b) a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint
c) a függő vagy független biztosításközvetítői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
410. § (1) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a biztosításközvetítő természetes személy és gazdálkodó szervezet számára nyilvántartási számot állapít meg.
(2) Ugyanazon természetes személy és gazdálkodó szervezet részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg és ugyanazt a nyilvántartási számot újabb természetes személy, és gazdálkodó szervezet nem kaphatja meg.
(3) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint a 407. § (3) bekezdés b)–g) és i) pontjában és a 407. § (4) bekezdés b–g) pontjában szereplő adatokat a Felügyelet a honlapján folyamatosan közzéteszi.
411. § (1) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy annak a biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a – Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon történő – bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre, amely részére biztosításközvetítői tevékenységet végez.
(2) A biztosításközvetítő természetes személy az adott biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles megfelelni a 369. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek.
(3) A biztosításközvetítő természetes személy, gazdálkodó szervezet és a vele jogviszonyban álló biztosításközvetítő természetes személy köteles a 412. §-ban meghatározott nyilvántartást vezető biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a nyilvántartásba-vételi feltételek teljesítését igazolni.
412. § (1) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről és az ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személyről biztosításközvetítőkkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése céljából köteles belső nyilvántartást vezetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosításközvetítést végző természetes személyek belső nyilvántartásából és a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartásából áll.
(3) A biztosításközvetítést végző természetes személyek belső nyilvántartása – a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor
da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,
db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,
dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal
fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak, a többes ügynöknek vagy az alkusznak végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei,
g) a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása,
h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga), az ezt igazoló dokumentum másolata,
i) a biztosítótól, többes ügynöktől vagy alkusztól kilépett biztosításközvetítő természetes személy közvetítői igazolványa bevonásának tényét,
j) bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány.
(4) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartása – a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e) a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat – ide nem értve a (3) bekezdés b) és f) pontjában, valamint a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat – az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz köteles – Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon – a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni.
(7) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz köteles a (3) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változást a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni.
(8) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat a biztosításközvetítő természetes személlyel fennálló jogviszonya megszűnését követően, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor ezzel a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.
413. § A Felügyelet engedélye szükséges:
a) a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység végzéséhez,
b) a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes személy foglalkoztatásához,
c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének megkezdéséhez,
d) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselőjének foglalkozatásához,
e) a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység kérelemre történő megszüntetéséhez.
414. § (1) A többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) az ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogának, használati vagy bérleti jogának igazolását,
b) annak igazolását, hogy az egyedi azonosítására alkalmas nyilvántartási feladatokra felkészült,
c) a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,
d) a biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy foglalkoztatásának igazolását.
(2) Az alkuszi engedély iránti kérelemhez – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – mellékelni kell a tevékenységével kapcsolatban okozott károk fedezetére szolgáló felelősségbiztosítási szerződés megkötésének vagy a vagyoni biztosíték meglétének igazolását.
(3) Ha a Felügyelet a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes személy engedélyezéséről a többes ügynöki és az alkuszi tevékenységi engedélyezés tárgyában induló eljárásban dönt, az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni kell a 416. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a 416. § (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható.
415. § A Felügyelet a többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosának a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző három év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta,
b) a kérelmező vezető tisztségviselője, minősített befolyással rendelkező tulajdonosa, a tevékenység irányításáért felelős vezetője a kérelem benyújtását megelőző három év során vezető tisztségviselője, tulajdonosa vagy tevékenység irányításáért felelős vezetője volt olyan többes ügynöknek és alkusznak, amelynek a tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző három év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta, vagy
c) a kérelmező a 414. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását az eljárás során nem igazolta.
416. § (1) A többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes személy engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a büntetlen előéletet igazoló dokumentumot,
b) a 389. § (3) bekezdésében, illetve a 400. § (3) bekezdésében meghatározott követelmények igazolását,
c) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja tevékenységét, és biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(3) Ha a biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy foglalkoztatására az engedély megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a személy csak ismételt engedélyezést követően foglalkoztatható. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok is alkalmazandók.
(4) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság megállapítása során alkalmazni kell a 69. § és a 253–254. § rendelkezéseit is.
417. § (1) Harmadik országbeli biztosításközvetítő fióktelepe esetén a többes ügynöki vagy alkuszi tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek a 414. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott követelményeken túl tartalmaznia kell:
a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző három év auditált mérlegét,
b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy Magyarország területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba és nem veszélyezteti a kérelmező biztosításközvetítő működését.
(2) A tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló – fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő – nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező biztosításközvetítő székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között,
b) a kérelmező biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,
d) a kérelmező biztosításközvetítő rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
e) a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért,
f) a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott tevékenységre vonatkozó pénzforgalmi számláját magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezeti,
g) a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat Magyarország területén vezeti,
h) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki,
i) a kérelmező biztosításközvetítő székhelye és főirodája azonos országban van.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik arról, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.
(4) A Felügyelet a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője engedélyezéséről többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelem jóváhagyásával egy eljárásban dönt, az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni kell a 418. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a 418. § (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható.
418. § (1) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a büntetlen előélet igazolására szolgáló dokumentumot,
b) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolását alátámasztó dokumentumokat,
c) a vezetői gyakorlat és a felsőfokú végzettség igazolására szolgáló dokumentumokat.
(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(3) Ha a képviselő foglalkoztatására az engedély megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a személy csak ismételt engedélyezést követően foglalkoztatható. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok is alkalmazandók.
419. § A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság megállapítása során alkalmazni kell a 69. § és a 253–254. § rendelkezéseit is.
420. § (1) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységét megszünteti, a Felügyelet a tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.
(2) A kérelmező az (1) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratot vagy nyilatkozatot köteles a Felügyeletnek benyújtani.
(3) A Felügyelet – a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély megadását megelőzően – az ügyfelek érdekeinek megóvása céljából meghatározhatja azokat az e törvény rendelkezéseivel összefüggésben indokolható részletes feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a többes ügynök és az alkusz a működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.
(4) Ha a Felügyelet a tevékenység megszüntetéséhez hozzájárul, egyidejűleg dönt a többes ügynöki és alkuszi engedély visszavonásáról és a felügyeleti nyilvántartásban szereplő státusz inaktívként való szerepeltetéséről.
421. § (1) A többes ügynöki vagy az alkuszi tevékenység felfüggesztését a Felügyelet kérelemre, legfeljebb hat hónapra engedélyezheti.
(2) Az engedély megadásának feltétele, hogy a többes ügynök, illetve az alkusz igazolja, hogy rendelkezik a tevékenység végzése alatt okozott, de a felfüggesztés időtartama alatt bekövetkezett, illetve bejelentett károkra és sérelemdíj igényekre fedezetet biztosító felelősségbiztosítással, illetve a vagyoni biztosítékkal.
(3) A felfüggesztés időtartama alatt a tevékenység végzéséhez előírt egyéb feltételeket nem kell teljesíteni.
(4) A Felügyelet a felfüggesztést engedélyező határozatának kiadásával egyidejűleg a többes ügynököt, illetve az alkuszt a felügyeleti nyilvántartásban inaktív státuszba helyezi.
(5) A többes ügynöki, illetve az alkuszi tevékenység azt követően kezdhető meg újra, ha a többes ügynök, illetve az alkusz a tevékenység megkezdéséhez előírt feltételek fennállását igazolja a Felügyeletnek.
(6) A tevékenység megkezdéséhez előírt feltételek fennállásának igazolása esetén a Felügyelet határozatban állapítja meg a felfüggesztés megszűnését, és e határozat kiadásával egyidejűleg a többes ügynököt, illetve az alkuszt valamint tevékenység irányítót a felügyeleti nyilvántartásban aktív státuszba helyezi.
422. § (1) Ha a biztosításközvetítő fióktelepen keresztül vagy határon átnyúló szolgáltatásként, első alkalommal másik tagállamban biztosításközvetítői tevékenység végzését tervezi, köteles azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát a biztosításközvetítő tervezett tevékenységéről.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtételéről a Felügyelet egyidejűleg értesíti a bejelentő biztosításközvetítőt.
(4) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatósága által rendelkezésre bocsátott, az érintett tagállamban a biztosításközvetítésre vonatkozó szabályokról köteles a bejelentőt tájékoztatni.
(5) A biztosításközvetítő tevékenységét a másik tagállamban a Felügyelet a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatásának kézhezvételét követően, vagy ennek hiányában a tájékoztatásra rendelkezésre álló egy hónapos időtartam lejártát követően kezdheti meg.
423. § Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága arról tájékoztatja, hogy a tagállam területén biztosításközvetítői tevékenységre jogosult első alkalommal kíván Magyarország területén biztosításközvetítői fióktelepet létesíteni, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végezni, a Felügyelet a felügyeleti tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a biztosításközvetítőt a tevékenységvégzésre vonatkozó magyar szabályozásról.
424. § (1) A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni
a) a biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyében történt változást,
b) a székhely címének megváltozását,
c) saját tőkéjének a 388. § (1) és a 399. § (1) bekezdésében írt minimális tőke mértéke alá csökkenését.
(2) A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását.
(3) A többes ügynök és az alkusz köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig megküldeni.
(4) A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni
a) a tevékenységéhez kapcsolódó felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének tényét és időpontját,
b) a tevékenységéhez kapcsolódó új felelősségbiztosítási szerződés megkötésének tényét és időpontját, annak egyidejű igazolásával.
425. § A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő magyarországi fióktelepétől vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítőtől a biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatban annak igazolására, hogy a tevékenysége megfelel a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó magyarországi jogszabályoknak.
426. § (1) Ha a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő megsérti a Magyarország területén hatályos, a tevékenységére vonatkozó előírásokat, vagy működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a biztosításközvetítőt a jogszabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a biztosításközvetítő a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.
(3) Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére a jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet – a székhely szerinti tagállam előzetes értesítését követően – a 431. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.
(4) A Felügyelet a biztosításközvetítő ügyfelei érdekeinek a megóvása érdekében a magyar jogszabályok megsértése esetén – az (1)–(3) bekezdések mellőzésével – közvetlenül is intézkedhet, ha a jogszabálysértő helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a biztosításközvetítő ügyfeleinek érdekeit.
(5) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő székhely szerinti felügyeleti hatósága a biztosításközvetítőt törölte a nyilvántartásából és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett biztosításközvetítőt a további tevékenység folytatásában.
427. § (1) Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy – a Felügyelet előzetes értesítését követően – Magyarország területén a határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenőrizze.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.
(3) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint adatszolgáltatást kérni.
428. § Magyarország területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli biztosításközvetítő a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyást követő harminc napon belül köteles megküldeni a Felügyelet részére.
429. § (1) A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli biztosításközvetítő székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott biztosításközvetítővel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a magyarországi fióktelep biztonságos működését érinti.
(2) Ha az érintett felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult Magyarország területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli biztosításközvetítő tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint azoktól adatszolgáltatást kérni.
(3) Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a harmadik országbeli biztosításközvetítő székhelye szerinti felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő Magyarország területén lévő fióktelep tevékenységét a helyszínen ellenőrizze.
430. § (1) A Felügyelet a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről.
(2) A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.
(3) A képző és vizsgáztató szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,
c) a nyilvántartási számot,
d) az intézményi kódot,
e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,
f) az aláíró személy nevét és személyi kódját, és
g) a nyilvántartásba vétel időpontját.
(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző és vizsgáztató szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.
(5) Ha a Felügyelet a képző és vizsgáztató szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.
(6) A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet
a) az aláíró személyekről;
b) az oktatóról;
c) a hatósági vizsgára jelentkező személyekről; és
d) a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).
(7) A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:
a) nevét és születési nevét;
b) anyja nevét;
c) születési helyét, idejét;
d) lakcímét;
e) személyi kódját; és
f) vizsgabiztos esetén a nyilvántartási számát a kijelölés visszavonásának a tényét és időpontját.
(8) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben az (1) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.
(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.
(10) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.
431. § (1) A Felügyelet a biztosításközvetítő kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek, valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:
a) az e törvényben, a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre figyelmeztethet, indokolt esetben – határidő kitűzésével – kötelezhet,
b) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,
c) megtilthatja az engedély nélküli többes ügynöki és alkuszi tevékenység, továbbá a felügyeleti nyilvántartáson kívüli biztosításközvetítői tevékenység folytatását,
d) elrendelheti a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetését,
e) előírhatja a többes ügynök és az alkusz jegyzett tőkéjének az e törvényben előírt minimumra való felemelését,
f) a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselőjének, továbbá a biztosításközvetítői tevékenység irányítójának meghallgatását rendelheti el,
g) kezdeményezheti a biztosításközvetítői tevékenység irányítójának, vagy a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselőjének a felmentését,
h) a kiadott alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységi engedélyt felfüggesztheti,
i) a kiadott alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységi engedélyt visszavonhatja.
(2) A Felügyelet az e törvényben, a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelés teljesítése érdekében, határozott időtartamra szóló intézkedési terv kidolgozására, valamint – jóváhagyás esetén – az abban foglaltak végrehajtására kötelezheti a biztosításközvetítőt.
432. § A Felügyelet a többes ügynököt, az alkuszt, a biztosításközvetítői tevékenység irányítóját, a harmadik országbeli biztosításközvetítő általános képviselőjét felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az
a) megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,
b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy
c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.
433. § (1) A Felügyelet dönthet a biztosításközvetítő a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről, ha
a) a nyilvántartásba-vételi és működési feltételek bármelyikének – az azok teljesítésére történő kötelezésnek való megfelelés teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően – nem felel meg,
b) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit.
(2) A harmadik országbeli biztosításközvetítő fióktelep biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről a Felügyelet – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – akkor is dönt, ha a biztosításközvetítő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján már nem jogosult biztosításközvetítői tevékenység végzésére.
434. § (1) A Felügyelet a többes ügynök és alkusz tevékenységét felfüggesztheti, ha a többes ügynök és alkusz tevékenysége végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető.
(2) A felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.
435. § (1) A többes ügynöki és az alkuszi engedélyt a Felügyelet visszavonhatja és ezzel egyidejűleg a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről dönt, ha
a) az e törvényben előírt nyilvántartásba-vételi és működési feltételek bármelyikének – az azok teljesítésére történő kötelezésnek való megfelelés teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően – nem felel meg,
b) nyilvántartása vagy az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,
c) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a működésére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette, vagy működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekeit,
d) az engedély megadásától számított egy éven belül a többes ügynök vagy az alkusz tevékenységét nem kezdte meg, vagy a biztosításközvetítői tevékenységet engedély nélkül hat hónapon túl felfüggeszti,
e) a többes ügynök vagy az alkusz tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre.
(2) A harmadik országbeli független biztosításközvetítő fióktelep engedélyét a Felügyelet – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – akkor is visszavonja, ha a biztosításközvetítő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján már nem jogosult független biztosításközvetítői tevékenység végzésére.
436. § (1) A többes ügynök és az alkusz – ide értve a másik tagállamban székhellyel rendelkező többes ügynöki és az alkuszi tevékenységet végző biztosításközvetítő magyarországi fióktelepét is – a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2) A felügyeleti díj ötvenezer forint, amely összeg minden ötven – többes ügynök és az alkusz által alkalmazott vagy megbízott, továbbá a részéről megbízott gazdálkodó szervezet által alkalmazott vagy megbízott – biztosításközvetítést végző természetes személy után újabb ötvenezer forinttal nő.
437. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a biztosítók és a viszontbiztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságaira,
b) a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjére és biztosítástechnikai tartalékaira,
c) a biztosítók és viszontbiztosítók informatikai rendszere védelmének követelményeire,
d) a különleges célú gazdasági egységek létrehozására és működésére,
e) a többes ügynöki és az alkuszi felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeire,
f) a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló 108. §-ban meghatározott jelentés tartalmára és közzétételének módjára
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
438. § Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
a) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás formájára és tartalmára,
b) a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolására,
c) a nagykockázatok határértékeire,
d) a biztosítási ágak elkülönítésének módjára,
e) a biztosításközvetítői hatósági képzés szabályaira, a hatósági képzés során szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító okirat megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
439. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljárva
a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára,
b) a határon átnyúló tevékenységekre vonatkozó – 287. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott – statisztikai tájékoztatás tartalmára és módjára,
c) a biztosítók 269. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott belső adatszolgáltatásának rendjére és tartalmára,
d) a többes ügynök és az alkusz jelentésének szabályaira,
e) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy – biztosító, többes ügynök vagy alkusz általi – nyilvántartásba történő, a 411. § (1) bekezdésében és a 412. § (6)–(7) bekezdésében meghatározott bejelentésére,
f) a gépjármű-felelősségbiztosítási termék adatszolgáltatásának szabályaira,
g) az életbiztosítási igényfelmérő tartalmi elemeire,
h) a teljes költségmutató számítására és közzétételére,
i) a technikai kamatláb maximális mértékére,
j) a 269. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti jelentéstételi kötelezettség rendjére és tartalmára
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
440. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 456. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 456. § (1) bekezdése és a 456. § (5)–(8) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1–439. §, a 441–455. §, a 457–460. §, a 461. § (1)–(4) és (6) bekezdése, a 462–465. §, a 466. § (1)–(2) bekezdése és az 1–12. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.
441. § (1) 2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy viszontbiztosító Felügyelet felé fennálló, a 87. § (4) bekezdésében, valamint a 269. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének határideje évenként két héttel csökken. 2016. június 30-án vagy azt követően, de 2016. december 31-ével lezárt pénzügyi évről 2017. január 1-jétől számított legfeljebb a 20. hét, 2019. június 30-án vagy azt követően, de 2019. december 31-ével lezárt pénzügyi évről 2020. január 1-jétől számított legfeljebb a 14. hét.
(2) 2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy viszontbiztosító 108. §-ban meghatározott közzétételi kötelezettsége teljesítésének határideje évenként egy héttel csökken. 2016. január 1-jén vagy azután, de 2017. január 1-jét megelőzően záruló negyedévet követően legfeljebb a 8. hét, 2019. január 1-jén vagy azután, de 2020. január 1-jét megelőzően záruló negyedévet követően legfeljebb az 5. hét.
(3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazandó csoportszinten a részesedéssel rendelkező biztosítókra és viszontbiztosítókra, biztosítói holdingtársaságokra és vegyes pénzügyi holdingtársaságokra a 357. § és a 359. § értelmében azzal, hogy az (1)–(2) bekezdésben meghatározott határidők hat héttel hosszabbak.
442. § (1) E törvényben meghatározott szabályok helyett a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései alkalmazandók azokra a biztosítókra, amelyek 2016. január 1-jét követően nem kötnek új biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződéseket, és a meglévő szerződésállományukat kizárólag a tevékenységük megszüntetése céljából kezelik, amennyiben:
a) a biztosító 2019. január 1-jéig eleget tesz a Felügyelet határozatainak a tevékenysége megszüntetésével kapcsolatban, vagy
b) a biztosító reorganizációs intézkedés hatálya alatt áll.
(2) Azokra a biztosítókra, amelyek:
a) az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alatt állnak
aa) 2019. január 1-jétől, vagy
ab) a Felügyelet által meghatározott, az aa) alpontban foglaltnál korábbi időponttól, ha a Felügyelet nem találja kielégítőnek a vállalkozás tevékenységének megszüntetése tekintetében elért Felügyelet által meghatározott előrehaladást,
b) az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alatt állnak,
ba) 2021. január 1-jétől, vagy
bb) a Felügyelet által meghatározott, a ba) alpontban foglaltnál korábbi időponttól, ha a Felügyelet nem találja kielégítőnek a vállalkozás tevékenységének megszüntetése tekintetében elért Felügyelet által meghatározott előrehaladást
alkalmazandók az e törvényben meghatározott szabályok.
(3) A biztosító csak akkor tartozik az (1)–(2) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedések hatálya alá, ha a biztosító:
a) nem egy csoport része, vagy amennyiben az, a csoporthoz tartozó egyetlen vállalkozás sem köt új biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződéseket, és
b) éves jelentést nyújt be a Felügyelet számára a tevékenysége megszüntetése tekintetében elért előrehaladásról, és
c) értesíti a Felügyeletet arról, hogy alkalmazza az átmeneti intézkedéseket.
(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott rendelkezések ellenére a biztosító dönthet úgy, hogy az e törvény rendelkezése szerint végzi a tevékenységét.
(5) A Felügyelet összeállítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedésekkel érintett biztosítók listáját és azt továbbítják a többi tagállam felügyeleti hatóságának.
443. § (1) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel az e törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 1. számú melléklet A) része szerint egyes ágazatokra és kockázatokra megadott engedélyek ágazatok és kockázatok szerinti besorolása megfelel az 1. mellékletben meghatározott ágazatok és kockázatok szerinti besorolásnak.
(2) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 1. számú melléklet A) rész 19. pontjában meghatározott „Temetési biztosítás” ágazatra kiadott engedély az 1. melléklet A) rész 16. pont k) alpontjában meghatározott „egyéb pénzügyi veszteségek” megnevezésű kockázatra megadott engedélynek felel meg.
(3) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 1. számú melléklet A) rész 6. pont b) alpontjában meghatározott „tengeri járművekben bekövetkezett károk” megnevezésű kockázatra megadott engedély az 1. melléklet A) rész 6. pont b) és c) alpontjában meghatározott „tavi hajók” és „tengeri hajók” megnevezésű kockázatra együttesen megadott engedélynek felel meg.
(4) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 2. számú melléklet I–III. pontjaiban meghatározott életbiztosítási ágazatokra kiadott engedély a 2. melléklet 1–3. pontjaiban meghatározott életbiztosítási ágazatokra megadott engedélyeknek felelnek meg.
(5) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 2. számú melléklet IV. pontjában meghatározott „Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás” megnevezésű ágazaton belül a „nyugdíjalapok kezelése” alágazatra kiadott engedély a 2. melléklet 5. pontjában meghatározott életbiztosítási ágazatra megadott engedélynek felel meg.
(6) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 2. számú melléklet V. pontjában meghatározott „Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás” megnevezésű ágazatra kiadott engedély a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott életbiztosítási ágazatra megadott engedélynek felel meg.
(7) A Felügyelet hivatalból indított eljárás keretében az (1)–(6) bekezdésben meghatározott szabályok alapján, az e törvény hatálybalépése előtt kiadott, (1)–(6) bekezdés rendelkezéseivel érintett tevékenységi engedélyek vonatkozásában – 2016. június 1-jéig – új tevékenységi engedélyt ad ki, egyidejűleg a korábban kiadott tevékenységi engedélyeket visszavonja.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott új tevékenységi engedélyt a Felügyelet úgy bocsátja ki, hogy a korábban kiadott tevékenységi engedély (1)–(6) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel nem érintett részeit változatlan tartalommal fenntartja.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott eljárást bizonyítás elrendelése nélkül folytatja le a Felügyelet.
(10) Az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
444. § (1) A 8. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni annál a biztosítónál részvénytársaságnál, amelynél 2015. december 31-én az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja, vagy egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatóság működik, vagy ahol a felügyelőbizottság létrehozása nem volt kötelező.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétel mindaddig alkalmazható, amíg az adott biztosító részvénytársaság alapszabálya nem kerül módosításra.
445. § (1) Az 1996. január 1-je előtt biztosítási és egyéb tevékenységet egyaránt folytató kölcsönös biztosító egyesület biztosítási tevékenységet csak elkülönített számviteli nyilvántartás szerint végezhet.
(2) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatálybalépése előtt alakult kölcsönös biztosító egyesület életbiztosítási ágban nyújtott – az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott – szolgáltatásai ellenértékeként a tag javára történt befizetések – ideértve a munkáltatói hozzájárulást, támogatói adományt is – utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai e törvény hatálybalépését követően megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt. 46–49. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító egyesület esetében a 132. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti kölcsönös biztosító egyesület e rendelkezés szerinti szolgáltatását igénybe vevő tagjai az Öpt. rendelkezései szerint önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapítanak, a pénztár tevékenységi engedélyének megszerzését követően a kölcsönös biztosító egyesület legfelsőbb szerve dönt az e tagokra vonatkozó szerződésállomány átruházásáról és az ezen szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység megszüntetéséről.
(5) Ha a kölcsönös biztosító egyesület legfelsőbb szerve a (4) bekezdés szerint az átruházáshoz hozzájárul, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagok egyéni, illetve szolgáltatási számláján lévő összeget a legfelsőbb szerv döntését követő harminc napon belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott egyéni, illetve szolgáltatási számláján kell jóváírni, a kölcsönös biztosító egyesület fedezeti tartaléka eszközfedezetének az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagokra eső részét pedig a kölcsönös biztosító egyesület a legfelsőbb szerv döntését követő harmincadik napig átadja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére.
(6) Ha a kölcsönös biztosító egyesület tagja a megalapítást követően lép be a (4) bekezdés szerint alapított önkéntes biztosító pénztárba, a tag egyéni, illetve szolgáltatási számláján lévő összeget a tag erre irányuló, a kölcsönös biztosító egyesülethez intézett kérelmét követő harminc napon belül kell jóváírni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott egyéni, illetve szolgáltatási számláján, és ezen időpontig kell a fedezeti tartalék eszközfedezetének arányos részét az (5) bekezdésben foglaltak szerint átadni.
(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.
446. § (1) 2016. január 1-jén élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító jogosult a két ág együttes művelését folytatni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító az élet- és nem-életbiztosítási tevékenységét elkülönített módon úgy kell megszervezni, hogy az életbiztosítási tevékenység elkülönüljön a nem-életbiztosítási tevékenységtől.
(3) Az életbiztosítási szerződések és a nem-életbiztosítási szerződések vonatkozásában nem sérülhet az ügyfelek azon érdeke, hogy az életbiztosításból származó többlethozam az életbiztosítási szerződők javát szolgálja, úgy mintha az életbiztosító kizárólag életbiztosítási tevékenységet folytatna.
(4) A biztosítási ágak (1)–(3) bekezdésben előírt elkülönítésének módját a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) Az (1) bekezdésében meghatározott biztosító köteles – a 101–102. § és a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjére és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendelet alapján – kiszámítani:
a) a minimális tőkeszükségletet az életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységük tekintetében, úgy mintha az érintett vállalkozás csak ezt a tevékenységet végezné, a (9) bekezdésben említett elkülönített elszámolás alapulvételével (a továbbiakban: fiktív életági minimális tőkeszükséglet);
b) a minimális tőkeszükségletet a nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységük tekintetében, úgy mintha az érintett vállalkozás csak ezt a tevékenységet végezné, a (9) bekezdésben említett elkülönített elszámolás alapulvételével (a továbbiakban: fiktív nem-életági minimális tőkeszükséglet).
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító egyenértékű összegű figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-elemekkel fedezi
a) a fiktív életági minimális tőkeszükségletet az életbiztosítási tevékenység tekintetében;
b) a fiktív nem-életági minimális tőkeszükségletet a nem-életbiztosítási tevékenység tekintetében
oly módon, hogy egyik tevékenység tekintetében meghatározott minimális tőkeszükséglet fedezésére szolgáló szavatolótőke-elem nem szolgálhat a másik tevékenység tekintetében meghatározott minimális tőkeszükséglet fedezésére.
(7) Mindaddig, amíg a biztosító a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettséget teljesíti, a szavatolótőke-szükséglete fedezésére felhasználhatja azokat a figyelembe vehető szavatolótőke-elemeket, amelyek így is rendelkezésre állnak az egyik vagy a másik tevékenységre, feltéve, ha ezt a Felügyeletnek bejelenti, megjelölve egyúttal a szavatolótőke-elem áthelyezésének mértékét és indokát.
(8) Ha valamelyik tevékenység tekintetében a figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-elemek összege nem elegendő a (6) bekezdésben meghatározott minimális tőkeszükségletek fedezetére, a Felügyelet a 291. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, továbbá engedélyezheti a 237. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottakat, függetlenül attól, hogy a másik tevékenységre vonatkozóan mulasztás áll-e fenn.
(9) A biztosító a Felügyelet számára teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az az életbiztosításra és a nem-életbiztosításra elkülönítve mutassa be az eredmények forrásait. Minden bevételt, különösen a díjakat, a viszontbiztosítási tevékenységet végzőktől kapott összegeket és a befektetési bevételt és ráfordítást, különösen a biztosítási ügymenettel kapcsolatos ráfordításokat, a biztosítástechnikai tartalékok növelését, a viszontbiztosítási díjakat és a biztosítási tevékenység tekintetében felmerülő működési költségeket eredet szerinti bontásban kell megadni. A két tevékenység közös tételeit a Felügyelet által elfogadott felosztási módszerrel kell kimutatni az elszámolásokban.
A biztosítók elszámolásaik alapján kimutatást készítenek, amelyben világosan meghatározzák a fiktív minimális tőkeszükségleteket fedező figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-elemeket.
(10) A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a biztosító szavatolótőkéje megfelel a 215–218. §-ban és a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló-tőkéjére és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szavatolótőke-követelményeknek.
447. § (1) Az e törvény 134. §-ában és – az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított – az Ebktv. 30/A. §-ában foglalt rendelkezések 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában akkor alkalmazandók, ha a szerződés módosítása a biztosító és a szerződő olyan együttes, kifejezett hozzájárulását igényli, amely az egyének által egyedileg fizetendő biztosítási díj nagyságát vagy az őket megillető szolgáltatás összegét befolyásolja, és az adott módosításhoz szükséges utolsó nyilatkozat megtételére 2012. december 21-ét követően kerül sor.
(2) Az e törvény 134. §-ában és – az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított – az Ebktv. 30/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések módosításának alábbi eseteiben:
a) a biztosítás kockázati terjedelmének megváltoztatása, így különösen a szerződés személyi vagy tárgyi hatályának újabb biztosítottra, vagy újabb biztosított vagyontárgyra való kiterjesztése, a szerződés új biztosítási kockázattal való bővítése, vagy a szerződés személyi vagy tárgyi hatályának egyes biztosítottak, biztosított vagyontárgyak, biztosítási kockázatok vonatkozásában való megszüntetése, illetve az ügyfél által kötelezően bejelentendő, bejelentett vagy közlendő, közölt változásból eredő módosítások eseteiben, ha a szerződés ilyen módosítással nem érintett része változatlan marad,
b) az életbiztosítási szerződés nemi hovatartozástól független befektetési díjrészének és szolgáltatási tartalmának módosítása az életbiztosítási szerződés kockázati biztosítási díjának és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásnak a módosítása nélkül, így különösen a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések befektetési díjrészének vagy szolgáltatásának módosítása,
c) a szerződés biztosítási díjának és szolgáltatásának a szerződésben előre lefektetett módon történő, a nemi hovatartozástól független tényezőkön alapuló módosítása.
(3) Az e törvény 134. §-ában és – az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított – az Ebktv. 30/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 2007. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések esetében.
448. § (1) Az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység e törvény rendelkezéseivel összhangban folytatható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni azon szervezetek vagy személyek szolgáltatási tevékenysége keretében létrejött szerződéses állományára, amelyek 2015. január 1-jéig az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet nem a 4. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott biztosítási tevékenységként végezték.
(3) Üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató azon biztosítókra, amelyek kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul meg, 2016. január 1-jét követően nem kell alkalmazni a 120. §-ban foglalt rendelkezéseket, az általuk kötött szerződésekre a Ptk. életjáradéki szerződésekre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
(4) 2016. január 1-jét követően az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató azon biztosítók esetében, amelyek kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul meg
a) az 57. § (1) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérően – kizárólag üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató biztosító esetén – a vezető aktuárius megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatható;
b) az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott;
c) a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök tekintetében az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka száz százalékban lefedhető ingatlanokkal.
449. § (1) E törvénynek a 149. §-át már megkötött biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell, feltéve, ha az e szerződésekkel érintett szerződők részére a biztosító által küldött értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül az ügyfél nem kifogásolja.
(2) A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására.
450. § (1) A vezető kockázatkezelő és megfelelőségi vezető a 65. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 67. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek első alkalommal 2018. január 1-jétől köteles megfelelni.
(2) A biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyekre vonatkozó, az e törvényben meghatározott feltételeknek csak e törvény hatálybalépését követően foglalkoztatott biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyek kötelesek megfelelni.
(3) E törvény hatálybalépését követő tíz évig
a) az 57. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az az aktuáriusi szakmai gyakorlat,
b) az 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat,
c) a 61. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat,
d) a 63. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat,
e) a 65. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a kockázatkezelői szakmai gyakorlat,
f) a 67. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a biztosításszakmai jogi, közgazdasági gyakorlat vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat
is elfogadható, amelyet szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, továbbá biztosítási szaktanácsadónál az érintett személy szerzett, feltéve, ha az a)–f) pontban meghatározott szakmai gyakorlat időtartamára és a szakmai gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb feltételek fennállnak.
(4) E törvény hatálybalépését követő tíz évig a 389. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában és a 400. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai követelményként elfogadható, ha az érintett személy
a) legalább három évig biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy
b) szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, továbbá biztosítási szaktanácsadónál legalább ötéves biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,
feltéve, ha a szakmai gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb feltételek fennállnak.
(5) E törvény hatálybalépését követő tíz évig a 395. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként elfogadható, ha az érintett személy
a) legalább öt évig biztosítási szaktanácsadóként működött,
b) szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy
c) szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, továbbá biztosítási szaktanácsadónál legalább ötéves biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik
feltéve, ha a szakmai gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb feltételek fennállnak.
451. § A 129. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzoltásban, műszaki mentésben részt vevő tagjaira vonatkozóan élet- és balesetbiztosítási szerződés kötésére vonatkozó kötelezettségre.
452. § (1) Nem sérülhet a biztosított többlethozam-visszajuttatással kapcsolatos jogosultsága a 2016. január 1-jét megelőzően kötött olyan életbiztosítási szerződések vonatkozásában, amely alapján a biztosítottat többlethozam-visszajuttatás illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződések esetén a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát kell visszajuttatni, amely visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben foglaltaknál.
453. § Ez a törvény
1. a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról szóló 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
2. az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra vonatkozó megállapodás végrehajtásáról szóló 1991. június 20-i 91/371/EGK tanácsi irányelvnek,
3. a biztosítási közvetítésről szóló 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
4. a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvnek,
5. a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
6. a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
7. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
8. a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
454. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény
a) 1. § (3) bekezdésében a „biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt” szövegrész helyébe a „biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt”,
b) 18. § (1) bekezdésében a „Bit. 83. §-ában” szövegrész helyébe a „Bit. 53. §-ában”,
c) 18. § (2) bekezdésében a „Bit. 83. és 91. §-ától eltérően” szövegrész helyébe a „Bit. 53. § (4)–(5) bekezdésétől, az 54. §-ától és a 69. §-ától eltérően”,
d) 25. § (2) bekezdésében a „Bit. 157. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Bit. 138. § (1) bekezdésében”,
e) 25. § (5) bekezdésében a „Bit. 116. § (1) bekezdésnek” szövegrész helyébe a „Bit. 74. §-ának”
szöveg lép.
455. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„23. biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom, továbbá a XIX/B. Fejezet alkalmazásában biztosítónak tekintendő a Bit.-ben meghatározott harmadik országbeli biztosító is,”
456. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 163. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság felé történő adatszolgáltatás az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.”
(2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 161. §-át követően a következő alcímmel, és 161/A–161/C. §-sal egészül ki:
„A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
161/A. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
(3) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(4) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(5) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti:
a) a (4) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat;
b) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és
c) a károsodott vagyontárgy vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
(6) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. számú melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
(12) Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
161/B. § (1) A biztosítók – az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza
a) a szerződő személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és
d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.
(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.
(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.
(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.
(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 157. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.
(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.
(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.
(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.
(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.
(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
161/C. § (1) A 161/B. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 161/B. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.
(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.”
(3) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény a következő 226/E. §-sal egészül ki:
„226/E. § (1) A biztosító felszámolása esetén azok a hitelezők, amelyeknek a biztosítási szerződésből eredő követelését a biztosító viszontbiztosította, az adott viszontbiztosítási szerződés vagy szerződések vonatkozásában megszerzik a felszámolás alatt álló biztosító viszontbiztosítóval szembeni jogait a felszámoló által elismert hitelezői igényük erejéig.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező jogszerzése a hitelezői igénye elismert követelésként történő visszaigazolásával következik be, ezt követően a viszontbiztosítóval szembeni jogok az (1) bekezdésben meghatározott hitelezőt és a biztosítót egyetemlegesen illetik meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező a felszámoló által elismert hitelezői igénye erejéig – a viszontbiztosítási szerződés erre vonatkozó kikötésétől függetlenül – saját lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban is pert indíthat a viszontbiztosítóval szemben.
(4) Ha a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója kéri, az (1) bekezdésben meghatározott hitelező a biztosító igényét is köteles érvényesíteni a viszontbiztosítóval szemben, az igény érvényesítését azonban az ezzel kapcsolatos költségek felszámoló általi megelőlegezésétől teheti függővé.
(5) A per eredményeként befolyt összegből először az (1) bekezdésben meghatározott – a viszontbiztosítóval szemben az adott pert megindító – hitelező igényét kell kielégíteni.
(6) Ha a viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosító teljesít, a felszámolás alatt álló biztosítóhoz befolyó összegek külön kezelendők és azok kizárólag az adott viszontbiztosítással fedezett biztosítási szerződések alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére használhatók fel.”
(4) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény a következő 231/G. §-sal egészül ki:
„231/G. § Az e törvénynek – a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény által megállapított – 226/E. §-át a már folyamatban lévő felszámolási eljárásokra is alkalmazni kell.”
(5) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény a következő 231/H–231/J. §-sal egészül ki:
„231/H. § (1) A Felügyelet 2015. április 1-jétől ellátja
a) a teljes vagy részleges belső modell alkalmazásához,
b) a standard modellen belül a biztosító specifikus elemek alkalmazásához,
c) a kiegészítő szavatolótőke meghatározásához,
d) a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 97. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében a szavatolótőke-elemek szintekre való besorolása céljából meghatározott felsorolásban nem szereplő szavatolótőke-elem értékeléséhez és besorolásához szükséges engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos feladatokat.
(2) A teljes vagy részleges belső modell alkalmazására vonatkozó kérelem elbírálására az ügyintézési határidő hat hónap.
(3) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások lefolytatása során a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok alapján, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 86. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjában és az f)–i) pontjában, a 99. cikkében, a 111. cikk (1) bekezdés a)–q) pontjában és a 127. cikkében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt alkalmazva jár el.
231/I. § (1) A Felügyelet 2015. április 1-jétől ellátja a különleges célú gazdasági egység létrehozásához szükséges engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos feladatokat.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások lefolytatása során – a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 211. cikk (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt alkalmazva – a különleges célú gazdasági egységek létrehozásáról és működéséről szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok alapján jár el.
(3) E § alkalmazásában különleges célú gazdasági egység: olyan biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minősülő vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból származó bevételből vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által.
231/J. § (1) A Felügyelet 2015. április 1-jétől ellátja
a) a csoportfelügyelet szintjének és hatáskörének megállapítására,
b) a csoportfelügyeleti hatóság azonosítására,
c) a felügyeleti kollégium létrehozására
vonatkozó felügyeleti feladatokat.
(2) A Felügyelet 2015. április 1-jétől ellátja
a) a részesedés levonására irányuló eljárással,
b) a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítási módszere kiválasztásának meghatározásához kapcsolódó eljárásokkal,
c) az egyenértékűség meghatározásához kapcsolódó eljárásokkal,
d) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan
da) a szavatolótőke-szükséglet meghatározásával és a
db) a szavatolótőke és a minimális tőkeszükséglet nem teljesítésével,
összefüggő engedélyezési eljárásokkal,
e) az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatokkal kapcsolatos egyenértékűség hiányával és az ilyen anyavállalatokkal kapcsolatos szintekkel összefüggő eljárásokkal
kapcsolatos feladatokat.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott felügyeleti feladatok és eljárások során a Felügyelet a csoportfelügyelettel kapcsolatos átmeneti felügyeleti feladatokról szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok alapján jár el.”
(6) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 234. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„c) a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjére és biztosítástechnikai tartalékaira vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(7) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 234. §-a a következő e)–f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„e) a különleges célú gazdasági egységek létrehozására és működésére vonatkozó részletes szabályokat,
f) a 231/J. §-ban meghatározott, a csoportfelügyelettel kapcsolatos átmeneti felügyeleti feladatokra vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
(8) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 12. számú melléklete a következő 38. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„38. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,”
457. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64/C. § (1) bekezdésében a „biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 231/B. §-ában” szövegrész helyébe a „biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 447. §-ában” szöveg lép.
458. § A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában az „a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.)” szövegrész helyébe az „a biztosítási tevékenységről szóló törvény” szöveg lép.
459. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (4) bekezdés b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Nem tartozik e törvény hatálya alá]
„b) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott ügynök és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet folytató személy;
c) a Bit.-ben meghatározott többes ügynök és alkusz a Bit. 1. melléklet A) része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során;
d) a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. melléklet A) része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1. melléklet A) része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó és a 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejű végzésére engedéllyel rendelkező biztosító a nem-életbiztosítási tevékenysége tekintetében;”
(2) A Pmt. 11. § (3) bekezdésében, a 11/A. § (2) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdés a) pontjában a „2. számú melléklete” szövegrész helyébe a „2. melléklete” szöveg lép.
460. § A Bszt. 31. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha]
„b) a hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét, az alapkezelő Tpt. 229. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,”
461. § (1) A Gfbt. 3. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;”
(2) A Gfbt. 22. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36. § (11)–(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.”
(3) A Gfbt. 36. §-a a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Kártalanítási Számla kezelőjét a 33. §-ban és a (8) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultság – a (12) bekezdésben meghatározott időtartamban és feltételek szerint – nem illeti meg az olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés vonatkozásában, amely azért szűnt meg, mert a biztosító ellen felszámolási eljárás indult.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott jogosultság azon káreseményből eredő követelés vonatkozásában nem illeti meg a Kártalanítási Számla kezelőjét, amely a felszámolás kezdő időpontjának napjától az azt követő hatvanadik nap végéig bekövetkezett. Azon felszámolás alatt álló biztosító esetén, amely Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezik és Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében végezte a tevékenységét, a hatvannapos időtartam a felszámolásról szóló döntés Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a 11. melléklet A) részében meghatározott nyomtatványban megjelölt döntés jogerőre emelkedésének a napján kezdődik.”
(4) A Gfbt. 56/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A biztosítástechnikai tartalékok képzésére alkalmazni kell a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben a számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó rendelkezéseket, azzal, hogy ahol e rendelet biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységet kell érteni.”
(5) A Gfbt. 57/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kártalanítási Alap kezelőjét megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés vonatkozásában a felszámolás alatt álló biztosítót – a felszámolás elrendelését megelőzően – illették meg, illetve terhelték, továbbá az Alap kezelője megtérítést követelhet a felszámolás alatt álló biztosítótól.”
(6) A Gfbt.
a) 3. § 3. pontjában a „biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben” szövegrész helyébe a „biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben”,
b) 26. § (3) bekezdésében a „hat hónapig” szövegrész helyébe az „egy évig”,
c) 56. § (4) bekezdésében a „Bit. 83. § (3) és (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Bit. 53. § (4)–(5) bekezdésében és 54. §-ában”,
d) 56/B. § (6) bekezdés a) pontjában a „Bit. 86. § (1) bekezdés a)–d) pontjában” szövegrész helyébe a „Bit. 57. § (1) bekezdés a)–d) pontjában”,
e) 56/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „Bit. 87. § (1) bekezdés a)–e) pontjában” szövegrész helyébe a „Bit. 59. § (1) bekezdés a)–e) pontjában”,
f) 56/B. § (6) bekezdés c) pontjában a „Bit. 88. § (1) bekezdés a)–e) pontjában” szövegrész helyébe a „Bit. 61. § (1) bekezdés a)–e) pontjában”,
g) 56/B. § (6) bekezdés d) pontjában a „Bit. 89. § (2) bekezdés a)–d) pontjában” szövegrész helyébe a „Bit. 63. § (2) bekezdés a)–d) pontjában”,
h) 56/B. § (7) bekezdésében a „Bit. 86. § (1) bekezdés b) pontjában, a Bit. 87. § (1) bekezdés c) pontjában, a Bit. 88. § (1) bekezdés c) pontjában és a Bit. 89. § (2) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „Bit. 57. § (1) bekezdés b) pontjában, 59. § (1) bekezdés c) pontjában, 61. § (1) bekezdés c) pontjában és 63. § (2) bekezdés b) pontjában”,
i) 56/F. §-ában a „Bit. 143. §-ában meghatározott eszköznyilvántartás” szövegrész helyébe a „Bit. 6. mellékletében meghatározott csoportosítás szerinti külön eszköznyilvántartás”,
j) 56/I. § (9) bekezdésében a „Bit. 78. §-ában” szövegrész helyébe a „Bit. 212. §-ában”,
k) 56/K. § (2) bekezdésében a „Bit. 132. § (2) és (3) bekezdését, 134–140. §-át és 142. §-át” szövegrész helyébe a „Bit. 220. § (2)–(4) bekezdését, 222–227. §-át és 229. §-át”,
l) 56/L. § (1) bekezdésében a „Bit. 134. §-ában foglalt csoportosítás” szövegrész helyébe a „Bit. 6. mellékletében meghatározott csoportosítás”,
m) 57/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „Bit. 157. § (1), (5), (6) bekezdése és 157/A. §-a alapján” szövegrész helyébe a „Bit. 138. § (1), (5), (6) bekezdése és 139. §-a alapján”,
n) 57/C. § (2) bekezdésben a „Bit. 160. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Bit. 141. § (1) és (2) bekezdésében”,
o) 57/D. § (2) bekezdésében a „Bit. 167/B. § (1)–(7) bekezdésében és (9)–(15) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Bit. 159. § (1)–(7) bekezdésében és (9)–(15) bekezdésében”
szöveg lép.
462. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény
a) 1. § 1. pontjában a „biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény” szövegrész helyébe a „biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény”,
b) 1. § 4. pontjában az „1. számú melléklete” szövegrész helyébe az „1. melléklete”,
