273. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha
a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy
b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen,
köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző tizenöt munkanappal.
(2) A befolyás megszüntetését megelőző tizenöt munkanappal felügyeleti bejelentést köteles tenni az a személy is, aki a biztosító vagy viszontbiztosító feletti ellenőrző befolyását meg kívánja szüntetni.
(3) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.
274. § (1) Aki biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban
a) minősített befolyást szerzett,
b) minősített befolyását megszüntette,
c) minősített befolyását úgy módosította, hogy
ca) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy
cb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy
d) a tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította,
köteles arról harminc napon belül írásban tájékoztatni a Felügyeletet.
(2) A Felügyeletet – az ellenőrző befolyás megszűntétől számított harminc napon belül – az a személy is köteles tájékoztatni, akinek megszűnt az ellenőrző befolyása valamely biztosító vagy viszontbiztosító működése felett.
(3) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság tizenöt munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez a 258. § (1) bekezdésében meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, vagy módosulásáról.
(4) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság – éves belső adatszolgáltatása keretében – köteles a Felügyeletnek megküldeni a 258. § (1) bekezdésében meghatározott arányú részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.
275. § Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a biztosító és a viszontbiztosító szövetkezetekre.
276. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési eljárása keretében vizsgálja és értékeli azokat a stratégiákat, folyamatokat és jelentéstételi eljárásokat, amelyeket a biztosító vagy a viszontbiztosító az e törvény, vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelés teljesítése érdekében dolgoztak ki.
(2) A vizsgálat és értékelés tartalma az irányítási rendszerrel kapcsolatos minőségi követelmények értékelése, azon kockázatok értékelése, amelyeket a biztosítók vállalnak vagy vállalhatnak, valamint a biztosítók vagy a viszontbiztosítók arra irányuló képességének értékelése, hogy működési környezetüket figyelembe véve mennyire képesek felmérni a tevékenységükhöz kapcsolódó kockázatokat.
(3) A Felügyelet különösen a következőkkel kapcsolatos megfelelőséget vizsgálja és értékeli:
a) a 76–92. §-ban meghatározott irányítási rendszer, beleértve a saját kockázat- és szavatolótőke-megfelelés értékelését;
b) a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott biztosítástechnikai tartalékokra, szavatolótőke minőségére és mennyiségére, szavatolótőke-követelményekre, a teljes és részleges belső modellekre vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelés és
c) a 103–108. §-ban meghatározott befektetési szabályokra vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelés.
(4) A Felügyelet értékeli a biztosítók által kidolgozott azon módszerek és eljárások megfelelőségét, amelyek célja azoknak a lehetséges eseményeknek vagy a gazdasági körülmények olyan jövőbeni változásainak azonosítása, amelyek kedvezőtlen hatással járhatnak általános pénzügyi helyzetükre.
(5) A Felügyelet értékeli a biztosítónak a (4) bekezdésben meghatározott eseményekkel vagy a gazdasági körülmények jövőbeni változásaival szembeni ellenálló képességét.
(6) A Felügyelet a biztosítókkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenység gyakoriságának és alkalmazási körének tervezése során figyelembe veszi a biztosítók tevékenységeinek jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.
(7) Az e §-ban meghatározott vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos felügyeleti kritériumokat és módszereket, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazásának főbb területeire vonatkozó statisztikai szektorszintű összesített adatokat a Felügyelet honlapján folyamatosan közzéteszi.
(8) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosítók esetében.
277. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító vagy a viszontbiztosító végezné.
(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult arra, hogy a Felügyelet előzetes értesítését követően, közvetlenül vagy a Felügyelet közreműködésével Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt ellenőrizze.
(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során – ha nem a másik tagállam felügyeleti hatósága vagy megbízottja jár el – a Felügyelet jár el a másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága ellenőrzési tevékenysége ellátása érdekében.
(4) Az érintett felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító megbízásából Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt a helyszínen ellenőrizni, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőtől adatszolgáltatást kérni.
(5) Másik tagállam érintett felügyeleti hatóságának a Felügyelet közreműködésével történő (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzése esetén az EBFH az 1094/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban a helyszíni ellenőrzésben részt vehet.
278. § (1) A Felügyelet vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult a biztosító vagy viszontbiztosító által kiszervezett tevékenységet másik tagállamban végzőt az érintett felügyeleti hatóság előzetes értesítését követően közvetlenül vagy az érintett felügyeleti hatóság közreműködésével ellenőrizni.
(2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzéshez való joga gyakorlásában akadályoztatva van, a Felügyelet az EBFH-hoz utalhatja az ügyet és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.
(3) Másik tagállam érintett felügyeleti hatóságának az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzésben történő közreműködése esetén a Felügyelet biztosítja, hogy az EBFH az 1094/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban a helyszíni ellenőrzésben részt vehessen.
279. § (1) Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító vagy viszontbiztosító a fióktelepet kívánja létesíteni,
b) a biztosító vagy viszontbiztosító irányítási rendszerében a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályokat tartalmazó dokumentumokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek, meghatalmazott képviselők megnevezését, a szakmai alkalmasságukat és üzleti megbízhatóságukat alátámasztó dokumentumokat,
f) a fióktelep nevét és címét,
g) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet folyatni kívánó fióktelep esetén az arról szóló nyilatkozatot, hogy a Gfbt.-ben meghatározott Nemzeti Iroda és Kártalanítási Számla feladatait – a fogadó államban a vonatkozó szabályok alapján – ellátó szervezet felé fennálló kötelezettségének eleget tesz.
(3) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésről – annak kézhezvételétől számított három hónapon belül – írásban tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, ha a bejelentő biztosító vagy viszontbiztosító
a) irányítási rendszere és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak és
b) fióktelep irányítását ellátó felelős személyek vagy meghatalmazott képviselők szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkeznek.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a Felügyelet igazolja, hogy a fióktelepet létesítő biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezik a szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet megfelelő fedezetével.
(5) A Felügyelet a (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatást megtagadja, ha
a) a biztosító vagy viszontbiztosító a (2) bekezdésében felsorolt adatokat nem közli,
b) a bejelentő biztosító nem felel meg a (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatásról vagy annak (5) bekezdésben meghatározott megtagadásáról a Felügyelet határozatban dönt, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül közöl a bejelentő biztosítóval vagy viszontbiztosítóval.
(7) Ha a Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásról hoz döntést, úgy a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval közli azt is, hogy a fióktelep a tevékenységét a másik tagállamban a 280. § (2) bekezdése szerint mikor kezdheti meg.
280. § (1) A Felügyelet – a másik tagállam felügyeleti hatóságának a 279. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belüli tájékoztatását követően – tájékoztatja a bejelentő biztosítót vagy viszontbiztosítót azon feltételekről, amelyek keretében a fióktelep tevékenységét a másik tagállamban végezheti.
(2) A fióktelep az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, vagy a tájékoztatásra rendelkezésre álló kéthónapos időtartam lejártát követően hozható létre és kezdheti meg működését.
281. § Ha a 279. § (2) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító vagy viszontbiztosító, valamint annak fióktelepe a változásokról – legkésőbb a változást megelőzően egy hónappal – írásban tájékoztatja a Felügyeletet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát a 279. § (3)–(6) bekezdésében, a 280. §-ban és a 283. §-ban meghatározott eljárások lefolytatása érdekében.
282. § (1) A 279–281. § alkalmazásában másik tagállamban történő fióktelep-létesítésnek minősül a biztosító vagy viszontbiztosító más tagállamban történő állandó jelenléte, ha az állandó jelenlét nem fióktelep formájában valósul meg, hanem a vállalkozás saját alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett iroda formájában, aki független, de állandó felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a vállalkozás érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy fióktelep tenné.
(2) A Gfbt. szerinti kárképviselő kijelölése önmagában nem alapozza meg a fióktelep létesítésének e § szerinti vélelmét.
283. § (1) Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja arról, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepet kíván létesíteni Magyarország területén, akkor a Felügyelet a tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a biztosító vagy viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység magyarországi végzésének feltételeiről.
(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe tevékenységét a Felügyelet (1) bekezdésben meghatározott – felügyeleti hatóságnak küldött – tájékoztatásának kézhezvételét követően, vagy a tájékoztatásra rendelkezésre álló kéthónapos időtartam lejártát követően kezdheti meg.
(3) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe köteles a 279. § (2) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott, vagy az adott tagállamban ennek minősülő adatokban bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző egy hónapon belül a Felügyeletet írásban értesíteni.
284. § (1) Ha a magyarországi székhelyű biztosító vagy viszontbiztosító határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet végezni másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban vállalni tervezett kockázatokat.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül írásban tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy
a) a biztosító vagy viszontbiztosító mely ágazatokra vagy viszontbiztosítási tevékenységre rendelkezik tevékenységi engedéllyel,
b) milyen ágazatokban vagy viszontbiztosításokban kíván tevékenykedni a másik tagállam területén,
c) a biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezik-e a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerinti szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet megfelelő fedezetével,
d) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásként folyatni kívánó biztosító esetén
da) valamennyi tagállamban működő kárrendezési megbízott nevét és címét,
db) az arról szóló nyilatkozatot, hogy a Gfbt.-ben meghatározott Nemzeti Iroda és Kártalanítási Számla feladatait – a fogadó államban a vonatkozó szabályok alapján – ellátó szervezet felé fennálló kötelezettségének eleget tesz.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a biztosító vagy viszontbiztosító
a) az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét hiányosan teljesítette,
b) a bejelentő biztosító vagy viszontbiztosító irányítási rendszere és pénzügyi helyzete – ideértve különösen a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerinti szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet megfelelő fedezetét – nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatásról vagy annak (3) bekezdésben meghatározott megtagadásáról a Felügyelet határozatban dönt, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül közöl a bejelentő biztosítóval vagy viszontbiztosítóval.
(5) Ha a Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásáról hoz döntést, úgy a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval közli azt is, hogy a határon átnyúló tevékenységét a másik tagállamban a 285. § (1) bekezdése szerint mikor kezdheti meg.
285. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító a tevékenységét a Felügyelet 284. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatásról szóló határozat közlését követő napon kezdheti meg a másik tagállamban.
(2) Ha a 284. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító vagy viszontbiztosító a 284. § (1) bekezdésében előírtak szerint a változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek, amelynek eljárására a 284. § (2)–(3) bekezdésekben foglaltak az irányadók.
286. § Ha a másik tagállam felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni határon átnyúló szolgáltatás keretében, a Felügyelet tájékoztatja a biztosítót a biztosítási tevékenységre vonatkozó magyar szabályozásról.
287. § (1) Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítónak évente egyszer – a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározottak szerint – tájékoztatni kell a Felügyeletet a más tagállamban létesített fióktelepe által végzett vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével kapcsolatban tagállamonként – a viszontbiztosítás levonása nélkül – a biztosítási díjbevételről, a kárkifizetések és a kifizetett jutalékok összegéről az alábbiak szerint:
a) nem-életbiztosítás esetében az 7. mellékletben meghatározott ágazatcsoportonként;
b) életbiztosítás esetében biztosítási üzletágak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzése esetén a biztosító a kárgyakoriságról és az egy káresetre jutó átlagos kárfelhasználásról is tájékoztatja a Felügyeletet.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat – összesített formában – a Felügyelet továbbítja a fogadó tagállam felügyeleti hatósága számára, az erre irányuló felkérés kézhezvételét követő harminc napon belül.
288. § A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepétől vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítótól a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a biztosítási szerződésekre vonatkozó jogszabályoknak.
289. § (1) Ha a Magyarország területén fióktelep útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító megsérti a Magyarország területén hatályos – a fióktelepre vagy a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységre vonatkozó – előírásokat, vagy működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet vagy a biztosítót a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a fióktelep vagy a biztosító a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.
(3) Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére a jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet – a székhely szerinti tagállam előzetes értesítését követően – a 291. § (1) bekezdés a)–g), i) és q) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.
(4) A Felügyelet az új biztosítási szerződések létrejöttének megakadályozása érdekében a magyar jogszabályok megsértése esetén – az (1)–(3) bekezdések mellőzésével – közvetlenül is intézkedhet, ha a jogszabálysértő helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a biztosítási piac biztonságát vagy az ügyfelek érdekeit.
(5) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi biztonságát, értesíti a biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát.
(6) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepének székhely szerinti felügyeleti hatósága a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonta és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett biztosítót a további biztosítási tevékenység folytatásában.
(7) A Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító esetében az (1), a (3)–(6) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók azzal, hogy az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés meghozataláról és az intézkedés alapjául szolgáló felügyeleti eljárás megállapításairól a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát.
290. § (1) Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy – a Felügyelet előzetes értesítését követően – Magyarország területén a határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenőrizze.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.
(3) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítónak vagy viszontbiztosítónak Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a biztosítótól adatszolgáltatást kérni.
291. § (1) A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység e törvényben meghatározott szabályoknak, továbbá ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:
a) figyelmeztetheti a biztosítót, a viszontbiztosítót és vezető állású személyét e törvény és a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására;
b) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtilthatja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását;
c) határidő tűzésével kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény és a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
d) felfüggesztheti vagy megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését;
e) a biztosítóval, viszontbiztosítóval, továbbá annak vezető állású személyével és egyéb vezetőjével szemben bírságot szabhat ki;
f) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
g) határidő tűzésével kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót
ga) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására vagy alkalmazására,
gb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
gc) az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére;
h) az általa meghatározott napirenddel az igazgatóság, felügyelőbizottság vagy legfőbb szerv összehívására kötelezhet, továbbá meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét;
i) visszavonhatja a vezető állású személy vagy az egyéb vezető kinevezésére adott engedélyt, kezdeményezheti az alkalmazott felelősségre vonását, a könyvvizsgálója megbízásának megszüntetését;
j) a tevékenység kiszervezését megtilthatja vagy feltételhez kötheti;
k) kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót az irányítási rendszerére, vállalatirányítási rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a saját kockázat és szolvenciaértékelés folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére;
l) felszólíthatja a biztosítót vagy a viszontbiztosítót
la) a működési költségek csökkentésére,
lb) megfelelő nagyságú biztosítástechnikai tartalék vagy számviteli biztosítástechnikai tartalék képzésére,
lc) a szavatolótőke újraszámolására, megfelelő nagyságú szavatolótőke képzésére,
ld) pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására;
m) előírhatja a hatodik rész hatálya alá
ma) nem tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére pénzügyi terv vagy pénzügyi helyreállítási terv, vagy
mb) tartozó kisbiztosító részére szanálási terv, pénzügyi terv, pénzügyi helyreállítási terv benyújtását;
n) kötelezheti a biztosítót vagy viszontbiztosítót – átvételre vállalkozó másik biztosító vagy viszontbiztosító esetén – állományának átruházására;
o) a biztosító vagy a viszontbiztosító számára többlettőke-követelményt írhat elő;
p) a biztosítót vagy a viszontbiztosítót intézkedési terv készítésére és annak végrehajtására kötelezheti;
q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti
qa) az osztalék kifizetését,
qb) a vezető állású személyek és az egyéb vezetők díjainak kifizetését,
qc) a tulajdonosok vagy a vezető állású személyek, illetve az érdekeltségi körükbe tartozó vállalkozások és a biztosító közötti ügyleteket,
qd) új biztosítási szerződések megkötését, a már megkötött szerződések meghosszabbítását,
qe) a biztosító vagy a viszontbiztosító eszközei feletti rendelkezési jog gyakorlását,
qf) meghatározott biztosítási ágazatok, kockázatcsoportok vagy kockázatok művelését, illetve a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység végzését,
qg) a biztosítási szerződéseknek a teljesítését;
r) felügyeleti biztost rendelhet ki;
s) a kiadott tevékenységi engedélyt részben vagy egészben felfüggesztheti;
t) a kiadott alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja.
(2) Az (1) bekezdés q) pont qd)–qf) alpontjában meghatározott intézkedéseket a Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(3) Az (1) bekezdés q) pont qg) alpontjában meghatározott intézkedést a Felügyelet legfeljebb kilencven napra rendelheti el.
(4) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásakor a Ptk.-tól eltérően a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.
(5) Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott intézkedésekre a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések alkalmazása során a Felügyelet a biztosító és a viszontbiztosító biztonságos, illetve jogszabályoknak megfelelő működésének a biztosítása vagy helyreállítása érdekében jár el.
(7) A meghozott intézkedésnek szükségesnek és alkalmasnak kell lenni a (6) bekezdésben meghatározott érdekek megvalósítására, továbbá az intézkedés meghozatalának az okszerűségét az intézkedésről szóló határozat indokolásában teljeskörűen meg kell határozni.
292. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem tesz eleget a Felügyelet közgyűlés összehívására vonatkozó intézkedésének, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a közgyűlés összehívását.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot tesz a közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira.
(3) A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.
293. § A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre felfüggesztheti, ha a tag tevékenysége, illetve a biztosítóra, viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti megbízható, biztonságos működést. Ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
294. § A Felügyelet a biztosítót, a viszontbiztosítót, az első számú vezetőjét és egyéb vezetőjét felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha
a) az megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási és az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,
b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy
c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.
295. § (1) A Felügyelet a 320. § szerinti biztosítási szükséghelyzetben felügyeleti biztost rendelhet ki.
(2) A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.
(3) A felügyeleti biztos legfeljebb száznyolcvan napra rendelhető ki.
(4) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart, a (3) bekezdésben meghatározott időtartam a felszámoló kijelöléséig hosszabbítható meg.
296. § A kirendelésről a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat vagy tagokat értesíteni kell.
297. § (1) A kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit. A felügyeleti biztos megbízólevelében meg kell határozni feladatait.
(2) Az igazgatóság tagja a részvénytársaságra, a szövetkezetre, egyesületre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is kezdeményezheti a felügyeleti biztost kirendelő határozat, a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezéséről szóló – a 181. § (2) bekezdésében meghatározott – döntés és a Felügyelet által a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben hozott jogot vagy kötelezettséget tartalmazó határozat bírósági felülvizsgálatát.
(4) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a (3) bekezdésben meghatározott kezdeményezés tekintetében a Pp. 327. § (1) bekezdés alkalmazásában ügyfélnek tekintendő, a bírósági felülvizsgálat során képviselheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót, továbbá a képviselet ellátására megbízást adhat.
298. § A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat (tagokat) – írásbeli kérésükre – három napon belül írásban köteles tájékoztatni.
299. § Kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben a Civil tv. 11. § (3) bekezdésben foglalt körülmények valamelyike áll elő, a bíróság haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
300. § (1) Ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy
a) a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik az ügyfelek érdekeit,
b) a díjkalkuláció nem tesz eleget a biztosításmatematikai elveknek, vagy
c) a biztosító nem, vagy nem a 3. mellékletnek megfelelően készítette el a terméktervet,
a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálysértés, érdeksérelem, hiba, illetve hiányosság az ügyfelek számára súlyos érdeksérelmet okoz, a Felügyelet a termék terjesztését – a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésének időtartamára – felfüggesztheti.
(3) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését felfüggeszti, az érintett biztosító a döntés tényét és az érintett termék megjelölését köteles a felfüggesztő határozat kézhezvételét követő két munkanapon belül a honlapján közzétenni.
301. § (1) A termék terjesztését a Felügyelet megtiltja, ha a biztosító a 300. § (1) bekezdésében foglalt kötelezésnek nem tesz eleget.
(2) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését megtiltja, az érintett biztosító a döntés tényét és az érintett termék megjelölését köteles a tiltó határozat kézhezvételét követő két munkanapon belül a honlapján közzétenni.
302. § (1) A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységi engedélyét – részben vagy egészben – felfüggesztheti, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat súlyosan megsérti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető.
(2) A felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.
303. § A biztosító vagy a viszontbiztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító
a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy jogszabálysértő módon szerezte meg,
b) az alapítási engedély közlésétől számított kilencven napon belül a tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, vagy
c) az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a b) pontban meghatározott időtartam alatt már nem felel meg.
304. § (1) A biztosítási vagy a viszontbiztosító tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító
a) a tevékenységi engedély megadásától számított egy éven belül a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységét nem kezdte meg,
b) tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más, jogszabályt sértő módon szerezte meg,
c) több mint hat hónapon át szünetelteti a tevékenységét,
d) a felfüggesztés időtartamának lejártát követő harminc napon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
e) tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,
f) a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten és súlyosan megsérti, és a 291. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,
g) a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a Felügyelet felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg,
h) esetén a biztosítási szükséghelyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre, és további intézkedések meghozatalától sem várható a jogsértő helyzet megszűnése, vagy
i) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget, vagy tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás),
j) nem teljesíti a minimális tőkeszükségletre vonatkozó szabályokat és a Felügyelethez benyújtott pénzügyi terv nyilvánvalóan nem megfelelő, vagy a minimális tőkeszükséglet nemteljesítésének észlelésétől számított három hónapon belül nem hajtja végre a jóváhagyott tervet.
(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a harmadik országbeli biztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.
(3) Az engedély visszavonása után új biztosítási szerződés nem köthető, a már létező biztosítási szerződésekben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a biztosítási szerződések nem hosszabbíthatók meg.
(4) Az engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítottak érdekének védelmét szolgálja. Ennek keretében korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.
(5) Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni.
(6) A tevékenységi engedély visszavonását követően a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek megszűnéséig vagy a biztosítási állomány átruházásáig a Felügyelet – a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban – az e törvényben vagy más biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések és a (4) bekezdés alapján meghozott intézkedések betartását ellenőrzi.
305. § (1) Ha a könyvvizsgáló a 71. §-ban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy kötelezze a biztosítót vagy a viszontbiztosítót a könyvvizsgáló megbízatásának a megszüntetésére és egyidejűleg más, a 70. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazásakor jogosult a könyvvizsgáló biztosítói minősítésének visszavonását kezdeményezni.
306. § (1) Ha a Felügyelet észleli, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a 91. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a kiszervezés szabályszerűségének a helyreállítása érdekében a tevékenység kiszervezését – a helyreállítás időszakára – felfüggesztheti.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés a Felügyelet által megjelölt határidőben nem vezetett eredményre, a Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
307. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem felel meg a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó követelményeknek, a Felügyelet – az intézkedés hatálya alá tartozó eszközök megjelölésével – határozatában megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.
(2) Másik tagállamban fiókteleppel rendelkező biztosító vagy másik tagállamban – határon átnyúló szolgáltatásként – biztosítási tevékenységet folytató biztosító esetén a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről szóló határozat meghozatala előtt értesíti a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.
308. § Más tagállami székhelyű, Magyarország területén fiókteleppel rendelkező biztosító vagy Magyarországon – határon átnyúló szolgáltatásként – biztosítási tevékenységet folytató biztosító esetén a 303. §-ban meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés kezdeményezésének kézhezvételét követően a Felügyelet – a tagállam felügyeleti hatósága által meghatározott eszközök tekintetében – határozatában korlátozza vagy megtiltja a biztosító Magyarország területén található eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.
309. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bejelentéstől számított két hónapon belül jóváhagyás céljából helyreállítási tervet nyújt be a Felügyeletnek.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott tervet akkor hagyja jóvá, ha az alkalmas arra, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bejelentéstől számított hat hónapon belül
a) helyreállítsa a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatolótőke szintjét, vagy
b) a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati profilját.
310. § (1) A szavatolótőke-szükséglet szintjének helyreállítása érdekében az intézkedések megtételére jóváhagyott helyreállítási terv hat hónapos időszaka a biztosító vagy a viszontbiztosító kérelmére három hónappal meghosszabbítható.
(2) Kivételesen kedvezőtlen helyzetekben, amikor jelentős piaci részesedéssel vagy az érintett biztosítási üzletágban szerzett jelentős részesedéssel rendelkező biztosító vagy a viszontbiztosító pénzügyi helyzetét súlyosan vagy kedvezőtlenül befolyásolja
a) a pénzügyi piacok előre nem látható jelentős és mélyreható visszaesése, vagy
b) huzamosan alacsony kamatkörnyezet, vagy
c) súlyos hatással járó katasztrófahelyzet,
az (1) bekezdésben kapott jóváhagyást a Felügyelet szükség esetén a biztosító vagy viszontbiztosító kérelmére legfeljebb hét évvel meghosszabbíthatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti kivételesen kedvezőtlen helyzet fennállása esetén a Felügyelet a jóváhagyást az összes vonatkozó szempont – többek között a biztosítástechnikai tartalékok átlagos hátralévő tartamának – figyelembevételével adja meg.
(4) Kivételesen kedvezőtlen helyzet megállapítása a felügyeleti hatóság kérésére az EBFH bevonásával – az 1094/2010/EU rendelet 18. cikke alapján fennálló hatásköreinek sérelme nélkül –, adott esetben az Európai Rendszerkockázati Testülettel történt konzultációt követően történik.
(5) A kivételesen kedvezőtlen helyzet fennállásának (2) bekezdés szerinti feltételeit az EBFH-val együttműködve rendszeresen felül kell vizsgálni és amennyiben azok már nem állnak fenn, megszűnését be kell jelenteni.
(6) Az érintett biztosító vagy a viszontbiztosító háromhavonta eredményjelentést nyújt be a Felügyeletnek, amelyben közli a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető szavatolótőke szintjének visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése révén a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket.
(7) A (2) bekezdésben említett hosszabbítást vissza kell vonni abban az esetben, ha az eredményjelentés tanúsága szerint a nemteljesítés megállapítása és a jelentés benyújtása között nem történt lényeges előrelépés a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető szavatolótőke visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése révén.
(8) Különleges körülmények között, a szavatolótőke-szükséglet szintjének visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése érdekében tett intézkedések és az elért eredmények ellenére, a Felügyelet véleménye szerint az érintett biztosító pénzügyi helyzete várhatóan tovább romlik, a Felügyelet korlátozhatja vagy megtilthatja az adott biztosító eszközei feletti szabad rendelkezés jogát.
311. § Más tagállami székhelyű, Magyarország területén fiókteleppel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá Magyarországon – határon átnyúló szolgáltatásként – biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító vagy viszontbiztosító esetén a 310. § (8) bekezdésében meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés kezdeményezésének kézhezvételét követően a Felügyelet – a tagállam felügyeleti hatósága által meghatározott eszközök tekintetében – határozatában korlátozza vagy megtiltja a biztosító vagy a viszontbiztosító Magyarország területén található eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.
312. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott bejelentéstől számított egy hónapon belül jóváhagyás céljából pénzügyi tervet nyújt be a Felügyeletnek.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott tervet akkor hagyja jóvá, ha az alkalmas arra, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott bejelentéstől számított három hónapon belül
a) visszaállítsa legalább a minimális tőkeszükséglet szintjére a figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkét, vagy
b) a minimális tőkeszükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati profilját.
(3) A pénzügyi terv nemteljesítése esetén a Felügyelet – az intézkedés hatálya alá tartozó eszközök megjelölésével – határozatában korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító vagy a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.
(4) Másik tagállamban fiókteleppel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá másik tagállamban – határon átnyúló szolgáltatásként – biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító vagy a viszontbiztosító esetén a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott intézkedésről értesíti a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.
313. § Más tagállami székhelyű, Magyarország területén fiókteleppel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá Magyarországon – határon átnyúló szolgáltatásként – biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító vagy viszontbiztosító esetén a 312. § (3) bekezdésében meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés kezdeményezésének kézhezvételét követően a Felügyelet – a tagállam felügyeleti hatósága által meghatározott eszközök tekintetében – határozatában korlátozza vagy megtiltja a biztosító vagy a viszontbiztosító Magyarország területén található eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.
314. § (1) A pénzügyi tervnek és a helyreállítási tervnek – a 309. § (2) bekezdésében és a 312. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeken felül – a következőket kell tartalmaznia:
a) az igazgatási költségek várható alakulását,
b) a biztosítási tevékenység – ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást – várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,
c) az előzetes mérlegtervet,
d) a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,
e) a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket.
(2) A Felügyelet – a pénzügyi terv és a helyreállítási terv megvalósulásának nyomon követése érdekében – kötelezheti a biztosítót a pénzügyi terv és a helyreállítási terv olyan kiegészítésére, amely az (1) bekezdésben meghatározottakat legfeljebb hároméves időtartamra vonatkozóan tartalmazza.
(3) Ha a biztosító a pénzügyi tervet és a helyreállítási tervet hiányosan nyújtotta be, vagy a terv nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaz, a Felügyelet a biztosítót legfeljebb egy alkalommal pénzügyi terv esetében tizenöt, a helyreállítási terv esetében pedig huszonkét munkanapon belül a terv kiegészítésére vagy módosítására hívja fel.
(4) A Felügyelet a terv kiegészítésének vagy módosításának elrendelése során figyelmezteti a biztosítót arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni.
315. § Ha a Felügyelet jóváhagyta a helyreállítási tervet vagy pénzügyi tervet, mindaddig visszautasíthatja a 256. § (3) bekezdésben meghatározott igazolás kiadását, ameddig a szerződők jogai vagy a viszontbiztosító szerződéses kötelezettségei veszélyeztetve vannak.
316. § (1) A Felügyelet a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha
a) a biztosító szavatolótőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,
b) a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy
c) a biztosítónak a kötvénykibocsátásból, hitelekből és egyéb, nem biztosítási szerződésből adódó kötelezettségei – a kölcsöntőkét kivéve – együttesen meghaladják saját tőkéjének huszonöt százalékát.
(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére a Felügyelet által meghatározott, de legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított harminc napon belül kell a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.
(3) A Felügyelet a pénzügyi terv megérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére.
(4) A pénzügyi terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 287. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
317. § (1) Ha a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító szavatolótőkéje kevesebb, mint a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott minimális szavatolótőke-szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a szükséges minimális szavatolótőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.
(2) A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(3) A Felügyelet a szanálási terv megérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatolótőke-hiányának megszüntetésére.
(4) A szanálási terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 291. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
318. § (1) Ha a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító működése a biztosítottak érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet e biztosítót hároméves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.
(2) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(3) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv megérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a biztosító biztonságos működésének helyreállítására.
(4) Ha a biztosító romló pénzügyi helyzete a biztosítottak érdekeit veszélyezteti, akkor a biztosító rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében – a pénzügyi helyreállítási terv alapján – a Felügyelet a biztosító számára a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint számított minimális szavatolótőke-szükségletnél magasabb szavatolótőke-szükségletet is előírhat.
(5) A Felügyelet előírhatja a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti minimális szavatolótőke-szükséglete számításánál a viszontbiztosítás beszámításának csökkentését, ha
a) a viszontbiztosítási fedezet minősége az előző üzleti évhez viszonyítva lényegesen romlott, vagy
b) a biztosító viszontbiztosítási szerződései tényleges kockázatmegosztást nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítanak.
(6) A pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 291. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
319. § (1) A 316. §-ban meghatározott pénzügyi tervnek, a 317. §-ban meghatározott szanálási tervnek és a 318. §-ban meghatározott pénzügyi helyreállítási tervnek – a 316. § (2) bekezdésében és a 317. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeken felül – a következőket kell tartalmaznia:
a) az igazgatási költségek várható alakulását,
b) a biztosítási tevékenység – ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást – várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,
c) az előzetes mérlegtervet,
d) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,
e) a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket.
(2) A Felügyelet – a pénzügyi terv és a szanálási terv megvalósulásának a 316. § (2) bekezdésében és a 317. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot követő nyomon követése érdekében – kötelezheti a biztosítót a pénzügyi terv és a szanálási terv olyan kiegészítésére, amely az (1) bekezdésben meghatározottakat legfeljebb hároméves időtartamra vonatkozóan tartalmazza.
(3) Ha a biztosító a pénzügyi tervet, a szanálási tervet és a pénzügyi helyreállítási tervet hiányosan nyújtotta be, vagy a terv nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaz, a Felügyelet a biztosítót legfeljebb egy alkalommal pénzügyi terv esetében tizenöt, szanálási terv és a pénzügyi helyreállítási terv esetében pedig huszonkét munkanapon belül a terv kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.
(4) A Felügyelet a terv kiegészítésének vagy módosításának elrendelése során figyelmezteti a biztosítót arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni.
320. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító szükséghelyzetbe kerül, ha
a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt öt munkanapon belül nem tesz eleget;
b) a biztosítástechnikai tartalékai – ide értve a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is – nem érik el a szükséges mértéket, illetve e tartalékainak fedezete nem kielégítő;
c) a biztosítónak és a viszontbiztosítónak
ca) a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető alapvető szavatolótőke, vagy
cb) a biztonsági tőke
fedezete nem elegendő, vagy az előírt mérték alá csökkent;
d) a 309. § (1) bekezdésében, a 312. § (1) bekezdésében, a 316. § (1) bekezdésében és a 317. § (1) bekezdésében meghatározott tervet a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani;
e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti; vagy
f) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kényszertörlési eljárásnak lenne helye.
(2) A Felügyelet a felszámolás elkerülése, a jogsértő helyzet megszűnése, valamint a biztosítottak érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szükséghelyzetben a 291. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.
(3) Biztosító esetében a Ctv. 84. §-ában meghatározott megszűntnek nyilvánításáról a Felügyelet előzetes értesítését követően dönthet a bíróság.
321. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából szükséges mértékben adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.
(2) A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi a biztosító és a viszontbiztosító következő adatait:
a) név, székhely,
b) tevékenységi kör (engedélyezett biztosítási ágazatok, biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység),
c) az alapítás pontos időpontja,
d) a jegyzett tőke, indulótőke,
e) minősített befolyással rendelkező tulajdonos azonosító adatai,
f) a vezető állású személy és az egyéb vezető azonosító adatai,
g) a biztosítási tevékenység megkezdésének időpontja,
h) a biztosító, viszontbiztosító leányvállalata és külföldi fióktelepe létesítésének időpontja és helye,
i) a h) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek azonosító adatai, és
j) az a)–i) pontban felsorolt adatokban történt változások.
(3) A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi
a) a csoport- vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személy adatait,
b) a csoport- vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait, és
c) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű biztosítói vagy viszontbiztosítói holdingtársaság, vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság – azon adatait, amelyek a biztosító felügyelete érdekében szükségesek.
322. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából biztosítási titkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag a 138. § (1)–(2) bekezdésében megjelölt szerveknek, törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat.
(2) A külföldi felügyeleti hatóságtól származó biztosítási titoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölheti harmadik féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a biztosítási titok és üzleti titok sérelmét az MNBtv. szerinti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a biztosítói csoport irányító tagja részére történő átadása.
323. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából az e törvényben meghatározott bejelentések, engedélyezések, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja
a) a biztosítói, viszontbiztosítói, biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői fióktelepeket,
b) a különleges célú gazdasági egységeket,
c) a biztosító, viszontbiztosító tulajdonosait,
d) a biztosító, viszontbiztosító könyvvizsgálóit, és
e) a kérelmezőket.
(2) A nyilvántartás az azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:
a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás arányát, valamint a minősített befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
b) a 321. § (3) bekezdése szerinti szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,
c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, továbbá a Felügyelet által a nyilvántartott személlyel szemben alkalmazott intézkedéseket,
d) az engedély kiadásával vagy visszavonásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
e) a biztosító, viszontbiztosító belső szabályzatait, így különösen az alapszabályt,
f) a biztosító, viszontbiztosító, független biztosításközvetítő éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
g) a biztosító, viszontbiztosító közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelőbizottsági üléséről készült jegyzőkönyveket,
h) a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és az érintett intézményt,
i) a szavatolótőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,
j) az adatszolgáltatás során beérkező adatokat,
k) a saját kockázat- és szolvenciaértékelés adatait, valamint
l) a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó nevét.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt adatokhoz kapcsolódóan a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából szükséges mértékben az azonosító adatokon kívül a Felügyelet a biztosító, független biztosításközvetítő ügyfelének biztosítási titkot képező adatait is kezelheti.
(4) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.
324. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2) A felügyeleti díj – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az alapdíj és a változó díj összege.
(3) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetén a felügyeleti díj összege megegyezik az alapdíjjal.
325. § (1) Az alapdíj az alapdíjegység és a (3) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata.
(2) Az alapdíjegység ötvenezer forint.
(3) A szorzószám
a) biztosító és viszontbiztosító részvénytársaság, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe és harmadik országbeli biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén: negyven,
b) biztosító és viszontbiztosító szövetkezet esetén: négy,
c) kölcsönös biztosító egyesület esetén: kettő,
d) a XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetén: fél.
326. § (1) A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke
a) a minimális szavatolótőke-szükséglet 3,8 ezrelékének, és
b) a számviteli biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének összege.
(2) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a biztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.
327. § (1) A csoportfelügyelet alá tartozik az a biztosító és viszontbiztosító,
a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban,
b) amelynek anyavállalata biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holdingtársaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító,
c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság.
(2) A csoportfelügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatára, vagy a biztosítóban vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásra,
b) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatára, vagy a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van,
c) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának, vagy a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van.
(3) A csoportfelügyelet – a Felügyelet határozata alapján – nem terjed ki a biztosítóra, viszontbiztosítóra, biztosítói holdingtársaságra, vegyes pénzügyi holdingtársaságra és vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságra, ha
a) olyan harmadik országban van a székhelye, ahol a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetővé a csoportfelügyelet ellátásához szükséges információk átadását,
b) bevonása a csoportfelügyelet céljára nézve félrevezető eredményt adna, vagy
c) bevonása a csoportfelügyelet céljára nézve elhanyagolható jelentőségű, kivéve, ha az egyedileg elhanyagolható jelentőségű biztosítók, viszontbiztosítók, biztosítói holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságok együttesen már nem elhanyagolható jelentőségűek.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés b) és c) pontja alapján a vállalat nem kerül csoportfelügyelet alá, az erről szóló döntést megelőzően a csoportfelügyeletért felelős hatóság konzultál az érintett felügyeleti hatóságokkal.
(5) A Felügyelet a (3) bekezdés b) és c) pontja alapján kizárt vállalattól is kérhet adatot és információt a csoportfelügyelet gyakorlásához.
(6) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben, amennyiben a részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, vagy az Európai Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság maga is a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvény szerinti kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy annak kapcsolt vállalkozása, akkor a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – a többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően – dönthet úgy, hogy nem végzi el a kockázatkoncentráció-felügyeletet vagy a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó felügyeletét, vagy ezek egyikét sem a részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, illetve biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szintjén.
(7) Ha a vegyes pénzügyi holdingtársaságra a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvény vagy a Hpt. vagy a Felügyelet megítélése szerint a magyarországi szabályozással egyenértékű szabályok vonatkoznak, akkor a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – a többi érintett hatósággal való konzultációt követően – kizárólag a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvény vagy a Hpt. rendelkezéseit is alkalmazhatja, attól függően, hogy a vegyes pénzügyi holdingtársaság melyik törvény hatálya alá tartozik.
(8) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítói holdingtársaságban részesedési viszonnyal rendelkezik egy szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és a Felügyelet a csoportfelügyeletet ellátó felügyeleti társaság, akkor a Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatósággal való egyeztetést követően dönthet úgy, hogy nem végzi el a kockázati koncentráció felügyeletét vagy csoporton belüli ügyletek felügyeletét, vagy egyiket sem az anyavállalat szintjén.
(9) A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság tájékoztatja az Európai Bankhatóságot, valamint az EBFH-t a (7) és a (8) bekezdés alapján meghozott határozatokról.
328. § (1) A Felügyelet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítókról és viszontbiztosítókról nyilvántartást vezet.
(2) A Felügyelet feladata a 327. § (1) bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű biztosítónak és viszontbiztosítónak az e fejezet szerinti csoportfelügyelete.
(3) A csoportfelügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű biztosító és viszontbiztosító két munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.
(4) A 327. § (1) bekezdése alapján a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és viszontbiztosító a csoportfelügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani akkor, amikor első alkalommal kerül a 327. § (2) bekezdésének hatálya alá.
(5) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a biztosító vagy a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetőleg a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül a 327. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportfelügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.
(6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt állapít meg, határozatban köteles felhívni a biztosítót vagy a viszontbiztosítót a viszony e törvényben meghatározottak szerinti kezelésére.
329. § (1) Ha egy biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság a csoportfelügyelet alá tartozik és egy tagállamban székhellyel rendelkező biztosítói holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak a leányvállalata, akkor a csoportfelügyeletet kizárólag arra a tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalatra (a továbbiakban: EU-szintű anyavállalat) kell alkalmazni, amelynek nincs tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata.
(2) Ha az EU-szintű anyavállalat a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése alapján kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalat leányvállalata, akkor a Felügyelet – mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – dönthet úgy az érintett felügyeletekkel folyatott konzultációt követően, hogy nem szükséges a kockázati koncentráció és a csoportbeli ügyletek felügyelete az EU-szintű anyavállalat szintjén.
(3) Ha egy csoportfelügyelet alá tartozó biztosítónak, viszontbiztosítónak, biztosítói holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak van egy másik tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata, akkor erre a tagállami szintű anyavállalatra a Felügyelet – az EU-szintű anyavállalattal folytatott egyeztetést követően – alkalmazhatja a csoportfelügyeletet vagy a csoport szavatolótőke-számítás egyes szabályait.
(4) A Felügyelet nem dönthet a tagállami szintű anyavállalat csoportfelügyeléséről, vagy az erre vonatkozó, már kiadott határozatát vissza kell vonnia, ha az EU-szintű anyavállalatnak a felügyeleti hatósága engedélyezte a 343–344. § alkalmazását.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, akkor a szavatolótőke számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmaznia, mint ami a tagállami szintű anyavállalat EU-szintű anyavállalata esetében alkalmazásra kerül.
(6) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, valamint az EU-szintű anyavállalat a belső modell módszert alkalmazza a szavatolótőke-szükségletének megállapításához és a Felügyelet megítélése szerint ennek a módszernek az alkalmazása a tagállami szintű anyavállalat esetében félrevezető eredményt adna, mivel a tagállami szintű anyavállalat kockázati profilja jelentősen eltér az EU-szintű anyavállalat kockázati profiljától, akkor a Felügyelet előírhatja a tagállami szintű anyavállalatnak a standard módszer alkalmazását.
(7) A Felügyelet a (2) bekezdésben hozott határozatát, amely tartalmazza az eltérő módszertan előírásainak részletes indoklását, megküldi a tagállami szintű anyavállalatnak és az EU-szintű anyavállalat felügyeleti hatóságának.
(8) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, akkor a tagállami szintű anyavállalat nem kérelmezheti a 343–344. §-ok alkalmazását.
330. § (1) A Felügyelet megállapodást köthet egy olyan másik tagállamban lévő tagállami anyavállalat felügyeleti hatóságával, amely a tagállami anyavállalatára alkalmazza a csoportfelügyelet szabályait, ha a Felügyelet által felügyelt és a másik tagállamban székhellyel rendelkező tagállami szintű anyavállalat részesedési viszonyban áll egymással.
(2) Ha a Felügyelet és egy másik felügyeleti hatóság az (1) bekezdésben rögzített megállapodást kötött, akkor a megállapodásban rögzítik, hogy a két tagállami anyavállalat közül melyik esetében végzik el a csoportfelügyeleti feladatokat, figyelemmel a 329. § (3)–(8) bekezdésében foglaltakra.
331. § (1) A 327. § (1) bekezdés a) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító és viszontbiztosító a 333–339. § szerint számítja ki a szavatolótőkéjét.
(2) A 327. § (1) bekezdés b) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító és viszontbiztosító a 333–339. § szerint számítja ki a szavatolótőkéjét azzal, hogy a biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatként úgy jár el, mint a 327. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosító vagy viszontbiztosító.
(3) Ha a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó vállalkozás észleli, hogy nem tesz eleget az összevont alapon számított szavatolótőke-szükséglet mértékének vagy megítélése szerint a következő három hónapban várhatóan nem fog eleget tenni annak, akkor erről haladéktalanul – de legkésőbb a tudomására jutásától számított öt munkanapon belül – írásban tájékoztatja a Felügyeletet.
(4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően öt munkanapon belül tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait a (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról és az általa készített elemzésről.
332. § (1) A korrigált szavatolótőke-megfelelés számításának célja annak ellenőrzése, hogy a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító korrigált szavatolótőkéje fedezetet nyújt-e a korrigált szavatolótőke-szükségletére.
(2) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalat vagy egy vállalkozás a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, a korrigált szavatolótőke-megfelelés számítását minden olyan biztosítónak és viszontbiztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban.
(3) Ha több biztosító vagy viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holdingtársaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalata, akkor a korrigált szavatolótőke-megfelelés számítását a biztosítói holdingtársaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság végzi el és adja át a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére.
(4) Az összevont alapon számított szavatolótőke megfelelésére vonatkozó számításokat évente legalább egyszer kell elvégezni azzal, hogy, ha a csoport összetétele jelentősen megváltozik, akkor öt munkanapon belül a számításokat újra el kell végezni és a Felügyelet részére meg kell küldeni.
(5) Ha a Felügyelet észleli a csoport kockázati összetételének jelentős megváltozását, akkor határozatban kötelezi a (2) vagy (3) bekezdésbeli vállalkozást az újraszámításra.
(6) A csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet eseti jelleggel jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni.
(7) A csoportfelügyelet alá tartozó biztosítónak és viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a csoportfelügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel.
(8) A 327. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és viszontbiztosító részére megadni a csoportfelügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt.
(9) Ha a 327. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére a korrigált szavatolótőke-megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító köteles levonni a szavatoló tőkéből a 327. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.
(10) A Felügyelet a 327. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól – eseti jelleggel – közvetlenül is kérhet a csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt.
333. § (1) A 327. § (1) bekezdés a) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító az összevont szavatolótőke-megfelelés számítását a 336. § szerinti 1. módszer szerint végzi el azzal, hogy ha az 1. módszer alkalmazása félrevezető eredményt ad és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor engedélyezheti – a többi érintett felügyeleti hatósággal való konzultációt követően – a 339. § szerinti 2. módszer vagy az 1. és 2. módszer kombinációjának alkalmazását.
(2) A csoport szavatolótőke-megfelelés számítása során figyelembe kell venni a csoportba tartozó összes vállalkozást azzal, hogy a beszámítás során:
a) a 336. § szerinti 1. módszer esetében az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni,
b) a 339. § szerinti 2. módszer esetében az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen vagy közvetett – az 5. mellékletben rögzített módon számított – tulajdoni hányada alapján kell az arányokat alkalmazni.
(3) Ha valamely leányvállalatnál tőkehiány jelentkezik, a leányvállalat teljes tőkehiányát figyelembe kell venni. A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat ezen előírás alkalmazása alól, és az arányos beszámítást engedélyezheti abban az esetben, ha az anyavállalat hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy kötelezettségvállalás kizárólag tulajdoni hányada arányában terhelheti.
(4) Az összevonás módját a Felügyelet, ha ő a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, akkor az érintett felügyeleti hatóságokkal való konzultációt követően határozza meg, ha
a) az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg,
b) a Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy vállalkozás szavazati jogának vagy tőkéjének közvetett vagy közvetlen birtoklása részesedésnek tekinthető, mert ténylegesen jelentős befolyást gyakorol a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó valamely vállalkozás a szóban forgó vállalkozás felett,
c) a Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy vállalkozás egy másik vállalkozás anyavállalata azáltal, hogy ténylegesen jelentős befolyást gyakorol felette.
334. § (1) A korrigált szavatolótőke-megfelelés számítása során ugyanazon tőkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre a csoportfelügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a korrigált szavatolótőke-megfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
a) a biztosító vagy viszontbiztosító minden olyan tőkeelemét, amelyet valamely olyan leányvállalata vagy valamely olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és
b) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító vagy viszontbiztosító saját szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és
c) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító vagy viszontbiztosító egy másik olyan leányvállalata vagy egy másik olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz.
(2) Egy életbiztosító,
a) amelynek biztosító az anyavállalata vagy abban a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és mérleg szerinti eredménye, vagy
b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéje
a korrigált szavatolótőke számítása során kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az annak a biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a szavatolótőkéjébe beszámítható.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe:
a) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy a biztosító vagy viszontbiztosító olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak az adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet,
b) a biztosító vagy viszontbiztosító jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és
c) a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosító vagy viszontbiztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet.
(4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatolótőke-elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a biztosító rendelkezésére és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjének részét képező tétel a korrigált szavatolótőke-megfelelés számítása során csak akkor vehető figyelembe, ha az a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy az olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjébe is beszámítható.
(5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott tőkeelemek összege nem haladhatja meg a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjét.
(6) A korrigált szavatolótőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tőkeelemet, amely a biztosító vagy viszontbiztosító és
a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
b) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata, vagy olyan vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy
c) a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett.
(7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendő, ha egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőkéjének, illetve saját tőkéjének valamelyik elemével.
(8) A korrigált szavatolótőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tőkeelemeket is, amelyeket a korrigált szavatolótőke számítására kötelezett biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító vagy viszontbiztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar.
(9) Ha biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét, valamint az előbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatolótőkéjének számítása során.
335. § (1) A 327. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító vagy viszontbiztosító korrigált szavatolótőke-megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.
(2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója – ha az leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik – szavatolótőke-szükségletét és szavatolótőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatolótőke-megfelelés számításakor.
(3) A korrigált szavatolótőke-megfelelés számítása során a biztosító vagy viszontbiztosító valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, ha az viszontbiztosító, az e törvényben rögzített szabályoknak megfelelően kalkulált tőkekövetelményekre vonatkozó előírások alapján veszi figyelembe.
(4) Ha a biztosító biztosítói holdingtársaságon vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a közbenső biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szavatolótőke-szükségletét a biztosító korrigált szavatolótőke-szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatolótőke-elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.
(5) Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országbeli biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor ezeket a csoport szavatolótőke-megfelelés számítása során biztosítóként vagy viszontbiztosítóként kell kezelni.
(6) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű engedélyezési és szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója vagy viszontbiztosítója szavatolótőke-szükségletét és szavatolótőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatolótőke-megfelelés számításakor.
(7) Annak megállapítására, hogy egy harmadik ország jogrendje a biztosítók vagy viszontbiztosítók szavatolótőke-szükséglete és szavatolótőkéje tekintetében egyenértékű, a Bizottság által hozott határozatban foglaltakat kell figyelembe venni.
(8) Ha a Bizottság a (7) bekezdés szerint nem hoz határozatot és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor a Felügyelet – az EBFH közreműködésével – a 327. § szerinti valamely vállalkozás kérésére vagy hivatalból megállapíthatja a vizsgálat lefolytatása után, hogy egyenértékű-e a harmadik ország vonatkozó jogrendje.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott vizsgálat során az EBFH közreműködésével a Felügyelet egyeztet az érintett felügyeleti hatóságokkal.
(10) A Felügyelet (8) bekezdés szerinti határozata nem lehet ellentmondásban a harmadik országgal kapcsolatban hozott korábbi határozatokkal, kivéve, ha a fogadó országban vagy a harmadik országban a vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozott.
(11) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, de érintett felügyeleti hatóság,
a) akkor részt vesz a (9) bekezdés szerinti egyeztetésen,
b) ha nem ért egyet a csoportfelügyeletért felelős hatóság (4) bekezdés szerinti határozatával, akkor a (9) bekezdésben meghatározott egyeztetés során a határozat közlésétől számított három hónapon belül az EBFH-hoz fordulhat segítség kérése érdekében.
(12) Ha a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 227. cikk (5) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendelete alapján egy harmadik ország ideiglenesen egyenértékű, akkor azt a harmadik országot a (6) bekezdés tekintetében egyenértékűnek kell tekinteni.
336. § (1) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatolótőke-megfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó előírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók alapján számítja.
(2) Az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító korrigált szavatolótőke-megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:
a) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke,
b) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke-szükséglet.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti érték minimuma az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító minimális szavatolótőke-szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, minimális szavatolótőke-szükséglete.
(4) A szavatolótőke és a szavatolótőke-szükséglet meghatározása során a részesedési viszonyban lévő vállalkozás, az anyavállalat és a leányvállalat esetén az összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok kerülnek alkalmazásra.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke-szükséglet meghatározása
a) a standard formula alapján, vagy
b) a jóváhagyott belső modell alapján
történhet.
(6) A (3) bekezdés szerinti minimális tőkeszükségletet a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével kell fedezni.
337. § (1) Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és ezek leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai vagy egy biztosítói holdingtársaság vagy egy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai együttesen kérelmezik
a) a csoport szavatolótőke-szükséglet, vagy
b) a szavatolótőke-szükséglet
belső modell alapján történő számítása engedélyezését, akkor a Felügyelet és érintett felügyeleti hatóságok együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás) az engedély megadása vagy az engedély feltételekkel történő megadása vonatkozásában.
(2) Ha a Felügyelet látja el a csoportfelügyeletet, akkor az (1) bekezdésben meghatározott eljárás megkezdésekor a Felügyelet
a) haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat a felügyeleti kollégium tagjai számára, és
b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait a határozattervezetre vonatkozó vélemény, elemzés és fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről.
(3) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónap.
(4) Ha az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (3) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik tagállam érintett felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet az EBFH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat.
(5) Ha az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállam érintett felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.
(6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBFH-val, akkor a (3) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBFH-nak az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap elteltével jár le.
(7) A (6) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBFH határozatot hoz. A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az EBFH határozatnak megfelelően hozza meg saját határozatát, amelyet az érintett felügyeleti hatóságok irányadónak tekintenek és teljesítik az abban foglaltakat.
(8) A Felügyelet az (5) és (7) bekezdés szerinti – részletes indoklást is tartalmazó – határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi tagállam érintett felügyeleti hatóságával és a csoportfelügyelet alá tartozó anyavállalattal.
(9) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam érintett felügyeleti hatósága jogosult és a Felügyelet érintett felügyeleti hatóság, akkor a Felügyelet az eljárásra jogosult tagállam érintett felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.
(10) Ha a csoportfelügyelet tekintetében érintett felügyeleti hatóság – amely nem a Felügyelet – az (1) bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállam érintett felügyeleti hatósága határozatának szövegét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállam érintett felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.
(11) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell alapjául szolgáló feltevésektől, akkor többlettőke-követelményt írhat elő a biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény. A Felügyelet ezen határozatáról és annak indoklásáról írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot és a többi érintett hatóságot.
338. § (1) Azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre a csoportfelügyelet kiterjed, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a kockázati profilt figyelembe veszi a csoport szavatolótőke-szükséglet meghatározásakor, így különösen, ha
a) a kapcsolt biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletéhez többlettőke követelmény került előírásra, vagy
b) a kockázatok nehezen számszerűsíthetők vagy egyedi jellegűek.
(2) Ha a csoportfelügyelet keretében a felügyelt vállalkozások összevont alapon számított szavatolótőke-szükséglete nem megfelelően fedi le a vállalkozások együttes kockázati profilját, akkor a Felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő a biztosító vagy viszontbiztosító számára.
339. § (1) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik más biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor korrigált tőkemegfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:
a) a biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőkéjének és a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjéből az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege,
b) a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosítóban, vagy viszontbiztosítóban lévő befektetéseinek könyv szerinti értékének, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének, és a leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükséglete arányos részének összege.
(2) Egy biztosító vagy viszontbiztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjének és szavatolótőke-szükségletének meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatolótőke számításánál és a szavatolótőke-szükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni.
(3) Ha egy biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részben vagy egészben közvetett tulajdona van a számítások elvégzésére kötelezett biztosítónak vagy viszontbiztosítónak, akkor szavatolótőkéjének és szavatolótőke-szükségletének meghatározása során arányosan figyelembe kell vennie ezen részesedést is.
(4) Ha a biztosító, viszontbiztosító és kapcsolt vállalkozásai vagy egy biztosító holdig társaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság kapcsolt vállalkozásai a 337. §-nak megfelelően együttesen nyújtanak be kérelmet a belső modell módszer alkalmazására, akkor a 337. § alkalmazandó.
340. § Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító egy biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalata és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, akkor a Felügyelet engedélyezi, hogy a biztosító holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság végezze el a szavatolótőke-megfelelésének számítását e résznek megfelelően azzal, hogy az anyavállalatot úgy kell kezelni a szavatolótőke-szükséglet meghatározása során, mintha biztosító vagy viszontbiztosító lenne.
341. § (1) A 343–344. § alkalmazandó minden olyan biztosítóra vagy viszontbiztosítóra, amely egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, ha
a) a leányvállalat tekintetében a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem hozott határozatot, azonban a csoportfelügyelet kiterjed rá,
b) az anyavállalat kockázatkezelése és belső ellenőrzési mechanizmusai kiterjednek a leányvállalatra és az anyavállalat eleget tesz az érintett felügyeleti hatóságok elvárásainak a leányvállalat prudens irányítását illetően,
c) az anyavállalat megkapta a 349. § (6) bekezdése és a 359. § (2) bekezdése szerinti engedélyt, és
d) az anyavállalat 343–344. § alkalmazása iránti engedélykérelmet nyújtott be és az engedélykérelemnek a hatóság helyt adott.
(2) E § rendelkezéseit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk a) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.
