(Az ADN-hez csatolt Szabályzat 2015. évi módosításai 2015. január 1-jén hatályba léptek azzal, hogy az ADN-hez csatolt Szabályzat 2014. december 31-éig hatályos előírásai 2015. június 30-áig alkalmazhatók.)
1. § Az Országgyűlés a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat 2015. évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét (a továbbiakban: Szabályzat) e törvénnyel kihirdeti.
2. § A Szabályzat hiteles francia nyelvű szövegét az 1. melléklet, hivatalos magyar nyelvű fordítását a 2. melléklet tartalmazza.
3. § (1) A Szabályzatban foglalt rendelkezéseket a veszélyes áruk belföldi belvízi szállítására a 3. mellékletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A belvízi szállításba beleértendő a be- és kirakodás, a más szállítóeszközről és a más szállítóeszközre való átrakás, valamint a szállítás körülményei miatt szükségessé váló veszteglés is.
(3) Nem kell alkalmazni a Szabályzat rendelkezéseit, ha a veszélyes áru szállítását
a) a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők tulajdonában lévő vagy rendelkezése alatt álló hajóval, vagy
b) a belvízi úton, illetve kikötő területén kizárólag átkelő járatban közlekedő kompon végzik.
4. § Amennyiben a veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett baleset vagy más rendkívüli esemény nyomán megállapítást nyer, hogy az alkalmazandó biztonsági intézkedések nem elegendőek a szállítással összefüggésben felmerülő kockázat korlátozásához, továbbá, ha sürgős intézkedések megtétele szükséges, a közlekedésért felelős miniszter haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) a javasolt intézkedésekről. A Bizottság által engedélyezett intézkedéseknek az engedélyezett időn belüli végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
5. § (1) A veszélyes áru szállításának biztonsága érdekében a közlekedési hatóság nyilvántartja a Szabályzat 1.8.3 szakasza szerinti veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó
a) természetes személyazonosító adatait,
b) állampolgárságát,
c) veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képesítéséről szóló bizonyítványának érvényességi idejét, valamint azt, hogy a bizonyítványa mely alágazatra és veszélyességi osztályra vonatkozik.
(2) A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadókról vezetett nyilvántartás az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) Az adatokat a bizonyítvány érvényességi idejének lejártától számított 5 évig kell megőrizni.
6. § Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy
a) a veszélyes áru belvízi szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésének és képesítésének részletes szabályait,
b) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó által készítendő baleseti jelentés részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
7. § (1) Ez a törvény 2015. július 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter, az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter, a bányászati ügyekért felelős miniszter, az iparügyekért felelős miniszter, a közbiztonságért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter gondoskodik.
8. § Ez a törvény
a) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való második hozzáigazításáról szóló, 2012. december 3-i 2012/45/EU bizottsági irányelvnek,
c) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való harmadik hozzáigazításáról szóló, 2014. november 21-i 2014/103/EU bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
9. § Hatályát veszti a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2013. évi CXI. törvény.
A Szabályzat egyes szakaszait, bekezdéseit és pontjait Magyarországon a belföldi szállításokra a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:
1. A jelöléseknél és az okmányok kitöltésére vonatkozó előírások alkalmazásánál elegendő a magyar nyelv használata. Ez az eltérés nem alkalmazható a radioaktív küldeményeken lévő bárcák felirataira.
2. Az 1.3.2 szakasz szerinti képzéseket a veszélyes áruk belvízi szállítására vonatkozó, érvényes bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.
3. Az 1.3.2.4 bekezdés szerinti ismeretfelújító oktatást a Szabályzat 1.8.5.3 bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén soron kívül is meg kell tartani.
4. Az 1.3.3 szakasz szerinti oktatásra vonatkozó dokumentációnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre;
b) az oktatás témaköre a 1.3.2 szakasz szerint;
c) az oktatást végző(k) veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, lejárati ideje;
d) az oktatás időpontja.
A munkáltató az oktatásban részt vevők részére igazolást állít ki. Az oktatásra vonatkozó dokumentációt a munkáltatónak legalább 5 évig meg kell őriznie.
5. A Szabályzat 1.5.1 szakasza szerinti – Magyarország által is elfogadott – két- és többoldalú megállapodások a belföldi szállításokra is alkalmazhatók.
6. A Szabályzat 1.16.1.3 bekezdését a következő 1.16.1.3.3 ponttal kiegészítve kell alkalmazni:
„1.16.1.3.3
a) A Szabályzat alkalmazása során „Ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány”-ként a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet (a továbbiakban: KöViM rendelet) szerinti, „Ideiglenes Közösségi Hajóbizonyítvány” is elfogadható, amennyiben az a 9. pontja alatt tartalmaz minden olyan adatot és információt, amely a Szabályzat 8.6.1.2, illetve 8.6.1.4 bekezdés szerinti bizonyítvány mintájában szerepel.
b) A Szabályzat 1. Rész, 1.16 Fejezetében, az 1.16.3 szakaszban megjelölt Vizsgáló testületként a KöViM rendelet 2. számú melléklet 2.01 cikke szerinti Szemlebizottság is elfogadható, amennyiben egy tagja olyan szakértő, aki rendelkezik az ADN különleges ismereteivel és ezt a Szabályzatban előírt bizonyítvánnyal igazolni tudja, illetve a veszélyes áruk belvízi szállítására érvényes bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó.”
7. A Szabályzat 7.1.1.10 bekezdésének rendelkezéseit a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:
„7.1.1.10.1 Veszélyes árut tartalmazó küldeménydarab csak olyan raktérbe, konténerbe rakható, illetve e szállítások során olyan rakományképző eszközök (pl. raklap) alkalmazhatók, melyek kialakításához használt anyagokkal a küldeménydarab sérülése esetén kiszabaduló veszélyes áru nem lép veszélyes reakcióba.”
8. A Szabályzat 7.1.5.8.1 pontját a következő 7.1.5.8.1.1 ponttal kiegészítve kell alkalmazni:
„7.1.5.8.1.1
1) A veszélyes árut szállító hajók adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének módját a vízi közlekedés résztvevői számára a hajózási hatóság a hajósoknak szóló hirdetményében közzéteszi.
2) A veszélyes árut szállító hajók adatainak a hajó és a hajózási hatóság közötti közvetítését arra alkalmas és a hajózási hatóság által megbízott szervezet is végezheti.
3) A 2) bekezdés szerint megbízott közvetítő szervezet tevékenységét az adatvédelmi szabályok és a 4) bekezdésben foglaltak megtartásával köteles végezni.
4) A veszélyes árut szállító hajók bejelentett adatait olyan módon kell kezelni, hogy
a) az adatok kizárólag az illetékes hajózási hatóság vagy az általa erre a 2) bekezdés szerint felhatalmazott szervezet, továbbá az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) és annak illetékes területi szervei valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság és annak illetékes területi szervei számára legyenek hozzáférhetők, amit minősített rendszer biztosítson,
b) veszélyes árut szállító hajóról adatot, beleértve a médiának adott információt is, – az üzemeltetőn vagy a hajó vezetőjén kívül – kizárólag a hajózási hatóság szolgáltathat [kivéve az f) pontban meghatározott adatközlést],
c) URH-rádión keresztül történő adatközlésre csak félduplex csatorna használható,
d) az ország területén közlekedő és a Szabályzat hatálya alá tartozó hajók bejelentett adatai alapján azok a hajózási hatóság és a 2) bekezdés szerint megbízott szervezet számára követhetők, ellenőrizhetők legyenek,
e) bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Szabályzat hatálya alá tartozó hajók azonosíthatók és feltartóztathatók legyenek,
f) baleset, segélykérés vagy a hajót fenyegető jogellenes tevékenység esetén az OKF, a mentésben résztvevő szervek, illetve a jogellenes tevékenység felszámolásában illetékes rendőr-, vám-, vízügyi és környezetvédelmi hatóságok az adatokhoz haladéktalanul hozzájussanak,
g) a hajózási hatóságnál nyilvántartott és iktatott kérelmen feltüntetett adatokon kívül a szállítás befejezésekor (kirakó kikötőbe történt megérkezés vagy az ország területének elhagyása), illetve nemzetközi szerződés szerinti adattovábbítás megtörténte után a veszélyes árut szállító hajók bejelentett adatai közül a hajót és a vezetőjét azonosító adatokat (név, tulajdonos, lajstromszám) törölni kell minden más nyilvántartásból, a többi adatot statisztikai célokra felhasználásra havonta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak kell átadni.”
9. A Szabályzat 8.2.2.7.3.1 pontjának rendelkezéseit a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:
„8.2.2.7.3.1 Az ismeretfelújító tanfolyam végén a 8.2.1.4 bekezdés szerint a tanfolyamszervezőnek a hajózási hatóság által delegált vizsgabizottság előtt tesztvizsgát kell tartani.”
10. A veszélyes áru szállítására, tárolására megnyitott kikötőben veszteglő és a kikötő kiszolgáló funkcióját ellátó úszóműnek nem szükséges „Jóváhagyási bizonyítvány”-nyal, illetve „Ideiglenes jóváhagyási bizonyítvány”-nyal rendelkeznie, ha a KöViM rendelet 8. § (1) bekezdés h) pontjában előírt, üzemképességet tanúsító okmány (Úszómű Bizonyítvány) olyan kiegészítést tartalmaz, amely ismerteti az úszómű veszélyes áru szállításban betöltött funkcióját és a Szabályzat által előírt, az érintett úszóművel rendelkező kikötőben rakodásra engedélyezett veszélyes árukkal kapcsolatos minden szükséges adatot és információt.
