Időállapot: közlönyállapot (2015.VII.3.)

2015. évi CIII. törvény

a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról * 

1. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

1. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A törvény hatálya)

c) az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokra és az ilyen szolgáltatást végző vasúti munkavállalókra,”

(terjed ki.)

(2) A Vtv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nemzetközi szerződéssel összhangban e törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni pályahálózat-működtető Magyarország területén kívül végzett vasúti pályahálózat működtetési tevékenységére, ha magyarországi kiinduló vagy célállomással rendelkező vasúti jármű közlekedése során Magyarország területén kívül eső pályahálózatot is igénybe vesz.”

2. § A Vtv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény alkalmazásában

1. Általános fogalmak:

1.1. engedélyező hatóság: a működési engedély kiadásáért felelős hatóság;

1.2. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás;

1.3. keresztfinanszírozás tilalma: az egyik vasúti tevékenységi területre kifizetett állami pénzeszközöknek vagy erről a vasúti tevékenységi területről származó bevételeknek más vasúti tevékenységi területre történő átirányításának tilalma;

1.4. keskeny nyomtáv: a normál nyomtávnál keskenyebb nyomtáv;

1.5. működési engedély: egy gazdálkodó szervezetnek az engedélyező hatóság által kiadott felhatalmazása, elismerve annak vasúti szolgáltatások nyújtására vasúti társaságként való alkalmasságát; az alkalmasság korlátozható a szállítási szolgáltatások bizonyos típusainak nyújtására;

1.6. normál nyomtáv: az 1435 mm-es nyomtáv;

1.7. nyomtáv: a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve;

1.8. széles nyomtáv: a normál nyomtávnál szélesebb nyomtáv;

1.9. térségi szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a szolgáltatással érintett pályahálózat hossza nem haladja meg a 400 kilométert, vagy amely legfeljebb három megyét érint;

1.10. vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű. A vasúti pályán történő közlekedés esetén vasúti járműnek minősül a kétéltű jármű is az alkalmazott forgalmi szabályok, valamint a vasúti járművezetőre vonatkozó képzési feltételek szempontjából. A transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerben a vasúti jármű az Átjárhatósági Műszaki Előírások szerinti egy vagy több alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll.

2. Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:

2.1. egyéb vasútvonal: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is;

2.2. elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.3. fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;

2.4. gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gazdasági társaság;

2.5. GSM-R fejlesztő: a fejlesztési közreműködő, valamint olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat részét képező, fejlett információs és kommunikációs technológiára alapozott GSM-R rendszerhálózat létesítését végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;

2.6. hálózat: a pályahálózat-működtető igazgatása alatt álló teljes vasúti pályahálózat;

2.7. helyi vasúti pályahálózat: a helyi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.8. iparvágány: a mezőgazdasági vagy ipari üzem és létesítmény, ipari park területén lévő nem állami tulajdonú vágány vagy vasútvonal, amely fő feladata a gazdasági tevékenységhez szükséges nyersanyag, félkész- és késztermék szállításához szükséges vasúti összeköttetés biztosítása;

2.9. karbantartó létesítmény: a közlekedési hatóság által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely;

2.10. kiszolgáló létesítmény: olyan létesítmény - a földterületet, épületet és berendezést is beleértve -, amelyet egészében vagy részben úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a 2. melléklet 2-4. pontja szerinti szolgáltatás nyújtását;

2.11. közmű: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti közmű;

2.12. különálló vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyik

a) nincs fizikai összeköttetésben semmilyen másik vasúti pályahálózattal, vagy

b) fizikai összeköttetésben van más vasúti pályahálózattal, azonban az üzemszerű átjárhatóság nem áll fenn;

2.13. országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak;

2.14. országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a 4. mellékletben meghatározott vasúti pálya;

2.15. országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal;

2.16. országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak;

2.17. saját célú vasúti pályahálózat: az a nem állami tulajdonban levő vasúti pályahálózat, amelyet kizárólag a pályahálózat tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre, továbbá az a pályahálózat, amelyek egynél több végfelhasználót szolgál vagy szolgálhat ki és nem minősül iparvágánynak;

2.18. stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózat: olyan vasúti pálya vagy pályahálózat, amelynek hossza nem haladja meg a 30 kilométert, és kihasználtsági szintje, valamint a rajta folyó szállítási forgalom nem éri el az elméleti kapacitás 10%-át;

2.19. tároló vágánycsoport: üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti járművek két szerződés alapján történő járműmozgás közötti, legfeljebb egyéves időtartamra történő tárolására szolgáló vágányok;

2.20. térségi vasúti pályahálózat: térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.21. vasúti pálya: az 1. melléklet 1-6. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, valamint a vasúti alépítmény és felépítmény, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; ahol

2.21.1. vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet);

2.21.2. vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat;

2.22. vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverét és szoftvereit, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek;

2.23. vasúti pályahálózat: az 1. mellékletben felsorolt elemekből álló vasúti közlekedési hálózat;

2.24. vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (beleértve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések, kivéve a pályát és tartozékait;

2.25. városi vasúti pályahálózat: városi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat.

3. A vasúti pályahálózati kapacitás elosztásával és a díjképzéssel kapcsolatos fogalmak:

3.1. díjbeszedés: a pályahálózat-működtető által biztosított teljesítésigazolási dokumentumok alapján a hálózat-hozzáférési díj, illetve annak összetevőiről szóló számlák, azzal egyenértékű bizonylatok - továbbá külső számviteli szolgáltató alkalmazása esetén a számlakiállítás alapjául szolgáló bizonylat - kiállítása a pályahálózat-működtető nevében, és a hálózat-hozzáférési díjnak a pályahálózat-működtetőnél történő befolyásának ellenőrzése;

3.2. elosztás: a vasúti pályahálózat-kapacitás pályahálózat-működtető általi elosztása;

3.3. ésszerű nyereség: a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői esetében a saját tőke olyan megtérülési aránya, amely figyelembe veszi a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által vállalt - többek között a bevételt érintő - kockázatot vagy annak hiányát, és amely összhangban van az érintett ágazatban az utolsó három évben mért átlagos mértékű nyereséggel;

3.4. hálózat-hozzáférési díj: a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott - a 2. mellékletben meghatározott - szolgáltatások igénybevétele ellenében fizetendő díj;

3.5. hálózati üzletszabályzat: a díjképzési és kapacitáselosztási rendszerek általános szabályait, határidőit, eljárásait és kritériumait részletesen rögzítő dokumentum, amely tartalmazza a pályahálózat-kapacitásra történő alkalmazásához szükséges, az e törvényben és a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott információkat;

3.6. hozzáférésre jogosult:

a) a belföldön bejegyzett vasúti társaság,

b) vasúti árutovábbítás céljából más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,

c) nemzetközi személyszállítás céljából más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,

d) külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy viszonosság esetén,

e) vállalkozó vasúti társaságok nemzetközi csoportosulása;

3.7. kapacitásbővítési terv: a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszának túlterhelt pályahálózattá való minősítéséhez vezető kapacitáshiány enyhítését célzó, meghatározott ütemterv szerint végrehajtandó intézkedés vagy intézkedések sorozata;

3.8. kapacitásfoglalásra jogosult: az a közszolgáltatást nyújtó, vagy a pályahálózat-kapacitás megszerzésében kereskedelmi érdekeltséggel bíró nem hozzáférésre jogosult természetes vagy EGT-tagállamban bejegyzett jogi személy, továbbá szállíttató, szállítmányozó és kombinált fuvarozással foglalkozó szállító, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt;

3.9. kapacitásigénylő: a kapacitásfoglalásra jogosult és a hozzáférésre jogosult;

3.10. keretmegállapodás: az a polgári jogi szerződés, amely rögzíti a kapacitásigénylőnek és a pályahálózat-működtetőnek az egy üzemi menetrend érvényességénél hosszabb időtartamra elosztandó pályahálózat-kapacitással és a felszámítandó díjakkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;

3.11. menetvonal: egy vonat vagy vasúti gördülőállomány két pont között adott időtartam alatt (indulási és érkezési időpont között) történő közlekedtetéséhez szükséges pályahálózat-kapacitás;

3.12. nagymértékben kihasználatlan pályaszakasz: az a pályaszakasz, amelynek kihasználtsága nem éri el a napi elméleti kapacitás 25%-át;

3.13. összehangolási eljárás: a pályahálózat-működtetőnek és a kapacitásigénylőnek az az eljárása, amely során egyeztetik az egymással ütköző pályahálózat-kapacitási kérelmeket;

3.14. pályahálózat-kapacitás: a vasúti pályahálózat egy szakaszára, egy adott időszakra kért menetvonalak beállítási lehetősége;

3.15. pályafenntartási munkák: a vasúti pálya és tartozékai karbantartási, felújítási, fejlesztési és üzemeltetési munkái;

3.16. túlterhelt pályahálózat: a pályahálózat olyan szakasza, amelynek tekintetében a pályahálózatkapacitás iránti igények adott időszakokban még az egyes kapacitáskérelmek összehangolását követően sem elégíthetők ki teljes mértékben;

3.17. üzemi menetrend: az érvényessége idején a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokban végbemenő összes tervezett vonatmozgást és vasúti gördülőállomány mozgást meghatározó adatokat tartalmazó előírás.

4. Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:

4.1. átmenő vasúti szolgáltatás: az Európai Unió területén keresztül történő vasúti áthaladás, amelynek során sem áruberakodás, sem árukirakodás, sem utasfelvétel, sem utasleszállás nem történik;

4.2. elővárosi vasúti szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 70 km-es vonzáskörzete - a határokon átnyúló vonzáskörzeteket is beleértve - között végzett vasúti szállítási szolgáltatás;

4.3. helyi vasúti szolgáltatás: olyan elővárosi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szállítási szolgáltatás, amely fő célja a meghatározó részében egy település közigazgatási határán kívül fekvő, különálló vasúti pályahálózaton történő szállítási igények kielégítése;

4.4. nemzetközi vasúti árufuvarozás: olyan vasúti árufuvarozás, amely során a vonat legalább egy EGT-tagállam határán áthalad; a vonatokat egyesíthetik vagy szétválaszthatják, és az egyes részeknek eltérhet a kiinduló- és végállomása, feltéve hogy minden kocsi áthalad legalább egy határon;

4.5. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatás;

4.6. országos vasúti szolgáltatások: a városi, elővárosi, térségi és helyi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szolgáltatás;

4.7. térségi vasúti szolgáltatások: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy térség vasúti szállítási igényeinek a kielégítése, a határokon átnyúló térséget is beleértve;

4.8. vasúti árufuvarozás: áru vasúti járművel harmadik személy részére szerződés alapján, díj ellenében végzett vasúti fuvarozása, ideértve a vasúti járművel végzett kombinált fuvarozást is;

4.9. vasúti áruszállítás: áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása;

4.10. vasúti árutovábbítás: vasúti árufuvarozás, valamint a vasúti áruszállítás;

4.11. vasúti pálya üzemeltetése: a vasúti pálya és tartozékai, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;

4.12. vasúti pályahálózat működtetése:

a) a vasúti pályahálózat üzemeltetése (beleértve a vagyonkezelési tevékenységeket is), létesítése, felújítása, fejlesztése, amely utóbbi a hálózattervezést, pénzügyi és beruházástervezést, valamint az infrastruktúra építését és korszerűsítését foglalja magában,

b) a vasúti pályahálózat karbantartása, amely a vasúti pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítását és az ahhoz szükséges tevékenységeket jelenti,

c) a vasúti pályahálózat megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá

d) a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése, továbbá vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a 2. mellékletben meghatározott - szolgáltatások nyújtása;

4.13. vasúti személyközlekedtetés: természetes személyek vasúti járművel, nem fő tevékenységként, saját célból, ellenszolgáltatás nélkül végzett szállítása;

4.14. vasúti személyszállítás: a vasúti személyszállítási szolgáltatás és a vasúti személyközlekedtetés;

4.15. vasúti személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás;

4.16. vasút-villamos (Tram-train): az országos jelentőségű vasútvonalon és városi, helyi vagy elővárosi vasúti pályahálózaton egyaránt közlekedésre alkalmas vasúti járművek és e vasúti járművekkel a több pályahálózaton nyújtott személyszállítási szolgáltatás;

4.17. vállalkozó vasúti tevékenység: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás, vasúti árufuvarozás és vontatási szolgáltatás;

4.18. városi vasúti szolgáltatás: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy város közigazgatási határán belüli vasúti szállítási igények kielégítése.

5. Vasúti szervezetek:

5.1. döntéshozatali, jogi és szervezeti szempontból független pályahálózat-működtető: az az országos jelentőségű vasútvonalat működtető pályahálózat-működtető, amely megfelel a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek;

5.2. integrált vasúti társaság: olyan vállalkozó vasúti társaság, amely belföldön vasúti pályahálózat-működtetést is végez;

5.3. kisvasút: kizárólag különálló, keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton vasúti tevékenységet végző integrált vasúti társaság, amely a következő tevékenységek közül egyet vagy egyszerre mindkettőt végzi:

a) vasúti személyszállítási szolgáltatás turisztikai célból való nyújtása,

b) mezőgazdasági-erdészeti társaságként áruszállítás végzése vagy ilyen társaság részére vasúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtása;

5.4. kiszolgáló létesítmény üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely egy vagy több kiszolgáló létesítmény üzemeltetéséért felel, vagy vállalkozó vasúti társaságok számára egy vagy több, a 2. melléklet 2-4. pontja szerinti szolgáltatást nyújt;

5.5. múzeumvasút: a múzeum vagy muzeális intézmény üzemeltetésében álló vasúti pályahálózat és vasúti járművek;

5.6. nem független pályahálózat-működtető: az a pályahálózat-működtető, amely a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg;

5.7. pályahálózat-működtető: olyan gazdálkodó szervezet, amely vasúti pályahálózat működtetését végzi, valamint - tulajdonosként vagy vagyonkezelési szerződés alapján - a pálya és annak tartozékai vagyonkezelését látja el;

5.8. vasúti társaság: a pályahálózat-működtető, a vállalkozó vasúti társaság, valamint a vasúti tevékenységet bejelentés alapján végző gazdálkodó szervezet;

5.9. vállalkozó vasúti társaság: olyan, működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, amelynek fő tevékenysége vasúti árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania. Ideértendők a csak vontatást nyújtó társaságok is.

6. A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak:

6.1. Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon műszaki előírások összessége, amelyek az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre vonatkozó műszaki feltételeket és előírásokat szabályozza;

6.2. kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezen előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ez a képesség azoktól a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételektől függ, amelyeket az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében be kell tartani;

6.3. nagy sebességű vasúti rendszer: a 200 km/h vagy azt meghaladó sebességű közlekedésre alkalmas vasúti pályahálózat és járművek;

6.4. üzemszerű átjárhatóság: két vasúti pályahálózat olyan tulajdonsága, amely biztosítja a pályahálózatok közötti rendszeres vasúti közlekedés lehetőségét azáltal, hogy a két pályahálózat közötti fizikai összeköttetésen túl a két pályahálózat között a lényeges műszaki paraméterek - a nyomtáv, űrszelvény, tengelyterhelés, jelző- és biztosítóberendezések, az áramellátás módja és a vonatbefolyásoló berendezések -, valamint a vasúti járművekre érvényes műszaki előírások és a pályahálózatokra vonatkozó forgalmi szabályok tekintetében nincs eltérés, vagy - az áramellátás módja, a vonatbefolyásoló berendezések vagy a vasúti járműre érvényes műszaki szabályok és a pályahálózatokra vonatkozó eltérő forgalmi szabályok esetében - ez az eltérés mindkét hálózaton való közlekedésre alkalmas vasúti járművel megoldható.

7. A vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos fogalmak:

7.1. biztonsági jelentés: a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében előírt jelentés;

7.2. biztonságirányítási rendszer: a pályahálózat-működtető vagy a vállalkozó vasúti társaság által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott irányítási rendszer, beleértve az azt működtető szervezeti egységet és az e szervezeti egység által meghozott intézkedések összességét;

7.3. közös biztonsági célok: azon biztonsági szint megfogalmazása, amelyet a vasúti rendszer különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszer, nagy sebességű vasúti rendszer, kizárólag áruszállításra használt hosszú vasúti alagutak vagy vonalak) és a rendszer egészén meg kell valósítani. A közös biztonsági célokat az utasokkal, a személyzettel - beleértve az alvállalkozók személyzetét is - a vasúti átjárók használóival és más személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, és a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadási feltétel fejezi ki;

7.4. közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítése értékelésének szabályait meghatározó előírások, amelyek a következőkre terjednek ki:

a) kockázatelemzési és értékelési módszerek,

b) a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek, és

c) annak ellenőrzésére szolgáló módszerek, hogy a nagy sebességű és hagyományos transzeurópai vasúti rendszer strukturális alrendszereinek üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek. Utóbbiak nem alkalmazhatóak akkor, ha az ÁME-k meghatározzák ezeket a követelményeket;

7.5. vasúti rendszer: a hagyományos és a nagy sebességű vasúti rendszerek strukturális és működési alrendszereinek összessége, valamint ezek irányítása és üzemeltetése.

8. A vasúti munkavállalókra vonatkozó fogalmak:

8.1. éjszakai idő: a közép-európai időzónában a huszonkét és hat óra közötti idő;

8.2. mozdonyvezető: az a vasúti járművezető, aki az országos jelentőségű vasútvonalakon a szakképesítési előírásoknak megfelelően önállóan, felelős és biztonságos módon képes és jogosult vasúti járműveket - beleértve a mozdonyokat, tolatómozdonyokat, munkaszerelvényeket, karbantartó vasúti járműveket vagy vasúti pályahálózaton személy- és áruszállításra szolgáló vasúti járműveket - vezetni;

8.3. lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe;

8.4. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás: az országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak legalább kettő európai uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie;

8.5. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló: minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez;

8.6. utazó vasúti munkavállaló: a vasúti társaságok azon munkavállalója, aki munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja;

8.7. vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek munkaköre szerinti feladata vasúti járművek működtetése, vezetése;

8.8. vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért a munkaviszonya alapján felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős;

8.9. vonatkísérő: a vasúti járművezetőn kívül a vonaton utazó, szolgálatot teljesítő személyzet tagjai, akik hozzájárulnak a vonat, az utasok és a továbbított áruk biztonságához;

8.10. vonatszemélyzet: a vasúti járművezető és a vonatkísérő.

9. Egyéb fogalmak:

9.1. alternatív útvonal: az azonos kiindulási és célállomás közötti másik útvonal, ha a vállalkozó vasúti társaság az érintett árutovábbítás vagy személyszállítási szolgáltatás működtetése érdekében gazdasági és forgalmi szempontból helyettesíteni tudja egymással a két útvonalat;

9.2. felszín alatti vasút: metró és a kéregvasút;

9.3. határforgalmi egyezmény: két vagy több tagállam között vagy tagállamok és harmadik országok között létrejött olyan megállapodás, amely célja a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások nyújtásának az elősegítése;

9.4. jelentős karbantartás: a transzeurópai nagy sebességű vasúti járművön végzett olyan munkálatok, amelyek nem tartoznak bele a mindennapos működés során rutinszerűen elvégzett karbantartásba, és szükségessé teszik a jármű szolgálatból való kivonását;

9.5. működőképes alternatíva: kiszolgáló létesítmény rendelkezésre állása hiányában egy másik kiszolgáló létesítményhez való hozzáférés, amely gazdaságilag elfogadható a vállalkozó vasúti társaság számára, és lehetővé teszi számára az érintett árutovábbítási vagy személyszállítási szolgáltatás működtetését.”

3. § (1) A Vtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és az „Állami feladatok” alcíme a következő 3/A-3/B. §-sal egészül ki:

„3. § (1) Az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pályahálózat működtetése igénybevételének szabályozása.

(2) Az országos jelentőségű vasútvonalak közé tartozó vasúti pályaszakasz, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű egyéb vasúti pályaszakasz létesítése, felújítása, fejlesztése közérdekű és közcélú tevékenység.

3/A. § A Kormány feladata:

a) a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - a környezet, továbbá az emberi egészség védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepció jóváhagyása,

b) a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdekek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése nemzetközi kapcsolatokban, kétoldalú kormányközi megállapodások kötése a vasúti határforgalom általános feltételeiről,

c) a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégia jóváhagyása,

d) az országos vasúti mellékvonalak rendeletben történő megállapítása, valamint

e) a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása.

3/B. § (1) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) készíti elő a vasúti közlekedéspolitikát és a vasúti fejlesztési koncepciót, a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégiát és szervezi ezek végrehajtását, az országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására és üzemeltetésére gazdasági társaságokat alapít vagy jelöl ki.

(2) A miniszter biztosítja a vasúti pályahálózat működtetését végző társaság, valamint a nem független pályahálózat-működtető alapvető feladatainak ellátását végző gazdasági társaság működését és megköti a pályahálózat-működtetési szerződéseket.

(3) A miniszter felel a vasútbiztonság fenntartásáért és fejlesztéséért, továbbá a vasúti balesetek megelőzésének érdekében - figyelemmel a műszaki és tudományos fejlődésre - nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározásáért és érvényesítéséért, valamint gondoskodik a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása útján a biztonsági jelentés közzétételéről és az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő elküldéséről.

(4) A miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - meghatározza az országos jelentőségű vasútvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díját, gondoskodik a díjbevétellel és a pályahálózat-működtető egyéb üzleti tevékenységéből vagy az ilyen vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályahálózat-működtető üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítéséről a vasúti pályahálózat-működtetésére kötött szerződés alapján.

(5) A miniszter értesíti a transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban szabályozott esetekben a Bizottságot.”

(2) A Vtv. a következő 3/C. §-sal és a 3/C. §-t megelőző következő alcím címmel egészül ki:

„A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia

3/C. § (1) A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia (a továbbiakban: fejlesztési stratégia) kizárólag az országos jelentőségű vasútvonalakra terjed ki.

(2) A fejlesztési stratégia figyelembe veszi az Európai Unió (a továbbiakban: Unió) általános érdekeit, az uniós tagsággal nem rendelkező, Magyarországgal szomszédos országokkal való együttműködés szükségességét, a honvédelmi érdeket, a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése tekintetében a jövőbeli mobilitási igényeket és azt, hogy a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése a vasúti rendszer fenntartható finanszírozása elvének alapulvételével történjen.

(3) A miniszter a fejlesztési stratégia előkészítése során a pályahálózat-működtetőkkel és a vállalkozó vasúti társaságokkal egyeztet.

(4) Az egyeztetés keretében a fejlesztési stratégia tervezetét a Kormány honlapján, legalább tizenöt napra teszi közzé. A beérkezett véleményeket a tervezet véglegesítése során a miniszter figyelembe veheti.

(5) A fejlesztési stratégia legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható.”

4. § A Vtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A vasúti közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedési igazgatási szervezet látja el.

(2) A közlekedési igazgatási szervezet részei:

a) a vasúti igazgatási szerv,

b) a közlekedési hatóság.

(3) A 2012/34/EU irányelv szerinti engedélyező hatóság és igazgatási szervezet Magyarországon a vasúti igazgatási szerv.

(4) A 2004/49/EK irányelv szerinti vasútbiztonsági hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.

(5) A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból a pályahálózat-működtetőktől, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől (a továbbiakban: VPSZ), a kapacitásfoglalásra jogosultaktól, a vállalkozó vasúti társaságoktól továbbá a beszerző egységektől és szervezetektől függetlenül működik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződések odaítélésében részt vevő állami, önkormányzati szervektől függetlenül működik.”

5. § A Vtv. 5. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

„A települési önkormányzatok önként vállalt feladatai

5. § (1) A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat), valamint az önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:

a) a városi és helyi vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az országos és a térségi vasúti közlekedéssel, valamint az épített és természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott - koncepciók készítése, valamint azok végrehajtásának megszervezése,

b) az önkormányzat tulajdonában és használatában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése,

c) városi és helyi vasúti társaság alapítása.

(2) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában foglaltakra tekintettel, a miniszter kezdeményezésére a környezetvédelmi engedélyben meghatározott és kormányrendeletben kijelölt vasúti nyomvonalakat az érintett települési, a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak a településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és a vasúti nyomvonalakat kijelölő kormányrendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a településszerkezeti tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a Kormány biztosítja az önkormányzatok számára.”

6. § (1) A Vtv. 6-9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6. § (1) E törvény alapján a vasúti személyszállítás, az árutovábbítás, a vontatási szolgáltatás hatósági működési engedélyhez (a továbbiakban: működési engedély) kötött tevékenység. A működési engedély önmagában a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre nem jogosít.

(2) A működési engedélyt a vasúti igazgatási szerv a belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet részére adja ki.

(3) A Magyarországon kiadott működési engedéllyel egy tekintet alá esik a valamely más EGT-tagállamban a 2012/34/EU irányelv alapján kiadott működési engedély.

(4) A vasúti igazgatási szerv a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A működési engedély határozatlan időtartamra szól.

7. § (1) Országos vasúti tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre jogosít.

(2) Helyi, városi, elővárosi, térségi vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedélyben meg kell határozni azt a vasúti pályahálózatot, amelyen az adott vállalkozó vasúti tevékenység végezhető.

(3) A működési engedélyben meghatározott vasúti pályahálózaton kívüli vasúti pályahálózatot a vasúti társaság a működési engedélyében meghatározott legközelebbi vasúti csomópontig a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulásával veheti igénybe.

8. § (1) A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen

a) az üzleti jó hírnévvel,

b) országos működési engedély esetén - a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a pénzügyi teljesítőképességgel,

c) a szakmai alkalmassággal,

d) a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal

kapcsolatos, a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállásának igazolása érdekében a működési engedély iránti kérelmet előterjesztő gazdálkodó szervezet köteles a vasúti igazgatási szerv részére a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.

(3) Az országos vasúti személyszállítási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak a pénzügyi teljesítőképességét a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységre vonatkozóan kell igazolnia.

9. § (1) Üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a kérelmező, amelynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti vezető tisztségviselője (a továbbiakban: vezető) büntetett előéletű.

(2) A vezető a működési engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vasúti igazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a vezető tisztségviselői feladat ellátását nem teszi lehetővé vagy kéri, hogy az erre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vasúti igazgatási szerv részére - annak a működési engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e, valamint hogy a vezető tisztségviselő nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a vezető tisztségviselői feladat ellátását nem teszi lehetővé.

(3) A működési engedély kiadása feltételeinek felülvizsgálata során a vasúti igazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés céljából a vasúti igazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e.

(4) A vasúti igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

a) a működési engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a működési engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(2) A Vtv. „Működési engedély” alcíme a következő 9/A-9/D. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A vasúti társaság a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül köteles megkezdeni a működési engedélyben meghatározott tevékenységét. E határidő elmulasztása vagy a tevékenység végzésének hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a vasúti igazgatási szerv a feltételek fennállásának felülvizsgálatát rendelheti el, továbbá indokolt esetben a működési engedélyt felfüggesztheti. A tevékenység megkezdésére irányadó határidő a vasúti társaságnak a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül benyújtott kérelmére a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott esetekben egy alkalommal legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható. Ha a vasúti társaság e meghosszabbított határidő lejártáig sem kezdi meg a működési engedélyben szereplő tevékenységet, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt felfüggeszti.

(2) A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról annak bekövetkezését követően legfeljebb nyolc napon belül tájékoztatni a vasúti igazgatási szervet, ideértve különösen a csőd- és felszámolási eljárás megindításáról szóló tájékoztatást. A tájékoztatást követő tíz napon belül a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság köteles kérelmezni működési engedélyének módosítását.

(3) A vasúti igazgatási szerv elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló változás, így különösen más vasúti társasággal vagy kiszolgáló létesítmény üzemeltetővel való egyesülése esetén.

(4) A vasúti társaság tevékenysége jelentős mértékű megváltoztatását megelőzően köteles a működési engedély módosítását kérelmezni. A tevékenység jelentős mértékű megváltoztatásának minősül, ha tevékenységét más vállalkozó vasúti tevékenységgel bővíti, vagy korábbi tevékenységével felhagy és helyette más vasúti tevékenységet kíván folytatni - ide nem értve az (5) bekezdés szerinti esetet.

(5) A vasúti társaság köteles bejelenteni a vasúti igazgatási szervnek, ha működési engedélyköteles tevékenységét szüneteltetni kívánja.

9/B. § (1) Ha a vasúti igazgatási szerv a vasúti társaság bejelentése alapján vagy hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a vasúti társaság

a) nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét,

b) a vasúti közlekedési tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, vagy

c) e tevékenységét szünetelteti

a működési engedélyt hivatalból felfüggeszti.

(2) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt a vasúti társaság indokolt kérelmére felfüggesztheti.

(3) A felfüggesztés hatálya alatt vasúti közlekedési tevékenység nem végezhető.

(4) A felfüggesztést elrendelő határozat visszavonásának akkor van helye, ha a vasúti társaság igazolta, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt vagy bejelenti, hogy a felfüggesztett tevékenységet tovább kívánja folytatni.

(5) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja

a) a vasúti társaság kérelmére,

b) ha a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem hárítja el,

c) ha a vasúti társaság a pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételnek a 9/C. § (2) bekezdése szerint nem felel meg, valamint

d) ha az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság csődeljárás iránti kérelmet terjesztett elő vagy a felszámolását a bíróság jogerős végzéssel elrendelte, és erre tekintettel a vasúti igazgatási szerv a működési engedély pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételének hiányát állapította meg.

9/C. § (1) A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos valamely követelmény nem teljesítése esetén a működési engedély felfüggesztése vagy visszavonása mellett az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részére, annak átszervezése idejére legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra - a (2) bekezdésben meghatározottak alapján - ideiglenes működési engedély adható, ha a vasúti társaság további működése a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(2) Ha a vasúti társaság pénzügyi teljesítőképessége kevesebb, mint tizenkettő, de több mint hat hónapra igazolt, a vasúti igazgatási szerv ideiglenes működési engedélyt adhat ki. Ha a vasúti társaság tevékenységére vonatkozóan a pénzügyi teljesítőképessége kevesebb, mint hat hónapra igazolt, a vasúti igazgatási szerv ideiglenes működési engedély kiadása nélkül az engedélyt visszavonja.

(3) Az (1) bekezdés értelmezése szempontjából, ha a vasúti társaság felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal vagy vasútbiztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkezik, akkor úgy kell tekinteni, hogy a vasúti társaság működése a vasúti közlekedés biztonságát veszélyezteti.

(4) Ha a vasúti igazgatási szerv olyan információról szerez tudomást, amely alapján alappal feltételezheti, hogy a más EGT-tagállamban a kiadott működési engedélyt szerzett vállalkozó vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt kiállító külföldi hatóságot haladéktalanul értesíti.

9/D. § A vasúti igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget az országos vállalkozó vasúti működési engedély vagy ideiglenes működési engedély kiadásáról, módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.”

(3) A Vtv. „Működési engedély” alcíme a következő 9/E. §-sal egészül ki:

„9/E. § (1) A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását évente - felügyeleti díj ellenében - ellenőrzi.

(2) Az éves felügyeleti díj mértéke:

a) országos vállalkozó vasúti társaság esetén 1 363 000 forint,

b) elővárosi, vállalkozó vasúti társaság esetén 136 000 forint,

c) térségi, vállalkozó vasúti társaság esetén 14 000 forint,

d) helyi, városi, vállalkozó vasúti társaság esetén 14 000 forint.”

(4) A Vtv. II. Fejezete a következő alcímmel és 9/F. §-sal egészül ki:

„Bejelentéssel végezhető vasúti tevékenységek

9/F. § (1) A működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenység és a pályahálózat-működtetés a vasúti igazgatási szerv részére történő bejelentés mellett végezhető.

(2) A működési engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos, a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek eleget kell tennie. Az alkalmasságot a vasúti igazgatási szerv - a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint - vizsgálja.”

7. § A Vtv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges

a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez,

b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vasúti jármű típusának engedélyezéséhez és a vasúti jármű üzembe helyezéséhez, valamint vasúti jármű - a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott - átalakításához, felújításához és korszerűsítéséhez,

c) vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények üzembe helyezéséhez és üzemben tartásához, valamint átalakításához,

d) vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez,

e) vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései (futómű, fék, kocsiszekrény, vonatbefolyásoló berendezés) javítását, karbantartását és időszakos vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez.

(2) A műszaki engedélyt a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) - külön jogszabályban meghatározottak szerint - adja ki.”

8. § A Vtv. III-IV. Fejezete helyébe a következő fejezetek lépnek:

„III. FEJEZET

A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA MŰKÖDTETÉSE

A vasúti pályahálózat működtetése

11. § (1) Az országos törzshálózati vasúti pálya működtetésének jogosultságát - a 4. mellékletben meghatározott vasúti pályák kivételével - a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

(2) A 4. mellékletben meghatározott vasúti pályák működtetését olyan gazdasági társaság is végezheti, amelyben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.

(3) Az országos vasúti mellékvonalakat magába foglaló vasúti pályahálózat - amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része - működtetését a Kormány által kijelölt gazdasági társaság végezheti.

(4) Az egyéb vasútvonal működtetését bármely gazdasági társaság végezheti.

(5) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatáért fizetendő hálózat-hozzáférési díj az azt működtető pályahálózat-működtetőt illeti, aki köteles hálózat-hozzáférési díjból keletkező bevételét a nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére fordítani.

(6) Az országos pályahálózat-működtető és a fejlesztési közreműködő éves üzleti tervének tartalmaznia kell a beruházási és pénzügyi tervet. Az üzleti tervnek biztosítania kell az országos jelentőségű vasútvonalak optimális és hatékony használatát és fejlesztését, valamint a pénzügyi és egyéb eszközöket e célok eléréséhez.

(7) Az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonába lévő vagy irányítása alá tartozó pályahálózat-működtető a díjképzési és a vasúti pályakapacitás-elosztási keretek betartásán túl felelős saját üzemeltetéséért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

A pályahálózat-működtető üzleti terve

12. § (1) A 3/C. §-ban meghatározott stratégia, valamint a 29/A. §-ban meghatározott finanszírozás - különösen az azokban biztosított állami támogatás mértékének - figyelembevételével a pályahálózat-működtető az adott üzleti évre szóló beruházási és pénzügyi programot tartalmazó üzleti tervet készít.

(2) Az üzleti terv elősegíti a pályahálózat optimális és hatékony használatát, rendelkezésre bocsátásának és fejlesztésének biztosítását, lehetővé teszi a pénzügyi egyensúly elérését, és biztosítja az ehhez szükséges eszközöket.

(3) A pályahálózat-működtető az üzleti terv tervezetének a pályahálózathoz való hozzáféréssel, a pályahálózat használatával, rendelkezésre bocsátásával és fejlesztésével foglalkozó részeit - az üzleti terv elfogadására összehívott közgyűlés napját legalább harminc nappal megelőzően - a honlapján közzéteszi. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül a közzétételt követő tizenöt napon belül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) A beérkezett vélemények alapján a pályahálózat-működtető az üzleti terv tervezetét felülvizsgálja és szükség szerint módosítja.

(5) Az elutasított vélemények esetében a pályahálózat-működtető az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a honlapon közzétesz.

13. § (1) A pályahálózat-működtető a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét - visszaigazolás küldése céljából - legkésőbb az üzleti terv elfogadásától számított egy hónapig kezeli.

(2) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az (1) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(3) A pályahálózat-működtető legalább két hónapig köteles közétenni a tervezeteket.

IV. FEJEZET

A KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK

A kiszolgáló létesítményekre vonatkozó alapvető szabályok

14. § (1) Kiszolgáló létesítmény üzemeltetője lehet

a) pályahálózat-működtető,

b) vállalkozó vasúti társaság,

c) olyan gazdasági társaság, amely nem minősül sem pályahálózat-működtetőnek, sem vállalkozó vasúti társaságnak,

d) természetes személy vagy

e) egyéni vállalkozó.

(2) Azon kiszolgáló létesítményeken, amelyeken a pályahálózat-működtető alapszolgáltatást nyújt (minimális szolgáltatási csomag), a járulékos szolgáltatásokat, mint a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférés biztosítását és a kiszolgáló létesítményekkel nyújtott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető jogosult és köteles nyújtani, a kiegészítő szolgáltatásokat és a mellékszolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújthatja.

(3) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői a 2. melléklet 2-4. pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtják.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújtja, rá a pályahálózat-működtetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a pályahálózat-működtető, vagy a pályahálózat-működtető közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, a 15. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői e tevékenységük megkezdését az azt követő öt napon belül a vasúti igazgatási szervnek kötelesek bejelenteni.

(7) A kiszolgáló létesítmény használati díjait a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője részére kell megfizetni. A díjakat a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésének finanszírozására használja fel.

15. § (1) E § alkalmazásában gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság az a vállalkozó vasúti társaság, amely egy kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjeként a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben meghatározott gazdasági erőfölényben van legalább egy olyan vasúti áru- vagy személyszállítási piacon, amely piac szereplői az adott kiszolgáló létesítmény által nyújtott szolgáltatásokat is igénybe veszik.

(2) Ha a 2. melléklet 2. pont a)-d), g) és i) alpontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény üzemeltetője egy erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor a vállalkozó vasúti társaság gazdasági társaságot vagy a vállalkozó vasúti társaságon belül külön szervezeti egységet hoz létre a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésére, amelynek független működését biztosítani kell olyan módon, hogy

a) vezetője a vállalkozó vasúti társaság vezető tisztségviselőjének közvetlen irányítása alá tartozik, és a b) pont szerinti ügykörben nem utasítható, és

b) szervezeti egység tekintetében külön szervezeti és működési szabályzatot kell készíteni, amelyet a vállalkozó vasúti társaság legfőbb döntéshozó szerve hagy jóvá. A szervezeti és működési szabályzatban a szolgáltatások nyújtásának feltételeit úgy kell meghatározni, hogy valamennyi vállalkozó vasúti társaság számára a létesítményekhez a létesítményen belül található vasúti pályahálózathoz, valamint az ezen létesítményekben nyújtott szolgáltatásokhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítva legyen.

(3) Ha a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény üzemeltetője gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor

a) a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaságnak a kiszolgáló létesítmény üzemeltetése tekintetében a vállalkozó vasúti tevékenységétől elkülönítve,

b) a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének a vasúti tevékenységét a más, e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységétől elkülönítve,

a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint kell vezetnie számviteli nyilvántartásait.

(4) A 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény - vagy ha egy vagy több szolgáltatás nyújtása a vasúti kiszolgáló létesítmény egy részén is lehetséges, akkor a vasúti létesítmény ezen részének - üzemeltetését a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa bérbeadás vagy lízing céljára meghirdeti, ha

a) a kiszolgáló létesítményt legalább két egymást követő évben nem használták, és

b) legalább két vállalkozó vasúti társaság a szolgáltatások igénybevétele iránt ajánlatot tett a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa részére és csatolták az igény megalapozottságát bizonyító okiratokat.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott bérletre vagy lízingbevételre ajánlattal kapcsolatban a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét nem terheli szerződéskötési és birtokbaadási kötelezettség.

(6) A (4) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője bizonyítja, hogy a kiszolgáló létesítmény használata folyamatban lévő átalakítás miatt nem lehetséges.”

9. § A Vtv. VII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„VII. FEJEZET

VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK

A vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők függetlenségének általános alapelvei

19. § (1) Az irányítás, az adminisztráció és az üzemeltetési, gazdasági és könyvelési ügyekre kiterjedő belső ellenőrzés tekintetében a magyar állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó vállalkozó vasúti társaságok gazdasági társaságokként működnek, ennek megfelelően független státusszal és elsősorban a magyar államtól elkülönített vagyonnal, továbbá a költségvetéstől eltérő üzleti tervvel és pénzügyi-számviteli nyilvántartásokkal rendelkeznek.

(2) A pályahálózat-működtető az e törvény által kialakított díjképzés és kapacitáselosztási keretek és további feltételek betartása mellett felelős saját működési rendszeréért, üzemeltetési feltételei biztosításáért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

A vállalkozó vasúti társaságok kereskedelmi elvek alapján történő működtetése

20. § (1) Annak érdekében, hogy hatékony és megfelelő szolgáltatásokat nyújthassanak a szolgáltatás megkívánt minőségéhez szükséges lehető legalacsonyabb árakon, a vállalkozó vasúti társaságok tevékenységeiket a piaci viszonyok szerint végzik, és e tevékenységeiket vezető testületeik hatáskörében kezelhetik.

(2) A vállalkozó vasúti társaságokat a gazdasági társaságokra alkalmazandó elvek szerint kell igazgatni, a tulajdonosi viszonyoktól függetlenül. Ez érvényes a közszolgáltatások nyújtására vonatkozó, az állam által előírt kötelezettségeikre, valamint a megkötött közszolgáltatási szerződéseikre is.

(3) A vállalkozó vasúti társaságok meghatározzák saját üzleti terveiket, beleértve saját finanszírozási és befektetési programjaikat is. A tervek célja a társaságok pénzügyi egyensúlyának megteremtése és az egyéb műszaki, kereskedelmi és pénzügyi igazgatási célok elérése. A tervekben fel kell tüntetni a fenti célok elérésének eszközeit is.

(4) A Kormány által elfogadott általános közlekedéspolitika alapján, figyelembe véve a nemzeti terveket és szerződéseket, beleértve a beruházási és pénzügyi terveket is, a vállalkozó vasúti társaságok szabadon

a) alakíthatják ki belső szervezetüket az alapvető funkciók függetlensége, a hálózat-hozzáférési díjak kialakítására, megállapítására és beszedésére, valamint a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül,

b) szabályozhatják a szolgáltatások nyújtását és értékesítését, valamint meghatározhatják ezek árát,

c) hozhatnak döntést a személyzetről, az eszközökről és a saját beszerzésekről,

d) terjeszthetik ki piaci részesedésüket, új technológiákat és új szolgáltatásokat fejleszthetnek ki, és elfogadhatnak bármilyen innovatív igazgatási technikát,

e) indíthatnak új tevékenységeket a vasúti üzletághoz kapcsolódó területeken.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit.

(6) A (3) bekezdésben foglaltak mellett a magyar állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó vállalkozó vasúti társaságok tulajdonosai számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy előírják azt, hogy - a magántulajdonban lévő részvénytársaságok részvényesei számára a Ptk. szerint biztosított előjoghoz hasonlóan előzetes jóváhagyásuk szükséges a jelentős üzleti döntésekhez. E § rendelkezései nem sérthetik a felügyelőbizottság tagjainak kinevezése tekintetében biztosított hatásköröket.

Számviteli elkülönítés

21. § (1) Az országos működési engedéllyel rendelkező integrált vasúti társaság a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint elkülönítve vezeti számviteli nyilvántartásait, valamint külön mérleget és eredménykimutatást készít és tesz közzé az alábbi tevékenységei tekintetében:

a) a vasúti pályahálózat működtetése,

b) a vasúti személyszállítás,

c) a vasúti árufuvarozás,

d) a vontatás.

(2) A vasúti pályahálózat működtetése és az integrált vasúti társaság egyéb tevékenységei között a keresztfinanszírozás tilalma érvényesül.

(3) Az integrált vasúti társaság a számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségének teljesítését a vasúti igazgatási szerv részére évente - a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározott módon - igazolni köteles.

(4) A személyszállítási szolgáltatások, a vasúti vontatási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekért fizetett állami pénzeszközöket, mint közszolgáltatásért kapott összegeket elkülönítve, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkével összhangban kell kimutatni az elszámolásokban, és azok nem használhatóak fel más közlekedési szolgáltatások nyújtásához vagy egyéb üzleti tevékenységekre.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott különböző tevékenységi területek könyvelését úgy kell végezni, hogy az nyomon követhetővé tegye a keresztfinanszírozás tilalmának betartását, valamint a hálózat-hozzáférési díjakból származó jövedelmek és az egyéb üzleti tevékenységekből származó bevételek felhasználását.

Vállalkozó vasúti szolgáltatások

22. § Vállalkozó vasúti szolgáltatás a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott vasúti személyszállítási szolgáltatás, a vasúti árufuvarozási szolgáltatás és a vontatási szolgáltatás.

Vasúti árufuvarozási szolgáltatás

23. § (1) A vasúti árufuvarozásra kötött szerződésekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben, valamint a vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A vasúti árufuvarozás részletes feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

Vontatási szolgáltatás

24. § A kizárólag vontatási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság saját eszközeivel vagy szerződés útján biztosított vontató járművekkel nyújthat vontatási szolgáltatást más vállalkozó vasúti társaságoknak.

Országos vasúti személyszállítás és árufuvarozás, valamint vontatási szolgáltatás

24/A. § (1) Az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság - a XII. Fejezetben meghatározott feltételek teljesítése esetén - valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatára jogosult.

(2) Határon átmenő árutovábbítási tevékenység végzésére az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései szerint jogosult.”

10. § A Vtv. VIII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„VIII. FEJEZET

VASÚTI ÁGAZATI SZERZŐDÉSEK

A magyar állam és a vasúti társaságok közötti szerződések

25. § (1) A magyar állam az állami tulajdonban lévő vasúti pályahálózatok vagyonkezelésére a vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtetővel vagyonkezelési szerződést (a továbbiakban: vagyonkezelési szerződés) köt.

(2) A magyar állam az országos jelentőségű vasútvonalak, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózat működtetésére szerződést (a továbbiakban: pályahálózat-működtetési szerződés) köt.

(3) A magyar állam a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság részére szerződésben a (2) bekezdésben meghatározott vasúti pályahálózatok, valamint - az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. és 108. cikkeivel összhangban - a kombinált forgalom fejlesztéséhez, a vasúti foglalkoztatásra, képzésre és szerkezetátalakításra egyedi támogatást nyújthat.

(4) A pályahálózat-működtetővel a (2) és a (3) bekezdés szerinti szerződéseket - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a magyar állam nevében a miniszter köti meg.

(5) Az e fejezetben foglaltakat az önkormányzat és a városi, elővárosi és helyi vasúti társaság közötti szerződésre megfelelően alkalmazni kell.

Vagyonkezelési szerződés

26. § (1) A magyar állam tulajdonában lévő vasúti pályahálózat vagyonkezelésére

a) pályahálózat-működtető,

b) az integrált vasúti társaság,

c) központi költségvetési szerv vagy

d) az állam 100%-os tulajdonába tartozó más nem pályahálózat-működtető vagyonkezelő gazdasági társaság [a c) és d) pont a továbbiakban együtt: nem pályaműködtető vagyonkezelő.]

a vagyonkezelési szerződést - a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a magyar állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.

(2) A vasúti pályahálózatra vonatkozó vagyonkezelési tevékenység közfeladatnak minősül.

(3) A magyar állam nevében az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelemnek az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelem vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.

(4) Az állam tulajdonába kerülő és a már állami tulajdonban lévő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vagyonelem tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.

(5) Állami tulajdonba kerülés esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vagyonelemekre vonatkozó szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Az ezen vagyonelemekre korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak, a felek külön rendelkezése nélkül.

27. § (1) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a pályahálózat-működtetőnek - a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a pályahálózat-működtetőre átháríthatja.

(2) A nem pályaműködtető vagyonkezelő és az MNV Zrt. közötti vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell a vagyonkezelés keretében átadásra kerülő vagyon rendezésével és a nyilvántartások egységesítésével összefüggésben alkalmazandó eljárásokat, ideértve az egyes vagyoni kimutatások között fellelt eltérések rendezésével és átvezetésével összefüggésben alkalmazandó szabályokat is.

(3) A legalább többségi állami tulajdonú országos pályahálózat-működtető a Kormány egyedi döntése vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján köteles biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben (pályaudvar, vasútállomás) közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiségek igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos költségek viseléséről az érintett országos pályahálózat-működtető és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkezik.

A vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződés

28. § (1) Az állam nevében a miniszter - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal az országos jelentőségű vasútvonalakat tartalmazó vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtetőnek a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére (a továbbiakban: pályaműködtetési szerződés).

(2) A pályaműködtetési szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy

a) a szokásos üzleti feltételek mellett, ötéves időszakon belül a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtető eredménykimutatásában a hálózathozzáférési díjakból származó bevétel, az egyéb üzleti tevékenységekből származó eredmény, a magánforrásokból származó vissza nem térítendő támogatás és az állami finanszírozás - ideértve az állami előlegfizetéseket is - legalább egyensúlyban legyen a nyílt hozzáférésű pályahálózathoz kapcsolódó kiadásokkal, beleértve a pályahálózat működtetéséhez szükséges felújítások kiadásait is,

b) a pályahálózat-működtetőt - a vasúti közlekedés biztonságának és a szolgáltatások minőségének fenntartása és javítása mellett - a működtetés költségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze,

c) azok a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek megfeleljenek.

(3) A pályaműködtetési szerződést naptári évenként - a benne foglaltak teljesítésének értékelésével - felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(4) A felek a szerződés teljes időtartamára szóló érvénnyel előzetesen megállapodnak a szerződés feltételeiben és a pályahálózat-működtető számára finanszírozást biztosító fizetési konstrukcióban.

(5) A pályaműködtetési szerződésben kell meghatározni az országos jelentőségű vasútvonalakkal kapcsolatos egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. A jogcím lehet:

a) a vasúti pálya és tartozékai létesítése, fejlesztése, felújítása, megszüntetése,

b) közlekedéspolitikai célú beruházások,

c) környezetvédelmi fejlesztés,

d) kutatás-fejlesztés.

(6) A pályaműködtetési szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a költségvetési támogatás mértékét,

b) a támogatás folyósításának jogcímét, ezen belül a vasúti pályára vonatkozóan a vasúti pálya és tartozékai fejlesztésének és felújításának fő irányait és pénzügyi forrásait,

c) a támogatás folyósításának módját és ütemezését,

d) a támogatás felhasználásának célját,

e) az (1) bekezdés szerint megtérítendő indokoltnak elismert költség meghatározásának módját,

f) a szerződéstől eltérő teljesítés jogkövetkezményeit,

g) a támogatás felhasználásával való elszámolás és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, valamint

h) a 3. mellékletben meghatározott feltételeket.

29. § (1) A pályahálózat-működtető üzleti tervének összhangban kell lennie a pályaműködtetési szerződéssel.

(2) A pályahálózat-működtető az (1) bekezdésben meghatározott szerződés végleges tervezetét a honlapján közzéteszi. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül a közzétételt követő tizenöt napon belül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződést a megkötését követő harminc napon belül a pályahálózat-működtető a honlapján közzéteszi.

(5) A pályahálózat-működtető a tulajdonában és üzemeltetésében lévő eszközökről nyilvántartást készít, amely alapján felmérhető az ezen eszközök javításához vagy cseréjéhez szükséges finanszírozás nagysága. A nyilvántartásban rögzíteni kell a pályahálózat felújítására és korszerűsítésére fordított kiadások részleteit is.

29/A. § A magyar állam a pályahálózat-működtetőnek - az EUMSZ 93., 107. és 108. cikkének tiszteletben tartásával - a pályahálózat-működtetői feladatokkal, a pályahálózat méretével és a pénzügyi szükségletekkel összhangban lévő finanszírozást biztosíthat elsősorban új beruházások fedezése céljából. E beruházásokat a közvetlen állami finanszírozástól eltérő eszközök révén is finanszírozzák. Az ilyen finanszírozás esetén a pályahálózat-működtető pénzügyi egyensúlyára vonatkozó rendelkezéseket be kell tartani.

Határforgalmi egyezmények

29/B. § (1) A határforgalmi egyezmények nem tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek a vállalkozó vasúti társaságok közötti hátrányos megkülönböztetésre vezetnek, vagy amelyek korlátozzák a vállalkozó vasúti társaságoknak a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabadságát.

(2) A nem tagállam szomszédos állam esetében a hatályos határforgalmi egyezmény módosítására vagy új határforgalmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalás megkezdése, valamint a módosítás vagy az új határforgalmi egyezmény aláírása előtt a miniszter - az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás sérelme nélkül - értesíti a Bizottságot.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti értesítés Bizottsághoz történő érkezését követő két hónapon belül a Bizottság arról értesíti Magyarországot, hogy a tárgyalások veszélyeztethetik az érintett harmadik országokkal folyamatban lévő uniós tárgyalások céljait, vagy azok előreláthatóan az uniós joggal összeegyeztethetetlen megállapodáshoz vezetnek, akkor a tárgyalásokat haladéktalanul be kell fejezni.

(4) A miniszter a tárgyalásokról, azok eredményéről az egyes tárgyalási szakaszokat követően tájékoztatja a Bizottságot. A miniszter felkérheti a Bizottságot, hogy megfigyelők útján vegyen részt a tárgyalásokon.

(5) Ha a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján felhatalmazza Magyarországot, hogy ideiglenesen harmadik országokkal új vagy felülvizsgált határforgalmi egyezményeket alkalmazzon vagy ilyen megállapodásokat kössön, akkor a határforgalmi egyezménynek összhangban kell lennie az uniós joggal, és nem veszélyezteti az Unió közlekedéspolitikája tárgyát és célját.

Az EUROFIMA finanszírozás

29/C. § (1) A magyar állam kezesként felel a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére szolgáló, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott finanszírozásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, ha a Kormány nyilvános határozatában jóváhagyja a vasúti társaság forrásbevonását.

(2) Az állami kezességért fizetendő, az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási díj mértékét a Kormány állapítja meg az (1) bekezdés szerinti nyilvános határozatában.

(3) Az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság az állami kezesség mellett az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében további fedezet előírására, valamint a hitelcél teljesítésének vizsgálatára nem köteles.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami kezesség melletti forrásbevonás éves keretét a költségvetési törvényben kell meghatározni.”

11. § A Vtv. 36/C. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a járművezető nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott valamely feltételt, az engedélyt felfüggeszti, és erről értesíti a Bizottságot. A felfüggesztésről szóló határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(6) Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy egy másik EGT-tagállamban működő hatóság által kiállított engedélyben foglalt feltételeket a járművezető nem teljesíti, megkeresi a kibocsátó hatóságot további ellenőrzés elvégzésére vagy az engedély felfüggesztésére irányuló javaslattal. A közlekedési hatóság egyidejűleg tájékoztatja a Bizottságot és az egyéb illetékes hatóságokat a megkeresésről. A közlekedési hatóság a más EGT-tagállamban illetékes hatóság határozatáról szóló értesítésig megtilthatja a járművezetőknek, hogy az országos jelentőségű vasútvonalon közlekedjenek.

(7) Ha másik EGT-tagállam hatósága megkeresi a közlekedési hatóságot, hogy valamely járművezető nem teljesíti az engedélyben foglalt feltételeket, négy héten belül megvizsgálja a kérelmet, és határozatáról értesíti a megkereső hatóságot, valamint a Bizottságot és az illetékes hatóságokat.”

12. § A Vtv. 36/D. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a járművezető nem teljesíti a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendeletben a tanúsítványra vonatkozóan meghatározott valamely feltételt, megkeresi a tanúsítványt kiállító munkáltatót további ellenőrzés elvégzésére vagy a tanúsítvány felfüggesztésére irányuló javaslattal. A tanúsítványt kiállító szerv négy héten belül tájékoztatja a közlekedési hatóságot az ellenőrzés eredményéről és az intézkedéseiről. A tanúsítványt kiállító munkáltató jelentéséig a közlekedési hatóság megtilthatja a járművezetőknek, hogy az országos jelentőségű vasútvonalon közlekedjenek, és erről értesíti a Bizottságot és az illetékes hatóságokat.

(5) A tanúsítvánnyal szemben támasztott tartalmi követelményeket és a tanúsítvány megszerzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.”

13. § (1) A Vtv. 36/I. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

„A vasúti járművek üzembe helyezése, javítása, időszakos vizsgálata és a karbantartásért felelős szervezet

36/I. § (1) A vasúti jármű üzembe helyezését a közlekedési hatóság engedélyezi.

(2) A vasúti jármű üzemben tartója a műszaki állapot megvizsgálása érdekében a vasúti járművet a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint időszakos vizsgálatra bocsátja.

(3) A közlekedési hatóság az üzembe helyezés előtti vizsgálatában a közlekedési hatóság által kiadott műszaki engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet tanúsító szervezetként közreműködhet. A műszaki engedélyhez kötött tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik a vasúti járművek időszakos műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság a műszaki engedélyhez kötött tevékenységet folytató személyekről és szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.

(4) Az üzembe helyezés vagy a pályahálózaton való használat előtt valamennyi járműnek rendelkeznie kell karbantartásért felelős szervezettel. A karbantartó szervezetet a közlekedési hatóság a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban nyilvántartásba veszi.

(5) Különleges menet iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz

a) EGT-tagállamban hatályos típus- vagy üzembehelyezési engedéllyel nem rendelkező,

b) pályaszámmal nem rendelkező történelmi, muzeális, valamint bemutató és vizsgálat céljából a vasúti pályahálózaton közlekedő vagy

c) egyedi kialakítású

vasúti jármű országos vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez.”

(2) A Vtv. 36/I. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közlekedési hatóság évente - felügyeleti díj ellenében - ellenőrzi, hogy

a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek,

b) a vasútüzemi célt szolgáló tartály vagy kazán megfelelőségértékelését, az időszakos és soron kívüli vizsgálatát, valamint az üzemi vizsgálóhely felügyeletét ellátó vizsgáló szervezetek,

c) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző szervezet, valamint

d) a vasúti alrendszerek, rendszerelemek karbantartásáért felelős szervezetek

műszaki hatósági engedélye kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.

(7) Az éves felügyeleti díj mértéke

a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek

aa) járműgyártása, főjavítás végzése esetén 967 000 forint,

ab) fővizsgák végzése esetén 725 000 forint,

ac) közlekedés biztonságával összefüggő részegységek gyártása, javítása esetén 484 000 forint,

b) az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott szervezetek esetén 727 000 forint.”

14. § A Vtv. 38-41. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„38. § (1) Az országos törzshálózati vasúti pályákkal és azok tartozékaival történő rendelkezésre, a vagyonkezelésére, használatára, a hasznosítás részletes feltételeire, tulajdonjogának átruházására - a 4. mellékletben meghatározott vasútvonalak kivételével - a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Nem vonható ki az országos törzshálózati vasúti pályák köréből a transzeurópai vasúti közlekedési hálózat részeként működő vasútvonal.

(3) A kizárólag a Magyar Honvédség által honvédelmi célra használt saját célú vasúti pályahálózatok a magyar állam tulajdonában és az MH Katonai Közlekedési Központ üzemeltetésében állnak.

39. § (1) A Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Zrt. (a továbbiakban: FHÉV Zrt.) vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára a fertővidéki helyi érdekü vasuti engedélyezése tárgyában hozott 1896. évi XXIX. törvényben meghatározott - meghosszabbított - engedély lejártáig az abban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A FHÉV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak Magyarország területére eső részére az országos jelentőségű vasútvonalakra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

40. § (1) A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: GYSEV Zrt.) működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik tulajdonjogára és használatára a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendü gőzmozdonyvasut kiépitéséről szóló 1872. évi XXVII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A GYSEV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak Magyarország területére eső részére az országos jelentőségű vasútvonalakra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

41. § (1) Az országos vasúti mellékvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat az állam többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaság tulajdonában állhat.

(2) A 38-40. §, valamint az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vasúti pálya - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - bármely természetes vagy jogi személy tulajdonában állhat.

(3) A kizárólag a Magyar Honvédség által honvédelmi célra használt saját célú vasúti pályahálózatot az állam többségi tulajdonába tartozó pályahálózat-működtető működtetheti.”

15. § A Vtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a pályahálózat-működtető vagy a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, elektronikus hírközlési hálózati elemeket - beleértve a GSM-R hálózati elemeket is -, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. A legfeljebb 1000 V - fogaskerekű vasút esetében legfeljebb 1500 V - vontatási üzemfeszültséggel villamosított vasúti pálya pályahálózat-működtetőjét megilleti ezen jogosultság az erősáramú vezetékek és az ehhez tartozó tartószerkezet elhelyezése, javítása és karbantartásának elvégzése során is. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

(2) A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő - az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett - jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei vagy a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából. (4) A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a villamos energiáról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.”

16. § A Vtv. 44-46. §-a, valamint a 44. §-t megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezések lépnek:

„Vasút-létesítési jog

44. § (1) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül

a) a létesítést, felújítást és fejlesztést a pályahálózat-működtető vagy a fejlesztési közreműködő,

b) a GSM-R rendszerhálózat létesítését az a) pontban meghatározottakon kívül a GSM-R fejlesztő is végezheti (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: építtető).

(2) Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett pályahálózat-működtető közreműködik. A pályahálózat-működtető és a fejlesztési közreműködő, valamint a GSM-R fejlesztő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt.

(3) A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.) mint építtető az országos jelentőségű vasútvonalakon, valamint az azokhoz kapcsolódó ingatlanokon központi költségvetési és uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az állam javára, amely tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.

(4) A vasúti társaság tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a vasúti társaság a beruházás jogerős használatbavételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.

(5) Az e §-ban szabályozott vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére, valamint törlésére irányuló eljárások mentesek az igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól.

(6) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell azon önkormányzati fejlesztésekre is, amelyek során fejlesztési közreműködő jár el.

45. § (1) Az országos jelentőségű vasútvonalak építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező, kiváltásra kerülő és a vasúti pályahálózatot ellátó közmű a hatósági eljárásban közcélúnak minősül.

(2) Az építtető a létesítéssel, felújítással és fejlesztéssel érintett vasúti pályaszakasz meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a létesítéssel, felújítással, fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát (a továbbiakban együtt: üzemeltető) arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges.

(3) Az üzemeltető a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett - harminc napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. Az üzemeltető a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit az üzemeltetőnek megfizetni, vagy az építtető által létrehozott közművet, közműrészt ingyenesen az üzemeltetőnek átadni. Az ingyenes átadás feltétele, hogy a közműszakasz kiváltására a műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a kiváltás költségei nem haladták meg a szokásos piaci költségeket; ezt meghaladó kiváltás vagy fejlesztés az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható vagy az üzemeltető annak költségeit köteles viselni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő kilencven napon belül az építtető és az üzemeltető kötelesek egymással tételesen elszámolni.

(4) Ha az üzemeltető neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, vagy annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt megtéríteni.

(5) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet az üzemeltető tűrni köteles.

46. § (1) A NIF Zrt. és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) mint GSM-R fejlesztők a magyar állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat részét képező GSM-R rendszerhálózat tekintetében központi költségvetési és uniós támogatásból építtetői, létesítési feladatokat láthat el - a fejlesztési közreműködő mellett - a magyar állam javára eljárva. A GSM-R rendszerhálózat megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység.

(2) A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő a GSM-R rendszerhálózat előkészítéseként teljeskörűen elkészíti vagy elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket. A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, megköti a megvalósításra vonatkozó szerződéseket, elvégzi a teljesítések igazolását, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról.

(3) A létesített - a magyar állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képező - GSM-R rendszerhálózat és annak tartozékai e törvény erejénél fogva magyar állam tulajdonába kerülnek. A vasúti pályahálózat tartozékaként a GSM-R rendszerhálózat és tartozékai a beruházásnak a - számvitelről szóló törvény szerinti - megvalósulásakor a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartásában kerülnek aktiválásra, a beruházásnak a GSM-R fejlesztő nyilvántartásaiból - az elszámolásra kapott forrásokkal szemben - történő kivezetésével egyidejűleg.

(4) A fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő által végzett GSM-R rendszerhálózat-létesítés során az érintett vasúti pályahálózat tulajdonosa, vagyonkezelője és működtetője köteles együttműködni.

(5) A vasúti pálya és tartozékai tervezésére, építésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat a vasúti pálya és tartozékai tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza.”

17. § A Vtv. XII. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép:

„XII. FEJEZET

NYÍLT HOZZÁFÉRÉS

A vasúti pályahálózathoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés

49. § (1) A pályahálózat-működtető 2. melléklet 1. pontjában meghatározott szolgáltatásait a kapacitásigénylők díj ellenében, egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett vehetik igénybe. Ez a jogosultság magában foglalja a kiszolgáló létesítményekhez vezető vasúti pályahálózathoz, valamint minden olyan vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférést is, amelyek több végfelhasználót szolgálnak ki vagy képesek kiszolgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatásoknak a kapacitásigénylők által történő igénybevételére külön-külön nem kerülhet sor. Kivételt képez a 2. melléklet 1. pont e) alpontjában meghatározott felsővezetéki rendszer használata nem villamos meghajtású vasúti jármű közlekedtetése esetén.

(3) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett, díj ellenében nyújtják valamennyi kapacitásigénylő számára a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatásokat, beleértve a létesítményben lévő vasúti pályahálózathoz való hozzáférést is.

(4) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a 2. melléklet 3. pontjában meghatározott szolgáltatások valamelyikét kiegészítő szolgáltatásként, díj ellenében nyújtja az azt igénylő kapacitásigénylő részére, akkor ezt egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett végzi.

(5) A kiszolgáló létesítmény üzemeltetője dönthet úgy, hogy a 2. melléklet 4. pontjában meghatározott mellékszolgáltatásokat kizárólag egyetlen kapacitásigénylő részére nyújthatja. Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője úgy dönt, hogy e szolgáltatások közül bármelyiket más kapacitásigénylő számára is felkínálja, azokat köteles az azt igénylő kapacitásigénylő részére - díj ellenében - egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett nyújtani.

50. § A vasúti pályahálózathoz történő hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

51. § (1) A transzeurópai vasúti közlekedési hálózat részeként működő vasútvonalak minden esetben a nyílt hozzáférés körébe tartoznak.

(2) A nyílt hozzáférés biztosítása szempontjából - a vasúti pálya tulajdonosának és üzemeltetőjének személyére tekintet nélkül - a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat részének kell tekinteni a csatlakozó vasúti pályát.

(3) A pályahálózat-működtető nem köteles a nyílt hozzáférést biztosítani

a) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott - nem átjárható - helyi, városi és térségi vasúti pályahálózathoz,

b) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott elővárosi vasúti pályahálózathoz,

c) a saját célú vasúti pályahálózathoz,

d) az iparvágányhoz,

e) a kizárólag honvédelmi célra használt vasúti pályahálózathoz.

A vasúti pályahálózat-kapacitáshoz fűződő jogok elosztása

52. § (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitását - közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a pályahálózat-működtető osztja el.

(2) A hozzáférésre jogosult a részére biztosított vasúti pályahálózat-kapacitást harmadik személyre nem ruházhatja át és azzal nem kereskedhet. Nem minősül átruházásnak, ha a hozzáférésre jogosult a kapacitást kapacitásfoglalásra jogosult kijelölése alapján használja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalomba ütköző magatartást tanúsító hozzáférésre jogosult számára a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig vasúti pályahálózat-kapacitás nem biztosítható.

(4) Az adott pályahálózat-kapacitás menetvonal formájában legfeljebb egy üzemi menetrend érvényességi időszakára adható a kapacitásigénylőnek.

(5) A pályahálózat-működtetőnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy tájékoztassa a kapacitásigénylőket a már elosztott pályahálózat-kapacitásról.

(6) A kapacitáselosztás folyamatának lehetővé kell tennie a pályahálózat-működtető számára a rendelkezésre álló pályahálózat-kapacitás értékesítését és lehető leghatékonyabb kihasználását.

A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának alapelvei

53. § (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása során

a) az átláthatóság és az egyenlő bánásmód követelményének a megtartásával kell eljárni,

b) a kapacitáselosztási szabályok kialakítása során figyelembe kell venni a vasúti személyszállításra, vasúti árutovábbításra vagy vegyes használatra szolgáló vasúti pályák vagy pályaszakaszok eltérő rendeltetését.

(2) A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása során lehetőség szerint minden igényt ki kell elégíteni, törekedve a vasúti közlekedés igénybevételének ösztönzésére. A túlterhelt és szakosított pályahálózatra vonatkozó esetek kivételével a vasúti pályahálózat-kapacitás valamennyi vasúti tevékenység végzése céljából használható.

(3) Az elosztás során a vasúti pályahálózat-kapacitás menetvonal formájában

a) előre, tizenkét hónapot meg nem haladó időszakra vonatkozóan vagy

b) eseti igénybejelentés alapján

biztosítható.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamra vonatkozó vasúti pályahálózat-kapacitási igénybejelentések alapján tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan üzemi menetrendet kell készíteni.

(5) Az üzemi menetrend kialakításánál az egyes igénybejelentések teljesítése érdekében megfelelő vasúti pályahálózat-kapacitást kell biztosítani.

A kapacitásfoglalásra jogosult jogai és kötelezettségei

54. § (1) Vasúti pályahálózati kapacitást - díj ellenében - bármely kapacitásigénylő igényelhet.

(2) A pályahálózat-működtető köteles a 2. mellékletben meghatározott szolgáltatásokat a kapacitásfoglalásra jogosult rendelkezésére bocsátani.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szolgáltatások rendelkezésre bocsátására a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása alapján kerül sor.

(4) A kapacitásfoglalásra jogosult és a vasúti pályahálózat-működtető között a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződés jön létre (a továbbiakban: keretszerződés). A keretszerződésben a kapacitásfoglalásra jogosult kötelezettséget vállal azoknak a feltételeknek és eljárásrendeknek a betartására, amelyeket a pályahálózat-működtető a 2. melléklet 1. pontjában foglalt szolgáltatásokra vonatkozóan a Hálózati Üzletszabályzat részeként közzétesz. A keretszerződés pályahálózat-működtetővel történő megkötése előfeltétele a kapacitásigény benyújtásának.

55. § (1) A kapacitásfoglalásra jogosult a részére kiutalt vasúti pályahálózat-kapacitást annak felhasználása céljából bármely hozzáférésre jogosult részére átruházhatja.