1. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 65. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A pénztár köteles a Felügyelet által a (3) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni. Ha a pénztár nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.
(8) A pénztár jogosult a (7) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a pénztári és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a pénztár mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.”
2. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 7. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) A magánszemély részére nem eredményez adókötelezettséget - bármely adóévre vonatkozóan -, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg, ideértve az adó feletti rendelkezés esetére meghatározott visszafizetési kötelezettséget is. A pénzügyi intézmény felszámolásával összefüggésben kárrendezés címén a magánszemélyt megillető összeg után adókötelezettség megállapításának nincs helye.”
3. § Az Szja. törvény 44/B. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az adóhatóság a magánszemély kérelmére az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára utalja ki az (1) bekezdés szerinti összeget, ha a számlavezető felszámolása miatt annak nyugdíj-előtakarékossági számlára történő utalása nem lehetséges.”
4. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/B. §-a a következő (1)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési Törvény) alapján a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (a továbbiakban: Alap) részére az Alap záró beszámolójának elfogadásáig a Kárrendezési Törvény 4. §-a alapján előleget befizető adózó által megelőlegezett, de meg nem térült követelés összege (a továbbiakban e §-ban: visszajáró összeg) csökkenti az Alap záró beszámolója elfogadásának adóévére az előleget befizető adózó által fizetendő társasági adót, majd a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetendő hitelintézeti különadót, majd a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket.
(2) Ha a visszajáró összeg több, mint az (1) bekezdés szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az Alap záró beszámolója elfogadása adóévének valamely napján az előleget befizető adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) adózó érvényesítheti az Alap záró beszámolója elfogadásának adóévére fizetendő társasági adója, majd a fizetendő pénzügyi szervezetek különadója vagy a fizetendő hitelintézeti különadó, majd a fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozásnak minősülő adózó érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az előleget befizető adózó és kapcsolt vállalkozásai írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét.
(3) A visszajáró összeg azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása az (1)-(2) bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazta, csökkenti az Alap záró beszámolója elfogadásának adóévét követő adóévekre az adózó és kapcsolt vállalkozása adókötelezettségét az (1)-(2) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekkel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozása külön nyilvántartást vezet.”
5. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 110. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénztár köteles a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni. Ha a pénztár nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.
(5) A pénztár jogosult a (4) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a pénztári és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a pénztár mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.”
6. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
„f) a Magyarország területén székhellyel rendelkező tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységére,
g) a Magyarország területén székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet által végzett határon átnyúló szolgáltatásra,”
(2) A Tpt. 1. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)
„q) Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”
7. § A Tpt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307-310. §, a 355-357. §, fióktelep formájában működő központi szerződő fél tekintetében a 355-357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 355-357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
8. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„37. külföldi elszámolóház: pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolását végző olyan nem magyarországi székhelyű vállalkozás, amely nem tartozik sem a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet), sem az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) hatálya alá,”
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„48. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, elszámolóház, központi szerződő fél tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,”
(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„54. garanciaalap: a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon árura, illetve pénzügyi eszközre kötött ügyletek elszámolásának a biztosítékaként a központi szerződő fél által létrehozott olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál,”
(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„62. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez,”
(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„68. kiszervezés: olyan megállapodás a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél és egy más személy között, amelynek keretében a kiszervezett tevékenységet végző olyan tevékenységet folytat, amelyet egyébként a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél maga végezne,”
(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 80a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„80a. központi értéktár: a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott fogalom,”
(7) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„82. központi szerződő fél: a 648/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,”
(8) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„109. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),”
(9) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 120. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„120. teljesítés: a központi értéktár ügyfelei és a központi szerződő fél ügyfelei között, a központi szerződő fél kötelezettségvállalása mellett kötött ügylet esetében a központi szerződő fél ügyfelei és a központi szerződő fél között fennálló pénzben, illetve nem pénzben meghatározott követelések (pozíciók) kiegyenlítése,”
(10) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„130. ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, korlátozott rendeltetésű számla, amely kizárólag a számlavezető által nyújtott befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás, illetve árutőzsdei szolgáltatás során igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó tranzakciók lebonyolítására szolgál,”
9. § A Tpt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó információkat. A tájékoztató egyetlen összevont dokumentumként is elkészíthető (összevont tájékoztató).”
10. § A Tpt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (amelyek csak az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat tartalmazzák, így különösen: a forgalomba hozatal össznévértékét, az értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a forgalomba hozatal módját és helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját) sem az alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi, és azokról tájékoztatja a Felügyeletet. A Felügyelet a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezt követően tájékoztatja a forgalomba hozatal végleges feltételeiről.”
11. § A Tpt. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem kell az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott mértékű befolyásszerzésre a Szantv. keretében alkalmazható szanálási intézkedések vagy hatáskörök alkalmazásával kerül sor.”
12. § A Tpt. 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Értékpapírszámla-szerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost haladéktalanul értesíti.”
13. § A Tpt. a következő 142/A. §-sal egészül ki:
„142/A. § (1) A számlavezető belépési azonosítót és havonta új jelszót képez a Felügyelet által megadott módszertan szerint a számlatulajdonos számára, amelyhez hozzárendeli a számlatulajdonos értékpapírszámláján lévő értékpapírokra és ügyfélszámlája adataira vonatkozó - (3) bekezdésben megjelölt - egyenleget és adatokat. A belépési azonosító és jelszó célja, hogy biztosítsa a számlatulajdonos részére annak lehetőségét, hogy az MNB honlapján azok használatával tájékozódjon az értékpapírszámlájának és ügyfélszámlájának aktuális helyzetéről az előző hónap utolsó napjára vonatkozóan. A belépési azonosító és jelszó által elért adatok nem mentesítik a számlavezetőt az ügyfél részére történő, külön jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettsége alól, valamint jogvita esetén a számlavezető nem hivatkozhat arra, hogy az ügyfélnek lehetősége lett volna az eltérést felfedni.
(2) A számlavezető az értékpapírszámlához és ügyfélszámlához kapcsolódóan képzett belépési azonosítót és jelszót átadja a számlatulajdonosnak és a Felügyeletnek. A belépési azonosító és jelszó nem lehet azonos természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt személyes adattal, nem természetes személy számlatulajdonos esetén a számlavezető által kezelt, a számlatulajdonos azonosítására szolgáló adattal, valamint nem származtatható azokból.
(3) A számlavezető a belépési azonosítóhoz tartozóan a Felügyelet számára anonimizált módon átadja a tárgyhónap utolsó napjának helyzetét mutató értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleget és adatokat - a Felügyelet által kialakított adatstruktúrának megfelelő tartalommal - a tárgyhónapot követő 5. munkanapig. A Felügyelet az átadott értékpapírszámla- és ügyfélszámla-egyenleg és adatok elérhetőségét az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig - vagy ha az korábbi, a tárgyhónapot követő hónapra vonatkozó értékpapírszámla-egyenleg és adatok elérhetővé tételéig - az (1) bekezdés szerint, folyamatosan biztosítja.
(4) A Felügyelet a belépési azonosítót és jelszót kizárólag az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőség biztosítása és a tájékozódási lehetőségre való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából kezelheti, az említett adatok biztonságos megőrzéséhez szükséges technikai feltételeket biztosítja.
(5) A számlavezető a belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozóan az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot készít, és azt a tervezett hatálybalépése, módosítása esetén a módosítás tervezett hatálybalépése előtt legalább 60 nappal jóváhagyásra megküldi a Felügyeletnek. A szabályzatot és annak hatálybalépését a Felügyelet abban az esetben hagyja jóvá, ha az megfelelő eljárási és technikai intézkedésekkel biztosítja, hogy jogosulatlan személyek a belépési azonosítóhoz és jelszóhoz ne férhessenek hozzá.
(6) A Felügyelet a számlavezető által a (3) bekezdés szerint átadott értékpapírszámla-egyenlegek vonatkozásában ellenőrzést végez, amelynek keretében a számlavezető által vezetett értékpapírszámlák összesített egyenlegét összeveti a számlavezetőnek a központi értéktárnál kezelt értékpapír állományának a Felügyelet rendelkezésére álló adataival.
(7) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékozódási lehetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalán keresztül biztosítja. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az általa nyújtott szolgáltatás során a számlavezető és a számlatulajdonos adatait - ideértve az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenlegét és egyéb adatait, valamint a számlatulajdonos részére képzett belépési azonosítót és jelszót - nem kezelheti.”
14. § A Tpt. 147. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetve az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.
(2) A számlavezető az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt - ha e törvény másként nem rendelkezik - letéti számlán köteles elhelyezni.”
15. § A Tpt. 201/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét (cégnevét), természetes személyazonosító adatait, lakcímét (székhelyét), a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás, hitelintézet megnevezését.”
16. § A Tpt. 212. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese képviseli.”
17. § A Tpt. 216. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„216. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha
a) a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján felszámolási eljárást kezdeményez vagy
b) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik esemény bekövetkezik, az Alap tagja erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.
(3) Az Alap az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint az (1) bekezdésben meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő harmincadik nap.”
18. § (1) A Tpt. 217. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”
(2) A Tpt. 217. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből a központi értéktár nyilvántartásában megtalálható, akkor az értékpapírszámlákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre az Alapnak kártalanítást kell fizetnie. A kártalanítás összegét ez esetben úgy kell megállapítani, hogy az ügyfél értékpapírszámláján szereplő kötvények nyilvántartási értékét azzal a törtszámmal kell megszorozni, amely megfelel az adott kötvényből többletként nyilvántartott állomány és az ügyfelek értékpapírszámláin nyilvántartott összes kötvény arányának.”
19. § A Tpt. 222. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetve annak kamatait, továbbá az általa kibocsátott kötvény visszaváltását nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.”
20. § (1) A Tpt. 223. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazgatóság tagja:
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt két személy;
b) tőzsde és központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;
c) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (8) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető;
d) az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője;
e) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese.”
(2) A Tpt. 223. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az igazgatóság tagja - az igazgatóság jóváhagyásával - írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatóság ülésein.”
(3) A Tpt. 223. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek.”
(4) A Tpt. 223. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veheti az Országos Betétbiztosítási Alap szolgáltatásait.
(11) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének irányításával.”
21. § A Tpt. 224. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatóság)
„b) javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére és felmentésére, valamint díjazására;”
22. § A Tpt. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„226. § (1) Az Alap forrásai
a) a csatlakozási díj,
b) az éves díj,
c) a rendkívüli befizetés,
d) az Alap vagyonának hozama,
e) az Alap által felvett kölcsön,
f) az Alap által kibocsátott kötvény,
g) egyéb bevétel.
(2) Az Alap kölcsönt vehet fel
a) a 213. §(1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében az MNB-től, illetve
b) a 213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint az a) pont szerinti kölcsön visszafizetése érdekében hitelintézettől.
(3) Az Alap a213. § (1) bekezdés szerinti feladat ellátása, valamint a (2) bekezdés szerinti kölcsön visszafizetése érdekében kötvényt bocsáthat ki.
(4) Az állam készfizető kezesként felel az Alap azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a (2) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű - kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az Alap kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.”
23. § A Tpt. 298. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„298. § (1) A tőzsde kizárólag
a) tőzsdei tevékenységet,
b) tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységet,
c) a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységet
folytathat.
(2) Tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység különösen az
a) oktatási,
b) informatikai,
c) kiadvány előállítási és terjesztési,
d) adatszolgáltatási
tevékenység.”
24. § A Tpt. 303. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy)
„c) a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított, amelyet központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral kötött megállapodás igazol;”
25. § A Tpt. 314. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi szerződő fél a szabályzatában meghatározott esetben jogosult korlátozni a tőzsdei kereskedő kereskedési jogának gyakorlását.”
26. § A Tpt. 317. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde - törvény által meghatározott keretek között - szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tőzsde által alkalmazott eljárásnak, rendszernek és megoldásnak biztosítania kell minden, a tőzsdére vonatkozó jogszabályban és a tőzsde szabályzatában foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.”
27. § A Tpt. a 318. §-t követően a következő XXXVI/A. Fejezettel és 318/A-318/D. §-sal egészül ki:
„XXXVI/A. Fejezet
KISZERVEZÉS
318/A. § (1) A tőzsde - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 318/B. és 318/C. §-ban foglaltakra figyelemmel - tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
(2) A kiszervezés
a) nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyei hatáskörének átadását,
b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a tőzsde közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a tőzsde ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.
(3) Ha a tőzsde tőzsdei tevékenységét, tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységét vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél
a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység ellátása során felhasznált vagy keletkező, a tőzsdére vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,
d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a tőzsde számára minden, a Felügyelet eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és
e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4) A tőzsde kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A tőzsde az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint
a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és
b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között a tevékenység felügyelete tekintetében együttműködési megállapodás van hatályban.
(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a tőzsde e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a tőzsde által folytatott tevékenység végzésének folyamatosságát.
318/B. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.
(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek
a) a megállapodás időbeli hatályáról,
b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,
c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.
(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,
b) a 318/C. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c) a Felügyelet számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,
d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet Felügyelettel történő együttműködésének kötelezettségéről, és
e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 318/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeiben bekövetkezett változás tőzsde felé történő jelentésének módjáról.
(4) A tőzsde az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő három napon belül megküldi a Felügyeletnek.
318/C. § (1) A tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülését.
(2) Ha a tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 318/A. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek,
a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.
(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a tőzsde tőzsdei tevékenységének vagy tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységének szünetelését vagy minőségének csökkenését.
(4) Ha a tőzsde és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a tőzsde figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.
Az informatikai rendszer védelme
318/D. § A tőzsdei tevékenységet végzőnek alkalmaznia kell a Bszt. 12. §-ában foglaltakat.”
28. § A Tpt. 319. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezenfelül központi értéktár, illetve központi szerződő fél által történő nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.”
29. § A Tpt. 321. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetve számlapénzben történő teljesítéssel. A teljesítésre vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.”
30. § A Tpt. 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„324. § (1) A tőzsde a tőzsdei ügylet elszámolása tekintetében központi értéktárral, illetve központi szerződő féllel köteles szerződést kötni.
(2) Ha a tőzsdei ügylet tárgya értékpapír, akkor a tőzsde köteles központi értéktárral az ügylet teljesítésére szerződést kötni.”
31. § A Tpt. 330. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, a tőzsdei ügyletek elszámolását, illetve teljesítését végző központi szerződő fél, külföldi elszámolóház, illetve központi értéktár, valamint a külföldi elszámolóházban, a központi szerződő félben és a központi értéktárban részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaság által kibocsátott részvényt.”
32. § A Tpt. Tizedik része helyébe a következő rendelkezés lép:
„TIZEDIK RÉSZ
KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI ÉS KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉG
Központi értéktári tevékenység
334. § (1) Központi értéktár a központi értéktári tevékenység végzésére a 909/2014/EU rendeletben meghatározott feltételekkel jogosult.
(2) Központi értéktári tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet adja ki, módosítja és vonja vissza a 909/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek és e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(3) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet a Magyarország területén székhellyel rendelkező legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adja meg.
(4) Központi értéktár a 909/2014/EU rendelet C szakasza szerinti tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult.
(5) A szakosított hitelintézetként működő központi értéktár
a) legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet,
b) nem kaphat engedélyt a 909/2014/EU rendelet C szakasza szerinti tevékenységen kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére.
335. § Központi értéktár szolgáltatást nyújthat
a) tőzsdének,
b) külföldi elszámolóháznak,
c) központi értéktárnak,
d) központi szerződő félnek,
e) befektetési vállalkozásnak,
f) hitelintézetnek,
g) árutőzsdei szolgáltatónak,
h) befektetési alapkezelőnek,
i) törvény által meghatározott szervezett piac szereplőjének,
j) értékpapír-kibocsátónak,
k) a magyar állam számára,
l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára,
m) az MNB számára,
n) betétbiztosítási rendszer számára,
o) befektető-védelmi rendszer számára,
p) szanálásfinanszírozási rendszer számára,
q) pénzforgalmi intézménynek és
r) elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek.
336. § (1) Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet A szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében a 909/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 19. pontja szerinti résztvevő fél (a továbbiakban: résztvevő fél) számára biztosítania kell saját értékpapírjaik ügyfelek értékpapírjaitól történő elkülönítését.
(2) Központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet A szakasz 3. pontja szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése keretében olyan nyilvántartási és számlavezetési rendet kell kialakítania, amely a résztvevő fél számára lehetővé teszi annak biztosítását, hogy ügyfele kérelme esetén az ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán különítse el, amely egyéni alszámla a résztvevő fél által bejelentett, az ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok nyilvántartására szolgál.
(3) A résztvevő félnek fel kell ajánlania az ügyfél számára a központi értéktárnál egyéni alszámlán történő elkülönítést, és tájékoztatnia kell a lehetőségekhez kapcsolódó költségekről és kockázatokról.
(4) A Felügyelet az intézményi befektető ügyfél értékpapírszámláját vezető résztvevő felet kötelezheti, hogy az intézményi befektető ügyfél értékpapírjait a központi értéktár egyéni alszámlán történő elkülönítésére alkalmas módon jelentse.
Központi értéktári tevékenységhez szükséges szabályzatok
337. § (1) A 909/2014/EU rendeletben foglalt központi értéktári tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott - a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott - üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.
(2) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, amelyet követően az ügyfél a megbízását nem vonhatja vissza.
(3) A Felügyelet engedélyét követően a központi értéktár az üzletszabályzatát és szabályzatait a saját honlapján közzéteszi.
Központi értéktári tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok
338. § (1) Központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a szabályzatában óvadék elhelyezését írhatja elő. Központi értéktár szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 5:95. § szerinti alapításnak minősül.
(2) Az ügylet teljesítéséhez az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3) Központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi értéktár ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.
(5) Ha a 909/2014/EU rendelet mellékletének C. szakasza szerinti tevékenységet is végző központi értéktárra vonatkozó prudenciális szabályok a Hpt. és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet), valamint a 909/2014/EU rendelet tekintetében nem koherensek, akkor a Hpt.-t és az 575/2013/EU rendeletet kell alkalmazni.
(6) Központi értéktár által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.
Központi szerződő fél tevékenység
339. § (1) Központi szerződő fél a 648/2012/EU rendeletben meghatározott tevékenység végzésére az ott meghatározott feltételekkel jogosult.
(2) Központi szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységen kívül jogosult
a) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletek teljesítéséhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalni,
b) árura tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezet piacon, egyensúlyozó platformon kötött ügyletet elszámolni,
c) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügyletek vonatkozásában teljesítést végezni,
d) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet teljesítése érdekében, kizárólag likvid eszközben történő, legalább teljes mértékű fedezettséget biztosító biztosítéknyújtás mellett végezni,
e) a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylettel kapcsolatos teljesítés lebonyolítása érdekében végezni.
(3) Központi szerződő fél a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott tevékenység végzésére szakosított hitelintézetként jogosult. A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél legalább kettőmilliárd forint induló tőkével működhet.
(4) Központi szerződő fél tevékenységi engedély iránti kérelmének benyújtási időpontjára vonatkozó - a 648/2012/EU rendelet 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott - indulótőke összegét a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtását megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) A Felügyelet központi szerződő fél kérelmére indult eljárásban központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a pénzügyi eszközben megkötött ügyletek elszámolását és az ügyletek teljesítésének garantálását más központi szerződő fél átvette.
Központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatok
340. § Központi szerződő fél tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott - a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott - üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.
Központi értéktárra és központi szerződő félre vonatkozó közös rendelkezések
341. § (1) Központi értéktárral, valamint központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - kivéve a vezető állású személyként megbízási jogviszonyban álló személyt - befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél - kivéve a szakosított hitelintézetként működő értéktárat -, központi értéktár, továbbá központi szerződő fél ügyfelénél, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál és szabályozott piac működtetőjénél - ide nem értve központi értéktárban, valamint központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot -
a) nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban; és
b) nem lehet vezető állású személy.
(2) Központi értéktárnál, valamint központi szerződő félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, központi szerződő félben, központi értéktárban közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.
342. § Központi értéktár, valamint központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, és nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel. Központi szerződő fél befektetései kapcsán a 648/2012/EU rendeletben foglaltaknak meg kell felelni.
343. § (1) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.
(2) Központi értéktár és központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.
(3) Központi értéktár, központi szerződő fél működése során az üzleti titokra, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(4) Ha központi értéktár, központi szerződő fél feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
344. § Központi értéktár és központi szerződő fél - a 648/2012/EU rendeletben, a 909/2014/EU rendeletben foglaltakra figyelemmel - tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
345. § (1) Központi szerződő fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik a központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 648/2012/EU rendeletben meghatározott biztosíték, valamint az általa létrehozott garanciaalap.
(2) Központi szerződő féllel szembeni számlakövetelések kielégítésére - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.
(3) Központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által központi értéktárnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő. Központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik központi értéktár felszámolási vagyonába a 338. §-ban meghatározott óvadék.
(4) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, a (3) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően központi értéktár vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.
(5) Nem kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben meghatározott előírást központi értéktár minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.
(6) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(7) Központi értéktár felszámolása esetén az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti alárendelt kölcsönből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.”
33. § A Tpt. 355. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Befektetési vállalkozás, tőzsde részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tőzsdében fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tőzsdében ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a befektetési vállalkozásban, tőzsdében birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását - az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével - köteles a befektetési vállalkozásnak, a tőzsdének bejelenteni.”
34. § (1) A Tpt. 358. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kibocsátó által - a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálókra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére adható megbízás, amely rendelkezik kibocsátói minősítéssel.”
(2) A Tpt. 358. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, központi értéktárnál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra - ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, központi értéktárnál - könyvvizsgálói feladatot.”
35. § A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e) a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezetése között a tőzsde, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.”
36. § A Tpt. 376. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye)
„g) a központi szerződő fél és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;”
(kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.)
37. § A Tpt. 391. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)
„q) a bennfentes személyek neve (cégneve), természetes személyazonosító adatai, lakcíme (székhelye);”
38. § A Tpt. 394. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)
„f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,
2. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
3. a központi szerződő fél vagy a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja,
4. az ügynök
természetes személyazonosító adatait;”
39. § (1) A Tpt. 395. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.”
(2) A Tpt. 395. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A központi szerződő fél és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.”
40. § (1) A Tpt. 400. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„i) meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést, valamint előírhatja valamely tőzsdei termék terméklistáról történő törlését;”
(2) A Tpt. 400. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„u) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a 34. §-ban foglaltak szerint, a mulasztó költségén nyilvánosságra hozza,”
(3) A Tpt. 400. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg az e törvény kiszervezésre vonatkozó előírásainak.”
41. § A Tpt. 402. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyeleti biztos feladata:
a) a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és
d) a szükséges mértékben a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.”
42. § A Tpt. a 402. §-t követően a következő alcímmel és 403. §-sal egészül ki:
„A helyszíni vizsgáló
403. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a központi értéktár vagy központi szerződő fél tevékenységére vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében - a központi értéktár vagy a központi szerződő fél működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több - helyszíni vizsgálót rendelhet ki.
(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,
c) konzultálni a központi értéktár, illetve a központi szerződő fél könyvvizsgálójával.
(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal, - a vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.”
43. § A Tpt. 411. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„411. § Az az elszámolóház, amely
a) a 2014. december 31-én hatályos 335. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezett és
b) a 2015. december 31-én hatályos 334. §-ban, valamint a 335. § (3) és (5) bekezdésében megjelölt tevékenységek végzésére jogosult volt
a 909/2014/EU rendelet szerinti központi értéktári tevékenység - szakosított hitelintézetként történő - végzésére szóló engedély megszerzéséig, de legkésőbb 2016. június 30-ig ezen engedélyben foglaltak szerint jogosult az a) és b) pontban megjelölt tevékenységek végzésére.”
44. § A Tpt. a következő 413. §-sal egészül ki:
„413. § (1) 2016. január 1-jén annak a személynek, akinek 2015. december 31-én az Alappal
a) határozatlan idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló munkaviszonnyá,
b) határozott idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló munkaviszonnyá
alakul át.
(2) A 2015. december 31-én az Alapnál fennálló munkaviszonyban kikötött próbaidő mértéke a jogviszonyváltást követően változatlan marad.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2016. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a 2015. december 31-én a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint fennálló munkaszerződése alapján őt megillető munkabér.
(4) Ha a munkavállaló az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint létrejött munkaviszonyában a munkaszerződését annak átvételét követő nyolc munkanapon belül nem írja alá, munkaviszonya az Mt.-nek a munkavállaló felmondására vonatkozó szabályai szerint szűnik meg, azzal, hogy a felmondási idő kezdete a munkaszerződés átvételét követő kilencedik napon kezdődik, kivéve, ha a késedelem a munkavállaló önhibáján kívül eső okból következett be. A munkaszerződés munkavállaló általi aláírásának időpontjáig a munkáltatói jogkört a munkavállaló felett az Országos Betétbiztosítási Alappal létrejött munkaviszonyában az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója gyakorolja.
(5) Az Alapnál fennálló, (1) bekezdés szerinti jogviszony időtartamát - ideértve a jogviszonnyal kapcsolatosan elismert egyéb foglalkoztatási időtartamot is 2016. január 1-et követően az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló munkaviszonyban töltött időként kell elismerni és figyelembe venni. Az Alap 2015. december 31. napjával a nála foglalkoztatott személyek számára munkáltatói igazolást állít ki.
(6) Az Alap által 2015. december 31-én foglalkoztatott személyek részére - az őket munkaviszonyukban 2015. december 31. napjáig megillető - ki nem adott szabadságot az Alap megváltja.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében az Országos Betétbiztosítási Alap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé fennálló, a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adataira vonatkozó jelentéstételi és változás-bejelentési kötelezettségének a munkaviszony létesítésétől számított 8 munkanapon belül tehet eleget.”
45. § A Tpt. a következő 450/C. §-sal egészül ki:
„450/C. § Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 13. §-ával megállapított 142/A. § (5) bekezdésében meghatározott belépési azonosító és jelszó kezelésének és a számlatulajdonos részére történő átadásának rendjére vonatkozó adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzatot a számlavezető első alkalommal 2015. szeptember 30. napjáig küldi meg jóváhagyásra az MNB-nek.”
46. § (1) A Tpt. 451. § (2) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„u) a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének tartalmára vonatkozó részletszabályokat.”
(2) A Tpt. 451. § (3) bekezdés b) pontja bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„b) a szabályozott piac és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségének módjára és gyakoriságára vonatkozó részletszabályokat;”
(3) A Tpt. 451. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„e) a Tpt. 142/A. §-ában foglalt belépési azonosító és jelszó megképzésének módszertanát, a számlavezető által a Felügyelet részére átadott értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenleget és adatokat tartalmazó adatszolgáltatás struktúráját, valamint az adatbiztonsági követelményeket rögzítő szabályzat kötelező tartalmi elemeit.”
47. § A Tpt. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
48. § (1) A Tpt.
a) 35. § (1) bekezdésében a „forgalmazásban” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalban” szöveg,
b) 205. § (8) bekezdésében a „tényét, illetve annak tartalmát” szövegrész helyébe a „tényére, illetve annak tartalmára vonatkozó információt” szöveg,
c) 405. § (1) bekezdésében a „piacbefolyásolást elkövető személyt az e” szövegrész helyébe a „piacbefolyásolást elkövető személyt, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályokat megsértő személyt az e” szöveg
lép.
(2) A Tpt.
1. 140. § (1) bekezdésében a „335/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „335. §-ban” szöveg,
2. 149. § (3) bekezdésében, a 371. § (5) bekezdésében a „tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, központi” szöveg,
3. 151. § (1) bekezdésében „az elszámolóház” szövegrész helyébe „a központi értéktár” szöveg,
4. 168. § (1) bekezdésében a „forma, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „forma, a központi” szöveg,
5. 312. § (1) bekezdés d) pontjában „a tőzsdei ügyletek elszámolását végző szervezettel” szövegrész helyébe a „központi szerződő féllel, illetve központi értéktárral” szöveg,
6. 318. § (2) bekezdésében „az elszámolást végző szervezet” szövegrész helyébe „a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár” szöveg,
7. 333. § (3) bekezdésében „a tőzsdék, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve” szövegrész helyébe „a tőzsdék, illetve” szöveg,
8. 356. § (1) bekezdésében a „tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi” szövegrész helyébe a „tőzsdénél, központi” szöveg,
9. 358. § (1) bekezdésében, a 363. § (1) bekezdésében a 368. § (2) bekezdésben a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,
10. 358. § (6) bekezdésében az „féltől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetve” szövegrész helyébe „féltől és központi értéktártól, illetve” szöveg,
11. 358. § (7) bekezdésében a „tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi” szövegrész helyébe a „tőzsdétől, központi” szöveg,
12. 363. § (2) bekezdésében a „tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdénél, a központi” szöveg,
13. 363. § (3) bekezdésében a „tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szövegrész, a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,
14. 369. § (1) bekezdésében a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, központi” szövegrész, a „tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdével, a központi” szöveg,
15. 369. § (2) bekezdésében a „tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi” szövegrész helyébe a „tőzsdétől, központi” szöveg,
16. 371. § (3) bekezdésében a „tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdének, a központi” szöveg,
17. 372. §-ban a „fél, valamint az elszámolóházi tevékenység” szövegrész helyébe a „fél tevékenység” szöveg, a „fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti” szövegrész helyébe a „fél közötti” szöveg,
18. 375. §-ban a „tőkealap-kezelőről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről, központi” szövegrész helyébe a „tőkealap-kezelőről, központi” szöveg,
19. 380. § (2) bekezdésében az „a 381. § (1)-(7) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 381. §” szöveg,
20. 391. § (1) bekezdés a)-i) pontjában, a 394. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,
21. 400. § (1) bekezdés a) pontjában „a tőzsde által végzett tevékenységre, az elszámolóház által végzett tevékenységre, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsde által végzett tevékenységre, a központi” szöveg,
22. 400. § (1) bekezdés b) pontjában a „tőzsdei, elszámolóházi, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdei, a központi” szöveg,
23. 400. § (1) bekezdés d), e) és j) pontjában „a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsde, a központi” szöveg,
24. 400. § (1) bekezdés f), g) és r) pontjában „a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe „a tőzsdét, a központi” szöveg,
25. 400. § (1) bekezdés l) pontjában „a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, központi” szövegrész helyébe „a tőzsdéhez, központi” szöveg,
26. 400. § (1) bekezdés q) pontjában „a tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél” szövegrész helyébe „a tőzsde, központi szerződő fél” szöveg,
27. 400. § (4) bekezdésében a „védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi” szövegrész helyébe a „védelmében a központi” szöveg,
28. 400. § (8) bekezdésében, 402. § (1) bekezdésében a „tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsde, a központi” szöveg,
29. 401. § (1) bekezdésében a „ha az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe a „ha a központi” szöveg,
30. 401. § (2) bekezdés a) pontjában az „alapítója az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi” szövegrész helyébe az „alapítója a központi” szöveg,
31. 401. § (3) bekezdésében az „a)-d) és h) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)-d) pontjaiban” szöveg,
32. 402. § (3) bekezdésében a „tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdével, a központi” szöveg, a „tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szöveg,
33. 405. § (1) bekezdésében a „tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi” szöveg
lép.
(3) A Tpt. 223. § (7) bekezdésében az „Az ügyvezető igazgató” szövegrész helyébe az „Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese” szöveg lép.
49. § (1) Hatályát veszti a Tpt.
a) 5. § (1) bekezdés 129. pontja,
b) 77. § (1) bekezdésében az „, illetőleg a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész,
c) 219. § (4) bekezdése,
d) 215. § (1) bekezdés k) pontjában az „, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy” szövegrész,
e) 304. § b) pontjában az „elszámolási technikát,” szövegrész,
f) 389. § (4) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Tpt.
a) 224. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 304. § c) pont 5. alpontja, 317. § (4) bekezdés h) pontja, 381. § (6) bekezdése, 419. § (3) és (4) bekezdése, 451. § (1) bekezdés c) pontja, 451. § (2) bekezdés k) pontja,
b) 355. § (1) bekezdésében az „elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,” szövegrész,
c) 361. §-ában az „az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet,” és az „az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,” szövegrész,
d) 395. § (1) bekezdésében az „z elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a” szövegrész.
50. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) a magyar jog alapján működő, a 2. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerre (a továbbiakban együtt: rendszer),
b) a magyar jog alapján működő rendszer valamennyi résztvevőjére,
c) az Európai Unió más tagállamának joga alapján kijelölt vagy működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjére a (2) bekezdés és a 12-13. § vonatkozásában,
d) a magyar jog, illetve az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszerben nyújtott biztosítékra, ha annak nyilvántartása Magyarországon történik.
(2) Az Európai Unió más tagállamának joga alapján kijelölt vagy működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjének a rendszerben való részvételből származó jogait és kötelezettségeit, ideértve az üzleti nap adott rendszer szabályai szerint meghatározott fogalmát is, minden esetben a rendszerre irányadó jog szerint kell megállapítani.”
51. § (1) A Tvt. 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„i) rendszer: az - a rendszerkapcsolatnak nem minősülő - írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma,
ia) amikor három vagy több résztvevő - kivéve a rendszerüzemeltető, a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámoló fél, illetőleg a közvetett résztvevő - megállapodik abban, hogy egymás közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint, központi szerződő fél igénybevételével vagy anélkül kerülnek teljesítésre, és
ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot;”
(2) A Tvt. 2. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„n) teljesítő fél: az a szervezet, amely a rendszerben résztvevő intézmények, illetve - amennyiben alkalmazandó - a központi szerződő fél teljesítési számlájának vezetőjeként biztosítja a transzfer megbízások kiegyenlítését, illetve - szükség esetén - az intézmény, illetőleg a központi szerződő fél részére hitelt nyújt a teljesítés megkönnyítése érdekében;”
(3) A Tvt. 2. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„o) üzleti nap: a rendszer üzleti ciklusa által meghatározott azon időszak, amelyben az üzleti események történnek, ideértve az éjszakai és nappali elszámolásokat és a rendszer üzleti ciklusában bekövetkező valamennyi eseményt is;”
52. § A Tvt. 5. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításáról vagy az eljárás megindításával kapcsolatos kérelem előterjesztéséről haladéktalanul értesíti az Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és a tagállamok illetékes hatóságait, valamint haladéktalanul továbbítja a tagállamoktól érkező hasonló jellegű értesítéseket a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz.
(7) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság és a kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításával vagy az eljárás megindításával kapcsolatos kérelem előterjesztésével kapcsolatos belföldi értesítési kötelezettségeiknek olyan módon kötelesek eleget tenni, hogy az értesítés elektronikus dokumentum formájában az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a lehető legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz, illetve a kijelölő hatósághoz. Amennyiben az elektronikus úton való értesítésre nincsen lehetőség, akkor az értesítési kötelezettségnek személyes átadás, az intézkedésre jogosult vagy a kijelölő hatóság kézbesítője útján vagy postai úton kell eleget tenni.”
53. § A Tvt. 10. § d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
d) a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:]
„da) a Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenység esetén a Tpt. szerinti tevékenységi engedéllyel, vagy”
54. § A Tvt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Unió más tagállamának joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevője az ezen rendszerhez való csatlakozás tényéről a csatlakozástól, illetve a rendszerből való kilépésről a kilépéstől számított 15 napon belül tájékoztatni köteles a kijelölő hatóságot.”
55. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 163. § (1b) bekezdésében az „adatszolgáltatás” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatás - ideértve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti szabályozási környezetből adódó feladatokra való felkészüléshez szükséges információk szolgáltatását is -” szöveg lép.
56. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 4. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara)
„b) a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával megalkotja és naprakészen tartja a könyvvizsgálati, valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardokat,”
57. § A Kkt. I. Fejezete a következő 9/C. §-sal egészül ki:
„9/C. § A közfelügyeleti hatóság által a 49. § szerinti minősítés tekintetében hozott döntése ellen a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég - jogszabály megsértésére való hivatkozással - a határozat közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint bírósághoz fordulhat.”
58. § A Kkt. 12. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Nem vehető fel a kamara tagjai közé az,)
„g) aki a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás hatálya alatt áll.”
59. § A Kkt. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló köteles olyan, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri a 100 millió forintot.
(2) Nem kell a kamarai tag könyvvizsgálónak az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelni, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.”
60. § A Kkt. 30. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[A kamarai tagság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - megszűnik]
„d) a közfelügyeleti hatóság jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján,
e) a tag halálával.”
61. § A Kkt. 36. §-a következő e) ponttal egészül ki:
[Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek),]
„e) amely a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás hatálya alatt áll.”
62. § A Kkt. „A könyvvizsgáló cég kötelességei” alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgáló cég köteles olyan, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri az 500 millió forintot.”
63. § A Kkt. 41. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő e) ponttal egészül ki:
(A könyvvizsgáló cég engedélye megszűnik)
„d) a könyvvizsgáló cég megszűnésével,
e) a közfelügyeleti hatóság jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján.”
64. § A Kkt. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § Minősítési kérelem az alábbi minősítések megszerzésre nyújtható be:
a) pénzügyi intézményi minősítés,
b) befektetési vállalkozási minősítés,
c) pénztári minősítés,
d) biztosítói minősítés,
e) költségvetési minősítés,
f) IFRS minősítés,
g) kibocsátói minősítés.”
65. § (1) A Kkt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég 49. § szerinti minősítéséről a közfelügyeleti hatóság dönt. A minősítés iránti kérelem elbírálásáért az ügyfél igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj a közfelügyelet hatóság bevétele. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.”
(2) A Kkt. 50. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 49. § szerinti minősítés iránti kérelmet az 1., illetve 2. melléklet szerinti adattartalommal kell a közfelügyeleti hatósághoz benyújtani.
(1b) A közfelügyeleti hatóság a 49. § szerinti minősítés iránti kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet, amennyiben a kérelem nem felel meg az e törvény szerinti követelményeknek.
(1c) A 49. § szerinti minősítés iránti kérelem tárgyában a közfelügyeleti hatóság a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönt.”
(3) A Kkt. 50. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kamarai tag könyvvizsgáló a Hpt. 8. § (4) bekezdése szerinti hitelintézetnél (a továbbiakban: bank) pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által elismert
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti banknál végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlattal, vagy
b) a (2) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi intézményi minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig banknál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában való közreműködéssel.
(2b) Könyvvizsgáló cég banknál pénzügyi intézményi minősítés birtokában is csak akkor végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha van legalább egy olyan kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, és megfelel a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének elismeréséről a közfelügyeleti hatóság értesíti a kamarát. A feltételek teljesülésének elismerését a kamara rögzíti a kamarai nyilvántartásokban, és közzéteszi a honlapján.”
(4) A Kkt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során ki kell kérni az érintett állami szerv egyetértését, továbbá figyelembe kell venni a kérelmező tekintetében lefolytatott minőségellenőrzés(ek), kamarai minőségellenőrzés(ek) eredményét, valamint a kérelmezővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásokat.”
(5) A Kkt. 50. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A minősítés megadását meg kell tagadni,)
„b) ha a rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a kérelmező a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében nem tudja ellátni a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.”
(6) A Kkt. 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A minősítés megadásáról a közfelügyeleti hatóság dönt, amelyről értesíti a kamarát. A minősítést a minősítésnek megfelelő részletezésben a kamara rögzíti a közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő kamarai tag könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre vonatkozó kamarai nyilvántartásokban.”
(7) A Kkt. 50. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (8) bekezdés szerinti külön szabályzatot a közfelügyeleti hatóság hagyja jóvá.
(10) A 49/A. § a)-d) és g) pontja szerinti minősítések esetén a minősítés megadásának feltétele, hogy az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát a könyvvizsgáló sikeresen teljesítette.”
66. § A Kkt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § A minősített kamarai tag könyvvizsgáló, a minősített könyvvizsgáló cég köteles 30 napon belül írásban bejelenteni a közfelügyeleti hatóságnak, ha a minősítés előírt feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn.”
67. § (1) A Kkt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősítés visszavonása tekintetében a közfelügyeleti hatóság jár el. Az eljárás megindítását - az ok megjelölésével - az érintett állami szerv is kérheti.”
(2) A Kkt. 52. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
