a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és kárrendezési költségekre,
b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára termékenként,
c) a díjbevétel és a kárkifizetés termékenkénti várható alakulására,
d) a likviditási helyzet várható alakulására,
e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet, és a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre,
f) a tervezett mérlegadatokra.
(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.
214. § (1) A biztosító ügymenetének kiszervezése nem terjedhet ki
a) a biztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok,
b) a kockázat elvállalásának,
c) a belső ellenőrzési tevékenység,
d) a mérlegelemzés és a szavatolótőke-számítás,
e) a személyzeti ügyekben való döntés,
f) a viszontbiztosítási szerződés megkötésének
kiszervezésére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások igénybevételére.
(3) A biztosító köteles a Felügyeletnek az éves adatszolgáltatás keretében bejelenteni
a) az aktuáriusi feladatok,
b) az elektronikus adatfeldolgozás,
c) a kárrendezés,
d) a vagyonkezelési tevékenység
kiszervezését.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.
(5) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;
c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;
d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;
e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.
(6) Az ügymenet-kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőnek az ügymenet-kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.
(7) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
(8) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.
215. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.
(2) A biztosítónak a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint kell képezni.
216. § (1) A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében biztosítási áganként folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott biztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatolótőke-szükséglet.
(2) A biztosítónak a szavatoló tőkét a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint kell megképezni.
217. § (1) A biztosítónak mindenkor rendelkeznie kell biztonsági tőkével.
(2) A minimális szavatolótőke-szükséglet egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 218. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke, egyébként a biztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 218. § szerinti minimális biztonsági tőkével.
218. § (1) A részvénytársaság és a szövetkezet minimális biztonsági tőkéje:
a) az életbiztosítási ág esetén egymilliárd forint,
b) a nem-életbiztosítási ág esetén hatszázötven millió forint, azonban az 1. melléklet A) rész 10–15. pontjában meghatározott ágazat bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén egymilliárd forint,
c) viszontbiztosítási tevékenységet végző nem-életbiztosító esetén nyolcszázötven millió, de az 1. melléklet A) rész 10–15. pontjában meghatározott ágazat bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén egymilliárd forint, amennyiben e biztosítók esetében:
ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj tíz százalékát; vagy
cb) a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított számviteli biztosítástechnikai tartalék összege meghaladja az összes számviteli biztosítástechnikai tartalék tíz százalékát.
(2) Kölcsönös biztosító egyesületnél – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott értékek hetvenöt százaléka.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege
a) a (2) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító egyesületnél, ha az egyesület éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó három üzleti évben
aa) legalább egy alkalommal elérte az egymilliárd-egyszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg hatvan százaléka,
ab) egy alkalommal sem érte el az egymilliárd-egyszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a kilencszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg negyven százaléka,
ac) egy alkalommal sem érte el a kilencszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a hatszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg húsz százaléka,
ad) egy alkalommal sem érte el a hatszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a háromszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg tíz százaléka,
ae) egy alkalommal sem érte el a háromszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a százötvenmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg öt százaléka,
af) egy alkalommal sem érte el a százötvenmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg két és fél százaléka;
b) kizárólag az 1. melléklet A) rész 8., 9., 18. pontjában meghatározott ágazatokat művelő egyesületeknél, ha
ba) legalább egy alkalommal elérte az egymilliárd forintot, akkor hetvenötmillió forint,
bb) egy alkalommal sem érte el az egymilliárd forintot, de legalább egy alkalommal elérte a hétszázötvenmillió forintot, akkor ötvenmillió forint,
bc) egy alkalommal sem érte el az hétszázötvenmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte az ötszázmillió forintot, akkor huszonötmillió forint,
bd) egy alkalommal sem érte el az ötszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a kétszázötvenmillió forintot, akkor tizenkétmillió forint,
be) egy alkalommal sem érte el a kétszázötvenmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a százhuszonötmillió forintot, akkor hatmillió forint,
bf) egy alkalommal sem érte el a százhuszonötmillió forintot, akkor hárommillió forint.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti egyesület esetén – az egyesület kérelmére – a Felügyelet a mindenkori biztonsági tőke nyolcvan százalékos mértékéig engedélyezheti a viszontbiztosítás beszámítását.
(5) A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonságitőke-szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
219. § A kisbiztosítók esetén a 96–106. §-ban és a 108. §-ban meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni.
220. § (1) A biztosító szavatolótőkéjét és számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket – a céljuk, a művelt biztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével – úgy kell befektetni, hogy a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.
(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök esetében a biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával.
(3) A biztosítónak a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 8. mellékletben foglaltakat is, kivéve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait.
(4) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai a 6. mellékletben meghatározott eszközökben tarthatók.
221. § (1) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedést.
(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.
(3) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a minősített befolyással rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége túlnyomórészt közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.
(4) Az (1)–(2) bekezdésben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kiszervezésére, továbbá a biztosítási üzemét szolgáló vállalkozásokra, ha a vállalkozás éves árbevételének legalább hetvenöt százaléka a biztosító számára nyújtott tevékenységből származik.
(5) A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani.
222. § (1) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő elvekre kell figyelemmel lenni:
a) a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket nettó módon kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével, megszerzésével merült fel,
b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot – ingatlanzálogjog, hitelintézet által vállalt garancia, biztosítás, vagy egyéb biztosítékok – tud felmutatni, kivételt képeznek ez alól a 223. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kölcsönök,
c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni.
(2) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott.
(3) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.
223. § (1) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve
a) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) tagállama,
b) OECD-tagállam helyi vagy regionális önkormányzata,
c) OECD-tagállamban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,
d) legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet
által kibocsátott eszközben kell lennie.
(2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve, a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:
a) a 6. melléklet a) pontjában felsoroltak közül az állam által nem garantált és egyéb biztosítékkal nem rendelkező eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb huszonöt százalékát tehetik ki,
b) a 6. melléklet c) pontjában felsorolt eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb harmincöt százalékát tehetik ki,
c) a 6. melléklet d) pontjában felsorolt eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok harmincöt százalék erejéig vehetők figyelembe,
d) a biztosító egy adott ingatlanának (telek, épület) értékét kizárólag az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék tíz százalékáig veheti figyelembe fedezetként. E szabályt kell alkalmazni több egymáshoz közel eső olyan ingatlanra is, amelyek egy befektetésnek minősülnek,
e) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka öt százalékáig fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi szervezetnek – amelynek egy vagy több tagállam tagja – nyújtott kölcsönt. E mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék tíz százalékáig növelhető, ha az értékpapírok és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék negyven százalékát,
f) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék öt százalékáig számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyű hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék egy százaléka,
g) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok három százalékáig vonható fedezetbe a pénztári készpénzállomány,
h) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok tíz százalékáig vehetők figyelembe azok a részvények, részesedések és kötvények, amelyek a szabályozott piacon nem kerültek bevezetésre,
i) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak tíz százalékáig fektethet be adott befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyekbe vagy adott kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírokba,
j) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak öt százalékáig fektethet be különleges célú gazdasági eszközbe.
(3) A 6. melléklet h) pontjában meghatározott eszközök kategóriáiban felsorolt eszközök együttesen a bruttó biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb öt százalékát tehetik ki.
(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a tizenöt százalékát.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozások nem vonatkoznak a legalább egy tagállam részvételével működő nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott eszközökre.
224. § (1) A zártvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket megtestesítő zártvégű kollektív befektetési értékpapír, valamint a nyíltvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket megtestesítő nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír és ingatlan együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb húsz százalékát tehetik ki.
(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb harmincöt százalékát teheti ki.
(3) Hitelintézet által vállalt garanciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kölcsön, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb tizenöt százalékát tehetik ki.
(4) A hitelintézeti betétek, illetve betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb huszonöt százalékát tehetik ki.
(5) A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének legfeljebb öt százalékát teheti ki a származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke.
(6) Az (5) bekezdés és a 223. § (4) bekezdése szerinti korlátba nem számítandó bele:
a) az árfolyam- és kamatkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet;
b) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet.
225. § (1) A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök figyelembe veendők az alaptermék értékelésekor.
(2) A származtatott ügyletekre vonatkozóan a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy a befektetési alap alatt a biztosítót, a befektetési alap nettó eszközértéke helyett a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket, a kezelési szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési szabályzatát kell érteni.
(3) A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatban előírt nettósítási szabályainak alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az indexre szóló származtatott ügylet esetét, amely nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, feltéve ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét.
(4) A biztosítónak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a rendes üzletmenethez vagy működéshez szükséges likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látra szóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.
226. § (1) A követelések értékelésekor az óvatosság elve szerint kell eljárni, figyelemmel a nem-fizetés kockázatára. Különösen, az ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök esetében csak az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett érték fogadható el a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként.
(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevont valamennyi eszköz értékelésekor az óvatosság elvét alkalmazva kell eljárni, különös figyelemmel a nem realizálható bevételek kockázatára. A biztosítottakkal és a biztosításközvetítőkkel szembeni három hónapnál régebbi követelések nem vehetők figyelembe.
(3) Az elhatárolt szerzési költségek csak akkor vonhatók be a matematikai tartalékok fedezetére, ha azok a díj átvitel (meg nem szolgált díjak tartaléka) számításával összhangban vannak.
227. § (1) Azon eszközök esetében, amelyekre a 223. § (2)–(3) bekezdése és a 224. § (1)–(6) bekezdése nem állított fel korlátokat, a következő alapelvek érvényesek:
a) a 220. § (2) bekezdésének megfelelően a befektetési portfólió kialakítása során minél több befektetési formát kell választani és a kockázatokat meg kell osztani, egyetlen befektetési kategória értéke sem lehet olyan mértékű, hogy az a biztosító függőségéhez vezetne,
b) azon befektetési kategóriáknál, ahol maga az eszköz vagy a kibocsátó kockázata magas, óvatos, alacsony mértékben kell megállapítani a fedezetre figyelembe vehető mértéket,
c) a 6. melléklet f) pontja szerinti esetben a viszontbiztosítóval szembeni követelések meghatározása során figyelembe kell venni a viszontbiztosítás minősítését,
d) ha a biztosító egy leányvállalata a biztosító befektetéseit részben vagy egészben vagyonkezeli, akkor az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a leányvállalat eszközeinek, valamint a más leányvállalatokban való részesedések megítélésekor is,
e) az óvatosság elvére figyelemmel kell eljárni a nem likvid befektetési eszközök arányának meghatározásakor,
f) azok a hitelintézet által nyújtott kölcsönök, illetve e hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok a számviteli biztosítástechnikai tartalékok befektetései fedezeteként beszámíthatók, amely hitelintézetek székhelye valamely tagállamban van, kizárólag e tagállam vagy helyi önkormányzata tulajdonában van, valamint tevékenysége a tagállam, a helyi önkormányzat és a velük kapcsolatban álló közüzemek, hivatalok kölcsönügyleteire terjed ki.
(2) A 223. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott negyven százalékos határt a Felügyelet engedélyével meg lehet emelni a jelzáloglevelek esetében, valamint abban az esetben, ha az adott értékpapírt kibocsátó hitelintézet székhelye valamely tagállamban van és törvény által garantált olyan állami felügyelet alatt áll, amelyet ezen értékpapírok tulajdonosainak védelme érdekében hoznak létre. Ezen értékpapírok kibocsátásából befolyt összegeket a törvény szerint kell befektetni úgy, hogy az értékpapírok teljes futamideje alatt az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesíthetőek legyenek, úgy, hogy ezen eszközök elsődlegesen a tőkerész, és annak kamatai kifizetését szolgálják.
(3) A 6. mellékletben meghatározott befektetési eszközök közül a biztosító szabadon választhat a befektetési korlátok figyelembevételével.
(4) A Felügyelet a biztosító kérelmére – kivételes körülmények fennállása esetén – ideiglenes jelleggel, meghatározott mértékben engedélyezheti a 6. mellékletben rögzített eszközkategóriáktól, valamint a 222–223. §-ban szabályozott korlátoktól való eltérést.
(5) Abban a kérdésben, hogy adott eszköz a törvényben megjelölt eszközkategóriák közül melyikbe tartozik, vitás esetben a Felügyelet határoz.
228. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak befektetésére nem vonatkoznak a 223. § (2)–(4) bekezdésben és a 224. §-ában, valamint a 227. § (1) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában és a 227. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben köteles befektetni.
(2) Ha a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozóan a biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nyújt, úgy a garancia teljesítéséhez képzett további tartalékok esetében be kell tartani a 223. § (2)–(3) bekezdésében, a 224. § (1)–(6) bekezdésében, a 227. § (1) bekezdés a), b), d), e), f) pontjában és a 227. § (2)–(3) bekezdésében foglalt előírásokat is.
229. § A biztosító köteles a matematikai tartalékoknak, a függőkártartalékoknak és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának nagyságáról, és azoknak befektetéséről év közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig, a 4. negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év január 31-éig a Felügyelet részére megküldeni.
230. § (1) Azon kölcsönös biztosító egyesület esetén, amelynek az éves biztosítási díjbevétele és tagdíjbevétele három egymást követő évben nem éri el a háromszázmillió forintot (a továbbiakban e feltételnek eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület: kisbiztosító-egyesület) az elsőtől a negyedik részben meghatározott, e részben foglalt eltérő szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összeget a kölcsönös biztosító egyesület három egymást követő évben túllépi, akkor a negyedik évtől az e fejezetben foglalt eltérések nem alkalmazhatók.
231. § (1) A kisbiztosító-egyesület legalább első számú vezetőt köteles foglalkoztatni, más vezető állású személy foglalkoztatása nem kötelező.
(2) Az első számú vezető megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatható.
232. § A kisbiztosító-egyesület képviseletére – ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – az ügyintéző és képviseleti szerv tagjai és az első számú vezető, vagy annak helyettesei önállóan vagy együttesen jogosultak.
233. § (1) A kisbiztosító-egyesület az 55. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más – az adott tevékenység ellátására a 55. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, a 59. § (1) bekezdés a)–d) pontjában és a 61. § (1) bekezdés a)–e) pontjában előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező – szervezetet is megbízhat.
(2) A kisbiztosító-egyesület esetén az 55. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott egyéb vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek igénybevételét is elfogadhatja.
(3) A kisbiztosító-egyesület az 55. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott egyéb vezetőket nem köteles alkalmazni.
(4) A kisbiztosító-egyesületnek nem kell könyvvizsgálót választani.
234. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetén, ha a vezető állású személy megbízatásának megszűnésével ismételten ugyanaz a személy kerül kinevezésre vagy megválasztásra vezető állású személyként, a kisbiztosító egyesület köteles ennek tényét a Felügyeletnek bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az 53. §-ban meghatározott engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni, az erre irányuló kérelem az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tekintendő.
235. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetében – az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése esetén – a 17. § (2) bekezdésében foglaltak nem zárják ki különleges jogállású tag egyesületbe történő belépését biztosítási szerződés létrejötte hiányában.
(2) A kisbiztosító-egyesület alapszabályában nem kell rendelkezni a 21. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározottakról.
(3) A kisbiztosító-egyesület esetén a 26–30. § rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4) Kisbiztosító-egyesület nem köteles terméktervet készíteni.
236. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetén a Felügyelet részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése a kisbiztosító-egyesületek érdekvédelmi szervezetének közreműködésével is történhet.
(2) Kisbiztosító-egyesület esetében a 94. § (1) bekezdés e) pontját és a (3) bekezdését nem kell alkalmazni.
(3) Kisbiztosító-egyesület esetében a 159. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
237. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:
a) a biztosító vagy viszontbiztosító alapításához,
b) a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység, a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez,
c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységének, továbbá a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységének megkezdéséhez,
d) harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító több tagállamban engedélyezett fióktelepeinek nyújtott kedvezmények alkalmazásához,
e) a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység módosításához és megszüntetéséhez,
f) teljes vagy részleges belső modell alkalmazásához, a belső modell jelentős módosításához, a belső modell módosítására vonatkozó szabályzat módosításához, a standard modellhez való visszatéréshez, biztosítóspecifikus elemek alkalmazásához a standard modellen belül,
g) a kiegészítő szavatolótőke meghatározásához, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 97. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében a szavatolótőke-elemek szintekre való besorolása céljából meghatározott felsorolásban nem szereplő szavatolótőke-elem értékeléséhez és besorolásához,
h) a biztosítási, viszontbiztosítási állomány átruházásához,
i) a biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,
j) a belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosító alapításához, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez,
k) a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban vagy biztosító szövetkezetben történő minősített befolyás megszerzéséhez,
l) az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatolótőke-hiány másik biztosítási ágból történő pótlásához,
m) a vezető állású személy és egyéb vezető foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához,
n) a vezérügynök foglalkoztatásához vagy megbízásához.
(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a Felügyelet engedélye szükséges
a) az (1) bekezdés a)–e) és h)–n) pontjában meghatározottakhoz,
b) a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, továbbá az eszközkategóriáktól való eltéréshez,
c) a viszontbiztosítás 218. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű beszámításához.
(3) A Felügyelet engedélye szükséges különleges célú gazdasági egység létrehozásához.
(4) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a biztosításra vonatkozó jogszabályok alapján, továbbá az ügyfelek érdekeire és a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.
(5) A teljes vagy részleges belső modell alkalmazására vonatkozó kérelem elbírálására az ügyintézési határidő hat hónap.
238. § Az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító – formájának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó – alapszabály-tervezetét,
b) az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység ellátását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedező pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását,
c) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító alapítás során cégjegyzékbe bejegyzésre kerülő vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatait, továbbá az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tények fennállását igazoló dokumentumokat,
d) külföldi természetes személy – amennyiben nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel –, vagy külföldi nem természetes személy alapító esetén kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,
e) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesek azonosító adatairól és a részesedésük mértékéről, továbbá a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokról és a minősített befolyás mértékéről,
f) az alapítani tervezett biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló – az e) pontba nem tartozó – személyek adatait,
g) a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító alapítása esetében a csoport, illetve a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a biztosítóval, viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a csoport, illetve kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,
h) a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító alapítása esetében a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a biztosító vagy a viszontbiztosító részére átadott személyes adatainak a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, illetve továbbításához.
239. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító részvénytársaság vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító szövetkezet alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban vagy viszontbiztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a 238. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – mellékelnie kell
a) a 258. § (3) bekezdés b)–g) és i)–k) pontja szerinti feltételek,
b) a 258. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, és
c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának
igazolását.
(2) Ha a kérelmező a 258. § (3) bekezdés b), d), e) és i) pontjában foglalt adatokat – a Felügyelet által meghatározott határidőben – nem igazolja, a Felügyelet – a részesedésszerzés engedélyezéséhez – adatszolgáltatási kérelemmel fordulhat a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
240. § (1) A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt biztosító
a) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata,
b) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata,
c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
(2) A Felügyelet a másik tagállam érintett felügyeleti hatóságával konzultációt folytat az ugyanazon csoporthoz tartozó másik vállalkozás részvényeseinek megfelelésére, valamint a vezető állású személyekre és egyéb vezetőkre vonatkozó követelmények értékelésére vonatkozó döntés előtt.
(3) A Felügyelet a másik tagállam érintett felügyeleti hatóságának megkeresésére rendelkezésére bocsátja azokat a részvényesek megfelelésére, valamint a vezető állású személyekre és egyéb vezetőkre vonatkozó követelményekre vonatkozó információkat, amelyek az érintett felügyeleti hatóság megkeresésében foglaltak alapján valószínűsíthetően fontosak lehetnek a másik érintett felügyeleti hatóság számára egy engedély kiállításához, továbbá a működési feltételeknek való megfelelés folyamatos értékeléséhez.
241. § (1) A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) a kérelem nem felel meg az 238–239. §-ban foglalt követelményeknek vagy a hiánypótlás eredménytelen volt,
c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek,
d) a központi iroda és a székhelye nem azonos országban van.
(2) Az alapítási engedély iránti kérelmet a Felügyelet – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a biztosítóra vagy a viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítást,
b) a biztosító vagy a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának – a felügyeleti tevékenység szempontjából nem kellően átlátható – üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel rendelkező közvetlen, illetve közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza.
(3) Az alapítási engedély iránti kérelmet a Felügyelet – az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl – elutasítja, ha a vezető állású személyeivel szemben nem teljesülnek az e törvényben meghatározott feltételek.
(4) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, továbbá a biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezet alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – akkor is elutasítja, ha a kérelmező esetében fennállnak a 261. § (1) bekezdésében foglalt körülmények.
242. § Az alapítási engedély birtokában az alapító a biztosító vagy a viszontbiztosító megalapításához, és a biztosítási, valamint az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységének előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet.
243. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyező határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül köteles a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetén a Felügyelet az alapítási engedélyt visszavonja.
244. § (1) A biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a 95. §-ban meghatározottaknak megfelelő üzleti tervet;
b) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító rendelkezik a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatolótőkével;
c) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító képes lesz – az üzleti terve alapján – a szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatolótőke fenntartására;
d) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító képes lesz – az üzleti terve alapján – a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatolótőke fenntartására;
e) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító megfelel – a 49–75. §-ban meghatározottak szerint – a vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek és az azzal kapcsolatos szabályoknak történő megfelelésre felkészült, továbbá a 76–92. §-ban meghatározottaknak megfelelő irányítási rendszerrel rendelkezik, ennek keretében mellékelni kell
ea) a szervezeti és működési szabályzatot,
eb) a vezető állású személyek és egyéb vezetők természetes személyazonosító adatait, és az 54. § (1) bekezdésében, az 57. § (1) bekezdésében, az 59. § (1) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdésében, a 63. § (2) bekezdésében, a 65. § (1) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását igazoló dokumentumokat, ide nem értve a 238. § c) pontjában meghatározott személyeket, ha az alapítási engedélyhez képest e vezető állású személyeket illetően változás nem következett be,
ec) a kockázatkezelési rendszer, a belső audit, a belső ellenőrzési rendszer működésére vonatkozó dokumentumokat, továbbá – ha ügymenet kiszervezésre kerül sor – az ügymenet-kiszervezésre vonatkozó dokumentumokat;
f) a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység végzéséhez szükséges 93–94. §-ban meghatározott tárgyi feltételek meglétének igazolását, amelynek keretében mellékelni kell legalább
fa) a nyilatkozatot arról, hogy biztosítási tevékenységhez igazodó, folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer fenntartására felkészült, valamint a nyilvántartáshoz, adatfeldolgozáshoz és adatszolgáltatáshoz használt számítógépes programok tesztfutási eredményeit,
fb) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség meglétének igazolását,
fc) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,
fd) nyilatkozatot arról, hogy az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározásra felkészült,
fe) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályozás rendjének leírását, a belső szabályozások felsorolását,
ff) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzmosási szabályzatot;
g) a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;
h) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra is kiterjedő engedélykérelem esetén valamennyi tagállamban működő kárrendezési megbízott megbízásának igazolását, a kárrendezési megbízott nevét és címét.
(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) az (1) bekezdés a), f)–h) pontjában meghatározott dokumentumokat, azzal, hogy az üzleti tervre a 213. § szabályait kell alkalmazni,
b) a 218. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőkefedezet meglétének igazolását,
c) annak igazolását, hogy a biztosító megfelel – a 49–75. §-ban meghatározottak szerint – a vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek és az azzal kapcsolatos szabályoknak történő megfelelésre felkészült,
d) a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet.
(3) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben meghatározott szabályok a 231–236. §-ban meghatározott eltérések figyelembevételével alkalmazandók.
(4) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során a 161. § a)–c) pontjában meghatározottak közül mely megoldást választja.
245. § (1) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a) nem rendelkezik a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,
b) az üzleti terve alapján nem lesz képes szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatolótőke fenntartására,
c) az üzleti terve alapján nem lesz képes a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatolótőke fenntartására,
d) nem rendelkezik megfelelő irányítási rendszerrel,
e) vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek nem felel meg,
f) a szükséges tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
g) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem lesz képes megfelelni a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve tevékenysége a biztosítottak érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén a tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a) az (1) bekezdés e)–g) pontban meghatározottaknak nem felel meg,
b) nem rendelkezik a 218. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tőkével,
(3) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben meghatározott szabályok a 231–236. §-ban meghatározott eltérések figyelembevételével alkalmazandók.
246. § Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító a szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatoló tőkét belső modell alkalmazásával számítja ki, a tevékenységi engedély megadására az ügyintézési határidő hat hónap.
247. § (1) Harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – a 244. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak igazolásán túl – tartalmaznia kell:
a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző három év auditált mérlegét;
b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy Magyarország területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező működését.
(2) A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása és a 245. § (1) bekezdésében meghatározott elutasítási ok hiányában a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha
a) a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló – fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő – nemzetközi együttműködési megállapodás van hatályban a Felügyelet és a kérelmező székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság között;
b) a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;
c) a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal;
d) a kérelmező rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal;
e) a kérelmező nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért;
f) a kérelmező nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott tevékenységre vonatkozó pénzforgalmi számláját magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezeti;
g) a kérelmező nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat Magyarország területén vezeti;
h) a kérelmező a fióktelepének tőkeszükséglete abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatolótőke
ha) fedezésére szolgáló eszközeinek legalább fele Magyarország területén található,
hb) egynegyedének megfelelő pénzeszköz biztosítékként magyarországi hitelintézetnél letétbe helyezésre került;
i) a kérelmező benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerződési feltételeket;
j) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki;
k) a kérelmező székhelye és főirodája azonos országban van.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik arról, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.
(4) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén
a) az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazása során a 244. § (2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell igazolni,
b) a (2) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazása során a 245. § (2) bekezdésben foglalt elutasítási okokat kell figyelembe venni és a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályokat a kisbiztosító minimális biztonsági tőkéjére vonatkozóan kell alkalmazni.
(5) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (4) bekezdésben meghatározott szabályok a 231–236. §-ban meghatározott eltérések figyelembevételével alkalmazandók.
248. § (1) Ha a biztosító már engedélyezett biztosítási ágazaton, kockázaton vagy kockázatcsoporton túl tevékenységét más ágazatra, kockázatra vagy kockázatcsoportra kívánja kiterjeszteni (biztosítási tevékenység kiterjesztése), az erre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a módosított alapszabályt,
b) a módosított üzleti tervet,
c) a módosított tevékenységhez szükséges irányítási rendszer és a szükséges tárgyi feltételek meglétének igazolását,
d) annak igazolását, hogy rendelkezik a szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatoló tőkével,
e) annak igazolását, hogy rendelkezik a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével.
(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén az (1) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározottakat,
b) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását,
c) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.
(3) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése iránt benyújtott kérelemben nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során a 161. § a)–c) pontjában meghatározottak közül mely megoldást választja.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő kérelmet kell benyújtani abban az esetben, ha a viszontbiztosító a tevékenységét a már engedélyezett viszontbiztosítási tevékenységen túl kívánja kiterjeszteni.
249. § A tevékenység kiterjesztésére vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet elutasítja a 245. §-ban meghatározott esetekben, továbbá ha a biztosító nem felel meg a 45. §-ban foglalt feltételeknek.
250. § (1) Ha a biztosító a biztosítási tevékenységét részben vagy egészben meg kívánja szüntetni, a Felügyelet a tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a biztosító a kérelemmel érintett ág vagy ágazat vonatkozásában a biztosítási tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.
(2) A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:
a) az állomány átruházása; vagy
b) az ügyfelekkel történő megállapodás.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratokat a biztosító köteles a Felügyeletnek benyújtani.
(4) A Felügyelet – a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély megadását megelőzően – a biztosítottak érdekeinek megóvása céljából meghatározhatja azokat az e törvény rendelkezéseivel összefüggésben indokolható részletes feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a biztosító a működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.
(5) Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetését engedélyezi, egyidejűleg dönt a tevékenységi engedély részben vagy egészben történő visszavonásáról.
(6) A biztosító jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról és a végelszámolás elrendeléséről szóló döntés meghozatalára, továbbá a végelszámolás megindításáról szóló változásbejegyzési kérelem bírósághoz történő benyújtására a Felügyelet a tevékenység megszüntetését teljes egészében engedélyező határozatát követően kerülhet sor.
251. § A 246. §-ban meghatározott rendelkezéseket a viszontbiztosítási tevékenység teljes vagy részleges megszüntetése esetén megfelelően alkalmazni kell.
252. § (1) A vezető állású személy és egyéb vezető engedélyezésére irányuló kérelemhez mellékelni kell:
a) az 54. § (1) bekezdésében, az 57. § (1) bekezdésében, az 59. § (1) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdésében, a 63. § (2) bekezdésében, a 65. § (1) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását igazoló dokumentumokat,
b) az 53. § (4)–(5) bekezdésében és az 56. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását igazoló dokumentumokat, továbbá
c) a szakmai alkalmasságot és üzleti megbízhatóságot alátámasztó tények fennállását igazoló dokumentumokat a 69. §-ban meghatározott követelmények figyelembevételével.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet elutasítja, ha a vezető állású személy és egyéb vezető nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
253. § (1) A szakmai alkalmasságot és az üzleti megbízhatóságot alátámasztó tényeket a kérelmezőnek kell bizonyítania.
(2) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolását alátámasztó dokumentumokat a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott, a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállását tanúsító iratok benyújtását írhatja elő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok akkor fogadhatók el, ha a kiállításuktól számítva három hónap nem telt el.
(4) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.
(5) A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.
254. § (1) Másik tagállami állampolgár esetén a Felügyelet a 253. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok tekintetében elfogadja a másik tagállam bírósági vagy egyéb hatósági nyilvántartásában szereplő adatok kivonatát, vagy ennek hiányában a székhely szerinti állam, illetve a külföldi állampolgár lakóhelye szerinti tagállam illetékes bírósága vagy közigazgatási hatóságai által kibocsátott, ezzel egyenértékű okiratot.
(2) Ha a székhely szerinti tagállam vagy a külföldi állampolgár lakóhelye szerinti tagállam nem bocsátja ki az (1) bekezdésben említett dokumentumot, az helyettesíthető esküvel, vagy azokban a tagállamokban, ahol esküre vonatkozó rendelkezések nem léteznek, ünnepélyes nyilatkozattal, amelyet az érintett külföldi állampolgár az illetékes bíróság vagy közigazgatási hatóság, vagy adott esetben közjegyző előtt tesz meg a székhely szerinti tagállamban vagy a külföldi állampolgár lakóhelye szerinti tagállamban.
255. § (1) Ha a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe Magyarország mellett más tagállamban is kért vagy kapott engedélyt biztosítási tevékenység folytatására, kérelmezheti
a) a 244. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szavatolótőke-szükséglet az Európai Unión belül folytatott összes tevékenységére tekintettel történő kiszámítását,
b) a 247. § (2) bekezdés h) pontjában megkövetelt letétnek csak a (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság tagállamában történő elhelyezését,
c) a minimális tőkeszükségletet alkotó eszközök olyan tagállamban történő elhelyezését, amelyben üzleti tevékenységet folytat.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményeket együttesen engedélyezheti.
(3) A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe az (1) bekezdésben meghatározott kérelmében megjelöli annak a tagállamnak a felügyeleti hatóságát, amely a jövőben a Európai Unión belül létrehozott fióktelepek teljes üzleti tevékenységének a szavatolótőke-megfelelését felügyeli, egyúttal megindokolja a kérelmezett hatóság megválasztását.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények abban az esetben engedélyezhetők, ha azokhoz mindegyik olyan tagállam felügyeleti hatósága hozzájárul, ahol ugyanerre vonatkozóan kérelmet nyújtottak be.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények a Magyarország területén folytatott tevékenységgel kapcsolatban akkor alkalmazhatók, ha a (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy a harmadik országbeli biztosító Európai Unión belüli fióktelepei teljes üzleti tevékenységének szavatolótőke-megfelelését felügyeli.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság megkeresésére a Felügyelet megküldi a Magyarország területén működő fióktelep teljes szavatolótőke-megfelelésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat.
(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott kérelmezett felügyeleti hatóság és határozatában visszavonja az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményeket, értesíti a többi – a harmadik országbeli biztosító fióktelepei által érintett – tagállam felügyeleti hatóságát e kedvezmények visszavonásához szükséges intézkedések megtétele céljából.
(8) Ha a más tagállam felügyeleti hatósága arról értesíti a Felügyeletet, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények visszavonásra kerültek, a Felügyelet határozatában visszavonja az általa engedélyezett kedvezményeket.
(9) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a számítás során csak az Európai Unión belül létesített fióktelepek által végzett tevékenységet kell figyelembe venni.
(10) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem alkalmazhatók a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén.
256. § (1) A 118. § (3) bekezdésében meghatározott állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,
b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,
d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,
e) a magyarországi székhelyű átvevő biztosító esetén, annak bemutatását, hogy az átvevő biztosító rendelkezik a saját állományához kapcsolódó szavatoló tőkén túl
ea) az átvett állomány szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges figyelembe vehető szavatoló tőkével, vagy
eb) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.
(2) Másik tagállamban létesített biztosító vagy viszontbiztosító részére történő állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást nem kell csatolni.
(3) Ha az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van, a Felügyelet megkeresi az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevő biztosító szavatolótőkéje az állomány átvétele után is eléri a szükséges szintet.
(4) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott beleegyezés beszerzése érdekében a Felügyelet megkeresi a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságát.
(6) Ha az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága a (3) bekezdésben meghatározott igazolást, vagy a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatósága az (5) bekezdésben meghatározott beleegyezést a jogsegélykérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.
(7) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy
b) egyébként valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében a biztosítottak érdeke sérülne.
(8) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatát a honlapján közzéteszi.
257. § Más tagállamból érkező állományátruházással kapcsolatos jogsegélykérelem esetén a Felügyelet három hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy
a) az átruházáshoz hozzájárul-e,
b) az átvevő rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatoló tőkével.
258. § (1) Aki biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy aki valamely biztosító vagy viszontbiztosító működése felett ellenőrző befolyást kíván gyakorolni, köteles a szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító vagy viszontbiztosító megnevezését, az ellenőrző befolyás mibenlétét, a meglévő és a megszerezni kívánt részesedés nagyságát.
(3) A részesedésszerzés vagy ellenőrző befolyás létrejötte engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell
a) a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített vagy ellenőrző befolyással rendelkező azonosító adatait;
b) természetes személy kérelmező esetén bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;
c) természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített vagy ellenőrző befolyással rendelkező természetes személy esetén arról szóló nyilatkozatát, hogy személyével kapcsolatban a (7) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn;
d) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével szemben e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn;
e) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, vagy hogy a kérelmező szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban;
f) a minősített vagy ellenőrző befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását;
g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;
h) az ellenőrző befolyás megszerzésére, a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot;
i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását;
j) a 238. § g) és h) pontjában meghatározott nyilatkozatokat;
k) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező – közvetlen részesedésszerzés esetén – a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét valamely tagállamban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el.
(5) Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, a (3)–(4) bekezdésekben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a székhely szerinti állam érintett felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik.
(6) Ha a kérelmező a (3) bekezdés d), e) és i) pontjában foglalt adatokat – a Felügyelet által meghatározott határidőben – nem igazolja, a Felügyelet – a részesedésszerzés vagy az ellenőrző befolyás létrejötte engedélyezéséhez – adatszolgáltatási kérelemmel fordulhat a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
(7) A biztosítóban vagy viszontbiztosítóban minősített befolyással az rendelkezhet,
a) akinek tevékenysége vagy a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása nem veszélyezteti a független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítást,
b) akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem akadályozza.
(8) A kérelmező tevékenysége, továbbá a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a biztosító vagy viszontbiztosító független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság – a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül – felfüggesztette.
259. § (1) Ha a kérelmező
a) a másik tagállamban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, ABA-t vagy ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,
b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak, vagy
c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,
akkor a Felügyelet kikéri a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító, az ABA-t vagy ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerint érintett felügyeleti hatóságának véleményét.
(2) A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti érintett hatósághoz fordulhat.
260. § (1) A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok átvételét legkésőbb két munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.
(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdésben meghatározott átvételi igazolás kiállításának napjától számított legfeljebb hatvan munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és a 258. § (1) bekezdésében előírt engedély megadására.
(3) A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított ötven munkanapon belül, a döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.
(4) A kérelmezőnek az információk pótlására húsz munkanap áll a rendelkezésére, az információk pótlásáig az ügyintézési határidő nyugszik. A (3) bekezdésben meghatározott információk pótlásának átvételét a Felügyelet legkésőbb két munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé.
(5) A hiánypótlás kérelmező általi teljesítését követően a Felügyelet a kérelmezőtől jogosult egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.
(6) A kérelmezőnek az információk pótlására harminc munkanap áll a rendelkezésére, ha:
a) székhelye harmadik országban található, vagy
b) nem tartozik a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet vagy a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.
261. § (1) A 258. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a) természetes személy nem büntetlen előéletű;
b) jogállása, tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg;
c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd;
d) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;
e) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal;
f) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy a kérelem benyújtását megelőző három év során megfelelő gazdasági eredménnyel nem rendelkezik;
g) részesedés- vagy ellenőrző befolyásszerzésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedés- vagy ellenőrző befolyásszerzés növelheti ennek kockázatát;
h) kézbesítési megbízottal nem rendelkezik (külföldi kérelmező esetén).
(2) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre, ellenőrző befolyásszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből, vagy az előnyt biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.
(3) Ha a Felügyelet az érdemi döntését határidőben nem hozza meg, a kérelmező engedély hiányában is részesedést vagy ellenőrző befolyást szerez, kivéve, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt jogával él.
(4) A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés vagy ellenőrző befolyás megszerzésére legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre.
(5) Amennyiben ugyanazon biztosító tekintetében kettő vagy több, minősített befolyás szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be kérelmet a Felügyelethez, úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelni.
262. § Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a biztosító és a viszontbiztosító szövetkezetekre.
263. § (1) A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosító vagy viszontbiztosító alapításának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az alapítás helye szerinti harmadik ország megnevezését, továbbá az alapítani kívánt biztosító vagy viszontbiztosító tervezett székhelyének megjelölését,
b) a kérelmező
ba) 95. §-ban meghatározottaknak megfelelő,
bb) 213. §-ban meghatározottaknak megfelelő
a harmadik országban történő biztosító alapítással kapcsolatos adatokkal kiegészített üzleti tervét,
c) igazolást arról, hogy az alapításhoz szükséges tőke fedezete a kérelmező rendelkezésére áll,
d) az alapítani kívánt biztosító üzleti tervét,
e) az alapítani kívánt biztosító létesítő okiratának tervezetét,
f) az alapítani kívánt biztosító szervezeti felépítésére vonatkozó tervet,
g) a kérelmező irányítási rendszerében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok bemutatását.
(2) A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban történő fióktelep létesítésének engedélyezése iránti kérelemnek megfelelően tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, iratokat, azzal, hogy az alapítani kívánt biztosító vagy viszontbiztosító alatt a létesíteni kívánt fióktelepet kell érteni.
(3) A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosítóban történő részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a részesedésszerzés helye szerinti harmadik ország megnevezését, a biztosító vagy viszontbiztosító elnevezésének és székhelyének megjelölését, amelyben a kérelmező részesedést kíván szerezni, a biztosítási tevékenység bemutatását,
b) a kérelmező 95. §-ban vagy 213. §-ban meghatározottaknak megfelelő üzleti tervét,
c) igazolást arról, hogy a részesedésszerzéshez szükséges tőke fedezete a kérelmező biztosító rendelkezésére áll,
d) a kérelmező biztosító vállalatirányítási rendszerében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok bemutatását.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a) az (1)–(3) bekezdésekben meghatározottak nem teljesülnek, vagy
b) az alapítás, fióktelep létesítés, részesedésszerzés veszélyeztetné a kérelmező biztosító kötelezettségeinek teljesítését.
264. § (1) Az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító egyik biztosítási ágban felmerülő 446. § (6) bekezdésében meghatározott minimális tőkeszükséglet hiányának a másik ágban rendelkezésre álló alapvető szavatolótőke-elemmel történő pótlásának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a pótlandó minimális tőkeszükségletnek az alapvető szavatolótőke-elemekkel történő fedezettsége hiányának mértékére vonatkozó számítást,
b) a másik biztosítási ágban rendelkezésre álló, áthelyezni kívánt figyelembe vehető szavatolótőke-elem bemutatását, továbbá e tőkeelem meglétének igazolását,
c) annak igazolását, hogy a minimális tőkeszükségletet fedező alapvető szavatolótőke-elemek a másik ágba történő pótlást követően is megfelelő szinten maradnak.
(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó olyan biztosító esetén, amely az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult, az egyik biztosítási ágban felmerülő szavatolótőke-hiány másik biztosítási ágból történő pótlásának engedélyezése iránti kérelemnek – az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően – tartalmaznia kell:
a) a pótlandó szavatolótőke-hiány mértékére vonatkozó számítást,
b) a másik biztosítási ágban rendelkezésre álló szavatolótőke bemutatását,
c) annak igazolását, hogy a szavatolótőke szintje a másik ágba történő pótlást követően is megfelelő szinten marad.
(3) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelemben a biztosító nem igazolja, hogy a kérelmezett pótlást követően a szavatolótőke-elemek, vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott kérelemben a biztosító nem igazolja, hogy a kérelmezett pótlást követően a szavatolótőke
szintje meg fog felelni mindkét biztosítási ágban az e törvényben meghatározott előírásoknak.
265. § (1) A biztosító a 218. § (4) bekezdésében meghatározott, viszontbiztosítás biztonsági tőkébe történő beszámításának engedélyezése iránti kérelmének tartalmaznia kell:
a) a beszámítás kérelmezett mértékének megjelölését,
b) a beszámítani kért viszontbiztosítási fedezetre vonatkozó szerződést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a beszámítani kért viszontbiztosítás nem fedezi megfelelően a biztosító által vállalt kockázatokat.
266. § (1) A vezérügynök foglalkoztatása vagy megbízása engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a vezérügynöki tevékenységre irányuló megbízási szerződés vagy munkaszerződés tervezetét,
b) vezérügynöki tevékenységet végző vállalkozás esetén
ba) a vezérügynöki tevékenység irányításáért felelős természetes személy – vezérügynöki tevékenységet végző vállalkozás által történő – alkalmazása tényét alátámasztó dokumentumot,
bb) a 395. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott tényeket alátámasztó dokumentumokat,
c) a vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy esetén a 395. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott követelmények fennállását igazoló okiratokat.
(2) A Felügyelet a vezérügynök foglalkoztatása vagy megbízása engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek a kérelem nem felel meg.
267. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni, ha
a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,
b) biztosítástechnikai tartalékai – ideértve a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is – nem érik el a szükséges mértéket, vagy e tartalékok fedezete nem kielégítő, továbbá az illeszkedési kiigazítást alkalmazó biztosító vagy viszontbiztosító már nem tudja teljesíteni az illeszkedési kiigazításra vonatkozó feltételeket,
c) nem teljesíti – a e törvényben meghatározottak szerint – a szavatolótőke-szükségletet, vagy ha ennek kockázata a következő három hónapban fennáll,
d) nem teljesíti a minimális tőkeszükségletet, vagy ha ennek kockázata a következő három hónapban fennáll,
e) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének tíz százalékát meghaladó részesedést szerez,
f) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők kinevezésére, foglalkoztatására vagy megbízatására került sor, továbbá kinevezés, foglalkoztatás vagy megbízatás megszűnésére került sor,
g) a székhelye megváltozott,
h) könyvvizsgálót bízott meg vagy – a (2) bekezdésben meghatározott esetet ide nem értve – könyvvizsgáló megbízása megszűnt,
i) hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének öt százalékát,
j) a biztosításközvetítői belső nyilvántartásában a 412. § (3) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott adatokban változás következett be,
k) a 446. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint annak tényét, hogy az egyik biztosítási ágból a szavatolótőke-szükséglete fedezésére más ágban rendelkezésre álló, figyelembe vehető szavatolótőke-elemet felhasznált.
(2) A könyvvizsgáló megbízásának előrelátható lejártáról a Felügyeletet a lejárat napját megelőzően legalább két hónappal kell írásban tájékoztatni.
268. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni:
a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását,
b) a biztosítóban öt százalékot meghaladó, de a 258. § (1) bekezdése szerint engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,
c) a belső ellenőr személyére vonatkozó 63. § (5) bekezdésében meghatározott megállapodást,
d) az alapszabály módosítását,
e) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító esetén a tagállamokban megbízott kárrendezési megbízottjait, ezeknek a feladataik ellátásával összefüggő adatait, illetve az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat,
f) a biztosításközvetítői belső nyilvántartásában a 412. § (3) és (4) bekezdésében – ide nem értve a 412. § (3) bekezdés b) és f) pontjában, valamint a 412. § (4) bekezdés b) pontjában – meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,
g) hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a minősített befolyás minimális szintjénél kisebb részesedését,
h) a szavatolótőke-szükséglet újraszámításának eredményét, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító kockázati profilja eltért az utoljára bejelentett szavatolótőke-szükséglet alapjául szolgáló feltevésektől,
i) annak okát, ha a 102. § (1) bekezdésében meghatározott határérték határozza meg a minimális tőkeszükségletet,
j) a többes ügynökkel és az alkusszal kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének tényét és időpontját.
(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén az (1) bekezdés e), h)–i) pontjában meghatározott kötelezettség nem áll fenn.
269. § (1) A biztosítók és a viszontbiztosítók az MNBtv.-ben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesítenek a Felügyeletnek.
(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet részére
a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a felügyeleti jelentést,
b) negyedévenként a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó – a nagykockázatokat, valamint a szavatolótőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő – jelentést,
c) évente egy alkalommal a szavatolótőke-szükséglet számítás eredményét,
d) negyedévenként a minimális tőkeszükséglet-számítás eredményét
megküldeni.
(3) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító – a (2) bekezdéstől eltérően – köteles a Felügyelet részére
a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,
b) évente egy alkalommal az aktuáriusi jelentést, és
c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentést
megküldeni.
(4) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott kötelezettség nem áll fenn.
(5) A biztosítók és a viszontbiztosítók (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti jelentéstételi kötelezettség rendjét és tartalmát – a Szolvencia 2 irányelv felügyelet céljára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó szabályaival (35. cikk) összhangban – a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.
(6) A kisbiztosítók (3) bekezdés a) pontjában meghatározott belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.
(7) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban – a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében meghatározott szabályok szerint – adatszolgáltatást teljesíteni a Felügyelet részére.
270. § (1) A biztosító, ha befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéseket köt, köteles az ilyen életbiztosításai mellé kínált eszközalapjait – azok bevezetését követő tizenöt munkanapon belül – a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az indított eszközalap elnevezését és befektetési politikáját.
(2) Ha a biztosító valamely eszközalapjának megszüntetéséről határoz, akkor ezt a megszűnést követő tizenöt munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az eszközalap elnevezését,
b) a megszüntetés okát,
c) az eszközök más alapokba való rendelésének módját, valamint
d) az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.
(3) Ha a biztosító valamely eszközalapjának befektetési politikáját módosítja, akkor ezt a módosítást követő tizenöt munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett eszközalap megnevezését, a módosítás okát, valamint az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.
271. § A biztosító és a viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a biztosítottak érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.
272. § A biztosító és a viszontbiztosító felügyelőbizottságának elnöke – a bizottsági ülést követő tíz munkanapon belül – a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelőbizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a biztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
