(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az e törvényben foglaltak alapján a kincstár által a helyi önkormányzat fizetési számlájára benyújtott beszedési megbízás kilencven napon belül nem teljesül, a követelés és annak kamata köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (6) és (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti valamely kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot megillető támogatás folyósítását felfüggeszti. E rendelkezést kell alkalmazni a nemzetiségi önkormányzat Njt. 134. §-a szerinti valamely kötelezettségének elmulasztására is, azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatás folyósításának felfüggesztésére a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(6a) Ha a helyi önkormányzat, illetve a nemzetiségi önkormányzat a kötelezettségnek a költségvetési évben legkésőbb december 5-éig nem tesz eleget, a költségvetési év során felfüggesztett támogatások összege az adott költségvetési évben nem folyósítható részére. Az előző évről vagy évekről áthúzódóan felfüggesztett támogatások abban az évben folyósíthatók a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat számára, amelyik évben a kötelezettségét teljesíti.”

39. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálatára az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltak részletekben történő teljesítése a 60/A. § (3) és (4) bekezdése szerint kérhető és engedélyezhető.

(4) Az engedélyezett részletekben történő teljesítés kivételével, ha a települési önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal a kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltaknak a határozat közlését követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg és a bírság együttes összegének erejéig a kincstár - a határozat bírósági felülvizsgálatára tekintet nélkül - beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzat fizetési számlájával szemben. A beszedési megbízás visszavonására a 60/B. §-t kell alkalmazni.”

40. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„60. A beszámolás általános szabályai

87. § A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról

a) a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót,

b) az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelő záró számadást (a továbbiakban: zárszámadás)

kell készíteni.”

41. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (3) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:)

„i) a helyi önkormányzatok által kibocsátott garanciák és kezességek állományát,

j) az államháztartás központi alrendszerében és önkormányzati alrendszerében, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél a nem teljesítő hitelkövetelések állományát, és”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:)

„k) a központi költségvetés címrendjének évközi változásait.”

42. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a kincstár 68/A. § szerinti ellenőrzése keretében a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését.”

43. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Egyedi állami kezesség nemzetközi pénzügyi intézmények felé a Polgári Törvénykönyvtől eltérő feltételekkel, az e szervezetekkel kölcsönösen elfogadott tartalommal és formában is vállalható.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Egyedi állami kezesség és jogszabályi állami kezesség nem vállalható olyan kötelezettség biztosítására, amelynek jogosultja az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv.”

44. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 94. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia állami tulajdonban álló kiállítási tárgyra nem vállalható.”

45. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet, garanciát a helyi önkormányzat érvényesen hitel, kölcsön visszafizetésére vagy kötvény megfizetésére vállalhat, ha a visszafizetés a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel - a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül - kellően biztosított.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kezesség, garancia vállalásának feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.”

46. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. A költségvetési szerv létrehozásáról, átalakításáról, illetve megszüntetéséről rendelkező alapító okirat későbbi időpontot, törvény vagy kormányrendelet más időpontot is megállapíthat a létrejövetel, átalakítás, illetve megszüntetés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba, illetve törli a törzskönyvi nyilvántartásból.

(2) Átalakítás esetén a megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv vagy szervek bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód vagy jogutódok feltüntetésével kell törölni a törzskönyvi nyilvántartásból.

(3) A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

(4) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően, a költségvetési szerv alapító okirata (3) bekezdés szerinti módosításának törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése hiányában, illetve a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásból való törlését követően a költségvetési szerv által megkötött szerződés semmis.”

47. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 68. alcíme a következő 105/A. §-sal és 105/B. §-sal egészül ki:

„105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.

(2) A kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból.

(3) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

105/B. § (1) A kincstár a jogszabálysértő bejegyzést akkor törölheti, a hibás bejegyzést akkor javíthatja vagy az elmulasztott bejegyzést akkor pótolhatja, ha az annak alapjául szolgáló adat, körülmény jogszabályból következik, arról a kincstárnak hivatalos tudomása van, illetve a törzskönyvi jogi személy vagy az irányító szerv adatszolgáltatása alapján megállapítható.

(2) A bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv ötszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.”

48. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az egységes szociális nyilvántartásból)

„f) a települési önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat”

(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)

49. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés, egyéb pénzbeli juttatás és a megállapodás alapján biztosítottnak minősülő személy juttatásának számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett

a) természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának,

b) munkabére, illetménye, tiszteletdíja, költségtérítése és egyéb pénzbeli juttatása, mindezek után fizetendő adók és járulékok, valamint az ezekből behajtandó követelések mértékének,

c) a b) ponttal összefüggésben házastársa, élettársa és eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének és adóazonosító jelének, valamint a munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés és egyéb pénzbeli jutatás után fizetendő adókhoz és járulékokhoz kapcsolódó kedvezményekhez szükséges személyes adatainak,

d) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának,

e) foglalkoztatásával összefüggésben a fennálló és a korábbi munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya kezdete és befejezése időpontjának

kezelésére.”

50. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: adatszolgáltatás kötelezettje)

a) az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít,

b) a költségvetési év során a Kormány rendeletében meghatározott gyakorisággal időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést készít

a kincstár számára.

(2) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított költségvetési szervek is teljesítették.

(3) Ha az adatszolgáltatás kötelezettje, a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat

a) adatszolgáltatása az adatszolgáltatás tárgyával kapcsolatos lényegesnek minősülő információt nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, vagy

b) adatszolgáltatási kötelezettségét neki felróható okból nem vagy késedelmesen teljesíti,

a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki.

(4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában lényegesnek minősül az adatszolgáltatás szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - közvetlenül és hátrányosan - befolyásolja az adatszolgáltatásban közölt adatokat felhasználók döntéseit.

(5) Ha a bírság kiszabására okot adó körülmény az irányító szerv vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat érdekkörében merül fel, a bírságot az irányító szervvel, a helyi nemzetiségi önkormányzattal szemben kell kiszabni. Az adatszolgáltatásnak a határozat közlésétől számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a (3) bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. A kincstár e bekezdés szerinti határozata tekintetében az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni, azzal hogy a bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(6) Azon központi kezelésű előirányzatok esetében, amelyek tekintetében a Kormány rendeletében foglaltak szerint a beszámolási és könyvvezetési feladatokat a kincstár látja el, a bírságot a Kormány rendeletében meghatározott részletező nyilvántartások vezetésére és azok adatai alapján a kincstár számára adatszolgáltatásra köteles szervezetekkel szemben kell kiszabni, ha a bírság kiszabására okot körülmény e szervezet mulasztása miatt keletkezett.

(7) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a központi kezelésű előirányzat kezelő szerve és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerv fizetési számláját a bírság összegével megterhelni.”

51. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„15. a költségvetési támogatások tekintetében

a) a támogatási igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának - ideértve a köztartozás-mentesség vizsgálatát is -, felhasználásának, a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó beszámolásnak, a felhasználás ellenőrzésének és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésének,

b) a költségvetési támogatások biztosításának e törvény előírásain felüli további feltételeit,

c) a 49. § szerinti lebonyolító szerv megbízásának, feladatellátásának, elszámoltatásának,

d) a kincstár által működtetett monitoring rendszer működtetésének

részletes szabályait, ideértve az a) és b) ponttal összefüggésben az európai strukturális és beruházási alapokból származó források felhasználására vonatkozó sajátos szabályait,”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 42. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„42. a 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály formai megszerkesztésének részletes szabályait.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a kincstárt,

b) a kormányzati ellenőrzési szervet, és

c) az európai támogatásokat auditáló szervet

és megállapítsa feladat- és hatáskörét és ellenőrzései részletes szabályait.”

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy - ha azt törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata nem állapítja meg, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzata és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai kivételével - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt

a) kiadási előirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatások

aa) elbírálására jogosultak körét,

ab) felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét,

ac) pályázati úton vagy kérelem alapján történő biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módját,

ad) a támogatási előleg folyósításának lehetőségét,

ae) visszafizetésének határidejét, ha az visszafizetési kötelezettséggel kerül rendelkezésre bocsátásra,

af) biztosítékait, és

ag) kezelő szervét vagy lebonyolító szerve igénybevételének lehetőségét, az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások esetében a közreműködő szervezetet,

b) olyan kiadási előirányzat a) pontba nem tartozó felhasználási cél szerinti igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait, amelynek meghatározására más nem kapott felhatalmazást.”

52. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (26)-(30) bekezdéssel egészül ki:

„(26) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 8/A. § (2) bekezdése nem érinti a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor már megalapított költségvetési szervek alapításának érvényességét, azonban a költségvetési szerv alapító okiratának a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépését követő módosításánál az alapító okiratot a kincstár által közzétett formanyomtatványnak megfelelően módosítani kell.

(27) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 10. § (4a) bekezdésének a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő költségvetési szerv legkésőbb 2015. április 1-jén kell, hogy megfeleljen.

(28) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kincstár útján történő központosított illetményszámfejtése 2015. április 1-jétől valósul meg. E határnapot megelőzően a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a központosított illetményszámfejtéshez a kincstárral kötött megállapodás alapján csatlakozhatnak.

(29) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 105. § (4) bekezdésének a költségvetési szerv által megkötött szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezését a 2015. február 28-át követően megkötött szerződések tekintetében kell alkalmazni. Az irányító szerv e határidőt megelőzően köteles gondoskodni a költségvetési szerv alapító okiratának a törzskönyvi nyilvántartásba elmulasztott bejegyzésének pótlásáról.

(30) A kincstár által működtetett monitoringrendszer keretében a pályázati kiírásra vonatkozó adatok közzétételét és a monitoringrendszerben nyilvántartott adatok csoportosított lekérdezhetőségét 2016. január 1-től kell biztosítani.”

53. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány 29. § (1) bekezdése szerinti határozatának közzététele hiányában a 36. § (4) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalás és más fizetési kötelezettség

a) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,

b) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig

vállalható.”

54. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „tanács,” szövegrész helyébe a „tanács, az átalakult nemzetiségi önkormányzat,” szöveg,

2. 10. § (4) bekezdésében az „A Kormány rendeletében meghatározott költségvetési szerv” szövegrész helyébe az „A költségvetési szerv - a (4a) és (4b) bekezdésben meghatározott kivétellel -” szöveg,

3. 10. § (6) bekezdésében a „szerv vezetője” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv vezetője” szöveg, a „szerv vezetőjének” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv vezetőjének” szöveg,

4. 11. § (7) bekezdésében a „8. § (4)-(8) bekezdését” szövegrész helyébe a „8/A. §-t” szöveg,

5. 11/A. § (1a) bekezdésében, 45/B. § (9) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,

6. 11/A. § (7) bekezdésében a „(6) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározott” szöveg,

7. 11/B. § (7) bekezdésében az „alkalmazni.” szövegrész helyébe az „alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatás nem tartalmazhat.” szöveg,

8. 11/C. § (2) bekezdésében, 13/A. § (2) bekezdés a) és c) pontjában és (3) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 29/A. § a) és b) pontjában, 40. § (1) bekezdésében, 41. § (4) bekezdésében, 90. § (3) bekezdés c) pontjában és 91. § (2) bekezdés b) pontjában a „Stabilitási tv.” szövegrész helyébe a „Gst.” szöveg,

9. III. Fejezetének címében a „TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE” szövegrész helyébe a „KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELFOGADÁSA” szöveg,

10. 13. § (4) bekezdésében a „központi költségvetésről szóló törvény tervezete a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól a makrogazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén vagy a Kormány hatáskörén kívül eső más esemény bekövetkezésekor térhet el a változás, illetve az esemény által indokolt mértékben. Az” szövegrész helyébe a „29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól való” szöveg,

11. 14. § (4) bekezdés b) pontjában a „Vtv., továbbá a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg,

12. 15. § (6) és (7) bekezdésében a „bevételi és kiadási előirányzatokat” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási előirányzatokat” szöveg,

13. 16. § (1) bekezdésében a „kiadási előirányzatait előirányzat-csoportok” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzatait működési kiadások és felhalmozási kiadások” szöveg,

14. 16. § (2) bekezdésében a „bevételi és kiadási előirányzatait” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait” szöveg, az „előirányzat-csoport” szövegrész helyébe a „működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások” szöveg,

15. 19. § (1) bekezdésében a „73. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „6. § (7) bekezdésének” szöveg,

16. 20. § (1) bekezdésében az „időpontjáig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani” szövegrész helyébe az „időpontjában lehet költségvetési bevételként elszámolni” szöveg,

17. 20. § (2) bekezdésében a „költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére korábban” szövegrész helyébe a „költségvetésből” szöveg, a „bevételei” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételei” szöveg,

18. 21. § (4) bekezdésében a „kiadási” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási” szöveg, az „az előirányzat” szövegrész helyébe az „a költségvetési kiadási előirányzat” szöveg,

19. 21. § (6) bekezdésében az „egyedi” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszter előterjesztése alapján egyedi” szöveg,

20. 22. § (3) bekezdés a) pontjában az „előirányzatait” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzatait” szöveg,

21. 22. § (3) bekezdés b) pontjában az „előirányzatainak” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételi előirányzatainak és költségvetési kiadási előirányzatainak” szöveg,

22. 22. § (4) bekezdés a) pontjában a „bevételeit és kiadásait” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait” szöveg,

23. 24. § (4) bekezdés d) pontjában az „előirányzatainak” szövegrész helyébe a „bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak” szöveg,

24. 29. § (1) bekezdésében az „április 30-áig” szövegrész helyébe a „december 31-éig” szöveg, a „bevételeinek és kiadásainak” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak” szöveg, az „összegét. A Kormány ezen határozatában indokolja, ha egy adott év vonatkozásában eltér a megelőző évben az adott évre meghatározott főösszegek valamelyikétől.” szövegrész helyébe az „összegét.” szöveg,

25. 30. § (1) bekezdésében az „Az előirányzatok” szövegrész helyébe az „A bevételi előirányzatok és a kiadási előirányzatok” szöveg,

26. 30. § (3) bekezdésében a „bevételi” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételi” szöveg,

27. 34. § (3) bekezdésében a „bevételi” szövegrész helyébe a „bevételi előirányzatai” szöveg,

28. 24. alcímének címében az „Az előirányzat-csoportok,” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

29. 35. §-ában az „Az előirányzat-csoportok, a” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

30. 36. § (4) bekezdésében az „alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek” szövegrész helyébe a „szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek” szöveg,

31. 36. § (4) bekezdés a) pontjában a „(2)” szövegrész helyébe az „(1)” szöveg,

32. 36. § (4a) bekezdésében az „előirányzatok” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzatok” szöveg,

33. 36. § (5) bekezdésében a „kiadási” szövegrészek helyébe a „költségvetési kiadási” szöveg, a „meg, a” szövegrész helyébe a „meg. A” szöveg,

34. 40. § (1) bekezdésében az „előirányzatait” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzatait” szöveg, az „előirányzatok” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzatok” szöveg,

35. 40. § (3) bekezdésében, 45/A. § (1) bekezdésében az „előirányzat” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadási előirányzat” szöveg,

36. 40. § (4) bekezdésében a „kiadásokat” szövegrész helyébe a „költségvetési kiadásokat” szöveg,

37. 41. § (1) és (5) bekezdésében a „pénzeszközei” szövegrész helyébe a „kiadási előirányzatai” szöveg,

38. 41. § (2) bekezdésében a „költségvetéséből” szövegrész helyébe a „kiadási előirányzatai terhére” szöveg,

39. 41. § (3) bekezdésében a „költségvetéséből a foglalkoztatottak” szövegrész helyébe a „foglalkoztatottjai” szöveg,

40. 45. § (3) bekezdésében az „az államháztartáson kívüli, (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló saját számláján” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi joggyakorló saját nyilvántartásaiban” szöveg,

41. 45/A. § (2) és (3) bekezdésében és 45/B. § (8) bekezdésében a „gazdaságpolitikáért” szövegrész helyébe a „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szöveg,

42. 46. § (1) bekezdésében a „pénzeszközeiből” szövegrész helyébe a „kiadási előirányzatai terhére” szöveg,

43. 47. § (1) bekezdésében a „bevételi előirányzatai” szövegrész helyébe a „költségvetési bevételei” szöveg,

44. 61. § (3) bekezdésében, 45. alcímének címében és 68. §-ában az „ellenőrző” szövegrész helyébe az „auditáló” szöveg,

45. 63. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekbe sorolt központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felhasználásának” szövegrész helyébe az „az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatás felhasználásának, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata, elkülönített állami pénzalapok előirányzata felhasználásának” szöveg,

46. 63. § (1) bekezdés h) pontjában az „a)-g)” szövegrész helyébe az „a)-f)” szöveg,

47. 76. § (2) bekezdés d) pontjában az „a kincstári körbe tartozók” szövegrész helyébe az „az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek” szöveg,

48. 79. § (2) bekezdés a) pontjában a „tanácsok” szövegrész helyébe a „tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei” szöveg,

49. 79. § (4a) bekezdésében az „a bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház számára fizetési számlát vezet” szövegrész helyébe a „fizetési számlát vezet a bevett egyház megbízása esetén a bevett egyház számára, illetve a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára” szöveg,

50. 79. § (4b) bekezdésében a „Kincstár a 72. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „kincstár a 4/A. § (5) bekezdése” szöveg,

51. 81. § (1) bekezdésében a „működési költségvetésre jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási költségvetésre eső központi támogatás teljesítésarányos” szövegrész helyébe a „működési bevételi előirányzatok és a működési kiadási előirányzatok különbségére jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási bevételi előirányzatok és felhalmozási kiadási előirányzatok különbségére eső központi támogatás teljesítésarányos” szöveg,

52. 82. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „kormányrendelet” szöveg,

53. 83. § (1) bekezdésében a „továbbá” szövegrész helyébe az „a közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatásnak - a jogszabály alapján előlegként folyósított támogatás kivételével - a közfoglalkoztatási bér és annak közterhei megfizetésére szolgáló részét és” szöveg,

54. 83. § (3) bekezdésében az „a jegybanki” szövegrész helyébe az „az előző évi átlagos jegybanki” szöveg,

55. 84. § (1) bekezdésében a „megyei önkormányzat kivételével a helyi” szövegrész helyébe a „települési” szöveg,

56. 84. § (3) bekezdésében a „munkaszervezete” szövegrész helyébe a „költségvetési szervként működő munkaszervezete” szöveg,

57. 86. § (4) bekezdésében a „Ha törvény másként nem rendelkezik, az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, az „a következő években felhasználható” szövegrész helyébe a „felhasználásának engedélyezésére az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása esetén a fejezetet irányító szerv jogosult” szöveg,

58. 62. alcímének címében az „A zárszámadásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Zárszámadás az államháztartás központi alrendszerében” szöveg,

59. 92. § (1) bekezdésében az „Egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez az állam nevében állami kezességet, állami garanciát” szövegrész helyébe az „A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam nevében egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséget” szöveg,

60. 92. § (3) bekezdésében az „állami kezesség, állami garancia” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség” szöveg,

61. 106. § (5) bekezdés e) pontjában az „elérheti.” szövegrész helyébe az „elérheti, és” szöveg,

62. 107. § (2) bekezdésében a „nyomtatványt,” szövegrész helyébe az „okirati mintát, nyomtatványt,” szöveg,

63. 109. § (1) bekezdés 16. pontjában az „57/A. §” szövegrész helyébe a „60/A. §” szöveg, a „kamatok” szövegrész helyébe a „kamat” szöveg, a „nettósításban” szövegrész helyébe a „nettó finanszírozás keretében” szöveg,

64. 109. § (1) bekezdés 20. pontjában a „megelőlegezések” szövegrész helyébe a „finanszírozási igényeket és azok megelőlegezése” szöveg,

65. 111. § (9) bekezdésében az „alkalmazni.” szövegrész helyébe az „alkalmazni. Az e törvény alapján nyújtott költségvetési támogatásra a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényt nem kell alkalmazni.” szöveg,

66. 111. § (15) bekezdésében a „(12)-(14)” szövegrész helyébe a „(13) és (14)” szöveg

lép.

55. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 14. § (3) bekezdésében az „a helyi önkormányzatok központi adókból származó részesedését,” szövegrész,

2. 20. § (1) bekezdésében az „Az európai uniós források felhasználásukat követően számolhatók el költségvetési bevételként abban az esetben, ha annak végső kedvezményezettje az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, vagy a forrás felhasználásának tekintetében az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír.” szövegrész,

3. 29. § (2) bekezdésében az „, illetve javaslatot tesz az államháztartásért felelős miniszternek a fejezet költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervéről” szövegrész,

4. 42. § (2) bekezdésében a „kiadási előirányzatainak” szövegrész,

5. 46. § (3) bekezdésében az „A felsőoktatási intézmény mentesül a befizetési kötelezettség teljesítése alól, ha a vállalkozási maradványt annak keletkezésétől számított három éven belül a vagyonkezelésében lévő állami vagyon fejlesztésére, állami vagyonhoz kapcsolódó beruházásra, vagy e törvény hatálybalépése előtt beruházást helyettesítő szolgáltatásvásárlásra (PPP) kötött szerződésből származó fizetési kötelezettség teljesítésére használja fel.” szövegrész,

6. 63. § (1) bekezdés c) pontjában az „, a térségi fejlesztési tanácsoknak” szövegrész,

7. 63. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti” szövegrész,

8. 84. § (4) bekezdésében az „Ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatai támogatása felhasználható.” szövegrész,

9. 106. § (5) bekezdés d) pontjában az „és” szövegrész,

10. 109. § (1) bekezdés 9. pontjában az „a 33. § (2) bekezdése szerinti eseteket,” szövegrész,

11. 109. § (1) bekezdés 31. pontjában az „, a Civil Alap - 2014 pályázati program keretében nyújtott támogatásoknak és az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatásoknak” szövegrész,

12. 111. § (23) és (24) bekezdésében a „60. § szerinti” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 8. § (4)-(7) bekezdése,

2. 10. alcíme,

3. 14. § (5) bekezdése,

4. 17. §-a,

5. 18. §-a,

6. 18. alcíme,

7. 30. § (2) bekezdése,

8. 34. § (6) bekezdése,

9. 38. § (1a) bekezdése,

10. 40/A. §-a,

11. 63. § (1) bekezdés g) pontja,

12. 49. alcíme,

13. 78. § (5) bekezdése,

14. 79. § (2) bekezdés g) pontja,

15. 81. § (3) bekezdése,

16. 83. § (6b) bekezdése,

17. 61. alcíme,

18. 103. § (3) bekezdése,

19. 109. § (1) bekezdés 6. és 13. pontja, (2a) bekezdése, (3) bekezdés 3. pontja, (5a) és (5b) bekezdése,

20. 111. § (3), (5)-(7), (12) és (16)-(19) bekezdése,

21. 111/B. §-a,

22. 111/C. §-a,

23. 111/D. §-a,

24. 111/F. §-a.

II. FEJEZET

A NYUGDÍJREFORM ÉS ADÓSSÁGCSÖKKENTŐ ALAP MEGSZÜNTETÉSE

56. § A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) 2015. január 31-én megszűnik.

57. § (1) Az Alap a fennálló magánjogi szerződéseit az 56. §-ban meghatározott határnapig megszünteti vagy gondoskodik az ilyen jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek összességének az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) mint a szerződésbe belépő fél részére történő átruházásáról.

(2) Az Alap záró beszámolóját az ÁKK Zrt. az Alap megszűnését követő 60 napon belül elkészíti, és azt a honlapján az Országgyűlés általi elfogadását követően haladéktalanul közzéteszi.

(3) Az Alap pénzeszközeit az ÁKK Zrt. 2015. január 31-éig átutalja a központi költségvetés javára, amelyet a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 4. Egyéb költségvetési bevételek cím, 1. Vegyes bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoportként kell elszámolni.

(4) Az Alap megszűnésének időpontjáig keletkezett iratokat, valamint a (2) bekezdés szerinti záró beszámolót és az ahhoz kapcsolódó iratokat az ÁKK Zrt. a vonatkozó belső szabályzataiban foglaltak szerint megőrzi.

58. § Az Alap megszűnésével összefüggésben az 56. §-ban meghatározott határnapot követően felmerülő költségek az ÁKK Zrt.-t terhelik.

59. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:

„(21) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2011. május 31. napjával, illetve 2012. május 31. napjával visszalépő tagok után a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére függő tételként átadott és utóbb beazonosított, a pénztártagot illető tagdíjbefizetéseket és ahhoz kapcsolódó hozamok összegét

a) az átadó magánnyugdíjpénztárak (vagy jogutódjuk) havonta, az adott hónapot követő hónap 8. napjáig,

b) az átadó magánnyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnése esetén - a függő tételekből az átadó magánnyugdíjpénztár adatait kezelő szervezet által beazonosított, a pénztártagot illető tagdíjbefizetések és kapcsolódó hozamok összegének hitelt érdemlő igazolásával - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tag

legkésőbb 2015. január 10-éig visszaigényelheti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól.”

(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

1. 24. § (21) bekezdésében a „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól” szövegrész helyébe a „Nyugdíjbiztosítási Alaptól” szöveg, a „2015. január 10-éig” szövegrész helyébe a „2017. december 31-éig” szöveg,

2. 83. § (7) bekezdésében és 84. § (4) bekezdésében a „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba” szövegrész helyébe a „Nyugdíjbiztosítási Alapba” szöveg

lép.

60. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 69/B. §-sal egészül ki:

„69/B. § (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap által az állam tulajdonába térítésmentesen átadott eszközök felett a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.

(2) Az MNV Zrt. az átadott vagy az azok helyébe lépő eszközöket elkülönítetten köteles nyilvántartani.

(3) Az átadott vagy - a vagyongazdálkodási tevékenység eredményeként bármely típusú tranzakcióval - az azok helyébe lépő eszközök MNV Zrt. általi értékesítéséből, hasznosításából, hozamából származó bevételt az államadósság csökkentésére kell fordítani. E cél megvalósulása érdekében az Államadósság Kezelő Központ Zrt. az értékesítési, hozam- vagy más hasznosítási bevétellel egyező összegű államadósság-csökkentési műveletet hajt végre.

(4) A (3) bekezdés szerinti bevételt képező pénzeszközök költségvetési bevételként nem számolhatók el, azok az államháztartásról szóló törvény szerinti finanszírozási bevételnek minősülnek.

(5) Az MNV Zrt. a (3) bekezdés szerinti bevételek összegéről, azok beérkezését követő hónap 15. napjáig írásos tájékoztatást küld az Államadósság Kezelő Központ Zrt. részére.”

61. § Hatályát veszti

1. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (12) bekezdése, 89. § (8) bekezdése és 124. §-a,

2. a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény,

3. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi LXIV. törvény.

III. FEJEZET

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA

3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

62. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (6) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

„g) a 18/B. § alapján vezetett országos nyilvántartás vezetésével összefüggő rendelkezések kivételével a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), és”

(hatálya alá tartozó ellátásokra.)

63. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó:)

„dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a db) vagy dc) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;”

64. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4/A. § (1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző),

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), vagy

d) a szociális hatóság

gyakorolja [az a)-d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv].

(2) A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében az e törvényben

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára meghatározott feladat- és hatásköröket a fővárosi önkormányzat közgyűlése,

b) a jegyző számára meghatározott feladat- és hatásköröket a fővárosi főjegyző

gyakorolja.”

65. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a települési önkormányzat és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó szociális tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

„l) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén

la) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot,

lb) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adatot.”

66. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18/A. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(A járási hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

„k) az aktív korúak ellátására jogosult személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok hiányában vagy a jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértésével végzett keresőtevékenységére (a továbbiakban: jogellenes munkavégzés) vonatkozó törvényben foglalt adatokat.”

67. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány által kijelölt szerv az ellátásokra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából országos nyilvántartást vezet

a) az időskorúak járadékáról, az aktív korúak ellátásáról, az ápolási díjról, a közgyógyellátásról, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról és a települési támogatásról,

b) a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, gyermektartásdíj megelőlegezésről és otthonteremtési támogatásról (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi ellátások),

c) az a) és b) pont szerinti ellátásra jogosult személyekről, és

d) az a) és b) pont szerinti ellátás megállapítása során e törvény, illetve a Gyvt. rendelkezései alapján figyelembe vett személyekről.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az országos nyilvántartásba az adatokat a jegyző, a járási hivatal, valamint a járási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve rögzíti. A jegyző rögzíti a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásokkal összefüggő azon adatokat, amelyeket érintően a 18. § szerinti nyilvántartás vezetésének kötelezettsége őt terheli.”

68. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 19. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy három hónapnál hosszabb ideig részesül időskorúak járadékában, továbbá ha az aktív korúak ellátására való jogosultsága három hónapot meghaladó időtartamban fennáll, a járási hivatal erről a tényről értesíti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(3) A 18/B. § szerinti országos nyilvántartást vezető hatóság az aktív korúak ellátására jogosultak tekintetében az aktív korúak ellátására jogosult személynek a 18/A. § a), b), d) és e) pontjában meghatározott adatairól az állami foglalkoztatási szervet - annak az Flt. 57/B. §-ában meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatai teljesítésének elősegítésére - folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében tájékoztatja.

(4) A jegyző - a képviselő-testületnek a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon átadja a 18. § l) pont la) alpontja szerinti szolgáltató részére a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatásra jogosult személy 18. § a) pont aa) és ab) alpontjában, d) és e) pontjában, valamint a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatait.”

69. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A képviselő-testület a 18. § l) pont la) alpontjában foglaltak körében adatot kérhet a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltatótól.”

70. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) a járási hivatal - az e törvényben meghatározott feltételek szerint -

aa) időskorúak járadékát,

ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,

ac) egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást,

ad) a 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj), a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj);

b) a képviselő-testület - az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint - települési támogatást

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A jogosultnak a hatóság illetékességét érintő lakcímváltozása esetén a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellátásokra való jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.”

71. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel történő megszüntetése esetén a járási hivatal a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.”

72. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,

egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell megállapítani.

(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell megállapítani és a 35. § (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - ha az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás jár.

(4) Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával.”

73. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 36. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása szünetel.”

74. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37/C. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való jogosultságról rendelkező határozatot közölni kell a kijelölt kerületi hivatallal.

(2) A kijelölt kerületi hivatal az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18/A. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak vagy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásnak a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos időtartamon keresztül nem veszi át, a kijelölt kerületi hivatal szünetelteti a folyósítást és az erről szóló végzését közli az ellátást megállapító járási hivatallal, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több járási hivatal döntése szerint egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított ellátás folyósítható. Ilyen esetben a kijelölt járási hivatal közli az ellátásra való jogosultságot korábban megállapító járási hivatallal az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozatát.

(5) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az ellátást megállapító járási hivatal székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn.”

75. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.”

76. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy

a) a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül,

b) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és

c) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább tíz évig fennállt.”

(3) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés alkalmazása során a 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint kiemelt ápolási díjra való jogosultság időtartamát össze kell számítani.”

77. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Fellebbezési eljárás során a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.”

78. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 43/D. §-sal és 43/E. §-sal egészül ki:

„43/D. § (1) Az ápolási díj iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon az ápolási díj megállapítása egyidejűleg több jogcímen is kérhető.

(2) Ha az igénylő a kiemelt ápolási díj mellett egyidejűleg az alapösszegű vagy az emelt összegű ápolási díj megállapítása iránt is kérelmet nyújt be, először a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeit kell vizsgálni.

43/E. § Ha az ápolási díjban részesülő személy az ápolási díjra való jogosultság fennállása alatt az ápolási díj más jogcímen történő megállapítása iránt nyújt be kérelmet, és a kérelem alapján az ápolási díj az új jogcímen megállapítható, a korábbi jogcímen megállapított ellátást az új jogcímen megállapított ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző napon meg kell szüntetni. A visszamenőleges időszakra járó összeget úgy kell meghatározni, hogy a visszamenőleges időszakra járó ellátás bruttó összegéből le kell vonni az azonos időszakra kifizetett, a korábbi jogcímen megállapított ápolási díj bruttó összegét.”

79. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg

a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,

c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban - ide nem értve a 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha a 42. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak - részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.”

80. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Települési támogatás

45. § (1) A képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

c) a gyógyszerkiadások viseléséhez,

d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

(2) Más jogszabály alkalmazásában az (1) bekezdés a) pontja szerinti célra nyújtott települési támogatást lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.

(3) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

(4) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(5) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(6) Ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat nem állapodik meg ettől eltérően, a fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata.

(7) A települési önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás - ide nem értve az (1) bekezdés d) pontja szerinti célra nyújtott támogatást - havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.”

81. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) Természetbeni szociális ellátásként a járási hivatal

a) az 50. § (1) bekezdése szerinti alanyi közgyógyellátást, illetve az 50. § (2) bekezdése szerinti normatív közgyógyellátást, és

b) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot

állapít meg.

(2) A 32-32/A. §-t az e Fejezet szerinti ellátásokra - az 55/D. §-ban meghatározott kivétellel - alkalmazni kell.”

82. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.

(4a) A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak egy jogcímen állapítható meg.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a normatív közgyógyellátás iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig

a) a gyógykezelést szolgáló terápiában, illetőleg a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és

b) a kérelmező jövedelme nem változott,

a járási hivatal a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”

83. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A háziorvos igazolását a járási hivatal öt napon belül továbbítja az egészségbiztosítási szervnek. A normatív közgyógyellátás megállapítását kérelmező személy esetében az igazolást a járási hivatal csak akkor továbbítja, ha a kérelmező megfelel az előírt jövedelmi feltételeknek.”

84. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.”

85. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj teljes összegét a központi költségvetés biztosítja.”

86. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 127/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő, és a finanszírozási rendszerbe az 58/A. § alapján befogadott vagy támogatásra befogadás nélkül is jogosító szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, vagy a nem állami fenntartó által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó a (2) bekezdés a)-b) pontjában foglaltaknak megfelelő új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a nem állami fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a központi költségvetésnek megtéríteni, függetlenül attól, hogy az átadó fenntartó azt igénybe vette-e. Az átalányösszeg a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás, az 58/A. § alapján befogadott vagy támogatásra befogadás nélkül is jogosító szolgálatszámra, ellátotti számra, férőhelyszámra - törtéves működés esetén egész évre - számított összegének, és az egyházi kiegészítő támogatás akkor hatályos mértékének szorzata alapján számított összeg ötszöröse. A teljes átalányösszeg megfizetéséig a fenntartóváltozás, illetve az új szolgáltató, intézmény nem engedélyezhető.”

87. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza)

„g) a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.”

88. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„134. § (1) A 2015. március 1-jén a jegyzőnél aktív korúak ellátásával összefüggésben folyamatban lévő ügyekben a járási hivatal jár el. A folyamatban lévő ügyek iratait a jegyző darabszintű iratjegyzékkel ellátott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2015. március 6-áig az illetékes járási hivatal számára.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a járási hivatal jár el a 2015. február 28-áig meg nem szűnt vagy jogerős határozattal meg nem szüntetett aktív korúak ellátásával összefüggő ügyekben. Ezen ügyek ügyiratait a jegyző darabszintű iratjegyzékkel ellátott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2015. március 6-áig az illetékes járási hivatal számára. Az átvételről a járási hivatal 60 napon belül értesíti az ügyfelet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellátással összefüggésben a jegyző által kezelt adatok és működtetett adatbázisok kezelésére, illetve működtetésére 2015. március 1-jétől az illetékes járási hivatal jogosult. Az adatok és adatbázisok átadásáig az adatokat a jegyző a járási hivatal feladatellátásának biztosítása céljából tartja nyilván.”

89. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 134/A-134/E. §-sal egészül ki:

„134/A. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdését - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2015. március 31-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 18/B. § (1) bekezdését az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a települési támogatás tekintetében alkalmazni kell a 2015. április 1-jét megelőzően indult ügyben megállapított jogosultság esetén is, azzal, hogy a 18/B. § szerinti nyilvántartásba az azon ellátásokra vonatkozó adatokat kell utólag, 2015. május 1-je és július 31-e között rögzíteni, amelyek esetében a rájuk való jogosultság megállapított időtartama legalább 2015. szeptember 30-áig tart.

(3) A 2014. december 31-én hatályos 41. § (2) bekezdésének a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel történő módosításából eredő, az ápolási díjjal összefüggésben eljáró hatóság illetékességét érintő rendelkezéseket az ápolási díj megállapítására 2014. december 31-ét követően indult ügyekben, továbbá az ápolási díjra való jogosultságnak, vagy az ápolási díj összegének a 2014. december 31-ét követő legközelebbi felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(4) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 42. § (4) bekezdését azon ápolási díjban részesülő személyre kell alkalmazni, aki 2014. december 31-ét követően szerez a 42. § (4) bekezdés a) pontja szerinti ellátásra való jogosultságot.

(5) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 44. § (2) bekezdését

a) az ápolási díj megállapítása iránt 2015. január 1-jét megelőzően benyújtott, de 2014. december 31-éig el nem bírált kérelem alapján indult ügyekben is alkalmazni kell,

b) a 2015. január 1-jét megelőzően megállapított ellátás esetében az ápolási díj 2015. december 31-ét követő első felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(6) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 50. § (1) bekezdés g) pontját a 2014. december 31-ét követően indult, illetve a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni.

134/B. § (1) Az aktív korúak ellátásának megállapítása iránt 2015. március 1-jén folyamatban lévő ügyben e törvény 2015. március 1-jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) 2015. február 28-áig e törvény 2015. március 1-jén hatályos rendelkezései szerint felül kell vizsgálni azon személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, akinek a részére 2015. március 1-jét megelőző kezdő időponttal rendszeres szociális segélyre való jogosultság került megállapításra.

(3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként az aktív korúak ellátására vonatkozó, 2015. március 1-jén hatályos rendelkezések szerinti ellátást - ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak - 2015. március 1-jétől kell megállapítani, akként, hogy az e törvény 2015. február 28-án hatályos 37. § (1) bekezdés a) pontja és c) pontja szerinti személy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra, míg a 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy - feltéve, hogy a felülvizsgálat során a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést nyilatkozatban vállalja - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(4) Ha a felülvizsgálattal érintett, e törvény 2015. február 28-án hatályos 37. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy a felülvizsgálat során arról nyilatkozik, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést vállalja, számára 2015. március 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell megállapítani.

(5) 2015. február 28-ával meg kell szüntetni azon, a (4) bekezdés szerinti személy aktív korúak ellátására való jogosultságát, aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek részére előírt együttműködési kötelezettség teljesítését nem vállalja.

134/C. § (1) A 2015. január 1-jén lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt folyamatban lévő, valamint a 2014. december 31-ét követően lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelem alapján indult ügyekben a lakásfenntartási támogatást - a 38. § (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően - legfeljebb a 2015. február 28-áig terjedő időtartamra kell megállapítani.

(2) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, valamint az (1) bekezdés alapján megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében - a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátás tekintetében, valamint a méltányossági közgyógyellátással összefüggésben 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben - a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatást - annak megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kell nyújtani.

134/D. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 125. § c) pontja szerinti támogatást a települési önkormányzat továbbra is igénybe veheti

a) azon lakásfenntartási támogatás kifizetéséhez, amelyre való jogosultság kezdő időpontja 2015. március 1-jét megelőző időpont,

b) azon adósságcsökkentési támogatás kifizetéséhez, amely 2015. március 1-jét megelőzően került megállapításra.

134/E. § A települési önkormányzat képviselő-testülete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig megalkotja.”

90. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 68/B. § (2) bekezdés d) pontjában az „a szolgáltatási önköltség” szövegrész helyébe az „az intézményi térítési díj” szöveg lép.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1. 4. § (1) bekezdés i) pontjában a „rendszeres szociális segély” szövegrész helyébe a „rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás” szöveg, a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg,

2. 4. § (1a) bekezdés 1. pontjában az „önkormányzati segély” szövegrész helyébe az „önkormányzati segély, rendkívüli települési támogatás” szöveg,

3. 7. § (1) bekezdésében az „önkormányzati segélyt” szövegrész helyébe a „rendkívüli települési támogatást” szöveg,

4. 7. § (2) bekezdésében az „a kifizetett önkormányzati segély” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés alapján kifizetett rendkívüli települési támogatás” szöveg,

5. 10. § (6) bekezdésében az „az önkormányzat, annak jegyzője vagy a járási hivatal hivatalos tudomása” szövegrész helyébe az „a települési önkormányzat vagy a járási hivatal a hivatalos tudomása” szöveg,

6. 17. § (5) bekezdésében a „helyi önkormányzat képviselő-testülete” szövegrész helyébe a „képviselő-testület” szöveg,

7. 18. § nyitó szövegrészében a „települési önkormányzat és a jegyző” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat képviselő-testületének” szöveg,

8. 18. § a) pontjában az „e törvény rendelkezései” szövegrész helyébe az „e törvény rendelkezései, illetve a települési önkormányzat rendelete” szöveg,

9. 18/A. § f) pontjában az „egy főre” szövegrész helyébe az „egy főre vagy egy fogyasztási egységre” szöveg,

10. 25. § (4) bekezdésében az „a rendszeres szociális segélyre” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra” szöveg,

11. 25. § (13) bekezdésében az „a rendszeres szociális segély” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás” szöveg,

12. 26. §-ában a „települési önkormányzat képviselő-testülete” szövegrész helyébe a „képviselő-testület” szöveg,

13. 33. § (1) bekezdésében, 34. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

14. 33. § (6) bekezdésében az „a rendszeres szociális segély” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás” szöveg,

15. 33. § (7) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,

16. 34. § (1) bekezdés g) pontjában a „közoktatási, illetőleg” szövegrész helyébe a „köznevelési, vagy” szöveg,

17. 37/B. § (1a) bekezdésében az „a rendszeres szociális segélyre” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra” szöveg, az „a rendszeres szociális segély” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás” szöveg,

18. 43/C. §-ában a „kiemelt ápolási díj, az emelt összegű ápolási díj, valamint a méltányossági ápolási díj” szövegrész helyébe a „kiemelt ápolási díj és az emelt összegű ápolási díj” szöveg,

19. 48. § (1) bekezdésében a „polgármestere önkormányzati hatáskörben” szövegrész helyébe a „képviselő-testülete” szöveg,

20. 50. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rendszeres szociális segélyben részesülő” szövegrész helyébe az „az aktív korúak ellátására jogosult” szöveg,

21. 50. § (2) bekezdésében az „egyedül élő” szövegrész helyébe az „egyedülélő” szöveg,

22. 132. § (1) bekezdés y) pontjában a „32/D. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „32/D. § (1) bekezdése és 37/C. § (1) bekezdése” szöveg

lép.

(3) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1. 18/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi ellátások” szöveg,

2. 18/B. § (2) bekezdés d) pontjában a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi ellátások” szöveg

lép.

91. § (1) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 140/P. § (2) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1. 50. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontja,

2. 68/B. § (1) bekezdésében a „115. § (9) bekezdése szerinti” szövegrész,

3. 75. § (1) bekezdésében a „, valamint a hajléktalan személyek” szövegrész,

4. 115. § (2) bekezdésében az „Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja.” szövegrész és a „Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla.” szövegrész,

5. 115. § (9) és (10) bekezdése,

6. 119. § (3) bekezdésében a „folyó évi” szövegrész,

7. 140/V. §-a.

(3) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1. 17. § (4) bekezdésében az „a jegyző, illetve” szövegrész,

2. 17. § (6) bekezdésében a „jegyző vagy a” szövegrész,

3. 18. § h), i) és k) pontja,

4. 25. § (12) bekezdés c) pontja,

5. 32. § (1) bekezdés a) pontjában az „a jegyző vagy” szövegrész,

6. 34. § (2) bekezdés e) pontjában a „, vagy a 37/B. § (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre” szövegrész,

7. 37/A. §-a,

8. 37/B. § (2) bekezdése,

9. 38. §-át megelőző alcímének címe, 38. §-a és 39. §-a,

10. 43/B. §-a,

11. 50. § (3) bekezdése,

12. 50/A. § (6) bekezdésében a „települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve” szövegrész,

13. 50/A. § (10) bekezdésében a „települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a” szövegrész,

14. 50/B. § (1) bekezdésében a „vagy a méltányossági” szövegrész,

15. 50/C. § (3) bekezdés h) pontjában a „, méltányossági” szövegrész,

16. 50/D. §-ában a „települési önkormányzat képviselő-testületénél, illetve” szövegrész,

17. 52. § (1) bekezdésében a „jegyző, illetve a” szövegrész és az „a 18., illetve” szövegrész,

18. 52. § (2) bekezdésében a „jegyző, illetve a” szövegrész,

19. 53. §-a,

20. 55. §-át megelőző alcímének címe és 55-55/C. §-a,

21. 124. § (4) bekezdése,

22. 125. § c) pontja,

23. 132. § (4) bekezdés b), c), e) és f) pontja.

4. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

92. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

1. 68. §-ában a „terhességi-gyermekágyi segélyből” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjból” szöveg,

2. 74. § b) pontjában az „ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is” szövegrész helyébe az „ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendkívüli települési támogatás” szöveg

lép.

5. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

93. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/P. § (2) bekezdésében a „rendszeres szociális segélyt kap” szövegrész helyébe az „aktív korúak ellátására jogosult” szöveg lép.

6. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

94. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 1. melléklet 20. pontjában a „foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély” szövegrész helyébe az „aktív korúak ellátása, rendkívüli települési támogatás” szöveg lép.

95. § (1) Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 1. melléklet 20. pontjában az „, óvodáztatási támogatás” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. § (2) bekezdés e) pontja.

7. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

96. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti ellátást nyújtó intézmény vezetője

a) bejelenti az intézményt a köznevelés információs rendszerébe, és

b) a köznevelés információs rendszere alkalmazotti nyilvántartásába (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakról a pedagógus előmeneteli rendszer működtetésével összefüggésben adatot rögzít.

(17) Az alkalmazotti nyilvántartás a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontjának és megállapításainak kivételével tartalmazza az Nktv. 44. § (7) bekezdésében foglalt adatokat, valamint a szociális szakvizsga megszerzésének idejét.”

97. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyámhatóság a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg. Az eredménytelen végrehajtást a végrehajtás szünetelését kimondó, hat hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv igazolja.”

98. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/D. §-a a következő (15)-(18) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A nevelőszülő kérelmére a működtető szünetelteti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt arra a napra, amelytől kezdődően a nevelőszülő öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot vagy balettművészeti életjáradékot kíván igényelni. Az említett ellátásokra való jogosultság szempontjából az e bekezdés alapján szüneteltetett nevelőszülői jogviszony a szüneteltetés napján nem minősül fennálló - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti - biztosítással járó jogviszonynak.

(16) A nevelőszülő a szüneteltetés iránti kérelméhez csatolja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az ellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati időt, a foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító időt vagy a korkedvezményes időt igazoló határozatát.

(17) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetéséről a működtető értesíti a gyámhatóságot. A szüneteltetés a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé.

(18) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt - feltéve, hogy a nevelőszülő a működtetővel történő megállapodása alapján a nyugdíja mellett is folytatni fogja nevelőszülői tevékenységét -,

a) a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek gondozási helyét kizárólag a jogviszony szüneteltetése miatt megváltoztatni nem lehet,

b) a nevelőszülő az e törvényben foglaltak szerint folyamatosan biztosítja a nála elhelyezett gyermek gondozását, nevelését, és

c) a nevelőszülőt a 66/H. § szerinti díjazás nem illeti meg, a nála elhelyezett gyermek után járó ellátásokra azonban jogosult.”

99. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68/A. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyámhatóság a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kezdeményezi a kincstárnál a családi pótlék szüneteltetését és elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét.

(2) A gyámhatóság