1. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 25/C. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati és közszolgálati ügykezelőre, valamint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.”
(2) A Kjt. 25/A–25/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„25/A. § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
a) időpontjáról,
b) okáról és
c) közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.
(5) A közalkalmazott – a (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
(6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)–(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat – megfizetni.
(7) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot – az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló – gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, és a megszűnését követő nappal az új munkáltatóval munkaviszony létesül. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni.
25/B. § (1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3) és (4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdése szerinti megszűnéséről.
(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.
(3) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
(4) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(5) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
25/C. § (1) A 25/A. §-t és a 25/B. §-t, valamint a (4)–(13) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a 25/A. § (2) bekezdése vagy az (5) bekezdés szerinti időpont előtt
a) tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, vagy
b) megkötött megállapodás – ideértve az áthelyezést is – alapján a közalkalmazotti jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése vagy az (5) bekezdés szerinti időpontot követően megszűnik. Az a)–b) pont szerinti, a 25/A. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben foglalt időpont előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a közalkalmazott által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a 25/A. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben foglalt időpontot követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép, valamint ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 25/A. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli, továbbá a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, valamint juttatást az átadó munkáltatónak – a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni.
(3) A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén – ha a közalkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni – az átvevő munkáltató köteles az ítélet jogerőre emelkedésekor a 25/A. §-ban és a 25/B. §-ban, valamint a (4)–(13) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával az állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az átvevő munkáltató a 25/A. § (2)–(3) bekezdése, és az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni.
(4) A munkáltató személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a (6) és (7) bekezdésben, valamint a (12) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul át.
(5) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.
(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közalkalmazott jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a közalkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)–(7) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat – kell megfizetni.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett közalkalmazottal szemben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a közalkalmazott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.
(8) A jogviszony kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a közalkalmazottat a kormányzati szolgálati jogviszonyra vagy a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(9) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá alakul át.
(10) Az átalakult jogviszony esetén a közalkalmazottnak az átalakulással érintett, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
(11) A közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a kormányzati szolgálati jogviszonyra vagy közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
(12) A (4) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a közalkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóval nem kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a közalkalmazott átalakulás utáni munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A munkabérről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során megfelelően alkalmazni kell az (5)–(6) bekezdést, továbbá a (9)–(11) bekezdést.
(13) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a közalkalmazotti kereset elbírálásánál
a) az azonnali hatályú felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott jogviszonya munkaviszonnyá,
b) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott jogviszonya kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonnyá
alakul át.”
(3) A Kjt. 87/A. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
„g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,”
(töltött időt.)
(4) A Kjt. a következő 91/D. §-sal egészül ki:
„91/D. § Az egyes jogállási törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXV. törvény 1. §-ával megállapított 25/A–25/C. §-t a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
2. § A Kjt.
a) 4. § (1) bekezdésében a „köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény” szövegrész helyébe a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény”,
b) 37. § (5) bekezdés b) pontjában a „(6)” szövegrész helyébe az „(5)”,
c) 85. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 85. § (5) bekezdés d)–g), és i)–k) pontjában a „felnőttképzésért és a szakképzésért” szövegrész helyébe a „szakképzésért és felnőttképzésért”,
d) 85. § (5) bekezdés m) és n) pontjában a „felnőttképzésért és szakképzésért” szövegrész helyébe a „szakképzésért és felnőttképzésért”,
e) 85. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, valamint a 85. § (5) bekezdés d)–g), i)–k), m) és n) pontjában a „szociál- és családpolitikáért” szövegrész helyébe a „családpolitikáért, szociál- és nyugdíjpolitikáért”,
f) 85. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, valamint a 85. § (5) bekezdés p) pontjában a „vízügyért” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért, vízügyi igazgatási szervek irányításáért, vízvédelemért”,
g) 87/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény” szövegrész helyébe az „a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.)”
szöveg lép.
3. § Hatályát veszti a Kjt.
a) 25/F. §-a,
b) 85. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat irányításáért,” szövegrész,
c) 85. § (5) bekezdés g) pontjában a „Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat irányításáért,” szövegrész.
4. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki]
„d) vezetői munkakört betöltő köztisztviselő vagy kormánytisztviselő,
e) jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső köztisztviselői vagy kormánytisztviselői munkakört tölt be,”
5. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) „Az állami vezetők” alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A miniszter részére a köztársasági elnök a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt állít ki. Az igazolvány a Kormány tagja nevét, arcképmását és a betöltött közjogi tisztség megnevezését tartalmazza.
(2) Az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár részére az állami vezetői tisztség betöltésének igazolása céljából a miniszterelnök igazolványt állít ki. Az igazolvány az állami vezető nevét, arcképmását és a betöltött állami vezetői tisztség megnevezését tartalmazza.”
(2) A Ksztv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki.
(2) Miniszteri biztos a miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.
(3) A miniszteri biztos kinevezését megelőzően a javasolt személyről a miniszter tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javaslattal szemben, a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki miniszteri biztossá.
(4) A miniszteri biztos tevékenységét az őt kinevező miniszter irányítja.
(5) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása visszavonással vagy az őt kinevező miniszter hatáskörgyakorlása megszűnésével is megszűnik.
(6) A miniszteri biztos legfeljebb helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és juttatásokra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(7) A miniszteri biztosra a 33. § (1) bekezdését alkalmazni kell.
(8) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben működő titkárság segíti, amelyre a helyettes államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(9) A miniszter az (1) bekezdés szerinti normatív utasításában
a) a miniszteri biztos díjazását és juttatásait a (6) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja,
b) rendelkezhet úgy, hogy a miniszteri biztos tevékenységét a (8) bekezdés szerinti titkárság nem segíti.”
6. § Hatályát veszti a Ksztv.
a) 7. § (5) bekezdése,
b) 75. § (5) bekezdése.
7. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 32/S. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.”
8. § A NAV tv. 33/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr nem lehet
a) helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja,
b) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,
c) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
d) nemzetiségi önkormányzat képviselője.”
9. § Hatályát veszti a NAV tv. 33/B. § (5)–(6) bekezdése.
10. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A legfőbb ügyész helyettes részére a köztársasági elnök igazolványt állít ki.”
11. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 36. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet)
„i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.”
12. § Az Mötv.
a) 70. § (1) bekezdésében a „törvényszékhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz”,
b) 70. § (2) bekezdésében az „a polgári perrendtartásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó”
szöveg lép.
13. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya)
„f) a polgármesterre, alpolgármesterre a VII/A. Fejezet rendelkezései szerint”
(terjed ki.)
14. § A Kttv. 6. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„19. közszolgálati szabályzat:
a) a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője által – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alkalmazása szempontjából közjogi szervezetszabályozó eszközként – az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint a hivatali szerv vezetőjének általános munkáltatói szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekben kiadott normatív utasítás, vagy
b) ha a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására nem jogosult, az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint a hivatali szerv vezetőjének általános munkáltatói szabályozási hatáskörbe tartozó kérdésekben a hivatali szervezet vezetője által egyéb formában kiadott belső, normatív szabályzat;”
15. § (1) A Kttv. 54/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is – a munkáltatói jogok gyakorlójának döntése alapján – a munkakörébe tartozó feladatai alapján kizárólag európai uniós kérdésekért felelős diplomata esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével –, kihelyezhető külképviseleten teljesített közszolgálatra (a továbbiakban: tartós külszolgálat). A tartós külszolgálat tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja.”
(2) A Kttv. Tartós külszolgálat alcíme a következő 54/C. §-sal egészül ki:
„54/C. § (1) Az 54/A. §-tól eltérően Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: Állandó Képviselet) tartós külszolgálatra az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is – helyezhető ki diplomataként, szakdiplomataként. E személyeket a munkáltatói jogok gyakorlója helyezi ki az Állandó Képviseletre tartós külszolgálatra.
(2) Az Állandó Képviseletre nem diplomataként, szakdiplomataként való kihelyezésre az 54/A. § rendelkezései az irányadók.
(3) A tartós külszolgálat tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja.
(4) A kormánytisztviselő tartós külszolgálatra a hozzájárulásával helyezhető ki.
(5) Nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a munkakör megváltoztatását a tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása indokolja.
(6) Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt napon belül a kormánytisztviselő írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, nyilatkozatát lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása szempontjából a munkakör megváltoztatása előtti illetményt kell figyelembe venni.
(7) Az Állandó Képviseletre diplomataként, szakdiplomataként tartós külszolgálatra való kihelyezés céljából az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba kormánytisztviselőként kinevezett vagy az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter gyakorolja.”
16. § A Kttv. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külpolitikáért felelős miniszter a külszolgálati hálózat tekintetében, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter az Állandó Képviselet tekintetében – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól különösen indokolt esetben felmentést adhat.”
17. § A Kttv. 85. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A központi államigazgatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője nem lehet
a) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,
b) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
c) nemzetiségi önkormányzat képviselője.”
18. § A Kttv. 93. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet a kormánytisztviselőkre is alkalmazni kell.”
19. § A Kttv. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.”
20. § A Kttv. 203. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kinevezés a miniszterelnök, a miniszter vagy az államtitkár megbízatásának idejére, vagy a megbízatás megszűnése esetén a miniszterelnök, a miniszter vagy az államtitkár hatáskörgyakorlása idejére szól.”
21. § A Kttv. 206. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonyában)
„j) az összeférhetetlenségre vonatkozó 85. §(1) és (1a) bekezdését”
(nem lehet alkalmazni.)
22. § A Kttv. Harmadik Része a VII. Fejezetet követően a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:
„VII/A. FEJEZET
A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
225/A. § (1) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között – a (2) bekezdés b) pontja kivételével – választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(2) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya
a) a megválasztásával jön létre, ha főállású polgármesterként választották meg, vagy
b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást – a polgármesterrel egyetértésben – főállásúra változtatja.
225/B. § (1) A főállású polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, kormányzati szolgálati, valamint hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek és nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(2) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya
a) megszűnik a tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján, továbbá
b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával szűnik meg, ha a képviselő-testület a főállású foglalkoztatási jogviszonyt – a polgármesterrel egyetértésben – társadalmi megbízatásúra változtatja.
225/C. § (1) A főállású polgármester évi huszonöt munkanap alapszabadságra és tizennégy munkanap pótszabadságra jogosult.
(2) A polgármester előterjesztésére a képviselő-testület minden év február 28-ig jóváhagyja a polgármester szabadságának ütemezését. A szabadságot az ütemezésben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, valamint igénybe venni. A polgármester a szabadság igénybevételéről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. A polgármester a szabadságot az ütemezéstől eltérően csak előre nem látható, rendkívüli esetben, vagy az igénybevételt megelőzően legkésőbb tizenöt nappal megtett előzetes bejelentést követően veheti igénybe.
(3) Minden év január 31-ig a jegyző által vezetett nyilvántartás alapján meg kell állapítani a polgármester előző évben igénybe vett szabadságának mértékét, és a ki nem adott szabadságot a tárgyévi szabadsághoz hozzá kell számítani.
(4) A polgármesternek a szabadságot az esedékesség évében, de legkésőbb a következő év március 31-ig kell igénybe venni vagy kiadni.
(5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester szabadságára az (1)–(4) bekezdésben foglaltak vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a szabadság ütemezését a polgármester hagyja jóvá, és a szabadságot a polgármester adja ki.
225/D. § (1) A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és foglalkoztatási jogviszonya a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 69. § (1) bekezdés a) vagy f) pontja alapján szűnt meg, végkielégítésként háromhavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg, amelyet a képviselő-testület további, legfeljebb háromhavi illetménynek megfelelő összeggel kiegészíthet. Ez a juttatás nem illeti meg a polgármestert, ha országgyűlési képviselői, alpolgármesteri vagy polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyt létesít. Ha a polgármester a foglalkoztatási jogviszonya megszűnését követő három hónapon belül létesít országgyűlési képviselői, alpolgármesteri vagy polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyt, akkor az e bekezdés szerinti juttatás időarányos részét vissza kell fizetnie, és a kiesett időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
(2) Ha a főállású alpolgármestert a képviselő-testület az alakuló ülésén nem, de az azt követő három hónapon belül megválasztja főállású alpolgármesternek, akkor az (1) bekezdés szerinti juttatás időarányos részét vissza kell fizetnie, és a kiesett időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
Fegyelmi és kártérítési felelősség
225/E. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás vagy
b) a polgármester illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése.
(3) Az illetmény, tiszteletdíj csökkentése egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat.
225/F. § (1) A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jogosult.
(2) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselőtestület tagjai közül háromtagú vizsgálóbizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községben a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le.
(3) A vizsgálóbizottság a megbízását követő harminc napon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében meghallgatja a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését, és a vizsgálóbizottság elnöke soron kívül, a jelentés elkészítését követő tizenöt napon belüli időpontra – a jelentés egyidejű megküldésével – összehívja a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület a jelentés alapján a vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében. E napirend tárgyalásának levezetésére a képviselő-testület a tagjai sorából elnököt választ.
(4) A polgármester tisztsége a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester nyolc napon belül – a felfüggesztés megszüntetése iránt – eljárást kezdeményezhet a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál. A bíróság nyolc napon belül nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
225/G. § (1) Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni.
(2) Gondatlan károkozás esetén a polgármester kéthavi illetménye vagy tiszteletdíja erejéig felel.
(3) Négyhavi illetménye vagy tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, ha
a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével okozott kárt,
b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárt,
c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy
d) a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmét.
Egyéb rendelkezések
225/H. § (1) A képviselő-testület határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom évi mértéke nem haladhatja meg a polgármestert megillető illetmény vagy tiszteletdíj hathavi összegét.
(2) Ha a polgármesteri tisztség év közben keletkezik vagy szűnik meg, az (1) bekezdésben meghatározott jutalom időarányos része állapítható meg.
225/I. § (1) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személynek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője írja alá.
(2) A 225/D. § (1) bekezdése szerinti juttatás összege akkor fizethető ki, ha a munkakör átadása nyolc munkanapon belül megtörtént. A nyolc munkanapon túli átadás esetén az új polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, és a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat.
225/J. § (1) A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át.
(2) Az alpolgármester tekintetében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.
(3) A jegyző kezeli a polgármester személyi anyagát, továbbá ellátja a foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.
225/K. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren az alpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester-helyettest is érteni kell.
(2) A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(3) A polgármester a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül, egyéb esetekben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
(4) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.
(5) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra.
(6) Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott – eltérő rendelkezés hiányában – a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
(7) A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
225/L. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a 3. § (4) bekezdését, a 6. § 1., 10., 11., 16., 17., 18., 20a., 23., 25., 26., 31a. pontját; a 9. § (1)–(3) bekezdését; a 10–12. §-t; a 13. § (2) bekezdését; a 15. §-t; a 17. §-t; a 19. §-t; a 20. § (3) és (4) bekezdését; a 21–24. §-t; a 25. § (1) bekezdés első mondatát, (3) és (4), valamint (6) bekezdését; a 74. §-át; a 75. § (1) bekezdés a)–b) és f)–h) és k) pontját, (3) és (4) bekezdését; a 76. § (1) bekezdését; a 79. §-t; a 89. § (1) bekezdését; a 93. § (1) és (2) bekezdését; a 94. § (1) bekezdését; a 95. § (1) és (2), valamint (4) bekezdését; a 96. § (1) bekezdését; a 99. §-t; a 100. § (2) bekezdését; a 104. § (2), (6) és (7) bekezdését, a 106. § (1) és (2) bekezdését, a 107. §-t, a 109–112. §-t; a 113. § (1) és (2) bekezdését; a 114. §-t; a 131. § (1) bekezdését; a 132. §-t; a 141. § (1)–(9) bekezdését; a 144. § (3) bekezdés a) és b), valamint a d) pontját és (4) bekezdését; a 145. §-t; a 146. § (1) és (3)–(7) bekezdését; a 147–149/A. §-t; a 150–153/A. §-t; a 156. §-t; a 157. § (1) és (2) bekezdését, a (3) bekezdés első mondatát és (4) bekezdését; a 158. §-t; a 159. § (1) bekezdését; a 160. § (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdését; a 164. §-t, a 166–175. §-t; a 176. § (1) bekezdését; a 177. § (1) bekezdését; a 184. § (2) és (3) bekezdését; a 189. §-t; a 192. §-t; a 224. §-t; valamint a 237. §-t.
(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyára az alábbi rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a 18. § (1) bekezdést azzal, hogy a polgármester a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg,
b) a 143. §-t azzal, hogy az (1) bekezdésben „az e törvény 131–142. §-a alapján” szövegrész nem alkalmazható,
c) a 158. §-t azzal, hogy a (2) bekezdés szerint a fegyelmi eljárást a képviselő-testület szünteti meg.
(3) A felsőfokú iskolai végzettségű, foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében a 118. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester – megválasztását követően legalább egy év foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő után – közigazgatási alapvizsgát tehet.
(4) A polgármester személyi alapnyilvántartása a 2. melléklet 1/A. pontjában, IV. pont 1. és 6–7. alpontjában, V. pont 1–2. és 8. alpontjában, VIII. pont 1. alpontjában, a IX. pont 1. alpontjában és a X. pont 1. alpontjában meghatározott adatokat tartalmazza.”
23. § (1) A Kttv. 226. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A közszolgálati jogviszonyban]
„f) az összeférhetetlenségre vonatkozó 85. § (1) és (1a) bekezdés”
[nem alkalmazható(k).]
(2) A Kttv. 231. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.
(4) Az illetékes helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője nem lehet
a) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,
b) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
c) nemzetiségi önkormányzat képviselője.”
24. § (1) A Kttv. 259. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy – az Állandó Képviseleten teljesített tartós külszolgálat kivételével – rendeletben részletesen szabályozza a tartós külszolgálatot teljesítő közszolgálati tisztviselők külföldi munkavégzésének sajátos szabályait, valamint alapellátmányuk kifizetésének szabályait.”
(2) A Kttv. 259. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az Állandó Képviseleten teljesített tartós külszolgálat tekintetében rendeletben részletesen szabályozza a tartós külszolgálatot teljesítő közszolgálati tisztviselők külföldi munkavégzésének sajátos szabályait, valamint alapellátmányuk kifizetésének szabályait.”
25. § A Kttv.
a) 26. § (6) bekezdésében a „közszolgálati életpálya kidolgozásáért” szövegrész helyébe a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért”,
b) 70. § (3) bekezdésében az „erről a munkáltatót a felmentés közlését megelőzően tájékoztatta” szövegrész helyébe az „erről a munkáltatót tájékoztatta”,
c) 183/A. § (1) bekezdésében az „A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „Az Igazságügyi Hivatal”,
d) 185. § (5) bekezdésében a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért” szövegrész helyébe a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért és a közszolgálati életpálya kidolgozásáért”
szöveg lép.
26. § Hatályát veszti a Kttv.
a) 225. §-ában a „vagy” szövegrész,
b) 256. § (7) bekezdése.
27. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 1. alcíme a következő 19/I. §-sal egészül ki:
„19/I. § (1) A Kttv.-nek az egyes jogállási törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 225/A–225/D. §-át, 225/H–225/K. §-át és a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a 225/L. §-át a 2014. október 12-én, vagy 2014. október 12. és az egyes jogállási törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXV. törvény hatálybalépése közti időszakban létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(2) A Kttv. 225/L. §-át akként kell alkalmazni, hogy a Kttv. 156. §-át; 157. § (1) és (2) bekezdését, 157. § (3) bekezdés első mondatát és (4) bekezdését; 158. §-át; 159. § (1) bekezdését; 160. § (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdését; 164. §-át és 166. §-át 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A Kttv.-nek az egyes jogállási törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 225/E–225/G. §-át 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.”
28. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 17. alcíme a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § (1) A házelnök
1. a köztársasági elnök,
2. a miniszterelnök,
3. az Alkotmánybíróság elnöke és tagja,
4. a Kúria elnöke,
5. a legfőbb ügyész,
6. az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
7. az alapvető jogok biztosa és helyettesei,
8. az Állami Számvevőszék elnöke,
9. a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és tagja,
10. a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és tagjai,
11. a Médiatanács elnöke és tagja,
12. a Független Rendészeti Panasztestület elnöke és tagja,
13. a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke, tagja,
14. a Közbeszerzési Hatóság elnöke, alelnöke, tagja,
15. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese,
16. az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke, elnökhelyettese,
17. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága elnöke, elnökhelyettese,
18. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke,
19. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke,
20. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és elnökhelyettese,
21. a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese
részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki.
(2) A házelnök részére a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke állít ki közjogi tisztségviselői igazolványt.”
29. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 4–10. §, a 15–16. §, a 20. §, a 24. §, a 28. §, valamint a 30. § (1) és (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
30. § (1) E törvény 10. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 11. és 12. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) E törvény 28. §-a az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
31. § E törvény 19. §-a a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló 1992. október 19-i 92/85/EGK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
