Időállapot: közlönyállapot (2015.IV.24.)

2015. évi XLIII. törvény

a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

1. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„6. előmenetel: szervezeti hierarchiában történő előrehaladás, amely szolgálati beosztásba történő kinevezéssel, illetve rendfokozati kinevezéssel, előléptetéssel valósul meg,”

(2) A Hjt. 2. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„12a. honvédelmi illetményalap: az évente, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított honvédelmi illetményalap, amely nem lehet alacsonyabb összegű az előző évi honvédelmi illetményalapnál,”

(3) A Hjt. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„16. illetmény-megállapítás: a szolgálati viszony létesítésekor, módosításakor, valamint új illetményelemre való jogosultság keletkezésekor, vagy korábbi illetményelemre való jogosultság megszüntetése esetén az állomány tagja illetményének meghatározása,”

(4) A Hjt. 2. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„32. rendszeres illetménypótlék: a havi mértékben megállapított illetménypótlék,”

(5) A Hjt. 2. §-a a következő 32a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„32a. rendszeresített rendfokozat: általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a beosztáshoz rendelt, kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetén a beosztáshoz rendelt magasabb, speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat,”

(6) A Hjt. 2. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„41. távolléti díj: az alapilletmény, a honvédelmi szolgálati díj, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmények havi együttes összege,”

2. § A Hjt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgálati viszonyban a szolgálat érdekének elsődlegességét, valamint a Honvédség iránti közbizalom megóvását szem előtt tartva kell eljárni. Az állomány tagja szolgálatteljesítési időn kívül sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a honvéd etika szabályait sérti, a szolgálati viszonyhoz méltatlan, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.”

3. § A Hjt. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szolgálatteljesítési időkedvezményt pénzben megváltani nem lehet.”

4. § A Hjt. 32. §-a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az állomány tagjának szerződéses szolgálati viszonya utoljára az 59. § (1) bekezdés d) pontja szerint szűnt meg, csak öt év időtartam lejártát követően vehető vissza hivatásos vagy szerződéses állományba.

(6) Nem kell az (5) bekezdést alkalmazni a szolgálati viszony létesítésekor abban az esetben, ha a szerződéses szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában a kifizetett leszerelési segély, visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés a szolgálati viszony létesítéséig teljes összegben visszafizetésre került.”

5. § A Hjt. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szolgálati beosztáshoz kapcsolódóan idegennyelv-ismereti követelményt állapíthat meg, figyelemmel a Honvédség feladatainak végrehajtására, különösen a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére, valamint a munkaköri leírásban rögzített és a beosztásban várható szolgálati feladatokra. Idegennyelv-ismereti követelmény megállapítása esetén a munkáltatói jogkört gyakorló meghatározza az idegen nyelvet, az idegennyelv-ismeret szintjét, típusát, továbbá szaknyelvi nyelvvizsga meglétét is előírhatja.”

6. § A Hjt. 19. alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § Az üres tiszti, altiszti szolgálati beosztás betöltésénél - ha az a honvédségi szervezetek állományából nem biztosítható - a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szervek hivatásos állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, köztisztviselői jogviszonyból tartalékállományba helyezetteket.”

7. § (1) A Hjt. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a szolgálati viszony

a) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel jön létre, próbaidőt nem kell kikötni,

b) kormányzati szolgálati jogviszonyból, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezéssel jön létre, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidő köthető ki.”

(2) A Hjt. 38. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az állomány tagjával a 32. § (1) bekezdés e) pontja alapján vagy a 32. § (2) bekezdése alapján létesítettek hivatásos szolgálati viszonyt, az alapkiképzést a kinevezését követő egy éven belül kell teljesítenie.

(8) Az alapkiképzés határidőben történő teljesítése hiányában a szolgálati viszony e törvény erejénél fogva megszűnik.”

8. § A Hjt. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A miniszter az állomány ezredes, tábornok rendfokozattal rendszeresített, vezetői beosztást betöltő tagját beosztásából indokolás nélkül rendelkezési állományba helyezheti.”

9. § (1) A Hjt. 46. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)

b) az állomány azon tagja, aki más szervnél teljesít szolgálatot, az 51. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel, a más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartamára,”

(2) A Hjt. 46. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)

u) a 43. § (2a) bekezdése szerinti esetben az állomány ezredes, tábornok rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő tagja megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig.”

(3) A Hjt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Meg kell szüntetni az (1) bekezdés f)-i), k)-m), p) és u) pontja szerinti rendelkezési állományt, ha az állomány tagjának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésére nincs lehetőség.”

10. § A Hjt. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett illetményét a központi költségvetés a Honvédségnek megtéríti.”

11. § A Hjt. 30. alcíme helyébe a következő alcím lép:

30. Más szervnél történő szolgálatteljesítés

51. § (1) Az állomány tagja beleegyezésével, a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodásával más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényelhető. A megállapodás megkötését a miniszter vagy a más szerv vezetője kezdeményezheti.

(2) A megállapodás megkötése alapján az állomány tagja a vezénylés tartamára további külön munkáltatói döntés nélkül kerül a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba.

(3) Ha a más szervnél történő szolgálatteljesítés nem haladja meg a hat hónapot, a miniszter - a szolgálati érdek figyelembevételével - az (1) bekezdés szerinti megállapodásban dönthet a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről is. Ha a miniszter a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről döntött, az állomány tagjának jogai és kötelezettségei azonosak az állomány 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett tagjának jogaival és kötelezettségeivel.

(4) A más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartama legfeljebb öt év, amely egy alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.

(5) A szerződéses állomány tagja vezénylésének időtartama nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati idejét. Ha a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben vállalt szolgálati időt, a vezénylésre a szerződés meghosszabbítását követően kerülhet sor.

(6) A más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartama alatt a munkáltatói jogokat - ide nem értve a vezényelt szolgálati viszonyának fennállását, rendfokozatát, összeférhetetlenségét, fegyelmi felelősségét és méltatlanságát érintő munkáltatói döntéseket - a más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.

(7) A vezénylés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a határozott idejű vezénylés időtartama lejár, és a meghosszabbítására nem kerül sor. A vezénylésre alkalmazni kell továbbá az 50. § (5) és (6) bekezdését.

(8) A miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján megszüntethető a más szervnél történő szolgálatteljesítés, ha

a) az a szolgálat érdekében szükségessé vált,

b) a más szervnél történt átszervezés következtében a vezényelt feladatköre megszűnt,

c) a vezényelt olyan magatartást tanúsít, vagy cselekményt vagy mulasztást követ el, amely lehetetlenné teszi a vezényeltnek a más szervnél való további tevékenységét,

d) a vezényelt nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy

e) azt a vezényelt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekeire hivatkozással kéri.

(9) A (8) bekezdés szerinti megállapodás megkötését a miniszter vagy a más szerv vezetője kezdeményezheti.

52. § (1) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Az állomány más szervhez vezényelt tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, illetményére, illetmény jellegű juttatásaira, költségtérítésére, szociális ellátására, pihenőidejére, egészségügyi szabadságának engedélyezésére, szabadságának megállapítására és kiadására, továbbá a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) Az állomány más szervhez vezényelt tagjának a más szervnél megállapított illetménye vagy havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak együttes összege nem lehet kevesebb, mint a vezénylését megelőző napon érvényes illetménye alapján a távolléti díjba tartozó illetményelemek figyelembevételével számított összeg.

(3) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a 119. és a 120. § szerinti egészségügyi szabadsága idejére e törvény szerint megállapított mértékű illetményre, és esedékességekor a 132. § szerinti jubileumi jutalomra jogosult.

(4) Az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetésére, fegyelmi felelősségének és méltatlanságának megállapítására, lakhatás-támogatására, egészségügyi ellátására és évi utánpótlási ruházati illetményére a Honvédségnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Az állomány más szervhez vezényelt tagja illetményének, havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak, illetmény jellegű juttatásának, (3) bekezdés szerinti juttatásainak, költségtérítéseinek, szociális ellátásának a költsége a más szervet terheli. Az évi utánpótlási ruházati illetményt a Honvédség saját költségvetése terhére biztosítja.

(6) Az állomány más szervhez vezényelt tagja köteles részt venni a Honvédség által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasságvizsgálaton, valamint továbbképzésen, és betartani az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat.

(7) Az állomány más szervhez vezényelt tagjának összeférhetetlenségére a más szerv foglalkoztatottjaira és a Honvédségnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat együtt kell alkalmazni.

(8) A Honvédség és a más szerv a vezényelt más szervnél történő szolgálatteljesítésével összefüggő együttműködési feladatokat az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban rögzíti.

52/A. § (1) A más szervnél történő szolgálatteljesítésre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az 51. §-t és az 52. §-t kell alkalmazni.

(2) Az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek eltérhetnek a más szervnél történő szolgálatteljesítés

a) 51. § (4) bekezdése szerinti időtartamától, és

b) költségei 52. § (5) bekezdés szerinti viselésének szabályaitól.”

12. § A Hjt. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vezénylésre alkalmazni kell az 50. § (3)-(6) bekezdését. Az NKE-nél rendszeresített szolgálati beosztásokat és azok besorolását az NKE Fenntartói Testület véleményének kikérésével a miniszter rendeletben határozza meg.”

13. § A Hjt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vezényelt gyakorlati ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra vezényelhető. A csapatgyakorlatra történő továbbvezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem érinti.”

14. § A Hjt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) Az állomány tagja megbízható

a) üres szolgálati beosztás ellátásával, vagy

b) szolgálati beosztása ellátásában legalább harminc napig akadályozott személy helyettesítésével,

feltéve, hogy a szolgálati beosztás ellátásához miniszteri rendeletben előírt végzettségi, képzettségi, rendfokozati követelményeknek és az alkalmassági feltételeknek megfelel.

(2) A megbízásra az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel kerülhet sor, és a megbízás időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

(3) A megbízás időtartama alatt az állomány tagja részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amelyből a távolléti díjba tartozó illetményelemek együttes összege nem lehet kevesebb az eredeti beosztása betöltésének utolsó napján járó illetménye távolléti díjba tartozó illetményelemeinek együttes összegénél.

(4) A megbízás bármikor, indokolás nélkül megszüntethető.”

15. § A Hjt. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)

d) politikai vezetővé történő kinevezésével,”

16. § (1) A Hjt. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Végkielégítés illeti meg

a) a tiszti, altiszti állomány tagját a szolgálati viszonya 59. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén, és

b) a szerződéses tiszti, altiszti állomány tagját a szolgálati viszonya 59. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszűnése esetén, kivéve, ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik.”

(2) A Hjt. 71. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A végkielégítés összege, ha a tiszti, altiszti állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kettőhavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi,

h) huszonöt év: kilenchavi,

i) harminc év: tízhavi

távolléti díjnak megfelelő összeg.”

(3) A Hjt. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a hivatásos állományba visszavett személy szolgálati viszonya felmentéssel kerül megszüntetésre, a végkielégítés alapjául a részére korábban kifizetett végkielégítés alapját képező szolgálati viszonyban töltött időt követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni. Ha a szolgálati viszony áthelyezéssel létesült, a végkielégítés szempontjából figyelembe kell venni az átvételt megelőző jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.”

17. § A Hjt. 45. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. A szerződés-hosszabbítási díj és a visszailleszkedési támogatás”

18. § A Hjt. 73. és 74. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„73. § (1) Ha a legénységi állomány tagja a szerződését a 45. § (1) bekezdése szerint meghosszabbítja, a szerződés-hosszabbításban vállalt további szolgálati évek alapján a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártával szerződés-hosszabbítási díjra jogosult.

(2) A szerződés-hosszabbítási díjat a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártát követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(3) A szerződés-hosszabbítási díj összegét a 92. § (1) bekezdése szerint számított tényleges szolgálati viszonyban töltött évek alapulvételével, a szerződés-hosszabbításkor vállalt további évekhez tartozó (4) bekezdés szerinti értékek összeadásával kell megállapítani.

(4) A tényleges szolgálati viszonyban töltött időt követő, a szerződés-hosszabbítással vállalt évekhez tartozó érték évenként

a) a negyedik vállalt szolgálati év esetén 0,3 havi,

b) az ötödik vállalt szolgálati év esetén 0,4 havi,

c) a hatodik vállalt szolgálati év esetén 0,5 havi,

d) a hetedik vállalt szolgálati év esetén 0,6 havi,

e) a nyolcadik vállalt szolgálati év esetén 0,7 havi,

f) a kilencedik vállalt szolgálati év esetén 0,8 havi,

g) a tizedik vállalt szolgálati év esetén 0,9 havi,

h) a tizenegyedik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,

i) a tizenkettedik vállalt szolgálati év esetén 1,1 havi,

j) a tizenharmadik vállalt szolgálati év esetén 1,2 havi,

k) a tizennegyedik vállalt szolgálati év esetén 1,4 havi,

l) a tizenötödik vállalt szolgálati év esetén 1,6 havi,

m) a tizenhatodik vállalt szolgálati év esetén 1,2 havi,

n) a tizenhetedik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,

o) a tizennyolcadik vállalt szolgálati év esetén 0,8 havi,

p) a tizenkilencedik-huszonharmadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,6 havi,

q) a huszonnegyedik-huszonnyolcadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,3 havi és

r) a huszonkilencedik-harmincharmadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,2 havi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(5) A legénységi állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés-hosszabbításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c), e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja alapján szűnik meg.

(6) Az utolsó szerződés-hosszabbításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj összegét köteles visszafizetni az a korábbi legénységi állományú katona is, akit az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c), e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja alapján szűnik meg, úgy, hogy a hivatásos szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az utolsó szerződés-hosszabbításakor vállalt szolgálati idő kétszeresét.

74. § (1) A legénységi állomány tagja visszailleszkedési támogatásra jogosult, ha szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés d) pontja, a 62. § (1) bekezdés a), b), d) pontja, vagy a 62. § (2) bekezdés b) vagy f) pontja szerint szűnik meg, kivéve, ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik. A visszailleszkedési támogatást a felmentési idő utolsó napján vagy a szerződés lejártakor kell kifizetni.

(2) A visszailleszkedési támogatás összege, ha a legénységi állomány tagjának a tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) öt év: egyhavi,

b) nyolc év: kettőhavi,

c) tizenhárom év: háromhavi,

d) tizenhat év: négyhavi,

e) tizenkilenc év: öthavi,

f) huszonhárom év: hathavi,

g) huszonhat év: nyolchavi,

h) harmincegy év: kilenchavi, és

i) harmincöt év: tízhavi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(3) A (2) bekezdés szerintinél kéthavi mértékkel magasabb összegű visszailleszkedési támogatásra jogosult a legénységi állomány tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább 3 év időtartamra önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszonyt létesít.

(4) Ha a legénységi állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében illetményre nem jogosult, és

c) visszailleszkedési támogatásra - a (3) bekezdés szerinti rész kivételével - nem jogosult, azonban az új jogviszony létesítése esetén a végkielégítés vagy a visszailleszkedési támogatás összegének megállapításánál a megszüntetett szolgálati viszony alapján visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati idejét is számításba kell venni.”

19. § (1) A Hjt. 83. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kötelező várakozási idő letelte előtt az állomány tagja kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba vagy speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén nevezhető ki.”

(2) A Hjt. 83. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A legénységi állomány tagja

a) állománycsoporton belül magasabb beosztásba a (2) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti feltétel alapján nevezhető ki, és

b) az általa betöltött szolgálati beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig a (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti feltétel alapján léptethető elő.

(8) Az állomány bírósági szervezethez, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezethez vagy az ügyészi szervezethez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére - az általa betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozat eléréséig - a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati várakozási időket kell alkalmazni. A rendfokozati előmenetel feltétele az éves fizikai állapotfelmérés és az éves kiképzési feladatok eredményes végrehajtása.

(9) Az állomány (8) bekezdésben meghatározottaktól eltérő más szervhez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati várakozási időket kell alkalmazni azzal, hogy előléptetésükre a vezénylés időtartama alatt egyszer, a más szerv vezetőjének kezdeményezésére, a miniszter döntésével kerülhet sor, ha

a) a más szervnél teljesített szolgálat időtartama meghaladja az 5 évet,

b) az állomány tagja megfelel a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételnek, és az előléptetés szükségességét a más szerv vezetője részletesen megindokolta, és

c) az állomány tagja az éves fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat eredményesen végrehajtotta.”

20. § A Hjt. VIII. Fejezete a következő 51/A. alcímmel egészül ki:

51/A. A szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatás fokozati vizsga alapján

85/A. § (1) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott nem vezetői beosztást betöltő tagja a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - a motiváció fenntartása és a szervezeti tudás fejlesztése érdekében - fokozati vizsgát tesz. Állománycsoport-váltás esetén, valamint a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele esetén a fokozati vizsgakötelezettség - ha a fokozati vizsga letétele kötelező - a magasabb rendfokozathoz kapcsolódóan indul, illetve kezdődik újra.

(2) A tiszti és az altiszti állomány esetében a fokozati vizsga négyszintű, legénységi állomány esetében háromszintű.

(3) A tiszti és az altiszti állomány esetében az első fokozati vizsgát a kötelező várakozási idő leteltének évében, a következő fokozati vizsgákat pedig négyévente kell letenni. Az állomány speciális előmeneteli rendű beosztást betöltő törzszászlós rendfokozatú tagjának az első fokozati vizsgát a rendfokozatba lépés évétől számított hatodik évben kell letenni. A negyedik fokozati vizsga letételét követően további négyévente a negyedik fokozatnak megfelelő vizsga megújítása szükséges.

(4) A legénységi állomány tagja az első fokozati vizsgát az állományba vételtől számított harmadik évben, a következő fokozati vizsgákat pedig háromévente teszi le. A harmadik fokozati vizsga letételét követően további háromévente a harmadik fokozatnak megfelelő vizsga megújítása szükséges.

(5) Ha az állomány tagja a fokozati vizsgát legkésőbb a vizsgakötelezettség évének október 31. napjáig nem teszi le, vagy sikertelen vizsgát tesz, fennálló szolgálati viszonya a vizsgatételi kötelezettség évének utolsó napján e törvény erejénél fogva megszűnik.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az állomány tagja a fokozati vizsgát az (5) bekezdés szerinti határidőben önhibájából nem teszi le vagy sikertelen vizsgát tesz, indokolt kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló a vizsga letételére szolgálati érdekből a vizsgakötelezettség évétől vagy az utolsó sikertelen vizsga évétől számított további két év halasztást engedélyezhet azzal, hogy az engedély megadása nem érinti a várakozási idő meghosszabbítása tárgyában a 86. § (3) bekezdése szerint meghozható döntést. A munkáltatói jogkört gyakorló a halasztásra vonatkozó döntését legkésőbb a vizsgakötelezettség évének november 30. napjáig hozza meg.

(7) A (3) és a (4) bekezdés szerinti vizsgakötelezettség alapjául szolgáló időbe be nem számítható időtartamokat miniszteri rendelet határozza meg.

(8) Az állomány vezetői beosztásból vagy - miniszteri rendeletben meghatározott esetben - rendelkezési állományból nem vezetői beosztásba áthelyezett tagjára az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy

a) az áthelyezés napjával a viselt rendfokozatában eltöltött idő alapján kell megállapítani, hogy mely fokozatra való vizsgakötelezettsége áll fenn, és

b) a vizsgakötelezettség évének az áthelyezés évét követő évet kell tekinteni.”

21. § (1) A Hjt. 92. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A honvédelmi szolgálati díjra való jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban töltött időként kizárólag a hivatásos, a szerződéses, továbbá a 216. § (3) és (4) bekezdése alapján önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyban töltött tényleges, szorzószámok nélkül számított szolgálati időt, valamint a szolgálaton kívüli állomány időtartamát kell figyelembe venni.

(6) Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje - a (8) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel - hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.”

(2) A Hjt. 92. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A hivatásos állomány végkielégítése szempontjából nem vehető figyelembe a szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött azon időszak, amelyre vonatkozóan a szerződéses katona szerződés-hosszabbítási díjban részesült.

(9) Az állományba visszavett hivatásos katona, vagy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a szerződéses katona végkielégítésre, illetve visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati idejeként csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni, kivéve, ha a szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában részére kifizetett leszerelési segély, visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés a szolgálati viszony létesítéséig teljes összegben visszafizetésre került, vagy az a 71. § (4) bekezdés c) pontja vagy a 74. § (4) bekezdés c) pontja alapján nem került részére kifizetésre. A korábbi szolgálati viszony megszűnése vonatkozásában kifizetett, e bekezdésben említett juttatások visszafizetése esetén a végkielégítésre, illetve a visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati időbe a korábbi szolgálati viszony időtartamát is be kell számítani.”

22. § A Hjt. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Általános szolgálati rendben teljesít szolgálatot az állomány tagja, ha a szolgálati beosztásban a szolgálatteljesítési idő - szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén annak átlagában - heti negyven óra. Nem határozhat meg a munkáltatói jogkört gyakorló általános szolgálati rendet akkor, ha a 94. § (1) bekezdése szerinti körülmények a 94. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szolgálati rend alkalmazásának szükségességét támasztják alá.”

23. § (1) A Hjt. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A napi szolgálatteljesítési idő - a készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások kivételével - négy óránál rövidebb és tizenkét óránál hosszabb nem lehet.”

(2) A Hjt. 96. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások esetén a napi szolgálatteljesítési idő

a) négy óránál rövidebb is lehet, ha a szolgálatteljesítési idő alatt végzett tevékenység nem kapcsolódik közvetlenül a szolgálati beosztás során jellemzően előforduló feladatok ellátásához, és

b) legfeljebb huszonnégy óra lehet, amely az eligazítás, a váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében szükséges időtartammal meghosszabbítható.”

24. § A Hjt. 97. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A munkáltatói jogkört gyakorló időkeret alkalmazása esetén előzetesen írásban meghatározza és a helyben szokásos módon közli az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját, valamint a szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt. A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az időkeret tartama, az állomány tagjára irányadó napi szolgálatteljesítési idő és az általános szolgálati rend alapulvételével kell megállapítani.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret tartamán belül miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kijelöli, közli, és szükség esetén módosíthatja a tényleges szolgálatteljesítési időt és a pihenőnapokat. Az állomány tagjával a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret befejező időpontjával el kell számolni, azzal, hogy a munkaszüneti napon, valamint a rá irányadó heti pihenőnapon teljesített szolgálatot kétszeresen kell figyelembe venni.”

25. § A Hjt. 101. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az állomány tagja hetenként szombaton és vasárnap pihenőnapra jogosult.

(4) Az állomány szolgálatteljesítési időkeretben szolgálatot teljesítő tagja hetente két pihenőnapra jogosult, de az a (3) bekezdéstől eltérően a hét bármely napján kiadható úgy, hogy havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnapok - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadhatók, de legalább 1 pihenőnapnak ilyenkor is vasárnapra kell esnie.”

26. § A Hjt. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § (1) A túlszolgálatért az állomány tagját annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a túlszolgálatot követően harminc napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő e határidőben való kiadása a honvédségi szervezet zavartalan működését veszélyezteti, azt legkésőbb a túlszolgálatot követő hat hónapon belül kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellentételezés kétszeresére jogosult az állomány tagja, ha a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítette.

(3) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdés szerinti határidőtől eltérően a 103. § (5) bekezdése szerint megállapított túlszolgálat időtartamával - a 97. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával - csökkenteni kell a következő időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt. Ettől eltérően, ha a szolgálatteljesítési időkeret lejártát követően az állomány tagjának foglalkoztatása a továbbiakban nem időkeretben történik, az (1) bekezdés alkalmazandó.

(4) Miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban akkor jár a túlszolgálatért szabadidő, ha ezt a miniszter rendeletben lehetővé teszi.

(5) A túlszolgálat elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.”

27. § A Hjt. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állomány tagja készenléti szolgálatot teljesít, ha szolgálatvezénylés alapján előre nem tervezhető szolgálati feladat végrehajtásának biztosítása érdekében rendelkezésre áll, és a szolgálatvezénylés alapjául szolgáló körülmények bekövetkezése esetén szolgálati feladat végrehajtására köteles, azzal, hogy a készenléti szolgálat

a) laktanyán kívüli készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, helyét - beérkezési kötelezettségére tekintettel - az állomány tagja választja meg,

b) laktanyai készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát és helyét a szolgálatvezénylésben a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, vagy

c) fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti szolgálat, ha a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, pihentetés biztosítása mellett, a készenléti szolgálat rendeltetése fegyveres szolgálatra vagy nemzetközi kötelezettségből fakadó feladatra történő felkészülés és feladatvégzés.”

28. § (1) A Hjt. 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezéseként az állomány tagja a (2) bekezdés szerinti pihenőidőre, szabadnapra, illetve a 128. § (3) bekezdése szerinti illetménypótlékra jogosult.”

(2) A Hjt. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb kilencven napon belül kell kiadni.”

29. § A Hjt. 115. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot az anya kérelmére úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

(2) A szülési szabadságot az (1) bekezdés szerinti időtartamból még hátralévő időre engedélyezni kell továbbá

a) annak a nőnek, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,

b) annak a gyámnak, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,

c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,

e) annak a férfinak, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

f) annak a férfinak, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától, és

g) annak a férfinak, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától.”

30. § A Hjt. 121. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az illetmény időarányos része

a) jár az állomány tagjának a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadsága időtartamára,

b) jár az állomány tagjának a 120. § szerinti, valamint a nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy a nem szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára évente összesen 30 naptári napig,

c) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a b) pont szerinti egészségügyi szabadságok időtartamára a 31. naptári naptól,

d) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának évente a b) pont szerinti időtartamot követően a 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség szolgálati eredetének megállapításáig,

e) összegéből legfeljebb annak 50%-a megvonható, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagjának betegsége vagy sérülése súlyos gondatlanságának következménye,

f) összegéből legfeljebb annak 50%-a megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadság ideje alatt más kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a szellemi tevékenységet,

g) megvonásra kerül, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta,

h) részben vagy egészben visszatartható az egészségügyi szabadság alatt a 131. § alkalmazásával,

i) részben vagy egészben megvonható, ha az állomány tagja a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg, vagy

j) részben vagy egészben megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadsággal össze nem függő okból külföldre távozik.”

31. § A Hjt. 69-74. alcíme helyébe a következő alcímek lépnek:

69. Az illetmény általános szabályai

122. § (1) Az állomány tagja szolgálati viszonya alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig, havonta illetményre jogosult. Az illetmény

a) alapilletményből,

b) honvédelmi szolgálati díjból,

c) illetménypótlékból, valamint

d) jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből

áll.

(2) Rész-szolgálatteljesítés engedélyezése esetén a 99. § (4) bekezdése szerinti időponttól az állomány tagja illetményre a rész-szolgálatteljesítési idő alapján arányosítva jogosult.

(3) A tört havi illetményt - figyelemmel a 102. § (4) bekezdésére is - a tárgyhónap munkanapjainak száma alapján kell meghatározni.

(4) Az illetményt a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg, valamint az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról a munkáltatói jogkört gyakorló értesítést ad ki.

(5) Az egyes illetményelemeket egész összegre kerekítve, a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti illetményelemek együttes összege nem éri el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét - vagy rész-szolgálatteljesítés esetén annak arányosított részét - a különbözetet kiegészítő illetményként kell megállapítani.

(7) Az állomány tagja nem jogosult illetményre

a) az illetmény nélküli szabadság időtartamára,

b) ha a 46. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba tartozik, vagy

c) a jogellenes távollét időtartamára.

70. Alapilletmény

123. § (1) Az alapilletmény szempontjából az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztásokat a beosztás szerinti felelősség, a szervezeti hovatartozás és a vezetői jelleg alapján hét besorolási osztályba kell besorolni. Minden besorolási osztály az egyes rendszeresített rendfokozatok által meghatározott 20-20 besorolási kategóriából áll. A besorolási osztályokat, a besorolási kategóriákat, a rendszeresített rendfokozatokat, valamint az ezekhez tartozó alapilletmény-szorzószámokat az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyes szolgálati beosztások besorolási osztályba és besorolási kategóriába történő részletes besorolását a miniszter rendeletben határozza meg.

(3) Az alapilletmény összegét a betöltött szolgálati beosztáshoz meghatározott besorolási osztály, besorolási kategória figyelembevételével az 5. melléklet szerinti alapilletmény-szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként kell meghatározni.

(4) Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérően

a) a közkatona alapilletményét az 1. besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,

b) az f) pontban foglalt kivétellel a szerződéses pályakezdő alapilletményét a tervezett szolgálati beosztásának megfelelő szorzószámmal,

c) a kezdő beosztást betöltő hadnagy vagy őrmester alapilletményét a viselt rendfokozatához tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,

d) a miniszteri rendeletben meghatározott vezénylő zászlós beosztást betöltők alapilletményét 6,35-9,00 közötti szorzószámmal,

e) az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagjának alapilletményét a 6. melléklet szerinti szorzószámokkal, továbbá

f) az alapilletményt az állomány speciális beosztást betöltő tagja esetében addig, amíg a viselt rendfokozata elmarad a beosztásához rendszeresített rendfokozattól, valamint azon szerződéses pályakezdő alapilletményét, akinek tervezett első rendfokozata alacsonyabb a tervezett beosztásához rendszeresített rendfokozatnál, a rendszeresített rendfokozatba való előléptetésig a beosztásban elérhető rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal

kell megállapítani.

(5) Az (1)-(4) bekezdéstől eltérően az állomány 46. § (1) bekezdés f)-i), k)-s) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét

a) a 46. § (1) bekezdés adott pontja alapján történő rendelkezési állományba helyezést megelőző napon érvényes

aa) e törvény szerinti illetmény-megállapításban szereplő alapilletmény alapjául szolgáló besorolási osztály és besorolási kategória szerint, vagy

ab) ha az aa) alponttól eltérően e törvény alapján magasabb alapilletményben részesült, ez utóbbi alapján, vagy

b) ha az a) pont aa) alpontja alapján nem állapítható meg a beosztás szintje, és nem részesült az a) pont ab) alpontja szerinti magasabb alapilletményben sem, akkor az I. besorolási osztály és a viselt rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória alapján

kell megállapítani.

(6) Az állomány 46. § (1) bekezdés u) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagja a rendelkezési állományba helyezését megelőző napon érvényes alapilletményére jogosult.

124. § Az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja részére a miniszter rendeletben a 6. mellékletben foglaltaktól eltérően magasabb szorzószámot állapíthat meg.

71. A honvédelmi szolgálati díj

125. § (1) Az állomány tagja a 92. § (5) bekezdése szerinti tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje alapján - a (2) bekezdés szerinti időponttól - a 7. mellékletben foglalt táblázat B oszlopa szerinti szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként megállapított honvédelmi szolgálati díjra jogosult.

(2) Az állomány tagja a 7. melléklet szerinti, tényleges szolgálati viszonyban töltött évhez tartozó honvédelmi szolgálati díjra a szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő év első napjától jogosult.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben az állomány tagja a betöltött beosztásához rendszeresített rendfokozathoz tartozó 85/A. § szerinti fokozati vizsgával rendelkezik, a 92. § (5) bekezdése szerinti tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje, az állománycsoportjához és a legmagasabb fokozati vizsgájához tartozó 7. mellékletben foglalt táblázat C-M oszlopa szerinti megfelelő szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként megállapított honvédelmi szolgálati díjra jogosult.

(4) Az állomány tagja a (3) bekezdés szerint megállapításra kerülő honvédelmi szolgálati díjra a fokozati vizsga sikeres letételét követő év első napjától jogosult.

(5) A (3) bekezdésben foglalt feltételeknek való újbóli megfelelésig az (1) bekezdés szerint jogosult honvédelmi szolgálati díjra

a) a tiszti és az altiszti állomány tagja beosztásban történő előmenetele,

b) az állomány tagja vezetői beosztásba történő áthelyezése, kinevezése, illetve

c) a legénységi állomány tagja állománycsoport váltása

esetén, az a), b) vagy c) pont szerinti áthelyezés, kinevezés napjától.

(6) Az állomány 85/A. § (8) bekezdése szerinti tagja az áthelyezés napjától a (3) bekezdés szerint jogosult honvédelmi szolgálati díjra, ha az áthelyezést követően betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz tartozó 85/A. § szerinti fokozati vizsgával rendelkezik. Az áthelyezést követően betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz tartozó fokozati vizsga után járó honvédelmi szolgálati díjra az áthelyezés napjától a fokozati vizsga letétele hiányában is jogosult az állomány áthelyezett tagja, azzal, hogy az áthelyezést követően betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz tartozó fokozati vizsgakötelezettségének a 85/A. § (8) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül eleget kell tennie.

126. § A 125. §-ban foglaltaktól eltérően az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja honvédelmi szolgálati díjra nem jogosult.

72. Az illetménypótlékok

127. § (1) STANAG 6001 pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges és rendelkezik a szükséges idegennyelv-tudással.

(2) Az (1) és a (4)-(6) bekezdéstől eltérően nem jogosult STANAG 6001 pótlékra az állomány nyelvtanár, tolmács, fordító vagy revizor-fordító szolgálati beosztást betöltő tagja a beosztása ellátásához szükséges idegennyelv-tudása alapján.

(3) A STANAG 6001 pótlékra való jogosultság szempontjából államilag elismert nyelvvizsga esetén a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga STANAG 3333, a komplex középfokú (B2) nyelvvizsga STANAG 2222, a komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga STANAG 1111 idegennyelv-tudásnak minősül. Az egyes eltérő szinten teljesített STANAG nyelvvizsgák besorolását miniszteri rendelet állapítja meg.

(4) A pótlék havi mértéke idegennyelv-tudásonként

a) STANAG 3333 vagy annál magasabb szint esetén a honvédelmi illetményalap 51,5%-a,

b) STANAG 2222 szint esetén a honvédelmi illetményalap 30,9%-a,

c) STANAG 1111 szint esetén a honvédelmi illetményalap 10,3%-a.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően angol, francia és német idegennyelv-tudás esetében a pótlék alanyi jogon jár. A (4) bekezdéstől eltérően ezen idegen nyelvek után a pótlék havi mértéke

a) STANAG 3333 vagy annál magasabb szint esetén a honvédelmi illetményalap 102,9%-a,

b) STANAG 2222 szint esetén a honvédelmi illetményalap 61,8%-a,

c) STANAG 1111 szint esetén a honvédelmi illetményalap 15,5%-a.

(6) A miniszter rendeletben további olyan idegen nyelveket is meghatározhat, amelyek után az (5) bekezdés szerinti összegű pótlék jár.

(7) Ha az állomány tagja az idegen nyelvből államilag elismert írásbeli vagy szóbeli típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) vagy az (5) bekezdés szerinti mérték 50%-ának megfelelő összegben jogosult pótlékra. Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző szintű vagy ugyanazon nyelvből különböző típusú és szintű idegennyelv-tudással rendelkezik, STANAG 6001 pótlékra az adott idegen nyelv után csak a magasabb összegű pótlék szerinti idegennyelv-tudás alapján jogosult.

128. § (1) A veszélytől, fokozott igénybevételtől, illetve sajátos felkészültségtől, kockázatvállalástól függően az állomány tagja a miniszter által rendeletben meghatározott jogosultsági szabályok szerint veszélyességi, illetve fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult.

(2) A veszélyességi illetménypótlék - a miniszter által rendeletben meghatározott jogcímenként - a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva

a) havonta 4-400%,

b) naponként 2%,

c) óránként 2-20% vagy

d) berepült repülőgépenként, beugrott ejtőernyőnként 20-35%

szerinti mértékben kerül megállapításra.

(3) A fokozott igénybevételi illetménypótlék - a miniszter által rendeletben meghatározott jogcímenként - a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva

a) havonta 20-270%,

b) naponként 5-10% vagy

c) óránként 0,05-5%

szerinti mértékben kerül megállapításra.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állomány tagja havonta az alapilletmény 30%-ának megfelelő összegű fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult.

(5) Az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - ha a területi, illetve szerkezeti munkaerő-piaci hatás, továbbá a Honvédség szempontjából kiemelt jelentőségű felkészültség, magasabb szakmai követelmény vagy szakmai irányítói felelősség indokolja - munkaerő-piaci pótlékra jogosult. A munkáltatói jogkört gyakorló a munkaerő-piaci pótlékot miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az állomány tagja részére határozott időre állapíthatja meg, havonta legfeljebb a honvédelmi illetményalap 650%-ának megfelelő mértékben.

(6) Az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja a 127. §, illetve az (1)-(5) bekezdés szerinti illetménypótlékokra nem jogosult.

73. Az illetményfolyósítás szabályai

129. § (1) Az illetményt havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a hivatalos magyar pénznemben kell az állomány tagja megbízása alapján fizetési számlájára átutalni, vagy ha azzal nem rendelkezik, lakcímére postai úton történő kifizetéssel teljesíteni (a továbbiakban együtt: illetményfolyósítás).

(2) A Honvédség viseli az illetményfolyósítás költségét.

(3) A fizetési számlához kapcsolódóan az állomány tagja részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(4) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

(5) Az illetményt az állomány tagja részére kell folyósítani, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, vagy bírósági vagy hatósági határozat ebben korlátozza.

(6) Az illetmény késedelmes folyósítása esetén, ha az a Honvédség hibájából következik be, az állomány tagja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamatra jogosult.

(7) Az állomány tagja részére a folyósított illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

130. § (1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, vagy - a levonásmentes illetményrészig -, végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának írásbeli hozzájárulása alapján van helye. A Honvédség az előlegnyújtásból eredő követelését - a levonásmentes illetményrészig - az állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.

(2) A jogalap nélkül folyósított illetmény hatvan napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. Elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül folyósított illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(3) Az állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

(4) Az illetményből való levonásra, a fizetési felszólítás vagy a fizetési meghagyás végrehajtására - a jogerőre emelkedést követően - a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

74. Az illetmény visszatartása

131. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján az illetmény legalább 5%-át, de legfeljebb 50%-át vissza kell tartani

a) a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozás,

b) a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés,

c) az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom,

d) az ideiglenes kényszergyógykezelés, valamint

e) a katonai fogdán végrehajtani rendelt szabadságvesztés büntetés

időtartama alatt.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az illetmény 50%-ot meghaladó mértékű, de legfeljebb az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum) meghaladó részének visszatartásáról is dönthet, ha

a) az állomány tagjának előzetes letartóztatását, lakhelyelhagyási tilalmát vagy ideiglenes kényszergyógykezelését a bíróság meghosszabbítja,

b) az állomány tagjával szemben vádemelésre kerül sor,

c) az állomány tagja vezető beosztást tölt be, vagy

d) az állomány tagjának az illetmény visszatartását megalapozó magatartása ismétlődő jellegű vagy a szolgálati beosztásával közvetlenül összefügg.

(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően az illetménynek a nyugdíjminimum összegét meghaladó részét kell visszatartani

a) a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó határozat kézbesítésétől,

b) a szolgálati viszony megszüntetését vagy lefokozást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől vagy

c) a szolgálati viszony megszüntetését, a közügyektől eltiltást vagy a lefokozást kimondó bírósági ítélet kihirdetésétől.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott időtartamok alatt az állomány tagja nem jogosult a 73. § (1) bekezdése szerinti szerződés-hosszabbítási díjra.

(5) A visszatartott illetményre, valamint a 73. § (1) bekezdése szerinti szerződés-hosszabbítási díjra az állomány tagja a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben utólag akkor jogosult, ha

a) a fegyelmi eljárást felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg,

b) a büntetőeljárást megszüntetik, vagy annak során felmentő ítéletet hoznak,

c) a méltatlansági eljárást méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy

d) a 187. § (2) bekezdése szerinti kereset jogerős elbírálásával a tábornok szolgálati viszonya nem szűnik meg.”

32. § A Hjt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja - ide nem értve a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozókat - jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke

a) huszonöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén kéthavi,

b) harminc év szolgálati viszonyban töltött idő esetén háromhavi,

c) harmincöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén öthavi,

d) negyven és azt követő minden öt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén héthavi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(2) A jubileumi jutalmat az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján érvényes illetmény figyelembevételével számított távolléti díj alapján kell megállapítani és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(3) Az állomány azon tagja részére, aki alapilletményre az 5. melléklet VII. besorolási osztály alapján jogosult, és a tartós külföldi szolgálata alatt válik jogosulttá jubileumi jutalomra, a jubileumi jutalmat a külföldi szolgálatot megelőző napon érvényes illetménye figyelembevételével számított távolléti díj alapján kell megállapítani.”

33. § A Hjt. XI. Fejezete a következő 75/A. alcímmel egészül ki:

75/A. Teljesítményjuttatás

132/A. § Az állomány tagja a kimagasló teljesítményére, illetve az általa végrehajtott többletfeladatokra figyelemmel a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint az erre a célra a személyi juttatások előirányzaton belül biztosított keret terhére teljesítményjuttatásban részesíthető.”

34. § A Hjt. XI. Fejezete a következő 75/B. alcímmel egészül ki:

75/B. Egyes felsővezetői juttatások

132/B. § A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.”

35. § A Hjt. 134. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyszeri juttatást az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tiszt, altiszt földi beosztásba helyezése napját követő hónap 5. napjáig, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a szolgálati viszony megszűnésekor kifizetésre kerülő pénzbeli járandóságokkal együtt kell kifizetni.”

36. § A Hjt. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„141. § (1) A pénzbeli juttatást az állomány tagja megbízása alapján kell a fizetési számlájára átutalni, vagy, ha azzal nem rendelkezik, lakcímére postai úton történő kifizetéssel teljesíteni. A pénztárból kifizethető egyes juttatások körét a miniszter határozza meg.

(2) Az állomány tagja az illetmény nélküli szabadság időtartamára - ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - pénzbeli és természetbeni juttatásokra nem jogosult. A szolgálati viszony alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg.

(3) A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá az illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásának megtérítésére irányuló igényét az állomány tagjának előzetes értesítését követően a folyósításra kerülő juttatásokból történő levonással vagy utólag írásbeli felszólítással, vagy fizetési meghagyással, elévülési időn belül érvényesítheti.”

37. § A Hjt. 146. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül:

„(4) Amennyiben a kötelezettségszegés miatt először büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló 30 napos határidőt a jogerős határozatnak a munkáltatói jogkört gyakorlóval történt közlésétől, az egyéves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.”

38. § A Hjt. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„153. § (1) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) annak tartama alatt az állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik,

b) a kötelezettségszegés nem fegyelemsértés,

c) a kötelezettségszegést nem az állomány eljárás alá vont tagja követte el,

d) a fegyelmi eljárás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a kötelezettségszegést az állomány eljárás alá vont tagja követte el,

e) a 146. § (1) bekezdés a), c)-e) pontjában meghatározott ok áll fenn, vagy

f) az ügyben - a 151. § (1) bekezdés b) pontja kivételével - bíróság előtt vagy más hatóságnál eljárás indult.

(2) Megszűnik a fegyelmi eljárás, ha a munkáltatói jogkört gyakorló figyelmeztetést alkalmaz, és a kifogás benyújtására nyitva álló határidő kifogás benyújtása nélkül eltelt.”

39. § A Hjt. 182. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nincs helye fellebbezésnek a miniszter által hozott határozat ellen.”

40. § A Hjt. 193. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„193. § Érdekképviseleti szervezet a KNBSZ-nél nem működhet, és érdekképviseleti szervezethez a hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat, annak tagja nem lehet.”

41. § A Hjt. 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„199. § (1) A főigazgató és helyettesei illetményének megállapítására irányuló munkáltatói jogkör át nem ruházható hatáskörben gyakorolható.

(2) A főigazgató közigazgatási államtitkári, helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.

(3) A hivatásos állomány tagjának az alapilletménye 5-25%-a közötti mértékben területi pótlék állapítható meg. A területi pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat és a hozzájuk kapcsolódó pótlék mértékét a miniszter - a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok alkalmazásával - utasításban határozza meg.

(4) Az idegennyelv-tudás igazolásának a miniszter által rendeletben meghatározottaktól eltérő szabályait, továbbá a 127. § (5) és (6) bekezdése szerinti nyelvek mellett további, a 127. § (5) bekezdése szerinti mértékű pótlékra jogosító idegen nyelveket a főigazgató határozza meg.”

42. § A Hjt. 212. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem alkalmazható a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése, a 32. § (3)-(6) bekezdése, a 46-48. §, az 57. §, az 59. § (2) bekezdés b), c) és e) pontja, a 61-67. §, a 68. § (1) bekezdés b) és h) pontja, a 69. §, a 71. és 73-74. §, a 76. §, a 81-86. §, a 87. § (2) bekezdése, a 88-91. §, a 109-118. §, a 120. §, a 123. § (4) bekezdés a)-c) és e) pontja, a 125-128. §, a 129. § (2) és (3) bekezdése, a 132. §, a 133-134. §, a 137. és 138. §, a 140. § (2) bekezdés a)-e) és g)-i) pontja, továbbá a 140/C. §.”

43. § A Hjt. 215. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az önkéntes tartalékos katona köteles visszafizetni a részére korábbi, szerződéses legénységi szolgálati viszonya alapján folyósított visszailleszkedési támogatás 74. § (3) bekezdése szerinti részét, ha önkéntes tartalékos szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt a (3) bekezdés, az 59. § (1) bekezdés c) pontja, a 68. § (1) bekezdés c), e)-g), i)-n) pontja alapján szűnik meg, vagy ha a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az önkéntes tartalékos katona a (2) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozatot tett.”

44. § (1) A Hjt. 219. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítése időtartamára

a) a szolgálati helye szerinti állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben rendszeresített szolgálati beosztásához tartozó besorolási osztálynak és besorolási kategóriának megfelelő alapilletményre,

b) miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési és ruházati ellátásra, továbbá egyes szociális támogatásokra és egyes utazási költségeinek a megtérítésére

jogosult.”

(2) A Hjt. 219. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A szolgálati járandóságban nem részesülő önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri alkalommal a honvédelmi illetményalap 45%-ában megállapított szerződéskötési díjra jogosult.

(5) A szolgálati járandóságban nem részesülő önkéntes műveleti tartalékos katona teljesített szolgálati évenként utólag rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a minimálbér 50%-a.”

45. § A Hjt. 238. § (2) bekezdés 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

„18. az illetmény, az ösztöndíj, a végkielégítés, a visszailleszkedési támogatás, a szerződés-hosszabbítási díj, a szerződéskötési díj, a rendelkezésre állási díj, a teljesítményjuttatás, a jubileumi jutalom, a szabadságmegváltás és a túlszolgálati díj megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályokat,

19. a fokozati vizsgára kötelezettek körét, a vizsgára jelentkezés és a vizsgáztatás rendjét, a vizsgáztatásért felelős szervezet kijelölését,”

46. § A Hjt. 247/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„247/B. § A 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban az általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítő főhadnagyok a kötelező várakozási idő letelte előtt két évvel magasabb beosztásba kinevezhetők és előléptethetők.”

47. § (1) A Hjt. 141. alcíme a következő 247/C. §-sal egészül ki:

„247/C. § A 2015. június 30-án hatályos 55. § szerinti, 2015. június 30-án folyamatban lévő megbízások e törvény erejénél fogva 2015. június 30-ával megszűnnek. A megbízás megszűnéséről az állomány tagját értesíteni kell.”

(2) A Hjt. 141. alcíme a következő 247/D-247/L. §-sal egészül ki:

„247/D. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 38. § (7) és (8) bekezdését a 2015. július 1-jét megelőzően állományba kerültek esetén 2016. július 1-jétől kell alkalmazni.

247/E. § (1) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya a szerződéses szolgálati viszony létesítésekor vállalt idő letelte előtt szűnik meg, köteles a toborzópénzből a le nem szolgált időre eső összeget - az 59. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, a 62. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt kivételekkel - visszafizetni.

(2) A szerződéses állomány tagja köteles visszafizetni a 2015. július 1-je előtti utolsó szerződés-módosításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja alapján megszűnik. A 2015. július 1-je előtti utolsó szerződés-módosításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét köteles visszafizetni az a korábbi szerződéses katona is, akit az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja szerint szűnik meg úgy, hogy a hivatásos szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az utolsó szerződés-hosszabbításakor vállalt szolgálati idő kétszeresét.

(3) Ha a legénységi állomány 2015. június 30-án állományban lévő tagja szolgálati viszonyának későbbi megszűnésekor jogosult e törvény alapján visszailleszkedési támogatásra, akkor

a) a szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos szabályok szerint megállapított, és a szerződéses szolgálati viszonyának megszűnéséig részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj mértékével csökkentett mértékű, vagy

b) a jogviszony megszűnéséig megszerzett szerződéses szolgálati idő figyelembevételével a 2015. június 30-án hatályos 74. § szerinti jogosultsági szabályok alapján számított leszerelésisegély-mérték és a 2015. június 30-án érvényes illetményből képzett távolléti díj szorzatának megfelelő összegű

visszailleszkedési támogatásra jogosult, azzal, hogy az a) és a b) pont alapján megállapított összegek közül a jogosult választása szerinti összeget kell a részére kifizetni.

(4) Ha a 2015. június 30-án szerződéses állományban lévő tiszt, altiszt szerződéses jogviszonyának megszűnésekor jogosult e törvény alapján végkielégítésre, akkor

a) a szerződéses jogviszonyának megszűnésekor hatályos szabályok szerint megállapított, és a szerződéses szolgálati viszonyának megszűnéséig részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj, valamint jubileumi jutalom mértékével csökkentett mértékű, vagy

b) a jogviszony megszűnéséig megszerzett szerződéses szolgálati idő figyelembevételével a 2015. június 30-án hatályos 74. § szerinti jogosultsági szabályok alapján számított - a szolgálati viszony alatt részére korábban kifizetésre került jubileumi jutalom mértékével csökkentett - leszerelési segély és a 2015. június 30-án érvényes illetményből képzett távolléti díj szorzatának megfelelő összegű

végkielégítésre jogosult azzal, hogy az a) és a b) pontok alapján megállapított összegek közül a jogosult választása szerinti összeget kell a részére kifizetni.

247/F. § A 83. § (9) bekezdése szerinti ötéves időtartamba bele kell számítani a más szervnél szolgálatot teljesítő állomány 2015. július 1-jén fennálló vezénylésének időtartamából a 2015. július 1-jéig eltelt időtartamot.

247/G. § (1) Az állomány 2015. július 1-jén állományban lévő tiszt, altiszt tagja esetében a viselt rendfokozata szerinti kötelező várakozási idejének leteltétől, legénységi állomány esetében az állományba vétel évétől eltelt idő alapulvételével, a 85/A. § megfelelő alkalmazásával meg kell állapítani, hogy mely fokozati vizsga letételére lenne kötelezett. Az így megállapított fokozathoz tartozó fokozati vizsgát - a 85/A. § (5) és (6) bekezdése megfelelő alkalmazásával - 2016. október 31-ig kell teljesíteni.

(2) Az állomány tagja az (1) bekezdés szerint megállapított fokozati vizsgához tartozó honvédelmi szolgálati díjra 2016. december 3 1-ig - fokozati vizsga letétele nélkül is - jogosult.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az állomány tagjának 2016. december 31-ig az (1) bekezdés szerint megállapított fokozati vizsgához képest magasabb fokozat megszerezésére vonatkozó vizsgakötelezettsége keletkezik, a fokozati vizsgát a magasabb fokozatnak megfelelően kell teljesítenie. A magasabb fokozati vizsgához tartozó honvédelmi szolgálati díjra az állomány tagja 2017. január 1-jétől jogosult.

(4) Az állomány azon tagja, aki esetében 2015. július 1-je és 2015. december 31-e között keletkezik az I. fokozat megszerzésére vonatkozó vizsgakötelezettség, 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig - fokozati vizsga letétele nélkül is - a viselt rendfokozata szerinti I. fokozathoz tartozó honvédelmi szolgálati díjra jogosult. Az így megállapított fokozathoz tartozó fokozati vizsgát - a 85/A. § (5) és (6) bekezdése megfelelő alkalmazásával - 2016. október 31-ig kell teljesíteni.

(5) Az állomány (1) bekezdés szerinti tagja esetében a következő fokozati vizsga letételére irányuló kötelezettség alapját képező időszakot - állománycsoport-váltás, valamint a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele kivételével - tiszt, altiszt tekintetében a viselt rendfokozat szerinti kötelező várakozási idő letelte, a legénységi állomány tagja tekintetében az állományba vétel évétől eltelt idő alapján kell megállapítani.

(6) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott, 2015. július 1-jén rendelkezési állományban lévő tagja esetében a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a honvédelmi szolgálati díjra való jogosultságot a rendelkezési állományba helyezés előtti utolsó szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat figyelembevételével kell megállapítani.

247/H. § (1) A Módtv.-vel megállapított 104. § helyett a 2018. december 31-ig elrendelt és teljesített túlszolgálatokra a (2)-(8) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Az állomány tagjának évi százötven óráig terjedő túlszolgálatáért annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár. A szabadidőt a túlszolgálatot követően nyomban, de legkésőbb harminc napon belül kell kiadni.

(3) Az állomány tagja a túlszolgálat időtartamára túlszolgálati díjra jogosult a) a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével, ha a túlszolgálat nem éri el az évi százötven órát, feltéve, hogy a (2) bekezdés alkalmazása a honvédségi szervezet zavartalan működését veszélyeztetné, vagy b) az évi százötven órát elérő vagy azt meghaladó túlszolgálatért, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő havi illetménnyel együtt kell kifizetni.

(4) A (3) bekezdés b) pontja esetén, annak alkalmazása helyett az állomány tagja kérheti a túlszolgálat időtartamával azonos mértékű szabadidő biztosítását.

(5) A (2) és a (3) bekezdés szerinti ellentételezés kétszeresére jogosult az állomány tagja, ha a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítette.

(6) A (2)-(5) bekezdéstől eltérően a szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a 103. § (5) bekezdése szerint megállapított túlszolgálat időtartamára jár túlszolgálati díj.

(7) Miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban akkor jár a túlszolgálatért szabadidő vagy túlszolgálati díj, ha ezt a miniszter rendeletben lehetővé teszi.

(8) A túlszolgálat elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.

(9) A 2019. január 1-jét megelőző időpontban kezdődött és 2019. január 1-jén még folyamatban lévő szolgálatteljesítési időkeret elszámolására az elszámoláskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

247/I. § (1) A Módtv.-vel megállapított 107. § (3) bekezdése helyett a 2018. december 31-ig elrendelt és teljesített őr-, ügyeleti és készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezésére a (2) bekezdést kell alkalmazni.

(2) A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb 90 napon belül kell kiadni. Amennyiben a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot igazoltan nem lehet kiadni, az arra járó, miniszteri rendeletben meghatározott díjazást legkésőbb a tárgyhónapot követő negyedik havi illetménnyel együtt kell kifizetni.

(3) A Módtv.-vel megállapított 107. § (1) bekezdése helyett a 2018. december 31-ig elrendelt és teljesített katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásával összefüggésben elrendelt készenléti szolgálatokra a miniszter rendeletben határozhatja meg azokat az eseteket és körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén - a feladatvégzés idejére - a 128. § (3) bekezdése szerinti pótlék helyett a 247/H. § túlszolgálat díjazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

247/J. § (1) A legénységi állomány 2015. július 1-jén állományban lévő azon tagját, akinek a beosztásához 2015. július 1-jei hatállyal szakaszvezetőnél alacsonyabb rendszeresített rendfokozatot állapítanak meg, a beosztásában e törvény erejénél fogva - alacsonyabb beosztásba helyezés nélkül is - tovább kell foglalkoztatni.

(2) Ha a legénységi állomány tagja által 2015. július 1-jén betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozat alacsonyabb, mint a viselt rendfokozata, akkor az alapilletményét az 5. mellékletben a viselt rendfokozatához tartozó besorolási kategóriához meghatározott szorzószám alapján kell megállapítani.

(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdés a 2015. július 1-jét követően alacsonyabb beosztásba áthelyezett legénységi állomány tagjára az áthelyezés napjától.

247/K. § (1) A 2015. július 1-jével megállapított illetmény távolléti díjba tartozó illetményelemeinek együttes összege nem lehet kevesebb az állomány tagjának a 2015. június 30-i szabályok szerint a 2015. június 30-án érvényes - beosztási illetmény eltérítés nélkül számított - illetményéből képzett távolléti díjnál. A különbözet összegét illetményfejlesztési kiegészítő illetményként kell részére megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított illetményfejlesztési kiegészítő illetmény összegét csökkenteni kell a későbbi, távolléti díjba tartozó illetményelemek összegének későbbi növekményével.

(3) A 2015. június 30-ig teljesített, a 2015. június 30-i szabályok szerint eseti illetménypótlékra jogosító tevékenységek utáni eseti illetménypótlék-megállapítást a 2015. június 30-i szabályok szerint kell végrehajtani.

(4) A 2015. június 30-ig elrendelt és teljesített túlszolgálat után járó túlszolgálati díjat a 2015. június 30-i szabályok alapján kell megállapítani.

(5) 2015. december 5-ig - vagy, ha a szolgálati viszony ezt megelőzően megszűnik vagy megszüntetésre kerül, a 70. § (2) bekezdése szerinti határidőben - ki kell fizetni az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idejéhez tartozó legmagasabb mértékű jubileumi jutalmat azon, 2015. július 1-jén állományban lévő szerződéses tiszt vagy altiszt részére, aki a 2015. július 1-jén hatályos szabályok szerint a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött időt 2015. július 1-je előtt elérte, feltéve, hogy az adott időszak után jubileumi jutalom részére még nem került kifizetésre. A jubileumi jutalmat a 2015. június 30-án érvényes távolléti díj alapulvételével kell megállapítani. E bekezdést nem kell alkalmazni abban az esetben, amikor a szolgálati viszony megszüntetésére irányuló személyügyi eljárás 2015. június 30-ig megkezdődött.

(6) Az állomány 2015. július 1-jén külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetében a 132. § (3) bekezdése alkalmazásában érvényes illetmény alatt a 2015. július 1-jétől megvalósuló illetményfejlesztésre figyelemmel megállapított illetményt kell érteni.

247/L. § Az állomány 2015. július 1-jén felmentési idejét töltő tagjának szolgálati viszonyára a 2015. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

48. § A Hjt.

1. 18. § (2) bekezdésében az „ideiglenes őrzés” szövegrész helyébe az „ideiglenes őrizet”,

2. 22. alcímének címében a „próbaidő” szövegész helyébe a „próbaidő és az alapkiképzés”,

3. 46. § (1) bekezdés m) pontjában a „legfeljebb 1 évig” szövegrész helyébe a „, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig”,

4. 46. § (1) bekezdés r) pontjában a „hivatásos állomány legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri” szövegrész helyébe a „hivatásos tiszti állomány legalább százados és a hivatásos altiszti állomány legalább főtörzsőrmesteri”,

5. 47. § (3) bekezdésében a „részének megfelelő távolléti díjra” szövegrész helyébe a „részére számított távolléti díjnak megfelelő összegre”,

6. 48. § (1) bekezdés c) pontjában a „, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult” szövegrész helyébe az „illetményre jogosult, ami nem lehet kevesebb a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését megelőző illetményénél”,

7. 49. § (2) bekezdésében a „p)-r)” szövegrész helyébe a „p)-r) és u),

8. 50. § (2) bekezdésében az „Az állomány” szövegrész helyébe az „A Magyarországon települő katonai szervezetnél szolgálatot teljesítő állomány”,

9. 50. § (3) bekezdésében a „vezénylésre a szerződés módosítását” szövegrész helyébe a „szerződésben vállalt szolgálati időt meghaladó vezénylésre csak a szerződés meghosszabbítását”,

10. 58. § (2) bekezdésében az „illetményre” szövegrész helyébe az „illetményre és egyéb pénzbeli, valamint természetbeni ellátásra”,

11. 71. § (2) és (4) bekezdésében a „hivatásos” szövegrész helyébe a „tiszti, altiszti”,

12. 71. § (4) bekezdésében az „a felmentési idő utolsó napján” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés a) pontja esetén a felmentési idő utolsó napján, az (1) bekezdés b) pontja esetén a szerződés lejártakor”,

13. 71. § (4) bekezdés b) pontjában a „távolléti díjra” szövegrész helyébe az „illetményre”,

14. 75. § (3) bekezdésében a „ki” szövegrész helyébe a „ki, azzal, hogy ha a szolgálati viszony megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel között több mint tíz év telt el, próbaidő kikötése kötelező”,

15. 76. § (1) bekezdésében a „fel kell venni” szövegrész helyébe a „felvehető”,

16. 86. § (2) bekezdésében a „számítani” szövegrész helyébe a „számítani, azzal, hogy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a várakozási idő számítása során a rendfokozatban korábban eltöltött időt figyelmen kívül kell hagyni”,

17. 87. § (2) bekezdésében az „Az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező” szövegrész helyébe az „A legénységi állomány”,

18. 87. § (2) bekezdésében a „leteltekor” szövegrész helyébe a „leteltekor, magasabb beosztásba kinevezése előtt”,

19. 96. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdés”,

20. 97. § (1) bekezdés a) pontjában az „a készenléti” szövegrész helyébe az „az általános szolgálati rendben és a készenléti”,

21. 103. § (4) bekezdésében a „gyakorló” szövegrész helyébe a „gyakorló vagy az általa kijelölt személy”,

22. 113. § (2) bekezdésében az „e) pontját -” szövegrész helyébe az „e) pontját - és a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéskor”,

23. 113. § (3) bekezdésében a „távolléti díjat” szövegrész helyébe az „illetmény összegét”,

24. 115. § (4) bekezdésében a „munkában” szövegrész helyébe a „tényleges szolgálati viszonyban”,

25. 115. § (5) bekezdésében a „távolléti díj” szövegrész helyébe az „illetmény a szülési szabadság alatt”,

26. 115. § (5) bekezdésében a „jogviszonyban” szövegrész helyébe a „jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet -”,

27. 123. § (2) bekezdés f) pontjában a „p)-s)” szövegrész helyébe a „p)-s) és u)”,

28. 124. § (3) bekezdésében az „s)” szövegrész helyébe az „s) és u),

29. 133. § (1) bekezdésében, 134. § (2) bekezdésében, 169. § (2) bekezdésében, 231. § (1) bekezdésében, 8. melléklet I. pont IV. alpontjában és II. pont IV. alpontjában az „az illetményalap” szövegrész helyébe az „a honvédelmi illetményalap”,

30. 134. § (1) bekezdésében a „repülőhajózó vagy ejtőernyős hivatásos katona” szövegrész helyébe a „repülőhajózó vagy ejtőernyős tiszt, altiszt,”,

31. 134. § (3) bekezdésében a „hivatásos katonát” szövegrész helyébe a „tisztet, altisztet”,

32. 147. § (1) bekezdés d) pontjában és 156. § (2) bekezdés c) pontjában a „beosztási illetmény” szövegrész helyébe az „alapilletmény”,

33. 152. § (2) bekezdés e) pontjában a „távolléti díjra” szövegrész helyébe az „illetményre”,

34. 160. § (4) bekezdésében a „153. § f) pontja” szövegrész helyébe a „153. § (2) bekezdése”,

35. 163. § (8) bekezdésében a „153. § f) és g) pontja” szövegrész helyébe a „153. § (1) bekezdés f) pontja és (2) bekezdése”,

36. 176. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában, 218. § (4) bekezdésében a „távolléti díj” szövegrész helyébe az „illetmény”,

37. 180. § (1) bekezdésében a „jognyilatkozatával szemben” szövegrész helyébe a „jognyilatkozatával - vagy annak elmulasztásával - szemben”,

38. 180. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „közlésétől számított 30 napon belül” szövegrész helyébe a „közlésétől számított 30 napos”,

39. 191. § (2) bekezdésében a „81. § (4) bekezdése, a 99. § (2) bekezdése, a 104. § (6) bekezdése és a 126. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „81. § (4) bekezdése, a 99. § (2) bekezdése és 104. § (4) bekezdése”,

40. 111. alcímének címében a „X.” szövegrész helyébe a „X. és a XI.”,

41. 207. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében a „juttatásban” szövegrész helyébe a „járandóságban”,

42. 219. § (3) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe a „, szerződéskötési díjáról és rendelkezésre állási”,

43. 220. § (1) bekezdésében a „vagy a díjáról” szövegrész helyébe a „vagy szerződéskötési, illetve rendelkezésre állási díjáról”,

44. 225. § (2) bekezdésében és 233. § (2) bekezdésében a „71-76. §” szövegrész helyébe a „71. és 73-76. §”,

45. 225. § (2) bekezdésében és 233. § (2) bekezdésében a „108. § (1) bekezdés g), j) és k) pontja, (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „108. § (1) bekezdés g), j) és k) pontja”,

46. 238. § (2) bekezdés 11. pontjában a „beosztási kategóriákba” szövegrész helyébe a „besorolási osztályokba és besorolási kategóriákba”,

  Vissza az oldal tetejére