1. § Hatályát veszti a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 13. § (2) bekezdése.
2. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a következő 80a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„80a. központi értéktár: az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom,”
3. § A Tpt. 22. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános értékesítésre történő felajánlás esetén, amikor az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha)
„eb) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra vagy az Európai Bizottság által azzal egyenértékűnek minősített piacra már be van vezetve és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk legalább a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven rendelkezésre állnak.”
4. § (1) A Tpt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértékét, az értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a forgalomba hozatal módját és helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját) sem az alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi, és azokról tájékoztatja a Felügyeletet. A Felügyelet a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezt követően tájékoztatja a forgalomba hozatal végleges feltételeiről.”
(2) A Tpt. 27. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ha az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért valamely EGT-állam vállal kezességet (garanciát), akkor a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy elhagyhatja a kezesre vonatkozó információkat a tájékoztatóból.”
5. § A Tpt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a tájékoztatót az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt kiegészítették, az a befektető jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.”
6. § (1) A Tpt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá az olyan, kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó, amely értékpapírjainak névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg.”
(2) A Tpt. 54. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni az olyan, kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó, amely értékpapírjainak névértéke legalább ötvenezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg, amennyiben az értékpapírral szabályozott piacon kereskednek és a bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.”
(3) A Tpt. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tennie az éves jelentését.”
7. § (1) A Tpt. 58. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egy vagy több tagállam szabályozott piacára bevezetett legalább százezer euró névértékű értékpapírokra – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján legalább százezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra – vonatkozó szabályozott információkat a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell közzétenni a kibocsátó vagy azon személy választása szerint, aki a kibocsátó hozzájárulása nélkül kérte a bevezetést.”
(2) A Tpt. 58. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdésben meghatározott nyelven kell közzétenni a legalább ötvenezer euró névértékű értékpapírokra – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás napján legalább ötvenezer euró vagy annak megfelelő névértékű értékpapírokra – vonatkozó szabályozott információkat, amennyiben az értékpapírral szabályozott piacon kereskednek és a bevezetésre 2010. december 31. előtt került sor.”
8. § A Tpt. 147. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutőzsdei szolgáltató – a 148. §-ban foglalt eset kivételével – ügyfélszámlát vezet. Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. A befektetési vállalkozás köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azzal az ügyféllel, akinek a megbízásából portfóliókezelést, letéti őrzést vagy letétkezelést végez.
(2) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt – ha e törvény másként nem rendelkezik – letéti számlán köteles elhelyezni.”
9. § A Tpt. 335/A. § (1) bekezdés p) és q) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a Tpt. 335/A. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
[Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat]
„p) pénzforgalmi intézménynek;
q) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek és
r) a Szanálási Alap számára”
(nyújthat.)
10. § A Tpt. 336. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„336. § A központi értéktár a 909/2014/EU rendeletben meghatározott tevékenység végzésére az ott meghatározott feltételekkel jogosult.”
11. § A Tpt. 340/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340/A. § (1) A központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza a 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek és e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(2) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyarország területén székhellyel rendelkező, legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adja meg, amely megfelel az 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek, és rendelkezik
a) káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással,
b) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel, valamint
c) a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokkal.
(3) Az engedélyezési eljárásban az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdéseket a Felügyelet vizsgálja.”
12. § (1) A Tpt. 340/B. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„c) a 340/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések teljesítését szolgáló, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, amelyből megállapítható, hogy a kérelmező
ca) a 909/2014/EU rendelet melléklet A. szakasz 1. és 2. pontjában meghatározott tevékenységek végzését pontos, megbízható és átlátható módon valósítja meg,
cb) adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek,”
(2) A Tpt. 340/B. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)
„g) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi értéktár milyen tevékenységet kíván folytatni, és azt mikor kívánja megkezdeni,
h) a vezető állású személyek megnevezését, feladat- és felelősségi körét.”
13. § A Tpt. 340/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340/C. § A Felügyelet a központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja a 909/2014/EU rendelet 20. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén.”
14. § A Tpt. 350/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 909/2014/EU rendeletben foglalt központi értéktári tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti szabályzatok alapján végezhetők. A szabályzat módosítása esetén a szabályzat készítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
15. § A Tpt. 350/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységet is végző központi értéktárra vonatkozó prudenciális szabályok a Hpt. és az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 909/2014/EU rendelet tekintetében nem koherensek, akkor a Hpt.-t és az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.”
16. § (1) A Tpt. 352/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél (a 352/A–352/C. § alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás) – a 648/2012/EU rendeletben, a 909/2014/EU rendeletben, a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 352/B. §-ban és a 352/C. §-ban foglaltakra figyelemmel – tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.”
(2) A Tpt. 352/A. § (3)–(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a vállalkozás – a (4a) és (4b) bekezdésben foglaltakat nem érintve – e törvényben szabályozott tevékenységét vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél
a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátásához szükséges valamennyi jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételekkel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy keletkező, a vállalkozásra, a vállalkozás ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,
d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozás számára minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és
e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4) A vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, a 648/2012/EU rendeletben foglaltaknak, valamint központi értéktár esetén a 909/2014/EU rendeletben foglaltaknak.
(4a) A központi szerződő fél főtevékenységének, valamint a kockázatkezeléshez kapcsolódó tevékenységének kiszervezéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.”
(3) A Tpt. 352/A. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A központi értéktár főtevékenységének kiszervezéséhez a Felügyelet engedélye szükséges a 909/2014/EU rendelet 19. cikkében foglaltak szerint.”
17. § A Tpt. a következő 411. §-sal egészül ki:
„411. § Az az elszámolóház, amely a 2014. december 31-én hatályos 335. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezett, a 909/2014/EU rendelet szerinti központi értéktári tevékenység végzésére szóló engedély megszerzéséig, de legkésőbb 2016. június 30-ig ezen engedélyben foglaltak szerint jogosult e tevékenységek végzésére.”
18. § A Tpt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 450/B. §-sal egészül ki:
„450/B. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított 58. § (5a) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek 2015. február 1-jétől kell megfelelni.”
19. § A Tpt.
a) 201. § (2) bekezdés b) pontjában az „az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek” szövegrész helyébe az „az a jogi személy, illetve ennek”,
b) 201. § (2) bekezdés c) pontjában az „az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,” szövegrész helyébe az „az a jogi személy,”,
c) 201. § (2) bekezdés j) pontjában az „az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, és ezek” szövegrész helyébe az „az a jogi személy, és ennek”,
d) 340/D. § (6) bekezdésében a „, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „részvénytársaság”,
e) 355. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személy”,
f) 394. § (3) bekezdésében az „A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „A jogi személy”
szöveg lép.
20. § A Tpt. 25. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
21. § Hatályát veszti a Tpt.
a) 53. §-a,
b) a 335. § (3) bekezdés a) és c) pontja,
c) a 340/B. § b) pontja és
d) a 350/B. § (5) és (6) bekezdése.
22. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnytv.) 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény tevékenységének jellegét, körét és összetettségét figyelembe véve értékeli a kockázatmenedzsment során alkalmazott hitelminősítési eljárások megfelelőségét, ideértve a 1060/2009/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítések befektetési politikában meghatározott szerepét.”
23. § Az Fnytv. 90. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„f) az Európai Parlament és a Tanács 2013/14/EU irányelve (2013. május 21.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelvnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek és az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek a hitelminősítések túlzott figyelembevétele tekintetében történő módosításáról.”
24. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 8. §, a 13. §, a 17. § (3)–(5) bekezdése, a 20/A–20/B. §, a 22. §, a 24–24/G. §, a 26/A. §, a 27–31. §, a 37–39. §, a 97–107. §, a 110/A–110/Q. §, a 121. §, a 123. § (8)–(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–141. §, a 155–170. § és a 172–175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni
a) a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett, és
b) a kincstárnak az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett
befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre – a 8. § (5) bekezdése, a 13. §, a 15–17. §, a 19/A–20/B. §, a 21/A. §, a 22. § (1)–(3) bekezdése, a 24/A–24/G. §, 25. § (1) bekezdése, a 26/A. §, a 37–39. §, a 60. §, a 78. § (2a) bekezdése, a 97–99. §, a 100. § (1) bekezdés e) pontja, a 101–106. §, a XX/A. Fejezet, a 121. §, a 123. § (8) és (9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–127. § (1) és (2) bekezdése, a 128–135. §, a 136. § (5) bekezdése, a 137–139. §, a 162–163/B. §, a 164. § (1) bekezdés v) pontja, a 164. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével – a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.
(3) A Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő a Kbftv.-ben meghatározott körben befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat, azzal, hogy e tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében a VII. Fejezetben, – a 73–78. § kivételével – a Negyedik Részben, valamint a XXI. Fejezetben, továbbá – a 124–139. § kivételével – a XXII. Fejezetben a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
25. § (1) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„1a. anticiklikus tőkepufferráta: a befektetési vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó prociklikusság csökkentését célzó tőkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet a befektetési vállalkozás a kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján;”
(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„63. szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;”
26. § A Bszt. 28. § (1) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:
(A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli)
„y) a Szanálási Alaphoz történő csatlakozásáról szóló nyilatkozat másolatát.”
27. § (1) A Bszt. 57. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az értékpapíron kívül óvadék alapítható a befektetési vállalkozás által nyilvántartott más pénzügyi eszközön és ügyfélszámla-követelésen is azzal, hogy az óvadék tárgya a fogyasztónak minősülő zálogkötelezett tulajdonába a zálogszerződés megkötését követően kerülő ügyfélszámla-követelés, körülírással meghatározott pénzügyi eszköz is lehet, és az óvadék tárgyából való közvetlen kielégítési jog az ilyen óvadékkal biztosított követelés tekintetében is gyakorolható. Ennek során az ügyfélszámla-követelést a kielégítési jog megnyílásának időpontjában fennálló értékén, a pénzügyi eszközt pedig annak nyilvános forgalmi értékén, ennek hiányában az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékén kell figyelembe venni.
(8) A (7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésével vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő fizetési számla követelése esetére is.”
(2) A Bszt. 57. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Óvadék esetén, ha annak tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik, a zálogjogosult a Ptk. 5:138. § (1) bekezdésében meghatározott jogával akkor élhet, ha a pénzügyi eszköz értékelési módjáról a zálogszerződésben megállapodott.”
28. § A Bszt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott vonatkozásában összevont alapon felel meg.”
29. § A Bszt. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban
a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,
b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,
c) vezető állású, és
d) alkalmazottként foglalkoztatott
személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró
a) felügyeleti hatósággal,
b) Befektető-védelmi Alappal,
c) MNB-vel,
d) Állami Számvevőszékkel,
e) állami adóhatósággal,
f) Gazdasági Versenyhivatallal,
g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,
h) nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és
j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal
szemben.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és
c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)
szemben.
(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.
(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(6) Befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
(7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
(8) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(9) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.”
30. § A Bszt. 123/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési vállalkozás egyedi alapon legalább évente eleget tesz az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet Nyolcadik részében meghatározott nyilvánosságra hozatali követelménynek, azzal, hogy a Felügyelet ennél gyakoribb nyilvánosságra hozatalról is dönthet, ha az intézmény tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.
(4) A magyarországi székhelyű tagállami anyavállalat és tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza – az 575/2013/EU rendeletben foglaltakon kívül – a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját is.
(5) A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján vagy azon az internetes felületen teljesíti, amelyen az éves számviteli beszámolóját hozza nyilvánosságra.”
31. § A Bszt. 127. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési vállalkozás végelszámolása során
a) az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz,
b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint
c) az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján
nem képezi a Ctv. 97. § (1) bekezdése szerinti vagyon részét, annak kiadása iránt a végelszámoló soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.”
32. § A Bszt. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás felszámolása során
a) az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz,
b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint
c) az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján
nem képezi a felszámolási vagyon részét. Az eszközök kiadása iránt a befektetési vállalkozás – a felszámoló hozzájárulása mellett – a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.”
33. § A Bszt. 161/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet nem vizsgálja a pénzügyi holding társaság, a külföldi befektetési vállalkozás, a vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működését egyedi alapon.”
34. § A Bszt. 162. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:)
„e) a kockázatmegoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,”
35. § A Bszt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„169. § (1) Ha a felügyeleti biztos részben veszi át a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának jogkörét, a kirendeléséről rendelkező határozatban a Felügyelet meghatározza a befektetési vállalkozásnál, illetve az árutőzsdei szolgáltatónál betöltött szerepét, feladatait és hatáskörét.
(2) A befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató helyzete jelentősen megromlik vagy súlyosan megsérti a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásokat és a Felügyelet nem látja biztosítottnak, hogy a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató működésének irányítása az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelésével vagy az igazgatóság leváltását követően egy új igazgatóság útján megoldott lehet.
(3) A (2) bekezdés szerinti felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató igazgatósági tagjainak a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti felelőssége fennmarad.
(4) Az igazgatóság teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(5) Az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelése esetén a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága a jogkörét csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben az adott jogkört a felügyeleti biztost kirendelő határozat nem utalja a felügyeleti biztos jogkörébe.
(6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a befektetési vállalkozást, illetve árutőzsdei szolgáltatót képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(7) A felügyeleti biztos feladata:
a) a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató vagyoni helyzetének felmérése,
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése,
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató nyilvántartásának helyreállítása, és
d) a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató cégként való működtetése.”
36. § A Bszt. 180. § (4) bekezdése a következő i)–o) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/EU rendelet)
„i) 89. cikk (3) bekezdésének megfelelően azt, hogy a befektetési vállalkozásnak a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés vonatkozásában az 575/2013/EU rendelet 89. cikk (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott követelményeknek kell megfelelniük,
j) 178. cikk (1) bekezdés b) pontjának megfelelően azon időtartamot, amelyen túl az ügyfél nemteljesítését megtörténtnek kell tekinteni,
k) 178. cikk (2) bekezdés d) pontjának megfelelően azt a határértéket, amely alapján a hitelkötelezettség-teljesítési késedelem jelentősnek minősül,
l) 327. cikk (2) bekezdésének megfelelően az átváltható értékpapír és az annak alapjául szolgáló eszköz kiegyenlítő pozíciója közötti nettósítás alkalmazhatóságának feltételéül szolgáló módszert,
m) 395. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 150 millió eurónál alacsonyabb nagykockázat-vállalási határérték alkalmazását,
n) 400. cikk (2) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alól mentesített kitettségek körét,
o) 416. cikk (5) bekezdésének megfelelően a magas és rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök körét.”
37. § A Bszt.
a) 28. § (1) bekezdés x) pontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „befektetési vállalkozás” szöveg, a „hitelintézetre” szövegrész helyébe „befektetési vállalkozásra”,
b) 106. § (4) bekezdésében az „is köteles megfelelni” szövegrész helyébe a „felel meg”,
c) 174. § (8) bekezdésében a „hitelintézetét” szövegrész helyébe „befektetési vállalkozását”
szöveg lép.
38. § A Bszt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
39. § Hatályát veszti a Bszt.
a) 4. § (2) bekezdés 18. pontja,
b) a 105. § (2) bekezdés c) pontja,
c) a 175. §-a és
d) a 182. § (14) bekezdése.
40. § A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára az MNB elnöke javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével kerülhet sor.”
41. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 11. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Integrációs Szervezetből az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően lehet kilépni. Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetnek úgy kell – alapítási, illetve működési – engedélyért fordulnia a Felügyelethez az Integrációs Szervezetből történő kilépési szándék Integrációs Szervezet részére történő bejelentését megelőzően legalább 60 nappal, mintha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák.”
(2) A Szhitv. 11. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A Felügyelet visszavonja a szövetkezeti hitelintézet – ide nem értve a szanálás alatt álló szövetkezeti hitelintézet – működési engedélyét ha
a) a szövetkezeti hitelintézet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárását követő 3 munkanapon belül nem nyújt be működési engedély kiadása iránti kérelmet a Felügyelethez,
b) a (9) bekezdésben írt dokumentumok megvizsgálása alapján a Felügyelet megállapítja, hogy a szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelen, a szövetkezeti hitelintézet fizetésképtelensége fenyeget vagy a folyamatos működése az engedély kiadásáig veszélybe kerülhet, vagy
c) az a) pont szerinti kérelmet határidőben benyújtotta és azt a Felügyelet elutasította vagy a kizárt szövetkezeti hitelintézet nem kap működési engedélyt a Felügyelettől az Integrációs Szervezetből történő kizárás napjától számított legfeljebb 120 nap alatt.”
(3) A Szhitv. 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Integrációs Szervezet igazgatóságának szövetkezeti hitelintézet Integrációs Szervezetből történő kizárására vonatkozó döntését, az arra vonatkozó előterjesztést és annak mellékleteit az Integrációs Szervezet Igazgatósága e kérdést tárgyaló ülését követően haladéktalanul megküldi a Felügyelet részére. Az előterjesztés mellékleteként csatolni kell a szövetkezeti hitelintézet azonnali és folyamatos fizetőképessége és pénzügyi helyzete tárgyában elkészített független könyvvizsgálói jelentést. A fizetőképesség és a pénzügyi helyzet vizsgálatának ki kell terjednie arra, hogy a hitelintézet esetében fennáll-e a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.”
42. § A Szhitv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szövetkezeti hitelintézethez a Felügyelet – a szövetkezeti hitelintézet kizárásáról történő értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul – felügyeleti biztost jelöl ki a 11. § (7a) bekezdés a), illetve c) pontjában írt határidők végéig.”
43. § A Szhitv. 17/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Működési formájától függetlenül a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (nem konszolidált) alapon időről időre megállapított szint alá. Az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke meghatározásának elveit és folyamatát.”
44. § (1) A Szhitv. 17/T. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyeleti biztos a kijelölését követő 3 munkanapon belül a 11. § (9) bekezdésében foglalt könyvvizsgálói jelentés figyelembevételével felméri, hogy a szövetkezeti hitelintézet esetében végelszámolásnak vagy felszámolásnak lenne-e helye, és megállapítását haladéktalanul megküldi a Felügyelet részére. Amennyiben a felügyeleti biztos javaslata alapján felszámolási eljárás kezdeményezésének vagy egyébként végelszámolásnak lenne helye, akkor javaslatáról egyidejűleg tájékoztatja az Országos Betétbiztosítási Alapot is.”
(2) A Szhitv. 17/T. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Felügyelet a működési engedély visszavonásával egyidejűleg dönt a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásáról vagy felszámolásának kezdeményezéséről.”
45. § A Szhitv. 16. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében az „OTIVA, a HBA és a TAKIVA” szövegrész helyébe az „OTIVA, a HBA, a REPIVA és a TAKIVA” szövegrész lép.
46. § Hatályát veszti a Szhitv.
a) 5/A. §-a,
b) 16. § (5a) bekezdése és
c) 19. § (7) bekezdése.
47. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB hatáskörébe tartozó ügyek közül a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács – mint az MNB-nek a 8. § b) pontja szerinti szerve, az MNB nevében – jár el a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos eljárásokban.
(2) A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdésben foglaltak szerint
a) a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi közvetítőrendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását,
b) számba veszi a pénzügyi közvetítőrendszer egészét veszélyeztető kockázati tényezőket,
c) elemzi azokat az intézmény- vagy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészére nézve,
d) nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását veszélyeztető kockázatokat, és a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között dönt a szükséges intézkedésekről,
e) megtárgyalja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, kérdéseket és szükség esetén állást foglal,
f) a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását fenyegető helyzetben értékeli a rendszerkockázatokat, dönt az azok csökkentése vagy megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről,
g) szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészének szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit,
h) szükség szerint megtárgyalja az Európai Felügyeleti Hatóságok által kiadott ajánlásokat, határozatokat, ideértve az európai pénzügyi rendszer stabilitásának komoly veszélyeztetettsége esetén a nemzeti felügyeleti hatóságoknak címzett, egyedi intézkedések megtételére felszólító határozatokat is, valamint állást foglal az azokból származó feladatokról,
i) az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki,
j) évente meghatározza az MNB ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit,
k) döntést hoz a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek feletti 4. § (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban és
l) döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálási feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban.”
(2) Az MNB tv. 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Pénzügyi Stabilitási Tanács az ügyrendjében meghatározottak szerint a (2) bekezdés k) és l) pontjában meghatározott döntések – ide nem értve a külön törvényben meghatározott szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozatot – tekintetében, egyes döntések vonatkozásában vagy teljeskörűen, a kiadmányozási jogot az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhatja át.”
48. § Az MNB tv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § Az MNB 4. § (5) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 2. cikk (1) bekezdés 18. pontja szerinti érintett hatóságként ellátja a 909/2014/EU rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.”
49. § Az MNB tv. 40. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. december 19-i 231/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.
(16) Az MNB – a 28/A. §-ban meghatározottak mellett – a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 17. pontja szerinti illetékes hatóságként látja el a 909/2014/EU rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.”
50. § Az MNB tv. 79. és 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és n) pontja szerinti törvényekben meghatározott felügyeleti biztos kirendelésére az e §-ban és a 80. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(2) Felügyeleti biztosként kizárólag az MNB 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkört ellátó munkavállalója vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság) jelölése alapján a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy rendelhető ki. A felügyeleti biztosi feladatokat az MNB munkavállalója és a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy együttesen is elláthatja.
(3) Felügyeleti biztosként az rendelhető ki, aki
a) büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé és
b) szakirányú felsőfokú képzettséggel és legalább négyéves,
ba) a 39. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,
bb) a 39. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt törvényben meghatározott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál,
bc) a 39. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,
bd) a 39. § (1) bekezdés h) és m) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi értéktárnál, központi szerződő félnél,
be) a 39. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt törvényben meghatározott biztosítónál,
bf) a 39. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt törvényben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,
bg) a 39. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési vállalkozásnál,
bh) a 39. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt törvényben meghatározott viszontbiztosítónál szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.
(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkező személynek minősül, aki főiskolai vagy egyetemi szintű közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi szakképzettséggel, könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, amely szükséges ahhoz, hogy a 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és n) pontjában meghatározott törvények által szabályozott szervezetekben ügyvezetőnek, illetve vezető állású személynek legyen kinevezhető, megválasztható.
(5) Felügyeleti biztosnak nem lehet kirendelni azt, illetve e minőségében nem járhat el az,
a) aki saját maga vagy közeli hozzátartozója a 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és n) pontjában meghatározott törvények által szabályozott, a felügyeleti biztosi tevékenységgel érintett szervezetekben a kirendelés időpontjában vagy a kirendelést követően érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szervezettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt,
b) akitől a felügyeleti biztos feladatainak részrehajlásmentes megítélése és tárgyilagos elintézése egyéb okból nem várható el (elfogultság).
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott bármely körülményről a felügyeleti biztos a kirendeléskor, ha az (5) bekezdésben meghatározott körülmény a kirendelés után merül fel, a körülmény felmerülését követően azonnal köteles tájékoztatni a kijelölőjét. Ebben az esetben másik felügyeleti biztos kirendelésére kerül sor.
(7) Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos által e minőségében okozott kárért az MNB, a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló felügyeleti biztos felügyeleti biztosi minőségében okozott kárért a nonprofit gazdasági társaság a felelős.
(8) A kirendelt felügyeleti biztos az MNB-nek, illetve a nonprofit gazdasági társaságnak okozott károkért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint felelős azzal, hogy gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét nem haladhatja meg.
(9) A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására.
(10) Az MNB a kirendelt felügyeleti biztost – bejegyzés és közzététel végett – bejelenti a cégbíróságnak.
(11) A felügyeleti biztosi feladatok ellátására kirendelő személy a kirendelést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé.
80. § (1) A felügyeleti biztos kirendelésekor a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró MNB határozatban megállapítja a kirendelt felügyeleti biztos szerepét, feladatait, amelyet a kirendelés időtartama alatt az MNB bármikor határozatban módosíthat. Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljáró MNB által utasítható.
(2) A kirendelt felügyeleti biztos az érintett szervezet pénzügyi helyzetéről és a kirendelésének időtartama alatt végzett tevékenységéről szóló, a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljáró MNB által meghatározott időszakra vagy a kirendelés teljes idejére vonatkozó jelentést készít.”
51. § Az MNB tv. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Pénzügyi Békéltető Testület háromtagú tanácsban (a továbbiakban: tanács) jár el, kivéve az ötvenezer forintot meg nem haladó összegre vonatkozó vagy egyszerű megítélésű fogyasztói kérelmeket jelentő, valamint méltányossági kérelmet tartalmazó ügyeket, amelyeknél egy testületi tag is eljárhat. Ahol e törvény eljáró tanácsot vagy annak elnökét említi, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.”
52. § Az MNB tv. 112. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Pénzügyi Békéltető Testület évente két alkalommal, július, illetve augusztus, valamint december hónapban 8–15 munkanap eljárási szünetet tart, amely időtartam az eljárási határidőkbe nem számítható be. Az eljárási szünet pontos idejét a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke évente határozza meg és a Pénzügyi Békéltető Testület honlapján közzéteszi.”
53. § Az MNB tv. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„123. § A Pénzügyi Békéltető Testület döntéseihez az adott ügyben független, jogi egyetemi diplomával és szakvizsgával rendelkező jogász vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkező közgazdász állásfoglalását szerezheti be, az eljárására vonatkozó részletes szabályokat az e törvény keretei között kialakított működési rendje tartalmazza.”
54. § Az MNB tv. 54. alcíme a következő 183/E. §-sal egészül ki:
„183/E. § A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvény és az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben
a) a Pénzügyi Békéltető Testület a 106. § (3) bekezdésétől eltérően hetvenöt napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára,
b) a szolgáltató a 108. § (2) bekezdésben részletezett tartalmú válasziratát az értesítés részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül küldi meg a Pénzügyi Békéltető Testület részére.”
55. § Az MNB tv. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„184. § Az 1–14. §, a 16–21. §, a 23. § (1), (2) és (10) bekezdése, a 24. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 26–28. §-a, a 29–32. §-a, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. § (1) bekezdése, a 36. §, a 39. § (1) és (2) bekezdése, a 42. §, a 44. §, a 96–101. §, a 167–169. §, a 176. §, a 178. § (8) és (9) bekezdése és a 183. § (1) és (5) bekezdése az Alaptörvény 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdése, valamint 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.”
56. § Az MNB tv. 186. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A 40. §)
„g) (16) bekezdése a 909/2014/EU rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)
57. § Az MNB tv. 142. § (2) bekezdés f) pontjában a „96/C. § (11) bekezdése” szövegrész helyébe a „176. § (4) bekezdése” szöveg lép.
58. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A X. Fejezet alkalmazásában
1. betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy – kizárólag a nem névre szóló betétek esetében – aki a betétokiratot felmutatja, továbbá közös betét esetén a betét minden egyes tulajdonosa;
2. helyi önkormányzat: a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzati társulás és a térségi fejlesztési tanács;
3. kártalanításra jogosult személy: a betétes, ide nem értve
a) azt a betétest, akinél a betét szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak,
b) a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül azt a személyt, aki a betétes rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a kártalanításnak a 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem betétes;
4. költségvetési mérlegfőösszeg: a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott éves beszámolójában szereplő költségvetési kiadások és költségvetési bevételek összege közül a kisebb összeg; azzal, hogy a helyi önkormányzatra az általa irányított költségvetési szervekkel összevontan számítandó a költségvetési mérlegfőösszeg;
5. közös betét: olyan betét, amelynél több betétes van (több személy nevére szól);
6. névre szóló betét: az a betét, amelynél a betétes a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható;
7. rendelkezésre jogosult személy: a betétes és az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.”
59. § A Hpt. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Szhitv.) meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézetekre vonatkozó további, e törvénytől eltérő, illetve az e törvényt kiegészítő szabályokat a Szhitv. állapítja meg.”
60. § A Hpt. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, illetőleg – banknak vagy szakosított hitelintézetnek minősülő – részvénytársaságként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet.”
61. § A Hpt. 20. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli)
„n) szövetkezeti hitelintézet esetében a Szhitv.-ben meghatározott Integrációs Szervezethez benyújtott, csatlakozásról szóló nyilatkozatot,”
62. § A Hpt. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozat meghozatalával egyidejűleg, ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte és korábban ez nem történt meg, akkor a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztost rendelhet ki, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.”
63. § A Hpt. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztost rendelt ki, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig tart.”
64. § (1) A Hpt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hitelintézet felszámolása során
a) az OBA által biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeit, valamint az 1993. június 30-át megelőzően – állami garanciával (helytállással) biztosított – betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d) pontját megelőző kielégítési csoportba,
b) a természetes személy, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozás OBA által biztosított, kártalanítási kötelezettséget meghaladó betétrészből eredő követeléseket az a) pontot követő és a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontját megelőző kielégítési csoportba,
c) az a) és b) pontba nem tartozó betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontjába
szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.”
(2) A Hpt. 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az OBA hitelintézettel szembeni követeléseit – az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel – a hitelintézet felszámolásakor a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába szükséges sorolni azzal, hogy e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.”
65. § A Hpt. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A magyarországi székhelyű tagállami hitelintézet anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában összevont alapon felel meg.”
66. § A Hpt. a következő 51/A. alcímmel egészül ki:
„51/A. Harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepének mentesítése egyes prudenciális követelmények alól
105/A. § (1) A harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepét kérelmére a Felügyelet határozatban mentesítheti az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik, Ötödik és Hetedik Részében meghatározott követelmények teljesítése alól, ha
a) a fióktelep legalább öt éve létesült, vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet legalább öt éve rendelkezik magyarországi székhelyű hitelintézetben ellenőrző befolyással,
b) a kérelem benyújtását megelőző öt évben a Felügyelet nem alkalmazott a fiókteleppel, illetve a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel szemben kivételes intézkedést,
c) az Fkt. 11. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a harmadik országbeli hitelintézet olyan visszavonhatatlan kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot tesz, amelyben vállalja, hogy mindenkor fenntartja a fióktelep likviditását,
d) a harmadik országbeli hitelintézet és a fióktelep rendelkezik a végzendő tevékenység jellegének megfelelő, a kockázatvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérését és csökkentését, a kockázatok hatékony és eredményes kezelését biztosító belső szabályzatokkal és eljárásokkal,
e) a fióktelep nem jogosult fogyasztóktól betétet gyűjteni,
f) a harmadik országbeli hitelintézet biztosítja a székhelye szerinti prudenciális előírásoknak történő megfelelést és
g) a fióktelep tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonja, ha
a) a fióktelep már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti feltételeknek,
b) a fiókteleppel vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott,
c) a fióktelep nem felel meg az eszközei és forrásai, valamint mérlegen kívüli tételei közötti denominációs összhangról rendelkező MNB elnökének rendeletében foglalt követelménynek,
d) a fióktelep engedély nélküli tevékenységet végez, vagy
e) a fióktelep vagy a fióktelepet létesítő harmadik országbeli hitelintézet fizetőképessége veszélybe kerül.”
67. § A Hpt. 117. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A javadalmazási politika elveit a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület fogadja el és vizsgálja felül, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a hitelintézet belső ellenőrzése is ellenőriz.”
68. § A Hpt. 118. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hitelintézet az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor a teljesítmény-javadalmazás legfeljebb 25 százalékáig diszkontált értéken veszi figyelembe a (11) bekezdésben meghatározott instrumentumokban nyújtott, legalább öt éves halasztási időszakkal juttatott teljesítményjavadalmazási eszközöket.”
69. § A Hpt. 177. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:)
„e) a kockázatmegoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,”
70. § A Hpt. 195. és 196. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„195. § (1) Ha a felügyeleti biztos részben veszi át a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének jogkörét, a kirendeléséről rendelkező határozatban a Felügyelet meghatározza a pénzügyi intézménynél betöltött szerepét, feladatait és hatáskörét.
(2) A pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzügyi intézmény helyzete jelentősen megromlik vagy súlyosan megsérti a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásokat és a Felügyelet nem látja biztosítottnak, hogy a pénzügyi intézmény működésének irányítása az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelésével vagy a vezető testület leváltását követően egy új vezető testület útján megoldott lehet.
(3) A (2) bekezdés szerinti felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig hozott döntésekért a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete tagjának a gazdasági társaságokra, illetve a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.
196. § (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(2) Az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelése esetén az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület jogkörét csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben az adott jogkört a felügyeleti biztost kirendelő határozat nem utalja a felügyeleti biztos jogkörébe.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően az irányítási vagy a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a hitelintézettel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a hitelintézetet képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.”
71. § A Hpt. 208. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pénzügyi vállalkozás valamint a 105/A. § alapján mentesített harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke azzal, hogy a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás esetén a változó éves díj éves mértéke legfeljebb egymillió forint.”
72. § (1) A Hpt. 209. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki.”
(2) A Hpt. 209. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országban létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet harmadik országban létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egy időben tájékoztatja az OBA-t.”
(3) A Hpt. 209. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az OBA-hoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet döntése szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.”
(4) A Hpt. 209. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a Felügyelet döntése szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az OBA-hoz a teljes biztosítás érdekében.”
(5) A Hpt. 209. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarország területén létesített fióktelepe betéteseinek kártalanítását a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében az OBA fizeti ki a székhely ország betétbiztosítási rendszerének rendelkezései alapján és az általa átutalt pénzeszközökből. Az OBA a székhely ország betétbiztosítási rendszere nevében tájékoztatja a kártalanítással érintett betéteseket.
(10) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet másik EGT-államban létesített fióktelepe esetén az OBA a kártalanítás kifizetését megelőzően a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere rendelkezésére bocsátja a kártalanításhoz szükséges pénzeszközöket és megtéríti a kártalanítással kapcsolatban felmerült költségeit. Az OBA biztosítja a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere részére a kártalanításhoz szükséges adatok rendelkezésre állását azzal, hogy az adatokat kizárólag a kártalanítással kapcsolatos feladatok – ideértve a betétesek tájékoztatását is – ellátása érdekében lehet felhasználni.”
73. § A Hpt. 211. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az OBA feladata)
„a) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták, magyarországi székhelyű hitelintézet határon átnyúló szolgáltatása esetén azon a nyelven történő tájékoztatása, amelyet a betétes a betét elhelyezésekor vagy a szerződés megkötésekor választott,
b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén, vagy az előző szabályok érintése nélkül, amennyiben a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározására a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján kerül sor, a betétes részére a 214. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, és”
74. § (1) A Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki)
„c) a helyi önkormányzat,”
(betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.)
(2) A Hpt. 213. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra.”
(3) A Hpt. 213. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjától eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni.
(5) A tagintézetek az OBA által biztosított betéteket az OBA által meghatározott módon megjelölik.”
75. § A Hpt. 214. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) Hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása esetén a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a változásról, kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé.
(10) A hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a betétállomány átruházása esetén az (1)–(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából 3 hónapig külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés, átruházás, illetve a fiókteleppé alakulás előtt az összeolvadó, beolvadó, átadó, átvevő vagy átalakuló hitelintézetnél elhelyezett betétei.”
76. § A Hpt. a következő 214/A. §-sal egészül ki:
„214/A. § (1) A 214. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a (2) bekezdésben meghatározott eredetüket a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a tagintézet részére.
(2) Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazandó, ha a betét forrása
a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása,
b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás,
c) biztosítási összeg vagy
d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés.
(3) A jogosult a betét forrását az elkülönített számlán történő elhelyezés napján a következő okiratokkal igazolja:
a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata,
b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás,
c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása,
d) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata.”
77. § A Hpt. 215. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„215. § (1) Az OBA által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes közötti beszámításnak kizárólag akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozása van. A beszámítás feltétele, hogy a hitelintézet a betétre vonatkozó szerződés megkötésekor a vonatkozó szerződési feltételek rögzítésével tájékoztatja a betétest az e bekezdés szerinti beszámításról a kártalanítási összeg meghatározásánál.
(2) A hitelintézet kártalanítás esetén a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az OBA-val közölni. A hitelintézet köteles a szerződési feltételek bemutatásával igazolni, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően tájékoztatta a betétest. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a 214. § szerinti összegből a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.
(3) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani.
(4) Lakáscélú hitel fedezetéül szolgáló betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.”
78. § (1) A Hpt. 217. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OBA
a) a hitelintézet tevékenységi engedélye 33. § (1) bekezdésében meghatározott visszavonásának,
b) a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján hozott határozata közlésének vagy
c) a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése közzétételének
időpontjában [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: a kártalanítás kezdő időpontja] megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.”
(2) A Hpt. 217. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kártalanítás (1) bekezdésben meghatározott kifizetéséhez a betétesnek nem kell kérelmet benyújtania.
(1b) Az (1) bekezdésben meghatározott kifizetési határidő hosszabb lehet, ha:
a) a betétes jogosultsága bizonytalan vagy a betét jogvita tárgyát képezi,
b) a betét kifizetését kormányok vagy nemzetközi szervezetek korlátozták,
c) a betétre a 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik,
d) a betét tulajdonosa helyi önkormányzat vagy
e) a kártalanítást a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere fizeti ki a 209. § (9)–(10) bekezdése alapján.”
(3) A Hpt. 217. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Posta Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénzkifizetés, közvetlen kifizetés vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik.”
(4) A Hpt. 217. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az OBA a Szantv. alapján hozzájárul a szanálás finanszírozásához. A hozzájárulás összegét a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozza meg az OBA Igazgatótanácsával folytatott egyeztetést követően.”
79. § A Hpt. 219. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az OBA hozzájárul egy hitelintézet szanálásának finanszírozásához, a hozzájárulás összegének erejéig az OBA-nak követelése keletkezik az érintett hitelintézettel szemben, amely követelést a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d) pontját megelőző kielégítési csoportba szükséges sorolni.”
80. § A Hpt. 224. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatótanács)
„a) irányítja és ellenőrzi az OBA gazdálkodási és egyéb tevékenységét a jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével,”
81. § (1) A Hpt. 228. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A tagintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó – a 2. melléklet szerinti – azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából az OBA kérésére öt munkanapon belül átadhatóak legyenek.
(7) Az OBA a tagintézetek által megküldött adatállományok alapján legalább háromévente, indokolt esetben gyakrabban teszteli kifizető rendszerének működését. A tesztelés érdekében a tagintézetek által megküldött adatokat az OBA kizárólag a teszteléshez használja fel, a tesztelést követően törli az adatokat.”
(2) A Hpt. 228. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Kártalanítás esetén a hitelintézet a 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése érdekében haladéktalanul megkeresi a számlával, betéttel rendelkező helyi önkormányzatokat. A helyi önkormányzat a kincstár által kiállított igazolást megküldi a hitelintézet részére és a hitelintézet ennek alapján átadja az OBA-nak a betétbiztosítás alá tartozó helyi önkormányzatok betétállományára vonatkozó adatokat.”
82. § A Hpt. 232. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OBA – a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladat ellátása érdekében – kölcsönt vehet fel
a) az MNB-től, illetve
b) hitelintézettől.
(3) Az OBA a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében kötvényt bocsáthat ki.
(4) Az állam készfizető kezesként felel az OBA azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 211. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű – kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az OBA kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az OBA-nak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.”
83. § (1) A Hpt. 234. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az OBA tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló – az OBA által a 212. § és a 213. § szerint biztosított – betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó részének összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási alapban, intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, az üzleti ciklus szakaszát, valamint a prociklikus befizetések hatását az éves befizetések összegére és az OBA szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő biztosítással érintett betétrész összegét, és a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást. Az OBA az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a külső hitelminősítő intézmény által a hitelintézetre, és annak kötelezettségeire meghatározott minősítéseket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő,
a) az OBA által biztosított betétek és
b) a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály szerint az OBA által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatárolások között feltüntetett kamatok
kártalanítási kötelezettség alá tartozó részének (a továbbiakban: díjfizetési alap) 0,3%-a.”
(2) A Hpt. 234. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A díjfizetési alap meghatározásánál nem kell figyelembe venni a helyi önkormányzatok betéteit, valamint százezer eurónál nagyobb összegben azokat a betéteket, amelyekre a 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik.”
(3) A Hpt. 234. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az OBA az általa a 232. § (1) bekezdés c) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése és a 232. § (1) bekezdés e) pontja alapján kibocsátott kötvény visszaváltása érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség éves mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a díjfizetési alap 0,5%-át. Ha az OBA által felvett kölcsön vagy az általa kibocsátott kötvény összege meghaladja a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,8%-át, a Felügyelet jóváhagyásával magasabb összegű befizetéseket is előírhat.”
(4) A Hpt. 234. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Ha a (8) bekezdés alapján előírt rendkívüli fizetési kötelezettség veszélyeztetné a hitelintézet azonnali vagy mindenkori fizetőképességét – azaz likviditását vagy a szolvenciáját – , akkor a Felügyelet részben vagy egészben elhalaszthatja a hitelintézet rendkívüli befizetési kötelezettségének elrendelését. A rendkívüli befizetés legfeljebb 6 hónappal halasztható el azzal, hogy a hitelintézet kérelmére egy alkalommal újabb 6 hónappal a halasztás meghosszabbítható.”
84. § A Hpt. 98. alcíme a következő 234/A. §-sal egészül ki:
„234/A. § (1) Az OBA tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az OBA pénzeszközei 2024. július 3-ig elérjék a kártalanítási kötelezettségének hatálya alá tartozó betétállomány 0,8%-át (célszint).
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott célszint elérését követően kártalanítás kifizetése miatt az OBA pénzeszközei a célszint kétharmadánál alacsonyabb szintre csökkennek, az éves díjfizetési kötelezettséget az OBA-nak úgy kell megállapítania, hogy hat éven belül ismét elérje az (1) bekezdésben meghatározott célszintet.”
85. § (1) A Hpt. 239. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hitelintézetet az OBA-ból kizárták vagy tagsági jogviszonya megszűnt, vagy azt megszüntették, a korábban teljesített befizetését – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszűnése vagy megszüntetése nem érinti a kizárt hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső betétek után a 234. §-nak megfelelően éves díjat fizessen.”
(2) A Hpt. 239. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a hitelintézet megszünteti az OBA-val fennálló tagsági viszonyát és egy másik EGT-állam betétbiztosítási rendszeréhez csatlakozik, a tagsági viszony megszűnését megelőző 12 hónapban teljesített díjfizetéseket a 234. § (8) bekezdésben meghatározott rendkívüli fizetés kivételével átviszi a másik EGT-állam betétbiztosítási rendszerébe. Ha a hitelintézet betétállományát átruházza egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézetre, az átruházást megelőző 12 hónapban teljesített díjfizetéseket – a 234. § (8) bekezdésben meghatározott rendkívüli fizetés kivételével – az áthelyezett, biztosított betétállomány összegének arányában kell átvinni a másik EGT-állam betétbiztosítási rendszerébe.
(6) A hitelintézetnek legalább hat hónappal korábban jeleznie kell az OBA-nak, ha másik EGT-állam betétbiztosítási rendszeréhez kíván csatlakozni. Ezalatt az időszak alatt a hitelintézet 234. § szerinti díjfizetési kötelessége változatlanul fennáll.”
86. § A Hpt. 259. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Magyarországon fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyását követő harminc napon belül a fióktelep honlapján közzéteszi.”
87. § (1) A Hpt. 272. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az ügyfél számára világos és érthető módon – a felek eltérő megállapodásának hiányában – magyar nyelven vagy magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén adja meg, amelyben a fióktelepet létrehozták.”
(2) A Hpt. 272. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A betét elhelyezése vagy a betét elhelyezését lehetővé tevő keretszerződés megkötése előtt a betétbiztosításra vonatkozó tájékoztatás tudomásulvételét az ügyfél a 6. melléklet szerinti tájékoztató aláírásával igazolja. A szerződés vagy keretszerződés elektronikus úton történő megkötése esetén az ügyfél a tájékoztatás tudomásulvételét elektronikus úton is visszaigazolhatja.”
88. § A Hpt. 273. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a hitelintézet, amelynek az OBA-ban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben fennálló tagsága megszűnt, erről a betéteseit egy hónapon belül írásban tájékoztatja, és a betétbiztosítási tájékoztatója szövegét ennek megfelelően módosítja. A tájékoztatás tartalmazza a betéttulajdonos jogait, és e jogok érvényesítésének módját.”
89. § A Hpt. 274. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„274. § A betétre vonatkozó reklámban a betétbiztosítással kapcsolatban az OBA által előírt betétbiztosítási emblémát kell feltüntetni az OBA által előírt módon.”
90. § A Hpt. 275. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az OBA tagintézet által a betétes részére küldött kivonaton fel kell tüntetni, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás és utalni kell a 6. melléklet szerinti tájékoztatóra. A 6. melléklet szerinti tájékoztatót az OBA tagintézete legalább évente egyszer megküldi a betétes részére.
(7) A betétes kérése alapján az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatást postai úton vagy a bank internetes felületén vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon kell elérhetővé tenni. A betétes kérésére a tájékoztatást írásban kell átadni vagy megküldeni.”
91. § A Hpt. 290. § (4) bekezdése a következő i)–o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/EU rendelet)
„i) 89. cikk (3) bekezdésének megfelelően azt, hogy a hitelintézeteknek a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés vonatkozásában az 575/2013/EU rendelet 89. cikk (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott követelményeknek kell megfelelniük,
j) 178. cikk (1) bekezdés b) pontjának megfelelően azon időtartamot, amelyen túl az ügyfél nemteljesítését megtörténtnek kell tekinteni,
k) 178. cikk (2) bekezdés d) pontjának megfelelően azt a határértéket, amely alapján a hitelkötelezettség-teljesítési késedelem jelentősnek minősül,
l) 327. cikk (2) bekezdésének megfelelően az átváltható értékpapír és az annak alapjául szolgáló eszköz kiegyenlítő pozíciója közötti nettósítás alkalmazhatóságának feltételéül szolgáló módszert,
m) 395. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 150 millió eurónál alacsonyabb nagykockázat-vállalási határérték alkalmazását,
n) 400. cikk (2) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alól mentesített kitettségek körét,
o) 416. cikk (5) bekezdésének megfelelően a magas és rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök körét.”
92. § A Hpt. 130. alcíme a következő 304/B. §-sal egészül ki:
„304/B. § A hitelintézet 2015. március 31-éig tájékoztatja a közösségi betéttel és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral rendelkező betéteseket a betétbiztosítás tekintetében 2015. július 3-án hatályba lépő változásokról.”
93. § A Hpt. 130. alcíme a következő 304/C. §-sal egészül ki:
„304/C. § (1) A 2015. július 2-át megelőzően hitelintézet által kibocsátott, lejárattal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapír betétbiztosítására lejáratáig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal rendelkező közösségi betét betétbiztosítására lejáratáig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal nem rendelkező közösségi betét betétbiztosítására 2015. augusztus 31-éig a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 74. §-ával megállapított 213. § (2)–(3) bekezdését a hatálybalépését megelőzően elhelyezett betétekre is alkalmazni kell.
(5) Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló 2014. évi CIV. törvény 75. §-ával megállapított 214. § (9)–(10) bekezdését a hitelintézetek hatálybalépését követő egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a hatálybalépését követő betétállomány átruházás esetén kell alkalmazni.”
94. § A Hpt. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
95. § A Hpt. a 4. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.
96. § (1) A Hpt.
a) 97. § (4) bekezdésében az „is megfelel” szövegrész helyébe a „felel meg”,
b) 97. § (5) bekezdésében a „a központi szervével együttesen teljesíti” szövegrész helyébe az „az 575/2013/EU rendelet 10. cikkével összhangban teljesíti”
szöveg lép.
(2) A Hpt. 217. § (1) bekezdésében a „húsz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanapon” szöveg lép.
(3) A Hpt. 217. § (1) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg lép.
(4) A Hpt. 217. § (1) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „hét munkanapon” szöveg lép.
(5) A Hpt. 228. § (6) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „három munkanapon” szöveg lép.
