Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus funkciók folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek hatékony kezelése, az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának minimalizálása, valamint a válságba került pénzügyi szervezetek szerkezetátalakításához szükséges keretrendszer megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az e törvényben meghatározott szanálási keretrendszer alkalmazandó
a) a magyarországi székhelyű hitelintézetre és befektetési vállalkozásra (a továbbiakban együtt: intézmény),
b) a magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaságra, vegyes pénzügyi holding társaságra, vegyes tevékenységű holding társaságra,
c) az olyan magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozásra, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, valamint
d) a harmadik országban székhellyel rendelkező intézmény magyarországi fióktelepére.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re és a Magyar Export-Import Bank Zrt.-re.
(3) E törvény alkalmazásában egy hitelintézetként kell kezelni a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Szhitv.) szerinti szövetkezeti hitelintézeteket az Integrációs Szervezettel együtt, ha azok az Szhitv. szerinti egyetemleges felelősségi körbe tartoznak.
(4) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A szanálás az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul.
(2) A szanálás során alkalmazott szanálási intézkedés a szanálási eszközök, valamint tőkeelemek leírása vagy átalakítása tekintetében hozott döntés.
3. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
1. anyavállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
2. átruházási jogosultság: a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedés, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, eszköz, forrás, jogosultság és kötelezettség, illetve ezek valamilyen kombinációjának egy átvevőhöz történő átruházására vonatkozó jogosultság;
3. átváltási ráta: az a tényező, amely meghatározza azon elsődleges alapvető tőkeelemek mennyiségét, amelyekre a tőkeelemek átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke elemeit átváltja;
4. átvevő: az a vállalkozás, amelyre a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedést, az intézmény hitelviszonyt megtestesítő instrumentumát, eszközét, forrását, jogát és kötelezettségét, illetve ezek valamilyen kombinációját átruházzák;
5. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontjában meghatározott szervezet;
6. befektetés-védelmi rendszer: olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer, amely biztosítja a befektetések kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy az illetékes felügyeleti hatóság döntése szerint a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű befeketésvédelmet nyújtó rendszer;
7. betétbiztosítási rendszer: olyan az adott EGT-államban hivatalosan elismert rendszer, amely biztosítja a betétek kártalanítási összeghatárát meg nem haladó részét, vagy az illetékes felügyeleti hatóság döntése szerint a hivatalosan elismert rendszerrel egyenértékű betétbiztosítást nyújtó rendszer;
8. csoport: a Hpt. 6. § (1) bekezdésben meghatározott fogalom;
9. csoporton belüli garanciavállalás: olyan megállapodás, amelyben a csoporton belüli egyik vállalkozás a csoporton belüli másik vállalkozás kötelezettségeire vállal garanciát harmadik fél felé;
10. csoportszintű szanálási terv: a csoportszintű szanálásra vonatkozó terv;
11. csoportszintű helyreállítási terv: a Hpt. 114. §-a vagy a Bszt. 102. §-a alapján a csoportra elkészített terv;
12. csoportszintű szanálás: szanálási intézkedés alkalmazása anyavállalat vagy összevont alapú felügyelet alá tartozó intézmény szintjén vagy olyan intézmény szintjén, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed;
13. csoportszintű szanálási hatóság: az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti EGT-államban működő szanálási hatóság;
14. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
15. egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodás: olyan megállapodás, amely alapján a szerződéses felek közötti két vagy több követelés egymással szemben elszámolható;
16. ellenőrző befolyás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 18. pontjában meghatározott fogalom;
17. elsődleges alapvető tőke: az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom;
18. érintett harmadik országbeli hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított harmadik országbeli hatóság;
19. érintett hitelező: olyan hitelező, akinek vagy amelynek a követelése olyan szanálás alatt álló intézmény kötelezettségére vonatkozik, amelyet a hitelezői feltőkésítés alkalmazásának keretében leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlása révén csökkentettek vagy alakítottak át tagsági részesedéssé;
20. érintett tulajdonos: az intézményben lévő olyan tagsági részesedés tulajdonosa, akinek tagsági részesedését az e törvényben meghatározott jogosultság alapján bevonják vagy átruházás keretében átveszik;
21. EU-szintű anyavállalat: EU-szintű anyavállalat intézmény, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat;
22. EU-szintű anyavállalat intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
23. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
24. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
25. felhígulás: tulajdoni hányad csökkenése annak következtében, hogy új tagsági részesedést megtestesítő instrumentumok kerülnek kibocsátásra;
26. felmondási jog: a szerződés felmondására irányuló jog, a kötelezettségek esedékességének előrehozására, lezárására, egymással szemben való elszámolására vagy nettósítására irányuló jog vagy az egyik szerződő fél fizetési kötelezettségét felfüggesztő, módosító vagy megszüntető bármely hasonló rendelkezés, illetve olyan rendelkezés, amely megakadályozza egy szerződés szerinti követelés esedékessé válását;
27. felügyeleti hatóság: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom;
28. felügyeleti kollégium: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott testület;
29. fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom;
30. fő üzletágak: azok az üzletágak és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások, amelyek az intézmény fő bevételi vagy nyereségforrását és értékét jelentik;
31. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;
32. harmadik országbeli szanálási eljárás: egy harmadik országbeli intézmény fizetésképtelenségének kezelésére szolgáló, harmadik ország joga szerinti intézkedés, amely a célok és a várható eredmények szempontjából hasonló az e törvény szerinti szanálási intézkedésekhez;
33. határon átnyúló csoport: olyan csoport, amelyben több EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás van;
34. hitelintézet: a Hpt. 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet, valamint az Integrációs Szervezet;
35. Integrációs Szervezet: a Szhitv.-ben meghatározott fogalom;
36. illetékes felügyeleti hatóság: 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom;
37. illetékes minisztérium: EGT-állam azon minisztériuma, amelyet a nemzeti jogszabályok a szanálás tekintetében illetékes minisztériumnak jelölnek ki;
38. járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
39. jelentős fióktelep: a Hpt. vagy a Bszt. alapján rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősülő szervezet;
40. kiegészítő alapvető tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
41. kockázat átruházási ügylet: csoporton belüli két vállalkozás között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja a csoporton belüli egyik vállalkozás és egy harmadik fél között létrejött ügylettel járó kockázat teljes vagy részben történő átruházása;
42. kritikus funkciók: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése és csak korlátozott helyettesíthetősége az intézmény vagy csoport méretéből vagy piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből, vagy határokon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően jelentősen megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;
43. leányvállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 78. pontjában meghatározott fogalom;
44. MNB: Magyar Nemzeti Bank;
45. MNB rendkívüli likviditási hitele: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 36. §-a szerinti és a 18. §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott rendkívüli jegybanki hitel;
46. nettó eszközérték: az eszközállomány csökkentve a kötelezettség állománnyal;
47. nettósítási megállapodás: olyan megállapodás, amely alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodást, amelynél jogszabályban vagy felek által meghatározott esemény bekövetkeztekor a felek kötelezettségeinek esedékességét előre hozzák, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükbe;
48. összevont alapon: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 47. pontjának megfelelően meghatározott összevont helyzet alapja;
49. összevont felügyeletet ellátó hatóság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
50. pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
51. pénzügyi szerződés:
a) értékpapír-ügylet, így különösen
aa) az értékpapír, értékpapírcsoport vagy értékpapírindex vételére, eladására vagy kölcsönzésére vonatkozó ügylet;
ab) értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó opciós ügylet;
ac) bármely értékpapírra, értékpapírcsoportra vagy értékpapírindexre vonatkozó repo- vagy fordított repoügylet;
b) áruügylet, így különösen
ba) később leszállítandó áru, árucsoport vagy -index vételére, eladására vagy kölcsönzésére vonatkozó ügylet;
bb) árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó opciós ügylet;
bc) bármely árura, árucsoportra vagy -indexre vonatkozó repo- vagy fordított repoügylet;
c) tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, ideértve valamely áru vagy bármely más tulajdon, szolgáltatás, jog vagy érdekeltség meghatározott áron és időpontban történő vételére, eladására vagy átruházására vonatkozó ügyleteket (az áruügyletek kivételével);
d) swap-megállapodások, így különösen
da) kamatlábakra vonatkozó csereügyletek és opciók; spot- és más devizaügyletek; valutához, értékpapírindexhez vagy értékpapírhoz, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok indexéhez vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz, áruindexhez vagy áruhoz, időjárási változóhoz; kibocsátáshoz vagy inflációs rátához kapcsolódó csereügylet vagy opció;
db) teljes hozamcsere-ügylet, hitelkockázati felárhoz kapcsolódó csereügylet vagy hitel-csereügylet;
dc) a da) vagy db) alpontban említett megállapodásokhoz hasonló, a csereügyletek vagy származtatott ügyletek piacán rendszeresen kötött megállapodás vagy tranzakció;
e) bankközi hitelezési megállapodások;
f) az a)–e) pontban említett szerződések vagy ügyletek bármelyikére vonatkozó keretmegállapodások;
52. pénzügyi vállalkozás: a Hpt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;
53. rendkívüli állami pénzügyi támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás, amelyet egy intézmény vagy csoport életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak;
54. rendszerszintű válság: a pénzügyi közvetítőrendszer olyan zavara, amely jelentős negatív következménnyel járhat a pénzügyi közvetítőrendszerre és az azt támogató infrastruktúrára, valamint a reálgazdaságra is;
55. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott piac;
56. szanálás alatt álló intézmény: olyan intézmény, amelynek szanálását határozattal elrendelte a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank vagy valamely más szanálási hatóság;
57. szanálási hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított EGT-állambeli hatóság;
58. szanálást finanszírozó rendszer: EGT-állam által a szanálási intézkedések hatékony alkalmazásához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állása érdekében létrehozott rendszer;
59. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
60. szövetkezeti hitelintézet: a Szhitv. alapján a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő hitelintézet;
61. ügyvezető: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
62. vagyonértékesítés: a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tagsági részesedés, illetve a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek e törvény szerinti, a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank általi, áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőre történő átruházása;
63. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;
64. vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
65. vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;
66. vezetés: az intézmény és a pénzügyi vállalkozás igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő intézmény vezető állású személyeit is.
4. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza azon intézmények körét, amelyekre egyedi vagy – ha az intézmény összevont alapú felügyelet alá tartozik – csoportszintű szanálási tervet készít, majd az intézmények köréről az MNB elnöke tájékoztatja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegeli az adott intézmény vagy csoport esetleges felszámolásának – más intézményekre és a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan a pénzügyi piacokra gyakorolt – lehetséges hatását, és ha ez jelentős, akkor az adott intézményre vagy csoportra szanálási tervet készít.
(3) Az egyedi szanálási terv a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-vel (a továbbiakban: Felügyelet) egyeztetve tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a Felügyelet által az intézménnyel szemben alkalmazható lehetséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható lehetséges szanálási intézkedéseket, amelyeket a szanálási célok érvényre juttatása érdekében tehet.
(4) A csoportszintű szanálási terv a csoporthoz tartozó intézmények egyedi szanálási tervein kívül tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a csoporttal szemben a Felügyelet által alkalmazható intézkedéseket, kivételes intézkedéseket és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható szanálási intézkedéseket.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv készítésére vonatkozó döntését legalább kétévente felülvizsgálja.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervet legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.
5. § (1) A szanálási terv alternatív forgatókönyveket tartalmaz arra az esetre, ha a szanálás szükségessége egyedi okokra vezethető vissza, illetve ha a szanálás a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet eredménye.
(2) A szanálási terv készítése során figyelmen kívül kell hagyni a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást és az MNB vagy más központi bank rendkívüli likviditási hitelét.
(3) A szanálási terv felülvizsgálatára és módosítására akkor is sor kerül, ha az intézmény szervezetével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatosan olyan változás történik, amely érdemben befolyásolhatja a szanálás eredményességét.
(4) Az egyedi és csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
(5) A szanálási terv részletezettsége igazodik az intézmény fizetésképtelensége esetén a pénzügyi piacokra, más pénzügyi szervezetekre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt várható hatásokhoz, figyelembe véve különösen az érintett intézmény méretét, tevékenységének és üzleti modelljének összetettségét és kockázatosságát.
(6) A 4. § (1) bekezdése szerinti intézményi kör és a szanálási terv nem nyilvános.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB megosztja az intézménnyel
a) a szanálási terv lényegi részét, így különösen az 1. melléklet A) pont 1. és 6. alpontja szerinti információt,
b) a szanálhatósági vizsgálat lefolytatása és a szanálhatósági akadályok elhárítása érdekében az 1. melléklet pontjaiban – így különösen az 1. melléklet A) pont 5., 8., 11. és 14. alpontjában – meghatározott információt.
6. § (1) Az intézmény – adatszolgáltatás keretében – a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja a szanálási terv készítéséhez szükséges adatokat.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménytől nem kérhet olyan adatot, amely a Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére áll.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv tekintetében érintett intézmények körének meghatározása és a szanálási terv elkészítése érdekében a Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére álló adatokat igényelheti és felhasználhatja.
(4) Az MNB kidolgozza a (2) és (3) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.
7. § (1) Ha az intézmény egy csoport tagja, és a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási hatóságával egyeztetve készíti el a csoport szanálási tervét.
(2) Ha a magyarországi székhelyű intézmény egy csoport tagja, de a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a csoportszintű szanálási hatóság által elkészített csoportszintű szanálási terv egyeztetésében a szanálási feladatkörében eljáró MNB részt vesz.
(3) A csoportszintű szanálási terv kiterjed a csoportban lévő jelentős fióktelepre is, így a csoportos szanálási tervről szóló
a) egyeztetésbe, ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor bevonja a jelentős fióktelep esetében illetékes szanálási hatóságot,
b) egyeztetésben a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részt vehet, ha a jelentős fióktelep esetében illetékes szanálási hatóság.
(4) A csoportszintű szanálási terv tartalmazza
a) az EU-szintű anyavállalat szanálásán keresztül a teljes csoport szanálására vonatkozó tervet,
b) az EU-szintű anyavállalat szanálására vonatkozó tervet,
c) a leányvállalatok különálló vállalkozásra történő szétválasztását követően alkalmazandó tervet.
(5) A csoportszintű szanálási terv hatálya kiterjed:
a) EU-szintű anyavállalatra,
b) a csoporthoz tartozó, EGT-államban székhellyel rendelkező leányvállalatra,
c) a csoporthoz tartozó, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásra, valamint
d) a csoporthoz tartozó, a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra.
(6) A csoportszintű szanálási terv nem okozhat a csoportszintű szanálás tekintetében érintett egyik EGT-államban sem aránytalan terhet.
(7) A csoportszintű szanálhatósági értékelést e §-sal összhangban kell elvégezni és aktualizálni. A csoportszintű szanálhatóság értékelését a csoportszintű szanálási tervben be kell mutatni.
(8) A csoportszintű szanálási terv
a) meghatározza az 5. § (1) bekezdésében meghatározott alternatív forgatókönyvek tekintetében a csoporthoz tartozó vállalkozással szemben alkalmazható intézkedéseket, amely ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás esetében az intézkedéseket, a leányvállalatok esetében pedig az illetékes szanálási hatóságokkal koordinált szanálási intézkedéseket,
b) kitér a szanálási intézkedések és hatáskörök hatékonyságára, használhatóságára és a szanálás akadályainak megszüntethetőségére a csoportnak az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalakozásai tekintetében azzal, hogy a szanálási intézkedésnek tekintendő a csoporton belüli vállalkozás vagy annak egy része tekintetében harmadik fél felé történő értékesítés lehetővé tétele is,
c) kitér a csoportnak a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalakozásai tekintetében az érintett harmadik országbeli hatóságával való együttműködés lehetőségére, az alkalmazható szanálási intézkedésekre és az esetleges szanálás következményeire az EGT-államban székhellyel rendelkező, csoportbeli intézmények tekintetében,
d) csoportszintű szanálás esetére rögzíti a szanálási intézkedéseket a csoportszintű szanálási hatóság és az érintett szanálási hatóságok tekintetében is, ideértve egyes funkciók vagy üzletágak jogi és gazdasági elkülönítését, leválasztását,
e) tartalmazza a csoportszintű szanálás finanszírozásának módját és az érintett EGT-államok közötti megosztását, a finanszírozási rendszer igénybevételének lehetőségét és szükségességét.
(9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásában, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a leányvállalat magyarországi székhelyű, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB aktívan közreműködik a leányvállalat esetében koordináltan alkalmazandó intézkedés tervezésében.
(10) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásában a csoportos szanálási terv nem tartalmazhat rendkívüli állami pénzügyi támogatást – ide nem értve a Szanálási Alapból fizetett összeget –, központi bank által nyújtott rendkívüli likviditási támogatást vagy nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatást.
(11) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az EGT-államok közötti megosztás során az arányosságra, kiegyensúlyozottságra és az adott EGT-állam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatásra.
8. § (1) A csoportszintű szanálási terv elkészítéséhez az EU-szintű anyavállalat a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – rendelkezésére bocsát minden szükséges információt a 6. § alapján. Az információknak az EU-szintű anyavállalatra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóaknak kell lenniük.
(2) A titoktartási szabályok betartására való tekintettel a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat által rendelkezésére bocsátott információkból továbbítja
a) az Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH) a csoportszintű szanálási terv tekintetében az EBH feladata ellátásához szükséges információkat,
b) a leányvállalat szanálási hatóságának az illetékességi feladata ellátásához szükséges információkat,
c) a csoportban lévő jelentős fióktelep szanálási hatóságának a fióktelep vagy az érintett szanálási hatóság feladata ellátásához szükséges információkat,
d) a Felügyelettel kötött felügyeleti megállapodások keretében vagy a felügyeleti kollégiumoknak a feladatkörükben érintettség alapján a feladatuk ellátásához szükséges információkat,
e) az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás illetékes szanálási hatóságának a feladata ellátásához szükséges információkat.
(3) Harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra vonatkozó információ az érintett harmadik országbeli hatóság hozzájárulásával adható át a (2) bekezdésben foglalt szervezeteknek.
(4) Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor az érintett szanálási hatóságokkal és érintett felügyeleti hatóságokkal – ideértve a Felügyeletet is – együttműködve, ha felállításra került, akkor a szanálási kollégium kereteiben együttműködik és konzultációt folytat a csoportszintű szanálási terv elkészítése és aktualizálása érdekében
a) legalább évenkénti rendszerességgel, vagy
b) a csoportban lévő bármely vállalkozásban, annak tevékenységében vagy pénzügyi helyzetében bekövetkezett, szanálási terv szempontjából jelentős változás esetén.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB bevonja a konzultációba a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep szanálási hatóságát, ha a harmadik országbeli szanálási hatóság tekintetében teljesülnek a 105. § szerinti feltételek.
(6) Ha a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, de az illetékességébe tartozik olyan intézmény, 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep, amely a csoportszintű szanálási terv tekintetében érintett, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a csoportszintű szanálási hatósággal.
9. § (1) A 8. § szerinti eljárás többoldalú eljárás és a meghozott határozat többoldalú eljárás keretében hozott határozat. A szanálási feladatkörében eljáró MNB – mint a csoportszintű szanálási hatóság – a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatósággal és az EU-szintű anyavállalattal.
(2) Csoportszintű szanálási hatóságként a szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot – az (1) bekezdésben említett többoldalú eljárás keretében hozott határozatot –, amely határozat meghozatalának határideje a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatot megalapozó jelentésnek (a továbbiakban: jelentés) az eljárásban résztvevő illetékes szanálási hatóságok részére történő megküldésétől számított négy hónap.
(3) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes szanálási hatósága kérésére a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyezetést folytathat, kivéve a (6) bekezdésben említett esetet.
(4) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor
a) ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kizárólag az EU-szintű anyavállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot,
b) ha a csoportban lévő leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a leányvállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás eredménytelenséggel történő lezárultát követő tíz munkanapon belül hozza meg határozatát azzal, hogy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot előkészítő eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságának megküldi azt.
(6) Ha a csoporton belüli leányvállalat szanálási hatósága úgy ítéli meg, hogy a székhelye szerinti EGT-állama költségvetési hatáskörének sérelme áll fenn, és a (3) bekezdés alapján az EBH-hoz fordult vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot a részvétele nélkül hozta meg a többi hatóság, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB által irányított szanálási kollégium keretein belül kezdeményezheti a csoport szintű szanálási terv – ideértve a szavatoló tőkére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény újraértékelését.
(7) A (6) bekezdés vonatkozásában, ha a leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kezdeményezi a (6) bekezdés szerinti eljárást a csoportszintű szanálási hatóságnál.
(8) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor a (2) bekezdéstől eltérően a határozat meghozatalának határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap.
(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – a (6) és (7) bekezdésre is tekintettel – a (8) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a határozatában eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.
(10) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes szanálási hatósága jogosult, és az EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalati hitelintézetének a szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes szanálási hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.
(11) Az EU-szintű anyavállalat intézmény székhelye szerinti EGT-állam szanálási hatósága (1) bekezdés szerinti eljárás során hozott határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EGT-állam illetékes szanálási hatósága határozatát magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam illetékes szanálási hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.
(12) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét legalább évente egyszer hivatalból vagy az anyavállalat, leányvállalat illetékes szanálási hatósága kezdeményezésére megvizsgálja.
10. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli, hogy az intézmény vagy – ha az intézmény összevont alapú felügyelet alá tartozik – mindazon magyarországi székhelyű intézmény és pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, milyen mértékig szanálható anélkül, hogy az intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet alá tarozó intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igénybe venné a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást vagy az MNB vagy másik központi bank nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatását vagy ezen felüli rendkívüli likviditási hitelét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés során a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a Felügyelettel.
(3) Az intézmény – a 17. § figyelembe vétele mellett – akkor szanálható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint az intézménnyel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy az intézménynek a szanálási terv alapján történő szanálása során
a) fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és
b) elkerülhetőek az intézmény székhelye szerinti vagy az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények, akár rendszerszintű válság esetén is.
(4) A szanálhatóság értékelése során mérlegelendő szempontokat a 2. melléklet tartalmazza.
(5) A szanálhatóság értékelését a szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell elvégezni.
(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy intézményt nem tekint szanálhatónak, akkor erről a döntés meghozatalát követően haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t.
11. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálhatóság értékelése során megállapítja, hogy az intézmény szanálhatóságának jelentős akadályai vannak, erről írásban tájékoztatja az intézményt és a Felügyeletet.
(2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő legfeljebb négy hónapon belül javaslatot tesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a tájékoztatásban megjelölt szanálhatósági akadályok megszüntetésére vagy kezelésére.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve értékeli, hogy az intézmény által a (2) bekezdésben foglaltak szerint javasolt lépések megfelelőek-e az akadályok kezelésére, megszüntetésére.
(4) Ha az intézmény (2) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB szerint alkalmas a szanálhatósági akadályok kiküszöbölésére vagy hatékony kezelésére, akkor legfeljebb három hónapos határidő tűzésével kötelezi az intézményt – vagy csoportot – a lépések megtételére.
(5) Ha az intézmény (2) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint nem küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB legfeljebb három hónapos határidő tűzésével a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges, a 12. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott lépések megtételére kötelezheti az intézményt vagy csoportot.
12. § (1) A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően – előírhatja az intézmény számára
a) a kritikus funkciók ellátására vonatkozó – csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött – szolgáltatási szerződések kidolgozását és megkötését, illetve módosítását;
b) az egyéni és összesített kitettségek értékének felső határát;
c) a szanálási célok szempontjából fontos konkrét vagy általános tájékoztatási követelményeket;
d) egyes eszközök elidegenítését;
e) új vagy meglévő üzletágak fejlesztésének, illetve új vagy meglévő termékek értékesítésének a korlátozását, megszüntetését vagy megkezdésétől való tartózkodást;
f) az intézmény, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporthoz tartozó bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráinak összetettségét csökkentő változtatásokat annak érdekében, hogy a kritikus funkciók a szanálási eszközök alkalmazása révén jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól; vagy
g) pénzügyi holding társaság létrehozását.
(2) Az (1) bekezdés b), d) és e) pontja tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéséhez a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.
(3) A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően – előírhatja az intézmény számára, ha az vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön pénzügyi holding társaságot az intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, ha ez az intézmény szanálásának elősegítése érdekében szükséges.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárása során – az arányosság elvére is tekintettel – figyelembe veszi, hogy a szanálhatósági akadályok milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására nézve, és azt, hogy a szanálhatósági akadály kezelésére vagy megszüntetésére alkalmazandó intézkedések milyen hatást gyakorolnak az intézmény üzleti tevékenységére és stabilitására, valamint a gazdasági növekedéshez való hozzájárulási képességére.
13. § (1) Egy csoport – a 17. § figyelembevétele mellett – akkor szanálható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint a csoporttal szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy a csoportnak a szanálási terv alapján történő szanálása során
a) fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és
b) elkerülhetőek a csoportba tartozó vállalkozások székhelye szerinti vagy az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények, akár rendszerszintű válság esetén is.
(2) Ha az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a csoportszintű szanálhatóság értékelését a szanálási feladatkörében eljáró MNB végzi el a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek szanálási hatóságaival azzal, hogy az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatósággal, valamint a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek illetékes hatóságaival is konzultációt kell folytatni.
(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportbeli leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatósággal közösen határoz a csoportszintű szanálhatóság értékeléséről.
(4) A csoportszintű szanálhatóság értékelése során nem lehet figyelembe venni:
a) a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ide nem értve a szanálást finanszírozó rendszer pénzeszközeinek felhasználását, és a betétbiztosítási rendszer – beleértve az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) – szanálási célú felhasználását,
b) a nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatást, valamint
c) az MNB vagy más jegybank rendkívüli likviditási hitelét.
(5) A csoport szanálhatóságának értékeléséről a szanálási kollégium keretében hozza meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – a határozatot, amely határozat meghozatala során a 2. melléklet szempontjait figyelembe kell venni.
(6) A csoport szanálhatóságának értékelését a csoportszintű szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell elvégezni.
(7) Az e § szerinti határozat meghozatalakor a 7–9. § szerinti kell eljárni.
(8) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint egy csoport a szanálhatósági értékelés alapján nem szanálható, akkor erről haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t.
14. § (1) A csoportszintű szanálhatóság értékelését követően – ha szükséges – el kell hárítani a szanálás akadályait.
(2) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében többoldalú eljárás keretében hozott határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság. Az eljárásban és a határozat meghozatalában részt vesz a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága, és a határozat meghozatalát megelőzően egyeztet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoport felügyeleti kollégiumával és a csoportba tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságával.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – jelentést készít az összevont felügyeletet ellátó hatósággal és az EBH-val – az illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt követően – a szanálási intézkedések és szanálási jogosultságok csoportszinten történő hatékony alkalmazását hátráltató akadályokról.
(4) A (3) bekezdés szerinti jelentés
a) figyelembe veszi az intézmény üzleti modelljét és az arra gyakorolt hatást, valamint
b) arányos és célzott lehetséges intézkedési javaslatot fogalmaz meg, amely szükséges és megfelelő a (3) bekezdésben említett akadály megszüntetéséhez.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott jelentést a szanálási feladatkörében eljáró MNB megküldi
a) az EU-szintű anyavállalatnak,
b) a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatóságának, valamint
c) a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságának.
(6) Ha a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási kollégiumban való részvétel tekintetében részére eljutatott jelentést a leányvállalat részére a kézhezvételt követően azonnal megküldi.
(7) Az EU-szintű anyavállalat a jelentés kézhezvételét követő négy hónapon belül
a) észrevételt tehet, valamint
b) olyan alternatív, lehetséges intézkedést javasolhat a csoportszintű szanálási hatóság számára, amely a jelentésben meghatározott akadály elhárítását szolgálja.
(8) Az EU-szintű anyavállalat által tett észrevételt és javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – továbbítja
a) az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóság,
b) az EBH,
c) a leányvállalat szanálási hatósága, valamint
d) a jelentős fióktelep illetékes szanálási hatósága
számára.
(9) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében a (2) bekezdés alapján többoldalú eljárás keretében határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság. A határozat meghozatala során figyelembe veszik az EU-szintű anyavállalat észrevételeit és javaslatait.
(10) A többoldalú eljárás keretében hozott határozat figyelembe veszi a csoport által érintett minden EGT-államban és az Európai Unió pénzügyi rendszerében felmerülő hatást.
(11) A többoldalú eljárás keretében a határozatot meg kell hozni az EU-szintű anyavállalat észrevételei és javaslatai beérkeztét követően, de legkésőbb a határozattervezet megküldését követő négy hónap elteltével, és meg kell küldenie azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – az EU-szintű anyavállalat részére.
15. § (1) Ha a 14. § (11) bekezdése alapján a szanálási hatóságok együttesen nem tudnak határozatot hozni, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, határozatot hoz a szanálhatóság értékeléséről és a határozat indokolásában megjeleníti az érintett szanálási hatóságok véleményét és fenntartását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, megküldi az EU-szintű anyavállalat részére.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem járhat el az (1) bekezdés szerint, ha valamelyik érintett szanálási hatóság a szanálás értékelése vonatkozásában az EBH elé utalja az ügyet
a) a 14. § (11) bekezdésében meghatározott négy hónapos időtartam alatt, vagy
b) annak felismerésekor, hogy nem születik többoldalú eljárás keretében határozat.
(4) A (3) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBH határozatot hoz, amellyel összhangban kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, határozatát meghoznia. Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az (1) bekezdés szerint meghozza határozatát.
(5) Többoldalú eljárás keretében határozat hiányában a leányvállalatokat érintő, határozathozatalt igénylő esetekben a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási hatósága – hozza meg a határozatot a szükséges intézkedésről azzal, hogy az indokolás tartalmazza a többi érintett szanálási hatóság véleményét és fenntartását is. Ezt a határozatot a leányvállalaton kívül a csoportszintű szanálási hatóság részére is meg kell küldeni.
16. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a szanálási intézkedések alkalmazásakor és a szanálási jogosultságok gyakorlásakor figyelembe kell vennie a szanálási célokat, és azokat az intézkedéseket, jogosultságokat kell választania, amelyek a legjobban szolgálják az adott eset körülményeihez kapcsolódó szanálási célok elérését.
(2) A szanálási célok a következők:
a) az állam által bármilyen formában nyújtható rendkívüli pénzügyi támogatás szükségességének és felhasználásának minimalizálása révén a közpénzek védelme;
b) a kritikus funkciók ellátásbeli folytonosságának biztosítása;
c) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető hatások kialakulásának kiküszöbölése vagy a kialakult hatások megszüntetése;
d) a betétbiztosítási rendszer – ideértve az OBA – által biztosított betétek és a befektetésvédelmi rendszer – ideértve Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Beva) – által biztosított befektetések védelme;
e) az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának védelme; valamint
f) a betétesek és befektetők bizalmának fenntartása a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében.
(3) A (2) bekezdésben foglalt szanálási célok egyenrangúak.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek törekednie kell
a) a szanálás költségeinek minimalizálására, valamint
b) arra, hogy a szanálás következtében ne csökkenjen a szanálás alatt álló intézmény vagyoni értéke, kivéve ha a szanálás céljának elérése miatt ez elkerülhetetlen.
17. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – a (10) bekezdésben foglaltak alapján – elrendeli és megindítja az intézményre vonatkozóan a szanálási eljárást, ha teljesülnek a következő együttes feltételek:
a) a Felügyelet megállapítja, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik,
b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a körülményekre tekintettel nem valószínűsíthető, hogy a szanálási intézkedéseken kívül bármilyen más intézkedés – ideértve a Felügyelet, az intézmény, az önkéntes intézményvédelmi alap vagy más piaci szereplő intézkedéseit, a szanálási feladatkörében eljáró MNB által végrehajtható tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó intézkedési lehetőséget is – megakadályozná az intézmény fizetésképtelenné válását,
c) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a szanálást közérdek indokolja.
(2) Egy intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik, ha
a) olyan mértékben megsérti a tevékenységi engedélye fenntartásának a feltételét képező követelményeket, vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető (tőkemegfelelőség, jövedelmezőség és portfolióminőség) adatok alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően olyan mértékben megsérti e követelményeket, amely miatt a tevékenységi engedélye visszavonásának lenne helye, így különösen az 575/2013/EU rendelet szerinti szavatoló tőke teljes mértékének vagy a szavatoló tőke jelentős részének elvesztésével járó veszteségek elszenvedése vagy valószínűsíthető elszenvedése miatt;
b) vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető adatok (tőkemegfelelőség, jövedelmezőség és portfolióminőség) alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően ez bekövetkezne, amely miatt a tevékenységi engedélye visszavonásának lenne helye;
c) az intézmény nem vitatott és a pénzügyi szolgáltatásához, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásához, a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez vagy a befektetési szolgáltatási tevékenységét kiegészítő szolgáltatásához kapcsolódó kötelezettségét nem egyenlíti ki, vagy a rendelkezésre álló, számszerűsíthető adatok (betétfedezeti mutató, mérlegfedezeti mutató, devizafinanszírozási mutató) alapján a közeljövőben, de legkésőbb 12 hónapon belül, valószínűsíthetően ez bekövetkezne; vagy
d) az intézmény rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel vagy ilyenben részesül, kivéve, ha ez az állami támogatás az ország gazdaságában keletkező súlyos zavarok kezelését és a pénzügyi stabilitás megőrzését célozza és azt az alábbi formák valamelyikében nyújtják:
da) állami garancia vagy ezzel egyenértékű támogatás az MNB monetáris politikai eszköztárához való hozzáférését elősegítendő,
db) állami garancia vagy ezzel egyenértékű támogatás az újonnan keletkező kötelezettségekre,
dc) piaci magánbefektető elv alapján megvalósuló, állam általi saját tőke emelés vagy tőkeelem vásárlás, ha a támogatás nyújtásának időpontjában sem az a)–c) pontokban foglaltak, sem a tőkeelemek leírását vagy átalakítását szükségessé tévő körülmények nem állnak fenn.
(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt támogatások
a) kizárólag szolvens intézményeknek,
b) az európai uniós versenyjogi előírások szerinti jóváhagyást követően,
c) elővigyázatossági, megelőző jelleggel,
d) a nemzetgazdasági zavarok kezeléséhez szükséges mértékben
nyújthatók, és nem használhatók fel az érintett intézmény korábban keletkező vagy várható veszteségeinek finanszírozására.
(4) A (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti tőkeemelés csak nemzeti, több EGT-államban vagy eurózónában végzett stressz tesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű eljárások által feltárt tőkehiány mértékéig nyújtható.
(5) A szanálási intézkedés akkor szolgálja a közérdeket, ha
a) az intézkedés szükséges az e törvényben meghatározott szanálási célok közül egy vagy több megvalósításához, azokkal arányos, és
b) az intézmény fizetésképtelenségi eljárás keretében történő megszüntetése révén e szanálási célok nem tudnának legalább a szanálási intézkedés alkalmazásával elérhető mértékben megvalósulni.
(6) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a Szhitv. szerinti szövetkezeti hitelintézet szanálása előtt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek azt is meg kell vizsgálnia, hogy az Integrációs Szervezet intézkedéseivel megakadályozható-e a szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelenné válása.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézményre vonatkozó szanálási akciótervet készít legkésőbb a szanálás (1) bekezdés szerinti elrendelésekor, amely – ha rendelkezésre áll akkor – figyelembe veszi a szanálási tervet, kivéve ha az eltérést az eset körülményei indokolttá teszik.
(8) A szanálási akcióterv tartalmazza a tervezett szanálási intézkedéseket és azok alkalmazásának tervezett menetét; valamint a szanálás finanszírozási tervét, az OBA, a Szanálási Alap e törvény szerinti hozzájárulását és esetlegesen az állam – fiskális semlegesség elvén alapuló – ideiglenes költségvetési szerepvállalásának igényét és módját.
(9) A Kormány előzetes jóváhagyása szükséges a közpénzek felhasználásához, ha a szanálás során az állam költségvetési szerepvállalása – ideértve a Szanálási Alapnak történő, az adott szanálási intézkedéshez, szanálási eljáráshoz kapcsolódó hitel nyújtását is – válik szükségessé vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan tizenkét hónapon belül az szükségessé válhat. A Kormányt a döntése meghozatalakor nem köti a szanálási feladatkörében eljáró MNB által elkészített szanálási akcióterv vagy az elrendelt szanálási intézkedés.
(10) A szanálásról szóló (1) bekezdés szerinti – a szanálási feltételek fennálltának tényéről szóló – döntést a Pénzügy Stabilitási Tanács (a továbbiakban: PST) hozza meg azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. § (9) bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.
18. § Az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozással szemben akkor alkalmazható szanálási intézkedés, ha a szanálási feltételek az intézmény és a hozzá kapcsolódó pénzügyi vállalkozás – amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed – vonatkozásában egyaránt teljesülnek.
19. § (1) A magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek az említett holding társaság és annak egy vagy több leányvállalati intézményei vonatkozásában is teljesülnek. Harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat esetében akkor indítható szanálási eljárás, ha a szanálási feltételek a harmadik ország joga szerint fennállnak.
(2) Ha a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata közvetlenül vagy közvetve pénzügyi holding társaság tulajdonában van, a csoportszintű szanálás céljából hozott szanálási intézkedések csak a pénzügyi holding társaságra irányulhatnak, a vegyes tevékenységű holding társaság vonatkozásában nem alkalmazhatóak.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozhat az (1) bekezdésben említett holding társaságra akkor is, ha a szanálási feltételek kizárólag a leányvállalati intézmény tekintetében teljesülnek, és a holding társasággal szembeni szanálási intézkedések szükségesek a leányvállalati intézmény eredményes szanálásához.
(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában a szanálási feltételek teljesülésének megállapítása során, ha az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a másik érintett szanálási hatósággal megállapodhat arról, hogy figyelmen kívül hagyja a csoporton belüli pénzügyi támogatást, ideértve a leírási és átalakítási jogosultságok gyakorlását is.
20. § (1) A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a következő elvek szerint kell eljárni:
a) a felmerülő veszteségeket első helyen a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai viselik;
b) a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai után a hitelezők viselik a felmerülő veszteségeket a Csődtv. 57. § (1) bekezdésében meghatározott veszteségviselési sorrendben és arányában, figyelembe véve a Hpt. és a Bszt. felszámolási eljárással kapcsolatos rendelkezéseit is;
c) a szanálás alatt álló intézmény vezető állású személyétől a vezetői megbízást vissza kell vonni, kivéve ha a vezető állású személyeknek a körét részben vagy egészben a szanálási célok elérése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB szükségesnek tartja megtartani, így különösen ha a szanálás eredményes végrehajtását akadályozná a vezető eltávolítása;
d) a szanálás alatt álló intézmény fizetésképtelenségének vagy várható fizetésképtelenségének okait fel kell tárni;
e) az azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők azonos elbánásban részesülnek;
f) egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb – a szanálási intézkedések alkalmazásával közvetlenül összefüggő – veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt felszámolják; és
g) a szanálási intézkedést az e törvényben foglalt biztosítékokkal összhangban kell alkalmazni.
(2) Az intézmény vezetése és könyvvizsgálója köteles együttműködni a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel a szanálási célok elérése érdekében.
(3) Ha az intézmény egy csoport tagja, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási eszközök alkalmazása során arra törekszik, hogy minimalizálja ezeknek a csoportra, a csoport tagjaira és az érintett pénzügyi piacra gyakorolt negatív hatást.
(4) A Felügyelet a folyamatos felügyelés – ideértve a rendszeres adatszolgáltatás értékelését – keretében a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szanálási feltételek fennállásának észlelésekor értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t ezen szanálási feltételek teljesüléséről, valamint arról, ha az általa alkalmazható intézkedések és kivételes intézkedések alapján ezen szanálási feltételek megszüntetésére nincs lehetőség.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel és munkavállalóival, valamint az általuk a szanáláshoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködővel szemben e minőségükben végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kártérítési igénnyel csak lényeges kötelezettségük súlyos, gondatlan megszegése esetén léphet fel, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.
21. § A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban megszünteti a szanálási eljárást, ha a szanálásra okot adó körülmények megszűntek és a szanálási célok teljesültek vagy a szanálási célok megvalósulása a szanálástól már nem várható.
22. § (1) A szanálási intézkedés meghozatalára vonatkozó döntést megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy az intézmény eszközeinek és forrásainak megbízható és valós értékelését (a továbbiakban: független értékelés) független, jogszabályban meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek megfelelő személy (a továbbiakban: független értékelő) végezze.
(2) A független értékelők névjegyzékét a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezeti, és honlapján közzéteszi. A független értékelői nyilvántartásban fel kell tüntetni:
a) természetes személy esetén
aa) a nevét, lakcímét, postai és elektronikus levelezési címét, a nyilvántartási számát és annak keltét,
ab) annak a jogi személynek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a független értékelő természetes személy közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,
b) jogi személy esetén
ba) nevét, postai és elektronikus levelezési címét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület),
bb) nyilvántartási számát és annak keltét,
bc) ügyvezetőjének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét,
bd) főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,
be) minden közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező tagjának (részvényesének) nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), amennyiben a független értékelő külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, akkor a külföldi székhelyű vállalkozás nevét (cégnevét) székhelyét, nyilvántartási számát, valamint
bf) annak a jogi személynek a nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, amelyben a független értékelő közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a független értékelő természetes személy, jogi személy vagy a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint a független értékelői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőkre vonatkozóan legalább félévente egyszer nyilvános pályázatot hirdet. A beérkezett pályázatokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB által felkért, legalább három, de legfeljebb hét tagból álló bíráló bizottság bírálja el. Ha a pályázó a jogszabályi feltételeknek megfelel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a névjegyzékbe felveszi.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kidolgozza a (4) bekezdésben meghatározott bíráló bizottság tagjainak kiválasztására vonatkozó belső eljárásrendjét, és az eljárásrendet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a honlapján közzéteszi.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőt törli a (2) bekezdés szerinti névjegyzékből, ha
a) a független értékelő a pályázatában valótlan adatot közölt,
b) a független értékelő már nem felel meg az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek,
c) azt a független értékelő írásban kéri,
d) a független értékelőként nyilvántartásba vett személy meghalt vagy a szervezet megszűnt.
(7) A független értékelők névjegyzékébe az a természetes személy vehető fel, aki rendelkezik
a) közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel vagy a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel vagy
b) jogász szakképzettséggel,
c) könyvvizsgálói szakképesítéssel és ennek pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítésével, valamint
d) a büntetlen előéletről, a köztartozás-mentességről igazolással.
(8) A független értékelők névjegyzékébe az a jogi személy vehető fel, amelyik legalább egy olyan munkavállalót foglalkoztat, aki megfelel a (7) bekezdés szerinti követelményeknek, valamint nem áll jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás alatt.
(9) A független értékelő egy adott feladatra való pályázása, illetve megbízása esetén nyilatkozik arról, hogy független az intézménytől, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től és a Felügyelettől. Akkor minősül függetlennek a független értékelő, ha az üzleti évben vagy az azt megelőző 5 üzleti év egyikében sem haladta meg az éves bruttó árbevételének 1 százalékát a szanálás alá vont intézménytől vagy az MNB-től kapott bevétele.
(10) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kidolgozza a független értékelő
a) kiválasztására, és
b) kirendelésére
vonatkozó belső eljárásrendjét, és az eljárásrendet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a honlapján közzéteszi.
(11) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelő kirendelésével egyidejűleg meghatározza a független értékelés határnapját, és a független értékelés során figyelembe veendő feltételezéseket.
(12) A független értékelővel és az általa igénybe vett közreműködővel szemben e minőségében végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kártérítési igénnyel csak lényeges kötelezettségük súlyos, gondatlan megszegése esetén léphet fel, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.
23. § (1) A független értékelés alapvető célja a fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné váló intézmény eszközei és forrásai értékének a megállapítása.
(2) A független értékelés kiegészítő céljai:
a) információt szolgáltatni annak megállapításához, hogy teljesülnek-e a szanálási feltételek, illetve a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó feltételek;
b) ha a szanálási feltételek teljesülnek, információt nyújtani az intézmény tekintetében alkalmazandó szanálási intézkedés alkalmazhatóságáról;
c) hitelezői feltőkésítés és a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazása esetén információt nyújtani az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben kerüljön sor az intézményben lévő tagsági részesedések bevonására, leírására vagy átalakítására és milyen mértékben kerüljön sor a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek leírására vagy átalakítására;
d) áthidaló intézmény vagy eszközelkülönítés alkalmazása esetén információt nyújtani az átruházandó eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vagy az intézményben lévő tagsági részesedésekre vonatkozó döntéshez, valamint a szanálás alatt álló intézménynek, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak fizetendő ellentételezés értékére vonatkozó döntéshez;
e) a szanálási feladatkörében eljáró MNB számára piaci feltétel megállapításához nyújtandó információ a vagyonértékesítés alkalmazása esetén az átruházandó eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vagy az intézményben lévő tagsági részesedésekre vonatkozó döntéshez;
f) annak biztosítása, hogy az intézmény eszközeiben bekövetkezett esetleges veszteségeket a szanálási eszközök alkalmazásakor vagy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása előtt teljes körűen elszámolják.
(3) A független értékelésnek prudens feltételezéseken kell alapulnia, ideértve az eszközök nemteljesítési arányának és a várható veszteségek mértékének meghatározását is.
(4) A független értékeléskor nem tételezhető fel, hogy az intézmény a jövőben rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül a szanálási intézkedés időpontját követően, illetve azt követően, hogy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazására sor kerül. Ha az intézmény a független értékelést megelőző három hónapban rendkívüli állami támogatásban részesült, akkor annak esetleges értéknövelő hatását figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A független értékeléskor figyelembe kell venni, hogy bármelyik szanálási eszköz alkalmazása esetén
a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a méltányolható és indokoltan felmerült kiadásai visszatérítését igényelni a szanálás alatt álló intézménytől;
b) a Szanálási Alap kamatot vagy díjat számíthat fel a szanálás alatt álló intézmény részére nyújtott hitelekkel vagy garanciákkal kapcsolatban.
(6) A független értékeléshez az intézmény számviteli nyilvántartásaiban szereplő információkon túl mellékelni kell:
a) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által meghatározott fordulónapra összeállított mérleget, valamint az intézmény pénzügyi helyzetéről szóló jelentést;
b) az eszközök és források forgalomképességének bemutatását és könyv szerinti értékét tartalmazó analitikus leltárt;
c) a fennálló kötelezettségek felsorolását, megjelölve mindegyik esetben – a Hpt.-ben vagy a Bszt.-ben meghatározott eltéréssel – a Csődtv. 57. § (1) bekezdése szerinti rangsort és arányát;
d) az intézmény által olyan harmadik felek nevében tartott eszközök felsorolását, amelyek nem vonhatóak be a veszteségviselésbe;
e) a várható veszteségekre megképzendő tartalékok bemutatását.
(7) A független értékelő a (6) bekezdés c) pontjában foglalt kimutatást kiegészíti az arra vonatkozó becsléssel, hogy az egyes tulajdonosi és hitelezői csoportok az intézmény felszámolása esetén várhatóan milyen megtérülésben részesülnének.
(8) A független értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB végzéssel hagyja jóvá, amely végzés kizárólag a szanálást elrendelő határozat elleni jogorvoslattal együttesen támadható meg.
24. § (1) Ha a szanálási eljárást megelőzően vagy annak során az intézmény pénzügyi helyzetére, a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitására, illetve az eljárás további körülményeire tekintettel nincs mód a független értékelés lebonyolítására annak időigénye miatt vagy a független értékelés során nem biztosítható a 23. § (6) és (7) bekezdésben foglalt követelmények teljesítése, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény számviteli nyilvántartásait alapul véve, a vagyonelemek értékesíthetőségét, a fedezetek érvényesíthetőségével kapcsolatos bizonytalansági tényezőket is figyelembe vevő értékelési pufferek és diszkonttényezők alkalmazásával maga is elvégezheti az intézmény eszközeinek és forrásainak értékelését (a továbbiakban: ideiglenes értékelés).
(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes értékeléshez a szanálási feladatkörében eljáró MNB közreműködőt – ideértve az MNB tv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaságot is – vehet igénybe. A közreműködőre is a független értékelőre vonatkozó szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket kell alkalmazni, kivéve a 22. § (9) bekezdést, valamint a közreműködőnek a független értékelők névjegyzékében szerepelnie kell, kivéve, ha az ebből fakadó időveszteség veszélyezteti a szanálási célok hatékony teljesülését.
(3) Az ideiglenes értékeléskor törekedni kell a független értékelés céljaként meghatározott célok és követelmények lehető legteljesebb mértékű figyelembe vételére.
25. § (1) Az ideiglenes értékelés megalapozhatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszközeinek meghozatalát vagy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultsága gyakorlását.
(2) Az ideiglenes értékelés részét képezi a szanálási eszköz alkalmazásáról vagy a szanálási jogosultság gyakorlásáról, illetve a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlásáról szóló döntésnek.
(3) Az ideiglenes értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárást megelőzően végzéssel hagyja jóvá, amely végzés kizárólag a szanálást elrendelő határozat elleni jogorvoslattal együttesen támadható meg. Ha az ideiglenes értékelés a szanálást elrendelő határozatot követően készül el, azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozattal hagyja jóvá.
26. § (1) Az ideiglenes értékelés mindaddig nem tekinthető független értékelésnek, amíg egy független értékelő el nem végzi az értékelést, amely megfelel a 23. § (1) és (2) bekezdés szerinti céloknak és teljesíti a független értékelésre vonatkozó valamennyi követelményt (a továbbiakban: utólagos, végleges értékelés).
(2) Az utólagos, végleges értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB ideiglenes értékelést jóváhagyó döntésének keltét követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ideiglenes értékelést követő hat hónapon belül el kell végezni.
(3) Az utólagos, végleges értékelés célja a független értékelés céljain túlmenően:
a) biztosítani azt, hogy az intézmény eszközeiben bekövetkezett esetleges veszteségeket teljes körűen elszámolják az intézmény számviteli nyilvántartásaiban;
b) információt nyújtani az arra vonatkozó döntéshez, hogy sor kerüljön-e a hitelezők követeléseinek visszaírására vagy a kifizetett ellenérték értékének növelésére a (4) bekezdésnek megfelelően.
(4) Ha az intézmény saját tőkéjének az utólagos, végleges értékelés szerinti becslése magasabb értéket eredményez, mint az intézmény saját tőkéjének az ideiglenes értékelés szerinti becslése, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatában kötelezi az áthidaló intézményt vagy a szanálási vagyonkezelőt, hogy fizessen további ellentételezést a szanálás alatt álló intézménynek az eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak.
27. § (1) A csoport esetében érintett szanálási hatóságok szanálási kollégiumot hoznak létre a
a) csoportszintű szanálási terv,
b) csoportszintű szanálhatóság értékelése,
c) csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása,
d) hitelezői feltőkésítés minimumkövetelményei,
e) leányvállalat szanálása,
f) csoportszintű szanálási intézkedések, valamint
g) határon átnyúló tevékenység esetében szükséges intézkedések egyeztetése és végrehajtása
tekintetében, amelyben a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részt vesz, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság vagy leányvállalat, a pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatósága.
(2) A szanálási kollégium a csoporthoz tartozó harmadik országbeli intézmény székhelye szerinti érintett harmadik országbeli hatósággal is egyeztethet és együttműködhet, ha a harmadik országbeli intézmény érintett a szanálási eljárás tekintetében vagy közvetlen hatással van rá a szanálási eljárás.
(3) A szanálási kollégium keretében a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalat szanálási hatósága az illetékes felügyeleti hatósággal és az összevont felügyeletet ellátó hatósággal egyeztetve
a) kidolgozza a csoportszintű szanálási tervet,
b) értékeli a csoport szanálhatóságát,
c) előkészíti és intézkedik a csoport szanálhatósága előtt álló akadályok kezelése és kiküszöbölése tekintetében,
d) dönt a csoportszintű szanálási rendszer létrehozásának szükségességéről és elősegíti annak létrehozását,
e) koordinálja a csoportszintű szanálási stratégiáról, intézkedésekről, eszközökről és rendszerekről a nyilvánosságra hozatalt és kommunikációt,
f) összehangolja a finanszírozási rendszerek alkalmazását,
g) megállapítja az összevont alapú és a leányvállalati szinten a 65–68. § szerinti minimumkövetelményeket, valamint
h) megvitatja a határon átnyúló csoport szanálásával összefüggésben felmerült kérdéseket
azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB csoportszintű szanálási hatóságként vagy a leányvállalat, a pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatóságaként, a Felügyelet pedig illetékes felügyeleti hatóságként vagy összevont felügyeletet ellátó hatóságként jelenhet meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szanálási kollégium tagjai
a) a csoportszintű szanálási hatóság,
b) az összevont alapú felügyelet tekintetében a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága,
c) az 1. § (1) bekezdés b) pont szerinti pénzügyi holding társaság szanálási hatósága,
d) a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatósága,
e) az a) és b) pontban meghatározott szanálási hatóság EGT-állama szerinti illetékes felügyeleti hatóság vagy az illetékes felügyeleti hatóság döntése alapján az EGT-állama szerinti központi bankjának egy képviselője is,
f) az illetékes minisztérium,
g) az EGT-állam betétbiztosítási rendszerért felelős hatóság, ha az adott EGT-állam szanálási hatósága tagja a szanálási kollégiumnak, valamint
h) az EBH.
(5) A (4) bekezdés vonatkozásában a tag
a) az a) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság,
b) a b)–d) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat, a pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatósága,
c) az e) pont tekintetében a Felügyelet, ha a Felügyelet az illetékes felügyeleti hatóság,
d) az f) pont tekintetében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős magyar minisztérium, ha az a)–d) pont valamelyike tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási hatóság, valamint
e) a g) pont tekintetében az OBA, ha az a)–d) pont valamelyike tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási hatóság.
(6) Ha a csoporthoz tartozik olyan leányvállalat vagy jelentős fióktelep, amelynek székhelye harmadik országban van vagy amelyet harmadik országban létesítettek, akkor ezen leányvállalat vagy jelentős fióktelep szanálási hatóságait – kérelmükre – a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság meghívja megfigyelőnek a szanálási kollégium megbeszéléseire, ha a 125. § szerinti feltételek teljesülnek.
(7) A szanálási kollégium üléseire a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, meghívja az EBH-t azzal, hogy az EBH szavazati jog nélkül javaslatokat tehet a szanálási kollégium hatékony, eredményes és következetes működése érdekében.
28. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezeti elnöki tisztében a szanálási kollégiumot.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) a szanálási kollégium tagjaival folytatott egyeztetés alapján a szanálási kollégiumra vonatkozó szabályokat és eljárásrendet írásban rögzíti,
b) koordinálja a szanálási kollégium feladatait és tevékenységét,
c) megszervezi a szanálási kollégium üléseit – ideértve az előzetes, teljes körű tájékoztatást az időpontok, megvitatandó témakörök és napirend tekintetében – és ellátja annak elnöki tisztét,
d) írásban tájékoztatja a szanálási kollégium tagjait a tervezett ülésekről, hogy azok kérelmezhessék szükség szerint a részvételüket, valamint ki tudják a képviselendő álláspont hátterét alakítani,
e) dönthet úgy, hogy a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges hatás alapján nem szükséges minden intézmény tekintetében meghívni a 27. § (4) bekezdés c)–g) pont szerinti tagokat a szanálási kollégium megbeszélésére, valamint
f) a szanálási kollégium tagjait írásban tájékoztatja a szanálási kollégium megbeszélésének eredményeként hozott határozatról és a megbeszélés eredményeiről, következtetéseiről.
(3) A szanálási kollégium tagjaival a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eredményes és hatékony működés érdekében szorosan együttműködik.
(4) Függetlenül attól, hogy a csoportszintű szanálási hatóság a (2) bekezdés vagy a nemzeti jogrendjében kialakított hasonló szabályozás tekintetében nem hívta meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, mint szanálási kollégiumi szanálási hatósági tagot, ha többoldalú eljárás keretében határozat hozatala történik vagy a hatósági feladatkörébe tartozó szervezettel kapcsolatos ügyek szerepelnek a szanálási kollégium megbeszélésének napirendjén, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult részt venni a szanálási kollégium megbeszélésén.
29. § (1) Ha a harmadik országbeli intézménynek vagy harmadik országbeli anyavállalatnak Magyarországon kívül még legalább egy EGT-államban leányvállalata vagy jelentős fióktelepe van, akkor az adott leányvállalatok és jelentős fióktelepek illetékes szanálási hatóságai által létrehozott európai szanálási kollégiumban részt vesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB is.
(2) Az európai szanálási kollégiumnak a leányvállalat és a jelentős fióktelep vonatkozásában kell a szanálási kollégium feladatait ellátnia, és az európai szanálási kollégium a szanálási kollégium szabályai szerint működik, amelynek keretében vesz részt a munkában a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha teljesül az (1) bekezdés szerinti feltétel.
(3) Az európai szanálási kollégium elnöki tisztét a szanálási feladatkörében eljáró MNB látja el, ha a csoport összevont felügyeletet ellátó hatósága a Felügyelet.
(4) Az érintett szanálási hatóságok – így a szanálási feladatkörében eljáró MNB is – eltekinthetnek az európai szanálási kollégium felállításától, ha van másik olyan csoport vagy kollégium, amely ellátja az európai szanálási kollégium feladatait.
30. § (1) A szanálási kollégium tagjainak kérésre biztosítaniuk kell a szanálás tekintetében a többi hatóság feladatainak ellátásához a szükséges információkat, amelyeket és amelyeknek a szanálási kollégium feladatainak ellátása érdekében szükséges áramlását a szanálási feladatkörében eljáró MNB koordinálja, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság.
(2) A harmadik országbeli intézmény vagy anyavállalat szanálási hatósága által megküldött vagy átadott információt a küldő szanálási hatóság jóváhagyásával lehet csak továbbítani.
(3) A szanálási hatóságok által rendelkezésre bocsátott információkat az illetékes minisztérium rendelkezésére bocsátja a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság –, ha azok olyan határozathoz vagy ügyhöz kapcsolódnak, amelynek esetében kötelező a minisztérium értesítése vagy a vele való egyeztetés vagy közpénzeket érinthet.
31. § (1) Ha egy csoporthoz tartozó leányvállalat vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi holding társaság esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja a szanálási feltételek fennálltát, akkor haladéktalanul értesíti a csoportszintű szanálási hatóságot, az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóságot és az érintett csoport szanálási kollégiumának tagjait
a) a szanálási feltételek teljesüléséről szóló határozatról, valamint
b) az érintett leányvállalat vagy pénzügyi holding társaság esetében megfelelőnek ítélt szanálási vagy fizetésképtelenségi eljárásról.
(2) Egy külföldi szanálási hatóságnak az (1) bekezdés szerinti értesítését követően haladéktalanul megvizsgálja és felméri a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – a szanálási kollégium tagjaival folytatott konzultációt követően, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás és intézkedések a csoportra és a csoporthoz tartozó intézményekre és vállalkozásokra milyen lehetséges hatást fejtenének ki. Ezen vizsgálat során ki kell térni arra is, hogy lehetséges hatásként felmerül-e, hogy a csoporthoz tartozó másik vállalkozás esetében teljesülnek a szanálási feltételek.
(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégium többi tagjával való konzultáció után megállapítja, hogy nem valószínűsíthető a (2) bekezdésben említett másik vállalkozásra való átterjedés, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB saját hatáskörben lefolytatja a szanálást a magyarországi székhellyel rendelkező csoporttagok vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontban adott értesítés szerint. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de tagja a szanálási kollégiumnak, akkor a szanálási kollégiumban a csoportszintű szanálási hatóság által a szanálási kollégiumban folytatott egyeztetésben vesz rész.
(4) Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégium többi tagjával való konzultáció után megállapítja, hogy valószínűsíthető a (2) bekezdésben említett másik vállalkozásra való átterjedés, akkor
a) ha az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor 24 órán belül csoportos szanálási akciótervet javasol a szanálási kollégium tagjai számára;
b) ha nem az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a csoportszintű szanálási hatóság által az (1) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételét követő 24 órán belül javasolt és a szanálási kollégium tagjai által elfogadott csoport szintű szanálási akcióterv által kell eljárnia.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott 24 órás határidőt a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feltételek fennálltát megállapító szanálási hatóság hozzájárulásával meghosszabbíthatja legfeljebb két alkalommal, alkalmanként 24 órával.
(6) A (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követően, ha nem készült el a csoportszintű szanálási hatóság által a vizsgálat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghozza határozatát.
(7) A csoportszintű szanálási akcióterv figyelembe veszi a szanálási terveket, a szanálási célok hatékony megvalósítását, meghatározza azokat a szanálási intézkedéseket, amelyeket az érintett szanálási hatóságoknak végre kell hajtaniuk, hogy a szanálási célok és alapelvek teljesüljenek. A csoportszintű szanálási akcióterv – amely magában foglalja a finanszírozási tervet is – meghatározza a szanálási intézkedések összehangolását.
(8) A csoportszintű szanálási akcióterv a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság és a csoportszintű szanálási akciótervben érintett leányvállalatok szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozat, amelynek meghozatalához kérhető az EBH közreműködő támogatása. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a csoportszintű szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatóság, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és másik, a szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozat a csoportszintű szanálási akcióterv, amely határozat meghozatalához kérhető az EBH közreműködő támogatása.
(9) Ha egy szanálási hatóság nem ért egyet a szanálási feladatkörében eljáró MNB – mint csoportszintű szanálási hatóság – által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, és véleménye szerint a szanálási intézkedéseknek a pénzügyi stabilitására jelentős hatása van, akkor a véleménykülönbségről, annak okairól és az általa tervezett intézkedésekről írásban tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t és a többi érintett hatóságot azzal, hogy a tájékoztatás részeként elemeznie kell az általa tervezett intézkedéseknek a csoportra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és azok székhelye szerinti EGT-államokra gyakorolt hatásokat.
(10) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság és nem ért egyet a csoportszintű szanálási hatóság által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, és véleménye szerint a szanálási intézkedéseknek a pénzügyi stabilitására jelentős hatása van, akkor a véleménykülönbségről, annak okairól és az általa tervezett intézkedésekről írásban tájékoztatja a csoportszintű szanálási hatóságot és a többi érintett hatóságot azzal, hogy a tájékoztatás részeként elemeznie kell az általa tervezett intézkedéseknek a csoportra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és azok székhelye szerinti EGT-államokra gyakorolt hatásokat.
(11) A (8) bekezdés szerint hozott többoldalú eljárás keretében hozott határozat és a (9) bekezdés szerint hozott külön határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.
(12) Ha a szanálási kollégium keretében nem kerül elfogadásra csoportszintű szanálási akcióterv, de a csoporthoz tartozó vállalkozás esetében szükséges intézkedésekről határoz a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor folyamatosan tájékoztatja a szanálási kollégium tagjait az intézkedéseiről, annak lehetséges hatásairól és a kapcsolódó folyamatokról.
32. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megállapítása szerint az EU-szintű anyavállalat teljesíti a szanálási feltételeket, akkor haladéktalanul értesíti az összevont alapú felügyelet ellátásáért felelős hatóságot és a szanálási kollégiumban lévő szanálási hatóságokat a 31. § (1) bekezdése szerinti információkról.
(2) Szanálási intézkedés kialakítása keretében figyelemmel kell lenni a 31. § (7) bekezdése szerinti feltételekre és célokra, valamint
a) a 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megfelelő szanálási vagy fizetésképtelenségi eljárásnak valószínűsítenie kell, hogy a csoporthoz tartozó, de egy másik EGT-államban lévő vállalkozás vonatkozásában is teljesülnek a szanálási feltételek,
b) arra, hogy az EU-szintű anyavállalat esetében alkalmazható szanálási intézkedések nem elégségesek,
c) arra, hogy egy a csoporthoz tartozó leányvállalat esetében szintén teljesülnek-e a szanálási feltételek, vagy
d) arra, hogy a csoportszintű szanálási intézkedések olyan pozitív hatást nyújtanak-e a csoporthoz tartozó leányvállalatok számára, amely indokolja a csoportszintű szanálás alkalmazását.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás nem tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégiummal folytatott egyeztetést követően önállóan meghozza határozatát, amelyben figyelembe veszi
a) és követi – azaz csak indokolt, kivételes esetben térhet el tőle, így különösen, ha a szanálási célok az eltérés által hatékonyabban teljesíthetőek – a csoportszintű szanálási tervet, valamint
b) az érintett EGT-államok pénzügyi stabilitására gyakorolt hatást.
(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást, akkor a csoportszintű szanálási eljárás a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint a csoportszintű hatóság és a csoportszintű szanálási eljárásban érintett leányvállalat szanálási hatóságának többoldalú eljárás keretében hozott határozata által jön létre azzal, hogy a határozathozatali eljárás során az EBH a szanálási hatóságok által történő meghívás esetén közreműködhet.
(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást és a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a csoportszintű szanálási eljárásba érintett leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatóság, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és másik, a szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozata által jön létre azzal, hogy a határozathozatali eljárás során az EBH a szanálási hatóságok által történő meghívás esetén közreműködhet.
(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem ért egyet a csoportszintű szanálási hatóság által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, akkor a 31. § (10) bekezdése szerint jár el.
(7) Az (5) bekezdés szerint hozott többoldalú eljárás keretében hozott határozat és a (6) bekezdés szerint hozott külön határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.
(8) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok által nem kerül elfogadásra csoportszintű szanálási akcióterv, de a csoporthoz tartozó vállalkozás esetében szükséges intézkedésekről határoz a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor folyamatosan tájékoztatja az (1) bekezdésben meghatározott hatóságokat az intézkedéseiről, annak lehetséges hatásairól és a kapcsolódó folyamatokról (ideértve ezek előrehaladását is).
(9) Az e törvény szerinti többoldalú eljárás keretében vagy annak sikertelensége esetén meghozott olyan határozattal szembeni jogorvoslathoz való jog gyakorlásának elősegítése érdekében, amelyet nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB hoz meg, a szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi a jogorvoslatra vonatkozó – a szanálási kollégium elnöke és tagjai által rendelkezésre bocsátott – információkat.
(10) A (9) bekezdésben foglalt információk megszerzése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB megkeresi a szanálási kollégium elnökét és tagjait.
33. § Ha a szanálási eszköz alkalmazása a hitelezők által viselendő veszteséget eredményez, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a tőkeelemek leírására és átalakítására vonatkozó jogosultságát a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően, de legkésőbb azzal együtt gyakorolja.
34. § (1) A szanálási eljárás során alkalmazható szanálási eszközök
a) vagyonértékesítés,
b) áthidaló intézmény alkalmazása,
c) eszközelkülönítés,
d) hitelezői feltőkésítés.
(2) A szanálási eszközök egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak azzal, hogy az eszközelkülönítés eszköz csak egy másik szanálási eszközzel együtt alkalmazható.
(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szanálási eszközt csak a szanálás alatt álló intézmény eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására használják fel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kezdeményezi a Felügyeletnél az intézmény a tevékenységi engedélyének visszavonását.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységi engedély visszavonása miatti eljárás befejezésére addig nem kerülhet sor, amíg
a) az intézménynek a 86. §-sal összhangban szolgáltatást vagy támogatást kell nyújtania az átvevő számára annak érdekében, hogy az folytatni tudja az átruházás révén hozzá került tevékenységeket vagy szolgáltatásokat, valamint
b) az intézmény fennmaradó része által végzett tevékenység folytatása szükséges a szanálás céljainak elérése vagy a 20. §-ban foglalt elveknek való megfelelés érdekében.
(5) Ha rendszerszintű válság alakul ki, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kereshet alternatív finanszírozási megoldást a 81–83. § szerint állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében, ha
a) a tagsági részesedés, a kiegészítő alapvető és a járulékos tőkeelemek, valamint egyéb leírható és átalakítható kötelezettségek tulajdonosai leírás és átalakítás révén vagy más módon hozzájárultak a hitelezői feltőkésítéshez, és ennek összege legalább a kötelezettségek – ideértve a szanálás alatt álló intézmény szavatoló tőkéjét – a független értékelés alapján számított összértékének 8 százaléka, valamint
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti és jóváhagyott állami támogatás.
35. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a Szanálási Alap jogosult a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási jogosultságok gyakorlásával kapcsolatban indokoltan felmerülő igazolt költségeinek – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak megfelelően – a szanálás alatt álló intézmény általi megtérítésére:
a) az átvevő által a szanálás alatt álló intézménynek vagy az intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak fizetett ellentételezésből történő levonás formájában; vagy
b) a szanálás alatt álló intézménytől, az áthidaló intézmény vagy a szanálási vagyonkezelőtől végelszámolás során vagy felszámolás keretében, mint felszámolási költség.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott módszereket együttesen is alkalmazhatja.
