Időállapot: közlönyállapot (2015.IV.7.)

2015. évi XXXI. törvény

a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről * 

1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

1. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) a következő 159/A. §-sal egészül ki:

„159/A. § (1) Az ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az ötvenmillió forintot meghaladó kárt okozó, vagy az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény - ideértve azt is, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények vonatkozásában az érték, a kár és a vagyoni hátrány együttes összege a bűnhalmazat egészét tekintve az ötvenmillió forintot meghaladja - miatt indult büntetőeljárásban e törvénynek a zár alá vételre vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha megalapozottan feltehető, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVI. Fejezetében (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezetében) meghatározott vagyon elleni bűncselekményt, vagy a csődbűncselekményt, illetve a tartozás fedezetének elvonását

a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, vagy

b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy

c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési, vagy

d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási

tevékenységet végző szervezet ezen tevékenységi körében követték el, a bíróság az ügyész indítványa alapján, a Be. 159. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is elrendelheti az a)-d) pontok szerinti tevékenységet végző szervezet teljes vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét.

(3) Bármely szervezet vagyonának zár alá vételét el lehet rendelni, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely javára a bűncselekmény elkövetése előny szerzését eredményezte.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti szervezet kapcsolt vállalkozása vagyonának zár alá vételét is el lehet rendelni.

(5) A bíróság az ügyész indítványa alapján, a Be. 159. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is elrendelheti a (2)-(3) bekezdésben meghatározott szervezetben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkező személy, a szervezet vezető tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja, képviseletre feljogosított alkalmazottja, a szervezet nevében eljáró személy, illetve a szervezet tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja, továbbá a könyvvizsgálója teljes vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét. A zár alá vétel elrendelésének nem akadálya, ha a felsoroltaknak a (2)-(3) bekezdésben meghatározott szervezettel való kapcsolata a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt.

(6) A bíróság az ügyész indítványa alapján, a Be. 159. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is zár alá vételét rendelheti el annak a dolognak, vagyoni értékű jognak, követelésnek, illetve szerződés alapján kezelt pénzeszköznek, amelyet a (2)-(4) bekezdésben meghatározott szervezet, vagy az (5) bekezdésben meghatározott személy valószínűsíthetően a büntetőeljárás, vagy a büntetőeljárás megindításának alapjául szolgáló hatósági eljárás megindulását követően,

a) feltűnő értékaránytalansággal,

b) ingyenesen, vagy

c) hozzátartozó javára

ruházott át, úgyszintén arra a dologra, vagyoni értékű jogra, követelésre, illetve szerződés alapján kezelt pénzeszközre, amely ezek helyébe lépett.

(7) A (2)-(6) bekezdés alkalmazásában

a) befolyásoló részesedés alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott fogalmat kell érteni,

b) ellenőrző befolyás alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott fogalmat kell érteni,

c) nem minősül szervezetnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozása, amennyiben a pénzintézet tulajdoni aránya a szoros kapcsolatban álló vállalkozásban eléri az 50%-ot,

d) előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt - függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint nyilvántartásba vették-e - is érteni kell, úgyszintén azt is, ha a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesülnek,

e) kapcsolt vállalkozás alatt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

(8) Zár alá vétel rendelhető el azon vagyonelemre, amelyet a (2)-(6) bekezdés alapján zár alá vehető vagyon terhére a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulását megelőző egy évben szereztek vagy amely e vagyonelem helyébe lépett.

(9) A zár alá vétellel összefüggésben a kényszerintézkedés alkalmazásával érintett szervezetek képviseletére a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 9. §-ának rendelkezései megfelelően irányadók.”

2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

2. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 202. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyész, nyomozó hatóság a terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak a zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik.”

(2) A Vht. a következő 202/A. §-sal egészül ki:

„202/A. § (1) Ha a bűnügyi zárlatot a Be. 159/A. §-a alapján rendelték el, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és n) pontja szerinti törvényekben meghatározott felszámolói feladatokat ellátó szervezetet, egyéb vállalkozások esetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szervezetet a zár alá vételt elrendelő határozatban zárgondnokként ki kell jelölni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti zárgondnok a bűnügyi zárlat foganatosítása során a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles a vagyon megőrzéséről a rendes gazdálkodás szabályai szerint gondoskodni.

(3) A bűnügyi zárlat elrendelésétől a bűnügyi zárlattal érintett jogi személyek tulajdonosai és vezető tisztségviselői nem hozhatnak a bűnügyi zárlat foganatosításával és céljával ellentétes döntéseket.”

(3) A Vht. a következő 306/F. §-sal egészül ki.

„306/F. § E törvénynek a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló 2015. évi XXXI. törvénnyel megállapított 202/A. §-ában foglaltakat az ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az ötvenmillió forintot meghaladó kárt okozó, vagy az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény - ideértve azt is, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények vonatkozásában az érték, a kár és a vagyoni hátrány együttes összege a bűnhalmazat egészét tekintve az ötvenmillió forintot meghaladja - miatt indult, a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel alapján indult végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell. Ezekben az ügyekben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló 2015. évi XXXI. törvény hatályba lépésétől számított 8 napon belül a zár alá vételt elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság köteles a 202/A. § (1) bekezdése szerinti zárgondnokot kijelölni és a kijelölésről a zárgondnokot, valamint a bűnügyi zárlat alá vont személyt vagy szervezetet értesíteni.”

(4) A Vht. 307. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

d) a 202/A. § szerint kirendelt zárgondnok vagyonmegőrzési feladatait és eljárása szabályait.”

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére