1. § A kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről szóló 1957. évi 14. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg lép.
2. § A kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Közgyűlése által Párizsban az 1970. évi november hó 14. napján elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 2. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg lép.
3. § A Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 9. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért” szövegrész helyébe a „társadalmi felzárkózásért” szöveg lép.
4. § A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg lép.
5. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19/B. § (4) bekezdésében az „a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter és” szövegrész.
6. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében és 16. § (2) bekezdésében a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg lép.
7. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 22. § (6) és (7) bekezdésében a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg lép.
8. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 85. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó formanyomtatvány, továbbá az ahhoz csatolandó, az adós vagyoni helyzetét bemutató adatlap formáját, tartalmi elemeit,
b) a csődeljárásban a vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésének, valamint az elektronikus rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének szabályait,
c) a Cégközlöny honlapján közzétételre kerülő végzések kivonatának kötelező tartalmi elemeit,
d) a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete 40. cikke által előírt, az ismert hitelezők értesítésének formai és tartalmi kellékeit.”
(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg
a) a felszámolót a zálogtárgy értékesítésekor és a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből megillető díj elszámolásának szabályait,
b) a felszámolási eljárásban a felszámoló és az ideiglenes vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésének részletes szabályait, valamint az elektronikus rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének szabályait.”
9. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
a) 85. § (4) bekezdésében az „agrár-vidékfejlesztésért” szövegrész helyébe az „agrár-vidékfejlesztésért, az agrárpolitikáért” szöveg, a „szolgálatok irányításáért” szövegrész helyébe a „szolgálatok irányításáért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért” szöveg,
b) 85. § (5) bekezdés b), o), q) és r) pontjában az „irányításáért” szövegrész helyébe az „irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért” szöveg
lép.
10. § (1) Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
a) 85. § (2) bekezdésében „a c) pont kivételével az Információs Hivatal és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által irányított költségvetési intézmények,” szövegrész,
b) 85. § (5) bekezdés o) pontjában a „valamint” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (3a) bekezdése.
11. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/A. § (4) bekezdésében a „Miniszterelnökségben” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek” szöveg lép.
12. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (6) bekezdésében és 87. § (3) bekezdésében a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg lép.
13. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 3.2.6.1. alpontjában a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért” szövegrészek helyébe a „társadalmi felzárkózásért” szöveg lép.
14. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai: a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében:)
„bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alap felett rendelkezési jogot gyakorló miniszternek a Kutatási és Innovációs Alap megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek felhasználásáról,”
15. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
„(13a) A térségi fejlesztési tanács (8) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tagja a térségi fejlesztési tanácsban végzett tevékenysége után díjazásra nem jogosult.”
16. § Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 29. § (1) bekezdésében az „A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter 2014. február 28-ig összehívja az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum alakuló ülését.” szövegrész.
17. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 33. § (7) bekezdésében az „a földügyért” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartásért” szöveg lép.
18. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
a) 5/B. § (4) bekezdésében az „ellátó, a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter)” szövegrész helyébe az „ellátó miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
b) 68. § (1) bekezdésében az „az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
c) 68. § (2) bekezdés e) pontjában, (3)-(5) bekezdésében, (7) bekezdés záró szövegrészében, (8) bekezdésében az „az atomenergia-felügyeleti szervet felügyelő” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
d) 68. § (11) bekezdésében a „kapnak a miniszterek, hogy rendeletben állapítsák meg” szövegrész helyébe a „kap a Kormány tagja, hogy rendeletben állapítsa meg” szöveg
lép.
19. § Hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 5/C. § (3) bekezdésében, 8. § (1) és (5) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, (4) bekezdés d) és e) pontjában, (5) és (6) bekezdésében a „kijelölt” szövegrész.
20. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
a) 5. § (1) bekezdés d) pontjában a „régészeti örökség és a műemléki értékek” szövegrész helyébe a „kulturális örökség” szöveg,
b) 57/A. § (4) bekezdésében a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg
lép.
21. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 23. § (5) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „földügyért felelős miniszter” szöveg lép.
22. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 12. § (4) bekezdésében, 20. §-ában, 26. § (2) bekezdésében, 27/A. §-ában és 30. § (2) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért” szövegrész helyébe a „társadalmi felzárkózásért” szöveg lép.
23. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]
„j) jogszabályban meghatározottak szerint kötelező intézményvédelmi szervezetben és a kötelező intézményvédelmi szervezet vagyoni eszközökkel való ellátásában;”
24. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az MFB Zrt. a rábízott vagyon körébe tartozó állami vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő módon naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván. Ezen elkülönített nyilvántartás tételesen tartalmazza a társasági részesedések könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékvesztés összegét, és az azokban bekövetkezett változásokat is.”
(2) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (12)-(14) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(12) Az MFB Zrt.-nek az (5) bekezdés alapján az állam nevében végzett tulajdonosi joggyakorlásból eredő szervezeti működési költségeit a központi költségvetés biztosítja.
(13) Az MFB Zrt. a rábízott vagyon értékének megőrzéséről köteles gondoskodni.
(14) Az MFB Zrt. jogosult ellenőrizni az 1. és 2. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezetek gazdálkodását, működését. Az ellenőrzött szervezet, a szervezet vezetője, alkalmazottja adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.”
25. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az MFB Zrt. a 2. §-ban meghatározott feladatai ellátása érdekében pénzügyi szolgáltatási tevékenységet közvetlenül vagy más pénzügyi intézményen keresztül végezhet.
(2) Az MFB Zrt. beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési célú hitelen, illetve kölcsönön kívül kizárólag
a) immateriális javak,
b) befektetett pénzügyi eszköz,
c) befektetett eszközt terhelő általános forgalmi adó,
d) forgóeszközigény,
e) fejlesztési vagy forgóeszköz hitel, illetőleg kölcsön kiváltásának,
f) pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének és
g) a tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok
finanszírozására nyújthat hitelt, illetve kölcsönt.”
26. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány határozata alapján az állam nevében árfolyam-fedezeti megállapodást köthet az MFB Zrt.-vel az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján elfogadott betéthez, igénybe vett hitelhez, felvett kölcsönhöz és kibocsátott kötvényhez kapcsolódóan, azok euróban kifejezett összege, továbbá az (1) bekezdés d) pontja alapján a forrásbevonással összefüggő deviza csereügylet miatt az MFB Zrt.-t euróban terhelő fizetési kötelezettségek tekintetében.”
27. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az MFB Zrt. tevékenységéhez illeszkedő jövedelmezőségi elvárásokat az éves üzleti tervben kell meghatározni.
(2) Az MFB Zrt. eredményéből osztalékot nem fizet, a felosztható eredményt az eredménytartalék növelésére kell fordítani.”
28. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel, valamint 10/A. §-sal és 10/B. §-sal egészül ki:
„Titoktartás
10/A. § (1) Az MFB Zrt. esetében - az ügyfél személyére, valamint az ügylet összegére vonatkozó adatok kivételével - banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről az MFB Zrt. rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint az MFB Zrt. által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) Nem minősül banktitoknak az MFB Zrt. tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok tulajdonlásával, illetve tulajdonosi irányításával összefüggő az MFB Zrt. rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely e társaságok személyére, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi kapcsolataira vonatkozik.
10/B. § A Hpt. 159. §-a, 161. §-a és a Ptk. 2:47. § (1) bekezdése szerinti titoktartási kötelezettség nem terjed ki - a Hpt. 159. § (3) bekezdésében és 161. § (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - az MFB Zrt. és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) által a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére, illetve az 1. és 2. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezetek által, valamint az Integrációs Szervezet tagjai által az MFB Zrt. részére adott adatszolgáltatásra.”
29. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter választja meg és hívja vissza.”
30. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MFB Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve ha
a) az MFB Zrt. vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,
b) helyi önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,
c) a gazdasági társasággal szemben, javára vagy érdekében az MFB Zrt. - a 4. § (2) vagy (3) bekezdése szerint - kockázatot vállalt.”
31. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza azon gazdasági társaságokat, amelyekben az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdés c) pontja szerint tulajdont szerezhet.”
32. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény a következő 22. §-sal egészül ki:
„22. § E törvény alkalmazásában fejlesztési tőkefinanszírozás az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett részesedésszerzése korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban (a továbbiakban: céltársaság). A fejlesztési tőkefinanszírozás jogcímén juttatott forrásból kizárólag
a) beruházás,
b) immateriális javak beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása,
c) tárgyi eszközök és immateriális javak korszerűsítése,
d) a kutatás-fejlesztés és technológiai innováció keretében, az Európai Unió jogi aktusa szerinti tevékenység, valamint
e) az a)-d) pontnak a céltársaság leányvállalatai által történő közvetlen megvalósítása érdekében a céltársaságnak a leányvállalatban történő közvetlen részesedésszerzése
finanszírozható.”
33. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
a) 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet,
b) 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet
lép.
34. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
a) 1. § (2) bekezdésében, 2. § l) pontjában, 3. § (5) és (9) bekezdésében az „a Magyar Állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg,
b) 3. § (5) bekezdésében az „e törvény 1. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „1. mellékletben” szöveg,
c) 5. § (4) bekezdésében a „tulajdonosi jogokat gyakorló” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős” szöveg,
d) 6. § (1) bekezdésében az „a Magyar Államot mint tulajdonost képviselő miniszter (a továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója)” szövegrész helyébe az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg,
e) 8. § (4) bekezdésében az „a)-d) pontjában” szövegrész helyébe az „a)-e) pontjában” szöveg,
f) 8/A. §-ában az „E törvény 1. és 2. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „Az 1. és 2. mellékletben” szöveg, az „e törvény 1. és 2. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „az 1. és 2. mellékletben” szöveg,
g) 8/A. §-ában, 10. § (1) bekezdésében, 12. §-ában, 13. § (3) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, 16/A. §-ában, 18. § (6) bekezdésében a „tulajdonosi jogok gyakorlója” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg,
h) 10. § (2) bekezdésében a „tulajdonosi jogok gyakorlója” szövegrészek helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg,
i) 11. § (2) bekezdésében, 13/B. §-ában, 15. § (2) bekezdésében a „tulajdonosi jogok gyakorlójának” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek” szöveg,
j) 13. § (1) bekezdésében az „a Magyar Államot” szövegrész helyébe az „az államot” szöveg, az „az állami vagyon felügyeletéért” szövegrész helyébe az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért” szöveg,
k) 13/A. § (4) bekezdésében a „tulajdonosi jogok gyakorlójánál” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternél” szöveg
lép.
35. § (1) Hatályát veszti a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. § k) pontjában, 8. § (3) bekezdés b) pontjában, 13/A. § (5) bekezdésében a „számú” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
a) 2. § h) és m) pontja,
b) 3. § (8) és (15) bekezdése,
c) az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított 4. § (6) bekezdése,
d) 4. § (7) és (8) bekezdése,
e) „Titoktartás” alcíme,
f) 18/A. §-a,
g) 18/B. §-a.
36. § A lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XXVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg lép.
37. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A kulturális örökség védelmének keretében a védelem összehangolását és irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóságot (a továbbiakban: hatóság) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.”
38. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdése a következő o)-s) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„o) kulturális javak védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó szabályokat,
p) a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait,
q) a kulturális javak nyilvántartásának szabályait és - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - az ezzel összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat,
r) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kulturális javak kivitelének engedélyezésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint megfizetésének részletes szabályait,
s) az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszínek közül az arra érdemesnek tartott helyszínek nemzeti szintű előzetes kiválasztására vonatkozó eljárási szabályokat.”
39. § (1) Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
a) 8. § (2) bekezdésében, 44. § (1) és (3) bekezdésében, 55. § (3) bekezdés c) pontjában, 61/D. § (1) bekezdésében, 61/I. § (2) bekezdés b) pontjában, 61/L. §-ában, 71. § (2) bekezdésében a „kultúráért felelős” szövegrész,
b) 64. § f) pontjában a „vagy a kulturális javak esetében a kultúráért felelős miniszter” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (5) bekezdése és (6) bekezdés a), b), c), e) és f) pontja.
40. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 4/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kerekasztal elnökét és két tagját a Hatóság Elnöke, egy tagját az informatikáért felelős miniszter, egy tagját az e-közigazgatásért felelős miniszter jelöli.”
41. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6) bekezdés s) és t) pontjában az „európai integrációs ügyekért” szövegrész helyébe az „igazságügyért” szöveg lép.
42. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért” szövegrész helyébe a „társadalmi felzárkózásért” szöveg lép.
43. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
a) 138. § (5) bekezdésében az „a közigazgatás-szervezésért” szövegrész helyébe az „az igazságügyért” szöveg, az „A közigazgatás-szervezésért” szövegrész helyébe az „Az igazságügyért” szöveg,
b) 174. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés d)-f) pontjában és (5) bekezdésében az „a közigazgatás-fejlesztésért” szövegrész helyébe az „az igazságügyért” szöveg,
c) 174. § (6) bekezdésében a „miniszterrel és” szövegrész helyébe a „miniszterrel, az igazságügyért felelős miniszterrel, az informatikáért felelős miniszterrel és” szöveg,
d) 175. § (4) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrész helyébe a „miniszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel” szöveg,
e) 175. § (5) bekezdésében a „miniszterrel” szövegrész helyébe a „miniszterrel és az igazságügyért felelős miniszterrel” szöveg
lép.
44. § Hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (2) bekezdésében az „a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításért felelős miniszterrel,” szövegrész.
45. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (1) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért” szövegrész helyébe a „családpolitikáért” szöveg lép.
46. § A kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIX. törvény 4. § (2) bekezdésében a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg lép.
47. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződés kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVII. törvény 4. § (5) bekezdésében az „a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter és” szövegrész.
48. § A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról, a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság által 1964. október 31-én aláírt és 1987. április 29-én módosított és kiegészített Szerződés módosításáról és kiegészítéséről szóló, Budapesten, 2002. április 8-án aláírt Szerződés kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXIV. törvény 3. § (3) bekezdésében a „Felhatalmazást kap az igazságügyi és rendészeti miniszter, hogy” szövegrész helyébe az „A határrendészetért felelős miniszter” szöveg, a „közzétegye” szövegrész helyébe a „közzéteszi” szöveg lép.
49. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 9. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„d) irányító hatóság: az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter mint
da) a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 75. cikke és az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés a) pontja,
db) a 2014-2020 programozási időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2013. december 17.) 65. cikk (2) bekezdése és az Európai Halászati Alappal összefüggésben a 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó közösségi jogi aktus
alapján kijelölt hatóság;”
50. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 11. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha az igazoló szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet és a nemzeti vidékfejlesztési hálózat titkársága kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a Kormány rendeletben intézkedik. A Kormány rendeletben intézkedik a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet, köztestület vagy személy átruházott feladatot ellátó vagy együttműködő szervezetként való kijelöléséről, valamint az általuk ellátandó hatósági feladatok köréről. A helyi akciócsoportot az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter jelöli ki.”
51. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 57/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek
a) az EMVA-val és az EHA-val kapcsolatos döntése ellen irányuló fellebbezést az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter,
b) az EMGA-val kapcsolatos döntése ellen irányuló fellebbezést az agrárpolitikáért felelős miniszter
bírálja el.”
52. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Európai Unió jogi aktusa vagy e törvény alapján átruházható feladatok körét rendeletben állapítsa meg, továbbá hogy a 11. § (10) bekezdése szerinti esetben az igazoló szervet, az igazoló hatóságot, az ellenőrző hatóságot, az átruházott feladatot ellátó szervezetet, a közreműködő szervezetet, az együttműködő szervezetet és a nemzeti vidéki hálózat titkárságát rendeletben jelölje ki.”
(2) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Felhatalmazást kap az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
a) az e törvény hatálya alá tartozó, az EMVA-ból és az EHA-ból támogatott intézkedések igénybevételével, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes, valamint az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos általános szabályokat,
b) az EMVA-ból és az EHA-ból támogatott intézkedések igénybevétele vonatkozásában az elháríthatatlan külső ok (vis maior) bejelentésével és igazolásával kapcsolatos részletes szabályokat,
c) a helyi akciócsoportok elismerési rendjének részletes szabályait és a helyi akciócsoportokat,
d) a nemzeti vidéki hálózat felállításával kapcsolatos részletes szabályokat,
e) az EMVA-ból és az EHA-ból támogatott intézkedések esetén alkalmazandó monitoring részletes szabályait, továbbá a monitoring-indikátorok alapján képzett adatok és az adatok szolgáltatására kötelezettek körét, valamint a monitoringadatok szolgáltatásának a rendjét,
f) az EMVA-ból és az EHA-ból támogatott intézkedések pályázati eljárásának részletes szabályait,
g) az EMVA-ból és az EHA-ból támogatott intézkedések esetében a legkisebb, a jogutódlás vagy a kötelezettségátvállalás tárgyát képező részt,
h) az EMVA-ból és az EHA-ból támogatott intézkedések esetében az elektronikus úton teljesítendő kérelem-, pályázatbenyújtás, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az elektronikus kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat,
i) az EMVA-ból és az EHA-ból támogatott intézkedések esetében a mesterséges körülmények megállapításának eseteit
rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben
a) a (3) bekezdés a) pontja alá nem tartozó egyes intézkedések igénybevételével, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes, valamint az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos általános szabályokat,
b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogok kiosztásának részletes szabályait, illetve nemzeti tartalékának mértékét,
c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadási rendszer felállítására, működésére, a területi szaktanácsadási központként végzett tevékenység engedélyezésére, valamint a szaktanácsadók képzettségére vonatkozó részletes szabályokat,
d) az elháríthatatlan külső ok (vis maior) a (3) bekezdés b) pontja alá nem tartozó bejelentésével és igazolásával kapcsolatos részletes szabályokat,
e) az EMGA-ból támogatott Nemzeti Diverzifikációs Program intézkedései esetén alkalmazandó monitoring részletes szabályait, továbbá a monitoring-indikátorok alapján képzett adatok és az adatok szolgáltatására kötelezettek körét, valamint a monitoringadatok szolgáltatásának a rendjét,
f) a (3) bekezdés f) pontja alá nem tartozó pályázati eljárás részletes szabályait,
g) a MePAR és az ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartásának részletes szabályait,
h) az intervenciós raktárregiszter létrehozásával, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes szabályokat,
i) a VINGIS-hez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait,
j) a szakrendszerek kialakításának részletes szabályait,
k) a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokat,
l) a kölcsönös megfeleltetés végrehajtásához kialakítandó nyilvántartások részletes szabályait,
m) a (3) bekezdés h) pontja alá nem tartozó elektronikus úton teljesítendő kérelem-, pályázatbenyújtás, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az elektronikus kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat,
n) a (3) bekezdés i) pontja alá nem tartozó mesterséges körülmények megállapításának eseteit,
o) az ügyfél-nyilvántartás módját és feltételeit, továbbá az ügyfél-nyilvántartással kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
p) a tevékenységihely-nyilvántartás módját és feltételeit, továbbá a tevékenységihely-nyilvántartással kapcsolatos eljárás részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben a nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár-vidékfejlesztési állami támogatás igénybevételére vonatkozó, törvényben vagy kormányrendeletben nem szabályozott feltételeket rendeletben állapítsa meg.”
53. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
a) 11. § (2) bekezdésében az „A törvény végrehajtásáért az agrárpolitikáért, agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel. A miniszter” szövegrész helyébe az „E törvény végrehajtásáért az EMVA vagy az EHA terhére nyújtott támogatás tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, az EMGA terhére nyújtott támogatás tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter felel, amelynek keretében” szöveg,
b) 13. § (1) és (2) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
c) 13. § (4) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
d) 14. § (1) és (2) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter” szöveg,
e) 14. § (4) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter” szöveg,
f) 57/A. § (3) bekezdésében a „felettes szervhez” szövegrész helyébe a „fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz” szöveg,
g) 57/A. § (4) bekezdésében a „másodfokú döntést hozó hatóság” szövegrész helyébe a „fellebbezés elbírálására jogosult hatóság” szöveg,
h) 57/A. § (5) bekezdésében a „másodfokú hatóság” szövegrész helyébe a „fellebbezés elbírálására jogosult hatóság” szöveg,
i) 78. § (2) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg
lép.
54. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 11. § (13) bekezdése.
55. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstári vagyonba tartozó kiotói egységeket a forgalmi jegyzékben külön számlán kell nyilvántartani. A számla fölött a rendelkezési jogot az államháztartásért felelős miniszter - a miniszterrel együttműködésben - gyakorolja.”
56. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az államháztartásért felelős miniszter a miniszterrel együttműködésben gyakorolja, illetve teljesíti.”
(2) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 9. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe való kerülésének tényéről, illetve azok teljes mennyiségéről a forgalmi jegyzékben való bejegyzésüket követő 21 napon belül a miniszter tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.
(8) A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről, illetve törléséről a miniszter évente tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.”
57. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzetközi és európai kibocsátás-kereskedelem keretében az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kibocsátási jogosultságokat értékesíthet és vehet e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából. Az értékesítés a Vtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.”
58. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
a) 3. § (4) és (5) bekezdésében az „az energiapolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
b) 8. § (1) bekezdésében a „Magyar Állam kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „kincstári vagyonba” szöveg,
c) 10. § (4) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszter” szöveg
lép.
59. § Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (3) bekezdésében az „A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „Az igazságügyért felelős miniszter” szöveg lép.
60. § A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 4. §-ában a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért” szövegrész helyébe a „társadalmi felzárkózásért” szöveg lép.
61. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként - ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - az MNV Zrt. gyakorolja.
(2) A tulajdonosi jogokat
a) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter,
b) azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba tartozik, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az agrárpolitikáért felelős miniszterrel közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint,
c) az Egészségbiztosítási Alap ellátási vagyona tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter,
d) a Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási vagyona tekintetében a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
gyakorolja.”
(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében - e törvény keretei között - az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját
a) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott gazdasági társaságok tekintetében,
b) a miniszter az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába tartozó állami vagyoni kör tekintetében
az Áht. szerinti központi költségvetési szervek, ezek intézménye, továbbá a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaságok közül a joggyakorlás szabályainak meghatározásával meghatározott időtartamra rendeletben kijelölheti.”
62. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy a 3. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti tulajdonosi joggyakorló személyét, a tulajdonosi joggyakorlással érintett vagyoni kört, a tulajdonosi joggyakorló jogainak és kötelezettségének körét, a joggyakorlás szabályait, időtartamát rendeletben határozza meg.”
63. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a) 1. § (1) és (7) bekezdésében, 2. § (2) bekezdésében, 3. § (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. § (1) és (3) bekezdésében, 20/D. § (5) bekezdésében, 29. § (3) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrészek helyébe a „(2a) bekezdés” szöveg,
c) 3. § (5) bekezdésében az „A 3. § (1) bekezdés a) pontjában és a 3. § (1b) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Az MNV Zrt. és a 3. § (2) bekezdés c) és d) pontjában” szöveg,
d) 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „3. § (1) bekezdése alapján a miniszter által vagy külön törvény alapján gyakorolt, valamint a 3. § (2) bekezdése alapján jogszabály útján” szövegrész helyébe a „törvény vagy miniszteri rendelet alapján” szöveg,
e) 17. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Magyar Államot” szövegrész helyébe az „az államot” szöveg,
f) 20. § (9) bekezdésében, 20/D. § (6) bekezdésében az „a Magyar Állammal” szövegrész helyébe az „az állammal” szöveg,
g) 20/F. § (5) bekezdésében az „a Magyar Államtól” szövegrész helyébe az „az államtól” szöveg,
h) 29. § (1) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében az „A Magyar Állam” szövegrész helyébe az „Az állam” szöveg,
i) 29. § (3) bekezdésében a „törvény, illetőleg a miniszter a 3. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szöveg,
j) 29. § (4) bekezdésében a „Magyar Állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg,
k) 29. § (5) bekezdésében a „törvény, illetve a miniszter 3. § (2) bekezdése szerinti rendelete” szövegrész helyébe a „törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szöveg,
l) 35. § (2) bekezdés a) pontjában az „a magyar állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg,
m) 60. § (4) bekezdésében az „a Magyar Államra” szövegrész helyébe az „az államra” szöveg,
n) 66. § (2) bekezdésében az „A Magyar Államot” szövegrész helyébe az „Az államot” szöveg,
o) 71. § (2) bekezdés b) pontjában a „(2) bekezdése” szövegrész helyébe a „(2a) bekezdés b) pontja” szöveg
lép.
64. § (1) Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (4) bekezdésében az „- a 3. § (1)-(2) bekezdése szerinti -” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 29. § (6) bekezdése.
65. § A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény 4. § (4) bekezdésében a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg lép.
66. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (3) bekezdésében az „informatikáért” szövegrész helyébe az „e-közigazgatásért felelős miniszterrel és az informatikáért” szöveg lép.
67. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságok állami tulajdonban álló társasági részesedése tekintetében az állam tulajdonosi jogait a miniszter gyakorolja.”
68. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény a 3. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
69. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 27. § (2) bekezdés k) pontjában a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg lép.
70. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény
a) 6. § (1) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „társadalmi felzárkózásért felelős miniszter” szöveg,
b) 31. § (7) bekezdésében az „a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben” szövegrész helyébe az „a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben” szöveg,
c) 31. § (8) bekezdésében az „a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe az „a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével” szöveg
lép.
71. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
a) 25/B. § (3) bekezdésében a „külpolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter” szöveg,
b) 35. § (3) bekezdésében a „minisztérium helyettes” szövegrész helyébe a „minisztérium államtitkára, helyettes” szöveg,
c) 35. § (4) bekezdésében az „azon” szövegrész helyébe az „azon államtitkárának,” szöveg,
d) 70. § (2) bekezdésében a „miniszterelnök által” szövegrész helyébe a „Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében” szöveg
lép.
72. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 75. § (4) bekezdésében az „a kormányhivatal felügyeletét ellátó minisztert,” szövegrész.
73. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.”
74. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 5. § (1) bekezdésében a „kijelölt miniszter” szövegrész helyébe a „NAV felügyeletét ellátó miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter)” szöveg lép.
75. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A kormánymegbízott a megbízatásának időtartama és a 10. § (6) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(2) A kormánymegbízott megbízatásának időtartama és a 10. § (6) bekezdésében meghatározott időtartam kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
(3) Ha a kormánymegbízott megbízatása megszűnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg, amíg a 10. § (6) bekezdése alapján gyakorolja hatáskörét.
(4) Ha a kormánymegbízott e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg, a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amelyre az (1) bekezdést kell alkalmazni.
(5) A kormánymegbízott halála esetén a (4) és (6) bekezdés szerinti juttatás a kormánymegbízott házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) - özvegy hiányában a kormánymegbízott örökösét, több örökös esetén örököseit - illeti meg.
(6) Ha a kormánymegbízott megbízatása a (4) bekezdésben meghatározott okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (4) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.
(7) Ha a kormánymegbízott a megbízatásának megszűnését követően állami vezetői vagy újabb kormánymegbízotti megbízatást kap, a (4) és (6) bekezdésben meghatározott juttatás összege megegyezik a hatásköre gyakorlásának megszűnésétől az új megbízatással összefüggő hivatalba lépéséig terjedő időre járó illetménnyel.
(8) A (7) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a kormánymegbízott megbízatása összeférhetetlenség címén azért szűnik meg, mert országgyűlési képviselővé vagy európai parlamenti képviselővé választják.
(9) A kormánymegbízott végkielégítésre és felmentési időre nem jogosult.
(10) A (4) és a (6) bekezdésben meghatározott időtartam számításánál a folyamatos kormánymegbízotti megbízatásban töltött időt - a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új megbízatással összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva - egybe kell számítani.
(11) Ha a kormánymegbízottat legkésőbb a hatáskörgyakorlásának megszűnésétől számított harminc napon belül ismételten kormánymegbízottá nevezik ki vagy állami vezetővé választják meg vagy nevezik ki
a) a ki nem adott szabadságát nem lehet pénzben megváltani, és
b) a ki nem adott szabadságát az új kinevezéssel vagy megválasztással érintett kormánymegbízotti megbízatás, illetve állami vezetői szolgálati jogviszony vagy állami vezetőként betöltött jogviszony alapján járó szabadsághoz hozzá kell számítani.”
76. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A járási hivatal a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll. A járási törzshivatal szervezeti egységeként jogszabályban meghatározottak szerint kormányablak és okmányiroda működik.”
77. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kormányablakok és az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit rendeletben szabályozza.”
78. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 24. §-sal egészül ki:
„24. § E törvénynek az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvénnyel megállapított 10/A. §-át az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásának időpontjában hivatalban lévő kormánymegbízottra is alkalmazni kell azzal, hogy a 10/A. § (4) bekezdésében meghatározott határidő kezdő napjának az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény hatálybalépését követő napot kell tekinteni.”
79. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 15. § (1) bekezdésében a „Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg lép.
80. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
81. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény
a) 2. § 7. pontjában, 4. § (1) és (2) bekezdésében, 4/A. § (1) és (2a) bekezdésében, 5. §-ában, 6. §-ában, 7. § (2) bekezdés g) pontjában, 10. § (3) bekezdésében, 14. § (2) és (3) bekezdésében a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg,
b) 4/A. § (2) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében a „kultúráért” szövegrészek helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg,
c) 9. § (4) bekezdésében az „A kulturális szakértői” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdés szerinti szakértőkre vonatkozó” szöveg
lép.
82. § Hatályát veszti a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 9. § (2) bekezdésében az „a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló” szövegrész.
83. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:)
„m) a közbeszerzésekért felelős miniszter.”
84. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
a) 145. § (1) bekezdésében, 172. § (2) bekezdés k) és n) pontjában, 182. § (2) és (4) bekezdésében az „az állami vagyon felügyeletéért” szövegrész helyébe az „a közbeszerzésekért” szöveg,
b) 140. § (2) bekezdés a) pontjában az „(1) bekezdés a), d)-i) és k) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a), d)-i), k) és m) pontja” szöveg,
c) 168. § (2) bekezdés c) pontjában az „agrár-vidékfejlesztésért” szövegrész helyébe az „agrárpolitikáért” szöveg
lép.
85. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
a) 5. § (14) bekezdésében az „a vidékfejlesztésért” szövegrészek helyébe az „az agrárpolitikáért” szöveg,
b) 6. § (6) bekezdésében az „az állami vagyon felügyeletéért” szövegrész helyébe az „a közbeszerzésekért” szöveg,
c) 43. § (2) bekezdés c) pontjában, 92. § (35) bekezdésében és 92/A. § (4) bekezdésében az „a vidékfejlesztésért” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért” szöveg,
d) 92. § (36) bekezdésében az „a vidékfejlesztési” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős” szöveg,
e) 92/A. § (3) bekezdésében az „a vidékfejlesztési” szövegrészek helyébe az „az agrárpolitikáért felelős” szöveg, az „A vidékfejlesztési” szövegrész helyébe az „Az agrárpolitikáért felelős” szöveg,
f) 92/A. § (4) bekezdésében az „A vidékfejlesztésért” szövegrész helyébe az „Az agrárpolitikáért” szöveg
lép.
86. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a Hivatal a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt miniszterrel együttműködve látja el.”
87. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 27. § (1) bekezdés c) pontjában, 27. § (6) bekezdésében, 27/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 27/A. § (6) bekezdésében és 28. § (3)-(6) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért” szövegrész helyébe a „társadalmi felzárkózásért” szöveg lép.
88. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam nevében
a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), az MFB Zrt., törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló,
b) az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott tulajdonosi joggyakorló esetén - annak kezdeményezésére - az MNV Zrt.
hitelt, kölcsönt kizárólag a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság részére nyújthat.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez a Vtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti és az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság esetén az államháztartásért felelős miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, egyéb gazdasági társaság esetén az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tulajdonosi joggyakorló az állam tulajdonában és tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést és támogatást - kivéve a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatást - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, a Vtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti és az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával nyújthat. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős írásos véleményének ismeretében kell dönteni.”
89. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Egyedi döntéssel költségvetési támogatás kivételesen átlátható szervezetnek nem minősülő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet számára az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel fennállása hiányában akkor is biztosítható, ha az átlátható szervezetként való elismerhetőségéhez szükséges - tulajdonosi, igazgatási vagy egyéb - intézkedések megtételét vállalja. Ebben az esetben támogatói okirat addig nem adható ki, illetve a támogatási szerződés addig nem lép hatályba, amíg a kedvezményezett nem felel meg az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek.”
90. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a) 11. § (5) bekezdésében a „szóló törvény” szövegrész helyébe a „szóló 2007. évi CVI. törvény” szöveg,
b) 11/A. § (1) bekezdésében az „az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt” szövegrész helyébe a „más” szöveg,
c) 14. § (4) bekezdés b) pontjában a „Zrt.” szövegrész helyébe a „Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.)” szöveg,
d) 18. § (3) bekezdésében a „Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Zrt.” szöveg,
e) 45. § (3) bekezdésében a „kívüli tulajdonosi joggyakorló szervezet” szövegrész helyébe a „kívüli, (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló” szöveg,
f) 73. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „a Magyar Fejlesztési Bank” szövegrész helyébe az „az MFB Zrt.” szöveg,
g) 108. § (3) bekezdésében a „tulajdonosi joggyakorló szervezet” szövegrész helyébe a „45. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorló” szöveg
lép.
91. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter módszertani koordinációs feladatkörében támogatást nyújt a közszolgálatra vonatkozó szabályozás egységes alkalmazásának elősegítésére, a feladatok végrehajtásának összehangolására.”
(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 26. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter irányítja a kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban állók képzését, továbbképzését, átképzését, ellátja a közigazgatási vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat.”
92. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 130. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter a teljesítményértékelés lefolytatásának elősegítése érdekében módszertani ajánlást ad ki.”
93. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 205. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszteri kabinetet és az államtitkári kabinetet főosztályvezetőként vezető kabinetfőnökre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 45. § (1)-(3) és (6) bekezdése, 58. §, 62. §, 69. §, 72-73. §, 116-128. §, 130. §, 181. §, 203. § (7)-(9) bekezdése, 204. § (7) bekezdése kivételével.”
94. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
a) 26. §-át megelőző alcímének címében a „felelős miniszter” szövegrész helyébe a „felelős miniszter és a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter” szöveg,
b) 26. § (3), (5) és (6) bekezdésében, 130. § (8) bekezdésében, 178. § (1) és (2) bekezdésében, 180. § (1) bekezdés k) pontjában, 181. § (2) bekezdésében, 182. § (5) bekezdés c) pontjában, 198. § (5) bekezdésében a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért” szövegrész helyébe a „közszolgálati életpálya kidolgozásáért” szöveg,
c) 29. § (6) bekezdés h) pontjában, 37. § (1) bekezdésében, 259. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért” szövegrész helyébe az „az igazságügyért” szöveg,
d) 35. § (6) bekezdésében a „minisztert” szövegrész helyébe a „minisztert és az igazságügyért felelős minisztert” szöveg
lép.
95. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 28. §-a és 134. § (1) bekezdés 15. pontja.
96. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdés f) pontjában és (5) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 18. § (2) és (4) bekezdésében az „agrár-vidékfejlesztésért” szövegrész helyébe az „agrárpolitikáért” szöveg lép.
97. § Az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, 2005. év október 27. napján elfogadott keretegyezményének kihirdetéséről szóló 2012. évi CX. törvény 4. § (4) bekezdésében a „kultúráért” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméért” szöveg lép.
98. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott készpénzátutalást, valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatást és készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatást végezni, és ennek érdekében Posta Elszámoló Központot működtetni.
(2) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont c) és d) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására.
(3) Az egyetemes postai szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásához pénzforgalmi közvetítőt vehet igénybe.
(4) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a nála történő készpénzbefizetés céljára szolgáló nyomtatvány kialakítására, előállítására és bármely módon történő megszemélyesítésére. Az egyetemes postai szolgáltató köteles a készpénz-befizetési szolgáltatás keretében, a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeiben meghatározott, elektronikus úton kezdeményezett fizetési megbízást és egyéb készpénz-helyettesítő fizetési eszközt is elfogadni.
(5) A miniszter rendeletben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatban jogszabályban nem szabályozott további, a Hpt.-vel összhangban álló követelményeket állapíthat meg.”
99. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg
a) az egyetemes postai szolgáltatás keretében küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratokra vonatkozó belföldi postai szolgáltatás díjának meghatározási módszerét,
b) a 26. § (5) bekezdésében meghatározott követelményeket.”
100. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja, illetve teljesíti.”
101. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 5. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § A miniszter a 12. § (2) bekezdésében, a 15. § (4) bekezdésében, a 15. § (5) bekezdés első mondatában, a 16. § (5) bekezdésében, a 18/A. § (3) bekezdésében, a 18/B. § (4) bekezdésében, a 18/F. § (1) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében és a 38. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait az energiapolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben látja el.”
(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A miniszter az állam nevében ESD-egységeket értékesíthet és - az energiapolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben - vásárolhat e törvény céljának hatékonyabb elérése érdekében. Az értékesítés az állami vagyonról szóló törvény, az Nvtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.”
102. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
a) 4. § (5) bekezdés f) pontjában, 24. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, 34. § (4) bekezdésében, 38. § (1) bekezdésében, 39. § (1) bekezdés e) pontjában az „a magyar” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
b) 10. § (5) bekezdésében az „az energiapolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) és az energiapolitikáért felelős miniszternek” szöveg,
c) 12. § (3) bekezdésében, 13. § (1) és (3) bekezdésében, 25. § (2)-(4) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében az „A magyar” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
d) 18/G. § (3) bekezdésében a „minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter által vezetett minisztérium” szöveg,
e) 25. § (1) bekezdésében az „A magyar” szövegrészek helyébe az „Az” szöveg,
f) 26. § (1) bekezdésében a „magyar állam” szövegrészek helyébe az „állam” szöveg,
g) 29. § (1) bekezdésében az „a miniszternél” szövegrész helyébe az „az energiapolitikáért felelős miniszternél” szöveg, az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az energiapolitikáért felelős miniszter” szöveg,
h) 30. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter és a 29. § tekintetében az energiapolitikáért felelős miniszter” szöveg,
i) 39. § (2) bekezdés a) pontjában az „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg
lép.
103. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. § (13) bekezdésében az „a vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.
104. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 3. § 29. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
pénzforgalmi közvetítői tevékenység:)
„a) pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötése,”
105. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
106. § A 86. § az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
„1. melléklet a 2001. évi XX. törvényhez
Az MFB Zrt. a 3. § (5) bekezdése alapján az állam nevében a következő gazdálkodó szervezetekben gyakorol tulajdonosi jogokat:
1. Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság
2. Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
3. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
4. Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
5. Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
6. Regionális Fejlesztési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság
7. Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság”
„2. melléklet a 2001. évi XX. törvényhez
Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdés b) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:
1. MFB-Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
2. CORVINUS Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
3. Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
4. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
5. MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
6. MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
7. MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaság
8. Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
9. MMBF Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság
10. EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság
11. Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság”
„1. melléklet a 2009. évi XXXVII. törvényhez
A miniszter az állam nevében a következő gazdasági társaságok tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat:
1. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
2. DALERD Délalföldi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
3. ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság
4. Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
5. Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság
6. IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
7. Kisalföldi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
8. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
9. EGERERDŐ Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
10. Mecsekerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
11. NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
12. NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
13. Pilisi Parkerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
14. SEFAG Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
15. Szombathelyi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
16. TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
17. VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság
18. Vértesi Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
