244. § A Vtv. 7/M. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme és 7/M–7/N. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:
„Az utólagos ellenőrzés lefolytatása
7/M. § (1) Az ügyfél utólagos ellenőrzés alá vont tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat legfeljebb az utólagos ellenőrzés lezárásáig átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell.
(2) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be.
(3) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés lefolytatásához – az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben a szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokban rögzített jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése.
(4) Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az utólagos ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az utólagos ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, amelyek használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.
(5) Ha az ellenőrzött ügyfél a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését.
(6) Az utólagos ellenőrzést helyszíni ellenőrzés keretében és a vámhatóság hivatali helyiségében is le lehet folytatni. A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél székhelyén, telephelyén, fióktelepén, lakóhelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.
(7) A helyszínen tartott utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni, kivéve, ha az utólagos ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.
(8) A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani.
(9) Ha az ellenőrzött ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így a tényállás tisztázására alkalmatlanok, a vámhatóság megfelelő határidő kitűzésével kötelezi az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja.
7/N. § (1) Az utólagos ellenőrzés megkezdésétől az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás jogerős befejezéséig az ellenőrzött ügyfél által az utólagos ellenőrzés tárgykörével és időszakával összefüggésben előterjesztett kérelem érdemi elbírálását az arra illetékes vámszerv az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás befejezéséig felfüggeszti, egyidejűleg a kérelem benyújtásáról az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervet – a kérelem megküldésével – értesíti.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni.”
245. § A Vtv. a 7/O. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vámhatóság jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban
7/O. § (1) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni.
(2) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
(3) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ügyfelet, képviselőjét, meghatalmazottját az utólagos ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Ha az ellenőr az ügyfél által felajánlott bizonyítékot visszautasítja, köteles azt előzetesen szóban, majd az utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.
(4) Az utólagos ellenőrzés során feltárt adatokat a vámhatóság jogosult az ellenőrzött ügyféllel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más ügyfél utólagos ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.
(5) Az ellenőr az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeibe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munka-, gyártási folyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt, mintavételezést végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat le.”
246. § A Vtv. a 7/P. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/P. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban
7/P. § (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatósággal az utólagos ellenőrzés során együttműködni, az utólagos ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
(2) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles különösen: a bizonyítékokat – a vámhatóság felhívására azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is – a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőr rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.
(3) A (2) bekezdésben rögzített kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik a vámigazgatási bírság kiszabása iránt, illetve a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és – az ellenőrzött ügyfél költségére – a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti.
(4) Az ellenőrzött ügyfél jogosult:
a) az ellenőr személyének azonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
b) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
c) megfelelő képviseletről gondoskodni.
(5) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az utólagos ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(6) Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél
a) a vámhatóság belső levelezésébe,
b) a döntés tervezetébe,
c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
d) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe, amennyiben az a döntés alapjául szolgáló tényt nem tartalmazza,
e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,
f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.
(7) Az ellenőrzött ügyfél, ha megítélése szerint az utólagos ellenőrzés határidejének túllépése az ellenőrzést lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat ezen vámszerv felettes szervéhez. A felettes szerv az ügyfél észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy utasítást ad az utólagos ellenőrzés lezárására.
(8) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni.
(9) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.”
247. § A Vtv. a 7/Q. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/Q. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kapcsolódó vizsgálat
7/Q. § (1) Az utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat szükséges (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat). A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más ügyfélnél folyamatban lévő utólagos ellenőrzés eredményének vagy a beszerzett bizonyítékoknak az ismerete szükséges.
(2) A kapcsolódó vizsgálat a 7/C. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti utólagos ellenőrzéssel valósul meg, az e §-ban meghatározott eltérésekkel.
(3) A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet a vámhatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat befejezéséig eltelt idő az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja.
(4) A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet értesíti.
(5) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az utólagos ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható.
(6) A kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatokról, bizonyítékokról szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak ügyfelet érintő részét az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel részletesen ismertetni kell.
(7) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az utólagos ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, akkor e § alkalmazása szempontjából a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni.”
248. § A Vtv. a 7/Q. §-t követően a következő alcímmel és 7/R–7/X. §-sal egészül ki:
„Az utólagos ellenőrzés befejezése
7/R. § (1) Az utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül, a jegyzőkönyv elkészítése során az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője zárótárgyalás megtartását rendelheti el.
(2) Ha a zárótárgyalást elrendelő irat közlése eredménytelen, vagy az ellenőrzött ügyfél a távolmaradását nem menti ki, a vámhatóság a jegyzőkönyvet véglegezi. Amennyiben a zárótárgyalás során olyan ügyféli bizonyítási indítvány kerül benyújtásra, amely az utólagos ellenőrzés során feltárt megállapításokat érdemben érinti, a vámhatóság az utólagos ellenőrzést tovább folytatja.
(3) A vámhatóság a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell:
a) az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,
b) a jegyzőkönyv iktatószámát,
c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, vámazonosító számát,
d) az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,
e) az utólagos ellenőrzés kezdő időpontját,
f) az utólagos ellenőrzés típusát,
g) az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányult,
h) a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát,
i) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen utólagos ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot,
j) az ellenőr megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását,
k) a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat,
l) az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást,
m) az ellenőr nevét és aláírását, az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést.
(4) Az utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyféllel közölni kell. Az utólagos ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik. Amennyiben a jegyzőkönyv közlése kézbesítéssel történik, az utólagos ellenőrzés a postára adás napjával zárul.
(5) Részjegyzőkönyvet kell készíteni azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött ügyfél észrevételt tehet, amelyet az utólagos ellenőrzést végző vámszervnél a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be.
(7) Az észrevételi jogot nem kell biztosítani azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.
(8) Az ellenőrzött ügyfél az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az utólagos ellenőrzési jegyzőkönyvre fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.
(9) Az észrevételben foglaltak vizsgálatára az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás keretében kerül sor és azt az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli.
Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás
7/S. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul és különösen a következőkre irányul:
a) az utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt vámtartozás könyvelésbe vételére és nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására, valamint ezek közlésére,
b) a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben beszedett vám és nem közösségi adók és díjak visszafizetésére, valamint a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben könyvelésbe vett és megállapított – de még meg nem fizetett – vám és nem közösségi adók és díjak elengedésére,
c) az utólagos ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének megállapítására,
d) a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének megállapítására,
e) az ismételt ellenőrzés tilalmának megállapítására.
(2) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le. Amennyiben az utólagos ellenőrzés valamely tevékenység végzésére vonatkozó vámhatósági engedéllyel összefüggő megállapítást tesz, az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során az ellenőrzést végző vámszerv a jegyzőkönyv és a megállapítással összefüggő észrevétel megküldésével tájékoztatja az engedélyező vámszervet a további szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(3) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megindításáról az ügyfelet külön értesíteni nem kell. Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megkezdésének a jegyzőkönyvre vonatkozó észrevételi határidő lejártát követő napot, az észrevételi jogról való lemondás esetén a lemondási nyilatkozatnak az utólagos ellenőrzést végző vámszerv általi kézhezvételét vagy jegyzőkönyvre történő felvezetést követő napot kell tekinteni.
(4) A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amelyet a hatósági eljárást végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat.
(5) Az utólagos ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezésétől számított 60 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
(6) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell.
7/T. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel tisztázott tényállást veszi alapul. Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, valamint ha a hatósági eljárást lefolytató vámszerv a tényállás tisztázása érdekében hivatalból szükségesnek ítéli, végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását. A kiegészítő ellenőrzés az erről szóló végzés kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik.
(2) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet a kiegészítő ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben a kiegészítő ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni. A kiegészítő ellenőrzés időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.
(3) A vámhatóság ügyféli észrevétel alapján nem folytat kiegészítő ellenőrzést, illetve a hatósági eljárás során tett ügyféli bizonyítási indítvány alapján nem végez bizonyítási cselekményt, ha az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.
(4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. Az észrevételt a hatósági eljárást lefolytató vámszerv vizsgálja meg, és azt az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli.
(5) A kiegészítő ellenőrzés jegyzőkönyvére vonatkozó észrevételezési határidő az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.
EMGA utólagos ellenőrzések
7/U. § (1) A vámhatóság a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében foglaltak szerint ellenőrzi az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA) finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit vagy képviselőiket (a továbbiakban: EMGA utólagos ellenőrzés). Az EMGA utólagos ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e.
(2) Az EMGA utólagos ellenőrzések végrehajtása tekintetében a 7/K–7/R. §-ban foglalt, utólagos ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók. A vonatkozó szabályokat az e törvényben és a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél
a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
b) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására,
c) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására,
d) ha a Különleges Szolgálat vezetője elrendeli.
(4) Az EMGA utólagos ellenőrzés határideje 90 nap.
(5) Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló megbízólevélnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is.
(6) Az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdése előtt helyszíni szemlét tarthat, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik, meghamisítják.
(7) Az EMGA utólagos ellenőrzésen részt vehet az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió valamely tagállamának illetékes képviselője is, akit a megbízólevélen szakértőként feltüntetnek. A szakértőt a helyiségbe való bejutás és az iratokhoz való hozzáférés tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyek az ellenőrt.
(8) Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is.
7/V. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet a vizsgálat tárgyköre tekintetében, így az EMGA utólagos ellenőrzésben érintett ügyletet – e törvényben meghatározott kivételekkel – nem lehet újra EMGA utólagos ellenőrzés alá vonni az érintett tárgyban (ismételt EMGA utólagos ellenőrzés tilalma).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ismételt EMGA utólagos ellenőrzésre kerülhet sor:
a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott EMGA utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja,
b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása vélelmezhetően a korábbi EMGA utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,
c) ha azt a külföldi hatóság nemzetközi megállapodáson, jogszabályon alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé,
d) EMGA felülellenőrzés keretében.
(3) A (2) bekezdés a) és c) pontja alapján az EMGA ismételt ellenőrzést a Különleges Szolgálat vezetője rendeli el. A (2) bekezdés b) pontja alapján EMGA ismételt ellenőrzésnek az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének rendelkezésére van helye.
(4) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ismételt EMGA utólagos ellenőrzést az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv folytatja le, míg az EMGA felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult.
7/W. § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatását követően EMGA felülellenőrzést folytathat le, ha
a) azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással élt,
b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,
c) a vámhatóságnak olyan, a szabályszerűség megállapítását befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi EMGA utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és az EMGA felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad,
d) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott EMGA felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.
7/X. § (1) EMGA utólagos ellenőrzés esetében az észrevétel elbírálására az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv jogosult.
(2) Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását.
(3) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet az ellenőrzést végző vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az EMGA utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni.
(4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. A megtett észrevételt az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv vizsgálja meg és értékeli.
(5) A vámhatóság az EMGA utólagos ellenőrzésről készült, illetve a kiegészítő ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére megküldi.”
249. § A Vtv. „A Vámkódex 244. Cikkéhez” alcíme a következő 60/C. §-sal egészül ki:
„60/C. § (1) A vitatott döntés végrehajtásának felfüggesztése arra hivatkozással, hogy annak végrehajtása az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna, csak abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámhatósági határozat meghozatala előtt jóhiszeműen, a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
(2) Fizetési kötelezettséget megállapító döntés végrehajtásának felfüggesztése csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a kötelezettség megfizetése tevékenységének folytatását súlyosan veszélyezteti.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a döntés végrehajtásának felfüggesztése esetén az eljáró hatóság indokolt esetben eltekinthet a vámbiztosíték megkövetelésétől is.”
250. § (1) A Vtv. 61/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, továbbá az e törvényben, illetve a 82. § (1) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján alkotott rendeletekben meghatározott,
a) gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése
b) vám elé állítási, vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése,
c) átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vámeljárásra vonatkozó kötelezettségek megszegése,
d) más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek megszegése,
e) vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése,
f) vámmentességekkel összefüggő kötelezettségek megszegése,
g) a 33/A. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos, késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, továbbá
h) ellenőrzés akadályozása esetén az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki.”
(2) A Vtv. 61/A. §-a a következő (6b)–(6e) bekezdésekkel egészül ki:
„(6b) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését jövedéki termékre követik el, akkor a vámigazgatási bírság mértéke a vámhiány kétszáz százalékával megegyező összeg, de legalább 40 000 forint.
(6c) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése esetén a vámhiány a 30 000 forintot nem haladja meg, az eljáró vámszerv gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, amennyiben a nem közösségi áru birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a helyszínen megfizetik. A (6)–(6a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vámigazgatási bírság összege ebben az esetben a vámhiány hetvenöt százaléka, de legalább 4000 forint, a jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25 000 forint.
(6d) A gyorsított eljárás során, a magyar nyelvet nem beszélő, külföldi állampolgár esetén a tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett a NAV elnöke által kiadott tájékoztatásban szereplő idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.
(6e) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése a (3) bekezdésben foglaltak szerint valósul meg, a (6b)–(6c) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.”
(3) A Vtv. 61/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni a 61/B. § (7) és (8) bekezdésének alkalmazása esetén.”
(4) A Vtv. 61/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A vámigazgatási bírságot – a fizetésre kötelezett kérelmére – a külön jogszabályban meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, ha
a) a fizetésre kötelezettnek az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőző három évben nyilvántartott vámigazgatási bírságai összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámtartozás összegének három százalékát, és
b) a vámigazgatási bírság megfizetése a fizetésre kötelezett és vele egy háztartásban élő és eltartásra szoruló közeli hozzátartozói megélhetését, illetve a kereskedelmi forgalommal kapcsolatban a szervezet tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné.”
251. § A Vtv. 61/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78. cikk (1) bekezdése alapján, még a 7/C. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés kezdete előtt kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását, korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel, illetve a nem közösségi adók és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.”
252. § A Vtv. III. fejezete a következő alcímmel és 61/C. §-sal egészül ki:
„LEFOGLALÁS, ELKOBZÁS
61/C. § (1) Ha a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában említett kötelezettségszegést jövedéki termékre követték el, a vámhatóság ezen árukat, illetve az azok felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt lefoglalja.
(2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a jövedéki termék mennyisége nem haladja meg a jövedéki törvény 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és az eszközön a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsértő személy első ízben követte el jövedéki termékre a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést.
(3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi, ha a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.
(4) Amennyiben a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségszegést nem jövedéki termékre követték el, a vámhatóság a közölt vámok és nem közösségi adók, díjak, valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként – a nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor:
a) ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, vagy
b) az ügyfélnek vám, nem közösségi adó- és díj- vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy
c) a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest.
(5) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A 61/A. § (6b)–(6c) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs helye. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál, amely azt köteles a vámhatóság másodfokú szervéhez a beérkezéstől számított három napon belül felterjeszteni. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a felterjesztéstől számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(6) A lefoglalást – a (13) bekezdésre figyelemmel – végzéssel meg kell szüntetni, amennyiben:
a) a vámigazgatási ügyben közölt vámok és nem közösségi adók, díjak összegét, továbbá a jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették,
b) a lefoglalt, szállításra használt eszköz nem az elkövető tulajdona, és a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható,
c) a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.
(7) A lefoglalt áru és eszköz – a (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben foglaltak kivételével – annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A visszaadás feltétele – a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik. A (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni.
(8) A (7) bekezdésben említett személyek részére visszaadni rendelt nem közösségi áru, és eszköz vámjogi sorsát a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül rendezni kell.
(9) Ha a (7) bekezdésben meghatározott személy
a) a (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát a vámhatóság felhívására sem teljesíti, vagy
b) a (6) bekezdés a)–b) pontja szerint kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül nem veszi át, úgy azt a vámhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett áru és eszköz helyébe lép és elsődlegesen a vámok és nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére szolgál. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt megsemmisíti.
(10) A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha őt jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
(11) Ha az ügyfél a közölt vámokat és a nem közösségi adókat, díjakat vagy a vámigazgatási bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem közösségi árut, valamint annak felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt – az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül – el kell kobozni és a dolgot értékesíteni kell.
(12) Az (1) bekezdésben említett lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül kiszabásra.
(13) Az (1) és (3) bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt el kell kobozni, ha azon a 61/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését lehetővé tevő átalakítást végeztek. Az ilyen eszközt – az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül – értékesíteni kell.
(14) Az elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a NAV szervei részére, feladatuk ellátáshoz történő használatra – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének jóváhagyásával – átadhatók.”
253. § A Vtv. 78/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 2/A. §-át, 7–7/X. §-át, 61/A. § (10) bekezdését és a 61/B. § (1) bekezdését a hatálybalépést követően induló utólagos ellenőrzések során és az ezeket követő hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
(4) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 1/A. § (2)–(4) bekezdését, 5. § (3) bekezdését, 16. § (6) bekezdését, 48. § (2) és (3) bekezdését, 56/A. § (8) bekezdését, 61/A. § (7) bekezdését és 61/B. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az ügyfél számára kedvezőbb.
(5) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 61/A. § (1) bekezdését, (6)–(6a) bekezdését, (6b)–(6e) bekezdését, a (7) bekezdését és a 61/C. §-át a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
254. § (1) A Vtv. 82. § (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„q) a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályokat.”
(2) A Vtv. 82. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„a) a vámmentességekre vonatkozó közösségi vámjogszabályok végrehajtásának részletes szabályait,”
255. § A Vtv.
1. 1. § (3) bekezdés 3. pont b) alpontjában a „kényszervégelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás” szövegrészek helyébe a „kényszertörlési eljárás” szöveg,
2. 1/A. § (2) bekezdésében az „alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi” szövegrész helyébe az „alatt ellenőrzi” szöveg,
3. 1/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára” szövegrész helyébe az „esetén a feltételek fennállásának ellenőrzése alatt” szöveg,
4. 1/A. § (4) bekezdésben a „hatósági ellenőrzés” szövegrész helyébe az „ellenőrzés” szöveg,
5. 2. § (6) bekezdésében a „rendelkezései az e törvény” szövegrész helyébe a „rendelkezései, továbbá az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai az e törvény” szöveg,
6. 2/A. § (1) bekezdésében a „döntés” szövegrészek helyébe a „határozat” szöveg,
7. 2/A. § (3) bekezdésében a „döntés” szövegrészek helyébe a „határozat” szöveg,
8. 2/A. § (4) bekezdésében a „legfeljebb egyszeri 30” szövegrész helyébe az „egyszeri, legfeljebb 30” szöveg,
9. 5. § (3) bekezdésében a „kiviteli ellenőrzés” szövegrész helyébe a „kiviteli eljárás” szöveg, a „rögzíti.” szövegrész helyébe a „rögzíti, vagy az áruk adott vámeljárásra történő kiadását igazoló elektronikus üzenetben jelzi.” szöveg,
10. 16. § (6) bekezdés q) pontjában a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „Hivatalt az energiastatisztikai adatok összeállítása érdekében, valamint” szöveg,
11. 48. § (2) és (3) bekezdésében az „az adóalanynak” szövegrész helyébe az „a saját nevében eljáró adóalanynak” szöveg,
12. 56/A. § (8) bekezdésben a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szöveg,
13. 61/A. § (6) bekezdésében az „a (8) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (6b)–(6c) és a (8) bekezdésben” szöveg, valamint a „ötven” szövegrész helyébe a „száz” szöveg,
14. 61/A. § (6a) bekezdésében a „3000” szövegrész helyébe a „4000” szöveg,
15. 61/A. § (7) bekezdésében az „ügyfél jogellenes” szövegrész helyébe az „ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenes” szöveg,
16. 61/B. § (4) és (5) bekezdésében a „felszámítás napján” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásának napján” szöveg,
17. 61/B. § (5) bekezdésében a „minden egyes megkezdett 30” szövegrész helyébe a „minden egyes a kilencvenedik napot követően megkezdett 30” szöveg,
18. 82. § (1) bekezdés j) pontjában az „ideértve annak mértékét is” szövegrész helyébe az „ideértve annak mértékét is, de kivéve a NAV Szakértői Intézeténél végzett laboratóriumi vizsgálatok díjának mértékét” szöveg
lép.
256. § Hatályát veszti a Vtv.
1. 1. § (3) bekezdés 7. pontja,
2. „A vámkódex 78. cikkéhez” alcíme,
3. 60. § (4) bekezdése,
4. 82. § (3) bekezdés b) pontja.
257. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 43. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[43. § (1) Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,]
„f) aki a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 61/A. § (6b)–(6c) bekezdése szerinti, jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség.”
258. § A Harmtv. 44. § (1) bekezdésében a „43. § (1) bekezdés c)–e) pontja” szövegrész helyébe a „43. § (1) bekezdés c)–f) pontja” szöveg lép.
259. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
k) Járulékalapot képező jövedelem:]
„2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.”
260. § A Tbj. 11. §-a következő e) ponttal egészül ki:
(A biztosítás nem terjed ki:)
„e) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre.”
261. § A Tbj. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.”
262. § A Tbj. 43. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[43. § (1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]
„a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatkozó adatok, és az f) pont szerinti jövedelemre vonatkozó adatok, valamint a g) pont”
(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)
263. § A Tbj. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.”
264. § A Tbj. 51/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor
a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,
b) a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.”
265. § A Tbj. 58. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[58. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza]
„g) a fegyveres szervek tagjainak a táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetmény elszámolásának részletes szabályait,”
266. § A Tbj.
1. 19. § (4) bekezdésében a „6810 forint (napi összege 227 forint)” szövegrész helyébe a „6930 forint (napi összege 231 forint)” szöveg,
2. 28. § (2) bekezdésében a „27. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „27. § (2) bekezdésben” szöveg,
3. 65. § (1) bekezdésében a „2013. január 1-je” szövegrész helyébe a „2013. július 1-je” szöveg, a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. július 1-jétől” szöveg, a „2015. január 1-jével” szövegrész helyébe a „2015. július 1-jével” szöveg
lép.
267. § Hatályát veszti a Tbj.
1. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „táppénzben,” szöveg,
2. 21. § b) pontja.
268. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A 2. §-tól eltérően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. § szerinti külföldi illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelem után, a 3/B. §-ban meghatározott esetben.”
269. § Az Eho. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után – figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére – 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.”
270. § Az Eho. a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint.”
271. § Az Eho. 5. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[5. § (1) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:]
„d) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés.”
272. § Az Eho. 11. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A természetes személy a 3/B. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.”
273. § Hatályát veszti az Eho. 3. § (6) bekezdése.
274. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) a következő 17/B. §-sal egészül ki:
„17/B. § 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében – amennyiben a törvényi feltételek fennálltak – a 2–7/A. §-ban meghatározott kedvezmények érvényesíthetőek.”
275. § Hatályát veszti a Pftv. 2–7. §-a és az azokat megelőző alcímek.
276. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 459. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:]
„a) a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye;”
(2) Az Eat. 459. § (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:]
„e) a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény.”
277. § Az Eat. 462/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E § alkalmazásában
a) kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) szerinti kutatóhely,
b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. szerinti kutató, fejlesztő.”
278. § Az Eat. 463. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén
a) a 461. §-ban, 462/B. §-ban, 462/C. §-ban és a 462/E. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak,
b) a 462/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak,
c) a 462/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak
a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
279. § Az Eat. a 463. §-t követően a következő 463/A. §-sal egészül ki:
„463/A. § A 461. §-ban és a 462/B–462/D. §-ban meghatározott kedvezményeket a költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti.”
280. § Az Eat. 465/A. §-a és 465/B. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„465/A. § (1) A 462/A. § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
(2) A 462/A. § alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.
(3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(4) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.
(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.
465/B. § E törvény 462/E. §-a a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.”
281. § Az Eat. 458. § (6) bekezdésében a „tagja más kifizetővel” szövegrész helyébe a „tagja kifizetővel” szöveg, az „a másik kifizető” szövegrész helyébe az „a kifizető” szöveg lép.
282. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”
(2) Az Szt. 3. § (4) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„2. alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás;”
(3) Az Szt. 3. § (8) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„13. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre;”
283. § Az Szt. 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a (3)–(5) bekezdés szerint a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.”
284. § Az Szt. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.”
285. § Az Szt. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt – legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.”
286. § Az Szt. 36. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:)
„b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,”
287. § Az Szt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.”
288. § Az Szt. 38. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni.”
289. § (1) Az Szt. 40/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tartalék csökkenéseként kell kimutatni:)
„c) a bizalmi vagyonkezelés során, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként hozamkifizetésre igénybe vett összeget.”
(2) Az Szt. 40/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A mérleg szerinti eredmény a hozamkifizetésre igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.”
290. § Az Szt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.”
291. § Az Szt. 50. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.”
292. § Az Szt. 54. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni.”
293. § Az Szt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54–55. § szerint minősített – minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.”
294. § Az Szt. 72. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:)
„e) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértéket.”
295. § Az Szt. 77. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.”
296. § Az Szt. 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény – levonható általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.”
297. § (1) Az Szt. 86. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:)
„c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét);”
(2) Az Szt. 86. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:)
„d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, egyéb társasági részesedéseinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét;”
298. § (1) Az Szt. 136. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni.”
(2) Az Szt. 136. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.”
299. § Az Szt. 154/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni.”
300. § Az Szt. „A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség” alcíme a következő 155/C. §-sal egészül ki:
„155/C. § Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.”
301. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„o) az Európai Parlament és Tanács 2009. június 18-i 2009/49/EK irányelve a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról.”
302. § Az Szt. 177. §-a a következő (39)–(41) bekezdéssel egészül ki:
„(39) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját, 77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(40) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját,77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
(41) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel hatályon kívül helyezett 74. § (3) bekezdését a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra sem kell alkalmazni.”
303. § Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért, a kreditpont-minősítési eljárásért és a szakmai szervezetként történő elismerésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait.”
304. § Az Szt.
1. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a „vagyoni betéteit” szövegrészek helyébe az „egyéb társasági részesedéseit” szöveg,
2. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a „vagyoni betéteiért” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseiért” szöveg,
3. 3. § (6) bekezdés 3. pontjában, 35. § (4) bekezdésében az „a vagyoni betét” szövegrész helyébe az „az egyéb társasági részesedés” szöveg,
4. 11. § (2) bekezdésében a „nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél” szövegrész helyébe a „Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménynél” szöveg,
5. 11. § (7)–(9) bekezdésében, 111. § (5) bekezdés c) pontjában, 121. § (2) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg,
6. 11. § (8) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással” szöveg,
7. 11. § (9) bekezdésében az „átalakulásnál” szövegrész helyébe az „átalakulásnál, egyesülésnél, szétválásnál” szöveg,
8. 27. § (2) bekezdésében a „vagyoni betéteket” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseket” szöveg,
9. 37. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdés e) pontjában, 38. § (4) bekezdésében a „pénzmozgással” szövegrész helyébe a „pénzmozgással, az eszközmozgással” szöveg,
10. 45. § (4) bekezdésében, 124. § (13) bekezdésében az „átalakuláskor” szövegrész helyébe az „átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor” szöveg,
11. 109. § (5) bekezdés b) pontjában az „átalakulásakor” szövegrész helyébe az „átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor” szöveg,
12. 47. § (10) bekezdésében a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény” szövegrész helybe a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény)” szöveg,
13. 49. § (3) bekezdésében a „vagyoni betétekért” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedésekért” szöveg,
14. 49. § (6) bekezdésében, 136. §-át megelőző „Gazdasági társaságok átalakulása” alcíme címében az „átalakulása” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg,
15. 72. § (4) bekezdés c) pontjában, 86. § (3) bekezdés b) pontjában, 86. § (6) bekezdés c) és f) pontjában a „vagyoni betétek” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedések” szöveg,
16. 73. § (4) bekezdésében és 78. § (8) bekezdésében a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.” szövegrész helyébe a „Tao.” szöveg,
17. 77. § (2) bekezdés b) pontjában, 81. § (2) bekezdés b) pontjában a „kártérítések” szövegrész helyébe a „kártérítések, sérelemdíjak” szöveg,
18. 86. § (3) bekezdés e) pontjában a „vagyoni betét” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedés” szöveg,
19. 86. § (6) bekezdés c) és e) pontjában a „vagyoni betéteinek” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseinek” szöveg,
20. 121. § (2) bekezdésében az „alakult át” szövegrész helyébe az „alakult át, egyesült, vált szét” szöveg,
21. 124. § (10) bekezdésében a „kiválik (ideértve az átalakulást is)” szövegrész helyébe a „kikerül (ideértve az átalakulást, egyesülést, szétválást is)” szöveg,
22. 124. § (13) bekezdésében az „átalakul” szövegrész helyébe az „átalakul, egyesül, szétválik” szöveg,
23. 136. § (1) bekezdésében „a továbbiakban együtt:” szövegrész helyébe „a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában:” szöveg,
24. 166. § (5) bekezdésében az „Átalakulás” szövegrész helyébe az „Átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg
lép.
305. § Hatályát veszti az Szt.
1. 44. § (1) bekezdés c) pontjában a „késedelmi kamatot,” szöveg;
2. 74. § (3) bekezdése;
3. 81. § (4) bekezdés c) pontja;
4. 154. § (7) bekezdésében az „– ideértve az ismételt közzétételt is –” szöveg.
306. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 27. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló)
„h) köteles teljesíteni a 189. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatást.”
307. § A Kkt. 44. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása – az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)
„m) a minőségbiztosítással, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok,”
308. § (1) A Kkt. 173/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához szükséges, közreműködőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök, valamint az adott minőségellenőrzéshez szükséges speciális szaktudással rendelkező személyek is bevonhatók. A minőségellenőrzésben közreműködőként részt vevő kamarai minőségellenőrök és más személyek a minőségellenőrzés során önálló írásos véleményt nem készítenek.”
(2) A Kkt. 173/B. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az ellenőrzés megindításától számított 60 nap.”
309. § (1) A Kkt. 173/C. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)
„d) kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására.”
(2) A Kkt. 173/C. §-a a következő (10)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben a közfelügyeleti hatóság a (7) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedést alkalmazza, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az (5) bekezdés szerinti jogerős határozat kézhezvételétől számított kilencven napon belül értesíti a közfelügyeleti hatóságot az ismételten elvégzett könyvvizsgálat eredményéről. Amennyiben a könyvvizsgálat ismételt elvégzése alapján megállapítható, hogy az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által korábban kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem megfelelő, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles azt visszavonni, és új könyvvizsgálói jelentést kibocsátani.
(11) Amennyiben a könyvvizsgálat (10) bekezdés szerinti ismételt elvégzésére 90 napon belül nem kerül sor, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles a kibocsátott könyvvizsgálói jelentést visszavonni.
(12) A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők vagy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti befektetők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a közfelügyeleti hatóság intézkedéseiről tájékoztathatja a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.”
310. § A Kkt. 160. § (1) bekezdés d) pontjában a „kamarai minőségellenőrzéssel” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzéssel, kamarai minőségellenőrzéssel” szöveg lép.
311. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A távszerencsejáték-szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését”
(2) Az Szjtv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A távszerencsejáték szervezését
a) sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt. végezheti,
b) kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a magyar állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át.”
312. § Az Szjtv. 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult.”
313. § Az Szjtv. 29/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/D. § A 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak, a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.”
314. § Az Szjtv. 37. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték-szervezés esetén: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
a) megfelel az e § 30. pont a)–e) alpontjainak és
b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja esetén Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja.”
315. § Az Szjtv.
1. 3. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontja és (1a) bekezdés b) pontja” szöveg,
2. 27. § (3) bekezdésében a „nem” szövegrészek helyébe az „is” szöveg,
3. 29/C. §-ában a „ha azt hírközlő” szövegrész helyébe „ha azt kizárólag hírközlő” szöveg,
4. 29/E. § (1) bekezdésében és a 29/G. § (2) bekezdésében az „A 3. § (1) bekezdés” szövegrészek helyébe az „A 3. § (1a) bekezdés” szöveg,
5. 38. § (2) bekezdés i) pontjában az „a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával,” szövegrész helyébe az „a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, a távszerencsejátékban való részvétel feltételeivel,” szöveg
lép.
316. § Hatályát veszti az Szjtv. 29/L. §-a.
317. § Hatályát veszti a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/C. § (3a) bekezdés c) pontja.
318. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szittv.).
1. 3. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény” szöveg helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg
2. 5. § (4) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szöveg
lép.
319. § A Szittv. 3. § (7) bekezdésének c) pontjában hatályát veszti a „vagy amely az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy részére vételi jogot biztosít,” szöveg.
320. § (1) Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (1) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„3. nemzetközi adóegyezmény: Magyarország által a kettős adóztatás elkerülése tárgyában más állammal kötött, továbbá két- vagy többoldalú adóügyi információcserét, valamint adóügyi együttműködést szabályozó, jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés;”
(2) Az Aktv. 4. § (3) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény II. Fejezete alkalmazásában:)
„2. formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 20. cikk (4) bekezdése, illetve a 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által elfogadott formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum;”
(3) Az Aktv. 4. § (3) bekezdése a következő 12a. ponttal egészül ki:
(E törvény II. Fejezete alkalmazásában:)
„12a. automatikus információcsere: meghatározott információ előre meghatározott időszakonként történő, előzetes megkeresés nélküli rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával;”
(4) Az Aktv. 4. § (3) bekezdése a következő 15., 16. és 17. ponttal egészül ki:
(E törvény II. Fejezete alkalmazásában:)
„15. életbiztosítás: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 92. pontjában meghatározott személybiztosítás;
16. nyugdíj: az Szja tv. 3. § 23. pontjában meghatározott jövedelem (ide nem értve a 23. pont c) alpontja szerinti nyugdíjszolgáltatást);
17. ingatlan hasznosításából származó jövedelem: az ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelem (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelem).”
321. § Az Aktv. 4. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A magyar megkeresett hatóság az automatikus információcsere keretében szerzett információt nyilvántartásba veszi és annak felhasználásáról az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére évente egy alkalommal visszajelzést küld az általuk kétoldalúan meghatározott gyakorlati intézkedéseknek megfelelően.”
322. § Az Aktv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az automatikus információcsere keretében továbbított információt egységes számítógépes formátum használatával kell továbbítani.”
323. § Az Aktv. 7. alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, a 2014. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkésőbb az információ rendelkezésre állásának adóévét követő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapján rendelkezésére álló információkat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelem- és tőkekategóriák a következők:
a) a munkaviszonyból származó jövedelem,
b) a vezető tisztségviselő tiszteletdíja,
c) életbiztosítási szerződésből származó jövedelem (kivéve az információcserével kapcsolatos egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelem),
d) nyugdíj,
e) ingatlan hasznosításából származó jövedelem.”
324. § Az Aktv. 20. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)–e) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érintő változásokról.
(5) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt jövedelemtípusok tekintetében, vagy egy meghatározott küszöbérték alatt nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.”
325. § Az Aktv. V. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„NEMZETKÖZI ADÓEGYEZMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYES ELJÁRÁSI SZABÁLYOK”
326. § Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/B. §-sal egészül ki:
„45/B. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi LXXIV. törvény) megállapított 20. § (3) bekezdés a) pontjában az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat a magyar központi kapcsolattartó iroda először 2016. június 30-ig küldi meg az Európai Bizottságnak.
(2) A 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 19/A. §-a szerinti információcsere alapjául szolgáló rendelkezésre álló jövedelemkategóriákról a magyar központi kapcsolattartó iroda a 19/A. § hatálybalépésétől számított 30 napon belül értesíti az Európai Bizottságot.”
327. § Az Aktv.
1. 4. § (3) bekezdés 9. pontjában a „megkeresést, spontán információcserét” szövegrész helyébe a „megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét” szöveg,
2. 4. § (3) bekezdés 11. pontjában a „megkeresést, spontán információcserét” szövegrész helyébe a „megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét” szöveg,
3. 20. § (3) bekezdés a) pontjának a „statisztikai adatok jegyzékét,” szövegrész helyébe a „statisztikai adatok jegyzékét, ideértve az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat,” szöveg,
4. 33. § (1) bekezdés a) pontjában az „a megkeresés beérkezésének napja” szövegrész helyébe az „a megkeresés – ismételt megkeresés esetén az eredeti megkeresés – beérkezésének napja” szöveg,
5. 43. § (1) bekezdésében a „kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények” szövegrész helyébe a „nemzetközi adóegyezmények” szöveg
lép.
328. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 89. pontjában az „ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát,” szövegrész helyébe az „a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot,” szöveg lép.
329. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mozgókép tv.) 31/C. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A (2a) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban szereplő összeg legfeljebb a költségellenőrzést lezáró határozat kiadásáig felmerült közvetlen filmgyártási költség 25%-áig terjedhet.”
(2) A Mozgókép tv. 31/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hivatal
a) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás önálló vagy együttes,
b) – a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító támogatás esetében – az MNF, vagy
c) – ha az (1) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedett és a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás vagy az MNF azt nem kérte – a közvetett támogatás forrását a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése, illetve a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján – az MNF részére történő felajánlás kivételével – biztosító szervezet
kérelmére a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást ad ki. Amennyiben a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet a közvetett támogatást a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján az MNF részére történő felajánlás formájában biztosítja, a Hivatal a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást nem állít ki. A Hivatal a Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerint igazolást a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás együttes kérelmére állítja ki. A Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerinti igazolás kiállítására irányuló kérelemhez csatolni kell a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás közötti támogatási megállapodást.”
(3) A Mozgókép tv. 31/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Hivatal a támogatási igazolással vagy a költségellenőrzési eljárással összefüggő döntését a filmelőállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül szükséges esetben közli az állami adóhatósággal is. A Hivatal továbbá tájékoztatja az adóhatóságot a MNF letéti számlájára a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése alapján befolyt közvetett támogatások összegéről.”
330. § (1) A Mozgókép tv. 31/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal a támogatási igazolást, valamint a költségellenőrzési eljárást lezáró határozatot – a (2) bekezdésben és a 31/C. § (2a) és (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – a filmalkotás gyártásának lezárását követően, a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeinek egészére vonatkozóan adja ki. A filmalkotásra vonatkozó támogatási igazolás, valamint a költségellenőrzési eljárást lezáró határozat kiállításának feltétele, hogy a Hivatal jogerős hatósági határozatában megállapítsa a filmalkotás után járó közvetett támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot.”
(2) A Mozgókép tv. 31/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
