„i) a 31. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vendéglátóipari egységeket.”
(3) Az Szt. 89. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg]
„j) a Szakképzési Hídprogram megszervezésének feltételeit, a Szakképzési Hídprogramban folytatott képzéshez szükséges szakképzési kerettanterveket, valamint a Szakképzési Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter egyetértésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter véleményének kikérésével.”
67. § (1) Az Szt. 92. §-a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 2016/2017-es tanévtől szakképzés kizárólag szakgimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai formában indítható.
(2b) E törvény 2016. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti
a) szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati képzést szakgimnáziumban,
b) szakiskolai szakmai elméleti és gyakorlati képzést szakközépiskolában,
c) speciális szakiskolai szakmai elméleti és gyakorlati képzést szakiskolában
kell 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel megszervezni.”
(2) Az Szt. 92. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A (11) bekezdésben meghatározott esetben a (3) bekezdés b) pontja szerinti térségi integrált szakképző központ tagja lehet az állami intézményfenntartó és szakképző iskolája, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott szakképző iskola. A szakképző iskola állami fenntartója több térségi integrált szakképző központ tagja is lehet.”
(3) Az Szt. 92. § (36) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(36) A 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket és a 2013/2014-es tanévre 2013. szeptember 1-je előtt beiskolázott tanulókat érintő képzéseket a szakképző iskola fenntartói jogainak az agrárpolitikáért felelős miniszternek történő átadása és szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti.”
(4) Az Szt. 92. §-a a következő (37) bekezdéssel egészül ki:
„(37) A 2013/2014-es, a 2014/2015-ös és a 2015/2016-os tanévben szakközépiskolába beiskolázott tanuló által a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból letett érettségi vizsga emelt szintű érettségi vizsgának minősül.”
68. § (1) Az Szt. 92/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha az Szt. 2. § (6) bekezdése szerint vagy a Kt. 89/B. § (13) bekezdése szerint létrejött gazdasági társaság az uniós támogatás kedvezményezettje és legalább egy tulajdonosa olyan önkormányzat, amely 2012. december 31-ig szakképző iskola fenntartója volt, - eltérő megállapodás hiányában - 2013. január 1-jét követően is a gazdasági társaság a 92. § (6) bekezdése szerint kijelölt jogi személy. Ebben az esetben az állami intézményfenntartó központ és a szakképzési centrum fenntartója köteles együttműködni a fenntartási kötelezettség teljesítése érdekében az e bekezdés szerinti gazdasági társasággal és a térségi integrált szakképző központ tagjaival, azonban az uniós támogatásban részesült projekt fenntartási kötelezettségével összefüggésben költségviselésre nem kötelezhető.”
(2) Az Szt. 92/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvény 2016. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerinti
a) szakmai érettségi végzettséget utoljára a 2015/2016. tanévben induló szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulók,
b) szakiskolai végzettséget utoljára a 2015/16. tanévben induló szakiskolai képzésben részt vevő tanulók
szerezhetnek.”
69. § (1) Az Szt. 92/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti szakképzési feladat- és intézményátadás nem minősül a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményátszervezésnek.”
(2) Az Szt. 92/B. §-a a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság a térségi integrált szakképző központ feladatait és az ezzel összefüggő projekt-végrehajtási és projekt-fenntartási kötelezettségeit 2015. július 1-jei hatállyal átadja a szakképzési centrum részére.
(4) A szakképzési centrum által 2015. július 1-jével átvett közfeladat ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon - ideértve a tan- és egyéb eszközöket, felszereléseket - a közfeladat-átvételhez kapcsolódó megállapodás alapjául szolgáló leltár szerint a közfeladatot átvevő szakképzési centrum ingyenes vagyonkezelésébe kerül a közfeladat átvételének időpontjától a közfeladat szakképzési centrum részéről történő ellátásának az adott ingatlanban történő megszűnésének időpontjáig. A vagyonkezelői jog a szakképzési centrumot a térségi integrált szakképző központ esetében az önkormányzati tulajdoni hányad tekintetében illeti meg. E bekezdést nem kell alkalmazni a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter fenntartásában lévő köznevelési intézmény és a kizárólag nem állami, nem önkormányzati részvétellel létrejött térségi integrált szakképző központ által ellátott közfeladathoz kapcsolódó, valamint az olyan ingatlan és ingó vagyonra, amely tekintetében a szakképzési centrumot az Nkt. 76. §-a alapján ingyenes vagyonkezelés, illetve ingyenes használat illeti meg.
(5) A (4) bekezdés szerinti vagyonkezelés részletes szabályairól, továbbá a térségi integrált szakképző központ feladatellátását biztosító ingóvagyon átadás-átvételéről 2015. január 1-jei állapot szerint a szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa legkésőbb 2015. október 31-ig megállapodást köt. A megállapodás megkötésének hiánya nem akadálya az ingatlan, illetve ingó vagyon használatbavételének. Ha a megállapodás a felek között az e bekezdésben meghatározott határnapig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre, a vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter közigazgatási hatósági határozata alapján kerül sor. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható. A szakképzési centrum és az ingatlan, illetve ingó vagyon tulajdonosa a megállapodást a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által hozott határozatnak megfelelő tartalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül köti meg.
(6) A (4) bekezdés szerinti ingatlan és ingó vagyon az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esik.
(7) 2015. július 1-jét követően új térségi integrált szakképző központ nem hozható létre.
(8) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzési centrum tekintetében nyilvános pályázati kiírás nélkül adhat intézményvezetői, tagintézmény-vezetői megbízást, ha az a közfeladat átvétele miatt szükséges. A megbízás a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb a 2015/2016-os tanév végéig szólhat.”
70. § Az Szt. 55. alcíme a következő 92/D. §-sal egészül ki:
„92/D. § A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként 2015. augusztus 31-ét követően olyan személy is részt vehet, aki a gazdasági kamarának 2015. augusztus 31-ig írásban leadott nyilatkozatában vállalja, hogy legkésőbb 2016. szeptember 1-jéig megkezdi a gazdasági kamara által szervezett mesterképzést és a 31. § (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel.”
71. § (1) Az Szt.
a) 2. § 16. pontjában a „szóló törvényben” szövegrész helyébe a „szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: nemzeti köznevelésről szóló törvény)” szöveg,
b) 2. § 26. pontjában a „szakképesítésért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter)” szöveg,
c) 2. alcím címében a „fenntartása és” szövegrész helyébe a „fenntartása, a szakképzési centrum, és” szöveg,
d) 5. § (7) bekezdésében az „(1)-(5) vagy (14)-(15) bekezdés” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg, a „(3) bekezdésben meghatározott számítás szerinti tanulói” szövegrész helyébe a „szakképző iskolai osztályban tanulók - három tanítási év átlagában számított - hivatalos októberi statisztikai” szöveg,
e) 6. § (3) bekezdés e) pontjában a „szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter megnevezését (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter). Szakképesítésért felelős miniszternek szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg” szövegrész helyébe a „szakképesítésért felelős miniszter megnevezését” szöveg,
f) 6. § (4) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe a „Szakképesítésért felelős miniszternek szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg. A” szöveg,
g) 12. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „szakmai” szövegrész helyébe a „komplex szakmai” szöveg,
h) 47. § (2) bekezdésében az „augusztus 15-ig” szövegrész helyébe a „május 31-ig” szöveg,
i) 59. § (3) bekezdésében a „névjegyzéken” szövegrész helyébe a „névjegyzékben” szöveg,
j) 84. § (5c) bekezdésében az „az 5. § (14) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések és ezeket megalapozó szakközépiskolai ágazatok” szöveg,
k) 84. § (5d) bekezdésében a „július” szövegrész helyébe a „szeptember” szöveg,
l) 92. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „2017. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2016. június 30-ig, de legfeljebb a fenntartási időszak végéig” szöveg,
m) 92. § (3) bekezdés b) pontjában a „(3)” szövegrész helyébe a „(7)” szöveg,
n) 92. § (17) bekezdésében a „30. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „31. § (1) bekezdésében” szöveg,
o) 92. § (14b) bekezdésében az „5. §-ban” szövegrész helyébe az „5. § (7) bekezdésében” szöveg
lép.
(2) Az Szt.
a) 2. § 37. pontjában, 28. § (3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdés a) pontjában, 48. § (1) bekezdés e) pontjában és 57. § h) pontjában a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai vagy szakiskolai” szöveg,
b) 2. § 37. pontjában a „szakközépiskolákban” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban” szöveg,
c) 29. § (1) bekezdés a) pontjában, 84. § (5b) bekezdésében, 86. § (10) bekezdésében és 88. § (5) bekezdésében a „szakközépiskolai” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumi” szöveg,
d) 4/A. § (1) és (2) bekezdésében a „szakközépiskolai” szövegrészek helyébe a „szakgimnáziumi” szöveg,
e) 28. § (5) bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola és a szakiskola” szöveg,
f) 29. § (1) bekezdésében a „szakközépiskolában” szövegrészek helyébe a „szakgimnáziumban” szöveg
lép.
(3) Az Szt. 82. § b) pontjában a „szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról” szövegrész helyébe a „Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról” szöveg lép.
72. § (1) Hatályát veszti az Szt.
a) 5. § (1)-(5), (11), (14) és (15) bekezdése,
b) 12. § (1) bekezdés b) pontjában az „- a 4. § (2) bekezdésében meghatározott -” szövegrész,
c) 92. § (3) bekezdés a) pontjában az „az 5. § (1)-(4) bekezdése szerint,” szövegrész,
d) 92. § (8) bekezdésében az „az 5. § (1)-(4) bekezdése szerint,” szövegrész,
e) 92. § (9), (11)-(14), (21)-(23), (25), (26), (29), (30), (34) és (35) bekezdése,
f) 92/A. § (2)-(9) bekezdése,
g) 57. alcíme.
(2) Hatályát veszti az Szt.
a) 8. § (6) bekezdése,
b) 27. § (3) bekezdése,
c) 33. § (7) bekezdése,
d) 43. § (2) bekezdés b) pontja,
e) 78. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja, b) pont ba) és bb) alpontja,
f) 79. § (7) bekezdése,
g) 82. § e) pontja.
(3) Hatályát veszti az Szt. 2. § 36. pontja.
73. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed)
„j) az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató, c) pontban meghatározott jogalanyoknak
ja) a 17/B. §-ban meghatározott hirdetésre és tájékoztatásra, valamint
jb) a 21. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra
irányuló tevékenységére.”
(2) Az Fktv. 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely az (5)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével]
„c) támogatott általános nyelvi képzés, támogatott egyéb nyelvi képzés és támogatott kombinált nyelvi képzés,”
[lehet.]
(3) Az Fktv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E törvény hatálya - a 23. § (1)-(3) bekezdésében, a 25. §-ban és a 26. § a) és d) pontjában foglaltak kivételével, a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem terjed ki
a) a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért és a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó
aa) hivatásos beosztások betöltésére jogosító, egyéb szakmai képzésekre és továbbképzésekre,
ab) nem hivatásos munkakörök betöltésére jogosító, kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására is felkészítő egyéb szakmai képzésekre és továbbképzésekre,
b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok képzési tevékenységére, ha az nem minősül a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységnek, továbbá e jogalanyoknak az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére,
c) a belső egyházi jogi személyre és a belső egyházi jogi személy által létesített és fenntartott egyházi intézményre, kivéve, ha a szakképzésről szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, és e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag ilyen tevékenység folytatása céljából történik,
d) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre,
e) az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre,
f) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján szervezett továbbképzésre,
g) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzésekre,
h) a hatósági jellegű képzésekre,
i) az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében - a 3. § (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - szervezett képzéseire,
j) a Magyar Igazságügyi Akadémia által bírák, igazságügyi alkalmazottak, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az ítélkezési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre,
k) a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló miniszteri rendeletben, az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendeletben, a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló miniszteri rendeletben, továbbá a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képzésekre,
l) az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szerv által az igazságügyi szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő, illetve ahhoz szakmai tevékenységükkel közvetlenül kapcsolódó más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az igazságszolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre.”
74. § (1) Az Fktv. 2. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„5a. egyéb nyelvi képzés: bármely szakterületre kiterjedő szaknyelvi képzés;”
(2) Az Fktv. 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„8. előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész - nyelvi képzés esetén a teljesített nyelvi képzettségi szint - alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;”
(3) Az Fktv. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„18. képzési forma: az 1. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzések esetén egyéni felkészítés, csoportos képzés és távoktatás, az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kontaktórás képzés esetén csoportos képzés és egyéni felkészítés;”
(4) Az Fktv. 2. §-a a következő 19a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„19a. kombinált nyelvi képzés: az általános nyelvi képzés és az egyéb nyelvi képzés egyidejű, egy képzésen belüli összekapcsolásával megvalósuló nyelvi képzés;”
(5) Az Fktv. 2. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„20a. kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra;”
(6) Az Fktv. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„22. modul: a képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része, amely további tananyagegységekre bontható, és a modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni;”
(7) Az Fktv. 2. §-a a következő 23a-23d. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„23a. nyelvi képzettségi szint: a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott szintje;
23b. nyelvi képzés fajtái: általános nyelvi képzés, egyéb nyelvi képzés vagy kombinált nyelvi képzés;
23c. nyelvi képzés szintje: általános nyelvi képzés esetén a „KER” ajánlott hatfokozatú rendszer szintjei, amelyek további bemeneti és kimeneti követelmények által meghatározott képzési szintekre bonthatók, egyéb nyelvi képzés esetén a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott, „KER” szintekhez köthető szintjei;
23d. nyelvi képzés típusa: kontaktórás képzés vagy az 1. § (3) bekezdése alapján megvalósuló képzés esetén kontaktórás képzés vagy távoktatás;”
(8) Az Fktv. 2. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„26. támogatott képzés: részben vagy egészben a 23. § (1) bekezdésében szereplő források terhére megvalósuló képzés;”
(9) Az Fktv. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„27. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több, mint felében - nyelvi képzés esetén legfeljebb a képzési idő harminc százalékában - egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon - nyelvi képzés esetén a képzési idő legalább hetven százalékában kontaktórákon - vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon - megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik; a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.”
75. § Az Fktv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét kizárólag saját szervezeti rendszerének keretén belül végezheti, a felnőttképzési tevékenység végzésére - az oktatókkal kötött megbízási, valamint a képzés gyakorlati részének megvalósítására kötött szerződések kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg.”
76. § Az Fktv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Engedély - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanynak adható,
a) amely rendelkezik
aa) a 12. §-ban meghatározott tartalmú, a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal,
ab) a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel,
ac) a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel,
ad) felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, és
ae) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
b) amely tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg,
c) amely igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik, és
d) amelynek létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.”
77. § Az Fktv. 5. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A szakképzésről szóló törvény szerinti modulzáró vizsgát a felnőttképzést folytató intézmény szervezi, ha a jelentkező kizárólag az intézményben vett részt az érintett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. A modulzáró vizsgát minden egyéb esetben a hatóság vagy a szakképzésről szóló törvény 12. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézmény szervezi.”
78. § (1) Az Fktv. 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A képzési programnak tartalmaznia kell:)
„c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a képzés célját és célcsoportját,”
(2) Az Fktv. 12. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A képzési programnak tartalmaznia kell:)
„e) az 1. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzés esetén a képzés egyéni felkészítés, csoportos képzés, távoktatás szerinti formájának, az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyelvi képzés esetén a nyelvi képzés típusának, valamint formájának megjelölését,
f) a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és - ha a tananyagegység tartalmaz gyakorlati képzést - a gyakorlati óraszámot,”
79. § Az Fktv. 13. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:)
„a) a képzésnek az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő megnevezését, nyilvántartásba-vételi számát, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés OKJ számát,”
80. § (1) Az Fktv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A felnőttképzést folytató intézmény OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a modulzáró vizsgával összefüggésben a hatóság részére
a) a szakképesítés és a modulok megnevezéséről,
b) a modulzáró vizsga napjáról, kezdő időpontjáról és helyszínéről,
c) a vizsgán részt vevők számáról
elektronikus úton adatokat szolgáltat.”
(2) Az Fktv. 15. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A felnőttképzést folytató intézmény)
„c) az (1a) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a modulzáró vizsga kezdő napját megelőző harmadik napig”
(köteles eleget tenni.)
(3) Az Fktv. 15. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A hatóság a támogató részére - a támogatási szerződés megvalósulásának ellenőrzése céljából - elektronikus hozzáférést biztosít a támogatott képzés (1) és (2) bekezdésben meghatározott adataihoz. A támogató az adatokat a támogatás felhasználásának ellenőrzésére meghatározott időtartamig kezelheti.
(10) A felnőttképzést folytató intézmény és a felnőttképzési tevékenységet folytatni kívánó 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany a tervezett képzéseiről - a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően - önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a hatóság részére elektronikus úton. A hatóság a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A hatóság a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni.
(11) A (10) bekezdés szerinti önkéntes adatszolgáltatás
a) a képzés megnevezését, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés azonosító számát és megnevezését,
b) a képzés tervezett első képzési napját, valamint
c) a képzés befejezésének tervezett időpontját tartalmazza.”
81. § Az Fktv. 10. alcíme a következő 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki:
„17/A. § A felnőttképzést folytató intézménynek úgy kell kialakítania a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját, hogy a hirdetésekben és tájékoztatókban az engedély alapján folytatott képzései - a képzésekhez tartozó nyilvántartási szám feltüntetésével - elkülönüljenek azoktól a képzésektől, amelyeket nem e törvény hatálya alá tartozó képzésként valósít meg.
17/B. § Ha az 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti képzést folytató intézmény az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bármely vagy az általa meghirdetett OKJ szerinti képzésre vonatkozó engedéllyel nem rendelkezik,
a) hirdetéseiben és tájékoztatóiban nem használhat olyan elnevezést a képzéseire, amely megegyezik bármely OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével vagy olyan OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével, amelyre az intézménynek nincs engedélye és
b) hirdetései és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatói nem tartalmazhatnak utalást OKJ szerinti szakképesítés megszerzésének lehetőségére vagy olyan OKJ szerinti szakképesítés megszerzésének lehetőségére, amelyre az intézménynek nincs engedélye.”
82. § Az Fktv. V. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„V. Fejezet
Ellenőrzés, jogkövetkezmények”
83. § (1) Az Fktv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatóság a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megtartását - szakértői bizottság bevonásával - ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. A hatóság az ellenőrzést szükség szerint, de kétévenként legalább egy alkalommal, az engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetén az engedély első két évében évente legalább egy alkalommal köteles lefolytatni. A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást (a továbbiakban: OSAP) nem teljesítettek.”
(2) Az Fktv. 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a hatóság, azzal, hogy az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzések ellenőrzése során felnőttképzési programszakértő, az 1. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott képzések ellenőrzése során felnőttképzési szakértő rendelhető ki. Ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki.”
(3) Az Fktv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany
a) a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegétől annak tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekben a bírság mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosánál,
b) engedély nélkül végez képzést, vele szemben a hatóság
ba) az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzések esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összege hússzorosának megfelelő összegű bírságot szab ki,
bb) az 1. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti képzések esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azzal, hogy ha az engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot, vagy a képzésben részt vevők száma a száz főt, a bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszerese.”
(4) Az Fktv. 20. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha az 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti képzést folytató intézmény a 17/B. §-ban meghatározott rendelkezéseket megsérti, a hatóság vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege hússzorosának megfelelő összegű bírságot szab ki.”
84. § Az Fktv. 23. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az európai uniós források kivételével a központi költségvetésből nyújtott támogatásokat érintő pályázati kiírások kizárólag a hatóság véleményének kikérésével jelentethetők meg. A hatóság az eljárás során azt vizsgálja, hogy a pályázati kiírás tervezete az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglaltaknak megfelel-e. A pályázati kiírás érvénytelen, ha a pályázat kiírója a pályázati kiírás tervezetének (7) bekezdés szerinti határidőben történő megküldését elmulasztja.
(7) A pályázat kiírója a pályázati kiírás tervezetét - a megjelenés várható időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a (6) bekezdés szerinti véleményezés érdekében elektronikus úton megküldi a hatóság részére. A hatóság a pályázati kiírás tervezetét a beérkezést követő tíz napon belül véleményezi, véleményét elektronikus úton közli a pályázat kiírójával. A pályázat megjelentethető, ha a hatóság a határidő lejártáig nem közli a véleményét.”
85. § Az Fktv. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.”
86. § Az Fktv. 16. alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § E törvénynek a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezéseit - e törvénynek a Mód. tv.-vel megállapított 2. § 2. pontja és 17/B. §-a kivételével - a Mód. tv. hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekben nem kell alkalmazni.”
87. § (1) Az Fktv.
a) 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „szakképzésről szóló törvény” szövegrész helyébe a „szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény)” szöveg,
b) 1. § (6) bekezdésében a „23. § (1) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „23. § (1) bekezdésében” szöveg,
c) 1. § (7) és (8) bekezdésében a „d)-j) pontjában” szövegrész helyébe a „d)-l) pontjában” szöveg,
d) 2. § 2. pontjában a „23. § (1) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „23. § (1) bekezdésében” szöveg,
e) 3. § (6) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet” szöveg,
f) 3. § (7) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany, amelynek vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet, amelynek vezető tisztségviselője olyan Ptk. szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet” szöveg,
g) 4. § (3) bekezdésében az „1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amelynek szakképesítése szerepel az intézmény hatályos alapító okiratában” szövegrész helyébe az „1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amely szakképesítés szakmacsoportjának vagy egyéb szakmai képzés szakmacsoportjának valamely szakképesítése szerepel az intézmény hatályos működési engedélyében” szöveg,
h) 5. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok” szövegrész helyébe a „vagy a Ptk. szerinti jogi személyek” szöveg,
i) 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „képzési programok” szövegrész helyébe a „képzések” szöveg,
j) 9. § (4) bekezdésében a „négyéves időtartamra szól” szövegrész helyébe a „visszavonásig, de legfeljebb négyéves időtartamra érvényes” szöveg,
k) 18. § (5) bekezdésében a „tíz” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg,
l) 20. § (1) és (9) bekezdésében az „a felnőttképzést folytató intézmény” szövegrész helyébe az „az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany” szöveg,
m) 20. § (8) bekezdésében az „a felnőttképzést folytató intézmény” szövegrészek helyébe az „az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany” szöveg,
n) 31. § (3) bekezdésében a „23. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „központi költségvetés, valamint az európai uniós” szöveg
lép.
(2) Az Fktv. 21. § (4) bekezdésében az „A felnőttképzést folytató intézmény” szövegrész helyébe az „Az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany” szöveg lép.
(3) Az Fktv.
a) 5. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „szakképesítés azonosítási számával” szövegrész helyébe a „szakképesítés azonosító számával, részszakképesítést is tartalmazó szakképesítés esetén a részszakképesítés azonosító számával” szöveg,
b) 15. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés c) pontja és az (1a) bekezdés” szöveg,
c) 15. § (3) bekezdés a) pontjában a „képzés első képzési napját megelőző harmadik napig” szövegrész helyébe a „képzés első napján” szöveg,
d) 19. § (3) bekezdés a) pontjában a „nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának” szövegrész helyébe a „nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának, formájának” szöveg,
e) 20. § (11) bekezdés d) pontjában a „17. §-ban” szövegrész helyébe a „17. §-ban és a 17/A. §-ban” szöveg,
f) 20. § (11) bekezdés e) pontjában a „15. §-ban” szövegrész helyébe a „15. § (1) bekezdés b)-e) pontjában és (1a)-(3) bekezdésében” szöveg
lép.
88. § (1) Hatályát veszti az Fktv.
a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra,” szövegrész,
b) 18. § (4) bekezdésében és 19. § (3) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,” szövegrész,
c) 23. § (1) bekezdés b) pontja,
d) 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „körét,” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Fktv. 19. § (1) bekezdésében az „, általános nyelvi és támogatott egyéb” szövegrész.
89. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]
„h) az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a pályakövetési rendszer működtetése céljából a d) pont”
[szerinti adatok igénylésére jogosultak.]
90. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkáltató és a kifizető [ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is] - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést
a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,
b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni,
c) ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-c) és f)-g) pontjai, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni, a bejelentési határidőkre az a) és b) pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.”
(2) Az Art. 16. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az állami adóhatóság a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott, a munkáltató vagy a kifizető által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adóhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának.”
91. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6/F. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás)
„a) által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó vagy az általa határozatlan időre foglalkoztatott, az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatásában személyesen közreműködő személy rendelkezik az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel és szakmai gyakorlattal, valamint nyelvismerettel (a továbbiakban: tevékenységért felelős személy),”
(2) A Kertv. 6/F. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás)
„c) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, tevékenységért felelős személye, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerős hatósági határozatban eltiltottak az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység végzésétől,”
(3) A Kertv.
a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó” szöveg,
b) 6/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó” szöveg,
c) 6/E. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó” szöveg,
d) 6/F. § (2) bekezdés b) pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti
a) a Kertv. 12. § (4) bekezdés a) pontja,
b) az utazásszervezői szakmai minősítő vizsgáról szóló 3/1992. (I. 13.) IKM rendelet,
c) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól szóló 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet.
92. § Nem lép hatályba a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 365. §-a és 366. §-a.
93. § (1) Ez a törvény - a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 48. §, 64. § és a 72. § (2) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. §, a 3. § (1) bekezdése, a 4. § (1) bekezdése, a 78. §, a 79. §, a 82. §, a 83. § (3) és (4) bekezdése és a 87. § (2) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) A 91. § e törvény kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba.
(5) A 61. § 2015. október 1-jén lép hatályba.
(6) A 20. § (2) bekezdése 2015. december 31-én lép hatályba.
(7) A 2. §, a 3. § (2) bekezdése, a 4. § (2) bekezdése, az 5-7. §, a 11. §, a 17. § (1) és (2) bekezdése, a 19. § (2) bekezdése, a 22. § (4) bekezdése, a 28. §, a 63. §, a 71. § (3) bekezdése, a 73. § (2) bekezdése, a 74. § (1)-(5) és (7)-(9) bekezdése, a 76. §, a 77. §, a 80. §, a 83. § (1) és (2) bekezdése, a 84. §, a 87. § (3) bekezdése, a 88. § (2) bekezdése, a 89. § és a 90. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(8) A 26. §, az 57. §, a 65. § (3) bekezdése, a 66. § (1) és (3) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.
(9) A 23. §, a 29-31. §, a 32. § (1) és (2) bekezdése, a 33. § (1) és (3) bekezdése, a 34. §, a 36. §, a 67. § (1) és (2) bekezdése, a 71. § (2) bekezdése és a 72. § (3) bekezdése 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(10) A 22. § (5) bekezdése, a 27. § (1) bekezdése és a 41. § (2) bekezdése 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.
94. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
