Időállapot: közlönyállapot (2015.VI.4.)

2015. évi LXVI. törvény

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról * 

I. Fejezet

A szakképzés intézményrendszerének átalakítása

1. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása

1. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e törvény szerint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja]

c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében

ca) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak),

cb) a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzés (a továbbiakban: duális képzés)

támogatása,”

2. § (1) Az Szht. 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a belföldi székhelyű]

h) a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (a továbbiakban: Szt. szerinti egyéb szervezet), ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától.”

(2) Az Szht. 2. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nem köteles szakképzési hozzájárulásra)

f) az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után.”

3. § (1) Az Szht. 3. § a) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

gyakorlati képzés:)

„3. az Nftv.-ben meghatározott duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzés;”

(2) Az Szht. 3. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

d) nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett: az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt;

e) kis- és középvállalkozás:

ea) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,

eb) az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda,

ec) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

ed) az egyéni cég.”

4. § (1) Az Szht. 5. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakképzési hozzájárulás teljesíthető)

c) az államilag támogatott létszám tekintetében

ca) gyakorlatigényes alapképzési szak vagy

cb) duális képzés

keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor,”

(2) Az Szht. 5. § e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

ea) az 5. § ab) alpontja szerint, havonta legalább - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított - 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és”

5. § (1) Az Szht. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképzési hozzájárulást az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét

a) a 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján,

b) a 2012. évet követően a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva alapján

a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: alapcsökkentő tétel) csökkentheti.”

(2) Az Szht. 8. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont ab) alpontja szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva alapján számított összeggel (a továbbiakban: kiegészítő csökkentő tétel) is csökkentheti az alábbiak szerint:

a) beruházási kiegészítő csökkentő tétellel az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre,

b) a 2. § (1) bekezdés a)-g) pontjában nevesített, nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett

ba) oktatói kiegészítő csökkentő tétellel, ha kis- és középvállalkozásnak minősül,

bb) tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel, ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzést - a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében.

(1b) Azok az Szt. szerinti egyéb szervezetek, amelyek az 5. § a) pont ab) alpontja szerint az agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítés keretében végzett gyakorlati képzés szervezésével teljesítik a hozzájárulási kötelezettségüket - az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét.”

(3) Az Szht. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az a 2. § (1) bekezdés a)-g) pontjában nevesített hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben az 5. § a) pont ab) alpontja vagy c) pont cb) alpontja alapján teljesíti, és az (1) és (1a) bekezdés szerinti csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét,

a) kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget,

b) nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb az 5. § a) pont ab) alpontja és c) pont cb) alpontja alapján számított alapcsökkentő tételt

az állami adóhatóságtól - a 9. § (1), (4) és (5) bekezdése szerinti eljárás során - visszaigényelheti.”

(4) Az Szht. 8. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A 2. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott - kivéve az (1b) bekezdésben nevesített - hozzájárulásra kötelezett esetében kizárólag az 5. § a) pont ab) alpontja és az (1a) bekezdés a) pontja alapján számított csökkentő tételek vehetők figyelembe a 9. § (1), (4) és (5) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelő visszaigénylésnél. Az (1b) bekezdésben meghatározott hozzájárulásra kötelezett az (1b) bekezdésben meghatározott összeget igényelheti vissza a 9. § (1) bekezdés a) pontja, valamint (4) és (5) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően.”

(5) Az Szht. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (2) és a (2c) bekezdés szerinti visszatérítés.”

(6) Az Szht. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (2) és (2c) bekezdés szerinti visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének 400%-át.”

(7) Az Szht. 8. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:)

i) a gyakorlati képzés helyszínét.”

(8) Az Szht. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés megkötésétől a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően köteles a szerződés felmondását követő 15 napon belül az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.”

6. § Az Szht. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti csökkentő tétel, valamint az 5. § e) pontja szerinti pénzügyileg teljesített időarányos költség az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) és (2c) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető.”

7. § Az Szht. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság a hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulási alapjáról és mértékéről, a 8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti csökkentő tételről - csökkentő tételenként, létszám és összeg adatok tekintetében -, a 8. § (1b) bekezdésében meghatározott kötelezettek által visszaigényelt összegről, a hozzájárulásra kötelezett által bejelentett tanulószerződéses tanulók létszámáról, a tanulószerződéses tanulók után fizetendő szociális hozzájárulási adóról és a tanuló által fizetendő nyugdíj és egészségügyi járulékról a bevallási időszakot követően, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hozzájárulások átutalásáról az alapkezelővel kötött megállapodása alapján adatot szolgáltat az alapkezelőnek.”

8. § Az Szht. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) a központi költségvetésről szóló törvényben a szakképzési és felnőttképzési támogatásokhoz kapcsolódóan meghatározott előirányzata tartalmazza

a) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntésén alapuló, a 14. § szerinti támogatásra szolgáló keretösszeget,

b) a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeget,

c) a 16. § szerinti ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeget,

d) a decentralizált keretösszeget,

e) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolák fejlesztésére felhasználható keretösszeget,

f) a szakképesítésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolák fejlesztésére felhasználható keretösszeget,

g) az állami fenntartású szakképző iskolák felnőttoktatási tevékenységének támogatására szolgáló keretösszeget,

h) a központi keretösszeget,

i) a 19/A. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti feladatokra elkülönített keretösszeget,

j) a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeget.”

9. § (1) Az Szht. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 12. § szerinti keretösszegek mértékét a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter határozza meg.”

(2) Az Szht. 13. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a (2) bekezdésben foglaltakon túl -]

a) dönt a decentralizált keret megyénkénti felosztásáról, a decentralizált keret terhére kiírandó pályázati célok prioritásairól, valamint a 12. § a), d), g) és h) pontjában meghatározott keret terhére nyújtandó támogatásokról,”

10. § Az Szht. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntése alapján - erre irányuló kérelem esetén - a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szakképzési hozzájárulásra kötelezett részére

a) képzési támogatás nyújtható, ha legalább 50 fő részére munkahelyet teremt,

b) támogatás nyújtható saját tulajdonában álló olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben az iskolai rendszerű szakképzés keretében az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint gyakorlati képzés folytatását tervezi,

c) támogatás nyújtható tanműhelyben az 5. § a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez.”

11. § Az Szht. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Az állam az alaprész terhére támogatást nyújthat a szakképzésben az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulók részére ösztöndíj (a továbbiakban: Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj) biztosításával a költségvetési évre megállapított, a 12. § c) pontja szerint rendelkezésre álló keretösszeg mértékéig.

(2) A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat a szakképző iskola látja el.”

12. § Az Szht. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § A 12. § d) pontja szerinti decentralizált keretből beruházási célú támogatás nyújtható

a) az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben

aa) a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben, vagy

ab) a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott, szakképesítést vagy szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére,

b) az a) pontban meghatározott iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére.”

13. § Az Szht. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Az alaprész központi kerete

a) a 19. §-ban meghatározott szakképzési és felnőttképzési célokra, valamint

b) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra

használható fel.”

14. § (1) Az Szht. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek és a szakképesítésért felelős miniszter által a szakképzésről szóló törvény alapján működtetett fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez és központi programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.”

(2) Az Szht. 19. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az (5)-(7) és a (9)-(17) bekezdés alapján kapott támogatásokat egyéb bevételként kell elszámolni.

(9) Az alaprész központi keretéből - kérelemre - támogatás nyújtható az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés és felnőttképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzés és felnőttképzés fejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint - pályázat útján - országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.”

(3) Az Szht. 19. §-a a következő (11)-(17) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképző intézményben tanulók lemorzsolódásának csökkentését, illetve a lemorzsolódott tanulók képzésbe történő visszavezetését célzó programok megvalósításához.

(12) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható szakképzési és felnőttképzési kutatási, fejlesztési célú tevékenységre az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére.

(13) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható szakképzési, illetve felnőttképzési célú uniós finanszírozású program előfinanszírozására az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére.

(14) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható a Kormány döntésén alapuló szakképzéssel, illetve felnőttképzéssel összefüggő központi program megvalósításához.

(15) Az alaprész központi keretéből támogatható

a) a pályaorientáció, a szakképző iskolai általános műveltséget megalapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása és fejlesztése,

b) a szakképző iskolai beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátása,

c) a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérése,

d) a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében az információs rendszer fejlesztése.

(16) Az oktatásért felelős miniszternek a (15) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges forrás biztosítására az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért felelős miniszter évente külön megállapodást köthet.

(17) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény szerinti szomszédos államban működő, magyar nyelvű szakképző iskolában folytatott képzésnek az állami szakképzési és felnőttképzési szerv koordinációjával megvalósuló fejlesztésére.”

15. § Az Szht. 19/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szervet

a) a pályázati eljárás keretében nyújtott támogatások esetén a pályáztatás lebonyolításával összefüggő feladatai ellátására a pályázati támogatási keretösszegből a keretösszeg 1%-a illeti meg,

b) az alaprész eredeti költségvetési kiadási előirányzatának

ba) 0,3%-a illeti meg az alaprészből nyújtható szakképzési és felnőttképzési célú támogatások jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatai ellátására,

bb) 0,2%-a illeti meg a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatai ellátására,

bc) 0,6%-a illeti meg az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési törvény alapján megvalósított képzéseinek ellenőrzésével összefüggő feladatai ellátására,

bd) 0,5%-a illeti meg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működtetési, valamint a szakképzési és felnőttképzési szaklapok szerkesztésével és kiadásával összefüggő feladatai ellátására.

(3) A WorldSkills és EuroSkills versenyeken érmet szerző magyar versenyzőket - az eredmények elismeréseként, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - díjazás illeti meg.”

16. § (1) Az Szht. 20. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződés tartalmazza:)

i) a beruházási célú támogatásoknál, ha biztosítékként jelzálog alapítása előírt, a jelzálogjog megszűnésének feltételeit,”

(2) Az Szht. 20. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alaprészből nyújtott támogatásról kötött támogatási szerződés tartalmazza:)

k) mindazt, amit az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet előír.”

17. § (1) Az Szht. 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

a) a 8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti gyakorlati képzési normatívák mértékét, az alap és a kiegészítő csökkentő tétel számításának szabályait, valamint az elszámolhatóság feltételeit,”

(2) Az Szht. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

b) a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíjra, az ösztöndíjban részesíthetők körére, az ösztöndíj mértékére, feltételeire, folyósítására, az ösztöndíj folyósításával kapcsolatban felmerült költségek térítésére, valamint az ösztöndíjban részesülő és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztató oktatását végző tanárok díjazására, az elszámolásra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,”

(3) Az Szht. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg

a) az alaprészből a 12. § d), h), i) és j) pontja szerinti célra nyújtott támogatásokkal összefüggésben a támogatás és díjazás mértékére, feltételeire, folyósítására, valamint a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra és ellenőrzésre, továbbá a támogatásra irányuló pályázatok kiírására és elbírálására vonatkozó szabályokat,

b) az alaprészből felnőttképzési célra nyújtott támogatások részletes szabályait,

c) a 31. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás részletes szabályait,

d) a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályait,

e) az alaprészből a 14. § alapján nyújtott támogatások mértékére, feltételeire, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

f) az alaprészből a 12. § g) pontja szerinti célra nyújtott támogatás részletes szabályait.”

18. § Az Szht. a következő 28/B. §-sal egészül ki:

„28/B. § Az alaprészből a szakképzésről szóló törvény 2014. december 31-én hatályos 43. § (2) bekezdés c) pontja alapján tanulószerződés megkötésére jogosult szervezet által 2014. augusztus 31-éig megkötött tanulószerződésekre a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 15. § szerint nyújtható támogatás a tanulószerződések megszűnéséig.”

19. § (1) Az Szht.

a) 1. § a) pontjában a „szakképzésről szóló törvény” szövegrész helyébe a „szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény)” szöveg,

b) 5. § a) pontjában a „szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján” szövegrész helyébe a „szakképző iskolában vagy szakképzési megállapodás alapján, költségvetési hozzájárulással nem állami szakképző iskolában” szöveg,

c) 5. § a) pont aa) alpontjában az „a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola)” szövegrész helyébe az „a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképző iskola (a továbbiakban: szakképző iskola)” szöveg,

d) 5. § e) pont eb) alpontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez” szöveg,

e) 8. § (6) bekezdés c) pontjában az „a szakképző iskola szakmai programjában” szövegrész helyébe az „az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervben” szöveg,

f) 9. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak” szövegrész helyébe a „maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak, vagy igényli vissza a 8. § (2) bekezdése szerint figyelembe vehető összeget” szöveg,

g) 9. § (6) bekezdésében az „A kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató” szövegrész helyébe az „A kettős könyvvitelt vezető, egészségügyi szolgáltató” szöveg,

h) 15. §-ában a „12. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „12. § j) pontjában” szöveg,

i) 19. § (4) bekezdésében az „Az (1)-(3) és a (10) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (10) és (17) bekezdés” szöveg,

j) 19. § (10) bekezdésében az „az (1)-(3) bekezdés szerint” szövegrész helyébe az „a 17. § szerinti” szöveg

lép.

(2) Az Szht.

a) 5. § d) pontjában a „képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket - jogszabályban” szövegrész helyébe a „, valamint egyes - a közúti közlekedéssel összefüggő - hatósági képzéseknek a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben” szöveg,

b) 8. § (5) bekezdésében a „nem érvényesítheti az (1) bekezdésben foglaltakat” szövegrész helyébe a „nem érvényesítheti az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat” szöveg,

c) 8. § (7) bekezdésében az „(1) bekezdésben foglaltakat” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdésben foglaltakat” szöveg,

d) 9. § (1) bekezdés b) pontjában a „8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel” szövegrész helyébe a „8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti csökkentő tétel” szöveg

lép.

20. § (1) Hatályát veszti az Szht.

a) 13. § (3) bekezdés c) pontja,

b) 19. § (1)-(3) bekezdése,

c) 19/A. § (4)-(6) bekezdése,

d) 20. § (3) bekezdés a) pont ae) alpontjában az „önkormányzat vagy önkormányzati társulás esetén törzskönyvi nyilvántartási számát,” szövegrész,

e) 20. § (3) bekezdés d), f) és j) pontja,

f) 22. § (1) bekezdésében a „támogatást, valamint a 19. § (1)-(3) bekezdése alapján pályázat útján kapott” szövegrész,

g) 22. § (2) bekezdése,

h) 26. § (5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Szht.

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot,” szövegrész,

b) 5. § a) pont aa) alpontjában a „nappali oktatás munkarendje szerint szervezett” szövegrész,

c) 12. § j) pontja,

d) 8. § (2a) és (2b) bekezdése,

e) 15. §-a.

2. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása

21. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyarországon az első és második, az állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül - az e törvényben meghatározott feltételekkel - ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára.”

22. § (1) Az Szt. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„6. első és második szakképesítés: az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett első és második államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít;”

(2) Az Szt. 2. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„10. gazdálkodó szervezet: jogszabályban meghatározott szakképzési hozzájárulásra kötelezett;”

(3) Az Szt. 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„24. harmadik és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már kettő meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg;”

(4) Az Szt. 2. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„28. modulzáró vizsga: az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vagy a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kijelölt, az irányítása alá tartozó intézmény vagy a felügyelete alá tartozó szerv irányítása alatt álló intézmény által megszervezett olyan vizsga, kompetenciamérés, amely annak megállapítására irányul, hogy a vizsgára jelentkező a szakmai és vizsgakövetelmény egyes követelménymoduljaiban előírt szakmai kompetenciákat elsajátította-e;”

(5) Az Szt. 2. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„40. szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakgimnáziumban tanult szakképesítés szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítés megszerzését is magában foglalja;”

(6) Az Szt. 2. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„50. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.”

23. § (1) Az Szt. 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai képzés]

a) a Szakképzési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megszerzésére,”

[irányul.]

(2) Az Szt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya kiterjed az általános iskolai oktatást nyújtó iskolában, a szakközépiskolában, a szakgimnáziumban és a szakiskolában folyó pályaorientációra, a pályaorientációs, életpálya-tanácsadási szolgáltatásban részt vevőkre és a pályaorientációs tanácsadást nyújtókra, továbbá a pályakövetési rendszert működtető szervre és azokra, akiknek a pályakövetési rendszerrel szemben adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn.”

24. § Az Szt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Iskolai rendszerű szakképzés a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakképző iskolában vagy szakképző iskolai feladatot ellátó többcélú intézményben folytatható.

(2) A szakképzés szakképző iskolán kívül megszervezhető

a) az állami felnőttképzési intézményben, és

b) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményben is.

(3) A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében - az e törvényben meghatározott esetekben - térségi integrált szakképző központ keretében működik.

(4) Jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést.”

25. § Az Szt. 2. alcíme a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítésben és az ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés

a) - a (2) bekezdés szerinti miniszter, a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendészetért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskola, valamint az állami intézményfenntartó központ által fenntartott szakképző iskola kivételével - kizárólag a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított és fenntartott köznevelési intézményben,

b) - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az OKJ-ban az agrárágazatba sorolt szakképesítések és az ezeket megalapozó szakközépiskolai ágazatok tekintetében a (2) bekezdés szerinti miniszter egyetértésével kötött szakképzési megállapodás alapján - nem állami fenntartó által fenntartott köznevelési intézményben

folyhat.

(2) Az OKJ-ban az agrárágazatba sorolt szakképesítésben és az ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés az agrárpolitikáért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, a földügyért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, a térképészetért felelős miniszter vagy a vadgazdálkodásért felelős miniszter hozzájárulása nélkül kizárólag az általa alapított és fenntartott szakképző iskolában folyhat. Az e bekezdés szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az e bekezdés szerinti miniszter jogszabályban meghatározott feladatkörébe tartozó szakképesítés megszerzésére irányuló képzésen és az ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzésen túli szakképzést csak az állami szakképzési és felnőttképzési szerv hozzájárulásával indíthat.

(3) Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény a szakképesítésért felelős miniszter hozzájárulásával folytathat államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzést, ha a 2014/2015. tanévben az OKJ-ban az agrárágazatba sorolt szakképzést indított.

4/B. § (1) A felelősségi körébe tartozó szakképzési feladatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményei keretében látja el. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz, költségvetési szervként működő szakképzési centrumot hozhat létre.

(2) A szakképzési centrum kollégiumi alapfeladatot, továbbá nevelő- és oktatómunkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet is elláthat.

(3) A szakképzési centrum alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási helye a szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményének címe. A szakképzési centrum tagintézménye több telephelyen is működhet. A több telephelyen működő tagintézmény esetében valamennyi telephelyen biztosítani kell a tagintézmény vezetőjének jogszabályban meghatározott köznevelési feladatai helyettesítés útján történő ellátását.

(4) A szakképzési centrumnak a szakképző iskolai osztályban tanulók hivatalos októberi statisztikai létszám alapján, három tanítási év átlagában számított létszáma legalább kétezer fő.

(5) A szakképzési centrum élén főigazgató áll, helyettesei a szakmai főigazgató-helyettes és a gazdasági főigazgató-helyettes. A szakképzési centrum tagintézménye élén igazgató áll, akinek helyettese igazgató-helyettesi megbízást kap. A főigazgatót és a gazdasági főigazgató-helyettest a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter nevezi ki. A szakmai főigazgató-helyettest a szakképzési centrum főigazgatója nevezi ki. A szakképzési centrum főigazgatójának és szakmai főigazgató-helyettesének az nevezhető ki, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételeken túl legalább hároméves szakképzési vezetői gyakorlattal vagy legalább hároméves szakképzési intézményfenntartói vagy szakképzési igazgatási, közigazgatási tapasztalattal rendelkezik.

(6) A szakképzési centrumban tagintézmény-vezetői megbízást az kaphat, aki a tagintézmény által ellátott feladatoknak megfelelő típusú önálló köznevelési intézmény, többcélú intézmény intézményvezetői megbízásához előírt feltételeknek megfelel. A szakképzési centrum tagintézmény-vezetőjét a munkáltató az oktatásért felelős miniszter egyetértésével bízza meg. Az oktatásért felelős miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.

(7) A szakképzési centrum tagintézmény-vezetője intézményvezetői, a tagintézményvezető-helyettese intézményvezető-helyettesi illetménypótlékra jogosult.

(8) E törvény szakképző iskolára vonatkozó rendelkezéseit a szakképzési centrumra is alkalmazni kell.”

26. § Az Szt. 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakközépiskolai képzés kilencedik-tizenegyedik évfolyamán szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre adja ki. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolában a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához a kilencedik-tizenegyedik évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

(3) A szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon ágazatonként és szakképesítésenként a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra adja ki. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.”

27. § (1) Az Szt. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt, vagy érettségi vizsgán teljesítette az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítésre meghatározott valamennyi követelményt.”

(2) Az Szt. 9. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Komplex szakmai vizsgát kiskorú személy kizárólag iskolai rendszerű szakképzés keretében tehet, kivéve, ha az adott szakképesítés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.”

28. § Az Szt. 10. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A szakképzést folytató intézmény a modulzáró vizsgát akkor szervezi, ha a modulzáró vizsgára jelentkező kizárólag az intézményben vett részt az érintett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. A modulzáró vizsgát minden egyéb esetben a 12. § (2) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt intézmény szervezi. A modulzáró vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is megszervezhető.

(1a) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a modulzáró vizsga vizsgafeladatait

a) a szakképzést folytató intézmény a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a képzési programban,

b) a 12. § (2) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt intézmény, szerv a szakmai és vizsgakövetelményekben

foglaltaknak megfelelően biztosítja.”

29. § Az Szt. 15. alcíme helyébe a következő alcím lép:

15. A szakgimnáziumban folyó szakképzésre vonatkozó különös szabályok

21. § Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál.

22. § (1) A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz.

(2) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére az e bekezdésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

(3) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat nevelés-oktatás a szakgimnáziumban, ha a szakgimnázium olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.”

30. § Az Szt. 16. alcíme helyébe a következő alcím lép:

16. A szakközépiskolában folyó szakképzésre vonatkozó különös szabályok

23. § (1) Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakközépiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakközépiskolai kilencedik-tizenegyedik évfolyamra vonatkozó közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette.

(2) Az (1) bekezdés szerint szervezett szakközépiskolai képzésben a szakképzési évfolyamok száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén az OKJ-ban az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb.

(3) Azon tanuló részére, aki szakirányú szakmai érettségi végzettséget szerzett, a szakközépiskolai képzés - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint - a (2) bekezdésben meghatározott időnél rövidebb idő alatt is megszervezhető.

(4) Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.

24. § (1) A szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésben csak iskolai rendszerű képzésben államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló folytathatja tanulmányait.

(2) Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú iskolai rendszerű képzésben szerzett szakképesítéssel, az e szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.”

31. § Az Szt. a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:

„VIII/A. Fejezet

A Szakképzési Hídprogram

24/A. § (1) A Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési Hídprogram keresztfélévben is indítható.

(2) Az a tanuló, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, és legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen, további tanulmányait a Szakképzési Hídprogramban folytatja. E határidő egy évvel meghosszabbodik abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, az első évfolyamot megismételte, továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert tartós gyógykezelés alatt állt vagy a tanulmányait külföldön folytatta.

(3) A Szakképzési Hídprogramban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be.

(4) A Szakképzési Hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg.

(5) A Szakképzési Hídprogram záróvizsgája sikeres teljesítése esetén a szervező iskola alapfokú iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt állít ki az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanuló számára.

(6) A Szakképzési Hídprogramban résztvevő tanuló ösztöndíjat kap, az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában részt vevő pedagógus pótlékra jogosult a Kormány rendeletében meghatározottak szerint.

(7) A Szakképzési Hídprogram kerettantervét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter véleményének kikérésével a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(8) Szakképzési Hídprogram szakközépiskolai és szakiskolai feladatot ellátó intézményben - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon - szervezhető. A Szakképzési Hídprogramban közreműködő intézményeket - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével és az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jelöli ki.

(9) A 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott iskolák esetén a Szakképzési Hídprogramban közreműködő intézményeket a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével és az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter jelöli ki.”

32. § (1) Az Szt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és e törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. A nemzeti köznevelésről szóló törvénynek az osztály- és csoportlétszámokat meghatározó mellékletében a szakgimnáziumi, szakközépiskolai gyakorlati képzésre megállapított minimális csoportlétszám-feltételeket a tanulószerződés alapján és az együttműködési megállapodás alapján, iskolai tanműhelyen kívül folyó gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében nem kell alkalmazni, azzal, hogy a maximális csoportlétszám legfeljebb négy fővel lehet magasabb.”

(2) Az Szt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szakképző iskolában a tanuló részszakképesítésre nem iskolázható be, kivéve, ha a felkészítés a Szakképzési Hídprogram keretében, valamint a szakiskolában részszakképesítés megszerzésére irányul.”

(3) Az Szt. 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állam által fenntartott szakképző iskolában, annak tagintézményében és a szakképzési centrum tagintézményében gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni.”

33. § (1) Az Szt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével - a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.”

(2) Az Szt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés - az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt - a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével - gyakorlati képzés nem szervezhető.”

(3) Az Szt. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szakgimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés keretében megilletik mindazon jogok, amelyet

a) az érdekvédelem tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló törvény, valamint

b) az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményei tekintetében a munkavédelemre vonatkozó törvény és végrehajtási rendeletei

biztosítanak a munkavállaló részére. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulószerződéses jogviszonyt kell érteni.”

34. § (1) Az Szt. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzés első szakképzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakképző iskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, a február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban.”

(2) Az Szt. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben részt vevő tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.”

35. § (1) Az Szt. 29. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes

a) a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,

b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül,

c) a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,

d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,

e) a szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,

f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első és második komplex szakmai vizsga és mindkét komplex szakmai vizsga esetén első alkalommal a javító- és pótlóvizsga.

(1a) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes, bármely szakképző intézmény korábbi tanulója részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is.”

(2) Az Szt. 29. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg.

(7) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó - szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés.

(8) A Szakképzési Hídprogramban történő részvétel, a záróvizsga és a részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsga ingyenes, melyet az (1) bekezdés szerinti ingyenesség számításakor figyelmen kívül kell hagyni.”

36. § (1) Az Szt. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ha a munkakör pedagógus szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott állandó saját alkalmazotti létszámra vonatkozó feltétel teljesítésének vizsgálatakor a szakképző iskola alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszámából - legfeljebb harmincszázalékos mértékben csökkentve - le kell vonni az e bekezdés szerint betöltött alkalmazotti létszámot.”

(2) Az Szt. 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szakember bekapcsolódhat a pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerébe a következő eltérésekkel:

a) a szakember besorolásánál a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakirányú, nem pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlatot be kell számítani,

b) a szakembert, ha a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban legalább két év szakirányú, nem pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, minősítési eljárás nélkül a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott pedagógus I. fokozatba kell sorolni,

c) az a) és b) pont szerinti szakembernek a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott pedagógus II. fokozat eléréséhez az előírt gyakorlat teljesítésén túl meg kell szereznie a pedagógus végzettséget vagy szakirányú továbbképzésben alap- vagy mesterfokozatot követően további szakirányú szakképzettséget.”

37. § Az Szt. a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § A szakképző iskolában szakmai elméleti tantárgy oktatására előírt képesítésűnek tekinthető az a szakember, aki rendelkezik a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel.”

38. § (1) Az Szt. 31. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki)

a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és - a (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott kivétellel - legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,”

(2) Az Szt. 31. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Mentesül az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelménye alól az a gyakorlati oktató, aki

a) az oktatott, állam által elismert

aa) szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy

ab) szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal

rendelkezik, vagy

b) a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott - vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy

c) a hatvanadik életévét betöltötte.

(4) Új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenése esetén teljesítettnek kell tekinteni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mestervizsga letételének követelményét, ha a gyakorlati oktató az új mestervizsga-követelmény rendeletben történő megjelenésének tárgyévét követő év szeptemberének első napjáig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést, és az (1) bekezdésben foglalt egyéb követelményeknek megfelel.”

39. § Az Szt. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami fenntartó által fenntartott szakképző intézmény - a 34/A. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozással - ellátja a felnőttoktatás keretében folyó szakképzés feladatait.”

40. § Az Szt. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető.”

41. § (1) Az Szt. XI. Fejezete a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter - a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel -, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskola a nappali rendszerben kizárólag általuk oktatható szakképesítések és azokat megalapozó szakközépiskolai ágazatok tekintetében kizárólagos jogosultsággal végezhet felnőttoktatást.

(2) A nem állami fenntartó által fenntartott szakképző iskolában folyó felnőttoktatásban részt vevők létszáma nem haladhatja meg a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók - hivatalos októberi statisztikai létszám alapján három tanítási év átlagában számított - létszámát. A felnőttoktatásban részt vevők létszámába nem számít bele a 84. § (5) bekezdés szerinti döntésben foglaltakat meghaladó, állami intézményfenntartótól kizárólag felnőttoktatás céljára átvett keretszámmal megegyező létszám.

(3) A szakképzési centrum saját, heti negyven órás munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottját a napi munkaidőn és a nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott időkereten túli órákra - kizárólag a felnőttoktatás esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályainak óráira vonatkozóan - megbízási jogviszonyban alkalmazhatja óraadóként. Az ilyen további foglalkoztatás keretében foglalkoztatott óraadókra nem kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az óraadókra vonatkozóan meghatározott óraszámkorlátot.

(4) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.”

(2) Az Szt. 34/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben - az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés kivételével - az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.”

42. § Az Szt. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor)

a) az elméleti képzési napokon, ha az elméleti képzési órák száma az adott napon a négy tanórát meghaladja,”

43. § Az Szt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt, a tanuló értékelését és a tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzés során.”

44. § Az Szt. 42. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés - a 26. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető.

(2) Tanulószerződés a tanulóval - a 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első és a második, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.”

45. § (1) Az Szt. 43. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet)

c) a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben.”

(2) Az Szt. 43. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló gyakorlati képzést szervező szervezet székhelye vagy a gyakorlati képzési célt szolgáló telephelye szerinti illetékes gazdasági kamara vezeti (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv).

(4) A nyilvántartásba kérelmére az a gazdálkodó szervezet vagy - a (2) bekezdésben meghatározott - egyéb szervezet vehető fel, amely rendelkezik a gyakorlati képzés folytatására jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.”

(3) Az Szt. 43. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nyilvántartást vezető szerv annak figyelembevételével állapítja meg, hogy a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelye a 2. § 50. pontja alapján iskolán kívüli gyakorlati képzőhelynek tekinthető-e, hogy a tanműhely jogi, szervezeti, tanügy-igazgatási szempontból, valamint eszközei és felszerelései tekintetében a szakképző iskolától ténylegesen elkülönül-e.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti tanulószerződések száma nem haladhatja meg a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott valamennyi szakképző iskola tanulói összlétszámának tizenöt százalékát.”

46. § Az Szt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartás tartalmazza

a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, képviselőjének és a gyakorlati képzésért felelős személy nevét,

b) azon szakképesítésnek a megnevezését és azonosító számát, amelyekre a gyakorlati képzőhely a felkészítést nyújtja,

c) a nyilvántartásba vétel időpontját,

d) a nyilvántartásba-vételi eljárást lefolytató, illetékes gazdasági kamara nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, továbbá a nyilvántartásba-vételi eljárásban részt vevő szakértő nevét,

e) a gyakorlati képzést szervező szervezet által gyakorlati képzésre egy időben fogadható tanulók maximális létszámát szakképesítésenkénti csoportosításban,

f) a hatályos, az 54. § szerint szüneteltetett, a megszűnt tanulószerződést és együttműködési megállapodást, továbbá ezeknek a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben előírt adatait,

g) a 2. § 50. pontjában meghatározott tanműhely címét, a tanműhelyben oktatható azon szakképesítés megnevezését és azonosító számát, amelyre a gyakorlati képzést szervező a felkészítést nyújtja,

h) a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, az együttműködés időtartamát,

i) a nyilvántartás adataiban történt változással érintett adatokat, a változás időpontját, hatályát, a b), e) és g) pontban meghatározott új adat esetén a c) pont szerinti adatot.”

47. § Az Szt. 45. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást a (8) bekezdésben foglaltak kivételével, a gyakorlati képzést szervező szervezet köteles a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni.

(8) A nyilvántartásban szereplő adatok kiegészítésére, bővítésére irányuló kérelem esetén az (1)-(5) bekezdést alkalmazni kell.

(9) A nyilvántartásba-vételi eljárás illetékmentes.”

48. § Az Szt. 46. §-a a következő (1b)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A gazdasági kamara minden év június 15-ig, de legkésőbb a folyó tanév összefüggő szakmai gyakorlatának kezdete előtt kiadja a 46. § (1a) bekezdésében meghatározott igazolást - a már megkötött tanulószerződés hatályosságának figyelembevételével -

a) a folyó tanév szorgalmi időszakára,

b) a következő tanévre,

c) az a) és a b) pontban meghatározott időszakra vagy

d) az a) és a b) pontban meghatározott időszakok megfelelő részidőszakára

vonatkozóan.

(1c) Ha a 49. § (1) bekezdés c)-g) pontja alapján megszűnik a tanulószerződés és a megszűnést követően nem biztosított a megfelelő képzőhely, a gazdasági kamara kiállítja az (1a) bekezdésben meghatározott igazolást az iskola számára.

(1d) A gazdasági kamara által az (1a) bekezdés szerint kiállított igazolás az abban meghatározott tanév végéig vagy visszavonásig érvényes. Ha az igazolás kiállítását követően, az abban megjelölt időpontot megelőzően a tanuló tanulószerződést köt, a gazdasági kamara visszavonja az igazolást.”

49. § (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés tartalmazza)

a) a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét),

b) a tanuló természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, oktatási azonosítóját, elérhetőségét), a 29. § (1b) bekezdésében meghatározott tanuló által kötött tanulószerződés esetén a 87. § (3) bekezdés c) pontja szerinti adatot, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét,”

(2) Az Szt. 48. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés tartalmazza)

e) a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét, és - szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-e,

f) a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, kifizetésének időpontját és - figyelemmel a 63. § (7) bekezdésében foglaltakra - azt a fizetési számlaszámot, amelyre a pénzbeli juttatást átutalják vagy befizetik,”

(3) Az Szt. 48. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés tartalmazza)

h) a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára - a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül - a 68. § (2) bekezdése alapján biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit,”

(4) Az Szt. 48. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A tanulószerződés tartalmazza)

i) a tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatást, a tanulói pénzbeli juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt,

j) a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, a tanuló teljesítési megbízotthoz történő átirányításának időtartamát.”

50. § Az Szt. 49. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés megszűnik)

a) ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján,”

51. § (1) Az Szt. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanuló gyakorlati képzése a szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

a) a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb,

b) a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg,

c) a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért - a művészeti szakképesítések kivételével - a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképzési kerettantervben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában,

d) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor, vagy

e) a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető.”

(2) Az Szt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Attól a tanévtől, amelyben az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiegészítő gyakorlati képzés aránya - a művészeti szakképesítések kivételével - meghaladja az arra a tanévre a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető, kivéve az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben.”

(3) Az Szt. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően a nyilvántartást vezető szervvel együttműködve, folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező gyakorlati képzést folytató szervezetnél, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően történjen. A szakképző iskola a gyakorlati képzés megkezdését megelőzően igazolást állít ki a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről a gyakorlati képzést folytató szervezet részére.”

52. § (1) Az Szt. 57. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:)

d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást az együttműködési megállapodást kötő felek részéről,”

(2) Az Szt. 57. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:)

g) a tanulókat e törvény szerint megillető juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának költségviselőjét,

h) azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés, és - szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről,”

(3) Az Szt. 57. §-a a következő i)-k) ponttal egészül ki:

(Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:)

i) az együttműködési megállapodást kötő felek között a gyakorlati képzési költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját,

j) a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az együttműködés keretében megszervezett képzés az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali, az esti vagy a levelező oktatás, vagy az oktatás egyéb sajátos munkarendjében, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban folyik,

k) ha az együttműködési megállapodás nem állami fenntartású szakképző iskolával jön létre, a szakképző iskola nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a képzés megszervezésére szakképzési megállapodás alapján, az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzés keretében kerül sor.”

53. § Az Szt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint - a gazdasági kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskola, a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő (gyám) megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból. Az ellenőrzésben részt vesz azon szakképző iskolák közül legalább egynek a képviselője, amellyel a gyakorlati képzésen részt vevő tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakképző iskola, ha nem ért egyet az ellenőrzés megállapításaival vagy az ellenőrzésről hozott határozattal, azokra észrevételt tehet. A szakképző iskola képviselőjének az ellenőrzés során tett észrevételét az ellenőrzés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, a határozatra tett észrevételét a határozat záradékaként csatolni kell.”

54. § (1) Az Szt. 63. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Pénzbeli juttatást köteles fizetni)

b) a gyakorlati képzést folytató szervezet az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján és nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére.”

(2) Az Szt. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben - a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével - az előző félévre megállapított tanulói pénzbeli juttatáshoz képest emelni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.”

(3) Az Szt. 63. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének

a) 100%-a, a nappali oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén,

b) 60%-a, az esti oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén,

c) 20%-a, a levelező oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén.”

55. § Az Szt. 64. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni a tanuló részére.”

56. § Az Szt. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról igazolatlanul távol marad.”

57. § Az Szt. 72. § (2) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter)

e) kidolgoztatja és kiadja

ea) a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá a kilencedik évfolyamon a tanműhelyben folyó szakmai gyakorlatra, továbbá a tizedik és tizenegyedik évfolyamon a tanműhelyben folyó gyakorlatra és a gyakorlati képzést folytató szervezetnél szervezett szakmai gyakorlati képzésre,

eb) a szakgimnáziumokban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon ágazatonként és szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra, valamint

ec) a szakgimnáziumokban szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamokra a szakmai elmélet, továbbá a szakmai gyakorlat

kötelező szakképzési kerettanterveit,

f) kezdeményezi a közismereti tárgyak oktatásához a szakközépiskolákban, továbbá a szakgimnáziumokban kötelezően alkalmazandó ágazatonként differenciált kerettantervek elkészítését és kiadását az oktatásért felelős miniszternél,”

58. § Az Szt. 79. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Tanács huszonegy tagból áll.

(3) A Tanács

a) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter képviselőjéből,

b) a szakképzésben érdekelt civil szervezetek által javasolt összesen egy személyből,

c) a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy (összesen három) szakértőből,

d) a szakképzés és felnőttképzés területén működő szakmai társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek összesen hat képviselőjéből,

e) az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,

f) az országos gazdasági kamarák egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,

g) a nem állami intézményfenntartók kettő, valamint állami intézményfenntartóként a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter egy-egy (összesen négy) képviselőjéből

áll.

(4) A Tanács elnökét - a tagok közül - és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel. A tagok névsorát a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.”

59. § Az Szt. 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Nemzeti Képesítési Bizottság létszáma harminc fő, tagjai a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gazdasági kamara, az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák által delegált képviselők. A Nemzeti Képesítési Bizottság szakmacsoportonként albizottságokat hoz létre.”

60. § Az Szt. 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bizottság a szakképzést érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát a javaslattal érintett tanévet megelőző évben március utolsó munkanapjáig teszi meg elsősorban a munkaerő-piaci kereslet, a hiány-szakképesítések és a 82. § a) pontjában meghatározott szakképzés-fejlesztési koncepciója alapján.”

61. § Az Szt. 83. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A bizottság létszáma öt fő.

(2) A bizottság az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei (kettő fő), a területi gazdasági kamarák (kettő fő) és a foglalkoztatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (egy fő) képviselőiből áll.”

62. § Az Szt. 84. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5b) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a bizottság 81. § (3)-(5) bekezdése szerinti és a szakképesítésért felelős miniszter (5a) bekezdés szerinti, megyénként és a fővárosra tett javaslatában foglalt keretszámoknak a megyén, a fővároson belüli, fenntartók közötti elosztására - az (5c) bekezdés szerinti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok kivételével - az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig tesz javaslatot.”

63. § (1) Az Szt. 86. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A foglalkoztatottakról a pályakövetési rendszer működtetéséhez - a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervnek adatot szolgáltat

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (5a) bekezdésében,

b) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdés d) pontjában,

c) az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv a köznevelési információs rendszerben

meghatározott adatokról. A pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv az adatokat kezelheti, feldolgozhatja és konkrét személyhez kapcsolás nélkül összekapcsolhatja a komplex szakmai vizsgákról kiadott bizonyítványok és az oktatási azonosítók adatbázisával.”

(2) Az Szt. 86. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter részére a felelősségi körébe tartozó szakképesítésekre és ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzésekre vonatkozóan a szakképesítésért felelős miniszter megkeresését követő 15 napon belül személyazonosításra alkalmatlan pályakövetési adatokat szolgáltat.”

64. § Az Szt. 87. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 46. § (1a) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítása, valamint a tanulószerződés megkötésének elősegítése céljából a szakképző iskola minden évben legkésőbb március utolsó munkanapjáig továbbítja a tanulóira vonatkozóan az illetékes gazdasági kamara részére

a) a 48. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott adatokat,

b) a tanuló

ba) által választott szakképesítésre előírt egészségügyi alkalmassági követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek a tanuló által történő teljesítésére,

bb) évfolyamára,

bc) szintvizsgájára,

bd) érettségijére

vonatkozó adatokat, valamint

c) a 29. § (1b) bekezdésében meghatározott tanuló esetén az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben való ingyenes részvételre jogosító körülményre vonatkozó adatot.

(4) A szakképző iskola a (3) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást követő öt munkanapon belül tájékoztatja az illetékes gazdasági kamarát a megváltozott adatokról.”

65. § (1) Az Szt. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és a nyilvántartásba-vételi eljárásnak a részletes szabályait, a nyilvántartásba vétel részletes feltételeit, valamint a 26. § (1) bekezdésében meghatározott, a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként történő nyilvántartásba vétel részletes feltételeit,”

(2) Az Szt. 88. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megyénként és a fővárosra tekintettel rendeletben határozza meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét és keretszámait, amelyekre vonatkozóan a szakképző iskola fenntartója a 84. § (5) bekezdése szerint költségvetési hozzájárulásra jogosult, valamint azon szakképesítéseket, amelyekre a bizottság a 82. § b) pontja alapján tesz javaslatot.”

(3) Az Szt. 88. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a Szakképzési Hídprogramban résztvevő tanuló ösztöndíjának mértékére, feltételeire, folyósítására, az ösztöndíj folyósításával kapcsolatban felmerült költségek térítésére, az elszámolásra és az ellenőrzésre, valamint a Szakképzési Hídprogramban résztvevő pedagógusok pótlékára vonatkozó szabályokat.”

(4) Az Szt. 88. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szakképző iskolákban oktató, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező gyakorlati oktatók besorolásának és előmenetelének részletes szabályait rendeletben határozza meg.”

66. § (1) Az Szt. 89. § e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg]

e) a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre és a szakmai gyakorlati képzésre vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,

f) a szakgimnáziumban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon ágazatonként és szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,

g) a szakgimnáziumban szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamokra a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,”

(2) Az Szt. 89. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg]

  Vissza az oldal tetejére