a) három nevelési hónapot vagy tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, és
b) - feltéve, hogy a családi pótlék szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt - a nevelési év vagy tanítási év lezárását követő 15 napon belül
felülvizsgálja a családi pótlék szüneteltetésének szükségességét.
(3) Ha a gyámhatóság a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy a gyermek (fiatal felnőtt) a felülvizsgálattal érintett időszakban háromnál több óvodai nevelési napot, illetve ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul
a) mulasztott, egyidejűleg megállapítja, hogy a családi pótlék szüneteltetése megszüntetéséhez szükséges feltétel nem áll fenn,
b) nem mulasztott, kezdeményezi a kincstárnál a családi pótlék szüneteltetésének megszüntetését.
(4) A gyámhatóság a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl kezdeményezi a kincstárnál a családi pótlék szüneteltetésének megszüntetését, ha a gyermeket (fiatal felnőttet) nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyezték el, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (fiatal felnőtt) javítóintézetbe, büntetés-végrehajtási intézetbe került.”
100. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 101. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]
„d) a megelőző pártfogói tevékenységgel összefüggésben részt vesz annak szakmai módszertani irányításában, amelynek keretében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § i) pontja alapján éves beszámoló tételére kötelezheti a pártfogó felügyelői szolgálatot a megelőző pártfogói tevékenységről, valamint az igazságügyért felelős miniszternél kezdeményezheti, hogy
da) az Áht. 9. § i) pontja alapján a pártfogó felügyelői szolgálatot jelentéstételre kötelezze,
db) törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzést folytasson,
dc) az Áht. 9. § h) pontja szerinti intézkedést tegyen, és
dd) együttesen módszertani ajánlást adjanak ki, vagy azt vizsgálják felül,”
101. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 137. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A Kormány által kijelölt szerv az Szt. 18/B. §-a szerint országos nyilvántartást vezet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, a gyermektartásdíj megelőlegezésről és az otthonteremtési támogatásról (a továbbiakban együtt: pénzbeli és természetbeni ellátás), valamint a pénzbeli és természetbeni ellátásra jogosult személyről és - az otthonteremtési támogatás kivételével - a pénzbeli és természetbeni ellátásra jogosult személy gondozó családjáról.”
102. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 138. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)
„f) a gyermek, a nagykorúvá vált gyermek, a fiatal felnőtt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását, megjelölve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításának okát.”
103. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni
a) a tizennyolc éven aluli,
b) a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és
c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos
gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.”
104. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„r) a védelembe vételhez kapcsolódóan a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, folyósításának felfüggesztésére, a folyósítás felfüggesztésének megszüntetésére, valamint a családi pótlék szüneteltetésének kezdeményezésére irányuló eljárásra, továbbá a felfüggesztés és a szüneteltetés felülvizsgálatára és a családtámogatási folyószámlán rendelkezésre álló összeg felhasználására vonatkozó részletes szabályokat,”
105. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„170. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 22. § (3) bekezdését és 24. § (9) bekezdését a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell.
(2) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 137. § (3a) bekezdését - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 2015. március 31-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(3) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 137. § (3a) bekezdését alkalmazni kell a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyekben is azzal, hogy az Szt. 18/B. §-a szerinti nyilvántartásba az azon ellátásokra vonatkozó adatokat kell utólag, 2015. május 1-je és 2015. július 31-e között rögzíteni, amelyek esetében a rájuk való jogosultság megállapított időtartama legalább 2015. szeptember 30-áig tart, vagy amelyek teljes összege 2015. június 30-áig nem kerül kifizetésre.”
106. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 172. §-sal egészül ki:
„172. § (1) 2015. június 4-ét követően a 20/C. § szerinti óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelem, - ideértve a támogatás ismételt megállapítása iránti kérelmet is, - nem nyújtható be.
(2) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítására 2015. június 5-én folyamatban lévő ügyben a Gyvt. 2015. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a jogosultságot 2015. október 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani,
b) a támogatás első alkalommal történő folyósítására a 20/C. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően tárgyév június 30-áig kerül sor.
(3) A települési önkormányzat jegyzője a 2015. június 5-ét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásra való jogosultságot 2015. október 31-ével megszünteti.”
107. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 173. §-sal egészül ki:
„173. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel módosított 68/A. §-át az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegése körében a 2015. december 31-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
108. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 24. § (9) bekezdésében a „csökkentheti vagy” szövegrész helyébe a „csökkentheti, illetve” szöveg,
2. 66/D. §-át megelőző alcímének címében a „megszüntetése” szövegrész helyébe a „megszüntetése és szüneteltetése” szöveg
lép.
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 34. § (8) bekezdésében „az Szt. szerinti önkormányzati segély” szövegrész helyébe a „rendkívüli települési támogatás” szöveg lép.
(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 138. § (1) bekezdés a) pontjában az „a gyermek, a szülő” szövegrész helyébe az „a gyermek, a fiatal felnőtt, a szülő” szöveg,
2. 138. § (1b) bekezdésében a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre” szövegrészek helyébe a „pénzbeli és természetbeni ellátásra” szöveg,
3. 140. § (1) bekezdés a) pontjában a „pénzbeli ellátásokról” szövegrész helyébe a „pénzbeli és természetbeni ellátásokról” szöveg
lép.
109. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 20/C. §-a és az azt megelőző alcím,
2. 158. §-a,
3. 160/A. §-a,
4. 161/P. §-a,
5. 161/Q. § (4) és (5) bekezdése.
110. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 6. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő az az áldozat, aki)
„d) számára egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a szociális rászorultságot megállapították,”
111. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:)
„8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;”
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése a következő 8a. ponttal egészül ki:
(A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:)
„8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;”
112. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kerületi önkormányzat feladata különösen:)
„11. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;”
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdése a következő 11a. ponttal egészül ki:
(A kerületi önkormányzat feladata különösen:)
„11a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;”
113. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 119. § (1) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg lép.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
1. 128. § f) pontjában a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
2. 132. § (1) bekezdés g) pontjában a „Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatnak a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások felülvizsgálatát a 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás esetében a kincstárnál, a helyi önkormányzatnak nyújtott költségvetési támogatás esetében a támogatónál” szöveg
lép.
114. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és 14. § (1) bekezdése alapján
1. az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium,
2. az Esztergomi Arany János Általános Iskola,
3. az Esztergomi Babits Mihály Általános Iskola,
4. az Esztergomi József Attila Általános Iskola,
5. az Esztergomi Zsolt Nándor Alapfokú Művészeti Iskola,
6. az Esztergomi Montágh Imre Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola,
7. az Esztergomi Kőrösy László Középiskolai Kollégium,
8. a Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola,
9. a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
működtetését szolgáló, állami tulajdonban lévő ingatlan, ingóság és vagyoni értékű jog 2015. január 1-jén ingyenesen Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonába kerül.
(2) 2015. szeptember 1-jétől Esztergom Város Önkormányzata gondoskodik az (1) bekezdés 1-8. pontjában meghatározott intézmény - nem szakképzési - feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingóság a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti működtetéséről.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan, ingóság és vagyoni értékű jog tényleges birtokba adását Esztergom Város polgármestere és az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével hajtja végre.
(4) Esztergom város polgármestere és az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv az átadás-átvételi jegyzőkönyvet legkésőbb 2015. január 15-éig készíti el. A jegyzőkönyv tartalmi elemeit az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv állapítja meg. Esztergom város polgármestere és az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv a jegyzőkönyv felvétele során kölcsönösen együttműködve járnak el.
(5) Az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő bruttó nyilvántartási értékkel.
115. § (1) Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete határozatában vállalhatja a szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátására a Kormány által rendeletben kijelölt szerv feladatából a 2011. december 31-én a Glatz Gyula Szociális Központ által ellátott feladat átvételét. A határozatában meg kell jelölni az átvállalt szociális és gyermekvédelmi feladatot, valamint a feladatellátáshoz szükségesnek ítélt, Esztergom Város Önkormányzata által igényelt ingatlanokat, valamint az ahhoz kapcsolódó vagyonelemeket. A határozatot 2015. március 31-éig kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) írásban közölni.
(2) Ha Esztergom Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti határozatban vállalja az (1) bekezdés szerinti feladat átvételét, a feladat ellátásához kapcsolódó vagyon és vagyoni értékű jog az MNV Zrt. által megkötött szerződés alapján e törvény erejénél fogva Esztergom Város Önkormányzatának tulajdonába kerül. A szerződés megkötésében a szociális és gyermekvédelmi feladatok ellátására a Kormány által rendeletben kijelölt szerv közreműködik. A szerződés legkésőbb 2015. június 30-áig köthető meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti szerződésben meg kell határozni az (1) bekezdés szerinti feladatot átvevő szervet, továbbá az (1) bekezdés szerinti feladatot a szerződés hatálybalépését megelőző napon ellátó olyan személyek körét, akiknek a jogviszonya az (1) bekezdés szerinti feladat átadásával a foglalkoztató személyében jogutódlás miatt bekövetkező változásra tekintettel módosul.
(4) Esztergom Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti feladat tekintetében a szerződés hatálybalépését megelőző napon ellátó szerv valamennyi jogának és kötelezettségének általános és egyetemleges jogutódja.
116. § A 114. § és 115. § szerinti nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházására a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (4)-(10) bekezdését nem kell alkalmazni.
117. § Hatályát veszti az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény.
118. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján, az állam tulajdonában lévő, Szeged 3852 helyrajzi számú ingatlan 5248/10000-ed állami tulajdoni hányada ingyenesen a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonába kerül hitéleti célokra, azzal a feltétellel, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja.
(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján, az állam tulajdonában lévő, Szeged 25869/1 helyrajzi számú ingatlan, Szeged 25870 helyrajzi számú ingatlan és Szeged 25883/2 helyrajzi számú ingatlan összterületéből telekalakítással létrehozott 120 m2 területű ingatlanrész ingyenesen a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonába kerül a verseny- és tömegsport élénkítése, labdarúgás utánpótlás nevelési és oktatási sportfejlesztési célokra, azzal a feltétellel, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja. A szerződés megkötésére csak a telekalakítás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetését követően kerülhet sor.
(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján, az állam tulajdonában lévő, Pécs II. Szent István tér 18292/2 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen a Pécsi Egyházmegye tulajdonába kerül a Pécsi Egyházmegye Turisztikai és Múzeum Igazgatósága céljára, azzal a feltétellel, hogy a Pécsi Egyházmegye az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja.
(4) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján, az állam tulajdonában lévő, Debrecen 8489/1 helyrajzi számú 256 m2 területű ingatlan 10/11-ed tulajdoni hányada, és a 8481 helyrajzi számon található 472 m2 területű ingatlan ingyenesen a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tulajdonába kerül kert, park céljára, azzal a feltétellel, hogy a Debreceni Református Hittudományi Egyetem az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja.
(5) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján, az állam tulajdonában lévő, Budapest, VII. kerület Dohány u. 2. 34520 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tulajdonába kerül múzeum céljára, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja.
(6) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Veszprém 291 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen a Veszprémi Főegyházmegye tulajdonába kerül a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár elhelyezése céljából, azzal a feltétellel, hogy a Veszprémi Főegyházmegye Veszprémi Érsekség az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja.
(7) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Kecskemét 3424 helyrajzi számú és a Baja 470/2 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen a Hajdúdorogi Egyházmegye tulajdonába kerülnek hitéleti és egyéb közösségi célokra azzal a feltétellel, hogy a Hajdúdorogi Egyházmegye az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja.
(8) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Balatonalmádi 4252 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen a Dunántúli Református Egyházkerület, Balatonalmádi Református Egyházközsége tulajdonába kerül hitéleti és egyéb közösségi célokra azzal a feltétellel, hogy a Dunántúli Református Egyházkerület, Balatonalmádi Református Egyházközsége az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja.
(9) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Nyírbátor 2025 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye tulajdonába kerül ifjúságnevelési tevékenység céljára azzal a feltétellel, hogy a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja.
(10) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Kastélyosdombó 177/1, 177/2, 172, 173, 174, 175 és 176 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tulajdonába kerülnek krízishelyzetben lévő családok reintegrációját elősegítő gazdálkodási modellprogram megvalósítása céljából. A tulajdonátruházás feltétele, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja és a tulajdonátruházási szerződés megkötése időpontjában fennálló megtérítési igényét nem érvényesíti.
(11) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Budapest III. kerület 18239/4 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tulajdonába kerül az általa átvállalt állami és önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében azzal a feltétellel, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.
(12) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Budapest VIII. kerület 35233/0/A/1-19 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába kerülnek oktatási célokra, azzal a feltétellel, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.
(13) Az (1)-(12) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. készíti elő és köti meg. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.
119. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Budapest X. kerület 38916/7, 38916/8, 38916/9, 38916/10, 38916/11, 38916/12 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata tulajdonába kerülnek lakás- és helyiséggazdálkodási feladatok elősegítése érdekében, azzal a feltétellel, hogy Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.
(2) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok tekintetében nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontját, (5) és (7) bekezdését.
(3) Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata a tulajdonába adott ingatlanokat a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott lakásgazdálkodási célokra használhatja fel. Ha Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata az ingatlanokat értékesíti, az elidegenítésből származó bevételt a Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata tulajdonában álló lakáscélú ingatlanok fejlesztésére, korszerűsítésére vagy az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok vonatkozásában felmerült településfejlesztési feladatok megvalósítására köteles fordítani.
(4) A célhoz kötött hasznosításra vonatkozó előírások teljesüléséről, az ingatlanok fejlesztéséről, valamint az ingatlanok értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata évente beszámol a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé.
(5) Ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megállapítja, hogy Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata a célhoz kötött hasznosításra, illetve a bevételek célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén a Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan - ideértve az abból kialakított új ingatlant is - tulajdonjoga visszaszáll az államra, ha az ingatlan vagy az abból kialakításra kerülő új ingatlan Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata részéről időközben értékesítésre került, úgy az értékesítésből származó - az adásvétel napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt - bevételt köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére átadni. Az állam tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kérelme alapján be kell jegyezni.
(6) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. készíti el és köti meg.
120. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján, a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Társaság) állam tulajdonában lévő üzletrészének tulajdonjoga ingyenesen a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának tulajdonába kerül a borvidék szőlészeti és borászati kutatási tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatok elősegítése érdekében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti üzletrész tulajdonátszállásának időpontja a feladatellátást szolgáló állami vagyon - ide nem értve a muzeális borkészletet - Társaságba történő apportálásának a cégjegyzékbe történő bejegyzéséről szóló cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének napja.
(3) A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa a Társaság jogutód nélküli, illetve jogutódlással történő megszüntetéséről, a Társaságban fennálló részesedése bármilyen jogcímen történő átruházásáról, a részesedésre harmadik személy javára bármilyen jog alapításáról kizárólag az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter előzetes, írásbeli jóváhagyásával dönthet.
121. § A 120. § (1) bekezdése szerinti üzletrésznek a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának számviteli nyilvántartásaiba szereplő bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. számviteli nyilvántartásaiban szereplő nyilvántartási értékkel.
122. § (1) A 120. § (2) bekezdése szerinti apportálással a Társaság tulajdonába kerülő ingatlan vagyonelemeken e törvény erejénél fogva az apportálásnak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséről szóló cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének napjától számított 5 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az állam javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését az MNV Zrt. kérelmezi a 120. § (2) bekezdése szerinti végzés jogerőre emelkedését követően.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter az elidegenítési tilalom hatálya alatt - a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának kezdeményezésére - egyedi döntéssel hozzájárulhat az (1) bekezdés szerint elidegenítési tilalom hatálya alatt álló ingatlanok elidegenítéséhez azzal, hogy a vagyonelemek elidegenítésének ellenértékét a 120. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladat ellátására kell fordítani.
(3) A 120. § (1) bekezdése alapján ingyenesen tulajdonba adott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (4) bekezdés b) pontját.
123. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 16/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A teljesítésben közreműködők az általuk gyűjtött hulladék mennyiségének az ugyanezen hulladéknak a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint a hulladékról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló szervezet (a továbbiakban: állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet) felé elszámolt mennyiségével csökkentett mennyiségét számolhatják el a szerződött egyéni hulladékkezelők felé.”
124. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 16. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet”
125. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény a következő 22/C. §-sal egészül ki:
„22/C. § Nem állapítható meg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértése az OGyHT-ben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 2012-2013. évben kiírt közbeszerzési eljárások során tanúsított magatartások vonatkozásában.”
126. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámhatóság az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által finanszírozott, a 22/A. § (6) bekezdésében meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a kifizetést teljesítette. Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által történő kifizetés, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésétől eltérően költségvetési támogatásként (a továbbiakban: támogatás) nyújtható.”
127. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet a hulladékgazdálkodási feladatainak elvégzéséhez költségvetési támogatást kap az e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból. A hulladékgazdálkodási feladatokra az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által kifizetett összegek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (2) bekezdésétől eltérően költségvetési támogatásként nyújthatók.”
128. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 38. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„i) a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtési hasznosítási célok elérése érdekében a pályáztatás, illetve közbeszerzés útján történő szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait.”
(2) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetet rendeletben jelölje ki.”
129. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 40/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Módtv. 2.) 125. §-ával megállapított 22/C. §-át a Módtv. 2. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.”
130. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
1. 19. § (3) bekezdésében, 20. § (2)-(7) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés b) és d) pontjában, 21. § (3) bekezdésében, 22. § (3), (4) és (6) bekezdésében, 22/A. § (1), (3), (5) és (7) bekezdésében, 22/B. § (2) bekezdésében, 23. § (1) és (2) bekezdésében, 24. § (2) és (3) bekezdésében, 29/A. § (5) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében és 36. § (3) bekezdésében az „OHÜ” szövegrész helyébe az „állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet” szöveg,
2. 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „OHÜ” szövegrész helyébe az „állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet környezetvédelmi igazgatási feladatkörében” szöveg,
3. 21. § (2) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésben, 38. § (1) bekezdés c) pontjában és 3. mellékletében az „OHÜ” szövegrészek helyébe az „állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet” szöveg,
4. 22/A. § (1) bekezdésében a „települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó” szöveg,
5. 22/A. § (6) bekezdésében a „hulladékkezelési közszolgáltatásra” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra” szöveg,
6. 22/A. § (7) bekezdés záró szövegrészében a „szelektív települési szilárd hulladékkezelést ellátó” szövegrész helyébe a „szelektív hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó” szöveg,
7. 22/B. § (1) bekezdésében az „OHÜ-nél” szövegrész helyébe az „állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetnél” szöveg,
8. 38. § (2) bekezdés d) pontjában az „Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség” szövegrész helyébe az „állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet” szöveg
lép.
131. § (1) Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
1. 21. § (2) bekezdésében a „vezetőjének” szövegrész,
2. 21. § (3) bekezdésében a „vezetője” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
1. 19. § (1) és (2) bekezdése,
2. 21. § (4) bekezdése,
3. 40. §-a.
132. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 34. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényben meghatározott minősítési engedéllyel (a továbbiakban: minősítési engedély) rendelkező gazdasági szereplővel köthet.
(4) A települési önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérően azzal a minősítési engedéllyel nem rendelkező gazdasági szereplővel is köthet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést, amelynek tagjai - az államot és a települési önkormányzatot kivéve - valamennyien rendelkeznek minősítési engedéllyel.”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 34. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A lakosság tájékoztatása érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felületén közzé kell tenni. A települési önkormányzat a közszolgáltatási szerződés közzétételről a helyben szokásos módon gondoskodik.”
133. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 53. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közszolgáltató az ügyfélszolgálat keretében az Fgytv.-ben meghatározottakon túlmenően)
„a) a minősítési engedélyt,”
(az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi.)
134. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 90. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2014. július 1-jétől csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és minősítő okirattal, vagy - a 34. § (3) bekezdésben és a (9) bekezdésben foglaltakra tekintettel - 2015. június 30-át követően kiadott minősítési engedéllyel rendelkezik, valamint a települési önkormányzattal az e törvény hatálybalépését követően és minősítési okirat birtokában hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött.”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 90. §-a a következő (9) és (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély 2015. június 30-át követően nem adható ki. Az e törvény alapján kiadott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély az abban meghatározott ideig, de legkésőbb 2015. december 31-ig hatályos.
(9a) Ha a környezetvédelmi hatóság 2015. június 30-át követően, de a (9) bekezdésben meghatározott hatályvesztést megelőzően minősítési engedélyt ad ki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező közszolgáltató részére, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt a minősítési engedély kiadásával egyidejűleg visszavonja.”
135. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
1. 2. § (1) bekezdés 38a. pontjában az „az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti, a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint az egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló szervezetet” szöveg,
2. 37. § (1a) bekezdésében az „érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel vagy minősítő okirattal” szövegrész helyébe a „minősítési engedéllyel” szöveg,
3. 42. § (2) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel” szövegrész helyébe a „minősítési engedéllyel” szöveg,
4. 45. § (3) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és minősítő okirattal” szövegrész helyébe a „minősítési engedéllyel” szöveg,
5. 53. § (2) bekezdés a) pontjában az „az OHÜ által kiállított” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
6. 62. § (2) bekezdésében az „a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély” szövegrész helyébe a „minősítési engedély” szöveg,
7. 73. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 75. § (2) és (4) bekezdésében az „Az OHÜ” szövegrész helyébe az „A környezetvédelmi igazgatási szerv” szöveg,
8. 73. § (2) bekezdésében, 75. § (5) bekezdésében az „az OHÜ” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi igazgatási szerv” szöveg,
9. 79. § (7) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási, illetve hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási engedély, illetve minősítési engedély” szöveg,
10. 81. § (1) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt” szövegrész helyébe a „minősítési engedélyt” szöveg,
11. 84. § (1) bekezdés a) pontjában a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási” szövegrész helyébe a „minősítési” szöveg,
12. 84. § (2) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási” szövegrész helyébe a „minősítési” szöveg,
13. 85. § (1) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási” szövegrész helyébe a „minősítési” szöveg
lép.
136. § (1) Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
1. 2. § (1) bekezdés 37. pontjában a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és a” szövegrész,
2. 34. § (3) bekezdésében, 37. § (1a) bekezdésében és 45. § (3) bekezdésében az „az OHÜ által kiállított” szövegrész,
3. 41. § (4) bekezdésében a „, valamint az OHÜ-nek” szövegrész,
4. 62. § (3) bekezdésében az „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély,” szövegrész,
5. 79. § (4) bekezdésében az „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt” szövegrész,
6. 88. § (1) bekezdés 1. pontjában a „, valamint a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
1. 53. § (2) bekezdés d) pontja,
2. 34. alcíme,
3. 81. § (2)-(5) bekezdése,
4. 90. § (4) és (5) bekezdése.
(3) Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 34. § (4) bekezdésében és 90. § (8) bekezdésében az „az OHÜ által kiállított” szövegrészek.
137. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya)
„a) a környezetvédelmi hatóságra (a továbbiakban: minősítő),”
(terjed ki.)
(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya
a) a környezetvédelmi hatóságra (a továbbiakban: minősítő),
b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet végző vagy végezni kívánó, minősítést kérelmező gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban: kérelmező),
c) a minősítés és a minősítés módosításának anyagi és eljárási szabályaira,
d) az osztályba sorolás szempontrendszerére,
e) az ügyfél jogaira és kötelezettségeire,
f) a minősítési engedély időbeli hatályának meghosszabbítására, valamint
g) a minősítési feltételeknek való megfelelés és a korábban vállalt környezetirányítási célok és programok megvalósításának ellenőrzésére
terjed ki.”
138. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„3. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minősítése: kérelemre induló közigazgatási hatósági eljárás, amelynek során a minősítő a végzett vagy végezni kívánt hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet az e törvényben foglalt követelmények alapján, a minősítési osztály meghatározását is magába foglalóan engedélyezi;”
139. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységét a minősítő a szolgáltatás biztonsága és a szolgáltatás színvonala alapján minősítési osztályba sorolja, továbbá előírja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzésével összefüggő feltételeket.”
140. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 4. § (2) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:
(A kérelem tartalma:)
„j) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék fajtája, típusa, jellege, mennyisége (tonnában kifejezve), összetétele,
k) a közszolgáltatási terület megnevezése, kiterjedése, valamint
l) nyilatkozat arról, hogy a kérelmező a Ht. 61. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a közterületen elhagyott, jogellenesen elhelyezett hulladék elszállítását és kezelését vállalja.”
141. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 8. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A minősítő a minősítési eljárás alapján dönt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítési engedélyének kiadásáról. A minősítési engedélyben a minősítő meghatározza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzésének feltételeit, továbbá elvégzi a tevékenység (3) bekezdés szerinti minősítési osztályba sorolását.
(2) A minősítési engedély - a Ket.-ben foglalt követelményeken felül - legalább a következőket tartalmazza:
a) a kérelmező azonosító adatai (név, székhely, cégjegyzékszám, adószám, KÜJ-szám és KTJ-szám, statisztikai számjel),
b) az engedélyezett közszolgáltatási tevékenység megnevezése,
c) a közszolgáltatással érintett terület megnevezése,
d) a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartama,
e) a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó követelmények,
f) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék fajtája, típusa, jellege, mennyisége, összetétele,
g) közszolgáltató hulladékgazdálkodási engedélyének vagy engedélyeinek száma.
(3) A minősítő a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet annak szolgáltatásbiztonsági funkciója szerint kategóriába, valamint szakmai funkcionalitása szerint fokozatba sorolja. A minősítő a kategória és a fokozat együttes alkalmazásával sorolja a kérelmezőt osztályba az 1-4. mellékletben meghatározottak szerint.”
142. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A minősítési engedély időbeli hatálya - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az engedély jogerőre emelkedésétől számított 36. hónap utolsó napjáig tart.”
143. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a minősítő megvizsgálja a minősítési engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek való megfelelést, és kiadja az új minősítési engedélyt.”
144. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősítési engedély módosítása esetén a minősítő új minősítési engedélyt ad ki, és a módosítással érintett korábbi minősítési engedélyt visszavonja.”
145. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A minősítő a kiállított minősítési engedélyekről nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a minősítési engedély számát,
b) a kérelmező nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,
c) a minősítési engedélyben megjelölt minősítési osztályt,
d) a minősítési engedély időbeli hatályát.
(3) A minősítési engedélyeket, továbbá a minősítési eljáráshoz kapcsolódó nyomtatványokat és kitöltési, módszertani útmutatókat az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felületén közzé kell tenni.”
146. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Minősítő okirat 2015. június 30-át követően nem adható ki. Az e törvény alapján kiadott minősítő okirat az abban meghatározott ideig, de legkésőbb 2015. december 31-ig hatályos.”
147. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) Ha a környezetvédelmi hatóság 2015. június 30-át követően, de a 22. §-ban meghatározott hatályvesztést megelőzően minősítési engedélyt ad ki a minősítő okirattal rendelkező kérelmező részére, a minősítő okiratot a minősítési engedély kiadásával egyidejűleg visszavonja.
(2) Az e törvény hatálybalépésétől 2016. július 1-jéig terjedő időszakban a minősítő okirat vagy minősítési engedély időbeli hatálya az okirat vagy engedély kiállításától számított 12. hónap utolsó napjáig tart.”
148. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény
1. 4. § (2) bekezdés d) pontjában, 7. alcímének címében, 13. § (3) bekezdésében, 10. alcímének címében, 17. § (3) bekezdésében a „minősítő okirat” szövegrész helyébe a „minősítési engedély” szöveg,
2. 9. § (4) bekezdésében, 10. §-ában, 13. § (1) és (2) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés b) pontjában a „minősítő okirat” szövegrészek helyébe a „minősítési engedély” szöveg,
3. 11. § (1) bekezdésében a „kiállított minősítő okirat” helyébe a „kiadott minősítési engedély” szöveg,
4. 12. § (1) bekezdésében a „kiállított minősítő okiratban” szövegrész helyébe a „kiadott minősítési engedélyben” szöveg,
5. 12. § (2) bekezdésében a „minősítő okiratában” szövegrész helyébe a „minősítési engedélyében” szöveg,
6. 13. § (2) bekezdésében az „időpontok” szövegrész helyébe az „időpont” szöveg,
7. 14. § (1) bekezdésében a „minősítő okirat kiállításának” szövegrész helyébe a „minősítési engedély kiadásának” szöveg,
8. 14. § (2) bekezdés a) pontjában a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységére kiható változás” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységében olyan változás” szöveg,
9. 16. § (1) és (2) bekezdésében a „minősítő okiratot” szövegrész helyébe a „minősítési engedélyt” szöveg,
10. 1. mellékletébe foglalt táblázat A:1., B:1. és C:1. mezőjében az „A kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik.” szövegrész helyébe az „A kérelmező a hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik.” szöveg
lép.
149. § (1) Hatályát veszti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény
1. 2. § (1) bekezdés 7. pontjában a „kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében megnevezett,” szövegrész,
2. 4. § (3) bekezdés a) pontjában a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély alapját képező, a környezetvédelmi hatóság által kiadott” szövegrész,
3. 7. § (3) bekezdésében az „a kérelmezett minősítési osztályhoz rendelt követelményrendszer keretei között” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény
1. 4. § (2) bekezdés g) pontja,
2. 4. § (3) bekezdés b) pontja,
3. 4. § (3) bekezdés c) pontja,
4. 9. § (1) és (2) bekezdése,
5. 12. alcíme,
6. 6. melléklete.
150. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény
1. 1. § (3) bekezdésében és 1. § (9) bekezdés a) pontjában a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel vagy minősítési engedéllyel” szöveg,
2. 1. § (8) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében vagy minősítési engedélyében” szöveg
lép.
151. § Hatályát veszti az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény
1. 1. § (3) bekezdésében és 1. § (9) bekezdés a) pontjában a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel vagy” szövegrész,
2. 1. § (8) bekezdésében a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében vagy” szövegrész,
3. 3. § (1) bekezdésében az „az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség,” szövegrész.
152. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 8. § (1) bekezdés a) pontja 3. alpontjában, a 11. § (2) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására, valamint a használati díj- és pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díj ellenőrzésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait a központi költségvetésről szóló törvényben kell megállapítani.”
153. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A használati díjakból származó bevétel a 32. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó NIF Zrt. más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építtetői feladatok ellátása körében az országos közutak felújítását és fejlesztését szolgáló projektek megvalósítását biztosító támogatás nyújtására használható fel.”
154. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A használati díjból származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára számolandó el mint költségvetési bevétel.
(5b) A használati díjból származó bevételt
a) nettó díjak összege,
b) általános forgalmi adó
jogcímeken kell elszámolni és befizetni a központi költségvetésbe.”
155. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A használati díjfizetéssel érintett országos közutakat vagy azok egyes szakaszait, a használati díj mértékét, a fizetés módját és feltételeit a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.
(2) A használati díj nem tartalmazhat sem közvetett, sem közvetlen megkülönböztetést, így különösen tilos a diszkrimináció a gépjárművek nemzetisége vagy a gépjárművek tulajdonosának (üzemben tartójának) nemzetisége, illetve letelepedési országa, valamint a járművek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedési tevékenység kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.
(3) A használati díj tekintetében díj ellenőrzésre a rendőrség, díj ellenőrzés támogatásra a NÚSZ Zrt. jogosult.
(4) A NÚSZ Zrt. a díj ellenőrzés támogatási tevékenysége során:
a) adatgyűjtést végez a díjköteles útszakaszon közlekedő gépjárművekről, telepített fix vagy mobil eszközök felhasználásával,
b) az a) pont szerinti eszközök útján felvételezett, azonosításra alkalmas adatokat és a rendszám adatokat összeveti az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről rendelkezésére álló adatokkal, valamint a külön jogszabály szerinti közúti közlekedési nyilvántartó szerv által vezetett útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásának mentességre vonatkozó adataival,
c) a b) pont szerinti összevetés alapján összeállított adatállományt - kivéve a jogosult úthasználatra vonatkozó adatokat - átadja a díj ellenőrzésre jogosult hatóság számára,
d) az átadott adatokat az átadást követő 180 napig jogosult tárolni a jogosulatlan úthasználat miatt esetlegesen megindult közigazgatási eljárásban való felhasználás céljából.
(5) A NÚSZ Zrt. a díj ellenőrzés-támogatási feladatai ellátása érdekében közvetlen adathozzáféréssel díjmentesen átveheti az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásának mentességre vonatkozó adatait.”
156. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 36. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
„36. a 33/A. § szerinti használati díj és pótdíj központi költségvetésbe történő befizetésének rendjét, részletes szabályait, továbbá az elszámolás számviteli szabályait;”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés m) pontja a következő mc) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben)
„mc) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket;”
(rendeletben állapítsa meg.)
157. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában a „továbbá a járművek üzemeltetésének általános feltételeit” szövegrész helyébe az „ezen tevékenységek végzéséhez használható járművek üzemeltetésének általános feltételeit, továbbá az e járművek vezetőinek képzésére vonatkozó feltételeket” szöveg lép.
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
1. 2. § (4) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint” szöveg,
2. 29. § (14) bekezdésében az „az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NÚSZ Zrt.)” szöveg,
3. 33/A. § (6) bekezdésében az „az ÁAK Zrt.” szövegrész helyébe az „a NÚSZ Zrt.” szöveg,
4. 33/A. § (6) bekezdésében az „az ÁAK Zrt.-vel” szövegrész helyébe az „a NÚSZ Zrt.-vel” szöveg,
5. 33/B. § (8) bekezdésében az „az ÁAK Zrt.” szövegrész helyébe az „a NÚSZ Zrt.” szöveg
lép.
(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
1. 20. § (1) bekezdés m) pontjában az „útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra” szövegrész helyébe az „út- és használati díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő díjra” szöveg,
2. 21. § (1) bekezdés h) pontjában az „a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra” szövegrész helyébe az „az út- és használati díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő díjra” szöveg,
3. 21. § (3a) bekezdésében az „üzemeltetője” szövegrész helyébe a „működtetője, és az úthasználati díj megfizetésének ellenőrzésére kijelölt szervezet” szöveg,
4. 33/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett” szövegrész helyébe a „hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult szervezetek a megengedett” szöveg
lép.
158. § (1) Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. § (1) bekezdésében az „ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
1. 33/A. § (4) és (4a) bekezdése,
2. 33/C. § (1) bekezdés d) és e) pontja.
159. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az illetékbélyeget tartalmazó iratot jogszabály rendelkezése alapján nem az eljáró hatóság veszi át és érkezteti, az illetékbélyeget az irat átvételére és érkeztetésére jogosult szerv értékteleníti.”
160. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adóból származó bevétel - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényben meghatározott kivétellel - az azt megállapító önkormányzat bevétele.”
161. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény IV. Fejezet az „Az adókötelezettség, az adó alanya” alcíme a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„36/A. § A helyi iparűzési adóból származó bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli.”
162. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosítottja és a 2012. december 31-ét követő időszakra vonatkozó adóját nem fizette meg és a végrehajtás vele szemben eredménytelenül zárul, vagy az adózó bármely okból - különösen az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. §-a szerinti eljárás alapján engedélyezett adómérséklés esetére - megfizetni nem képes, az adóhatóság az így előállt adó, adótartozás megfizetésére határozattal kötelezi az építmény, telek tulajdonosát.”
163. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1/A. § (5) bekezdésében a „bevétele.” szövegrész helyébe a „bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel.” szöveg lép.
164. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (8) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell]
„e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját,”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (8) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
[A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell]
„f) a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint
g) ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.”
165. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„b) a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, - ideértve az egyes munkaadói és munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat is -,”
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„f) a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának, valamint a szolgáltatás igénybevételének biztosítása érdekében, a szolgáltatás időtartama alatt az arra rászoruló, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó gondozásával, ápolásával, továbbá gyermek (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermek) felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás megtérítésének feltételeit és szabályait,”
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13/A. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„h) - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - az a) pontban meghatározott nyilvántartással összefüggő eljárásért járó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat,
i) az a) pontban meghatározott eljárás során a szakértő igénybevételének - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben nem szabályozott - szabályait.”
166. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 14. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Képzési támogatásként)
„c) a képzésben történő részvétel lehetőségének biztosítása érdekében, a képzés időtartama alatt az arra rászoruló, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó ápolásával, gondozásával, valamint a gyermek felügyeletével kapcsolatban felmerült indokolt kiadás megtérítése”
(adható.)
167. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.”
168. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott foglalkoztatást elősegítő támogatásról szóló hatósági szerződés alapján támogatásban részesülő munkaadó helyébe jogutódja léphet feltéve, ha a jogutód egyoldalú írásbeli nyilatkozatban vállalja a támogatás jogszabályban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott feltételeinek teljesítését.”
169. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:
a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
b) a keresőképtelenséggel járó betegség,
c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
d) a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés- és az elzárásbüntetés,
g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának
időtartamával.”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony abban az esetben minősül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban nem részesül.”
170. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 29. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső)
„e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,”
171. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/B. § (1) Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.
(2) A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyeztetési eljárást nem folytat le.”
172. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:)
„d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás, valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (12) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)
„g) a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat.”
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A (12) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatók az 57/D. §-ban meghatározott adatbázishoz és az előfinanszírozással megvalósuló programokban a résztvevők nyilvántartásához, valamint a programokban nyújtott támogatások felhasználásának nyomon követéséhez szükséges informatikai költségek, továbbá a programok megvalósítását szolgáló módszertani fejlesztés költségei.”
173. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10a) A 25. életévét betöltött olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és nem vesz részt munkaerő-piaci programban vagy nem részesül munkaerő-piaci szolgáltatásban a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként - a (12) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - kérelmére azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki
a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-5. alpontjában meghatározott feltételeknek és
b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) és (10) bekezdés szerint
együttműködik.”
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az állami foglalkoztatási szerv a gyermekgondozási segélyben részesülő személyt - kérelmére - a (11) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, akkor veszi álláskeresőként nyilvántartásba, ha annak folyósítása alatt, a családok támogatásáról szóló törvény szerint keresőtevékenységet folytathat.”
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő munkahelyet.”
(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (14a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14a) Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása - a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - szünetel, ha az álláskereső
a) a munkaügyi központ által támogatott, vagy az állami felnőttképzési szerv által szervezett képzésben vesz részt,
b) rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú keresőtevékenységet (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatást) folytat,
c) - az időtartamtól függetlenül - közfoglalkoztatásban vesz rész,
d) terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt, továbbá
f) szabadságvesztés időtartama alatt.”
(6) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (14b) bekezdéssel egészül ki:
„(14b) Az álláskereső (9) bekezdés c) pontja szerinti bejelentési kötelezettsége a (14a) bekezdés szerinti szünetelés időtartama alatt is fennáll.”
(7) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége a gyermekgondozási segélyre és gyermekgondozási díjra való jogosultságának bejelentése esetén akkor szünetel, ha annak folyósítása alatt a családok támogatásáról szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint nem folytathat keresőtevékenységet, vagy keresőtevékenységet folytathat, de kéri az aktív munkahelykereső tevékenységének és álláskeresőként való nyilvántartásának szünetelését.”
174. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]
„e) az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]
„l) az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatok,”
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.”
175. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság az Szt. szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglakoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).”
176. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/C. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja]
„d) az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott adatátvételhez”
(szükséges hozzáférést.)
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami felnőttképzési intézmény a képzési igények felmérése és a képzések szervezésének területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) és b) alpontjában és 3. pont a)-e) alpontjában meghatározott adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.”
177. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatbázissal kapcsolatos fejlesztéseket a miniszter kezdeményezheti.”
178. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya,”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,”
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés d) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
álláskereső: az a személy, aki)
„4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és”
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés e) pont 4. és 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
kereső tevékenység: - az 1-5. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.)
„4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.
5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.”
(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„g) a munkaadó munkaerőigénye bejelentése módjának és formájának”
(szabályait.)
179. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 60. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„f) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló 2014. április 16-i 2014/54/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
180. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény „Fogalommeghatározások és záró rendelkezések” alcíme a következő 59/E. §-sal egészül ki:
„59/E. § E törvénynek a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásban is alkalmazni kell.”
181. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 14. § (1) bekezdés c) pontjában a „terhességi gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban” szöveg,
2. 29. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyre” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra” szöveg, a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj” szöveg,
3. 30. § (2) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1)-(3)” szöveg,
4. 54. § (14) bekezdés e) pontjában az „e)-g)” szövegrész helyébe a „c) és e)-g)” szöveg,
5. 54. § (14) bekezdés h) pontjában a „terheli, vagy” szövegrész helyébe a „terheli.” szöveg,
6. 54. § (14) bekezdés i) pontjában a „37/B. §” szövegrész helyébe a „37/A. §” szöveg,
7. 57/B. § (3) bekezdés 1. pontjának nyitó szövegrészében a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult” szöveg,
8. 57/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „adatrögzítéshez és” szövegrész helyébe az „adatrögzítéshez és a járási hivatal számára” szöveg,
9. 57/C. § (3) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
10. 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban” szöveg,
11. 11. 58. § (9) bekezdés a) pontjában a „terhességi gyermekágyi segélyt” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segélyt, csecsemőgondozási díjat” szöveg
lép.
182. § (1) Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 7. § (8) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész,
2. 8. § (6) bekezdése b) pontjában az „- a miniszter által meghatározott módon -” szövegrész,
3. 13/A. § (2) bekezdésében az „az álláskereső és a szolgáltatást kérő részére” szövegrész,
4. 13/A. § (3) bekezdésében az „álláskeresővel és a munkaerőpiaci szolgáltatást kérővel készített” szövegrész.
