ac) ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 600 millió forint, de nem haladja meg az 1 milliárd forintot, a jövedéki biztosíték összege 60 millió forint,
ad) ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 1 milliárd forint, de nem haladja meg a 2 milliárd forintot, a jövedéki biztosíték összege 120 millió forint,
ae) ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 2 milliárd forint, a jövedéki biztosíték összege 150 millió forint.”
(2) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 104. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E § alkalmazásában nettó árbevétel
a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), a b) és c) pontban meghatározott eltérésekkel,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál: a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott - általános forgalmi adó nélküli - ellenérték,
c) a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén, a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele.
(2b) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a tárgy adóévet megelőző adóév nettó árbevételét, az újonnan alakult társaságoknál a tárgy adóévi várható nettó árbevételt kell figyelembe venni. Ha a megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított nettó árbevételt kell figyelembe venni.”
292. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
1. az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot rendeletben kijelölje,
2. a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyelete eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg.”
293. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 19. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A sportszövetség bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselői nem minősülnek a Civil tv. 53/A. §-a alkalmazásában kötelezettnek.”
294. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/K. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához kell igazítani. Ha a filmalkotásban magyar filmelőállító vagy producer vesz részt, részükre, a magyar hozzájárulás arányától függetlenül a legmagasabb elérhető pontszámot kell adni.”
295. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 25/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak, a Hivatal által meghatározott módon adatot szolgáltatni az ott vetített filmalkotás címéről, az 1. melléklet szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási kategóriájáról, a vetítés időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.”
296. § (1) Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 26/B. § (1) bekezdésében a „vagy a filmgyártó vállalkozás” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 36. § (3) bekezdésében az „a korhatárok, illetve” szövegrész és a „korábbi korhatár-megjelölések, illetve a” szövegrész.
297. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 16. § (3) bekezdés a) pontjában a „Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnöke, a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv vezetője” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke” szöveg lép.
298. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
1. 3. § (4) bekezdés a)-c) pontjában a „25” szövegrész helyébe a „60” szöveg,
2. 3. § (4) bekezdés d) pont da) alpontjában a „100” szövegrész helyébe a „125” szöveg,
3. 3. § (4) bekezdés d) pont db) alpontjában az „50” szövegrész helyébe a „125” szöveg
lép.
299. § Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet kiváltságairól és mentességeiről szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2005. évi CXXVIII. törvény 4. § (4) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke” szöveg lép.
300. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § Az e törvény szerint a cégeljárásban fizetendő közzétételi költségtérítés, a számviteli beszámoló közzétételéért és a céginformációért fizetendő költségtérítés együttesen - a cégeljárás, az e törvény szerinti nemperes eljárások és szolgáltatások során az elektronikus eljárást és ügyintézést támogató rendszer üzemeltetésével és fejlesztésével, az adatok feldolgozásával, továbbá a Cégközlöny szerkesztésével, kiadásával összefüggésben felmerült szükséges és igazolt költségek levonását követően - a központi költségvetés bevételét képezi.”
301. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem történt meg, vagy a befizetési igazolás nem megfelelően került az elektronikus űrlaphoz csatolásra, a céginformációs szolgálat haladéktalanul elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy részére. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.”
302. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. § (2a) bekezdése.
303. § A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell tagi hozzájárulást fizetni a földgáz biztonsági készletezés céljára beszerzett földgáz után.”
304. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 11. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed:)
„c) az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA), továbbá az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (a továbbiakban: ETHA) keretében, valamint”
(hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek hatáskörébe tartozó eljárására.)
(2) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt - a III. Fejezet, a 81. § (1) bekezdés c)-g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)-d) pontja kivételével - a 2007-2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.”
305. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az EMVA, az EHA és az ETHA tekintetében rendeletben állapítsa meg a III. Fejezet végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat.”
(2) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben)
„b) az EMVA-ból, az EHA-ból és az ETHA-ból támogatott intézkedések igénybevétele vonatkozásában az elháríthatatlan külső ok (vis maior) bejelentésével és igazolásával kapcsolatos részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
306. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
1. 13. § (2) bekezdésében az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), valamint g) és h) pontjai szerinti irányítási jogköröket” szövegrész helyébe az „az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket” szöveg,
2. 14. § (2) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c), g) és h) pontja szerinti irányítási jogköröket” szövegrész helyébe az „az Áht. 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket” szöveg
lép.
307. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra kizárólag a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel tagadhatja meg.”
(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A rendszerhasználó a csatlakozás biztosítását megelőzően köteles a hálózati engedélyes részére megfizetni a Hivatal elnökének rendeletében megállapított mértékű csatlakozási díjat.”
308. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 43. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A tanúsítvány a kiadását követő második naptári év utolsó napjáig érvényes.”
(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 43. § (11) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:)
„b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan - a tanúsítvány kiállítását megelőző 5 évben - legalább 3 évig fennállt akkreditált státusszal.”
(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 43. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.”
(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 43. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A (4)-(12) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből
a) a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. február 28. után,
b) a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. június 30. után
kiállított számla érvénytelen.”
309. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jog (a továbbiakban e § alkalmazásában: rendelkezési jog)
a) a b) pont szerinti kivétellel, a felhasználási hellyel együtt ruházható át,
b) a hálózati engedélyes által visszavásárolható, vagy
c) a (2b) és (2c) bekezdés szerinti esetekben ingyenesen átszáll a hálózati engedélyesre.”
(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 60. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A rendszerhasználó rendelkezési jogát - a (2b) és a (2c) bekezdés szerinti esetek kivételével - nem érinti az, ha azt nem gyakorolja.
(2b) Ha a termelő villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig nem veszi igénybe, és arról ez idő alatt a hálózati engedélyes irányába nem rendelkezik, akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a hálózati engedélyesre átszáll.
(2c) Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő a hálózati engedélyes irányába nem rendelkezik a rendelkezésre álló teljesítményéről és
a) a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított öt évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy
b) rendszerhasználatidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított öt évig nem rendezi a tartozását,
akkor a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a hálózati engedélyesre átszáll.”
310. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:)
„6. rendeletben határozza meg a rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk szabályait, és a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit, valamint a csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásuk szabályait,”
311. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 177/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Hivatal a mintaprojekttel összefüggésben a projekttársaságnak a jogszabályokban és a Hivatal határozataiban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén
a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja a projekttársaságot kötelezettségei betartására,
b) ismételten is kiszabható bírsággal sújthatja projekttársaságot, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is, vagy
c) azonnali hatállyal eltilthatja a projekttársaságot az adott tevékenység folytatásától.”
312. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 184. § (4) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény
170. § (1) bekezdés 26. pontja]
„da) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i, 256/2014/EU rendelet,”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
313. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
1. 43. § (4) bekezdésében az „a szolgáltatónak” szövegrész helyébe az „az engedélyesnek” szöveg, az „engedélyes értendő” szövegrész helyébe az „engedélyes számlázási rendszere értendő” szöveg,
2. 43. § (9) bekezdésében a „szolgáltató” szövegrész helyébe az „engedélyes” szöveg,
3. 148. § (2) bekezdésében a „0,17 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,21 Ft/kWh” szöveg,
4. 148. § (3) bekezdésében a „0,20 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,13 Ft/kWh” szöveg,
5. 148. § (4) bekezdésében az „1,71 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „2,08 Ft/kWh” szöveg
lép.
314. § Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
1. 170. § (2) bekezdés 17. pontja,
2. 174. § (4) bekezdése.
315. § Hatályát veszti az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény.
316. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 100. § (1c) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A tanúsítvány a kiadását követő második naptári év utolsó napjáig érvényes.”
(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 100. § (1i) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:)
„b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan - a tanúsítvány kiállítását megelőző 5 évben - legalább 3 évig fennállt akkreditált státusszal.”
(3) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 100. § (1j) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1j) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.”
(4) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 100. §-a a következő (1k) bekezdéssel egészül ki:
„(1k) Az (1b)-(1j) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből
a) a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. február 28. után,
b) a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. június 30. után
kiállított számla érvénytelen.”
317. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 105. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A rendszerüzemeltetés díjából származó árbevételt a földgázszállítás indokolt költségei arányában kell megosztani. Ennek érdekében a szállítói rendszerüzemeltetői engedélyesek, illetve a földgázszállítói engedélyesek között kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani.”
318. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133/A. §-a a következő 4. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
„4. a rendszerüzemeltetési díjból származó árbevétel földgázszállítói engedélyesek, illetve szállítási rendszerüzemeltető engedélyesek közötti megosztására vonatkozó kiegyenlítő fizetések számítási módszerét, a kiegyenlítő fizetések részletes szabályait, összegét és mértékét.”
319. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 141/H. §-sal egészül ki:
„141/H. § A 105. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetéseket első alkalommal a 2015. január 1-től 2015. június 30-áig tartó időszakra kell alkalmazni.”
320. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 142. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Hivatal a mintaprojekttel összefüggésben a projekttársaságnak a jogszabályokban és a Hivatal határozataiban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén
a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja a projekttársaságot kötelezettségei betartására,
b) ismételten is kiszabható bírsággal sújthatja projekttársaságot, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is, vagy
c) azonnali hatállyal eltilthatja a projekttársaságot az adott tevékenység folytatásától.”
321. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
1. 100. § (1b) bekezdésében az „a szolgáltatónak” szövegrész helyébe az „az engedélyesnek” szöveg, az „engedélyes értendő” szövegrész helyébe az „engedélyes számlázási rendszere értendő” szöveg,
2. 100. § (1g) bekezdésében a „szolgáltató” szövegrész helyébe az „engedélyes” szöveg
lép.
322. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2015.” szövegrész helyébe a „2016.” szöveg lép.
323. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XXX. törvény 4. § (4) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke” szöveg lép.
324. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény
1. 11/A. § (1) bekezdésében az „az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek az Európai Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. június 24-i 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 256/2014/EU, európai parlamenti és a tanácsi rendelet” szöveg,
2. 15/A. §-ában az „az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek az Európai Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június 24-i, 617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „a Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i, 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg
lép.
325. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 32/T. § (4) bekezdése.
326. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény
1. 6. § (2) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott, valamint” szövegrész helyébe az „az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § a)-d) pontjában meghatározott, valamint a szakszerűségi,” szöveg,
2. 6. § (3) és (4) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-g) pontjában” szövegrész helyébe az „az Áht. 9. § f)-i) pontjában” szöveg,
3. 7. § (2) bekezdésében az „a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h) és i) pontja” szövegrész helyébe az „az Áht. 9. § i) pontja” szöveg
lép.
327. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése.
328. § Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti Székhely-megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi CLXVI. törvény 4. § (4) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke” szöveg lép.
329. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 4. § (1) bekezdésében a „nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „nemzetpolitikáért felelős államtitkár” szöveg lép.
330. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)
„b) önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (kert, udvar, jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó közterület) rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy”
(2) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)
„c) a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerint megfelelő munkahelyet nem fogadja el.”
331. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az Flt. szerinti munkaviszony - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt - létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint illeti meg díjazás.”
332. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontjában az „1991. évi IV. törvény” szövegrész helyébe, az „1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)” szöveg lép.
333. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de
a) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül,
b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül,
c) a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől - közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől - számított öt éven belül
kezdeményezheti.”
334. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 181. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 140. § (2) bekezdését azon jogorvoslati eljárások kezdeményezésére kell alkalmazni, amelyek esetében a jogsértés 2015. január 1-jét követően jutott a kezdeményező tudomására.”
335. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
1. 125. § (3) bekezdés c) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,
2. 140. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány által kijelölt belső” szövegrész helyébe a „kormányzati” szöveg,
3. 140. § (1) bekezdés j) pontjában az „a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt” szövegrész helyébe az „az európai támogatásokat auditáló” szöveg
lép.
336. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg. Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között előirányzat-átcsoportosítás hajtható végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítése felfüggeszthető, a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő kiadások teljesíthetők, rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő, új bírságnem állapítható meg, valamint a fizetési kötelezettségek és a bírságok mértéke módosítható, a mentességek, kedvezményezek köre megszüntethető.”
337. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány döntése alapján - erre irányuló kérelem esetén -)
„b) támogatás nyújtható a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. mellékletében meghatározott vállalkozások körébe nem tartozó hozzájárulásra kötelezett részére olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben a hozzájárulásra kötelezett az iskolai rendszerű szakképzés keretében az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint gyakorlati képzés folytatását tervezi,”
338. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg)
„e) az alaprészből a 14. § alapján nyújtott támogatások mértékére, feltételeire, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.”
339. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
1. 4. § (1a) bekezdésében a „Részmunkaidős foglalkoztatott esetén” szövegrész helyébe a „Részmunkaidős foglalkoztatott esetén - kivéve a c) és d) pont szerinti esetet -” szöveg,
2. 12. § a) pontjában, 14. §-ának nyitó szövegrészében és 22. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „Kormány” szövegrész helyébe a „szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter” szöveg
lép.
340. § Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontja.
341. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 22. § (3) bekezdésében a „személy.” szövegrész helyébe a „személy. Az ítélőtábla gazdasági szervezettel rendelkezik.” szöveg lép.
342. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 49. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a bírót]
„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő bíró esetén a gyermek ötéves koráig”
(köteles foglalkoztatni.)
343. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 55. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.”
344. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 147. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. Nem jelenti a személyi nyilvántartás más nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását a személyi nyilvántartásból a központosított illetményszámfejtéshez szükséges adatoknak az e célra működtetett számítógépes programba való továbbítása.”
345. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve az OBH a bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatai közül a bíró hozzájárulása nélkül, közérdekből adhat tájékoztatást a bíró nevéről, szolgálati helyéről és beosztásáról, valamint - ha törvény azt megengedi - egyéb adatairól.”
(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 148. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról
a) igazságügyi szerv részére,
b) törvényben meghatározott adatkörök tekintetében a központosított illetményszámfejtést végző szerv részére,
c) az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az Eat. szerint szükséges mértékben a Szolgáltató részére
lehet adatot továbbítani.”
346. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 225. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.”
347. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
1. 177. § (2) bekezdésében és 178. § (2) bekezdésében az „engedélyezett” szövegrészek helyébe az „éves átlagos statisztikai állományi” szöveg,
2. 178. § (1) bekezdés a)-c) pontjában az „engedélyezett” szövegrész helyébe az „éves átlagos statisztikai állományi” szöveg,
lép.
(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 222. § (1) bekezdésében a „118. §-át” szövegrész helyébe a „118. § (1)-(3) bekezdését” szöveg lép.
348. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 55. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató az ügyészt]
„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő ügyész esetén a gyermek ötéves koráig”
(köteles foglalkoztatni.)
349. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 65. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából az a nagyobb főügyészség, ahol december 31-én a helyettesítésre kinevezettek kivételével az ügyészségi alkalmazottak alárendelt járási ügyészségekkel együtt számított, a munkaügyi statisztikában meghatározott munkajogi állományi létszáma a részmunkaidő teljes munkaidőre átszámításával (a továbbiakban: foglalkoztatottak létszáma) a százhetven főt meghaladja.
(4) A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából kiemelt járási ügyészségnek minősül az a járási ügyészség, ahol december 31-én a foglalkoztatottak létszáma a harmincöt főt meghaladja, nagyobb járási ügyészségnek minősül az a járási ügyészség, ahol december 31-én a foglalkoztatottak létszáma a nyolc főt meghaladja.”
350. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.”
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyészt az (1)-(3a) bekezdésben meghatározott szabadságon felül megilleti a munka törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározott pótszabadság is.”
351. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. Nem jelenti a személyi nyilvántartás más nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását a személyi nyilvántartásból a központosított illetményszámfejtéshez szükséges adatoknak az e célra működtetett számítógépes programba való továbbítása.”
352. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 108. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ügyésznek a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról törvényben meghatározott adatkörök tekintetében a központosított illetményszámfejtést végző szerv részére lehet adatot továbbítani.”
353. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény XVII. Fejezete a következő 158/A. §-sal egészül ki:
„158/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat.”
354. § Hatályát veszti a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 24/A. § (2) bekezdése.
355. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 56. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések:)
„l) civil információs centrumok működésének támogatása.”
356. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap terhére csak az 56. § (1) bekezdés b), h) vagy l) pontja szerinti támogatás nyújtható azon civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelőző utolsó lezárt üzleti évben beszámolóval igazolható éves összes bevétele eléri vagy meghaladja a miniszter rendeletében meghatározott értéket. E bekezdés szerinti esetben az 56. § (1) bekezdés b) vagy h) pontja szerinti támogatás csak visszatérítendő formában nyújtható.”
357. § (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti összeg megegyezik az adott költségvetési évet megelőző második évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek felajánlható és az Szftv. alapján adózói rendelkezéseknek megfelelően az adott költségvetési évet megelőző második évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt összeg különbségével.”
(2) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 58. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az adóhatóság minden év február 1-jéig adatot szolgáltat a miniszter, valamint az államháztartásért felelős miniszter számára az (5) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából
a) a tárgyév január 1-jei állapot szerint a tárgyévet megelőző évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek potenciálisan felajánlható összegről,
b) a tárgyév január 1-jei állapot szerint a tárgyévet megelőző évben az Szftv. 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt összegről.”
358. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
1. 53/A. § (2) bekezdésében az „A jelentős” szövegrész helyébe a „Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a jelentős” szöveg,
2. 73. § (3) bekezdésében a „10/D. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „9/J. § (5) bekezdése” szöveg
lép.
359. § Hatályát veszti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 19. pontja és 58. § (4) bekezdése.
360. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134. § Ha a nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását vagy államháztartási beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.”
361. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„143. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más nemzetiségi önkormányzattal, illetve helyi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.
(2) A társulásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénynek a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.”
362. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
1. 80. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat hivatala, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá” szöveg,
2. 80. § (2) bekezdésében a „helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal.” szövegrész helyébe a „helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal, a területi önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt.” szöveg
lép.
363. § (1) Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésében az „, és a helyi önkormányzati társulásokra” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
1. 128. § (3) bekezdése,
2. Intézményi társulás alcíme és 144. §-a,
3. 156. § (1) bekezdés a) és b) pontja.
364. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 5. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés kizárólag az agrárpolitikáért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, a földügyért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, a térképészetért felelős miniszter vagy a vadgazdálkodásért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskolában folyhat.”
365. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 5. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés nem állami fenntartó esetén - a (14) bekezdés szerinti miniszter egyetértésével kötött - szakképzési megállapodás alapján folyhat.”
366. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/A. § (1) A köznevelésért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter megállapodnak azon szakképesítésekről, melyek államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzése folyhat 2015. július 1-jét követően az állami intézményfenntartó központ által fenntartott szakképző iskolában.
(2) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés - az 5. § (14) bekezdése szerinti miniszter, a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendvédelemért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskola, valamint az állami intézményfenntartó központ által fenntartott szakképző iskolában az (1) bekezdés szerinti szakképzés kivételével - kizárólag a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskolában vagy nem állami fenntartó esetén - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével kötött - szakképzési megállapodás alapján folyhat.
(3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a fenntartásában lévő szakképző iskolákat az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján tartja fenn és működteti.
(4) A nemzeti köznevelésről szóló törvény állami intézményfenntartó központra előírt rendelkezéseit a (3) bekezdés szerinti fenntartó esetében is alkalmazni kell.
(5) Az 5. § (14) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag a miniszter ilyen hatáskörébe tartozó szakképesítések és az ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami szakképzési és felnőttképzési szerv hozzájárulását kell kérni.”
367. § (1) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése. Ha megfelelő képzőhely biztosított és így köthető tanulószerződés, a tanuló gyakorlati képzése a szakiskola 9. évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően, kizárólag ennek keretében szervezhető meg.”
(2) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a gazdasági kamara igazolást ad ki az iskola számára arról, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről.”
368. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 55. alcíme a következő 92/B. §-sal egészül ki:
„92/B. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 5/A. § (1) bekezdésében meghatározottak megvalósításához szükséges szakképzési feladat- és intézményátadást 2015. július 1-jei hatállyal kell végrehajtani. Az átadásra kerülő szakképzési feladatot szolgáló humán erőforrást, ingatlant, ingóságot és vagyoni értékű jogot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek az állami intézményfenntartó központ a kezelésében lévő eszköz esetén átadja, a használatában lévő eszköz esetén rendelkezésére bocsátja az átadás napjától, legalább a 2015. január 1-jei állapot szerint.
(2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (7) bekezdése szerinti, szakképzési feladatellátást érintő döntést kizárólag a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével hozhat.”
369. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a következő 92/C. §-sal egészül ki:
„92/C. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 46. § (1) és (1a) bekezdését a 2015. július 1-je előtt szakiskolai tanulmányait megkezdett tanulóra is alkalmazni kell.”
370. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
1. 5. § (14) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész helyébe az „- a (17) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag” szöveg,
2. 43. § (2) bekezdés c) pontjában az „agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „5. § (14) bekezdése szerinti” szöveg,
3. 92. § (9) bekezdésében a „2015. május 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. július 31-éig” szöveg,
4. 92/A. § (4) bekezdésében az „agrárpolitikáért felelős” szövegrészek helyébe az „5. § (14) bekezdése szerinti” szöveg
lép.
371. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,
b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,
c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.”
372. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetés a 2. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti fenntartók számára az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez. A 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti fenntartók esetében a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”
(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg.
(6) A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.”
373. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„v) 2015. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét,”
(rendeletben állapítsa meg.)
374. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (20a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(20a) 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,
c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.”
375. § (1) Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (5) bekezdésében az „A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) hozzájárulását ki kell kérni.” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72. § (3) bekezdése.
376. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.”
377. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.”
378. § Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 7. pontja.
379. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 50. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a kormánytisztviselőt]
„b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetén a gyermek ötéves koráig”
(köteles foglalkoztatni.)
380. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 180. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni:)
„m) az európai támogatásokat auditáló szerv.”
381. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„18. állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat;”
382. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
1. 8. § (4) bekezdésében az „engedélyezett” szövegrész helyébe az „éves átlagos statisztikai állományi” szöveg,
2. 134. § (1) bekezdés 9. pontjában az „uniós támogatások ellenőrzését végző központi hivatalnál” szövegrész helyébe a „támogatásokat auditáló szervnél” szöveg,
3. 141. § (6) bekezdésében a „francia és német” szövegrész helyébe a „francia, német, arab, kínai és orosz” szöveg,
4. 234. § (2) bekezdésében az „Irodánál és” szövegrész helyébe az „Irodánál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál és” szöveg
lép.
383. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (1) bekezdésében az „a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál,” szövegrész.
384. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
1. 13. § (1) bekezdésében a „hatáskörébe.” szövegrész helyébe a „hatáskörébe. A 13/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként jár el.” szöveg,
2. 13/A. § (2) bekezdés f) pontjában az „ellátásáról,” szövegrész helyébe az „ellátásáról, megbízza a gazdasági vezetőt, visszavonja a gazdasági vezető megbízását,” szöveg,
3. 41. § (1) bekezdés b) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,
4. 48/L. § a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg,
5. 85. § (3) bekezdésben „a Kormány által a többciklusú képzés rendjét, a képzés indításának eljárását meghatározó jogszabályban megjelölt - képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó -” szövegrész helyébe az „a jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó” szöveg,
6. 88. § (2) bekezdésében a „kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényt” szövegrész helyébe a „tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt” szöveg,
7. 110. § (1) bekezdés 3. pontjában az „az egyházi fenntartó vagy alapítvány által fenntartott diákotthonok minimális, létesítési és működési feltételeit, az alapítással kapcsolatos eljárás rendjét és díját,” szövegrész helyébe az „a diákotthon minimális, létesítési és működési feltételeit, az alapítással kapcsolatos eljárás rendjét,” szöveg,
8. 110. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg,
9. 5. melléklet 1. rész e) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg,
10. 5. melléklet 7. rész d) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélynek” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjnak” szöveg
lép.
385. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat C:46 mezője.
386. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 63. § (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A tanúsítvány a kiadását követő második naptári év utolsó napjáig érvényes.”
(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 63. § (12) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:)
„b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan - a tanúsítvány kiállítását megelőző 5 évben - legalább 3 évig fennállt akkreditált státusszal.”
(3) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 63. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.”
(4) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 63. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az (5)-(13) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből
a) a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó víziközmű-szolgáltatók esetében 2015. február 28. után,
b) a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó víziközmű-szolgáltatók esetében 2015. június 30. után
kiállított számla érvénytelen.”
387. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházás, amely olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában áll, amely felett - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont - a tulajdoni részesedés egésze a nemzeti vagyonba tartozik, 2013. január 1-jén az ellátásért felelős tulajdonába kerül. A tulajdonjog e törvény erejénél fogva ingyenesen, víziközmű esetében a tulajdonjog tárgyát képező dologhoz vagy beruházáshoz kötődő jogokkal és az azzal járó vagy kapcsolatos terhekkel együttesen száll át.”
388. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
1. 63. § (5) bekezdésében a „szolgáltatónak” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltatónak” szöveg,
2. 63. § (8) bekezdésében az „az engedélyes” szövegrész helyébe az „a víziközmű-szolgáltató” szöveg,
3. 63. § (10) bekezdésében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató” szöveg
lép.
389. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.”
390. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásban]
„e) a keresőképtelenség,”
(tartama.)
391. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 209. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vezető munkaszerződése)
„b) 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában,”
(foglaltaktól nem térhet el.)
392. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„k) három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel
ka) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy
kb) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.”
393. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 204. § (1) bekezdésében az „a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács” szöveg lép.
394. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 12. §-ában az „engedélyezett” szövegrész helyébe az „éves átlagos statisztikai állományi” szöveg, a „közigazgatásért és igazságügyért” szövegrész helyébe a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért” szöveg lép.
395. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 9. § (10) bekezdése.
396. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során szolgálati időként - a (2) bekezdésben nem említett esetben - az uniós intézmény által igazolt szolgálati időt kell figyelembe venni. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az adott nap legfeljebb egy nap szolgálati időként vehető figyelembe. Ha az így megállapított szolgálati idővel érintett valamely naptári évben a beszámított jövedelem havi összege nem éri el az adott év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér összegét, szolgálati időként csak az uniós intézmény által igazolt szolgálati idő arányos része vehető figyelembe.”
397. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beszámított jövedelmet - a (2) bekezdésben nem említett esetben - a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege alapján, az 1. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.”
398. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyugdíjbiztosítási visszautalás során annak összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot
a) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által, illetve a másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg, a 2013. január 1-jét megelőző időszak egyes éveire
aa) a beszámított jövedelemre jutó nyugdíjjárulék, és
ab) az 1. melléklet alapján, de a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával számított éves jövedelemösszegre jutó nyugdíjbiztosítási járulék és számított szociális hozzájárulási adó
együttes, a visszautalás évében érvényes valorizációs szorzószámokkal növelt összege, és
b) a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre a nyugdíjbiztosítási átutalás összegének a visszautalás évében hatályos, az átutalás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal növelt összege
illeti meg. Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.”
399. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a nyugdíjbiztosítási átutalással és visszautalással kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából - kezelheti)
„b) az uniós tisztviselő munkavégzésre irányuló jogviszonyaira, jövedelemmel, díjazással járó keresőtevékenységeire és egyéb, nyugdíjjárulék-fizetéssel fedezett jogviszonyaira, foglalkoztatójára, szolgálati idejére, keresetére, jövedelmére, a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatokat, valamint az uniós intézmény által a jogviszonyra és a visszautalt összegre vonatkozóan átadott adatokat,”
400. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény a 3. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
401. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdésében a „meg kell állapítani” szövegrész helyébe az „a nyugdíjbiztosítási átutalásra jogosító jogviszony létrejöttének napját megelőző napig terjedő időre meg kell állapítani” szöveg lép.
402. § (1) Hatályát veszti az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 6. § (3) bekezdésében a „mennyiségű” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény
1. 1. § h) pontja,
2. 7. § (3) bekezdése.
403. § Nem lép hatályba az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvény 12. § (4) és (7) bekezdése.
404. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 47/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a 88. § (3) bekezdés b) pont be) alpontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben foglaltak szerint küldi meg a miniszter részére.”
405. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozás. A hulladéklerakási járulék nem áthárítható.”
406. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 69. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A környezetvédelmi hatóság megkeresésére a hulladéklerakási járulék adók módjára való behajtása érdekében az adóhatóság jár el.”
407. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap:
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter, hogy)
„be) a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó javaslattételi kötelezettségének időpontjára, rendjére, módjára, tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
408. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét a 88. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell megállapítani.”
409. § (1) Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „és javaslattételi” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 91. § (13) bekezdése.
410. § Hatályát veszti a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény.
411. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére - legfeljebb a gyermeke 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig - rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.”
(2) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 99. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig - három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig - tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.”
412. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat,”
413. § Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 114. § (4) bekezdésében a „, melynek kifizetése - a központi költségvetés terhére - a Kormány rendelete alapján történik” szövegrész.
414. § A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi IV. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának különös szabályait rendeletben határozza meg.”
415. § Hatályát veszti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 23. § (4) bekezdése.
416. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a biztonsági szint a vizsgálat alapján az 1. szintet nem éri el, az 1. szint eléréséhez szükséges intézkedéseket az (1) bekezdésben meghatározott szempontok szerint lefolytatott vizsgálatot követő két éven belül meg kell valósítani.”
417. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 26. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki.
„(5) A 2. § (1) bekezdése alá tartozó, 2014. július 1-jét követően jogelőd nélkül létrejött szervezet esetében
a) a 9. § szerinti biztonsági szintbe sorolást a létesítést megalapozó döntés hatálybalépésétől számított egy éven belül kell elvégezni;
b) a (3) bekezdés szerinti adatközlésre megállapított határidőket a létesítést megalapozó döntés hatálybalépésétől kell alkalmazni.
(6) A 2. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá 2014. július 1-jét követően kerülő szervezetek tekintetében
a) a 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatkezelési tevékenység feltétele, hogy az adatkezelést végző az adatkezelési tevékenység megkezdése előtt a törvény 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolási, továbbá a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének eleget tegyen;
b) a 2. § (2) bekezdés b) pontja esetében a (3) bekezdés szerinti határidőket az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó jogszabály hatálybalépésétől kell számítani, a 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolást az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó jogszabály hatálybalépését követő három hónapon belül kell elvégezni;
c) a 2. § (2) bekezdés c) pontja esetében a (3) bekezdés szerinti határidőket a létfontosságú információs rendszerelemmé kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a 7. § szerinti biztonsági osztályba sorolást a kijelölő határozat jogerőre emelkedését számított egy éven belül kell elvégezni.
(7) A (4) szerinti kötelezettség teljesítésére megállapított határidőt a 2014. július 1-jét követően a törvény hatálya alá kerülő szervezetek esetében
a) a 2. § (1) bekezdés tekintetében a szervezet létesítését megalapozó döntés hatálybalépésétől;
b) a 2. § (2) bekezdés a) pont tekintetében az adatkezelés megkezdésétől;
c) a 2. § (2) bekezdés b) pont tekintetében az adatfeldolgozói tevékenységet megalapozó jogszabály hatálybalépésétől;
d) a 2. § (2) bekezdés c) pont tekintetében a létfontosságú információs rendszerelemmé kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől
kell számítani.”
418. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„31. útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása: a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti közúti közlekedési nyilvántartás.”
419. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 9. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az útdíjfizetési és bevallási kötelezettség nem terheli:)
„j) a Magyarországgal szomszédos állam közúthálózatának kezelői feladatait ellátó, a közút kezelésére létrehozott szervezetet az általa közútkezelési feladatai ellátása érdekében üzemben tartott gépjármű után, ha az a két érintett ország államhatártól számított legközelebbi két útdíjköteles elemi útszakaszt használja.”
420. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az útdíj szedő az útdíj ellenőrzési feladatokat ellátó általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: Rendőrség) útdíj ellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében:]
„b) az a) pont szerinti eszközök útján felvételezett, azonosításra alkalmas adatokat és a rendszám adatokat összeveti az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről rendelkezésére álló adatokkal, valamint az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokkal,”
(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Rendőrség az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatok alapján a vélelmezett szabályszegések esetében hivatalból megindítja a külön törvényben meghatározott hatósági eljárást.”
421. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 26. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A Rendőrség jogosult az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről és az érvénytelenített fedélzeti eszközökről az útdíj szedő által vezetett nyilvántartással, valamint az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adataival összevetni a (4) bekezdés szerinti adatokat. Az útdíj ellenőrzési feladatok ellátása során a Rendőrség jogosult a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) és (1a) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá (3) bekezdésében meghatározott adatokat, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdés b) pontja és (6) bekezdése szerinti adatokat, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény III. fejezet 1. Címében meghatározott adatokat, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/D. § (1) bekezdésében foglalt adatokat, továbbá az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokat átvenni.
(6) Az útdíj szedő jogosult a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű rendszámát, ha a jármű fedélzeti eszközzel felszerelt, annak azonosító adatait; a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, valamint a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 2 évig megőrizni, ha helyszíni ellenőrzésre nem került sor, illetve a jármű üzembentartó személyének automatizált lekérdezés útján történő megállapítására nincsen mód.”
422. § (1) Hatályát veszti az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény
1. 24. § (1) bekezdésében a „valamint részletes feladatait és működési feltételeit” szövegrész,
2. 28. § (2) bekezdés e) pontjában a „valamint a tanúsító szerv részletes feladatait és működési feltételeit rendeletben határozza meg;” szövegrész.
