(3) A 62/G. § (2) bekezdésétől eltérően, a 2014. december 1-jét megelőzően beérkezett nyilatkozatok tekintetében a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a korábban tett nyilatkozatot tekinti hatályosnak és ennek megfelelően értesíti az érintett nyilatkozatadat-szolgáltatókat.
(4) Az azonos nyilatkozattevő által több nyilatkozatadat-szolgáltatónál tett nyilatkozat vagy visszavonó rendelkezés esetén a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás az (1) bekezdés szerinti adatok tekintetében 2014. december 1-jéig biztosítja a 62/G. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülését.”
(7) A Pft. a 18. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
(8) Hatályát veszti a Pft. 36/A. § (12) bekezdése.
282. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:
„(2f) Nem képezi a Nemzeti Földalap részét a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges földrészlet, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban milyen művelési ággal, vagy kivett megnevezéssel van nyilvántartva.”
283. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 98/O. §-a a következő (12a) és (12b) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) Amennyiben az érintett vezetői munkakörbe vagy pénzügyi nyomozói munkakörbe kerül kinevezésre, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba kerül átsorolására, illetve ha a 31/A. § szerinti címadományozásra kerül sor, az érintett illetményének megállapítása során az általános szabályokat kell irányadónak tekinteni, a továbbiakban illetménykülönbözet címén illetményelem nem állapítható meg, nem tartható nyilván.
(12b) Amennyiben az érintett illetménye a (12a) bekezdés alapján került megállapításra, és vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe, pénzügyi nyomozói munkakörből nem pénzügyi nyomozói munkakörbe kerül kinevezésre, illetve a 31/A. § alapján adományozott címe visszavonásra kerül, illetményét a 20. § szerinti besorolása alapján kell megállapítani, továbbá részére a (12a) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedést megelőzően nyilvántartott illetménykülönbözet összegét is meg kell állapítani – szükség szerint az (1) bekezdés b) pontja szerinti korrekcióval – és jelen § alapján nyilván kell tartani.”
284. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)
„9. lakóingatlan:
a) lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan – ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki – a hozzá tartozó földrészlettel, az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese, valamint
b) minden olyan egyéb ingatlan, ami legalább 2011. január 1-jétől a hiteladós bejelentett lakóhelye;”
285. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerint az 1. melléklet határozza meg. A termékdíjköteles termékek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szereplő kódszámokkal kerülnek azonosításra.”
(2) A Ktdt. 2. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„1a. alapanyagként történő felhasználás: a termékdíjköteles termék oly módon történő felhasználása, amely során a termékdíjköteles termék a technológiai eljárás szerint épül be egy másik termékbe, elveszítve az eredeti tulajdonságait;”
(3) A Ktdt. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„6. csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben
a) 30 kg akkumulátort,
b) csomagolószer termékkör esetén
ba) 3000 kg üveget,
bb) 300 kg – a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított – műanyagot,
bc) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táskát,
bd) 300 kg társított vagy rétegzett csomagolószert,
be) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil csomagolószert,
bf) 300 kg fém csomagolószert,
bg) 300 kg egyéb csomagolószert,
azonban a bb)–bg) alpontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolószert,
c) 40 kg egyéb kőolajterméket,
d) elektromos, elektronikai berendezés termékkör esetében,
da) 40 kg háztartási nagygépet,
db) 40 kg háztartási kisgépet,
dc) 40 kg információs (IT) és távközlési berendezést, kivéve a rádiótelefon készüléket,
dd) 40 kg szórakoztató elektronikai cikket,
de) 40 kg barkácsgépet, szerszámot,
df) 10 kg játékot, szabadidős és sportfelszerelést,
dg) 10 kg ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközt,
dh) 10 kg adagoló automatát,
di) 5 kg rádiótelefon készüléket
mindösszesen legfeljebb 100 kg elektromos, elektronikai terméket;
e) 60 kg gumiabroncsot,
f) 100 kg reklámhordozó papírt
meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket – kizárólag végfelhasználó vevő részére – belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett;”
(4) A Ktdt. 2. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„30. termékdíjátalány: a csekély mennyiségű kibocsátó, továbbá a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;”
(5) A Ktdt. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak. A gyártási selejt, hulladék a hulladékkezelési teljesítményben nem számolható el.”
(6) A Ktdt. 3. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Saját célú felhasználás címén keletkezik termékdíj-kötelezettség:)
„b) a termékdíjköteles termék éves kibocsátási mennyiségéből 0,5%-ot meghaladó mennyiségű ténylegesen bekövetkezett hiány mennyiségére, vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése esetén – az elháríthatatlan külső okból bekövetkezett megsemmisülés kivételével – a megsemmisült mennyiségre.”
(7) A Ktdt. I. Fejezete a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. Termékdíj raktár
9/A. § (1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek, egyéni vállalkozónak engedélyezhető
a) aki vagy amely a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,
b) aki vagy amely olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,
c) akinek vagy amelynek az állami adó- és vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása – kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek –, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn,
d) amely nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
e) amely – ipari termékdíj raktár esetében – a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,
f) aki vagy amely termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és
g) amelynek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó
ga) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt vagy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
(2) Az engedély legfeljebb öt évre adható, amely az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén újabb öt évre meghosszabbítható.
(3) Termékdíj raktár üzemeltetése olyan belföldi ingatlanra engedélyezhető, ahol az e törvény végrehajtási rendeletében megállapított feltételek szerint termékdíjköteles termék tárolható, illetve feldolgozható, előállítható.
(4) A termékdíj raktár üzemeltetésének feltételeit – az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak alapján – az engedélyben kell meghatározni.
(5) A termékdíj raktár engedélyesére e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a kötelezettre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A termékdíj raktár engedélyese felelős a termékdíj raktárba beszállított termékdíjköteles termékkel kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.
(6) A termékdíj raktárban
a) nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, ha az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított, és
b) a termékdíjköteles termék kereskedelmi termékdíj raktárban történő, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kezelése
is végezhető.
(7) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a) a termékdíj raktár engedélyese az ellenőrzés során megállapított hiányosság megszüntetésére vonatkozó felszólításban meghatározott határidőn belül a megállapított hiányosságot nem szüntette meg;
b) a termékdíj raktár engedélyes vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
bb) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték vagy még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól;
c) a termékdíj raktár engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn.
(8) A termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó hatósági bizonyítvánnyal igazolja az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállását, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére – a termékdíj raktár üzemeltetéséhez szükséges engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállására vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(9) Az állami adóhatóság a termékdíj raktár üzemeltetésének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó tekintetében fennáll-e a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennáll-e.
(10) A (8) és (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság
a) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy
b) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(11) Az engedélyesnek a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát vagy az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.
(12) A termékdíj raktárban kiskereskedelmi értékesítés – a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag nem csomagolási célú felhasználója, továbbá a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utas részére történő értékesítés kivételével –, továbbá bizományosi értékesítés nem végezhető.”
(8) A Ktdt. 10. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A tárgyévet megelőzően az állami adóhatóság nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan termékdíj átalány-fizetést választó kötelezettnek az (1) bekezdés szerinti bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie. E bekezdés szerinti bejelentést a kötelezettnek tárgyévenként nem kell megismételnie, ha a bejelentés alapjául szolgáló termékdíj átalány-fizetési kötelezettség feltételei változatlanul fennállnak.”
(9) A Ktdt. 10. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bejelentést termék- és anyagáramonként, tárgyévre vonatkozóan teszi meg.
(9) A kötelezett az e § szerinti bejelentését az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adattartalommal, elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság felé. A termékdíj-kötelezettségre kiható változásnak minősül, ha az adatok bármelyike módosul.”
(10) A Ktdt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kötelezettnek az e § szerinti bevallási kötelezettségét számviteli bizonylattal, és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilvántartás szerinti adattartalommal megegyezően kell teljesítenie az állami adóhatóság felé.”
(11) A Ktdt. 12/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is.”
(12) A Ktdt. 13. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a visszaigénylésre jogosult vevő igénye alapján a kötelezettnek, illetve a kötelezett vevőinek a számlán fel kell tüntetni a termékdíjköteles termék környezetvédelmi termékkódját (a továbbiakban: KT kód), csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus kódját (a továbbiakban: CsK kód), a termékdíj mértékét és összegét, továbbá a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait. Megfizetést igazoló dokumentumok adatai közül – legalább a termék első belföldi forgalombahozatalakor – a kötelezett által kibocsátott számla számát, keltét, a kötelezett nevét, címét, adószámát a számlának tartalmaznia kell.
(4) Nem kell a számlán záradékot feltüntetni – a 3. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltak alkalmazása kivétellel – a csomagolószer kiskereskedelmi értékesítése esetén.”
(13) A Ktdt. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 14. § a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A termékdíj-kötelezettséget e § alapján átvállalót kötelezettnek kell tekinteni és a termékdíj-kötelezettséggel összefüggő jogok az átvállaló felet illetik, továbbá a kötelezettségek az átvállaló felet terhelik.
(3) A termékdíj-kötelezettség
a) számlán történő átvállalása esetén, vagy
b) szerződéssel történő átvállalás esetén a szerződés hatályosságának időszaka alatt,
az 5. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban száll át az átvállalóra.
(3a) Hibás teljesítés esetén a termékdíj-kötelezettség nem száll át az átvállalóra. Hibás a teljesítés, ha az átvállalás nem a kötelezettől történt, a záradékszöveg nem kerül a számlán feltüntetésre vagy a termékdíj nem a hatályos díjtétellel került kiszámításra. Nem minősül a követelmény hibás teljesítésének a betűhiba, ide nem értve a záradékszövegben történő jogszabályi helyre való hivatkozást.”
(14) A Ktdt. 14. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Szerződés alapján legfeljebb 3 év időtartamra vállalható át a kötelezettség.
(8) Az (5) bekezdés a) pontja szerint tárgynegyedévben átvállalt termékdíjköteles termék mennyisége 60%-ának külföldre értékesítését az átvállalás tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani, ellenkező esetben a 366. napon a termékdíj-kötelezettség – az átvállalás napján hatályos szabályok szerint – beáll az átvállalónál, a ki nem szállított mennyiség tekintetében. A kiszállítás mértékének elmaradása esetén az állami adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.”
(15) A Ktdt. 12. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § Az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a szerződésnek az állami adó- és vámhatóság részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges. A nyilvántartásba vételre, módosításra vagy a nyilvántartásból történő törlésre vonatkozó kérelmet a szerződés vagy a szerződésmódosítás, továbbá a szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell elektronikus úton megküldeni az állami adó- és vámhatóságnak. A szerződés nyilvántartásba vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vételének napjától, vagy ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodnak meg, a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti.”
(16) A Ktdt. 15. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A csekély mennyiségű kibocsátó, továbbá a (4) bekezdésben foglalt éves értékesítési nettó árbevétellel rendelkező, valamint a tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett termékdíjátalány fizetésére jogosult.
(3) A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:
a) akkumulátor termékáram esetén 2 000 Ft/év;
b) csomagolószer termékáram esetén 12 000 Ft/év;
c) egyéb kőolajtermék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
d) elektromos, elektronikai berendezés termékáram esetén 10 000 Ft/év;
e) gumiabroncs termékáram esetén 3 000 Ft/év;
f) reklámhordozó papír termékáram esetén 6 000 Ft/év.”
(17) A Ktdt. III. Fejezete a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
„14/A. Az egyéni hulladékkezelés
16/A. § (1) Egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen történő gyűjtést jelenti, ha erre a célra közösen finanszírozott és működtetett gyűjtőrendszert hoznak létre, és ezt az ellenőrzés során igazolni is tudják.
(2) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett jogosult a magánszemély vevőtől lakossági gyűjtésben a 3. mellékletében meghatározott kategóriák szerinti azonos anyagáramú homogén hulladékok visszagyűjtésére, ideértve azon csomagolási hulladékok visszavételét is, amelyet más hozott forgalomba.
(3) Az e törvényben meghatározott egyéni hulladékkezelés teljesítése során a kötelezett az általa tárgyévben elsőként belföldi forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termékek mennyiségét veszi alapul. A gyártási selejt vagy hulladék nem vehető figyelembe a hulladékhasznosítási teljesítményben, ha arra a környezetvédelmi termékdíj nem került megfizetésre.
(4) Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett saját célú felhasználás mellett a telephelyén magánszemély vevőtől is végez gyűjtést, az azonos típusú hulladékok tekintetében a saját célú felhasználás és forgalomba hozott termékdíjköteles termék együttes mennyiségeire vonatkozóan az összes gyűjtött hulladékból összesítve teljesítheti a kötelezett a hulladékkezelést.
(5) Az egyéni hulladékkezelők adott termék- és anyagáramra vonatkozóan teljesíthetik kötelezettségüket begyűjtést végző teljesítésben közreműködőn keresztül is.
(6) A teljesítésben közreműködők az általuk gyűjtött hulladék mennyiségének az ugyanezen hulladéknak az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OHÜ) felé elszámolt mennyiségével csökkentett mennyiségét számolhatják el a szerződött egyéni hulladékkezelők felé.
(7) A teljesítésben közreműködők a szerződött egyéni hulladékkezelők (6) bekezdésben meghatározott termékeire vonatkozó kibocsátási arányának megfelelően osztják el az egyéni teljesítők között az általuk begyűjtött és hasznosításra átadott mennyiséget.
(8) Az egyéni hulladékkezelést végző kötelezett negyedéves bevallásában a tárgyév befejezett negyedéveinek és a bevallás benyújtásáig hasznosításra történő, igazolt átvételének mennyiségeit összesítve, valamint kibocsátásainak mennyiségeit összesítve veszi figyelembe, és ennek megfelelően számolja ki a 3. mellékletben meghatározott eljárás szerint a lezárt negyedévek összesített kötelezettségét, amelyből a tárgyévben lezárt negyedévek után megfizetett termékdíjat levonja. Az így számított különbözet képezi az adott negyedév után megfizetendő termékdíjat. Amennyiben a számítás eredménye negatív, akkor az adott negyedévben a megfizetést nem kell teljesíteni.
(9) Amennyiben a tárgyévben hulladékhasznosításra átadott mennyiség tényleges hasznosítása a hasznosítást végzők tárgyévet követő február 20-ig kiadott igazolásai alapján maradéktalanul nem teljesült, akkor az egyéni hulladékkezelést végzőnek a tárgyévi hulladékkezelési számítást el kell végezni a (8) bekezdésben meghatározott eljárás szerint, de a ténylegesen hasznosított, a (3) bekezdés szerinti mennyiség figyelembevételével. A termékdíj-különbözetet a tárgyév utolsó negyedévi bevallásának önellenőrzésével kell bevallani és megfizetni.”
(18) A Ktdt. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötelezett az általa befizetett egyéb kőolajtermék termékdíját visszaigényelheti, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált, a kötelezettnél termékdíjköteles egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét igazolja.”
(19) A Ktdt. 25. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása során keletkező gyártási selejt és hulladék mennyiségére is visszaigényelhető a termékdíj, de ebben az esetben a gyártási selejt és hulladék mennyisége a hulladékhasznosítási teljesítmény számításánál nem vehető figyelembe.
(7) A 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés mellett a 3. § (9) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás nem alkalmazható.”
(20) A Ktdt. VI. Fejezete a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A termékdíjat azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése ténylegesen és igazolható módon megtörtént.
(2) A termékdíj visszaigénylésére – a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés kivételével – a visszaigénylésre való jogosultság keletkezésének időpontja szerinti tárgyidőszakra vonatkozó bevallásban kerülhet sor.
(3) A visszaigénylés mértéke – a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés és a termékdíj-előleg visszaigénylése kivételével – a termékdíjköteles termék forgalomba hozója által az árban felszámított és a kiállított számlán feltüntetett termékdíj.
(4) Külföldre történő értékesítés esetén nem lehet a termékdíjat visszaigényelni a használt vagy hulladékká vált termékdíjköteles termék után, kivéve
a) az újrahasználható csomagolószer-nyilvántartásban található csomagolószer, illetve
b) az egyéb kőolajtermék
esetében.
(5) A 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés a tárgynegyedévben hasznosításra átadott használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségére, ha a kötelezett egyben hasznosító is, akkor az általa hasznosításra átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségére vehető igénybe. Abban az esetben, ha a kötelezett saját maga hasznosítja a saját célra felhasznált termékdíjköteles kenőolajból keletkezett használt vagy hulladékká vált kenőolajat, a visszaigénylés alapja a hasznosított használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. A negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített összegét.
(6) A 25. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott esetben a negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített összegét.”
(21) A Ktdt. 27/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén a belföldi megrendelő írásban nyilatkozik a megrendelés, de legkésőbb a szerződéskötés során a nyomdai szolgáltatást teljesítő felé arról, hogy az általa megrendelt termék – annak mellékletét is ideértve – reklámhordozó papírnak minősül-e. Amennyiben a megrendelés nem termékdíjköteles reklámhordozó papír előállítására vonatkozik, úgy a megrendelőnek jeleznie kell, hogy a megrendelt áru a 2. § 26. pontjában meghatározott reklámhordozó papír definíció melyik alpontja szerint nem tartozik a reklámhordozó papír fogalma alá. A valótlanul nyilatkozó megrendelő termékdíj-kötelezetté válik.
(2) A megrendelést teljesítő köteles 6 évig megőrizni az általa előállított reklámhordozó papír termék elektronikus vagy nyomtatott példányát, és azt az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése, hatósági eljárása során kérésre bemutatni.”
(22) A Ktdt. 30. alcíme a következő 40/C. §-sal egészül ki:
„40/C. § (1) A 2013. december 31-ig az állami adó- és vámhatóságnak a 14. § (5) bekezdés a) pontja alapján jogszerűen bejelentett szerződéses átvállalások hatályosak a bejelentett időszak végéig, és nem kell az átvállalási szerződést módosítani, valamint azt ismételten bejelenteni a 14. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti jogcím alapján.
(2) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 1.) módosított 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti termékdíj visszaigénylési jogcím a külföldre igazoltan kiszállított csomagolószerek esetében 2014. január 1-jétől alkalmazható.”
(23) A Ktdt. 30. alcíme a következő 40/D. §-sal egészül ki:
„40/D. § (1) A csekély mennyiségű kibocsátó a 2014. év tekintetében a 10. § (3a) bekezdésében meghatározott bejelentést 2014. április 20-ig teheti meg. E bekezdés szerinti bejelentéssel a 2014. év tekintetében más jogcímre való bejelentés megváltoztatható.
(2) A Módtv. 1. hatálybalépésekor csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezettként az állami adóhatósághoz bejelentkezett kötelezettet úgy kell tekinteni, hogy bejelentését csekély mennyiségű kibocsátóként tette meg.
(3) A csekély mennyiségű kibocsátó – a (2) bekezdésben foglalt kötelezett kivételével – a termékdíj átalány-fizetést a 2014. évi tárgyév (adóév) utolsó három negyedévében forgalomba hozott, saját célra felhasznált, vagy készletre vett termékdíjköteles termék tekintetében veheti igénybe, legfeljebb a 2. § 6. pontjában foglalt mennyiség erejéig, a 15. § (2) bekezdésében foglalt termékdíjátalány megfizetése mellett.
(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezett a termékdíj átalány-fizetést a teljes tárgyév (adóév) tekintetében igénybe veheti azzal, hogy a 2014. évi tárgyév (adóév) első negyedévében kibocsátott csomagolószer a 2. § 6. pontjában foglalt teljes mennyiségbe beszámít.
(5) A (2) bekezdésben foglalt kötelezett, ha a 2. § 6. pontja szerinti, a csomagolószeren kívüli mennyiséget a 2014. évben túllépi, a 2014. év tekintetében a csomagolószerre vonatkozó termékdíj átalány-fizetésre jogosult marad.”
(24) A Ktdt. 30. alcíme a következő 40/E. §-sal egészül ki:
„40/E. § A 2014. július 1-jét megelőzően az állami adó- és vámhatóságnak jogszerűen bejelentett szerződéses átvállalások hatályosak a bejelentett átvállalási időszak végéig, és nem kell az átvállalási szerződés nyilvántartásba vételét kérni, ha az adatokban változás nem következik be.”
(25) A Ktdt. 1. melléklete helyébe a 19. melléklet lép.
(26) A Ktdt.
1. 7. § (2) bekezdésében az „a törvény 2. melléklete állapítja meg.” szövegrész helyébe az „a 2. melléklet állapítja meg (kollektív teljesítés).”,
2. 11. § (3) bekezdésében a „bevallási és nyilvántartási” szövegrész helyébe a „bevallási, nyilvántartási, továbbá számlazáradékolási”,
3. 19. § (1) bekezdésében az „Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OHÜ)” szövegrész helyébe az „OHÜ”, és
4. 25. § (1) bekezdés f) pontjában a „27. § (3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „4. § (2) bekezdés d) pontjában”
szöveg lép.
(27) Hatályát veszti a Ktdt. 12/A. § (1) bekezdésében az „– e törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint –” szövegrész.
286. § (1) A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHRtv.) 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés b)–c), f)–g) és l) pontjában foglalt tevékenységek, ideértve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 29. pontja és 5. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jelzáloghitelezést és a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 28. §-a szerinti kölcsönnyújtást is;”
(2) A KHRtv. 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A KHR kezelésére engedélyt az kaphat, aki a Hpt. 18. §-ában foglalt feltételeken túl az alábbi feltételeknek is megfelel:)
„c) a hitelreferencia-szolgáltatást főtevékenységként végzi,”
287. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek tv.) 242. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„242. § (1) Az 50–55. §-t, az 56. § (2)–(3) bekezdését, az 57–72. §-t első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő általános nemzetiségi önkormányzati választásokon kell alkalmazni.
(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választását megelőzően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a huszonöt főt eléri. Az 56. § (1) bekezdését első alkalommal a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásán kell alkalmazni.”
288. § (1) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) a következő 10/A. alcímmel egészül ki:
„10/A. Egyes termékek piacfelügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos különös rendelkezések
17/A. § (1) Felvonót és mozgólépcsőt létesíteni, áthelyezni, átalakítani, a létesítést követően használatba venni és műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatukat elvégezni az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatóság engedélyével (nyilvántartásba vételével) lehet.
(2) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) közhitelű hatósági nyilvántartást vezet a felvonók és mozgólépcsők kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatát végző ellenőrökről (a továbbiakban: ellenőrök). A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az ellenőr nevét, születésének helyét és időpontját, az ellenőr képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek meghatározását.
(3) A MKEH az ellenőrök jegyzékét honlapján közzéteszi, amely tartalmazza az ellenőr nevét, az ellenőri engedély számát, továbbá – ha ahhoz az ellenőr előzetesen hozzájárult – a hatósági nyilvántartásba bejelentett lakcímét, székhelyét, a telefonszámát, a faxszámát és az elektronikus postacímét.”
(2) A Pftv. 30. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„d) a felvonók és mozgólépcsők létesítésével összefüggő engedélyezésre, üzemeltetésére, ellenőrzésére, az eljáró hatóság kijelölésére, feladataira és eljárására, a felvonó szakértői, tervezői és ellenőri tevékenységre, a felvonók és mozgólépcsők (mozgójárdák), valamint az ezekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben határozza meg.)
(3) A Pftv. 30. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a nyilvántartott szervezetek és a felvonó- és mozgólépcső ellenőrök engedélyezéséért és a nyilvántartásba vételért, a felvonók és mozgólépcsők nyilvántartásának vezetéséért, beleértve a nyilvántartásba vételt is, továbbá a felvonók és mozgólépcsők létesítésének, használatbavételének, áthelyezésének, átalakításának, megszüntetésének és ismételt üzemeltetésének engedélyezéséért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”
289. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § Ha törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján valamely közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására az agrárkamara jogosult, akkor – törvény eltérő rendelkezése hiányában – első fokon az agrárkamara megyei ügyintéző szervezete, másodfokon az agrárkamara országos ügyintéző szervezete jár el.”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akinek kamarai tagsági viszonya kizárólag a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi CCXLVII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 18. § b)–c) pontjával megállapított rendelkezéseken alapul, tagsági viszonya 2013. december 31. napján a törvény alapján megszűnik, az általuk befizetett 2013. évre esedékes kamarai tagdíjat kérelemre 60 napon belül vissza kell fizetni.”
290. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 82. alcíme a következő 140/A. §-sal egészül ki:
„140/A. § Az altiszti és a legénységi állomány tagja havonta tízezer forint kiegészítő juttatásra jogosult, melyet az illetménnyel együtt kell folyósítani.”
(2) A Hjt. 141. alcíme a következő 247/A. §-sal egészül ki:
„247/A. § A 140/A. §-ban meghatározott kiegészítő juttatásnak a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel megállapított szabályait 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.”
(3) Hatályát veszti a Hjt. 144. alcíme.
291. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 68. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás terjeszthető elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A képviselő-testület döntése ellen további jogorvoslatnak, panasznak, felszólalásnak nincs helye.”
(2) A Földforgalmi tv. 72. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„i) a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogás elbírálásának részletes szabályait.”
292. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 271. §-a.
293. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) I. fejezete a következő 2/A–2/C. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A föld tulajdonjoga vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyásával, a szerzési feltételek és korlátozások hatósági ellenőrzésével összefüggésben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy (a továbbiakban: személyi azonosítóval nem rendelkező személy) számára, e személynek az ingatlan-nyilvántartásba, a földhasználati nyilvántartásba, valamint a földművesekről és a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásba vétele során – a földhivatali információs rendszer keretében – belső egyedi azonosítót kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti belső egyedi azonosító olyan számjegysor, amely az (1) bekezdésben meghatározott célból, az ott meghatározott nyilvántartásokban a személyi azonosítóval nem rendelkező személyt egyértelműen azonosítja, az e nyilvántartásokban való egyedi azonosítását szolgálja.
(3) A személyi azonosítóval nem rendelkező személy belső egyedi azonosítója tizennégy jegyű szám, amelynek 1. számjegye konstans 8-as szám, a 2–8. számjegye a természetes személy nemének megfelelő kódszám, a születési évének utolsó két számjegye, valamint a születés hónapja és napja, a 9–14 számjegye technikai azonosító szám, valamint az állampolgárságának megfelelő kódszám.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokat vezető ingatlanügyi hatóság, illetve mezőgazdasági igazgatási szerv a belső egyedi azonosítót kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott célból kezelheti, azt csak egymás között továbbíthatja, és az a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás során nem tüntethető fel a nyilvántartásokból bármilyen módon és eszközzel szolgáltatott okiratokon.
(5) Az ingatlanügyi hatóság, illetve mezőgazdasági igazgatási szerv a személyi azonosítóval nem rendelkező személynek az (1) bekezdésben meghatározott valamely nyilvántartásba való első bejegyzése alkalmával állapítja meg a belső egyedi azonosítót. A személyi azonosítóval nem rendelkező személynek csak egy belső egyedi azonosítója lehet.
(6) A személyi azonosítóval nem rendelkező személy a belső egyedi azonosítót köteles megadni az ingatlan-nyilvántartással, a földhasználati nyilvántartással, valamint a földművesekről és a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban, feltéve ha arról a (7) bekezdésben meghatározottak szerint tájékoztatást kapott.
(7) A személyi azonosítóval nem rendelkező személyt a belső egyedi azonosítóról az ingatlan-nyilvántartásba, a földhasználati nyilvántartásba, vagy a földművesekről és a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásba való első alkalommal történő bejegyzésével egyidejűleg kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint a belső egyedi azonosító mit szolgál, továbbá a személyi azonosítóval nem rendelkező személynek a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségére.
2/B. § (1) A statisztikai azonosítóval, cégjegyzékszámmal nem rendelkező tagállami vagy külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet belső egyedi azonosítója legfeljebb tíz jegyű szám, amelynek az első nyolc számjegye a gazdálkodó szervezet egyedileg képzett technikai azonosítóját, az utolsó két számjegye a székhely szerinti államnak megfelelő kódszámot tartalmazza.
(2) A statisztikai azonosítóval, cégjegyzékszámmal nem rendelkező tagállami vagy külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a 2/A. § (1)–(2) bekezdésében és a (4)–(7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
2/C. § Az e törvényben meghatározott nyilvántartások adattartalma, és a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatások tekintetében, ott ahol a törvény személyi azonosítóról vagy statisztikai azonosítóról és cégjegyzékszámról rendelkezik, a személyi azonosítóval nem rendelkező személy és a tagállami vagy külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet tekintetében a 2/A. § és a 2/B. § szerinti belső egyedi azonosítót kell érteni.”
(2) A Fétv. 13. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„13. § (1) A föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződésnek – a Földforgalmi törvény 13–15. §-ában meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a szerződő felek, illetve a szerző fél (a továbbiakban együtt: szerződő fél) következő adatait:
a) természetes személy szerződő fél
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében,
ac) a személyi azonosítóval nem rendelkező személy esetében a 2/A. §-ban meghatározott belső egyedi azonosító számot, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott,
ad) állampolgárságát,
ae) lakcímét;
b) a gazdálkodó szervezet szerződő fél
ba) megnevezését,
bb) statisztikai azonosítóját,
bc) cégjegyzékszámát, ha a gazdálkodó szervezet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik,
bd) a statisztikai azonosítóval, cégjegyzékszámmal nem rendelkező tagállami vagy külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a 2/B. §-ban meghatározott belső egyedi azonosító számot, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott,
be) székhelyét (telephelyét),
bf) vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utónevét, lakcímét, illetve a törvényes képviselő családi és utónevét, tisztségét,
bg) részéről eljáró meghatalmazott természetes személy családi és utónevét, lakcímét,
bh) bélyegzőjének lenyomatát.
(2) Ha a szerző fél tagja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Kamara), akkor az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tagsági azonosító számát is tartalmaznia kell a szerződésnek.
(3) Az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adás-vételi szerződésben.”
(3) A Fétv. 30. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A Ket.-ben meghatározott eseteken túl az ügyintézési határidőbe nem számít be: a helyi földbizottság megkeresésétől]
„aa) a helyi földbizottság állásfoglalásának, illetve az azzal kapcsolatos kifogás elbírálása kapcsán a képviselő-testület döntésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig, vagy”
[terjedő időtartam;]
(4) A Fétv. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A 103/A. §-ban meghatározottak alapján, a helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogás benyújtásáról való értesítésnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezése napja, valamint a kifogás elbírálásáról szóló döntésnek a vele való közlésének napja közötti időtartam alatt a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárási cselekményt nem végezhet.”
(5) A Fétv. VII. Fejezete a következő 9/A. alcímmel egészül ki:
„9/A. A biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek ellenőrzése
44/A. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi a föld tulajdonjogának átruházására, vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására szolgáló biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek betartását a biztonsági okmányt kezelő közjegyzőnél, ügyvédnél vagy annál a szervezetnél, amelynél a jogtanácsos működik (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: felhasználó).
(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a felhasználót a biztonsági okmány kezelésével, felhasználásával, visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségeinek megsértése esetén bírsággal sújtja, vagy figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a jogsértő állapot megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek, vagy a mulasztásnak a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomására jutásától számított egy év, illetve ha a cselekmény, vagy mulasztás elkövetésétől számított három év eltelt.
(4) Ha a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, bírságolás helyett a mezőgazdasági igazgatási szerv figyelmeztetésben részesíti a felhasználót.
(5) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg a kiszabható bírság legmagasabb mértékét.
(6) A bírság összege a mezőgazdasági igazgatási szervet illeti meg.”
(6) A Fétv. 60. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A haszonbérbeadó, illetve annak jogutódja. valamint a haszonbérlő az 1994. július 27-e előtt létrejött haszonbérleti szerződést legkésőbb az adott gazdasági év vége előtt 60 nappal 60 napos felmondási idővel a gazdasági év végére felmondhatja, ha a szerződés időtartama meghaladja a Földforgalmi törvény 44. §-ában meghatározott leghosszabb időtartamot.”
(7) A Fétv. 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő vagy attól eltérő mértékű terület is kijelölhető, ha a tulajdoni hányaduknak megfelelő vagy attól eltérő mértékű területet közülük valamelyik tulajdonostárs használja vagy annak használatát harmadik személy részére kívánják átengedni.”
(8) A Fétv. 71. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A használati megosztásról szóló megállapodás létrehozatala vagy módosítása során a tulajdonostárs helyett és nevében a képviselője is eljárhat.”
(9) A Fétv. 99. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett földhasználati nyilvántartás adatbázisából – a földügyért felelős miniszter által jóváhagyott egyedi megállapodás alapján – adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben
a) hatóság részére hatósági ellenőrzése teljesítéséhez,
b) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére költségvetési vagy európai uniós támogatás igényléséhez szükséges feltételek teljesítésének megállapításához,
c) országos statisztikai célú adatgyűjtéshez, vagy
d) több ingatlanügyi hatóság illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén
elektronikus dokumentumként elektronikusan feldolgozható formában adatot szolgáltat.
(1b) Az (1a) bekezdés c) és d) pontja szerinti célból bárki igényelhet adatszolgáltatást, ha a kérelmében igazolja, hogy az adatok megismerése jogszabályban meghatározott feladata ellátásának teljesítéséhez szükséges.
(1c) Az (1a) bekezdésben meghatározott elektronikus dokumentum az (1a) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás iránti igény célhozkötöttségétől függően a földhasználati lap másolaton megjeleníthető adatokat tartalmazhatja. Az elektronikus dokumentum nem tartalmazhatja a 94. § (1) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, valamint c) pont cc) és cd) alpontjában foglalt adatokat.
(1d) Az egyedi megállapodásnak tartalmaznia kell az adatfeldolgozási tevékenység meghatározását, az elektronikus dokumentum adattartalmát, formátumát, valamint az adatszolgáltatás teljesítésének a határidejét és az ellenszolgáltatás mértékét, illetve az ingyenességét.”
(10) A Fétv. 100. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartás tartalmazza
a) a földműves
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) állampolgárságát,
ac) lakcímét,
ad) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyes esetében a személyi azonosítóját,
ae) mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettség esetén az ezt igazoló okirat számát,
af) az ae) alpontban foglaltak hiányában az arra való utalást, hogy a Földforgalmi törvény 5. § 7. pont a) vagy a b) pontja szerint végzi az ott meghatározott tevékenységet,
ag) kényszerhasznosítóként való jelentkezésének tényét;
b) a mezőgazdasági termelőszervezet
ba) megnevezését,
bb) – a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozása esetében – statisztikai azonosítóját,
bc) – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozása esetében – cégjegyzékszámát,
bd) székhelyét (telephelyét, fióktelepét),
be) a Földforgalmi törvény 5. § 19. pont a) pont ac) alpontjában, valamint 26. pont c) pontjában meghatározott vezető tisztségviselőjének vagy cégvezetőjének
1. természetes személyazonosító adatait,
2. állampolgárságát,
3. lakóhelyét,
4. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében a személyi azonosítóját, és
5. a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettsége esetén az ezt igazoló okirat számát, vagy
6. az 5. pontban foglaltak hiányában a 3 éves üzemi gyakorlat fennállásának a tényét,
bf) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet-jellege esetén az erre való utalást,
bg) kényszerhasznosítóként való jelentkezésének tényét;
c) a mezőgazdasági üzemközpont esetén
ca) az üzemközpont fekvése szerinti ingatlan helyrajzi számát, a fekvése szerinti településnek, és az ingatlan fekvésének a megjelölését,
cb) azt, hogy a földművesnek, illetve a mezőgazdasági termelőszervezetnek az ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, vagyonkezelői joga, vagy használati joga áll fenn, és
cc) a cb) alpont szerinti jogosultság megszerzésének kezdő időpontját.”
(11) A Fétv. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyilvántartásba bejegyzett természetes személy és gazdálkodó szervezet azonosításához a mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult kezelni
a) a természetes személy ügyfélnek a (3) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, a b) pont be) alpontja 1–4. alpontjaiban meghatározott adatait,
b) a gazdálkodó szervezet ügyfélnek a (3) bekezdés b) pont ba)–bd) alpontjában meghatározott adatait.”
(12) A Fétv. 100. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a b) pont bb)–bc) alpontjában és a be) alpont 4. alpontjában foglalt adatok a nyilvántartásból szolgáltatható másolaton, továbbá a nyilvántartás okirattárából kiadott másolatokon nem tüntethető fel.”
(13) A Fétv. 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvántartás számítógépes adatbázisából papír alapú vagy elektronikus másolattal díj- és illetékmentesen szolgáltat adatot. Elektronikus másolat a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásaira az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott jogosultak részére, adatátviteli vonalon keresztül szolgáltatható. Ez esetben a jogosultnak a szolgáltatás igénybevételekor meg kell jelölni a feladata ellátására vonatkozó pontos jogszabályhelyet és annak az ügyiratnak a számát, amely elintézéséhez az adatszolgáltatást kéri.”
(14) A Fétv. XIV. Fejezete a következő 100/A. §-sal egészül ki:
„100/A. § A nyilvántartási eljárás díj- és illetékmentes eljárás.”
(15) A Fétv. 102. § (1) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza]
„a) a természetes személy tag, valamint a mezőgazdasági termelőszervezet tag, továbbá a Földforgalmi törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott köznevelési vagy felsőoktatási intézmény, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye képviseletében eljáró személy
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) állampolgárságát,
ac) lakcímét;
b) a mezőgazdasági termelőszervezet tag megnevezését, székhelyét és telephelyét, valamint az a) pontban foglalt köznevelési vagy felsőoktatási intézmény, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye megnevezését és székhelyét;”
(16) A Fétv. XV. fejezete a következő 103/A–103/C. §-sal egészül ki.
„103/A. § (1) A helyi földbizottság az állásfoglalását a települési önkormányzat jegyzője annak kézhezvételét követő 3 napon belül a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 5 napra kifüggeszti. Az állásfoglalás ellen – a hirdetőtáblán való kifüggesztést követő 5 napon belül – az eladó, a vevő, illetve a határidőben elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult kifogást terjeszthet elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani. A kifogás benyújtásáról és annak időpontjáról a jegyző haladéktalanul értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.
(2) A képviselő-testület megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi törvény 23–25. §-a megsértésével került sor, egyébként a kifogást elutasítja. Az elkésett kifogást a képviselő-testület érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A képviselő-testület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el. A képviselő-testület a döntését jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel.
(3) Kifogás benyújtása esetén e törvény és a Földforgalmi törvény alkalmazásában a helyi földbizottság állásfoglalásának közlésétől számított határidők a képviselő-testület döntése közlésétől számítandók.
103/B. § (1) A helyi földbizottság felett a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a helyi földbizottság
a) működésével kapcsolatos belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) működése, határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a belső szabályzatainak.
(3) Ha a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása során a fővárosi és megyei kormányhivatal törvénysértést észlel, megfelelő határidő megjelölésével – a jegyző útján – felhívja a helyi földbizottságot a törvényesség helyreállítására.
(4) Ha a helyi földbizottság működésképtelen vagy a működésképtelenné válás közvetlen veszélye fenyeget, a fővárosi és megyei kormányhivatal megfelelő határidő megjelölésével felhívja a helyi földbizottságot, hogy állítsa helyre a törvényes működését, továbbá felhívja a jegyzőt, hogy a helyi földbizottság ülését hívja össze.
103/C. § Ha a jegyző arról értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt, hogy a 103/B. § (4) bekezdése szerinti felhívásban megszabott határidő eredménytelenül járt le, a fővárosi és megyei kormányhivatal felhívja a mezőgazdasági igazgatási szervet, hogy a 103. § (1) bekezdése szerint járjon el.”
(17) A Fétv. 104. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„f) a biztonsági okmányért fizetendő díj mértékét, valamint a biztonsági okmány kezelésével, felhasználásával, visszaszolgáltatásával összefüggésben kiszabható bírság mértékét és megfizetésének szabályait”
[rendeletben állapítsa meg.]
(18) A Fétv. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„107. § Az 1. és 2. §, a 3–10. §, a 20. §, a 41–42. §, a 45. §, a 64–65. §, a 77. § (1) bekezdése, a 89–90. §, a 101. §, a 103–103/C. §, a 105. §, a 106. § (2) bekezdése, a 111–119. § és a 148. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján, a 142. § (1)–(3) bekezdése, (7) bekezdés a)–c) és f)–h) pontja és (8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
(19) A Fétv. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a 108. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Semmis a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló olyan szerződés, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott időtartamig fennálló haszonélvezeti jog jogosultja a haszonélvezeti jog megszűnését követő időtartamra kötött.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamig fennálló haszonélvezeti jog jogosultja által a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hatályba lépése előtt létesített, a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés 2014. szeptember 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.”
(20) A Fétv. a következő 108/A. §-sal egészül ki:
„108/A. § 2014. május 5. napján minden olyan szerződés, szerződési kikötés, illetve szerződéses kötelezettségvállalás hatálya megszűnik, amely a felek rendelkezése szerint a földre vonatkozó jogszabályi tilalmak és korlátozások megszűnése esetére vagy ennek feltételével állt volna be, és egyébként nem minősül semmisnek. Az ilyen szerződésből, szerződési kikötésből, illetve kötelezettségvállalásból jogot, követelést vagy bármely más igényt érvényesíteni nem lehet. A 2014. május 5. napját követően kötött ilyen tartalmú szerződés, alkalmazott szerződési kikötés vagy vállalt kötelezettség nem lép hatályba.”
(21) A Fétv.
a) 18. §-a a „13. § (1) bekezdésében” szövegrész helyett a „13. § (1)–(2) bekezdésében”,
b) 28. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja a „magánszemélyek” szövegrész helyett a „természetes személyek”,
c) 28. § (1) bekezdés b) pontja bc) alpontja a „statisztikai azonosítóját (törzsszámát)” szövegrész helyett a „statisztikai azonosítóját”
szöveggel lép hatályba.
(22) A Fétv.
a) 6. § (1) bekezdésében a „hektáronként elérte a fél állategységet.” szövegrész helyébe az „elérte a 600 állategységet.” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdésében a „legalább egytizede” szövegrész helyébe az „egytizede, de legalább 120 hektár” szöveg
lép.
(23) A Fétv.
a) 48. § (1) bekezdésében a „13. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „13. § (1)–(2) bekezdésében”,
b) 71. § (4) bekezdés b) pontjában a „magánszemély” szövegrész helyébe a „természetes személy”,
c) 76. § (8) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésben”,
d) 94. § (1) bekezdés b) pontja bd) alpontjában a „magánszemélyek” szövegrész helyébe a „természetes személyek”,
e) 108. § (1) bekezdésében a „haszonélvezeti jog” szövegrész helyébe a „haszonélvezeti jog továbbá használat joga”
szöveg lép.
294. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 115. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„115. ügyvezető: a vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által megválasztott, a vállalkozással munkaviszonyban álló elnöke, a vállalkozás vezetésére kinevezett, a vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese;”
(2) A Hpt. 164. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„c) a 3. § (1) bekezdés b)–g) és l) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás,”
(3) A Hpt. 32. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1) és (2) bekezdésben” szöveg lép.”
295. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül]
„c) szerencsejátékok lebonyolítására létrejött szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó) működtetése,”
(2) Az Szjtv. 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Ha a megbízható szerencsejáték szervezővel megkötött koncessziós szerződést aláíró által az (1) bekezdés és a Ktv. 20. § (1) bekezdése szerint megalapított koncessziós társaság tagja olyan koncessziós társaság, amely koncesszió-köteles tevékenység folytatására jogosultként koncesszió-köteles tevékenységet folytat, a Ktv. 26. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetében a későbbi koncessziós szerződésben meghatározott időtartam lejártakor kell a végelszámolást lefolytatni.
(5) Az 1. § (3) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység tekintetében a megbízható szerencsejáték szervező által megalapított koncessziós társaságra a Ktv. 22. §-át nem kell alkalmazni.”
(3) Az Szjtv. 37. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. Megbízható szerencsejáték-szervező: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
a) valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,
b) egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,
c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,
d) legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon,
e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.”
(4) Az Szjtv. „Záró rendelkezések” alcíme a következő 40/B. §-sal egészül ki:
„40/B. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) 295. §-ával megállapított 1. § (3) bekezdés c) pontját, 6. § (4) és (5) bekezdését, valamint 37. § 30. pontját a Módtv.2. hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
296. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 1. § (5a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„a) beszállítói ügylet: a magyar árukat és szolgáltatásokat exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet és más devizabelföldi gazdálkodó szervezet által megkötött olyan szerződés, amelynek tárgya az exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet által devizakülföldi gazdálkodó szervezettel kötött, magyar áruk vagy szolgáltatások exportjára irányuló szerződésbe foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges áruszállítás vagy szolgáltatás-nyújtás. Idegenforgalmi ágazatba sorolt belföldi gazdálkodó szervezet esetében a devizakülföldivel kötött belföldön teljesített szolgáltatásnyújtás is figyelembe vehető exportra irányuló szolgáltatás-nyújtásként.”
(2) Az Exim tv. 1. § (5a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„c) nemzetközi fejlesztési együttműködés: az OECD DAC besorolás szerint hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) jogosult fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítására irányuló, a donor- és a kedvezményezett ország közötti partneri viszonyon alapuló tevékenység, amelynek keretében a donor ország hivatalos szervein, ügynökségein keresztül kedvezményes hiteleket, vagy vissza nem térítendő támogatást nyújt a kedvezményezett országnak, illetve a kedvezményezett ország erre jogosult gazdálkodó szervezeteinek, illetve intézményeinek.”
(3) Az Exim tv. 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:)
„h) követelésvásárlás.”
(4) Az Exim tv. 2. §-a következő (1a), (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletekhez, valamint nemzetközi fejlesztési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan az alábbi tevékenységet végzi:
a) vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel nyújtásával nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletek finanszírozása,
b) nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmény által működtetett nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, vagy ahhoz történő csatlakozás a 6. § (4a) bekezdésben meghatározott források felhasználásával.
(1b) Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódó megállapodások vonatkozásában az államháztartásért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minszterek egyetértése esetén az állam képviseletében jár el, és e felhatalmazásra történő hivatkozás mellett jogosult a vonatkozó szerződések megkötésére, módosítására vagy megszüntetésére.
(1c) Az Eximbank felelős az (1b) bekezdés szerint megkötött szerződések magyar kormányzati fejlesztési politika szerinti végrehajtásáért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért. Az Eximbank a megkötött szerződések végrehajtásáról és azok nemzetközi fejlesztési együttműködési szempontú eredményességéről az államháztartásért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterek részére évente jelentést készít.”
(5) Az Exim tv. 6. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 2. § (1b) bekezdés hatálya alá tartozó, nemzetközi fejlesztési együttműködési célú tevékenységhez szükséges forrásokat 2014. évben az állam a központi költségvetés terhére, a kamatkiegyenlítési rendszeren keresztül közvetlenül biztosítja az Eximbnak részére. 2014. évet követően a központi költségvetésről szóló törvény külön előirányzata tartalmazza az Eximbank 2. § (1b) bekezdésben meghatározott tevékenységéhez szükséges forrásokat.”
(6) Az Exim tv. 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezesség esetén az Eximbankot és a Mehib Rt.-t nem terheli a kezességi szerződés fennállása esetén a Ptk. 6:429. § alapján teljesítendő tájékoztatási kötelezettség. Az állami kezesség beváltásának kockázatáról, továbbá a kezesség várható beváltásáról (különösen annak összegéről és időpontjáról) az Eximbank és a Mehib Rt. tájékoztatja a kezest. A tájékoztatásra vonatkozó előírásokat a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza.”
(7) Az Exim tv. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befolyt követelések után az Eximbankot és a Mehib Rt.-t az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű jutalék illeti meg. A jutalék alapja a behajtott tőke, a kamat és a késedelmi kamat.”
(8) Az Exim tv. 20. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, a kormány készfizető kezessége mellett nyújtott, nem piacképes kockázatú biztosítást a kormány készfizető kezessége mértékéig az Eximbank elismerheti hitelkockázat csökkentő tételként.”
(9) Az Exim tv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az Eximbank és a Mehib Rt. éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet külön rendelkezései között,
b) a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint e biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait, valamint az országok piacképesség szempontjából történő besorolását,
c) az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszere részletes szabályait,
d) az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák és az állam készfizető kezességével végzett deviza- és kamatcsere ügyletei pótlási- és kamatköltségei részletes szabályait,
e) az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitelnyújtás, segélyhitel ügyletek költségvetéssel történő elszámolásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait,
f) az Eximbank által a nemzetközi fejlesztési célú együttműködés keretében végezhető tevékenységek és azok költségvetéssel történő elszámolásának, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott kormányrendeletek hatálya alá tartozó tevékenységekre az Eximbank és a Mehib Rt. központi költségvetéssel történő elszámolásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásának részletes szabályait, valamint e rendeletben megállapítsa a 8/A. § (2) bekezdésben meghatározott jutalék mértékét.”
(10) Az Exim tv. 6. § (4) bekezdésében a „közvetlenül biztosítja (kamatkiegyenlítési rendszer).” szövegrész helyébe a „közvetlenül biztosítja.” szöveg lép.
(11) Hatályát veszti az Exim tv. 14. § (3) bekezdése és a 18. § (4) bekezdése.
297. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 133. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ttvr.) 1. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézet köteles az elhelyezőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(6) A természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.””
298. § (1) Hatályát veszti
a) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény,
b) a Tpt. 1. § n)–p) pontja; 5. § (1) bekezdés 71–74. pontja; a Nyolcadik/A. Rész; 355. § (1) bekezdés e) pontja; 381. § (1) bekezdése; 391. § (1) bekezdés j) pontja; 26. számú melléklete,
c) a Hpt. 136. § (1) bekezdés e) pontja.
(2) E törvény 122. §-a és 123. §-a az Európai Bizottság – az ABAK-irányelv 68. cikk (6) bekezdése alapján – elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusának meghozatalát követő 15. napon hatályát veszti.
(3) A miniszter az Európai Bizottság (2) bekezdésben meghatározott jogi aktusa meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
299. § Nem lép hatályba az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 152. § (2) bekezdés f) és g) pontja, 171. §-a és 7. melléklete.
1. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
2. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
3. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
4. Sztv.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
5. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,
6. Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
7. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
8. Fnyt.: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény,
9. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,
10. Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,
11. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
12. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
13. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,
14. Mt.: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,
15. MNBtv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény.
1. A szervezet működési rendje, felépítése, a szervezeten belüli döntési jogkörök meghatározásának szabályai.
2. A folyamatba épített belső ellenőrzési mechanizmusok szabályozása.
3. Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.
4. A társaság saját vagyonának pénzügyi eszközökbe történő befektetésére és kezelésére vonatkozó szabályok, valamint a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire vonatkozó szabályok.
5. A portfóliókra kötött összevont ügyletek során alkalmazandó allokációs szabályok.
6. A nyilvántartások vezetésének és az adatok megőrzésének szabályai.
7. A kockázat kezelésének elveire vonatkozó szabályok.
8. A tevékenység átadásának, kiszervezésének elveire vonatkozó szabályok.
9. A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.
10. Az ügyfélfogadás rendjére, a panaszok kezelésére vonatkozó szabályok.
11. A teljesítménymérés elvei, szabályai.
12. Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.
13. Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.
14. A titoktartás szabályai.
1. A befektetési alap alapadatai
1.1. A befektetési alap neve
1.2. A befektetési alap rövid neve
1.3. A befektetési alap székhelye
1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma
1.5. A befektetési alapkezelő neve
1.6. A letétkezelő neve
1.7. A forgalmazó neve
1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)
1.9. A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű)
1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése
1.11. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap
1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól
1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)
1.14. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése
2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk
3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása
4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek;
5. A befektetési jegy ISIN azonosítója
6. A befektetési jegy névértéke
7. A befektetési jegy devizaneme
8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk
9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja
10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)
12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei
13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása
14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya
15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat
16. A portfólió devizális kitettsége
17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása
18. Hitelfelvételi szabályok
19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti
20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága
21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni
22. A cél-ÁÉKBV, illetve részalapjának megnevezése, a cél-ABA megnevezése, letelepedésére vonatkozó információk
23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja
24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk
24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség
24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre
24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt
24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok
