.
(4) A Felügyelet az érintett nem uniós ABAK referencia-tagállamának felügyeleti hatóságaként – az 1095/2010/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eljárás szerint – az EÉPH határozatának felülvizsgálatát kérheti.
185. § (1) A Felügyelet tájékoztatást nyújt más EGT-állam felügyeleti hatóságának, továbbá az EÉPH-nak és az ERKT-nek, amennyiben ez lényeges az egyes ABAK-oknak vagy ABAK-ok összességének tevékenysége következtében a rendszerszintű fontossággal bíró pénzügyi intézményekre, illetve az adott ABAK-ok tevékenységével érintett piacok megfelelő működésére nézve fennálló potenciális kockázatok nyomon követése, valamint azok kezelése szempontjából.
(2) A Felügyelet az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően közli a hatásköre alá tartozó ABAK-ok tevékenységeivel kapcsolatos összesített információkat az EÉPH-val, valamint az ERKT-vel.
186. § Amennyiben a Felügyelet az e fejezetben meghatározott, felügyeleti együttműködés során nem ért egyet valamely más EGT-állam felügyeleti hatóságának értékelésével, fellépésével vagy mulasztásával, az ügyet az EÉPH elé terjeszti.
187. § (1) A Felügyelet az adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet alapján összegyűjtött információt annak meghatározására használja fel, hogy milyen mértékben járul hozzá a tőkeáttétel alkalmazása a pénzügyi rendszert fenyegető rendszerkockázat, a rendellenes piaci működéssel vagy a gazdaság hosszú távú növekedésével kapcsolatos kockázat előidézéséhez.
(2) A Felügyelet biztosítja, hogy az általa felügyelt valamennyi ABAK-ra vonatkozó, a 11. § és az adatszolgáltatásra vonatkozó MNB-rendelet alapján összegyűjtött információt, a 182. § szerinti eljáráson keresztül az érintett EGT-államok felügyeleti hatóságai, az EÉPH és az ERKT rendelkezésére bocsátja. Ezenkívül az említett eljáráson keresztül – valamint más, közvetlenül érintett EGT-államok felügyeleti hatóságainak kétoldalú jelleggel is – késedelem nélkül információt szolgáltat, ha a felügyelete alá tartozó valamely ABAK, vagy az érintett ABAK kezelésében lévő ABA potenciálisan jelentős partnerkockázatot jelenthet más EGT-államok valamely hitelintézetére vagy egyéb, rendszerszintű jelentőséggel bíró intézményeire nézve.
(3) Az ABAK-nak bizonyítania kell, hogy az általa kezelt minden egyes ABA tőkeáttételi küszöbje ésszerű, és hogy mindenkor megfelel az ilyen küszöböknek. A pénzügyi rendszer stabilitása és integritása érdekében a Felügyelet az általa felügyelt ABAK kezelésében levő, tőkeáttételt alkalmazó ABA esetében – az EÉPH, az ERKT és az érintett ABA felügyeleti hatóságának értesítését követően – az ABAK-rendelet 112. cikkének megfelelően korlátozhatja az alkalmazható tőkeáttételi mértéket, illetve az ABA kezelésére vonatkozó korlátozásokat vezethet be abból a célból, hogy a tőkeáttétel alkalmazása kevésbé járuljon hozzá a pénzügyi rendszert fenyegető rendszerkockázat vagy a rendellenes piaci működéssel kapcsolatos kockázat előidézéséhez. A Felügyelet a 182. § szerinti eljárással összhangban tájékoztatja az EÉPH-t, az ERKT-t és az ABA felügyeleti hatóságait az e tekintetben hozott intézkedésekről.
(4) A (3) bekezdésben említett értesítést a javasolt intézkedés hatálybalépését vagy meghosszabbítását megelőző legalább 10 munkanappal kell eljuttatni az érintettekhez. A tájékoztatásban ki kell térni a javasolt intézkedés részleteire, annak kiváltó okaira, valamint a hatálybalépés időpontjára. Különleges esetben a Felügyelet dönthet úgy, hogy a javasolt intézkedés az első mondatban említett időszak alatt lépjen hatályba.
(5) Ha a Felügyelet az értesítés következtében kapott EÉPH-útmutatástól eltérő intézkedést javasol, arról indokai megjelölése mellett tájékoztatja az EÉPH-t.
188. § (1) A 189–192. § rendelkezéseit azokra az ABAK-okra kell alkalmazni, amelyek
a) olyan egy vagy több ABA-t kezelnek, amely egyedül vagy befolyásszerzésről szóló megállapodás alapján csoportosan, az (5)–(6) bekezdéssel összhangban ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett;
b) egy vagy több ABAK-kal olyan megállapodás alapján működnek együtt, amelynek eredményeképpen az ABAK-ok által kezelt ABA-k az (5)–(6) bekezdéssel összhangban közösen ellenőrző befolyást szereznek egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett.
(2) A 189–192. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben az érintett, tőzsdén nem jegyzett társaság:
a) a Tpt. 5. § (1) bekezdése 69. pontja értelmében vett kis- és középvállalkozás, vagy
b) ingatlan megvásárlásának, tulajdonlásának vagy kezelésének céljával létrehozott különleges célú gazdasági egység.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 189. § (1) bekezdése a tőzsdén nem jegyzett társaságban nem ellenőrző befolyást szerző ABA-kat kezelő ABAK-okra is alkalmazandó.
(4) A 190. § (1)–(3) bekezdését, valamint a 192. §-t a kibocsátók felett ellenőrzést szerző ABA-kat kezelő ABAK-okra is alkalmazni kell.
(5) A 189–192. § alkalmazásában az ellenőrző befolyás a tőzsdén nem jegyzett társaság vonatkozásában a társaság szavazati jogainak több mint 50%-át jelenti. Az adott ABA szavazati jogai százalékának kiszámításakor az adott ABA közvetlen szavazati jogain kívül az ellenőrző befolyás megállapításához figyelembe kell venni a következő szavazati jogokat is:
a) az ABA által ellenőrzött bármilyen vállalkozás, és
b) a saját nevében, de az ABA vagy az ABA által ellenőrzött bármilyen vállalkozás képviseletében eljáró természetes vagy jogi személy
szavazati jogai.
(6) Az (5) bekezdés szerinti szavazati jogok százalékának kiszámítása mindazon részvények alapján történik, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha a szavazati jogok gyakorlását felfüggesztették.
(7) A 189–192. § rendelkezéseit az Mt. 234. §-ában, illetve a 2002/14/EK irányelv 6. cikkének más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján meghatározott feltételekkel és korlátozásokkal összhangban kell alkalmazni.
(8) A 189–192. § rendelkezéseinek alkalmazása során a Tpt. 61. §-ának rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni.
189. § (1) Ha egy ABA tőzsdén nem jegyzett társaság részvényeit szerzi meg, idegeníti el vagy tartja birtokában, az ezen ABA-t kezelő ABAK értesíti a Felügyeletet a tőzsdén nem jegyzett társaság ABA-t megillető szavazati jogainak arányáról, ha ez az arány eléri vagy meghaladja a 10, 20, 30, 50 és 75%-ot, illetve ha ez alá csökken.
(2) Ha egy ABA önállóan vagy mással közösen a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, az 188. § (5)–(6) bekezdésével összefüggésben, ellenőrzést szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK értesíti az ABA általi ellenőrzés megszerzéséről
a) a tőzsdén nem jegyzett társaságot;
b) azon részvényeseket, amelyek személyazonossága és címe az ABAK rendelkezésére áll, vagy a tőzsdén nem jegyzett társaság rendelkezésre tudja bocsátani, vagy az ABAK által hozzáférhető nyilvántartásból megszerezhető; valamint
c) a Felügyeletet.
(3) A (2) bekezdésben előírt értesítés a következő információkat tartalmazza:
a) a szavazati jogok tekintetében kialakult helyzet;
b) azon feltételek, amelyek mellett az ellenőrzést megszerezték, beleértve a különböző érintett részvényesek személyazonosságával kapcsolatos információkat, a nevükben szavazati jogok gyakorlására jogosult valamennyi természetes és jogi személy, valamint adott esetben azon vállalkozások lánca, amelyen keresztül a szavazati jogokat ténylegesen gyakorolják;
c) az ellenőrzés megszerzésének időpontja.
(4) A tőzsdén nem jegyzett társaságnak szóló értesítésben az ABAK kéri a társaság igazgatóságát, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a munkavállalók képviselőit vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat az ABAK által kezelt ABA általi ellenőrzés megszerzéséről, valamint a (3) bekezdésben említett információkról. Az ABAK mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy az igazgatóság e §-sal összhangban tájékoztassa a munkavállalók képviselőit, vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben említett értesítéseket haladéktalanul, de legkésőbb az attól a naptól számított 10 munkanapon belül kell megküldeni, amelyen az ABA az adott küszöbértéket elérte, meghaladta, vagy az alá esett, illetve ellenőrzést szerzett a tőzsdén nem jegyzett társaság felett.
190. § (1) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság vagy kibocsátó felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK az alábbiak rendelkezésére bocsátja a (2) bekezdésben meghatározott információkat:
a) az érintett társaság,
b) a társaság azon részvényesei, amelyek neve és címe az ABAK rendelkezésére áll, vagy az ABAK által hozzáférhető nyilvántartásból vagy a társaságtól megszerezhető, és
c) a Felügyelet.
(2) Az ABAK rendelkezésre bocsátja az alábbiakat:
a) azon ABAK-ok nevét, amelyek egyedül vagy más ABAK-okkal kötött megállapodás alapján azon ABA-kat kezelik, amelyek ellenőrző befolyást szereztek;
b) elsősorban az ABAK, az ABA és társaság közötti összeférhetetlenség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos politikát, beleértve azon konkrét garanciákról szóló információkat, amelyeket azért hoztak létre, hogy biztosítsák az ABAK, az ABA és a társaság közötti bármilyen megállapodás szokásos piaci feltételek szerinti megkötését; és
c) a belső és külső kommunikációs politikát a társaság és különösen az alkalmazottak tekintetében.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjával összhangban a társaságnak szóló bejelentésében az ABAK kéri a társaság igazgatóságát, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a munkavállalók képviselőit vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat a (2) bekezdésben említett információkról. Az ABAK megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az igazgatóság tájékoztassa a munkavállalók képviselőit, vagy ilyen képviselők hiányában magukat a munkavállalókat.
(4) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK biztosítja, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság jövőbeli üzleti elképzeléseivel és a foglalkoztatásra gyakorolt valószínűsíthető következményekkel kapcsolatos szándékok – beleértve a foglalkoztatás feltételeinek lényeges változását – közzétételre kerülnek a társaság, valamint a társaság azon részvényesei számára, amelyek neve és címe az ABAK rendelkezésére áll, vagy az ABAK által hozzáférhető nyilvántartásból vagy a társaságtól megszerezhető. Emellett az ABAK megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság igazgatósága a társaság munkavállalóinak képviselői, vagy ilyen képviselők hiányában maguk a munkavállalók rendelkezésére bocsássa ezeket az információkat.
(5) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK tájékoztatja a Felügyeletet és az ABA befektetőit a felvásárlás finanszírozására vonatkozó információkról.
191. § (1) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, az ilyen ABA-t kezelő ABAK
a) megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság éves jelentését a (2) bekezdésnek megfelelően készítsék el, és hogy a társaság igazgatósága azt a munkavállalók képviselői, vagy ilyen képviselők hiányában a munkavállalók rendelkezésére bocsássa az év végét követő 6 hónapon belül, vagy
b) minden ilyen ABA esetében belefoglalja az éves jelentésbe a tőzsdén nem jegyzett társaságra vonatkozó, (2) bekezdésben említett információkat.
(2) A társaság vagy az ABA éves jelentésében foglalt további információknak az (1) bekezdéssel összhangban legalább a társaság üzletmenete fejlődésének valósághű, az éves jelentés által lefedett időszak végén várható helyzetet jellemző áttekintést kell tartalmaznia. A jelentésben ki kell térni még
a) az év lezárása után bekövetkezett lényeges eseményekre,
b) a társaság várható jövőbeni fejlődésére és
c) a saját részvények megszerzésére vonatkozó tájékoztatásra.
(3) Az adott ABA-t kezelő ABAK
a) megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a tőzsdén nem jegyzett társaság igazgatósága az érintett társaság munkavállalóinak képviselői, vagy ilyen képviselők hiányában a munkavállalók rendelkezésére bocsássa az (1) bekezdés b) pontjában említett, az érintett társaságra vonatkozó információkat az év végét követő 6 hónapon belül, vagy
b) az (1) bekezdés a) pontjában említett információkat az ABA befektetőinek rendelkezésére bocsátja, amennyiben azok már elérhetők, illetve legkésőbb azon a napon, amikor a társaság éves jelentése elkészült.
192. § (1) Ha egy ABA a 188. § (1) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a 188. § (5) és (6) bekezdésével, ellenőrző befolyást szerez egy tőzsdén nem jegyzett társaság felett, a társaság feletti ellenőrzés ABA általi megszerzését követő 24 hónapos időszak alatt az ilyen ABA-t kezelő ABAK
a) számára nem engedélyezett, hogy a (2) bekezdésben leírtaknak megfelelően megkönnyítse, támogassa vagy utasítást adjon a részvényesek javára történő kifizetésre, alaptőke leszállítására, részvény-visszavásárlásra illetve a társaság saját részvényeinek megszerzésére;
b) nem szavazhat – amennyiben felhatalmazást kap, hogy az ABA nevében szavazzon – a társaság irányító szerveinek gyűlésein a (2) bekezdésben leírtaknak megfelelően a részvényesek javára történő kifizetésre, alaptőke leszállítására, részvény-visszavásárlásra, illetve a társaság saját részvényeinek megszerzésére; valamint
c) minden esetben minden tőle telhetőt megtesz a (2) bekezdésben leírtaknak megfelelően a társaság saját részvényeinek a részvényesek javára történő kifizetés, alaptőke leszállítás, részvény-visszavásárlás, illetve a társaság saját részvényeinek megszerzése megelőzésére.
(2) Az ABAK-okra az (1) bekezdés alapján rótt kötelezettségeknek az alábbiakra kell vonatkozniuk:
a) a részvényesek részére teljesített kifizetés, amennyiben az utolsó üzleti év záró napján a társaság éves mérlegében meghatározott nettó eszközök értéke alacsonyabb a jegyzett tőke összegénél, vagy egy ilyen kifizetést követően az alá csökkenne, plusz azon tartalékok, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály szerint nem lehet a tagok között felosztani annak ismeretében, hogy ha a jegyzett tőke nem törölt része nem szerepel a mérlegben bemutatott eszközök között, ezt az összeget levonják a jegyzett tőke összegéből;
b) a részvényesek részére teljesített kifizetés, amelynek összege meghaladja az áthozott nyereséggel és az e célra rendelkezésre álló tartalékból származó összegekkel megnövelt, valamint az áthozott veszteséggel és a jogszabályokkal, illetve az alapszabállyal összhangban tartalékba helyezett összegekkel csökkentett, az előző pénzügyi év zárónapján fennálló nyereség összegét;
c) amennyiben a saját részvények megszerzése megengedett, a társaság szerzései, beleértve a társaság által korábban megszerzett és tartott részvényeket, valamint a saját nevében, de a társaság képviseletében eljáró személy által megszerzett részvényeket, amelyeknek az lenne a hatása, hogy a nettó eszközállomány az a) pontban említett összeg alá csökkenne.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában:
a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában használt „kifizetés” kifejezés különösen az osztalék és a részvényekre vonatkozó kamat kifizetését foglalja magában;
b) a tőkeleszállításról szóló rendelkezések nem vonatkoznak a jegyzett tőke csökkentésére, amelynek célja a felmerült veszteségek ellensúlyozása, illetve hogy pénzösszegeket nem felosztható tartalékba helyezzen, feltéve, hogy e műveletet követően az ilyen tartalék összege legfeljebb a csökkentett jegyzett tőke 10%-a; és
c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott korlátozásra a 77/91/EGK irányelv 20. cikke (1) bekezdésének b)–h) pontjának az EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján meghatározott rendelkezése vonatkozik.
193. § (1) A befektetési alap esetében a könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel, és megfelel az e fejezetben foglalt feltételeknek.
(2) A befektetési alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 üzleti évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik üzleti év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 üzleti évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési alapnál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra – ugyanannál a befektetési alapnál – könyvvizsgálói feladatot.
(3) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb tíz befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alapoktól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) 30%-át.
(4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló cégekkel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb tíz befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alap(ok)tól származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének 10%-át.
194. § (1) A befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;
e) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő vezetése között a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is
a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetve a Felügyeletet tájékoztatni,
b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.
195. § Ha a Felügyelet a befektetési alap könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.
196. § (1) A befektetési alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alap könyvvizsgálójával – az éves jelentés könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves jelentéssel kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló 194. § (2) bekezdés b) pont szerinti tájékoztatása alapján – az éves jelentés jóváhagyása előtt – a befektetési alap befektetési alapkezelőjénél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó jelentést helyesbítsék, és gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3) Ha az éves jelentés jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves jelentés lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Sztv.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek bemutatni.
197. § (1) A befektetési alapkezelő, a befektetési alapkezelőben
a) tagi részesedéssel rendelkező,
b) tagi részesedést szerezni kívánó,
c) vezető állású, és
d) alkalmazottként foglalkoztatott
személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró
a) felügyeleti hatósággal,
b) a Befektető-védelmi Alappal,
c) az MNB-vel,
d) az Állami Számvevőszékkel,
e) állami adóhatósággal,
f) a Gazdasági Versenyhivatallal,
g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt kormányzati ellenőrzési szervvel,
h) nemzetbiztonsági szolgálattal
szemben.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (a továbbiakban: OLAF)
szemben.
(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése.
(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(6) Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
198. § (1) A befektetési alapkezelő, illetve a befektetési alapkezelő vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
(2) A befektetési alapkezelő az értékpapírtitkot harmadik személynek – az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett – csak akkor adja ki, ha
a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad,
b) a 199. § (1), (2) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
c) a befektetési alapkezelő ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.
199. § (1) A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) az MNB-vel, a Befektető-védelmi Alappal, az Országos Betétbiztosítási Alappal, az Állami Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal,
b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, a Kormány által kijelölt kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző OLAF-fal,
c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,
d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,
f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,
k) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal
szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén.
(2) A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetve továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,
c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektető-védelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
e) a befektetési alapkezelő az Art. 52. § (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.
(3) A (2) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni
a) azt az ügyfelet vagy számlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.
(4) Nem kell a (3) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.
(6) A 198. § (1) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési alapkezelő az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(7) A befektetési alapkezelő a 198. § (2) bekezdésében, e § (1)–(2) és (6) bekezdésében, valamint a 200. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását – a 198. § (1) bekezdésére történő hivatkozással – nem tagadhatja meg.
(8) Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
200. § (1) A befektetési alapkezelő a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla
a) kábítószerrel való visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g) bennfentes kereskedelemmel,
h) piacbefolyásolással
van összefüggésben.
(2) A 199. § (1) bekezdés e), g) és h) pontjai, valamint az e § (1) bekezdésében foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.
201. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló szabályokat;
b) a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.
202. § (1) E törvény – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–154. §, a 162–201. §, a 203. §, a 205–241. §, a 243–244. §, a 257–259. §, a 261. §, a 268–269. §, 271. §, a 275. §, a 278–279. §, a 296. § (6) bekezdése, a 298. § 2014. március 15-én lép hatályba.
(3) A 285. § (3), (4), (8), (16), (23) bekezdése és a 288. § 2014. április 1-jén lép hatályba.
(4) A 293. § (5) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.
(5) A 285. § (7), (15) és (24) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.
(6) A 281. § (1), (3)–(4) és (6)–(8) bekezdése és a 286. § (2) bekezdése 2014. október 1-jén lép hatályba.
(7) A 281. § (2) bekezdése 2014. december 1-jén lép hatályba.
(8) E törvény 155–161. §-a az Európai Bizottság – az ABAK-irányelv 67. cikk (6) bekezdése alapján elfogadandó – felhatalmazáson alapuló jogi aktusának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.
(9) A 155–161. § hatálybalépésének naptári napját a miniszter az Európai Bizottság (8) bekezdésben meghatározott jogi aktusa meghozatalát követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
203. § (1) Azok a vállalkozások, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet, vagy a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végeznek, e törvény hatálybalépésének napjától pedig ABAK-nak minősülnek, az engedélyezett tevékenységet 2014. július 22-ig folytathatják azzal, hogy e törvény rendelkezéseinek történő megfelelést a Felügyelet irányába 2014. július 22-ig kötelesek igazolni. A megfelelés igazolására csatolni kell az ABAK igazgatósága elnökének (vezérigazgatójának) vagy az ügyvezetőnek a nyilatkozatát arról, hogy az ABAK e törvény rendelkezéseinek megfelel.
(2) Az 59. §, valamint a 120. § és a 121. § szabályai nem alkalmazandóak azon ABA-k befektetési jegyeire, amelyeket e törvény hatálybalépésének napját megelőzően e törvénnyel, illetve a Tpt.-vel összhangban összeállított és közzétett tájékoztató szerint nyilvánosan hoztak forgalomba, mindaddig, amíg az említett tájékoztató érvényes.
(3) Azok a vállalkozások, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet, vagy a Tpt. szerinti kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végeznek, és e törvény hatálybalépését megelőzően zárt végű, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény szabályai szerinti befektetési alapokat és a Tpt. szerinti kockázati tőkealapokat kezelnek, valamint 2014. július 22-t követően nem eszközölnek további befektetést, továbbra is az e törvény szerinti engedély nélkül kezelhetik az e törvény hatálybalépését követően ABA-nak minősülő alapokat.
(4) A Magyarországon székhellyel rendelkező ABAK köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt ABA kezelési szabályzata és – nyilvános ABA esetében – tájékoztatója a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hatálybalépését követően elhatározott első módosítása során, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig megfeleljen a 3., illetve az 5. mellékletnek.
204. § (1) A 242. §, a 243. § és a 255. § az Alaptörvény 41. cikk (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 282. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 287. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 291. § és a 293. § (16) és (22) bekezdése az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
205. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás),
b) a Bizottság 2010. július 1-jei 2010/43/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról,
c) a Bizottság 2010. július 1-jei 2010/44/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról,
d) az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-án kelt 2011/61/EU irányelve az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról.
(2) E törvény
a) a Bizottság 2010. július 1-jei, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 583/2010/EU rendeletének,
b) a Bizottság 2010. július 1-jei, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 584/2010/EU rendeletének,
c) a Bizottság 2012. december 19-i a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének,
d) az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendeletének,
e) az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendeletének,
f) a Bizottság 2013. május 15-i a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló 447/2013/EU végrehajtási rendeletének,
g) a Bizottság 2013. május 15-i a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló 448/2013/EU végrehajtási rendeletének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
206. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„36. elszámolási rendszer: pénzügyi eszközre kötött ügyletekre vonatkozó megbízások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, elszámolására, illetve teljesítésére vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás,”
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„60. intézményi befektető:
a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,”
207. § A Tpt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.
(2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza:
a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét,
b) a kibocsátásról szóló döntést és a döntés meghozatalának időpontját,
c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,
d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és
e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását.
(3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.”
208. § A Tpt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával.
(2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul értesíti a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.
(3) Az értékpapír-számlavezető – a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről értesíti a számlatulajdonost. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges.
(4) Amennyiben az értékpapír előállítása során a kibocsátó által megadott adatok alapján a dematerializált értékpapír tulajdonosát az értékpapír számlavezető nem éri el, az értékpapír-számlavezető az előállítás alatt álló értékpapírt továbbítja a központi értéktár által a kibocsátó nevén erre a célra vezetett értékpapírszámlára. A jóváírt értékpapírok az erre a célra nevesített értékpapírszámlán 6 hónapig tarthatók, ezen időszakon belül a kibocsátó köteles a központi értéktár részére utasítást adni az értékpapírok értékpapír-számlavezetők részére történő allokálására vagy azok törlésére.
(5) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.”
209. § A Tpt. 12/A. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az átalakítás során be nem azonosított részvényes dematerializált részvénye helyébe lépő nyomdai úton előállított részvényt a kibocsátó az átalakítástól számított hat hónapon belül – befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével – értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen leszállítja az alaptőkét.
(9) A be nem azonosított részvényes utólag követelheti a dematerializált részvény helyébe lépett nyomdai úton előállított részvény kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, akkor a nyomdai úton előállított részvény ellenértékét. Az értékesített nyomdai úton előállított részvény ellenértékének összegét a jogosult jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. Az átalakítási folyamatot követően beazonosított részvényes az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. A részvény kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek.”
210. § A Tpt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § (1) Dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani.
(2) A tulajdonosi megfeleltetés esetén az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő felügyeleti határozatban vagy a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált értékpapírral rendelkeznek.
(3) A tulajdonosi megfeleltetés során, amennyiben az olyan kibocsátó kérelmére indul, amely befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve központi értéktár, az értékpapírszámla-vezető a kibocsátó részvényeit jegyző értékpapírszámla-tulajdonosairól a központi értéktárnak köteles átadni a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének, továbbá jogszabály eltérő rendelkezése esetén a részvény szerzésének időpontját.
(4) Dematerializált részvény esetén – ha a tulajdonosi megfeleltetésre a kibocsátó kérelme alapján kerül sor – azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatai és részvényeinek darabszáma átadására kerül sor, akik a tulajdonosi megfeleltetésre vonatkozó kibocsátói kérelemben meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált részvénnyel rendelkeznek, és nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem rendelkeztek a részvénykönyvbe történő bejegyzés megtiltásáról, vagy nem kérték törlésüket.
(5) A kibocsátó és a Felügyelet jogosult a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a tulajdonosi megfeleltetés alapján rendelkezésre álló adatokat az Országos Betétbiztosítási Alapnak átadni.”
211. § A Tpt. 168. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.”
212. § A Tpt. 321. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetve számlapénz elszámolással. Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.”
213. § A Tpt. 335. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az elszámolóház elszámolási tevékenységen kívül kizárólag:)
„k) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti valamennyi kereskedési adattári,”
(tevékenységet végezhet.)
214. § A Tpt. 335/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetéssel, befektetési szolgáltatással, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel vagy erre vonatkozó szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással, egyensúlyozó platformon nyújtott szolgáltatással, valamint külön törvényben meghatározott szervezett piac számára nyújtott szolgáltatással kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében végezhet.”
215. § A Tpt. 336. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A központi értéktár központi értéktári tevékenységen kívül kizárólag:)
„h) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kereskedési adattári tevékenységet”
(folytathat.)
216. § A Tpt. 338. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az elszámolóházi tevékenység mellett végezhető, a 335. § (3) bekezdés k) pontjában foglalt tevékenységre a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályai az irányadók.”
217. § A Tpt. 340. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóház pénzügyi szolgáltatási tevékenységére a Hpt. rendelkezéseit, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig a Bszt. rendelkezéseit az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
218. § A Tpt. 340/A. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A központi értéktári tevékenység mellett végezhető, a 336. § (2) bekezdés h) pontjában foglalt tevékenység végzésére a 648/2012/EU rendelet szabályai az irányadók.”
219. § (1) A Tpt. 340/D. § (2) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult]
„e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos pénzügyi teljesítés lebonyolítása érdekében végezni,
f) a fenti tevékenységeket segítő kiegészítő tevékenységként informatikai, adatszolgáltatási, valamint oktatási tevékenységet végezni, valamint”
(2) A Tpt. 340/D. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult]
„g) a központi értéktár vagy az elszámolóház által kiszervezett tevékenységet végezni.”
220. § A Tpt. 340/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340/F. § (1) A Felügyelet a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlament és tanácsi rendeletében meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi.
(2) A Felügyelet a központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi eszközben megkötött ügyletek elszámolását és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő fél átvette.”
221. § A Tpt. 341. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A központi értéktárban – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – tulajdoni részesedést szerezhet:]
„h) a központi szerződő fél.”
222. § (1) A Tpt. 342. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi értéktárban minősített befolyást szerző vagy meglévő befolyását módosító személy – ha a befolyásának mértéke eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven vagy száz százalékot – a befolyásszerzést két munkanapon belül)
„b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve központi szerződő felet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.”
(2) A Tpt. 342. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A központi értéktárban az (1) bekezdésben meghatározott befolyással rendelkező személy – ha befolyásának mértéke a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt, kilencven százalék alá csökken vagy megszűnik – a befolyásszerzést két munkanapon belül – a bejelentés pillanatában meglévő befolyás mértékének megjelölésével –]
„b) tájékoztatja azt az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve központi szerződő felet, amellyel a központi értéktárnak hatályos megállapodása van.”
223. § A Tpt. 350/E. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
