c) 1. § 5. pontjában az „1. számú melléklete” szövegrész helyébe az „1. melléklete”,
d) 1. § 6. pontjában az „1. számú melléklete” szövegrész helyébe az „1. melléklete”,
e) 2. §-ában a „Bit. 3. § (1) bekezdés 36. pont b) alpontja” szövegrész helyébe a „Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont b) alpontja”
szöveg lép.
463. § (1) Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 4. § (5) bekezdés 1. pont b) alpontjában a „biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/C. §-a szerinti” szövegrész helyébe a „biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 148. §-a szerinti” szöveg lép.
(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 1. számú melléklet 4. pontjában a „2003. évi LX. törvény a biztosítókról és biztosítási tevékenységről” szövegrész helyébe a „a biztosítási tevékenységről szóló törvény” szöveg lép.
464. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 62. § j) pontjában a „biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény Nyolcadik rész III. fejezetében” szövegrész helyébe a „biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény XXV. fejezetében” szöveg lép.
465. § (1) A Hpt. a következő 204/A. §-sal egészül ki:
„204/A. § (1) A Felügyelet a közvetítői hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről.
(2) A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.
(3) A képző és vizsgáztató szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,
c) a nyilvántartási számot,
d) az intézményi kódot,
e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,
f) az aláíró személy nevét és személyi kódját, és
g) a nyilvántartásba vétel időpontját.
(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző és vizsgáztató szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.
(5) Ha a Felügyelet a szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.
(6) A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet
a) az aláíró személyekről;
b) az oktatóról;
c) a hatósági vizsgára jelentkező személyekről; és
d) a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).
(7) A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:
a) a nevét és születési nevét;
b) az anyja nevét;
c) a születési helyét és idejét;
d) a lakcímét;
e) a személyi kódját; és
f) vizsgabiztos esetén a nyilvántartási számát, a kijelölés visszavonásának a tényét és időpontját.
(8) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben az (1) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.
(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.
(10) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.”
(2) A Hpt. 7. § (3) bekezdés b) pontjában a „biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.)” szövegrész helyébe a „biztosítási tevékenységről szóló törvényben” szöveg lép.
466. § (1) Hatályát veszti:
a) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény,
b) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény.
(2) Hatályát veszti
a) az Öpt. 1. § (3) bekezdésében a „biztosítókról és a” szövegrész, továbbá a „2003. évi LX.” szövegrész,
b) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. § (3) bekezdésében a „biztosítókról és a” szövegrész, továbbá a „2003. évi LX.” szövegrész,
c) a Tpt. 1. számú melléklet 3. pontjában a „biztosítókról és a” szövegrész, továbbá a „2003. évi LX.” szövegrész,
d) a Bszt. 1. melléklet 3. pontjában a „biztosítókról és a” szövegrész, továbbá a „2003. évi LX.” szövegrész,
e) a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában az „a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 29. pontja és 5. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jelzáloghitelezést és” szövegrész.
(3) Hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
a) 91/Q. §-a, az azt megelőző „Saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer” alcím címe és a Harmadik rész VI. Fejezete,
b) 231/D. § (2) bekezdésében az „– e rendelkezés hatálybalépését megelőzően –” szövegrész.
467. § Nem lép hatályba az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 35. §-a.
1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket):
a) meghatározott összegű szolgáltatások;
b) kártérítési jellegű szolgáltatások;
c) kombinált (meghatározott összegű és kártérítési jellegű) szolgáltatások;
d) utasok sérülése esetén nyújtott szolgáltatások.
2. Betegség
a) meghatározott összegű szolgáltatások;
b) kártérítési jellegű szolgáltatások;
c) kombinált (meghatározott összegű és kártérítési jellegű) szolgáltatások.
3. Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével)
A következő járművek minden károsodása vagy vesztesége:
a) szárazföldi gépjárművek;
b) nem gépi meghajtású szárazföldi járművek.
4. Sínpályához kötött járművek
A sínpályához kötött járművek minden károsodása vagy vesztesége.
5. Légi járművek
Légi járművek minden károsodása vagy vesztesége.
6. Hajók (tengeri, tavi, folyami vagy csatornán használt járművek)
A következő járművek minden károsodása vagy vesztesége:
a) a folyami és csatornán használt hajók;
b) a tavi hajók;
c) a tengeri hajók.
7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)
A szállítmány vagy poggyászok minden károsodása vagy vesztesége, tekintet nélkül a szállítás módjára.
8. Tűz és elemi károk
A vagyontárgy – ide nem értve a 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatokban szereplő vagyontárgyakat – minden károsodása vagy vesztesége a következők miatt:
a) tűz;
b) robbanás;
c) vihar;
d) viharon kívüli egyéb elemi kár;
e) atomenergia;
f) földcsuszamlás, talajsüllyedés és földrengés.
9. Egyéb vagyoni kár
A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett olyan kár vagy veszteség, amelyet jégeső vagy fagy, valamint bármilyen más, a 8. ágazatba nem tartozó esemény okozott (pl. lopás).
10. Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség
A szárazföldi járművek használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.
11. Légi járművekkel kapcsolatos felelősség
A légi járművek használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét.
12. Hajókkal kapcsolatos felelősség (tengeri, tavi, folyami és csatornán használt vízi járművek)
Hajók és más vízi járművek tengeren, tavon, folyamon vagy csatornán való használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét.
13. Általános felelősség
Minden egyéb felelősség a 10., 11. és 12. ágazatban említetteken kívül.
14. Hitel:
a) általános fizetésképtelenség;
b) exporthitel;
c) részletfizetési hitel;
d) jelzáloghitel;
e) mezőgazdasági hitel.
15. Kezesség és garancia:
a) közvetlen kezesség, garancia;
b) közvetett kezesség, garancia.
16. Különböző pénzügyi veszteségek:
a) foglalkoztatással összefüggő kockázatok;
b) a jövedelem elégtelensége (általános);
c) rossz időjárás;
d) nyereségkiesés;
e) folyó általános költségek;
f) előre nem látható üzleti többletköltségek;
g) piaci érték vesztesége;
h) bérleti díj- vagy bevételkiesés;
i) egyéb – eddig említettektől eltérő – közvetett üzleti veszteségek;
j) egyéb nem üzleti pénzügyi veszteségek;
k) egyéb pénzügyi veszteségek.
17. Jogvédelem
Jogi költségek és perköltségek.
18. Segítségnyújtás
Ha az engedély egyszerre érvényes
a) az 1. és 2. ágazatokra, akkor a „Baleset és betegség” vagy „Egészségbiztosítás”,
b) az 1. d), 3., 7. és 10. ágazatokra, akkor a „Gépjármű-biztosítás”,
c) az 1. d), 4., 6., 7. és 12. ágazatokra, akkor a „Tengeri-szállítmányozási biztosítás”,
d) az 1. a), 5., 7. és 11. ágazatokra, akkor a „Légi biztosítás”,
e) a 8. és 9. ágazatokra, akkor a „Tűz- és egyéb vagyoni károk”,
f) a 10., 11., 12. és 13. ágazatokra, akkor a „Felelősség”,
g) a 14. és 15. ágazatokra, akkor a „Hitel és kezesség”
elnevezést kell használni.
A különböző biztosítási ágazatokba besorolt kockázatok minden egyéb kombinációjánál a Felügyelet által jóváhagyott elnevezést kell használni. A Felügyelet az általa jóváhagyott elnevezésről értesíti az Európai Bizottságot.
1. Az alábbi életbiztosítási tevékenységek, a 2. és 3. pontban meghatározottak kivételével:
a) életbiztosítás, azaz a meghatározott tartam elérésére szóló biztosítás, a halál esetére szóló biztosítás, a meghatározott tartam elérésére vagy az azt megelőző elhalálozás esetére szóló biztosítás, a díj-visszatérítéses életbiztosítás;
b) életjáradékok;
c) az életbiztosítással kapcsolatban kötött kiegészítő biztosítás, különösen a személyi sérülés esetére szóló, a munkaképtelenséget is magában foglaló biztosítás, a baleset miatti elhalálozás esetére szóló biztosítás, valamint a balesetből vagy betegségből származó rokkantság esetére szóló biztosítás.
2. Házassági biztosítás, születési biztosítás
3. Az 1. pont a) és b) alpontjában említett olyan biztosítás, amely befektetési egységekhez kötött.
4. Tőkésítési ügyletek (biztosítási megtakarítások), kockázati elemet nem tartalmazó ügyletek, amennyiben biztosításmatematikai számítások alapján a biztosító előre megállapodott egyszeri vagy időszakos befizetések ellenében meghatározott időpontokra és összegre szóló fizetési kötelezettségeket vállal.
5. Csoportos nyugdíjalapok kezelése:
a) Csoportos nyugdíjalapok kezelése, amibe a befektetések kezelése is beletartozik, különösen olyan szervezet tartalékokat képviselő eszközeinek kezelése, amelyek elhalálozás vagy túlélés, illetve valamely tevékenységgel való felhagyás, vagy annak korlátozása esetén teljesítenek kifizetéseket.
b) Az a) alpontban említett műveletek, amennyiben ezekhez a tőke értékmegőrzésére, vagy egy minimális kamat fizetésére vonatkozó biztosítás kapcsolódik.
6. Az emberi élet hosszához kapcsolódó ügyletek, amelyeket a társadalombiztosítási jogszabályok előírnak, vagy amelyekről azok rendelkeznek, amennyiben azokat saját kockázatukra életbiztosítók végzik vagy irányítják az arra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.
A biztosítási termékekhez olyan terméktervet kell készíteni, amely a következőket tartalmazza:
1. A biztosítási szerződési feltételeket
2. A díjkalkulációt
A díjkalkulációnak a következők egyértelmű és részletes leírását kell tartalmaznia:
2.1. Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén
2.1.1. az alkalmazott halandósági táblázatokat,
2.1.2. a díj számításának módját, a díjtáblázatokat,
2.1.3. az életbiztosítási díjtartalék számítási módszerét,
2.1.4. a díjmentes leszállítás számításának módját,
2.1.5. a visszavásárlási összeg meghatározásának módját,
2.1.6. a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és visszajuttatásának mértékét és módját.
2.2. A nem-életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén
2.2.1. kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat,
2.2.2. a díjkalkulációs elv leírását,
2.2.3. a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását, beleértve a díjtáblázatokat is.
2.3. Az esetleges értékkövetés módszerét.
A 2.2. alponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció utólagos ellenőrzését szolgáló adatgyűjtésbe vont adatok körét is.
3. Kiegészítő adatokat
A kiegészítő adatoknak 3 évre előre becsülve – évenkénti bontásban – a következőket kell tartalmazniuk:
3.1. a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat,
3.2. a termék várható költségfelhasználását: a szerzési, a kárrendezési, az igazgatási költségeket,
3.3. a várható díjbevételt,
3.4. a biztosítási esemény alapján várható kifizetéseket.
A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
1. a biztosítási időszakot és tartamot;
2. a kockázatviselés kezdetét;
3. a biztosítási eseményt;
4. a díjfizetés, díjmódosítás módját, idejét, lehetőségét az alapbiztosításra és a kiegészítő kockázatokra, továbbá arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a biztosításközvetítő jogosult-e, és ha igen, akkor milyen korlátozásokkal az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá jogosult-e a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni;
5. a biztosító szolgáltatásait, azok teljesítésének módját, idejét és a választható lehetőségeket;
6. a szerződés megszűnésének eseteit;
7. a szerződésfelmondás feltételeit;
8. a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat;
9. az értékkövetés módját, mértékét;
10. a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját;
11. a 159. § (1) bekezdésre vonatkozó tájékoztatást, továbbá a panasz – annak jellege szerint – a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét, illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről;
12. harmadik országbeli biztosító fióktelepével kötött szerződés esetén azt, hogy jogvita esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával, továbbá az eljárás nyelvének meghatározását;
13. azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait, a 134–142. §, a 146–151. § rendelkezései alapján továbbíthatja;
14. a szerződés jogának, illetve az alkalmazandó jognak a megjelölését;
15. kölcsönös biztosító egyesületeknél a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség előírását, illetve a szolgáltatás csökkentése tekintetében a szabályzatra való hivatkozást;
16. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő kölcsönös biztosító egyesület esetében a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség tekintetében a szabályzatra való hivatkozást;
17. életbiztosítás esetén a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat;
18. életbiztosítási szerződés esetén mekkora és milyen jogcímen merül fel az a költség, amit a biztosító a szerződő által befizetett első vagy egyszeri díjból a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén visszatart;
19. életbiztosítási szerződés esetén a biztosító vállal-e tőke-, illetve hozamgaranciát;
20. befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 127. §-ban meghatározott eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat.
B) Az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma:
1. Annak rövid indokolása, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az adott
a) szolgáltatású,
b) tartamú, és
c) biztosítási összegű
biztosítás megkötésére tesznek javaslatot.
2. Annak bemutatása a 3. pontban meghatározott módon, hogy a megkötni javasolt életbiztosítás tartama alatt – 1. és 2. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetében a tartam végéig, illetve határozatlan tartamú biztosítás esetén legalább 20 évig, 3. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetén a tartam végéig, de legfeljebb 5 évig, feltéve, hogy a biztosítási szerződés a visszavásárlást, illetve a díjmentes leszállítást lehetővé teszi – minden évre nézve a biztosítási év első napján mekkora az adott biztosítási szerződésre:
a) a visszavásárlási érték,
b) a díjmentes leszállítás értéke.
3. A visszavásárlási, illetve a díjmentes leszállítási érték meghatározásánál az alábbiak szerint kell eljárni:
3.1. A szerződő figyelmét fel kell hívni, hogy az alábbi pontokban foglaltak szerint bemutatott adatok – figyelemmel arra, hogy részben feltételezéseken alapulnak – tájékoztató jellegűek.
3.2. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy a befektetett egységek értéke csökkenhet, illetve növekedhet. Ezzel összefüggésben tájékoztatni kell az ügyfelet arról is, hogy a biztosítási szerződésben rögzített tőkegarancia vagy tőke- és hozamgaranciára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően az egységek értékének változásából eredő kockázatot ki viseli.
3.3. Rendszeres díjas biztosítás esetén a biztosítási év elején a díjfizetés időpontja előtti állapotot kell figyelembe venni.
3.4. Azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a biztosítás főbb jellemzői (biztosítási díj, biztosítási összeg, különböző elvonások stb.) a tartam során nem változnak, kivéve a szerződésben előre meghatározott változást.
3.5. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a 3.4. pontban foglaltak figyelembevételén túl azzal a feltételezéssel is élni kell, hogy a befektetett egységek értéke nem változik. Amennyiben a biztosító tőkegaranciát vagy tőke- és hozamgaranciát vállal, a visszavásárlási értéket ennek figyelembevételével kell megállapítani.
3.6. Technikai kamatlábbal nem rendelkező, az 1. és 2. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetén – értelemszerű módosításokkal – a 3.5. pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.
2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a minősített befolyás mértékét.
3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, vagy gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.
A számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközei:
A) befektetések
a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt megtestesítő pénzpiaci és befektetési eszközök,
b) kölcsönök,
c) részvények, részesedési viszonyt megtestesítő változó hozamú egyéb értékpapírok, illetve egyéb részesedések,
d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok,
e) ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok;
B) követelések
f) követelések a viszontbiztosítótól, ideértve a viszontbiztosításba adott kockázatokra a viszontbiztosító által megképzett számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is,
g) letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett biztosítási ügyletekből származó követelések,
h) a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekből származó, az ügyfelekkel és a biztosításközvetítőkkel szembeni 3 hónapnál nem régebbi követelések,
i) biztosítási kötvénykölcsön,
j) adó-visszatérítések,
k) visszkereseti követelés;
C) egyéb eszközök
l) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett értékben,
m) pénzforgalmi számlán és a pénztárban lévő pénzkészlet, valamint a hitelintézeti betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét (követelés),
n) elhatárolt kamatok, bérleti díjak,
o) elhatárolt szerzési költségek;
D) egyéb követelések
p) különleges célú gazdasági eszközökből származó követelések.
1. Baleset- és betegségbiztosítás (I. melléklet A) rész 1. és 2. ágazat),
2. Gépjármű-biztosítás (I. melléklet A) rész 3., 7. és 10. ágazat [a 10. ágazatra vonatkozó számadatokat a – fuvarozói felelősségbiztosítás kivételével – külön kell megadni]),
3. Tűz- és egyéb vagyoni kár (I. melléklet A) rész 8. és 9. ágazat),
4. Légi, tengeri és fuvarozási biztosítás (I. melléklet A) rész 4., 5., 6., 7., 11. és 12. ágazat),
5. Általános felelősségbiztosítás (I. melléklet A) rész 13. ágazat),
6. Hitel- és kezességbiztosítás (I. melléklet A) rész 14. és 15. ágazat),
7. Egyéb ágazatok (I. melléklet A) rész 16., 17. és 18. ágazat).
Azt a pénznemet, amelyben a biztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a mindenkori devizajogszabályoknak megfelelően a következő rendelkezések alapján kell meghatározni:
1. Ha a szerződésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben fejezték ki, akkor a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a biztosító kötelezettségeit ebben a pénznemben fennállónak kell tekinteni.
2. A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az 1. pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni.
3. Nem-életbiztosítások esetében, ha egy szerződés által nyújtott fedezet semmilyen devizában sincs kifejezve, úgy a biztosító kötelezettségei annak az országnak a hivatalos fizetőeszközében értendők, amelyben a kockázat felmerül.
4. Nem-életbiztosítások esetén a 2. pontban foglalt szabálytól eltérően, abban az esetben, ha adott szerződés esetében valószínűsíthető, hogy a kötelezettségek teljesítésének pénzneme meg fog egyezni a díjfizetés pénznemével, a biztosító választhatja azt a lehetőséget, hogy ezeket a kötelezettségeket a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a díjfizetés pénznemében tartja nyilván. A 2. pontban foglalt főszabálytól való eltérésről és annak indokairól a biztosítónak a Felügyeletet tájékoztatnia kell.
5. Nem-életbiztosítások esetében, ha a biztosítónak egy olyan biztosítási eseményt jelentenek be, amelyet a fenti szabályok alkalmazásától eltérő, más pénznemben kell rendezni, úgy a biztosító kötelezettségei ebben a pénznemben kifejezettnek tekintendők, mindenekelőtt abban a pénznemben, amely a biztosító által fizetendő kártérítés bírósági ítéleten vagy a biztosító és a szerződő közötti megállapodáson alapszik.
6. Nem-életbiztosítások esetében, ha a biztosító egy szerződéshez kapcsolódó jövőbeli kárkifizetésének pénznemét a biztosító meg tudja becsülni, de ez eltér attól a pénznemtől, amit a fenti eljárások szerint alkalmaznia kellene, a biztosító alkalmazhatja az általa becsült, kárkifizetésre vonatkozó pénznemet a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából. A Felügyeletet az eltérésről és annak indoklásáról tájékoztatnia kell.
7. A biztosító mentesülhet a 2. pontban előírt kötelezettség alól, ha annak végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más pénznemekben lévő eszközeinek 7 százalékát meg nem haladó eszközt tartani.
1. Ügynöki tevékenységet az a természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a) biztosításközvetítő szakképesítéssel;
b) függő biztosításközvetítői szakképesítéssel;
c) független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy
d) biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.
2. Ha az ügynök kizárólag az 1. melléklet A) részének 17. pontjában foglalt Jogvédelem biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi, akkor rendelkeznie kell
a) biztosításközvetítő szakképesítéssel;
b) jogvédelmi biztosításközvetítő szakképesítésével;
c) függő biztosításközvetítői szakképesítéssel;
d) független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy
e) biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.
3. A többes ügynöki és alkuszi tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik
a) biztosításközvetítő szakképesítéssel;
b) független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy
c) biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.
1. Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért teljesítmény bemutatásához és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.
2. A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára hozzáférhetővé kell tenni.
3. A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.
4. A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.
5. A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.
6. A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába.
7. A kereskedésnapi elszámolás elvét kell alkalmazni.
8. A portfólió hozamának számításakor – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – havi tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.
9. A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni.
10. Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.
11. Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.
12. Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.
13. A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.
14. A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót figyelembe kell venni.
15. Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektető által a portfóliókezelési tevékenységet végzőnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat figyelembe véve számítják-e.
16. Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából fontos lehet.
17. A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.
18. Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió hozama bemutatásra kerül.
19. A befektetési alapkezelési és portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg öt évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől – a naptári éveknek megfelelő bontásban – kell bemutatni.
Decision to open winding-up proceedings in respect of (name of the insurance undertaking) Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított felszámolási eljárás megindításáról
Publication made in accordance with Article 280 of Directive 2009/138/EC of the European Parliament and of the Council of 25 November 2009 on the taking-up and pursuit of the business of Insurance and Reinsurance (Solvency II).
A közzététel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel összhangban készült.
| Insurance undertaking Biztosító | (Angolul és magyarul: Cég elnevezése és rövidített elnevezése, székhelye) | |
| Date, entry into force and nature of the decision A határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása | (Angolul és magyarul: a határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása) | |
| Competent authorities Illetékes hatóságok | (Angolul és magyarul: Bíróság elnevezése és címe) | |
| Supervisory authority Felügyeleti hatóság | (Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe) | |
| Liquidator appointed Kijelölt felszámoló | (Angolul és magyarul: Felszámoló elnevezése, székhelye, elérhetőségi adatai) | |
| Applicable law Alkalmazandó jog | [Angolul és magyarul: Ország megnevezése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés(ek)] |
A 191. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató esetén alkalmazandó címek az alábbiak:
(bg) «Покана за предявяванена вземане. Спазете срока»
(es) «Convocatoria para la presentación de créditos. Plazos aplicables»
(cs) «Výzva k přihlášení pohledávky. Závazné lhůty»
(da) «Opfordring til anmeldelse af fordringer. Vær opmærksom på fristerne»
(de) «Aufforderung zur Anmeldung einer Forderung. Etwaige Fristen beachten!»
(et) «Nõude esitamise kutse. Järgitavad tähtajad»
(el) «Προ’σκληση για αναγγελι’α απαιτη’σεως. Προσοχή’ στις προθεσμι’ες»
(en) «Invitation to lodge a claim. Time limits to be observed»
(fr) «Invitation à produire une créance. Délais à respecter»
(it) «Invito alľinsinuazione di un cedito. Termine da osservare»
(lv) «Uzaicinājums iesniegt prasïjumu. Termini, kas jāievēro»
(It) «Kvietimas pateikti reikalavimą. Privalomieji terminai»
(hu) «Felhívás követelés bejelentésére. Betartandó határidők»
(mt) «Stedina għal preżentazzjoni ta’ talba. Limiti taż-żmien li għandhom jiġu osservati»
(nl) «Oproep tot indiening van schuldvorderingen. In acht te nemen termijnen»
(pl) «Wezwanie do zgłoszenia wierzytelności. Przestrzegać terminów»
(pt) «Aviso de reclamação de créditos. Prazos legais a observar»
(ro) «Invitaţie de a prezenta o creanţă; termene ce trebuie respectate»
(sk) «Výzva na prihlásenie pohľadávky. Je potrebné dodržať stanovené termíny»
(sl) «Poziv k prijavi terjatve. Roki, ki jih je treba upoštevati!»
(fi) «Kehotus saatavan ilmoittamiseen. Noudatettavat määräajat»
(sv) «Anmodan att anmäla fordran. Tidsfrister att iaktta»
1. Az eszközalap létrehozásának célja, azon piaci folyamatok ismertetése, melyek kihasználására létrehozták
2. Az a minimális befektetési időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfóliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján várhatóan – realizálódik
3. A megcélzott ügyfélkör
4. Az eszközalap devizaneme, a befektetések földrajzi és szektoriális kitettsége
5. Azon főbb eszközcsoportok megnevezése a piacon általánosan elfogadott tartalommal, amelyekbe az eszközalap befektethet
6. Az egyes lehetséges eszközcsoportok esetében azon értékpapírtípusok köre, amelyeket az eszközalap tartalmazhat
7. A releváns alapvető kockázatok ismertetése, a piaci kockázatok közül különösen a kamat-, részvény-devizaárfolyam-, ingatlan-, árukockázat, illetve a likviditási piaci kockázat, a nem piaci kockázatok közül különösen az ország- és politikai kockázat, a hitel- és partnerkockázat és a koncentrációs kockázat
8. Az eszközalap kockázati besorolásának megjelölése a biztosító által kialakított sorrendi skálán
9. Az eszközalap stratégiai eszközallokációja (az egyes befektetési eszközök megcélzott aránya), illetve az attól való eltérés minimális és maximális megengedett aránya, továbbá azok a feltételek, melyek fennállása esetén az eltérés lehetséges
10. A megcélzott hozam mutatója (referencia index), alapvetően az eszközalap jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja
11. Azon kollektív befektetési forma befektetési politikája, amelybe az eszközalap az eszközeinek legalább ötven százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni
12. Abszolút hozamú (total return alapú) eszközalap esetén annak részletezése, hogy a portfóliókezelési stratégia milyen módon járul hozzá a befektetésen elért hozam növekedéséhez
13. Azon ügyletek felsorolása, amelyek megkötésére az eszközalap kezelőjének lehetősége van
14. Annak rögzítése, hogy az eszközalap portfóliójával kapcsolatban megengedett-e az értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése, illetve van-e lehetőség fedezeti, valamint arbitrázs célú ügyletek kötésére
