342. § (1) A 343–344. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása iránti engedélykérelmek esetében a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium keretében – a többi érintett felügyeleti hatósággal – teljes körű konzultációt folytat egyrészt annak eldöntésére, hogy megadják-e a kért engedélyt, másrészt, hogy adott esetben meghatározzák azokat a többletfeltételeket, amelyekhez az engedélyt kötik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet kizárólag a Felügyeletnek kell benyújtani, amennyiben ő a leányvállalatot korábban engedélyező felügyeleti hatóság. A Felügyelet ez esetben haladéktalanul tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait, valamint továbbítja számukra a teljes kérelmet.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti esetben mindent megtesz annak érdekében, hogy a kérelemről – annak a felügyeleti kollégium valamennyi felügyeleti hatósága által történt kézhezvételét követő – három hónapon belül – az érintett felügyeleti hatóságokkal közös – határozatot hozzon.
(4) Ha a (3) bekezdésben említett három hónapos időszak alatt valamelyik érintett felügyeleti hatóság az ügyet – az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban – az EBFH elé utalja, akkor a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles a döntését elhalasztani és megvárni az EBFH által – az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdése alapján – hozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően köteles meghozni saját határozatát. Amennyiben a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságként jár el, úgy köteles elismerni az említett határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.
(5) Amennyiben az EBFH – az 1094/2010/EU rendelet 41. cikk (2) és (3) bekezdésével, illetve 44. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban – a javasolt határozatot elutasítja, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság hozza meg a végső döntést. Amennyiben a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles elismerni az említett határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.
A három hónapos időtartam eltelte vagy az együttes határozat meghozatala után az ügy már nem utalható az EBFH elé.
(6) Ha az érintett felügyeleti hatóságok megállapodtak a (3) bekezdésben említett közös határozatban, a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság köteles a kérelmező rendelkezésére bocsátani a határozatot.
(7) Ha a (3) bekezdésben meghatározott három hónapos időtartamon belül a felügyeleti hatóságok nem hoznak közös határozatot, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság saját maga határoz a kérelemről.
(8) Döntése során a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság megfelelően figyelembe veszi a következőket:
a) bármely álláspont vagy fenntartás, amelyet a többi érintett felügyeleti hatóság az alkalmazandó időtartam során kifejezett;
b) bármely fenntartás, amelyet a felügyeleti kollégiumon belüli többi érintett felügyeleti hatóság az alkalmazandó időtartam során kifejezett.
(9) A (7) bekezdés szerinti határozat indokolásában ki kell térni a többi érintett felügyeleti hatóság fenntartásaitól való bármely jelentős eltérés magyarázatára. A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a kérelmező és a többi érintett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja a határozat másolatát.
(10) Amennyiben a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára nézve irányadónak elismerni a (7) bekezdés szerinti határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.
(11) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 237. cikk (4) bekezdésében és a 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák.
343. § (1) A leányvállalat a 337. § sérelme nélkül a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint számítja ki szavatolótőke-szükségletét.
(2) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell alapjául szolgáló feltevésektől, akkor
a) többlettőke-követelményt írhat elő a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény, vagy
b) a standard formula által való szavatolótőke-szükséglet meghatározását írhatja elő a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a leányvállalatot.
(4) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a standard formula alapjául szolgáló feltevésektől, akkor
a) többlettőke-követelményt írhat elő a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény, vagy
b) a Felügyelet előírhatja a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy helyettesítse az élet-, nem-élet- és az egészségbiztosítási kockázati modul kiszámításakor alkalmazott paraméterek egy részét a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.
(5) A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a leányvállalatot.
(6) A felügyeleti kollégiumban, ha
a) a Felügyelet az (1)–(5) bekezdés szerint járt el, vagy
b) egy másik felügyeleti hatóság járt el az (1)–(5) bekezdéssel megegyező módon,
akkor a Felügyelet mindent megtesz annak érdekében, hogy a felügyeleti kollégiumban a felügyeleti hatóságok megállapodjanak a Felügyelet a) pont szerinti vagy egy másik felügyeleti hatóság b) pont szerinti javaslatáról.
(7) Ha a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság és nem ért egyet a leányvállalat felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság javaslatával, akkor a Felügyelet ezen felügyeleti hatóság kezdeményezésére vagy saját kezdeményezésre az ügyet konzultáció céljából az EBFH elé terjeszti.
(8) Ha a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a leányvállalat felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság nem ért egyet, akkor a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság is az EBFH elé terjesztheti az ügyet konzultáció céljából.
(9) A (7) és (8) bekezdés esetén az EBFH által a megkeresést követő egy hónapon belül hozott határozatával összhangban kell a Felügyeletnek mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóságnak, a határozatát meghoznia. Ha az EBFH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a Felügyelet mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság, meghozza a határozatát.
(10) A Felügyelet mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többi érintett felügyeleti hatósággal és a leányvállalattal.
(11) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendelete tartalmazza.
344. § (1) A szavatolótőke-szükséglet nemteljesítése esetén, a 343. §-ban foglaltak sérelme nélkül a Felügyelet – ha a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság – haladéktalanul továbbítja a leányvállalat által benyújtott helyreállítási tervet a felügyeleti kollégium tagjai számára. A helyreállítási tervet annak érdekében készíti a leányvállalat, hogy a szavatolótőke-szükséglet nemteljesítésének első észlelését követő hat hónapon belül helyre lehessen állítani a szavatolótőke-szükséglet fedezéséhez figyelembe vehető szavatolótőke szintjét vagy a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkenteni lehessen a kockázati profilt.
(2) A Felügyelet a felügyeleti kollégium tagjaként minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a szavatolótőke-szükséglet nemteljesítésének első észlelését követő négy hónapon belül megállapodás szülessen a Felügyelet – mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság – javaslatáról a helyreállítási terv vonatkozásában.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság határoz a helyreállítási terv jóváhagyásáról, a felügyeleti kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás kellő figyelembevétele mellett.
(4) Ha nem a Felügyelet a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai nem tudnak megállapodni a helyreállítási terv tekintetében, akkor a Felügyelet véleményt ad az érintett felügyeleti hatóság részére a helyreállítási terv tekintetében.
(5) Ha a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság romló pénzügyi helyzetet észlel, haladéktalanul értesíti a felügyeleti kollégiumot a javasolt meghozandó intézkedésekről. Szükséghelyzetek kivételével a Felügyelet kezdeményezi, hogy az intézkedéseket a felügyeleti kollégiumon belül megvitassák. Szükséghelyzet esetén a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni a felügyeleti kollégiumot a megtett intézkedésekről.
(6) A Felügyelet a felügyeleti kollégium tagjaként – vélemény, javaslat adásával – minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a közlés időpontjától számított egy hónapon belül megállapodás szülessen a felügyeleti hatóság meghozandó intézkedésekről szóló javaslata tekintetében.
(7) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság határoz a javasolt intézkedések jóváhagyásáról, a felügyeleti kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás kellő figyelembevétele mellett.
(8) A minimális tőkeszükséglet nem teljesítése esetén – a 358. §-ban foglaltak sérelme nélkül – a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság haladéktalanul továbbítja a leányvállalat által benyújtott rövid távú pénzügyi tervet a felügyeleti kollégium tagjai számára annak érdekében, hogy a minimális tőkeszükséglet nemteljesítésének első észlelését követő három hónapon belül helyre lehessen állítani a minimális tőkeszükségletet fedező figyelembe vehető szavatolótőke szintjét vagy a minimális tőkeszükséglet teljesítése céljából csökkenteni lehessen a kockázati profilt. A felügyeleti kollégium tagjait tájékoztatja a Felügyelet a minimális tőkeszükséglet végrehajtása érdekében a leányvállalat szintjén hozott valamennyi intézkedésről is.
(9) Ha a Felügyelet mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság nem ért egyet a csoportfelügyeletért felelős hatósággal vagy a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem ért egyet a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatósággal
a) a helyreállítási terv jóváhagyását – beleértve a helyreállításhoz rendelkezésre álló időszak meghosszabbítását – illetően, a felügyeleti kollégiumnak a (2) bekezdéssel összefüggésben létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt négy hónapos időszak alatt, illetve
b) a javasolt intézkedések elfogadását illetően a felügyeleti kollégiumnak a (6) bekezdéssel összefüggésben létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt egy hónapos időszak alatt,
az ügyet a Felügyelet – az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban – az EBFH elé utalhatja és kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez.
(10) Az ügy nem utalható az EBFH elé, ha a következő körülmények egyike fennáll:
a) a (2) és (6) bekezdés szerinti négy hónapos vagy egy hónapos időszak leteltével;
b) a kollégiumon belül megállapodás jön létre;
c) az (5) bekezdésben említett szükséghelyzetek esetén.
(11) A Felügyelet mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság elhalasztja határozatának meghozatalát és megvárja az EBFH által – az 1094/2010/EU rendelet 19. cikke alapján – meghozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően hozza meg saját határozatát. A határozatot teljes körű indokolással kell ellátni. A határozatot mind a leányvállalatnak, mind a felügyeleti kollégiumnak meg kell küldeni.
(12) Amennyiben a Felügyelet érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára nézve elismerni a (11) bekezdés szerinti határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.
(13) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk b) és c) pontjában meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák.
345. § (1) A 343–344. §-ban előírt szabályokat nem kell alkalmazni, amennyiben:
a) a 341. § (1) bekezdés a) pontjában említett feltétel a továbbiakban nem teljesül;
b) a 341. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel a továbbiakban nem teljesül és a csoport az előírt időtartamon belül nem tesz újra eleget a feltételnek;
c) a 341. § (1) bekezdés c) és d) pontjában említett feltételek a továbbiakban nem teljesülnek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben, ha a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a felügyeleti kollégiummal történt konzultációt követően úgy határoz, hogy többé nem vonja be az általa végzett csoportfelügyeletbe a leányvállalatot, erről azonnal tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot és az anyavállalatot.
(3) A 341. § (1) bekezdés b)–d) pontjának alkalmazása során az anyavállalat felelős a feltételek folyamatos teljesülésének biztosításáért. Nemteljesítés esetén haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságot és az érintett leányvállalat érintett felügyeleti hatóságát. Az anyavállalat tervet mutat be a teljesülés megfelelő határidőn belüli visszaállításáról.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság évente legalább egyszer hivatalból ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e a 341. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt feltételek. A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság ezt az ellenőrzést az érintett felügyeleti hatóság kérésére is elvégzi, amennyiben annak jelentős kétségei vannak a feltételek folyamatos teljesülését illetően. Amennyiben a Felügyelet nem, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem, mint érintett felügyeleti hatóság jár el, úgy az e bekezdés szerinti kérést intézheti a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.
(5) Amennyiben az elvégzett ellenőrzés során a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság hiányosságot tapasztal, kötelezi az anyavállalatot, hogy nyújtson be tervet a hiányosság kiküszöböléséről.
(6) Amennyiben a felügyeleti kollégiummal történt konzultációt követően a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság megállapítja, hogy a (3) vagy (5) bekezdésben említett terv nem elegendő, vagy nem hajtják végre a megállapított határidőn belül, akkor megállapítja, hogy a 341. § (1) bekezdés b)–d) pontjában említett feltételek többé nem teljesülnek és erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot.
(7) A 343–344. §-ban előírt rendszer akkor alkalmazható újra, ha az anyavállalat erre irányuló új kérelmére a felügyeleti kollégium ezt – a 342. §-ban meghatározott eljárással összhangban – engedélyezi.
(8) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendelete tartalmazza.
346. § A 341–345. § értelemszerűen alkalmazandó azokra a biztosítókra és viszontbiztosítókra, amelyek biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai.
347. § (1) A kockázatkoncentráció felügyeletét csoportszinten e §-ban, valamint a 349–362. §-ban foglaltakkal összhangban kell gyakorolni.
(2) A biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság – a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 244. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott végrehajtástechnikai standardjában foglaltakkal összhangban – rendszeresen, évente legalább egyszer jelentést köteles tenni a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére bármely jelentős csoportszintű kockázatkoncentrációról, azon esetek kivételével, amelyekre a 329. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A szükséges információt a csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, akkor a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság által – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően – kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító köteles benyújtani a Felügyelethez mint a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kockázatkoncentráció felülvizsgálata a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság feladatkörébe tartozik.
(5) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 244. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban – megállapítja azon kockázattípusokat, amelyeket az adott csoporton belül a biztosítóknak vagy a viszontbiztosítóknak jelenteniük kell.
(6) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság a kockázattípusok meghatározásakor vagy véleményezésekor figyelembe veszi az adott csoport jellemzőit és a csoport kockázatkezelési struktúráját is.
(7) A jelentendő jelentős kockázatkoncentráció meghatározása érdekében a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően – a szavatolótőke-szükségleten, a biztosítástechnikai tartalékokon vagy mindkettőn alapuló megfelelő küszöbértékeket ír elő. A kockázatkoncentrációk felülvizsgálatakor a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság különös figyelmet fordít a negatív jelenségek csoporton belüli átterjedéséből eredő lehetséges kockázatok, valamint az érdekütközés kockázatának és a kockázatok szintjének vagy volumenének figyelemmel kísérésére.
348. § (1) A csoporton belüli ügyletek felügyeletét a (2)–(4) bekezdéssel, valamint a 349–362. §-sal összhangban kell gyakorolni.
(2) A biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság – a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 245. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott végrehajtástechnikai standardjában foglaltakkal összhangban – rendszeresen, évente legalább egyszer jelentést köteles tenni a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére a csoportba tartozó biztosítók vagy viszontbiztosítók minden jelentős csoporton belüli ügyletéről, ideértve az olyan természetes személlyel folytatott ügyleteket is, aki szoros kapcsolatban áll egy csoporton belüli vállalkozással, azon esetek kivételével, amelyekre a 329. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A különösen jelentős csoporton belüli ügyleteket haladéktalanul jelenteni kell a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére.
(3) A szükséges információt a csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, akkor a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság által – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően – kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja be a Felügyelethez, mint a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.
(4) A csoporton belüli ügyletek a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság általi felügyeleti felülvizsgálat hatálya alá tartoznak.
(5) A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 245. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban – megállapítja azon csoporton belüli ügyletek típusát, amelyeket egy adott csoporton belüli biztosítóknak vagy viszontbiztosítóknak minden körülmények között jelenteniük kell. A 347. § (5)–(7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.
349. § (1) A 76–92. §-ban meghatározott követelmények csoportszinten értelemszerűen alkalmazandók. A kockázatkezelési és belső ellenőrzési rendszereket, valamint a jelentéstételi eljárásokat következetesen kell végrehajtani minden olyan csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, amely részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, vagy amelynek anyavállalata az Európai Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, annak érdekében, hogy az említett rendszereket és jelentéstételi eljárásokat csoportszinten ellenőrizni lehessen.
(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a csoport belső ellenőrzési mechanizmusainak legalább a következőket kell tartalmazniuk:
a) megfelelő mechanizmusok a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés tekintetében, annak érdekében, hogy minden jelentős kockázatot azonosítsanak és mérjenek, és hogy a figyelembe vehető szavatoló tőkét megfelelően hozzárendeljék a kockázatokhoz;
b) megbízható jelentéstételi és számviteli eljárások a csoporton belüli ügyletek és a kockázatok koncentrációjának figyelemmel kísérésére és kezelésére.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendszerek és jelentéstételi eljárások a 350–362. §-ban meghatározott szabályokkal összhangban a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság által végzett felügyeleti felülvizsgálat hatálya alá tartoznak.
(4) A részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság a 88. §-ban előírt értékelést a csoport szintjén köteles elvégezni. A csoportszinten végzett saját kockázat- és szavatolótőke-megfelelési értékelést a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság felügyeleti felülvizsgálatnak veti alá a 343–362. §-ban foglaltakkal összhangban.
(5) Ha csoportszinten a szavatolótőke-megfelelés kiszámítása a 336. § szerinti 1. módszer szerint történik, a részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság köteles egyértelműen feltüntetni a különbséget a csoport összes kapcsolt biztosítója vagy viszontbiztosítója szavatolótőke-szükségletének összege és a konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet között.
(6) A részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság – a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság engedélyével – a 89. §-ban foglaltaknak megfelelően előírt értékeléseket egyszerre végezheti el csoportszinten és a csoport bármely leányvállalatának szintjén, és egyetlen dokumentumban össze is foglalhatja az értékelést.
(7) A (6) bekezdés szerinti engedély megadását megelőzően a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság konzultál a felügyeleti kollégium tagjaival és érdemben figyelembe veszi álláspontjaikat és fenntartásaikat.
(8) Ha a csoport él a (6) bekezdésben foglalt lehetőséggel, a dokumentumot egyidejűleg megküldi minden érintett felügyeleti hatóságnak. E lehetőség kihasználása nem mentesíti az érintett leányvállalatokat a 89. §-ban foglalt követelmények teljesítésére irányuló kötelezettségük alól.
350. § (1) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság – évente legfeljebb egyszer – kérheti annak a csoporton belüli megvitatását (a továbbiakban: tanácskozási kérelem), hogy a csoportfelügyeletért felelős hatóság kijelölésének kritériumai megfelelők-e.
(2) A Felügyelet, amennyiben érintett felügyeleti hatóság, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a csoportfelügyeletért felelős hatóság kiválasztásáról, a tanácskozási kérelem előterjesztésétől számított három hónapon belül – a többi érintett felügyeleti hatósággal – közös határozatot hozzon. A határozat meghozatala előtt az érintett felügyeleti hatóságok véleménynyilvánítási lehetőséget adnak a csoportnak. Ha a Felügyelet a kijelölt csoportfelügyeletért felelős hatóság, köteles a csoport elé terjeszteni az indokolással ellátott, közös határozatot.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti három hónapos időszak alatt a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság az ügyet – az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (1)–(3) és (6) bekezdésével összhangban – az EBFH elé utalta, akkor az érintett felügyeleti hatóságok elhalasztják közös döntésüket és megvárják az EBFH által – a 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdése alapján – hozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően hozzák meg saját közös határozatukat. A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság köteles elismerni az említett közös határozatot, és teljesíteni az abban foglaltakat. A három hónapos időtartam eltelte vagy a közös határozat meghozatala után az ügy már nem utalható az EBFH elé. Amennyiben a Felügyelet a kijelölt csoportfelügyeletért felelős hatóság, köteles a csoport és a felügyeleti kollégium elé terjeszteni a teljes körű indokolással ellátott, közös határozatot.
351. § (1) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság csoportfelügyelettel kapcsolatos jogai és kötelezettségei a következők:
a) releváns vagy alapvető információk gyűjtésének és terjesztésének összehangolása rendes körülmények között és szükséghelyzetben is, beleértve mindazon információk terjesztését, amelyekre a felügyeleti hatóságnak a felügyeleti feladatok elvégzéséhez szüksége van;
b) felügyeleti felülvizsgálat és a csoport pénzügyi helyzetének értékelése;
c) annak értékelése, hogy a csoport megfelel-e a szavatolótőke-megfelelésre, a kockázatkoncentrációra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó szabályoknak a 332–348. §-ban meghatározottak szerint;
d) a csoport irányítási rendszerének az értékelése a 349. §-ban meghatározottak szerint, valamint annak értékelése, hogy a részesedéssel rendelkező vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagjaira vonatkozóan teljesül-e a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság követelménye;
e) a felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinációja rendszeres, évente legalább egyszer megtartott értekezletek útján vagy más megfelelő módon, rendes körülmények között és szükséghelyzetekben is, az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve, és figyelembe véve a csoport részét képező összes vállalkozás üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét;
f) az e fejezet, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei által a csoportfelügyeletért felelős hatóságra ruházott vagy az e rész, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei alkalmazásából eredő egyéb feladatok, intézkedések elvégzése és döntések meghozatala, különösen a csoportszintű belső modellek jóváhagyási eljárásának vezetése a 337. és 339. §-ban meghatározottak szerint és a rendszer alkalmazása engedélyezési eljárásának vezetése a 342–345. §-ban meghatározottak szerint.
(2) A csoportfelügyelet (1) bekezdésben említett feladatai végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság elnökletével – a Felügyelet által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján – létre kell hozni a felügyeleti kollégiumot.
(3) Ha a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság elmulasztja az (1) bekezdésben említett feladatok végrehajtását, vagy a felügyeleti kollégium tagjai nem működnek együtt a csoportfelügyeletért felelős hatósággal az e § szerinti feladatok végrehajtásához szükséges mértékben, az ügyet a Felügyelet az EBFH elé utalhatja, és kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban.
(4) Az e fejezetben, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltak sérelme nélkül, a kollégiumok létrehozása és működése a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság által megkötött koordinációs megállapodásokon alapul.
(5) Amennyiben az álláspontok eltérnek a koordinációs megállapodásokkal kapcsolatban, a Felügyelet, amennyiben a felügyeleti kollégium tagja, az EBFH elé utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez. A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az EBFH határozatának megfelelően köteles meghozni a határozatát, amit továbbítani köteles a többi érintett felügyeleti hatóságnak.
(6) A Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltak sérelme nélkül, a (4) bekezdés szerinti koordinációs megállapodások meghatározzák az alábbiakra vonatkozó eljárásokat:
a) a 337., 338. és 350. §-ban foglaltakkal összhangban, az érintett felügyeleti hatóságok közötti döntéshozatali folyamat;
b) az (5) bekezdésben és a 331. § (4) bekezdésében említett konzultáció.
(7) A csoportfelügyeletért felelős hatóságra és a többi felügyeleti hatóságra ruházott jogok és kötelezettségek sérelme nélkül a koordinációs megállapodások további feladatokat bízhatnak a csoportfelügyeletért felelős hatóságra, a többi felügyeleti hatóságra vagy az EBFH-ra, amennyiben ez a csoport hatékonyabb felügyeletét eredményezi, és – saját feladataik tekintetében – nem akadályozza a felügyeleti kollégium tagjai által végzett felügyeleti tevékenységeket.
(8) A koordinációs megállapodások ezen kívül meghatározhatják az alábbi eljárásokat:
a) a különösen a 327–330. §, a 332–333. §, a 335. §, a 347–349. §, a 353. §, a 359. §, a 363. § és a 365. §-ban meghatározott, az érintett felügyeleti hatóságok közötti konzultáció;
b) az egyéb felügyeleti hatóságokkal való együttműködés.
(9) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a kollégiumok munkájára és az EBFH által lefolytatott felülvizsgálatok tekintetében tapasztalt bármely releváns nehézségre vonatkozó információt köteles átadni az EBFH-nak.
(10) A csoportfelügyelet e § szerinti koordinációját a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban kell gyakorolni.
352. § (1) A Felügyelet mint a csoporton belüli egyes biztosítók vagy viszontbiztosítók felügyeletéért felelős hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság szorosan együttműködik a többi érintett felügyeleti hatósággal, különösen olyan esetekben, amikor valamely biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyi nehézségbe kerül.
(2) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság haladéktalanul – külön ez irányú megkeresés nélkül is – közöl minden releváns – a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 249. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott szabályozástechnikai és végrehajtástechnikai standardjában meghatározott – információt a többi érintett felügyeleti hatósággal. Ezen információk közé tartoznak különösen a csoport és a felügyeleti hatóságok intézkedéseire vonatkozó információk, valamint a csoport által szolgáltatott információk.
(3) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az érintett felügyeleti hatóságok és az EBFH rendelkezésére bocsátja a csoport jogi struktúrájára, a csoport irányítására és szervezeti felépítésére vonatkozó információkat.
(4) Ha valamely felügyeleti hatóság releváns információt nem közölt, vagy az együttműködés – különösen a releváns információk cseréje – iránti kérést elutasította vagy két héten belül nem teljesítette, a Felügyelet az EBFH elé utalhatja az ügyet.
(5) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles haladéktalanul megbeszélésre hívni a csoportfelügyeletben érintett valamennyi felügyeleti hatóságot, ha az alábbi körülmények valamelyikének fennállását észleli:
a) tudomást szerez arról, hogy egy biztosító vagy viszontbiztosító súlyosan megsértette a szavatolótőke-szükségletre vonatkozó előírásokat vagy megsértette a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos előírásokat;
b) tudomást szerez a konszolidált adatokon alapuló összevont alapon számított szavatolótőke-szükségletre vagy az összesített összevont alapon számított szavatolótőke-szükségletre vonatkozó előírások súlyos megsértéséről, attól függően, hogy melyik szavatolótőke-szükségleti számítási módszert alkalmazták; vagy
c) egyéb rendkívüli körülmények állnak vagy álltak fenn.
(6) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság az (5) bekezdésben foglaltakon túl akkor is megbeszélésre hívhatja a csoportfelügyeletben érintett valamennyi felügyeleti hatóságot, ha ennek szükségét látja.
353. § (1) A 344. § sérelme nélkül, a Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatóság felügyeleti feladatai szempontjából fontos határozat meghozatala előtt – a felügyeleti kollégium keretében – konzultál a többi, érintett felügyeleti hatósággal, a következőkkel kapcsolatban:
a) a csoporton belüli biztosítók vagy viszontbiztosítók tulajdonosi szerkezetében, szervezeti vagy irányítási struktúrájában bekövetkező változások, amelyekhez a felügyeleti hatóságok jóváhagyása vagy engedélye szükséges;
b) a 309. § (2) bekezdésében és a 310. § (1) és (2) bekezdésében előírt helyreállításhoz rendelkezésre álló időszak meghosszabbítására vonatkozó határozat;
c) a felügyeleti hatóságok által meghozott jelentős szankciók vagy kivételes intézkedések, többek közt a szavatolótőke-szükségleten felül többlettőke-követelmény előírása és a szavatolótőke-szükséglet számításához belső modell használatát korlátozó előírás.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában a Felügyelet köteles konzultálni a csoportfelügyeletért felelős hatósággal. Ezenkívül, ha egy határozat más felügyeleti hatóságtól kapott információn alapul, annak meghozatala előtt az érintett felügyeleti hatóságok kötelesek egymással is konzultálni.
(3) A 351. § sérelme nélkül, a Felügyelet a konzultáció elhagyása mellett dönthet sürgős esetben, vagy ha a konzultáció veszélyeztetné a határozat végrehajtását. Ebben az esetben a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni a többi érintett felügyeleti hatóságot.
354. § (1) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság megkeresheti egy másik tagállam – amelyben valamely anyavállalat központi irodája van – felügyeleti hatóságait, ha azok nem maguk végzik a 343. § szerint a csoportfelügyeletet, hogy az anyavállalattól kérjenek ki és továbbítsanak számára minden olyan információt, amely szükséges lehet a 351. §-ban meghatározott koordinációs jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez.
(2) Ha a Felügyeletnek, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságnak olyan – 357. § (2)–(5) bekezdése szerinti – információra van szüksége, amely egy másik felügyeleti hatóság rendelkezésére áll, úgy köteles ettől a hatóságtól kérni az információ rendelkezésre bocsátását.
355. § Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet vagy a Bszt.-ben meghatározott befektetési vállalkozás, vagy mindkettő közvetlenül vagy közvetetten kapcsolt vállalkozás, vagy közös részesedő vállalkozással rendelkeznek, a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság a többi vállalkozás felügyeletéért felelős hatósággal együttműködik.
356. § A csoportfelügyelet keretében kapott információ és a felügyeleti hatóságok közötti, valamint a felügyeleti hatóságok és más hatóságok közti információcsere a X. Fejezet rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.
357. § (1) A csoportfelügyelet hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, valamint kapcsolt vállalkozásaik és részesedő vállalkozásaik minden olyan információt kötelesek eljuttatni egymáshoz, amely a csoportfelügyelet szempontjából fontos lehet.
(2) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – az érintett vállalkozás jellegétől függetlenül – a felügyelet céljából minden fontos információhoz hozzáférhet.
(3) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság csoportszinten könnyíthet az évesnél gyakoribb rendszeres felügyeleti jelentéstételi kötelezettségen, amennyiben e könnyítés valamennyi csoporton belüli biztosítóra vagy viszontbiztosítóra kiterjed, figyelembe véve a csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.
(4) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság csoportszinten mentesíthet a tételes jelentések készítése alól, ha a mentesítés valamennyi csoporton belüli biztosítóra vagy viszontbiztosítóra kiterjed, figyelembe véve a csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint a pénzügyi stabilitásra vonatkozó célt.
(5) Amennyiben a Felügyelet nem csoportfelügyeletért felelős hatóságként, hanem érintett felügyeleti hatóságként jár el, akkor a szükséges információ megszerzése érdekében csak akkor fordulhat közvetlenül a csoporton belüli vállalkozásokhoz, ha ezt az információt a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítótól vagy viszontbiztosítótól – kérése ellenére – a megszabott határidőn belül nem kapta meg.
358. § (1) A Felügyelet Magyarország területén elvégzi a 357. § szerinti információ helyszíni ellenőrzését a következő vállalkozások telephelyein:
a) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító;
b) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító kapcsolt vállalkozásai;
c) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatai;
d) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának kapcsolt vállalkozásai.
(2) Ha a Felügyelet – egyedi esetben – egy csoport részét képező, másik tagállamban található vállalkozást – függetlenül attól, hogy az szabályozott vagy nem – érintő információt kíván ellenőrizni, akkor a másik tagállam felügyeleti hatóságát kell felkérnie az ellenőrzés elvégzésére.
(3) Amennyiben a Felügyeletet keresik meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a Felügyelet vagy közvetlenül maga végzi el az ellenőrzést, vagy engedélyezi – a titoktartási szabályok betartása és betartatása mellett – külső szakértő felkérésével vagy magának a kérelmező hatóságnak, hogy azt elvégezze. A Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a csoportfelügyeletért felelős hatóságot a hozott intézkedéséről. Az ellenőrzést kérő felügyeleti hatóság részt vehet az ellenőrzésben, amennyiben nem közvetlenül maga végzi az ellenőrzést.
(4) Ha a Felügyelet (2) bekezdés szerinti kérelmét a megkeresett felügyeleti hatóság két héten belül nem teljesíti, vagy ha a Felügyelet számára lehetetlenné teszik a (3) bekezdés szerinti részvételhez való jogának gyakorlását, a Felügyelet az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez.
359. § (1) A részesedő biztosító, viszontbiztosító, valamint a biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság – a 108. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával – évente csoportszintű jelentést köteles közzétenni a szavatolótőke-megfeleléséről és a pénzügyi helyzetéről.
(2) A részesedő biztosító, viszontbiztosító, valamint a biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság – a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság engedélyével – egy összefoglalt, a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentést is közzétehet, amely a következőket tartalmazza:
a) az (1) bekezdéssel összhangban közzéteendő csoportszintű információ;
b) a csoporton belüli bármely leányvállalatra vonatkozó, külön-külön azonosítható és a 108. §-ban foglaltakkal összhangban közzéteendő információ.
(3) A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az engedély megadását megelőzően konzultál a felügyeleti kollégium tagjaival és véleményüket figyelembe veszi.
(4) Ha a (2) bekezdésben említett jelentés nem tartalmaz olyan információt, amelynek rendelkezésre bocsátását a csoporton belüli leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság megköveteli az összehasonlítható vállalkozásoktól, és amennyiben a mulasztás jelentős, a Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság kötelezheti az érintett leányvállalatot a szükséges kiegészítő információ közzétételére.
360. § A biztosítók, viszontbiztosítók, biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok a csoport szintjén évente kötelesek közzétenni a csoport jogi, valamint irányítási és szervezeti felépítését, ideértve a csoporthoz tartozó valamennyi leányvállalat leírását, valamint a csoporthoz tartozó vállalatokkal és a fontosabb fiókvállalatokkal kapcsolatos tájékoztatást is.
361. § A biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagjainak a feladataik elvégzésére szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak kell lenniük.
362. § (1) Amennyiben a csoporthoz tartozó biztosítók vagy viszontbiztosítók nem teljesítik a 331–349. §-ban foglalt követelményeket, vagy ha teljesítik azokat, de a szavatolótőke-megfelelés mégis veszélyben lehet, vagy ha a csoporton belüli ügyletek vagy a kockázatkoncentrációk fenyegetik a biztosítók vagy viszontbiztosítók pénzügyi helyzetét, a helyzet mihamarabbi orvoslása érdekében:
a) a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság tekintetében a csoportfelügyeletért felelős hatóság;
b) a biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében a felügyeleti hatóságok
hozzák meg a szükséges intézkedéseket.
(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem egyike azon tagállami felügyeleti hatóságoknak, amelyben a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság központi irodája van, akkor köteles tájékoztatni az említett felügyeleti hatóságokat a megállapításairól, hogy azok meghozhassák a szükséges intézkedéseket.
(3) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem egyike azon tagállami felügyeleti hatóságoknak, amelyben a biztosító vagy viszontbiztosító központi irodája van, akkor köteles tájékoztatni az említett felügyeleti hatóságokat a megállapításairól, hogy azok meghozhassák a szükséges intézkedéseket.
(4) A Felügyelet mint csoportfelügyeletért felelős hatóság, figyelembe véve a csoport részét képező valamennyi vállalkozás üzleti tevékenysége kockázatainak jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, meghozza a szükséges intézkedéseket a biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok tekintetében. A Felügyelet, amennyiben érintett felügyeleti hatóságként jár el, a csoportfelügyeletért felelős hatósággal összehangolja intézkedéseit.
(5) A Felügyelet szorosan együttműködik a többi érintett felügyeleti hatósággal az ilyen intézkedések eredményességének biztosítása érdekében, különösen, ha a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság ügyvezetése nem a központi irodájával megegyező tagállamban található.
(6) A Felügyelet az e §-ban foglalt jogait és kötelezettségeit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 258. cikk (3) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében foglaltakkal összhangban gyakorolja.
363. § (1) A Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy azon biztosítók vagy viszontbiztosítók, amelyeknek anyavállalata harmadik országban rendelkezik központi irodával, olyan harmadik országbeli felügyeleti hatóság általi felügyelet alá tartoznak-e, amely egyenértékű azon biztosítók vagy viszontbiztosítók csoportfelügyeletét illetően az e fejezetben előírt felügyelettel, amelyek részesedési viszonnyal rendelkeznek legalább egy biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, vagy amelyeknek anyavállalata az Európai Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság.
(2) Ha a Bizottság nem határozott valamely ország prudenciális rendszere egyenértékűségéről vagy ideiglenes egyenértékűségéről, az ellenőrzést – az anyavállalat vagy az Európai Unióban engedélyezett bármely biztosító vagy viszontbiztosító kezdeményezésére vagy hivatalból – a Felügyeletnek, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságnak kell elvégeznie (a továbbiakban: eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság).
(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatása során a Felügyelet, mint eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság – mielőtt határozna az egyenértékűségről – az EBFH-val való együttműködés mellett konzultál a többi érintett felügyeleti hatósággal. Az egyenértékűségről hozott határozatot a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 260. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben meghatározott kritériumok szerint kell meghozni. A Felügyelet, mint eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság harmadik országokkal szemben nem hozhat olyan határozatot, amely ellentmond az azzal az országgal kapcsolatban hozott korábbi határozatok tartalmának, kivéve, ha a fogadó országban vagy a harmadik országban a vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozott.
(4) Ha a Felügyelet nem eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóság és nem ért egyet a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 260. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben meghatározott kritériumok alapján meghozott határozattal, az ügyet az eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság határozatáról szóló értesítést követő három hónapon belül az EBFH-hoz utalhatja, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez.
(5) Ha a Bizottság nem határozott valamely ország prudenciális rendszere egyenértékűségéről vagy ideiglenes egyenértékűségéről, akkor a 358. § alkalmazandó, feltéve, ha a Felügyelet gyakorolja az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatok felett a felügyeletet.
(6) Ha bizottsági határozat születik arról, hogy a harmadik ország prudenciális rendszere ideiglenesen egyenértékű, a 364. § alkalmazandó, kivéve, ha van olyan tagállami biztosító vagy viszontbiztosító, amelynek mérlegfőösszege meghaladja az Európai Unión kívül található anyavállalat mérlegfőösszegét. Ebben az esetben a csoportfelügyeletért felelős hatóság feladatát a megbízott csoportfelügyeletért felelős hatóság látja el.
364. § (1) A 363. §-ban említett egyenértékű felügyelet esetén a Felügyelet a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok által végzett egyenértékű csoportfelügyeletre támaszkodik, a (2) bekezdéssel összhangban.
(2) A 349–362. § értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országok felügyeleti hatóságaival való együttműködésre is.
365. § (1) A 356. § szerinti egyenértékű felügyelet hiányában, vagy ha ideiglenes egyenértékűség esetén valamely tagállam a 363. § (6) bekezdésével összhangban nem alkalmazza a 367. §-t, az érintett tagállamnak a biztosítókra vagy viszontbiztosítókra az alábbiak valamelyikét kell alkalmaznia:
a) a 331–340. § és a 350–362. § rendelkezéseit;
b) a (2) bekezdésben meghatározott módszerek valamelyikét.
(2) A 331–362. §-ban meghatározott általános elvek és módszerek alkalmazandók a biztosítói holdingtársaság, a vegyes pénzügyi holdingtársaság, a harmadik országbeli biztosító vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító szintjén is.
(3) Kizárólag az összevont alapon számított szavatolótőke-megfelelés kiszámításának céljából az anyavállalatot úgy kell kezelni, mintha a szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez figyelembe vehető szavatolótőke tekintetében a 99–100. §-ban meghatározott azonos feltételek hatálya és a következők egyikének hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító lenne:
a) biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság esetében a 335. § (1)–(4) bekezdésében kifejtett elvekkel összhangban meghatározott szavatolótőke-szükséglet;
b) harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító esetében a 335. § (5)–(12) bekezdésében kifejtett elvekkel összhangban meghatározott szavatolótőke-szükséglet.
(4) A Felügyelet a 291. §-ban meghatározott olyan intézkedéseket alkalmazhat, amelyek biztosítják a csoporton belüli biztosítók vagy viszontbiztosítók felügyeletét. Ezen intézkedéseket,
a) ha nem a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság jóváhagyását,
b) ha a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, a többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt
követően lehet meghozni.
(5) A Felügyelet előírhatja olyan biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság létrehozását, amelynek központi irodája Magyarországon van, és e rész rendelkezéseit alkalmazhatja azon csoporthoz tartozó biztosítókra vagy viszontbiztosítókra, amelynek élén ez a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság áll.
(6) A választott módszereknek lehetővé kell tenniük az e részben meghatározott csoportfelügyelet célkitűzéseinek elérését, és értesíteni kell róluk a többi érintett felügyeleti hatóságot és a Bizottságot is.
366. § (1) Ha a 363. § szerinti anyavállalat maga is a harmadik országban központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, illetve harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, a Felügyelet a 363. §-ban előírt ellenőrzést csak az olyan legfőbb anyavállalat szintjén alkalmazza, amely egy harmadik országbeli biztosítói holdingtársaság, harmadik országbeli vegyes pénzügyi holdingtársaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító.
(2) A Felügyelet a 363. § szerinti egyenértékű felügyelet hiánya esetén új ellenőrzést végezhet azon az alacsonyabb szinten, ahol a biztosítók vagy viszontbiztosítók anyavállalata található. Ez lehet a harmadik országbeli biztosítói holdingtársaság, harmadik országbeli vegyes pénzügyi holdingtársaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító szintje is. Ebben az esetben a Felügyelet, mint a 363. § (2) bekezdése szerint eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles megindokolni a döntését a csoportnak. A 365. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak.
367. § (1) Amennyiben egy vagy több biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság, és a Felügyelet ezen biztosítók vagy viszontbiztosítók felügyeletéért felelős, akkor egyben általános felügyeletet is gyakorol az említett biztosítók vagy viszontbiztosítók és a vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság és annak kapcsolt vállalkozásai közötti ügyletek felett is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 348. §, a 353–358. § és a 362. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.
368. § (1) E könyv rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a személyre, akinek tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerződések közvetítésére terjed ki, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:
a) a biztosítási szerződés kizárólag a közvetített szerződés feltételeinek ismeretét teszi szükségessé,
b) a biztosítási szerződés nem-életbiztosítási szerződés,
c) a biztosítási szerződés nem tartalmaz felelősségi kockázatot,
d) a személy fő szakmai tevékenysége nem biztosításközvetítés,
e) a biztosítási szerződés kizárólag kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:
ea) ezen szolgáltató által kínált termék törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy
eb) ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz, illetőleg utazási, üdülési szolgáltatáshoz kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kockázatokra, akkor is, ha a biztosítás életbiztosítási vagy felelősségi kockázatokat fedez, feltéve, hogy a fedezet az utazással kapcsolatos kockázatok fő fedezetének kiegészítője,
f) a biztosítási szerződés éves biztosítási díja nem haladja meg a 125 ezer forintot, és a biztosítási szerződés teljes tartama, beleértve a megújításokat is, nem haladja meg az 5 évet.
(2) E könyv rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a viszontbiztosítást közvetítőre.
(3) Ha a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy munkaerőkölcsönzés alapján végzi a tevékenységét az őt kölcsönbe vevő biztosításközvetítő részére, akkor e könyv rendelkezései szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a kölcsönbe vevő biztosításközvetítővel állna biztosításközvetítői tevékenységre végzésére irányuló munkaviszonyban.
369. § (1) Biztosításközvetítői tevékenységet függő biztosításközvetítő vagy független biztosításközvetítő végezhet.
(2) Biztosításközvetítői tevékenységet Magyarország területén olyan biztosításközvetítő végezhet, aki – a 370–371. §-ban foglalt kivételekkel – aktív státuszban szerepel a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban.
(3) Biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet – beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, vagy e szervezettel megbízási jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is –, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel vagy a 9. mellékletben meghatározott szakképesítéssel vagy a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsgával rendelkezik, és
c) a 376. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget tesz.
(4) A biztosító, többes ügynök és az alkusz köteles meggyőződni arról, hogy az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személy aktív státuszúként szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség a biztosítót nem terheli az általa megbízott többes ügynök által alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy ha a többes ügynök a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személy vonatkozásában.
(6) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott hatósági vizsga tekintetében
a) az ügynöki tevékenységet végző természetes személy függő vagy független biztosításközvetítői hatósági vizsga,
b) az alkuszi és többes ügynöki tevékenységet végző természetes személy független biztosításközvetítői hatósági vizsga
birtokában végezheti a biztosításközvetítői tevékenységét.
(7) Az a természetes személy, aki a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsga birtokában biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult lenne, de a felügyeleti nyilvántartásból történő törléstől vagy – nyilvántartásba vétel hiányában – a hatósági vizsga letételétől számított öt év már eltelt, abban az esetben vehető fel a felügyeleti nyilvántartásba, ha újból hatósági vizsgát tesz.
370. § (1) A biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez nem szükséges a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel, ha a biztosításközvetítői tevékenységet
a) a biztosító a részére engedélyezett tevékenység vonatkozásában,
b) munkaviszonyával összefüggésben a biztosító munkavállalója a biztosító felelősségvállalása mellett,
c) a biztosításközvetítői tevékenységet kiegészítő tevékenységként, a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló, a gazdálkodó szervezet vezetőinek körébe nem tartozó természetes személy,
d) a Hpt.-ben meghatározott hitelintézettel vagy a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében vagy mobilposta útján,
e) a Nemzeti Adó és Vámhivatallal hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy – kizárólag a jogszabályban meghatározott külföldi telephelyű gépjármű üzemben tartója (vezetője) részére történő kötelező felelősségbiztosítási szerződés értékesítésével kapcsolatban –
végzi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy nem köteles eleget tenni a 369. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek szerint biztosításközvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet biztosításközvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített termékekkel kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató és az a biztosító felelős, akinek a természetes személy a biztosítási termékét közvetíti.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek szerint biztosításközvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző, a (3) bekezdésben meghatározott képzettségi követelménynek megfelelő természetes személyt a munkáltatója köteles belső nyilvántartásba venni.
371. § (1) A másik tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező biztosításközvetítő tevékenységét Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha a saját tagállamában nyilvántartásba vételre került.
(2) A másik tagállamban nyilvántartásba vett biztosításközvetítő esetében a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel nem szükséges a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához.
372. § (1) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás tevékenységét Magyarország területén kizárólag magyarországi fióktelepen keresztül végezheti.
(2) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás fióktelepe esetén az Fkt. fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője kizárólag az a természetes személy lehet, aki megfelel az alábbi feltételeknek:
a) büntetlen előéletű,
b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
c) legalább ötéves biztosítási, állami gazdálkodási, vagy az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, és
d) felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
373. § (1) A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további munkaviszonyt, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt másik biztosítóval vagy biztosításközvetítővel nem létesíthet.
(2) A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási vagy munkavégzésre irányuló – munkaviszonynak nem minősülő – egyéb jogviszonyt nem létesíthet.
374. § (1) A felügyeleti nyilvántartásban szereplő természetes személy biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító, a többes ügynök vagy a független biztosításközvetítő által kiállított arcképes igazolvány birtokában folytathatja.
(2) Az igazolványnak tartalmaznia kell a természetes személy
a) nevét,
b) címét, és
c) a Felügyelet által megállapított nyilvántartási számát.
(3) Abban az esetben, ha a nyilvántartásban szereplő természetes személy a biztosításközvetítői tevékenységét gazdálkodó szervezettel fennálló munkaviszony, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi, az igazolvány tartalmazza – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – a gazdálkodó szervezet
a) nevét,
b) székhelyét és
c) cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát).
(4) Ha a Felügyelet a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy felügyeleti nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről döntött, a közvetítő köteles az arcképes igazolványt a kibocsátónak visszaadni.
375. § A 131. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítő által történő termékterjesztésre is.
376. § (1) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített biztosítási termékek alapos ismeretével rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített vagy a jövőben közvetíteni szándékozott biztosítási termék vonatkozásában szakmai továbbképzésen részt venni.
(3) Ha a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a megbízás teljesítése által érintett biztosítási terméket illetően a (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzésen korábban nem vett részt, a foglalkoztató vagy megbízó független biztosításközvetítő a kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási termék elemezéséhez kapcsolódóan – a megbízás teljesítését megelőzően – köteles meggyőződni arról, hogy a közvetítő az elemzés elvégzéséhez szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (7) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség nem áll fenn, ha
a) a függő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által közvetített biztosítási termék feltétel- és teljesítési rendszerében,
b) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által közvetített termékek körében
változás nem következett be.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzést a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.
(6) A biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles a (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség alá eső biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését a szakmai továbbképzés előzze meg.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzésen történő részvételt a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles nyilvántartani, és a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére – a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal – igazolni.
377. § (1) A megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában a kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a jutalékfizetés időpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét.
(2) A rendszeres díjas megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában jutalék a szerződés létrejöttétől számított egy éven belül – legalább a díjelőírásnak megfelelő első díjrészlet biztosítóhoz történő beérkezését követően – legfeljebb tizennégy havi díjelőírásnak megfelelő összegben fizethető. A szerződés létrejöttétől számított második év kezdetét követően fizetett jutalék összege nem haladhatja meg a második év kezdetétől a jutalékfizetés időpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét. A szerződés teljes tartamának terhére összességében kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a biztosítóhoz a szerződés teljes tartamára vonatkozóan beérkezett biztosítási díj összegét.
(3) A biztosító és a biztosításközvetítő közötti, írásban létrejött megállapodásnak tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:
a) a jutalékfizetés esedékességének időpontját, amely – az első jutalékfizetés esetén – nem lehet korábbi, mint a szerződés első díjrészlete biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja,
b) a jutalék mértékét,
c) a jutalék kifizetésének feltételeit,
d) a jutalékfizetés ütemezését,
e) a jutalék-visszatérítési kötelezettség feltételeit, az ezen kötelezettség alóli mentesítés feltételeit,
f) a jutalék-visszatérítési kötelezettség megszűnésének időpontját,
g) a jutalékjogosultságot és a jogosultság megvonásának feltételeit.
(4) A biztosító előre egységesen meghatározott feltételek alapján – a biztosításközvetítői tevékenység, és annak résztevékenységei teljesítésének mértékéhez arányosan igazodó – eltérő jutalékszintet állapíthat meg az egyes közvetítők vonatkozásában.
(5) A biztosításközvetítő részére jutalékelőleg nem fizethető.
(6) A biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői tevékenységéért a kapott jutalékon kívül más juttatás nem illeti meg a biztosítótól. A biztosító a biztosításközvetítőt a jutalékon kívül, a biztosításközvetítői tevékenységtől eltérő szolgáltatás ellentételezéseként egyéb díjazásban, juttatásban részesítheti, a jogosultság pontos jogcímének feltüntetésével, ellenőrizhető és átlátható módon, dokumentált formában.
378. § (1) A biztosításközvetítő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően, továbbá bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni
a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban,
d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben,
e) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,
f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kár vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt,
g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el,
h) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el,
i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága,
j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e,
k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól,
l) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át,
m) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a biztosításközvetítőnek a 152. §-ban, a 153. § (1)–(2) bekezdésében és a 155. §-ban meghatározottakról is tájékoztatást kell nyújtani.
(3) A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.
379. § (1) A biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosításközvetítő tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosításközvetítővel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
380. § A biztosításközvetítő, valamint annak tulajdonosa, a biztosításközvetítői vállalkozásban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a biztosításközvetítő alkalmazottja, megbízottja vagy a biztosításközvetítővel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy köteles a biztosító és a biztosításközvetítő működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.
381. § A 137–143. §-ban, és a 145–147. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetítőt kell érteni.
382. § (1) A többes ügynök és az alkusz biztosítja, hogy az ügyfél a többes ügynök és az alkusz magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A többes ügynök és az alkusz
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapon 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan
fogadja.
(3) A többes ügynök és az alkusz panaszkezelési eljárására egyebekben a 159. § (3)–(16) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés biztosítót nevesít, azon a többes ügynököt és az alkuszt kell érteni.
(4) A 159. § (3)–(4) bekezdését, valamint az 159. § (5) bekezdése első mondatában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a panasz azonnali kivizsgálása követelményének a többes ügynök és az alkusz úgy is eleget tehet, hogy a hívás fogadása hangfelvétel rögzítésével történik és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon érdemi panaszkezelés céljából a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást egy évig meg kell őrizni.
(5) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a panaszkezelési eljárást részben vagy egészében mással végezteti, úgy köteles a titokvédelmi szabályok 379. § (3) bekezdésének megfelelő betartásáról gondoskodni.
(6) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott mikrovállalkozásnak minősül, nem köteles fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni.
383. § (1) Az ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet
a) a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a szerződés biztosító képviseletében történő megkötésére és a biztosítási díj átvételére, továbbá
b) a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításában való közreműködésre.
(2) Az ügynök a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya keretében vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti.
384. § Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára, vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
385. § (1) Az ügynök a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni.
(2) Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
(3) Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.
386. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.
387. § (1) A többes ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet
a) a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a szerződés biztosító képviseletében történő megkötésére és a biztosítási díj átvételére, továbbá
b) a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításában való közreműködésre.
(2) A többes ügynök független biztosításközvetítői tevékenységet – beleértve a termék kiválasztására irányuló szaktanács nyújtását – nem végezhet, ugyanakkor köteles felhívni az ügyfél figyelmét, hogy igényeinek és szükségleteinek megfelelő döntést hozzon a szerződés megkötését és a termék kiválasztását illetően.
(3) A biztosítási szerződés megkötése előtt a többes ügynök köteles az ügyféllel együttműködve az ügyfél igényeit és szükségleteit meghatározni és az ügyfél igényeihez igazodó termékcsoportban az általa közvetített versengő termékek közül kielégítő mennyiségű termékről az ügyfél befolyásolásától mentesen, részletes, a termékek összehasonlítására alkalmas tájékoztatást nyújtani, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a legmegfelelőbb termék kiválasztását.
388. § (1) Többes ügynök biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján
a) részvénytársaság,
b) legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,
c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás legalább ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe
formájában végezhet.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadását követően a többes ügynököt – aktív státusz megjelölésével – nyilvántartásba veszi.
(3) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a másik tagállamban székhellyel rendelkező többes ügynök esetén tevékenységének fióktelep útján vagy határon átnyúló szolgáltatásként történő végzéséhez.
389. § (1) A többes ügynök – a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan – köteles rendelkezni
a) ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogával, használati vagy bérleti jogával,
b) a végzett tevékenységhez igazodó egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartással,
c) a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételekkel.
(2) A többes ügynök köteles biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztatni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy az lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:
ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, vagy
bb) középfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató gazdálkodó szervezetnél legalább hét éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be,
c) kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja tevékenységét,
d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,
e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedélyezési kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy mindenkor a tevékenységével járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.
390. § Ha a többes ügynök működése során saját tőkéje a 388. § (1) bekezdésében meghatározott, továbbá részvénytársaság esetében a Ptk. által előírt kötelező minimális alaptőke mértéke alá csökken, a többes ügynök köteles a saját tőkét az előírt minimális tőke mértékéig kiegészíteni.
391. § (1) A többes ügynök a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni.
(2) A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
(3) A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott biztosító megtérítést követelhet a többes ügynöktől, így különösen abban az esetben, ha a többes ügynök megszegte a 387. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget, és a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt ez idézte elő.
(5) Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
(6) A többes ügynök köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább
a) biztosítási eseményenkénti 1 251 000 euró, és évente együttesen legalább 1 876 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy
b) 1 876 000 euró vagyoni biztosítékkal
rendelkezni.
(7) A többes ügynök felelősségbiztosításának a tevékenység végzése alatt okozott, de a felfüggesztés időtartama alatt, vagy a tevékenység megszűntetését követően bekövetkezett és bejelentett károkra és a sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie, illetve a vagyoni biztosítéknak rendelkezésre kell állnia.
(8) A felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
392. § (1) A többes ügynök a Felügyeletnek történő bejelentést követően alapíthat másik tagállamban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozást, vagy szerezhet másik többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozásban minősített befolyást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben meg kell jelölni az alapítani tervezett, vagy a befolyásszerzéssel érintett vállalkozás azonosító adatait és az alapítás vagy részesedésszerzés tervezett időpontját.
393. § (1) A többes ügynök köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 379–381. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni.
(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.
(3) A többes ügynök jelentésének szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.
394. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján a többes ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.
395. § (1) A vezérügynök a biztosító azon ügynöke, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges, így különösen
a) a szerződés megkötésére,
b) a biztosítási szerződés megkötését igazoló okirat kiállítására és
c) a biztosítási díj átvételére.
(2) Vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy és a vezérügynöki tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és
c) az alábbi szakmai gyakorlattal rendelkezik
ca) korábban biztosítónál, viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, az államigazgatás pénzügyi-gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be,
cb) öt évig biztosításközvetítőként működött, vagy
cc) a ca)–cb) pontban meghatározott szervnél összesen ötéves szakmai munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelmény helyett vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy és a vezérügynöki tevékenység irányítója az a természetes személy is lehet, aki
a) középfokú végzettséggel rendelkezik, és
b) korábban biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy biztosításközvetítőnél legalább hét éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be.
(4) A (2) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(5) Vezérügynöki tevékenységet folytató vállalkozás köteles vezérügynöki tevékenység irányításáért felelős természetes személyt alkalmazni.
(6) A vezérügynöki tevékenység irányításáért felelős természetes személy mindenkor a tevékenységével járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.
396. § (1) A vezérügynök kizárólag
a) vezérügynöki tevékenységet végezhet, és
b) egy biztosítóval vagy viszontbiztosítóval állhat vezérügynöki jogviszonyban.
(2) A vezérügynök nem szerezhet minősített befolyást biztosítóban, többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozásban.
397. § A vezérügynökre az e törvény ügynökre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
398. § (1) A független biztosításközvetítő (a továbbiakban: alkusz) az ügyfél megbízásából jár el, előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet – az ügyfél képviseletében – a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre.
(2) A biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából az alkusz jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.
(3) Az alkusz ügynöki és többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérően az alkusz – az ügyfél megbízásából – jogosult a 368. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában meghatározott tevékenység végzésére, feltéve, ha az alkuszi tevékenységéhez kapcsolódóan kerül sor biztosítási termék közvetítésére.
(5) Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni, és egyértelmű, szakszerű tájékoztatást nyújtani az ügyfél igényeinek és szükségleteinek megfelelően.
(6) A biztosítási szerződés megkötése előtt az alkusz köteles az ügyfél tájékoztatása alapján pontosítani az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek a közvetítő által a biztosítási termékkel összefüggésben adott szaktanácsot alátámasztják.
(7) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az alkuszt nem terheli az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség, ugyanakkor igazolható módon, külön köteles az alkusz tájékoztatni ügyfelét arról, hogy
a) az adott biztosítási szerződés közvetítése során nem került sor kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítás elemezésére, és
b) az adott biztosítási termékkel összefüggésben mely biztosítóval áll szerződéses kapcsolatban.
399. § (1) Az alkusz biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet alkuszi engedélye alapján
a) részvénytársaság,
b) legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,
c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás legalább ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe
formájában végezhet.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadását követően az alkuszt – aktív státusz megjelölésével – nyilvántartásba veszi.
(3) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a másik tagállamban székhellyel rendelkező alkusz esetén fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatásként történő tevékenység végzéshez.
400. § (1) Az alkusz – a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan – köteles rendelkezni
a) ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogával, használati vagy bérleti jogával,
b) a végzett tevékenységhez igazodó egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartással,
c) a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételekkel.
(2) Az alkusz köteles biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztatni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős természetes személy az lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:
ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; vagy
bb) középfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató gazdálkodó szervezetnél legalább hét éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be,
c) kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja tevékenységét,
d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,
e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt vezetői szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedélyezési kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy mindenkor a tevékenységével járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.
401. § Ha az alkusz működése során saját tőkéje a 399. § (1) bekezdésében írt, továbbá részvénytársaság esetében a Ptk. által előírt kötelező minimális alaptőke mértéke alá csökken, az alkusz köteles a saját tőkét az előírt minimális tőke mértékéig kiegészíteni.
402. § (1) Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.
(2) Az alkusz (1) bekezdésben meghatározott felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.
(3) Az alkusz mentesül az (1) bekezdésben meghatározott felelőssége alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a biztosító által rendszeresített, a szerződéskötés során alkalmazott nyomtatvány vagy dokumentum hibája miatt következett be a téves tájékoztatás vagy hibás nyilatkozat megtétele.
403. § (1) Az alkusz köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább
a) biztosítási eseményenkénti 1 251 000 euró, és évente együttesen legalább 1 876 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy
b) 1 876 000 euró vagyoni biztosítékkal
rendelkezni.
(2) Az alkusz felelősségbiztosításának a tevékenység végzése alatt okozott, de a felfüggesztés időtartama alatt, vagy a tevékenység megszűntetését követően bekövetkezett és bejelentett károkra és a sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie, illetve a vagyoni biztosítéknak rendelkezésre kell állnia.
(3) A felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
404. § (1) Az alkusz az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, vagy a biztosító által kifizetett, az ügyfelet megillető pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, betétként nem kezelheti, az az alkusz felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.
(2) Ha az alkusz az (1) bekezdés szerinti pénzeszközt a befizetést vagy a kifizetést követő munkanap végéig a jogosultnak nem továbbítja, a pénzeszközt tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára (elkülönített ügyfélszámla) helyezi el.
(3) Az alkusz az ügyfélszámla kezelésére vonatkozó részletes szabályokat pénzkezelési szabályzatban rögzíti.
405. § (1) Az alkusz a Felügyeletnek történő bejelentést követően alapíthat másik tagállamban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozást, vagy szerezhet másik többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozásban minősített befolyást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben meg kell jelölni az alapítani tervezett, vagy a befolyásszerzéssel érintett vállalkozás azonosító adatait és az alapítás vagy részesedésszerzés tervezett időpontját.
406. § (1) Az alkusz köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 379–381. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni.
(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.
(3) Az alkusz jelentésének szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.
407. § (1) A Felügyelet az e törvény alapján bejelentett vagy engedélyezett biztosításközvetítőkről a biztosításközvetítőkkel kapcsolatos engedélyezési és felügyeleti feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartásából és a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából és a törölt biztosításközvetítők nyilvántartásából áll.
(3) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása a biztosításközvetítő természetes személy alábbi adatait tartalmazza:
a) neve és születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor
da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),
db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével),
e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f) a biztosító vagy biztosítók, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként,
h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga),
i) státusza (aktív, inaktív).
(4) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartása a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e) a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
f) a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként,
g) státusza (aktív, inaktív).
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat biztosításközvetítői tevékenység megszűnését követő öt évig kezelheti.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.
408. § (1) A Felügyelet a biztosításközvetítő természetes személy természetes személyazonosító adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve) és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartó kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a Felügyelet részére.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv az azonosított természetes személy adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásairól az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolati kódon értesíti a Felügyeletet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adategyeztetés díjmentes.
409. § A 407. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás az e törvény alapján engedélyezett vagy bejelentett biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes vagy jogi személy vonatkozásában
a) a biztosításközvetítő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet neve,
