(2) Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 39. § (12) bekezdés a) pontja,
2. 54. § (14) bekezdés g) és i) pontja,
3. 57/A. § – az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 154. §-ával megállapított – (11) bekezdése,
4. 58. § (5) bekezdés – az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIX. törvény 1. § (25) bekezdésével megállapított – v) pontja.
183. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/A. § (8) bekezdésében a „Módtv. hatálybalépését megelőzően” szövegrész helyébe a „Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő, továbbá a Módtv. hatálybalépését megelőzően” szöveg lép.
184. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23/B. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat]
„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő közalkalmazott esetén a gyermek ötéves koráig”
(köteles foglakoztatni.)
185. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.”
186. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közalkalmazotti jogviszony tekintetében)
„a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. Fejezet) közül a 92. § (4) bekezdése, a 116–117. §, a 118. § (4) bekezdése, a 119. § (2) bekezdése, a 123. § (6) bekezdése és a 135. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható;”
(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 298. § (7) bekezdése nem alkalmazható.”
187. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„d) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.”
188. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (5) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény” szövegrész helyébe a „tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény” szöveg lép.
189. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„r) az út- és úthasználati díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához.”
190. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1/A. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ingatlan tulajdonjogának az (1) bekezdés szerinti megszerzése nem engedélyezhető, ha az a közérdeket sértené. A közérdek sérelmének minősül, ha a kérelmező külföldi természetes személy büntetett előéletű. Külföldi jogi személy kérelmező esetén a közérdek sérelme akkor valósul meg, ha a fióktelep vagy kereskedelmi képviselet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerint alkalmazott tevékenység korlátozására vonatkozó intézkedés hatálya alatt áll. Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a közérdek sérelmének a tulajdonjog megszerzése engedélyezését kizáró további eseteit állapíthatja meg.
(2b) A külföldi természetes személy kérelmező a tulajdonjog megszerzésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a fővárosi és megyei kormányhivatal részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal részére – a kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – a bűnügyi nyilvántartó szerv továbbítsa. Az adatigénylés során a fővárosi és megyei kormányhivatal a (2a) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. Az ennek alapján megismert személyes adatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem elbírálása iránti eljárás jogerős befejezéséig kezeli.”
191. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
„f) a központi támogatások;”
192. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)
„f) a központi támogatások, ideértve a rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni fedezetére átvett pénzeszköz és egyéb, törvényben előírt támogatás összegét;”
193. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény
1. 4. § (2) bekezdésében a „költségére,” szövegrész helyébe a „költségére, a kapcsolattartás elektronikus és digitális eszközeinek – ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat – fenntartási költségére,” szöveg,
2. 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyt,” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt” szöveg
lép.
194. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény
1. 11. § (6) bekezdése,
2. 12–17. §-a,
3. 34. §-a,
4. 35. §-a,
5. 1–12. melléklete.
195. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:)
„g) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal;”
196. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.”
197. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 9/B. § (2) bekezdést a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
198. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg
a) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működésének és feladatainak,
b) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezésének,
c) a munkahelyi elsősegélynyújtás célját, tárgyi és szervezési feltételeinek, a személyek kijelölésének, kiképzésének és továbbképzésének, valamint az elsősegélynyújtás szakmai irányításának és ellenőrzésének
részletes szabályait.”
199. § (1) Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. § (4) bekezdésében az „a munkavédelmi hatóság –” és a „közreműködésével –” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont do), dq) és dv) alpontja.
200. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 53. § (2) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével” szöveg lép.
201. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (6) bekezdésében az „A jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, az önkormányzatok többcélú kistérségi társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzati társulások)” szövegrész helyébe az „Az önkormányzati társulás” szöveg lép.
202. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 3. § 43. pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,
2. 1. számú melléklet 1. pont 1.3. alpontjában „az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás” szövegrész helyébe „az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, települési támogatás” szöveg
lép.
203. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
204. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő, e célra beszerzett és használt vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorolják.
(6) A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő vagyon értékesítésből származó bevétel a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális bevétele, amelyet az e tevékenységhez szükséges ingatlan és egyéb eszközök vételére, felújítására, felszerelésére, illetve bővítésére használhatnak fel.”
205. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:)
„bf) dönt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról,”
206. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 84/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő a hivatásos állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig engedélyezi. Ezt követően a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 84. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani.”
207. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)
„q) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.”
208. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 192/A. § (2) bekezdésében a „magánnyugdíjpénztárhoz” szövegrész helyébe a „magánnyugdíjpénztárhoz, önkéntes nyugdíjpénztárhoz, önkéntes egészségpénztárhoz” szöveg lép.
209. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 91/A. § (4) bekezdése.
210. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke határozza meg a Gazdasági Versenyhivatalnál foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők részére adható egyéb juttatásokra, a céljuttatásra és kutatási megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat, ideértve az ilyen juttatásoknak a jogszabály szerinti illetmények eredeti előirányzatához viszonyított arányát.”
(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Gazdasági Versenyhivatal nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.”
211. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 13/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – akkor, ha az egyesülés, szétválás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik – az (5) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,”
212. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja.
213. § A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (2) bekezdésében a „2006. május 9-ig” szövegrész helyébe a „2015. december 15-éig” szöveg lép.
214. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 44/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató az igazságügyi alkalmazottat]
„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő igazságügyi alkalmazott esetén a gyermek ötéves koráig”
(köteles foglalkoztatni.)
215. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.”
216. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartása – e törvény felhatalmazásának hiányában – más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. Nem jelenti a személyi nyilvántartás más nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását a személyi nyilvántartásból a központosított illetményszámfejtéshez szükséges adatoknak az e célra működtetett számítógépes programba való továbbítása.”
(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 94. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az igazságügyi alkalmazottnak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és a vele kapcsolatos iratok tartalmáról törvényben meghatározott adatkörök tekintetében a központosított illetményszámfejtést végző szerv részére lehet adatot továbbítani.”
217. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.”
218. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
1. 48. § (1) bekezdésében az „(5)” szövegrész helyébe az „(5) és (5a)” szöveg,
2. 124. § (1) bekezdésében a „118. §-át” szövegrész helyébe a „118. § (1)–(3) bekezdését” szöveg
lép.
219. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a következő 65/E. §-sal egészül ki:
„65/E. § Az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos 18. § (1) bekezdés e) pontját, 19. § (6) bekezdését, 20/A. §-át, 27. § (5) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. Fejezetét kell alkalmazni.”
220. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
1. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „tagja, a Magyar” szövegrész helyébe a „tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar” szöveg,
2. 8. § a) pont aa) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg,
3. 9. § (3) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,
4. 14. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg,
5. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,
6. 28. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,
7. 29. § (4) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg
lép.
221. § (1) Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
1. 4. § l) pontjában a „, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék” szövegrész,
2. 34. § (15) bekezdésében az „A járulékokat a Köztársasági Elnöki Hivatal fizeti meg és vallja be, továbbá teljesíti a biztosítotti bejelentést.” szövegrész,
3. 44/A. § (2) bekezdés első és második mondatában a „települési önkormányzat jegyzője, illetve a” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
1. 18. § (1) bekezdés e) pontja,
2. 19. § (6) bekezdése,
3. Korkedvezmény-biztosítási járulék alcíme és 20/A. §-a,
4. 27. § (5) bekezdése,
5. 29. § (8) bekezdése.
222. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál
a) az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét,
b) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét,
c) a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj) összegét,
d) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3–5. §-a szerinti prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét,
e) a rehabilitációs ellátás összegét,
f) a rehabilitációs járadék összegét, valamint
g) az a)–e) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet
– a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül – csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.”
223. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérelmére a nyugellátását az (1) bekezdés szerint kell növelni akkor is, ha arra a jogosultságot korábban, azóta megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerezte. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A sajátjogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.”
224. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)
„k) a szociális szövetkezeti tag tagi munkavégzésének időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.”
225. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény V. Fejezete az 1. Címet megelőzően a következő 44/E. §-sal egészül ki:
„44/E. § (1) Aki egyidejűleg több hozzátartozói nyugellátásra jogosult, választhat az őt megillető hozzátartozói nyugellátások közül.
(2) A jogosult által nem választott hozzátartozói nyugellátás folyósítását szüneteltetni kell.”
226. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki)
„b) huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.”
227. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott]
„j) a magánynyugdíjpénztár felszámolással, végelszámolással történő megszűnése esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozóan a felszámolótól, végelszámolóktól átvett adatok”
(tarthatók nyilván.)
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az érintett személy vagy képviselője a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által vezetett nyilvántartásba betekinthet, kérelmére a róla nyilvántartott adatokról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kivonatot állít ki.”
228. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96/A. § (1) A társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza
a) a biztosított természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét,
b) a biztosított után a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat,
c) a Tbj. 34. §-a alapján kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét, és a megállapodással érintett időtartamot, valamint
d) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét, és az ellátás folyósításának időtartamát.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatok a tárgyévet követően kerülnek feltüntetésre a társadalombiztosítási egyéni számlán.”
229. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/L. §-sal egészül ki:
„102/L. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 38. § (1) bekezdés k) pontját a 2015. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 55. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat a 2015. január 1-jét megelőzően elhunyt jogszerző után járó árvaellátások esetén is alkalmazni kell, ha az a jogosultra nézve kedvezőbb. Egyéb esetben a 2015. január 1-jét megelőzően elhunyt jogszerző után járó árvaellátásokra e törvény 2014. december 31-én hatályos 55. § (3) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.
(3) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 96/B. § (4) és (6) bekezdését a 2014. december 31-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.”
230. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1. 18. § (2b) bekezdésében a „szerzett” szövegrész helyébe a „, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett” szöveg, a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban” szöveg,
2. 18. § (2c) bekezdésében az „állapítottak meg” szövegrész helyébe az „állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett” szöveg,
3. 38. § (1) bekezdés e) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj” szöveg,
4. 38. § (1) bekezdés f) pontjában az „a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás” szövegrész helyébe az „az álláskeresési támogatás” szöveg,
5. 41. § (1) és (2) bekezdésében a „felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézményben nappali képzésben” szöveg,
6. 41. § (5) bekezdésében a „felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán” szövegrészek helyébe a „felsőoktatási intézményben nappali képzésben” szöveg,
7. 55. § (1) bekezdésében az „oktatási intézmény nappali tagozatán tanul” szövegrész helyébe a „nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt” szöveg,
8. 69. § (2) bekezdésében a „munkanélküliség esetére járó ellátást” szövegrész helyébe az „álláskeresési támogatást” szöveg, az „a munkanélküliség esetére járó ellátás” szövegrész helyébe az „az álláskeresési támogatás” szöveg,
9. 89. § (3) bekezdés b) pontjában a „felszámolással, illetve végelszámolással” szövegrész helyébe a „felszámolással, kényszertörléssel vagy végelszámolással” szöveg,
10. 89. § (4) bekezdés b) pontjában az „összegét” szövegrész helyébe az „összegét, a c) pontban foglaltak kivételével” szöveg,
11. 89. § (4) bekezdés c) pontjában az „özvegyi nyugdíj” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképesség alapján járó árvaellátás, özvegyi nyugdíj” szöveg,
12. 89. § (5) bekezdés b) pontjában a „felszámolást, illetőleg a végelszámolást” szövegrész helyébe a „felszámolást, a kényszertörlést, illetve a végelszámolást” szöveg,
13. 95. § (8) bekezdésében a „szolgálati idő” szövegrész helyébe a „szolgálati idő és a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő” szöveg,
14. 96/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogosultsági idők” szövegrész helyébe a „jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők” szöveg,
15. 96/B. § (4) bekezdésében a „kilencven” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,
16. 96/B. § (6) bekezdésében a „terjedő idő” szövegrész helyébe a „terjedő idő, valamint a 100. § szerinti ellenőrzés lefolytatásának időtartama” szöveg,
17. 96/C. § (1) bekezdésében a „2015.” szövegrész helyébe a „2017.” szöveg,
18. 100. § (2) bekezdésében az „eljárásban vagy az egyeztetési eljárásban” szövegrész helyébe az „eljárásban, az egyeztetési eljárásban vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek más eljárásában” szöveg,
19. 101. § (1) bekezdés o) pontjában a „jogviszonyokat” szövegrész helyébe a „jogviszonyokat, valamint a gyermekgondozási segélyben vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett jogosultsági idővel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időket” szöveg
lép.
231. § (1) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1. 66. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rehabilitációs járadékban részesülő személy,” szövegrész,
2. 96. § (7) bekezdésében a „másolatot,” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1. 6. § (1) bekezdés d) pontja,
2. 6. § (3) bekezdése,
3. 101. § (1) bekezdés k) pontja.
232. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés zsk) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt önkéntes alapon befizetett tagdíjnak, tagdíj-kiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.”
233. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A pénztártag tagsági jogviszonya)
„k) a 30/A. § (4) bekezdésében, a 83. § (7) bekezdésében és a 84. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a nyugdíj megállapítását megelőző nappal”
(szűnik meg.)
234. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén kerül sor. Az írásbeli bejelentésben a tag meghatározhatja azt a hónapot, amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve, hogy a tag erre irányuló bejelentése az abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a pénztárhoz. Ha az átlépésre vonatkozó bejelentés az átlépés hónapját nem határozza meg és az a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező, az előzőekben nem említett írásbeli bejelentés alapján – a bejelentés tartalmától függetlenül – a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának utolsó napjával vagy az azt követő hónap utolsó napjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.”
(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15)–(20) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(15) Az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, bármikor kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését és egyéni számlaegyenlege 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását. A pénztártag tagsági jogviszonyát a bejelentéstől számított 60 napon belül kell megszüntetni (a megszüntetés napja).
(16) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének szándékát annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik.
(17) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A magánnyugdíjpénztár az átadásra kerülő követelések értékét pénzben teljesíti a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
(18) A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le.
(19) A tagsági jogviszonyát megszüntető tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, 4. § (2) bekezdés zs) pont zsj) alpontjában meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj kiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartásra. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától (megszüntetés napja) kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Ha a tag tagsági jogviszonya megszüntetésének időpontjáig nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben kell nyilvántartani.
(20) A (15) bekezdése alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok esetében a visszalépő tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tőke összegét a 3. számú mellékletben szereplő képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy a megszüntetés napjára vonatkozó inflációs rátát kell alkalmazni.”
235. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Pénztár a pénztártag részére nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott pénztári járadékként nyújtja, vagy biztosító intézménytől vagy nyugdíj szolgáltató intézménytől vásárolt életjáradékként folyósítja. A pénztári járadék jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyösszegű kifizetés nem minősül szolgáltatásnak.”
236. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény az „A szolgáltatás alapvető feltételei, a járadék legkisebb összege” alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) A pénztári járadék havi összege a tag egyéni járadékszolgáltatási számlája egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hónapokban kifejezett hátralévő várható élettartama hányadosaként számított összeg. A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A járadék értékét évente, az egyéni számlaértesítő készítésekor, a hozamok jóváírását követően, újra kell számolni.
(2) A járadékos pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt szabályokat csak azon összegekre kell alkalmazni, amelyek a folyósítási költségek levonása után havi szinten meghaladják a minimum öregségi nyugdíj (az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege) összegének a felét. Az ezen összeghatár alatti járadékok esetében, a kifizetést évente egy alkalommal az egyéni számlaértesítő kiküldésével egyidejűleg kell teljesíteni. Ha a járadék havi összege nem éri el a minimum öregségi nyugdíj összegének 25 százalékát, a tag kérésére az egyéni számlakövetelés összegét a járadékra való jogosultság igazolásakor a tag részére egy összegben kell kifizetni.
(4) A pénztártag a pénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozik arról, hogy járadékszolgáltatást kíván igénybe venni, vagy vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén a pénztártag jogosult a követelése részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdés zsk) pontjában meghatározott visszalépő tagi kifizetés felvételére, vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.
(5) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlán nyilvántartott visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett követelését – a tagsági jogviszony megszűnése napján fennálló értékben – a megszűnés napját követő 15 munkanapon belül utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Az átutalásnál hivatkozni kell a pénztártag természetes személyazonosító adataira és társadalombiztosítási azonosító jelére, ezzel egyidejűleg az átutalás megtörténtéről és az átutalt összegről tájékoztatni kell a volt pénztártagot és a pénztártag lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.”
237. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A pénztári járadékszolgáltatás esetén a választott szolgáltatás fedezetének képzése a szolgáltatás teljes fedezetének az egyéni számláról a választott szolgáltatás szolgáltatási tartalék számlájára egy összegben való átvezetésével történik.”
238. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 32. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pénztár a járadékszolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadékszolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi.
(2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának a pénztári járadékra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatások kifizetéséhez kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. Ha a pénztár a járadékot saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Felügyelet engedélyét.
(3) A pénztár által nyújtott saját járadékszolgáltatási tevékenységhez biztonsági tartalékot képez.”
239. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügyvezető elláthatja a (2) bekezdés c) és f) pontjában meghatározottak feladatát is, ha a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel. A (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott személyek nem lehetnek az igazgatótanács vagy az ellenőrző bizottság tagjai.”
240. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) A pénztárnak mindenkor az adott időszakra érvényes éves és hosszú távú pénzügyi tervvel kell rendelkeznie, amelyet első alkalommal az alakuló közgyűlés állapít meg. A továbbiakban az éves pénzügyi tervet legkésőbb az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. Az éves pénzügyi terv elfogadásakor a közgyűlés új hosszú távú tervet is meghatároz.
(2) Az éves pénzügyi terv időtávja legalább az éves beszámolót elfogadó közgyűlés félévét követő négy negyedév végéig tart. A hosszú távú pénzügyi terv az éves pénzügyi tervet elfogadó közgyűlést követő naptári évtől kezdődően hároméves időtartamra készül. Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves bontásban, a hosszú távú terv legfeljebb éves bontásban készül.
(3) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok és a Felügyelet meggyőződhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a szolgáltatások finanszírozhatóságáról és a pénztár működőképességéről.
(4) A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot, kiegészítve a számításoknál használt a szolgáltatásokhoz kapcsolódó demográfiai, kockázati és gazdasági feltételezésekkel.
(5) A pénzügyi terv alátámasztja a pénztár kockázati és szolgáltatási tartalékképzését, beruházási és működési kiadásainak teljesítését. A működési költségekre, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés határozza meg, amely költségeknek mindenkor arányban kell állniuk a pénztár működési teherbíró képességével, általános anyagi helyzetével.
(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének megfelelő alátámasztottsággal és részletezettséggel tartalmaznia kell a magánnyugdíjpénztár működtetésével összefüggésben felmerült költségek (közös költségek) összegét, és a pénztárak közötti megosztásának elveit, módszereit (a megosztás során használt vetítési alapot és annak számítási módját).”
241. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 62. § (1) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tartalékok, valamint a működéssel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolását – ideértve az egyéni és szolgáltatási tartalékok bevételeinek és kiadásainak elszámolását is – legalább havonta kell elvégezni. A fedezeti tartalékon belül, az egyéni számlákon külön kell nyilvántartani és elszámolni az önkéntes befizetéseket és az ezekre vonatkozó bevételeket és kiadásokat.”
242. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62/A. § (1) A fedezeti tartalék javára a pénztár a tagdíj, tagdíjcélú támogatás legalább 97,5 százalékát köteles jóváírni.
(2) A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának tárgyhavi befektetéséből származó hozamát – a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével – csökkenteni, és azt a működési és likviditási tartalék javára jóváírni.”
243. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,4 százalékát.”
244. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken.”
245. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 88. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Alap garanciális feladata a 2010. október 31-éig terjedő időszaki befizetési kötelezettségekre vonatkozó garanciális kifizetésekre terjed ki.”
246. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) Az Alap tagja garanciadíjat fizet az Alapnak. A minden pénztárra nézve azonos elvek szerinti befizetés mértékét az Alap igazgatósága határozza meg.
(2) Az Alap igazgatósága dönthet úgy is, hogy nem állapít meg garanciadíj-fizetési kötelezettséget. A díjfizetéssel nem fedezett időszakban keletkezett megtakarításokra az Alap által nyújtott garancia nem terjed ki.”
247. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei az Alap e törvényben előírt fizetési kötelezettségének teljesítését nem fedezik. A pénztárnak a rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesítenie.”
248. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 110. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénztár tevékenységi engedélyét a 83. § (1a) bekezdése szerinti esetben vissza kell vonni.”
249. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a következő 125. §-sal egészül ki:
„125. § Az Alap garanciális feladata nem terjed ki azon befizetési kötelezettségekből származó kifizetésekre, amelyek után az Alap tagjai a garanciadíjat nem fizették meg.”
250. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a következő 126. §-sal egészül ki:
„126. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 83. § (1a) bekezdését először 2015. szeptember 30-át követően kell az ezt megelőző hat hónap vonatkozásában alkalmazni.”
251. § (1) Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
1. 4. § (2) bekezdés zs) pont zsj) alpontjában a „melyet a Pénztárak Garanciaalapja a szolgáltatás megállapításakor az e törvényben meghatározott feltételek szerint garantál,” szövegrész,
2. 33. § (1) bekezdésében a „, valamely, az ügyfél védelmi alapban tagsággal rendelkező” szövegrész,
3. 81/A. §-át megelőző alcímének címében a „vegyes pénztárrá alakulása,” szövegrész,
4. 90. § (1) bekezdésében az „– a 89. § (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével –” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
1. 7. § (2) bekezdése,
2. 21. § (4) bekezdés a) pontja,
3. 22. § (5) bekezdése,
4. 23. § (1) bekezdés i) pontja,
5. 23. § (3) bekezdése,
6. 28. § (1) bekezdés b) pontja,
7. 28. § (2) és (3) bekezdése,
8. 54. §-a,
9. 81/A. §-a,
10. 88. § (1) bekezdés b) és c) pontja,
11. 89. § (1) bekezdés b) pontja,
12. 89. § (3) bekezdés b) és c) pontja.
252. § Hatályát veszti az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 14. §-a.
253. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/E. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A jogerősen megállapított és nem teljesített visszafizetési kötelezettség alapján a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás és annak kamatai – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.”
254. § (1) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Géntechnológiai Bizottságba)
„f) Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke egy,”
(képviselőt küldenek.)
(2) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Géntechnológiai Bizottság szervezetére és működésére vonatkozó egyéb szabályokat e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapítja meg. A jogszabály előkészítése során a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal véleményét ki kell kérni.”
255. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrző kísérletek és vizsgálatok elvégzésének költségeit a hasznosító viseli. A (3) bekezdésben meghatározott szakértők közreműködésének költségeit a szakterületüknek megfelelően a természetvédelemért, az egészségügyért, valamint az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, továbbá a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal költségvetési előirányzataiban kell biztosítani.”
256. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az oktatásért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a Géntechnológiai Bizottság szervezeti felépítésének és működésének részletes szabályait.”
257. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (5) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével” szöveg lép.
258. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nevelési ellátásra jogosult)
„a) a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,”
(még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.)
259. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 15. §-át megelőző alcíme és 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegésével, valamint a tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések
15. § (1) Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság
a) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,
b) az adott évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettséget olyan gyermek szegi meg, illetve a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében olyan gyermek mulaszt igazolatlanul,
a) akit nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, vagy
b) aki gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben helyezték el.
(3) A kincstár a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti a családi pótlék szüneteltetését, ha
a) a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban
aa) a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma nem haladta meg a három napot, vagy
ab) a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma nem haladta meg az ötöt; vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike következett be.”
260. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 52. §-sal egészül ki:
„52. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 15. §-t és 37. § (7)–(9) bekezdést – a 15. § (1) bekezdés a) pontjának és (2) bekezdésének kivételével – az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegése körében 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.”
261. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
1. 20. § (1) bekezdésében a „gyám” szövegrész helyébe a „nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermeket nevelő gyám kivételével a gyám” szöveg,
2. 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyt” szövegrész helyébe a „nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat” szöveg,
3. 29. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében a „terhesgondozáson” szövegrész helyébe a „várandósgondozáson” szöveg,
4. 36/A. § (1) bekezdésében a „megszűnésének várható időpontjáról a név és a TAJ-szám közlésével az oktatási hivatal évente október 15-éig” szövegrész helyébe a „megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv” szöveg,
5. 36/A. § (1) és (2) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg,
6. 37. § (3) bekezdésében a „folyósítani.” szövegrész helyébe a „folyósítani. A folyósított és át nem vett ellátás ismételt folyósítását az igényelbíráló szerv a jogosult kérelme alapján, – ha a folyósítás sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza – az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos költségek legfeljebb jogszabályban meghatározott mértékének ellátásból történő levonásával teljesíti.” szöveg,
7. 37. § (9) bekezdésében a „kezdeményezésének” szövegrész helyébe a „kezdeményezésben megjelölt hónapra, ennek hiányában a kezdeményezés” szöveg
lép.
(2) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
1. 37. § (7) bekezdésében az „Az iskoláztatási támogatás” szövegrész helyébe az „A családi pótlék” szöveg, valamint az „az iskoláztatási támogatás” szövegrész helyébe az „a családi pótlék” szöveg,
2. 37. § (8) bekezdésében az „az iskoláztatási támogatás” szövegrész helyébe az „a családi pótlék” szöveg,
3. 37. § (9) bekezdésében az „Az iskoláztatási támogatás” szövegrész helyébe az „A családi pótlék” szöveg
lép.
262. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. §-a a következő 16. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során)
„16. Útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény, valamint az autópályák, autóutak és főutak használati díjáról szóló miniszteri rendelet alapján mentességet élvező szervezetekről és járművekről vezetett nyilvántartás.”
263. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 7. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás áll:)
„g) az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásából.”
264. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/C. §-sal egészül ki:
„9/C. § (1) Az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza
a) a jármű forgalmi rendszámát,
b) a jármű azonosító és műszaki adatait,
c) a díjmentes használat jogcímének megjelölését, továbbá
d) a díjmentes használati jogosultság kezdőidőpontját és annak időtartamát.
(2) A nyilvántartó az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára való jogosultság ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt megelőzően az érintett gépjármű rendszámadatát összeveti a járműnyilvántartás 9. § (1) bekezdés szerinti adataival.”
265. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartót értesíti:)
„g) a díjmentes úthasználatra jogosult az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásába felvenni kért járművek 9/C. § (1) bekezdésben meghatározott adatairól, valamint – a változástól számított 30 napon belül – azok változásáról.”
266. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 15. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó kezeli:)
„f) a 9/C. §-ban megjelölt adatokat az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára való jogosultság megszűnését követő 2 évig.”
267. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„p) az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére, valamint a díjszedésre jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához a 9. § (1) és (1a) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, (3) bekezdésében és a 9/C. §-ban foglalt adatokat;”
268. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 27/A. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szerinti automatizált keresés elrendelésére feljogosított hatóságok:]
„b) a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közlekedésrendészeti szabálysértési és közigazgatási eljárások lefolytatása céljából
ba) a szabálysértési ügyekben eljáró szabálysértési hatóság vagy a bíróság,
bb) közigazgatási bírságolási eljárás során a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíj ellenőrzésre feljogosított szervezet, valamint az úthasználati díj ellenőrzésére kijelölt szervezet,”
269. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés a) pontjában és 15. § (1) bekezdés a) pontjában az „, illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép.
270. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (4) bekezdése.
271. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § (1) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közfeladatokat
a) az országos gazdasági kamara az állam és az országos gazdasági kamara által – 50 százalékot meghaladó állami tulajdonrésszel – alapított gazdálkodó szervezet, illetve
b) az a) pont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet közreműködésével látja el.
(2) Az államnak az (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet alapításával kapcsolatos jogait, valamint az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat – a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gyakorolja.
(3) A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapítással kapcsolatos jogait, valamint az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a tulajdonosi döntéseket az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel való egyeztetést követően hozza meg.”
272. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hajózási hatóság statisztikai célra az Európai Bizottság számára évente személyazonosításra alkalmatlan módon elektronikus úton átadja a tárgyévet megelőző év december 31-éig nyilvántartásába vett tengerész képesítő okmányok következő adatait:
a) a tengerész születési dátuma,
b) a tengerész állampolgársága,
c) a tengerész neme,
d) a képesítő okmány bejegyzett száma,
e) a képesítő okmány kiadását igazoló érvényesítési száma,
f) szolgálati minőség,
g) a kiállítás dátuma vagy az újraérvényesítés legutóbbi dátuma,
h) a lejárat dátuma,
i) a képesítő okmányok státusa,
j) korlátozások,
k) elismert képesítések esetén
ka) az eredeti képesítő okmányt kiadó ország megnevezése,
kb) az eredeti képesítő okmány száma,
kc) az elismerést igazoló érvényesítés száma.”
273. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-a a következő (6)–(6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hajózási hatóság a tengerészek jogszerű foglalkoztatásának biztosítása érdekében a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a tengerész munkaközvetítőkről és a tengerész kölcsönbeadókról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
a) a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat száma és kelte;
b) a tengerész munkaközvetítők és a tengerész kölcsönbeadók szervezeti formája, székhelye, telephelye, a képviseletre jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatai;
c) az állami foglalkoztatási szervnek a tengerész munkaközvetítő és a tengerész kölcsönbeadó nyilvántartásba vételéről rendelkező határozatának száma és kelte;
d) a tengerész munkaközvetítő és a tengerész kölcsönbeadó Tengerészeti Munkaügyi Egyezménynek való megfelelését igazoló, a hajózási hatóság által kiadott bizonyítvány száma;
e) a tengerész munkaközvetítő és a tengerész kölcsönbeadó hajózási hatóság nyilvántartásából való törlésére, tevékenységének felfüggesztésére vonatkozó adatok.
(6a) A tengerész munkaközvetítők és a tengerész kölcsönbeadók nyilvántartása a természetes személyazonosító adatok kivételével közhiteles nyilvántartásnak minősül, amelyet a hajózási hatóság honlapján bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzétesz.
(6b) A hajózási hatóság a nyilvántartásában lévő természetes személyazonosító adatokat a tengerész munkaközvetítő vagy a tengerész kölcsönbeadó nyilvántartásból való törlését követő két évig kezeli.”
274. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a követköző 48/C. §-sal egészül ki:
„48/C. (1) Abból a célból, hogy ellenőrizhetővé váljon, hogy az EGT-állam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmények csak egy európai hajóazonosító számot használnak, a hajózási hatóság a Bizottság elektronikus hajóadatbázisába a következő adatokat rögzíti:
1. a hajózási hatóság által kibocsátott egységes európai hajóazonosító szám;
2. a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet 1.02. cikk 1. és 2. pontjában meghatározott hajó
a) neve,
b) 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 2. melléklet I. Rész 1. fejezete 1.01 cikk szerint meghatározott fajtája,
c) legnagyobb hossza (m), beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket,
d) szélessége (a hajótest legnagyobb szélessége a külhéj külső éléig mérve, beleértve az összes állandó szerkezeteket méterben),
e) merülése (T) (a hajótest legalsó pontja – a gerinc és a rögzített szerelvények figyelembevétele nélkül – és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben);
3. annak az okmánynak a megnevezése, amelyben az egységes európai hajóazonosító szám és a 2. pontban lévő adatok szerepelnek (közösségi bizonyítvány);
4. áruszállító hajók esetén, azok hordképessége;
5. nem áruszállító hajók esetén a hajó vízbe merült térfogata (m3);
6. tulajdonos neve;
7. az okmányt kiállító hatóság;
8. a közösségi belvízi hajóbizonyítvány száma;
9. a közösségi bizonyítvány érvényességének lejárata;
10. az adatbázis összeállítója;
11. a nemzeti azonosítószám;
12. a hajó – a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló 45/2011. (VIII. 25.) NFM rendelet 2. § 1. pontja szerinti – AIS-készülékben rögzített típusa;
13. annak jelölése, hogy a hajótest egy- vagy kettős héjazatú (ADN szerint);
14. oldalmagasság (m), a hajótest legalsó pontja vagy a gerinc és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság;
15. tengeri hajóknál
a) bruttó űrtartalom;
b) a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettől származó azonosító szám (IMO-szám);
c) hívójel;
16. a nemzetközi rádióállomás-azonosító MMSI-szám (AIS-készülék felhasználójának mozgószolgálati azonosító száma);
17. a hajófedélzeti kommunikációs berendezés egyedi azonosító kódja, az ATIS-kód;
18. az egyéb bizonyítványok típusa, száma, kiállító hatósága és lejárati időpontja.
(2) Az adatokat az EGT-államok egységes európai hajóazonosító számot kiadó hatóságai
a) a biztonságos víziközlekedés,
b) a hajóazonosító szám bejegyzése,
c) hajóokmányok kiállítása, érvényességi idejének megállapítása, pótlása, ellenőrzése, adatainak módosítása, továbbá az
d) üzemképesség vizsgálatára irányuló szemlék lefolytatása
érdekében kezelhetik.
(3) A hajózási hatóság harmadik állam vagy nemzetközi szervezet számára személyes adatot a (2) bekezdésben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény külföldre történő adattovábbítás szabályai alapján adhat át.”
275. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 90. §-a a következő j)–l) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„j) az Európai Parlament és a Tanács (2009. április 23.) a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló 2009/20/EK irányelve a tengeri hajók kötelező biztosításáról szóló kormányrendelettel együtt,
k) az Európai Parlament és a Tanács (2012. november 21.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról szóló 2012/35/EU irányelve a hajózási képesítésekről és a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló miniszteri rendeletekkel együtt,
l) a Bizottság (2013. október 11.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló 2013/49/EU irányelve.”
276. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 19. § (1) bekezdésében az „az úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló miniszteri rendeletekben” szövegrész helyébe az „a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendeletben [a továbbiakban: 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet]” szöveg lép.
277. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 90. §-ának – a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi XCIV. törvénnyel megállapított – i) pontja.
278. § Hatályát veszti a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 26. §-át megelőző alcímének címe és 26. §-a.
279. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Levéltár központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet alkot. A Levéltár gazdasági szervezettel rendelkezik.”
280. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/B. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az állami adóhatóság az adószámot törli, ha)
„d) azt a támogató az Áht. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi.”
281. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatóság)
„j) megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési támogatások kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), valamint az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat
ja) a köztartozás összegének a költségvetési támogatásból való levonása céljából a kincstár és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére,
jb) a költségvetési támogatásnak a köztartozás megfizetéséig történő visszatartása céljából az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére,”
282. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 125. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1/A. §-ában, II. Fejezetében és III. Fejezet 1. pontjában szabályozott adók esetében az önkormányzati adóhatóság az adózó bevallását a közhiteles nyilvántartások, továbbá e törvény 3. számú melléklet G.) 1. pontjában szereplő adatszolgáltatásból tudomására jutó adatokkal hivatalból kijavíthatja, kiegészítheti, vagy ha az adózó az adóbevallását nem nyújtja be, úgy az adóhatóság az adót az e paragrafusban szabályozottak szerint az adózó bevallásának hiányában is kivetheti (a továbbiakban: adóhatósági adómegállapítás). Az adóhatósági adómegállapítás az adózót a bevallási kötelezettsége alól nem menti fel.”
283. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 129. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal)
„a) adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a következő időszakra átvihető követelés különbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit.”
284. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény az „Egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések” alcíme a következő 175/F. §-sal egészül ki:
„175/F. § (1) Ha a helyi önkormányzat rendeletével a Htv. 1/A. §-ában, II. Fejezetében vagy III. Fejezet 1. pontjában szabályozottak szerinti adót vezet be, az adóhatóság az adózó újabb bevallása nélkül a nyilvántartásban szereplő bevallási adatok alapján kivetheti az adót.
(2) Az önkormányzati adóhatóság a Htv. 1/A. §-ában, II. Fejezetében vagy III. Fejezet 1. pontjában szabályozott adók esetében a közhiteles nyilvántartás adatai alapján az adózó adófizetési kötelezettségét megszüntetheti, ha ennek ténye a fentiek alapján megállapítható.”
285. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a következő 206. §-sal egészül ki:
„206. § A 2015. január 1-jét megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségre a 2014. december 31-én hatályos 31. § (2) bekezdés 6. és 13. pontját kell alkalmazni.”
286. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a következő 207. §-sal egészül ki:
„207. § A 2014. december 31-én hatályos 24/F. § (6) bekezdés d) pontját a 2014. december 31-én hatályos 24/F. § (6) bekezdés c) pontja szerinti határozatok tekintetében 2014. december 31-ét követően is alkalmazni kell.”
287. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
288. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
1. 24/F. § (6) bekezdés d) pontjában az „az (5) bekezdés c) vagy d) pont” szövegrész helyébe az „a 2014. december 31-én hatályos (5) bekezdés c) pontja vagy az (5) bekezdés d) pontja” szöveg,
2. 175. § (9) bekezdésében az „előterjesztését elektronikus” szövegrész helyébe az „előterjesztését – a 85/A. § (11) bekezdése szerinti igazolás iránti kérelem kivételével – elektronikus” szöveg
lép.
289. § (1) Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
1. 31. § (2) bekezdés 13. pontjában az „a korkedvezményre jogosító munkakör tartalmáról,” szövegrész,
2. 178. § 15. pontjában az „a korkedvezmény-biztosítási járulék,” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdés 6. pontja.
290. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 142. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A tanúsítvány a kiadását követő második naptári év utolsó napjáig érvényes.”
(2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 142. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:)
„b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan – a tanúsítvány kiállítását megelőző 5 évben – legalább 3 évig fennállt akkreditált státusszal.”
(3) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 142. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.”
(4) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 142. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (3)–(11) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből
a) a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó szolgáltatók esetében 2015. február 28. után,
b) a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó szolgáltatók esetében 2015. június 30. után
kiállított számla érvénytelen.”
(5) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 142. § (6) bekezdésében az „az engedélyes” szövegrész helyébe az „a szolgáltató” szöveg lép.
291. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedéki engedélyre jogosult az a személy,)
„a) aki – az (5) és (8)–(11) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az ásványolajtermékek esetében 600 millió Ft, dohánygyártmányok esetében 22 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt, továbbá az egyéb jövedéki termékek esetében éves nettó árbevételének függvényében nyújt jövedéki biztosítékot a következők szerint:
aa) ha éves nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot, a jövedéki biztosíték összege 22 millió forint,
ab) ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 300 millió forint, de nem haladja meg a 600 millió forintot, a jövedéki biztosíték összege 40 millió forint,
