87. § (1) A Gytv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja Magyarországon a gyógyszerrel a folyamatos ellátást nem tudja biztosítani, a készítményt átmenetileg vagy tartósan nem tudja vagy nem kívánja forgalmazni, ezt a tényt, valamint ennek időtartamát, az ezen idő alatt is elérhető mennyiség nagyságrendjét a vele szerződéses jogviszonyban álló gyógyszer-nagykereskedőkkel, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és közfinanszírozásban részesülő gyógyszer esetén az egészségbiztosítási szervvel haladéktalanul tudatni köteles.”
(2) A Gytv. 16. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A (2) bekezdés szerinti bejelentést a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján közzéteszi és erről - közfinanszírozásban részesülő gyógyszer esetén - az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjét értesíti.
(7) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 21. § (4) bekezdésében foglalt esetben a forgalomba hozatali engedély jogosultja és a gyógyszer-nagykereskedő a gyógyszerhiány kezelése érdekében az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint köteles együttműködni az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezelőjével, a gyógyszerészeti államigazgatási szervvel és az egészségbiztosítási szervvel.”
88. § A Gytv. II. Fejezete a következő alcímmel és 20/A. §-sal egészül ki:
„Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
20/A. § (1) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozatával elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele hamis vagy nem engedélyezett gyógyszer elérhetővé tételével összefügg.
(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozata az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával rendeli el.
(3) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv (1) és (2) bekezdés szerinti határozatának kötelezettje az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott szolgáltató és közvetítő szolgáltató (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató). A kötelezett a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására.
(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja azt a szolgáltatót, amely a (3) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.
(5) A bírság összegét a jogsértés súlyára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és a jogsértéssel okozott kár mértékére vagy az eset más, a kötelezettségszegés súlyát érintő lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni. A bírságot az azt kiszabó gyógyszerészeti államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.
(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 90 nap elteltével megszűnik.
(7) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv annak megszűnése előtt megszünteti, ha
a) az elrendelés oka megszűnt, vagy
b) a gyógyszerészeti államigazgatási szerv egészségügyi termék hamisítása tárgyában tett feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelte, vagy a bíróság jogerős ügydöntő határozatában elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelte el.
(8) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a jogkövető magatartás elősegítése és a betegek tájékoztatása érdekében honlapján, az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését és megjelölését.”
89. § A Gytv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés szerint rögzített adatok kérelemre történő módosítása esetén a (2)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.”
90. § A Gytv. 25/B. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Ha a kérelmező a gyógyszer forgalomba hozatali engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg jelzi, hogy a forgalomba hozatali engedély kiadását követően az egészségbiztosítási szervtől kedvezményezetti státusz megítélését fogja kérni, úgy - ha az egészségbiztosítási szerv a kedvezményezetti státuszt megítéli - a gyógyszerészeti államigazgatási szerv visszatéríti a forgalomba hozatali engedély jogosultjának az általa befizetett igazgatási szolgáltatási díjat.”
91. § A Gytv. 32. § (5) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy)
„x) az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokat vagy vegyületcsoportokat”
(rendeletben szabályozza.)
92. § A Gytv. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
93. § A Gytv.
a) 1. § 37. pontjában az „a Kormány” szövegrész helyébe az „az egészségügyért felelős miniszter”,
b) 20. § (2), (9) és (11) bekezdésében az „A gyógyszerészeti államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „A gyógyszerészeti államigazgatási szerv, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv”
szöveg lép.
94. § Hatályát veszti a Gytv. 32. § (4) bekezdés e) pont ea) alpontja.
95. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek. A területi szervezeteket és az országos szerveket a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.”
96. § Az Ekt. 13/C. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kamarai választás a szakmai kamara döntése szerint a 13/B. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti eljárások bármelyike szerint történhet.
(2) A kamarai választás első fordulója érvényes, ha a választásra jogosult kamarai tagok több mint huszonöt százaléka szavazott. A kamarai választás eredményességi feltételeit a szakmai kamara alapszabálya tartalmazza.
(3) A kamarai választás első fordulójának érvénytelensége vagy eredménytelensége esetén a szakmai kamara második választási fordulót tart. A szakmai kamara a második fordulót az első forduló napjától - vagy a 13/B. § (2) bekezdés b) vagy c) pontjának alkalmazása esetén a választás első fordulójának utolsó napjától - számítva legkorábban tizenöt napon túl, de legkésőbb negyvenöt napon belül tartja meg. A második forduló a szavazatot leadó tagok számára tekintet nélkül érvényes. Az alapszabály a második forduló érvényességéhez szükséges részvételi arányt a szavazatot leadó választásra jogosultak arányának meghatározásával e törvényben foglaltaknál szigorúbban is megállapíthatja.”
97. § Hatályát veszti az Ekt.
a) VIII. Fejezete,
b) 32-33/C. §-a.
98. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében jogosult
a) a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója és az általa megbízott ismertetési tevékenységet folytató közötti,
b) az ismertetési tevékenységet folytató és a vele szerződéses jogviszonyban álló, gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti,
c) az ismertetési tevékenységet folytató érdekében szerződés alapján eljáró más személy és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti
jogviszonyt és a ténylegesen megvalósuló tevékenységet vizsgálni.”
(2) A Gyftv. 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti vizsgálathoz a jogviszony, illetve a tevékenység alanyainak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a ténylegesen végzett tevékenység a létrejött jogviszonyok tartalmának megfelel, illetve nem minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak.”
(3) A Gyftv. 20. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A 14. §-ban és a 15. § szerinti jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével összefüggésben indított eljárások során az ügyintézési határidő 60 nap, amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható.”
99. § A Gyftv. 23. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a 31/B. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően az egészségbiztosítási szerv a kedvezményezetti státuszt megítéli, visszatéríti a forgalomba hozatali engedély jogosultjának az általa befizetett igazgatási szolgáltatási díjat.”
100. § A Gyftv. 26. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A támogatásvolumen-szerződésekben rögzített befizetési kötelezettség)
„e) a szerződésben rögzített, a költséghatékonyság szempontjából meghatározó adagolástól, alkalmazott dózistól való eltérés alapján, az adott gyógyszer alkalmazási előírásának megfelelően”
(kerülhet megállapításra.)
101. § A Gyftv. 31/C. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az egészségbiztosítási szerv akkor fogadhat be gyógyszert támogatási érték nélküli támogatási kategóriába kedvezményezetti státusszal, ha a gyógyszer megfelel a 31/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a gyógyszer éves forgalma várhatóan nem haladja meg a - termelői áron számított - 30 millió forintot.
(2b) Az egészségbiztosítási szerv a (2a) bekezdés szerint befogadott gyógyszer forgalmi adatainak felülvizsgálatát évente elvégzi és ha a gyógyszer forgalma a (2a) bekezdésben meghatározott értéket meghaladja, az egészségbiztosítási szerv dönthet a kedvezményezetti státusz megszüntetéséről a (3) bekezdés szerinti ötéves időtartam lejártát megelőzően is.”
102. § (1) A Gyftv. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője az egészségbiztosítási szerv 32. § szerinti határozatának jogerőre emelkedését követően a befogadott és támogatással forgalmazható, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszköz árát vagy a kölcsönzési díját érintő változtatással kíván élni, a 32. § (2) bekezdés b) pont ba) vagy bf) alpontja szerinti kérelmet kell előterjesztenie, illetve a 32. § (2) bekezdés b) pont bb) vagy be) alpontja szerinti bejelentést kell tennie.”
(2) A Gyftv. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségbiztosítási szerv kezdeményezi az egészségügyért felelős miniszternél új funkcionális csoport nyitását, ha egymást követő 12 hónapon belül több mint 50 beteg kérelme alapján kerül engedélyezésre társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszköz méltányosságból történő támogatása - az Ebtv. 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján - és az eszköz funkcionális csoportját még nem tartalmazza az egészségügyért felelős miniszter rendelete.”
103. § A Gyftv. 35. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A közgyógyellátásra jogosultak részére közgyógyellátás jogcímén rendelt gyógyászati segédeszközök javítása - ha az eszköz támogatással javítható - térítésmentes.”
104. § A Gyftv. 49. § (7) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A pályázati kiírás tartalmazza)
„f) a pályázat benyújtásának határnapját.”
105. § A Gyftv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fiókgyógyszertár működtetésére - a közúton történő megközelítés figyelembevételével - a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertárat működtető kaphat engedélyt. Amennyiben a kérelmező nem felel meg az e törvényben és e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben előírt feltételeknek, vagy a legközelebb eső közforgalmú gyógyszertár nem kíván fiókgyógyszertárat működtetni az adott településen, úgy az egészségügyi államigazgatási szerv más - több kérelmező esetén a közúton történő megközelítés figyelembevételével közelebb eső - közforgalmú gyógyszertár működtetője részére engedélyezheti fiókgyógyszertár működtetését. A közforgalmú gyógyszertárat működtetőnek háromnál több fiókgyógyszertár működtetése nem engedélyezhető. A három fiókgyógyszertárból egy működtethető mozgó egységként. Az a közforgalmú gyógyszertárat működtető, amely fiókgyógyszertárának működési engedélye az 54. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján legalább két alkalommal visszavonásra került, a második visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig fiókgyógyszertár létesítésére és működtetésére nem adhat be kérelmet.”
106. § A Gyftv. 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/A. § A közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a fiókgyógyszertár áthelyezését. Az áthelyezésre kizárólag az adott településen belül, legkésőbb az áthelyezést engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül kerülhet sor.”
107. § A Gyftv. 53. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A működési engedély tartalmazza:)
„h) intézeti gyógyszertár esetén az intézeti vezető főgyógyszerész nevét.”
108. § A Gyftv. 53/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Fiók- és kézigyógyszertár esetén az egészségügyi államigazgatási szerv az ellátó közforgalmú gyógyszertár nevének vagy pontos címének megváltoztatása esetén a gyógyszertár működési engedélyét hivatalból módosítja.”
109. § (1) A Gyftv. 54. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (3) bekezdésben és az 58. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a létesítési engedéllyel egyidejűleg a működési engedély visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül vissza kell vonni akkor is, ha]
„a) fiókgyógyszertár esetén
aa) a működési engedélyében megjelölt településen közforgalmú gyógyszertár kezdi meg működését,
ab) a létesítési engedélye jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül nem kezdte meg működését;”
(2) A Gyftv. 54. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (3) bekezdésben és az 58. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a létesítési engedéllyel egyidejűleg a működési engedély visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül vissza kell vonni akkor is, ha]
„j) a pályázatban vállalt többletszolgáltatást a pályázat nyertese nem teljesíti.”
110. § A Gyftv. 58. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha)
„f) a gyógyszerek forgalmazására, készletben tartására és kiadására vonatkozó jogszabályok ismételt és súlyos megsértése miatt kerül visszavonásra a létesítési és működési engedély.”
111. § A Gyftv. 60/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ideiglenes vezető az a gyógyszerész lehet, aki megfelel a 61. § (2)-(4) bekezdésében foglalt feltételeknek.”
112. § A Gyftv. a következő 87/F-G. §-sokkal egészül ki:
„87/F. § Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvény hatálybalépéséig engedélyezett fiókgyógyszertár áthelyezések tekintetében az áthelyezésnek 2015. július 1-jéig kell megtörténnie.
87/G. § Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvény hatálybalépéséig engedélyezett fiókgyógyszertár működtetését legkésőbb 2015. július 1-jéig kell megkezdeni.”
113. § A Gyftv. a következő 87/H. §-sal egészül ki:
„87/H. § Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
114. § A Gyftv.
a) 11. § (3) bekezdésében a „Gyógyászati segédeszköz forgalmazó” szövegrész helyébe a „Gyógyszertárban gyógyászati segédeszköz forgalmazó”,
b) 38/A. § a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyt” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjat”,
c) 41. § (1) bekezdésében a „létesítendő” szövegrész helyébe a „létesítési engedéllyel rendelkező”,
d) 49. § (7) bekezdés a) pontjában a „település/településrész/kerület” szövegrész helyébe a „település/kerület”,
e) 49. § (10) bekezdés b) pont bd) alpontjában a „nyújtott nyitvatartást” szövegrész helyébe a „nyújtott, a többi pályázóhoz képest hosszabb nyitva tartást”,
f) 50. § (2) bekezdésében a „Fiókgyógyszertár működtetésére” szövegrész helyébe az „A 49. § (10) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel fiókgyógyszertár működtetésére”,
g) 53/A. § (5) bekezdésében a „működési engedélyt” szövegrész helyébe a „működési engedélyt a létesítési engedéllyel egyidejűleg”,
h) 60/C. § (3) bekezdésében a „gyógyszertár felelős vezető alkalmazásával” szövegrész helyébe a „gyógyszertár, a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság kérelme alapján felelős vezető alkalmazásával”,
i) 63. § (2) bekezdésében a „(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2)-(4) bekezdésében”,
j) 66. § (1) bekezdésében a „Hatósági vezetőnek” szövegrész helyébe a „Hatósági vezetőnek a 61. § (2)-(4) bekezdése szerint”,
k) 70. § (2) bekezdésében a „66. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „68. § (2) bekezdés b) pontja”
szöveg lép.
115. § Hatályát veszti a Gyftv.
a) 53/B. § (2a) bekezdésében a „/városban” szövegrész,
b) 53/B. § (2a) bekezdésében a „/városon” szövegrész,
c) 59. § (1) bekezdés c) pontja.
116. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) szakellátási kapacitás:
ia) a járóbeteg-szakellátásban a szakorvosi és nem szakorvosi órák száma,
ib) a fekvőbeteg-ellátásban az aktív és krónikus ellátási ágyak száma,
ic) művesekezelés esetén a kezelésszám,
id) nappali kórházi ellátásban a beteglétszám,
ie) egynapos ellátásban a súlyszám,
if) az ia)-ie) alpont alá nem tartozó esetben az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerinti eljárásban meghatározott egység;”
117. § Az Eftv. 1/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés alapján állami tulajdonba került vagyon tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét.”
118. § Az Eftv. 2/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ebben az alcímben foglaltakat a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás és a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés módosítása során is alkalmazni kell.”
119. § Az Eftv.
a) 1/B. § (6) bekezdésében az „A GYEMSZI” szövegrész helyébe az „Az ÁEEK”,
b) 4. § (2) bekezdésében az „illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek, valamint a Kormány által kijelölt véleményezésre jogosult szakértői szervnek” szövegrész helyébe az „illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek”,
c) 4. § (3) bekezdésében az „és a 4/A. §-ban meghatározott szempontok alapján - a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével -” szövegrész helyébe az „alapján”,
d) 5. § (2) bekezdésében az „amennyiben az érintett egészségügyi szolgáltató fenntartójával nem azonos, a Kormány által kijelölt szerv szakértői” szövegrész helyébe az „egészségbiztosító”,
e) 5/A. § (1) és (11) bekezdésében, valamint az 5/B. § (5) bekezdésében az „amennyiben az érintett egészségügyi szolgáltató fenntartójával nem azonos, a Kormány által kijelölt szerv szakértői” szövegrész helyébe az „egészségbiztosító”,
f) 14. § (2) bekezdésében az „egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel” szövegrész helyébe az „egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi CXI. törvénnyel”,
g) 14. § (5) bekezdésében a „2014. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2015. december 31-éig”
szöveg lép.
120. § Hatályát veszti az Eftv.
a) 5. § (5) bekezdésében az „- amennyiben az érintett egészségügyi szolgáltató fenntartójával nem azonos, a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével -”,
b) 7. § (7) bekezdésében az „és amennyiben az érintett egészségügyi szolgáltató fenntartójával nem azonos, a Kormány által kijelölt szerv”
szövegrész.
121. § A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 3. § (1) bekezdés 11-15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„11. humángenetikai vizsgálat: az egészséget károsan befolyásoló hatásokkal társuló vagy azokat előre jelző, csírasejt eredetű (örökölt) vagy a magzati élet korai szakaszában kialakult, a genom (gének, kromoszómák) veleszületett - genetikai betegséget okozó vagy arra hajlamosító - variánsainak kimutatására irányuló, genetikai mintán végzett laboratóriumi analízis, amely a vizsgálat célja szerint lehet klinikai genetikai vizsgálat genetikai szűrővizsgálat és kutatási célú genetikai vizsgálat;
12. klinikai genetikai vizsgálat: olyan humángenetikai vizsgálat, amelynél a genetikai mintát szolgáltató érintett személy betegség tüneteit mutatja (diagnosztikus genetikai teszt), vagy amelynél a genetikai mintát szolgáltató tünetmentes személy vér szerinti rokona genetikai betegségben szenved és a személy saját egészsége, illetve gyermekvállalása szempontjából fokozott kockázatnak van kitéve;
13. genetikai szűrővizsgálat: meghatározott populáció tagjainak válogatás nélküli, szűrőprogram keretében végzett humángenetikai vizsgálata, amelynek célja a genetikai mintát szolgáltató tünetmentes személyek köréből a veszélyeztetettek beazonosítása genetikai jellemzőik feltárásával;
14. kutatási célú genetikai vizsgálat: olyan humángenetikai vizsgálat, amelynél a genetikai mintát szolgáltató egyén tünetmentes vagy olyan beteg, akinek betegségét klinikai diagnosztikus genetikai teszttel már megállapították, és az engedélyezett kutatási terv keretében végzett kutatás célja emberi betegségek genetikai hátterének vagy kezelési lehetőségeinek jobb megismerése;
15. genetikai tanácsadás: olyan konzultációs eljárás, amely során erre jogszabály alapján jogosult személy tájékoztatást ad a klinikai genetikai vizsgálatok előnyeiről vagy kockázatairól, feltárja a humángenetikai vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeit, és segíti a betegség természetének megértését;”
122. § Hatályát veszti a Gtv.
a) 3. § (1) bekezdés 10. pontja,
b) 27. § (3) bekezdése,
c) 30. § (3) bekezdése.
123. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
a) 2. § (6) bekezdés g) pont 6. alpontjában az „Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv”,
b) 2. § (6) bekezdés g) pont 11. alpontjában az „Országos Gyógyszerészeti Intézet” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv”,
c) 50/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj”,
d) 50/D. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj”,
e) 51/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv”,
f) 51/B. § (1) bekezdés l) pontjában az „OÉTI” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szerv”,
g) 51/E. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „OEP” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv”
szöveg lép.
124. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a következő 81/A. §-sal egészül ki:
„81/A. § Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
125. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„h) az EGT-állampolgár és a családtag egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolását;”
126. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„h) a harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolását;”
127. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 3. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 13. §-a, illetve az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1/B. §-a alapján az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, az NFA és az ÁEEK útján a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon gyakorolja.”
128. § A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi XXXVIII. törvény) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) jogosult
a) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: konszolidációs törvény), továbbá az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény alapján állami tulajdonba került, állami egészségügyi feladatellátást szolgáló vagyon,
b) e törvény alapján állami tulajdonba kerülő, az állami egészségügyi feladatellátást szolgáló vagyon és
c) e törvény 4. mellékletében felsorolt országos gyógyintézetek, valamint az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az a) és b) pontokon túli egyéb egészségügyi szolgáltató vagyonkezelésében lévő vagyon tekintetében.”
129. § A 2012. évi XXXVIII. törvény
a) 13. § (1a) bekezdésében az „a GYEMSZI” szövegrész helyébe az „az ÁEEK”,
b) 13. § (2) és (3a) bekezdésében az „A GYEMSZI” szövegrész helyébe az „Az ÁEEK”,
c) 15/B. §-ában
ca) a „GYEMSZI” szövegrészek helyébe az „ÁEEK”,
cb) az „a GYEMSZI” szövegrészek helyébe az „az ÁEEK”
szöveg lép.
130. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
131. § A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény (a továbbiakban: 2013. évi XXV. törvény) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az államot a (2) bekezdés szerinti ügyletek tekintetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) képviseli.”
132. § A 2013. évi XXV. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az e törvény szerint az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat az ÁEEK gyakorolja.”
133. § Hatályát veszti a 2013. évi XXV. törvény
a) 6. § (3) bekezdése,
b) 8. § (2) bekezdése.
134. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 62. § c) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyt” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjat” szöveg lép.
(2) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díj” szöveg lép.
(3) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 8/B. § (1) bekezdésében a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg lép.
(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 458. § (1) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg lép.
(5) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
a) 2. § (3) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj”,
b) 10. § (2) bekezdés c) pontjában a „baleseti táppénzt” szövegrész helyébe a „baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat”,
c) 13. § (2) bekezdés b) pontjában a „baleseti táppénzt” szövegrész helyébe a „baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat”,
d) 14. § (5) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj”
szöveg lép.
(6) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdés a) pontjában a „terhességi-gyermekágyi segélyben” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban” szöveg lép.
135. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény a következő 63. §-sal egészül ki:
„63. § Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
(2) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
(3) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény a következő 17/C. §-sal egészül ki:
„17/C. § Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény a következő 467/D. §-sal egészül ki:
„467/D. § Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
(5) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
136. § Nem lép hatályba az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény 34. §-a, 36. §-a, 42. §-a, 47. §-a, 50. §-a, 53. §-a, 56. § l) pontja, továbbá 57. § f) és i) pontja.
137. § Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvény 7. §-a és a 15. § (2) bekezdése.
138. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba és 2015. július 2-án hatályát veszti.
(2) Az 1. § (1) és (3) bekezdése, a 2-4. §, a 6. § (1) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése, a 8-17. §, a 19-47. §, a 48. § a), b), e), f), h)-w) pontja, a 49-60. §, a 65. §, a 66. §, a 67. § (1)-(4) bekezdése, a 68-76. §, a 84-91. §, a 93-113. §, a 114. § b)-k) pontja, a 115. §, a 116. §, a 118. §, a 119. § b)-f) pontja, a 120-126. §, a 130. §, a 134. §, a 135. § és a 139. §, valamint az 1. és a 3. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 5. §, a 6. § (2) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, a 67. § (5) bekezdése, a 92. § és a 2. melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(4) A 117. §, a 119. § a) pontja, a 127-129. § és a 131-133. § 2015. március 1-jén lép hatályba.
(5) A 114. § a) pontja 2015. április 1-jén lép hatályba.
(6) A 18. §, valamint a 48. § c), d) és g) pontja 2015. június 30-án lép hatályba.
(7) A 61. §, a 62. §, a 64. §, a 77-82. § és a 83. § (2) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.
139. § Az 50. § és a 69. § b) pontja az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról szóló, 2004. március 31-i 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A Gyógyszer Tv. Melléklet „A) Jegyzék:” című részében foglalt táblázat a következő 27-68. sorral egészül ki:
| [Hivatalos elnevezés (illetve más név vagy rövidítés,illetve külföldön gyakran használt más írásmód) | Kémiai név] | ||
| „27. | 1-naphyrone (1-nafiron) | 1-(naphthalen-1-yl)-2-(pyrrolidin-1-yl)pentan-1-one | |
| 28. | 2-aminoindane (2-aminoindán) | 2,3-dihydro-1H-inden-2-amine | |
| 29. | 2-DPMP, Desoxypipradrol (dezoxipipradrol) | 2-(diphenylmethyl)piperidine | |
| 30. | 2-naphyrone (2-nafiron) | 1-(naphthalen-2-yl)-2-(pyrrolidin-1-yl)pentan-1-one | |
| 31. | 3-MeO-PCE | N-ethyl-1-(3-methoxyphenyl)cyclohexanamine | |
| 32. | 4-MeO-PCP | 1-[1-(4-methoxyphenyl)cyclohexyl]piperidine | |
| 33. | 5-IAI | 5-iodo-2,3-dihydro-1H-inden-2-amine | |
| 34. | 5-MeO-AMT | 1-(5-methoxy-1H-indol-3-yl)propan-2-amine | |
| 35. | α-Pyrrolidinovalerophenone, α-PVP | 1-phenyl-2-(1-pyrrolidinyl)-1-pentanone | |
| 36. | AM-2201 | 1-[(5-fluoropentyl)-1H-indol-3-yl]-(naphthalen-1-yl)methanone | |
| 37. | AMT (alfa-metiltriptamin) | 1-(lH-indol-3-yl)propan-2-amine | |
| 38. | Camfetamine (kamfetamin) | N-methyl-3-phenylbicyclo[2.2.1]heptan-2-amine | |
| 39. | CP 47,497 C8-homológ | 2-(3-hydroxycyclohexyl)-5-(2-methylnonan-2-yl)phenol | |
| 40. | CRA 13 | naphthalen-1-yl [4-(pentyloxy)naphthalen-1-yl]methanone | |
| 41. | D2PM, Diphenylprolinol (difenilprolinol) | diphenyl(pyrrolidin-2-yl)methanol | |
| 42. | DBZP | 1,4-dibenzylpiperazine | |
| 43. | Desoxy-D2PM (dezoxi-D2PM) | 2-(diphenylmethyl)pyrrolidine | |
| 44. | Dimethocaine (dimetokain) | 3-(diethylamino)-2,2-dimethylpropyl-4-aminobenzoate | |
| 45. | DMAA | 4-methylhexan-2-amine | |
| 46. | Etaqualone (etakvalon) | 3-(2-ethylphenyl)-2-methylquinazolin-4(3H)-one | |
| 47. | Ethylphenidate (etilfenidát) | ethyl phenyl(piperidin-2-yl)acetate | |
| 48. | GBL, gamma-butyrolactone (gamma-butirolakton) | dihydrofuran-2(3H)-one | |
| 49. | HU-210 | 9-(hydroxymethyl)-6,6-dimethyl-3-(2-methyloctan-2-yl)-6a,7,10,10a- tetrahydrobenzo [c]chromen-1-ol | |
| 50. | Ibogain | (6R,6aS,7S,9R)-7-ethyl-2-methoxy-6,6a,7,8,9,10,12,13-octahydro-5H-6,9- methanopyrido[10,20:1,2]azepino[4,5-b]indole | |
| 51. | MDAI | 6,7-dihydro-5H-indeno[5,6-d][1,3]dioxol-6-amine | |
| 52. | Methoxetamine (metoxetamin) | 2-(ethylamino)-2-(3-methoxyphenyl)cyclohexanone | |
| 53. | MPA, Methylthienylpropamine (metiltienil-propamin) | N-methyl-1-(thiophen-2-yl)propan-2-amine | |
| 54. | ODT, O-desmethyltramadol (O-dezmetiltramadol) | 3-{2-[(dimethylamino)methyl]-1-hydroxycyclohexyl}phenol | |
| 55. | para-methyl-4-methylaminorex (para-metil-4-metilaminorex) / 4,4’-DMAR | 4-methyl-5-(4-methylphenyl)-4,5-dihydro-1,3-oxazol-2-amine, illetve 4-methyl-5-(4-methylphenyl)-1,3-oxazolidin-2-imine tautomerek | |
| 56. | Pentedron, β-ethyl-methcathinone (β-etil-metkatinon) | 2-methylamino-1-phenyl-1-pentanone | |
| 57. | MBZP | 1-benzyl-4-methylpiperazine | |
| 58. | pFBT, 4-fluorotropacocaine (fluortropakokain) | 8-methyl-8-azabicyclo[3.2.1]oct-3-yl 4-fluorobenzoate | |
| 59. | pFPP | 1-(4-fluorophenyl)piperazine | |
| 60. | Phenazepam (fenazepam) | 7-bromo-5-(2-chlorophenyl)-1,3-dihydro-2H-1,4-benzodiazepin-2-one | |
| 61. | Salvinorin A (Szalvinorin A) | (2S,4aR,6aR,7R,9S,10aS,10bR)-9-(acetyloxy)-2-(3 furanyl)dodecahydro- 6a,10b-dimethyl-4,10-dioxo-2H-naphtho[2,1-c]pyran-7-carboxylic acid methyl ester | |
| 62. | TFMPP | 1-[3-(trifluoromethyl)phenyl]piperazine | |
| 63. | β-Me-PEA | 2-phenylpropan-1-amine | |
| 64. | 3-MeO-PCP | 1-[1-(3-methoxyphenyl)cyclohexyl]-piperidine | |
| 65. | Homoamphetamine | 3-amino-1-phenyl-butane | |
| 66. | AH-7921 | 3,4-diklór-N-[[1-(dimetil-amino)ciklohexil]metil]benzamid | |
| 67. | 25I-NBOMe | 4-jód-2,5-dimetoxi-N-(2-metoxi-benzil)fenetilamin | |
| 68. | AB-CHMINACA | N-(1-amino-3-methyl-1-oxobutan-2-yl)-1-(cyclohexylmethyl)-1H-indazole- 3-carboxamide” |
1. A Gytv. 1. számú melléklete a „III.I.4.” megjelölésű sort követően a következő sorral egészül ki:
| (Összeg) | |||
| „III.I.5. | Gyógyszerközvetítői tevékenység regisztrációjának módosítása | 9 000” |
2. A Gytv. 1. számú melléklet „III.Q.2.” sora helyébe a következő sorok lépnek:
| (Összeg) | |||
| „III.Q.2. | Gyógyszerhatóanyag-gyártási tevékenység nyilvántartásba vétele 2013. július 1-jét megelőzően ilyen tevékenységet végzőként nem regisztráltak számára | ||
| III.Q.2.1. | Nyilvántartásba vétel alapdíja és az első hatóanyag engedélyezése | 225 000 | |
| III.Q.2.2. | Gyártott hatóanyagonként és telephelyenként | 90 000” |
3. A Gytv. 1. számú melléklet „III.Q.3.” sora helyébe a következő sorok lépnek:
| (Összeg) | |||
| „III.Q.3. | Gyógyszerhatóanyag-importtevékenység regisztrációja 2013. július 1-jét megelőzően ilyen tevékenységet végzőként nem regisztráltak számára | ||
| III.Q.3.1. | Nyilvántartásba vétel alapdíja és az első hatóanyag engedélyezése | 225 000 | |
| III.Q.3.2. | Gyártott hatóanyagonként és telephelyenként | 90 000” |
4. A Gytv. 1. számú melléklet „III.Q.4.” sora helyébe a következő sorok lépnek:
| (Összeg) | |||
| „III.Q.4. | Gyógyszerhatóanyag-forgalmazási tevékenység regisztrációja 2013. július 1-jét megelőzően ilyen tevékenységet végzőként nem regisztráltak számára | ||
| III.Q.4.1. | Nyilvántartásba vétel alapdíja és az első hatóanyag engedélyezése | 225 000 | |
| III.Q.4.2. | Gyártott hatóanyagonként és telephelyenként | 90 000” |
5. A Gytv. 1. számú melléklete a „III.Q.4.” megjelölésű sort követően a következő sorokkal egészül ki:
| (Összeg) | |||
| „III.Q.5. | Gyógyszerhatóanyag-gyártási, import és forgalmazási tevékenység regisztráció új hatóanyaggal, hatóanyagonként és telephelyenként | 90 000 | |
| III.Q.6. | Gyógyszerhatóanyag-gyártási, import és forgalmazási tevékenység regisztráció módosítása minden egyéb esetben bejelentésenként | 15 000 | |
| III.R. | Gyógyszerhatóanyag-gyártási tevékenység helyszíni ellenőrzése kérelemre, GMP megfelelőség igazolása céljából (telephelyenként) | 450 000 | |
| III.S. | Hatósági bizonyítvány kiállítása a vámhatóság részére gyógyszer-nagykereskedelmi és gyógyszergyártási engedélyről illetve a belföldi forgalomba hozatal céljára behozni kívánt gyógyszer engedélyéről | 22 500” |
Az Lrtv. 2. mellékletében foglalt táblázat „Egészségügy” sora a következő 16a sorral egészül ki:
| (Ágazat) | (Alágazat) | ||
| (Egészségügy) | |||
| „16a | gyógyszer-nagykereskedelem” |
