Időállapot: közlönyállapot (2015.VII.8.)

2015. évi CXX. törvény

egyes vízgazdálkodási és tűzvédelmi tárgyú, illetve közszolgáltatás ellátásával összefüggő törvények módosításáról * 

1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel, azon állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, amelyek

a) vonatkozásában vízitársulat vagyonkezelői joga vagy kezelői joga van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vagy

b) vízitársulat üzemeltetésében állnak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a fővárosi, megyei kormányhivatal, illetve az előbbiek bármelyikének valamely jogelőd szerve, vagy a vízitársulat üzemeltetésében állnak, és amelyek vonatkozásában nincsen bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelő vagy kezelő,

e törvény erejénél fogva a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerülnek.”

(2) A Vgtv. 3. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az ingatlanügyi hatóság a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (7a) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén, a vízügyi igazgatási szerv egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján bejegyzi a vízilétesítmények vonatkozásában a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásba, és - amennyiben az a bejegyzéshez szükséges - egyidejűleg törli a (3) bekezdésben megjelölt szerv vagyonkezelői jogát vagy kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásból.

(6) A vízitársulat az üzemeltetési és fenntartási feladatokat az (5) bekezdés szerinti ingatlanügyi hatósági határozat kézhezvételének napjáig látja el.

(7) A vízitársulat által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésben a korábbi vagyonkezelő vagy kezelő helyébe a (3) bekezdésben kijelölt vagyonkezelő lép. Egyéb tekintetben a vízügyi igazgatási szerv nem tekinthető a vízitársulat jogutódjának.”

2. § A Vgtv. 4. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A települési önkormányzat feladata:)

b) a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás;”

3. § A Vgtv. 7. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A (3) bekezdésben megjelölt feladat:]

g) a település belterületén a csapadékvíz elkülönített elvezetését biztosító árkok fenntartása és vízilétesítmények üzemeltetése, az országos közút, illetve a közforgalmú vasút víztelenítését szolgáló árkok, csatornák és egyéb vízelvezető vízilétesítmények kivételével.”

4. § A Vgtv. a következő 22/A-22/C. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A vízügyi igazgatási szerv vizsgálja, hogy van-e az öntözővíz továbbítását akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz.

(2) Ha a vízügyi igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy van nem állami tulajdonban lévő, az öntözővíz-továbbítást akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz, úgy kezdeményezi a vízügyi hatóságnál a vízügyi igazgatási szerv üzemeltetőként, fenntartóként történő kijelölését.

(3) A vízügyi hatóság - hatvan napon belül lefolytatott hatósági eljárásban - a vízügyi igazgatási szervet üzemeltetőnek és fenntartónak akkor jelöli ki, ha

a) megállapítja, hogy az adott nem állami tulajdonban lévő vízfolyásnak, csatornának az öntözésben betöltött szerepe közérdekű, és

b) a vízfolyás, csatorna elhanyagolt állapota akadályozza az öntözővíz-továbbítást.

(4) A vízügyi hatóság kijelölő döntése két évig hatályos és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(5) A kijelölő döntés a közléstől számítva legfeljebb három hónap időtartamot biztosít arra, hogy a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyást, csatornát üzemeltetésre és fenntartásra átvegye.

22/B. § Ha az öntözővíz továbbítását akadályozó vízilétesítmény tulajdonosa a 22/A. § szerinti hatósági kijelölés helyett üzemeltetési szerződést köt a vízügyi igazgatósággal a vízfolyás, csatorna üzemeltetésére és fenntartására, úgy a vízügyi igazgatóság a kijelölés iránti kérelmet visszavonja és a vízügyi hatóság a folyamatban lévő eljárást megszünteti, valamint, ha a kijelölés már megtörtént, a vízügyi hatóság a döntést visszavonja. A szerződéskötésről a vízügyi igazgatási szerv tizenöt napon belül tájékoztatja a vízügyi hatóságot.

22/C. § (1) A 22/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közérdek fennállását a vízügyi igazgatási szerv rendszeresen vizsgálja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezheti

a) a kijelölő döntés felülvizsgálatát vagy időbeli hatályának meghosszabbítását,

b) az üzemeltetési szerződés felülvizsgálatát.

(3) Az öntözést szolgáló vízfolyás, csatorna tulajdonosa kezdeményezheti az üzemeltetési szerződés vagy a kijelölő döntés felülvizsgálatát, ha a szerződés megkötését vagy a hatósági döntés kiadását megalapozó közérdekűség álláspontja szerint már nem áll fenn.”

5. § A Vgtv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges

a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély),

b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és

c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).”

6. § A Vgtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a víziközmű társulattal kapcsolatos eljárására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

(2) A víziközmű társulat szakmai ellenőrzését a társulat székhelye szerinti vízügyi igazgatási szerv gyakorolja.

(3) A vízügyi igazgatási szerv a szakmai ellenőrzés keretében

a) tagja a szervező bizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá részt vesz a taggyűlésen,

b) a víziközmű, illetve a belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítmény létrehozásával, illetve a fejlesztés szükségességével kapcsolatban előzetesen nyilatkozik, hogy a tevékenység mennyiben jelenti a 38. §-ban foglalt közfeladat ellátását, továbbá javaslatot adhat a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervezéséhez és a kivitelezés ütemezéséhez,

c) közvetlenül kezdeményezi a víziközmű társulat működésével kapcsolatban feltárt szakmai hiányosságok megszüntetését,

d) figyelemmel kíséri a 38. § szerinti közfeladat teljesítésének végrehajtását, valamint a végrehajtást követően az elszámolási eljárás lefolytatását,

e) a víziközmű társulattól a d) ponthoz kapcsolódóan személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet.

(4) Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során jogszabályban vagy hatósági határozatban foglalt szakmai előírások megsértését, vagy hibás gyakorlat folytatását észleli, felhívja a víziközmű társulatot a jogsértés vagy hibás gyakorlat megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a vízügyi igazgatási szervet tájékoztatni. Ha a víziközmű társulat a megadott határidőn belül a jogsértést vagy hibás gyakorlatot nem szünteti meg, a vízügyi igazgatási szerv a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében kezdeményezi a vízügyi hatóságnál, illetve a fővárosi, megyei kormányhivatalnál a feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági eljárás megindítását.

(5) A víziközmű társulat működésével kapcsolatos panaszok és közérdekű bejelentések esetében a feladat- és hatáskörét érintően az illetékes vízügyi hatóság jár el a vízügyi igazgatási szerv bevonásával.

(6) Ha a vízügyi igazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés során a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben, az alapszabályban vagy a belső szabályzatban foglalt - a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó - előírás megsértését észleli, tizenöt napon belül kezdeményezi a cégbíróságnál a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.”

7. § A Vgtv. a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) Ha a víziközmű társulat a 38. § szerinti közfeladat teljesítése során létesülő vagy fejlesztésre kerülő vízilétesítményt a meglévő víziközmű-szolgáltatáshoz történő csatlakozással kívánja üzemeltetni, vagy egyébként a létesülő vízilétesítmény a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, a létesítéssel vagy fejlesztéssel érintett víziközmű-szolgáltatási ágazatban az ellátási területen szolgáltatást végzőt (a továbbiakban: szolgáltató) az alakuló taggyűlésre és a taggyűlésekre meg kell hívni.

(2) A szolgáltató a víziközmű társulat által megvalósítandó közcélú vízilétesítmény tervére és a kivitelezés ütemezésére vonatkozóan véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet, továbbá a víziközmű társulat képviselőjéhez kérdést intézhet.

(3) A szolgáltatót az (1) bekezdés szerinti vízilétesítmény vízjogi létesítési, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása során ügyféli jogállás illeti meg.”

8. § A Vgtv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában a tagok kétharmadának, az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a tagok több mint felének szavazata szükséges. Amennyiben az érdekeltségi terület több települést foglal magában, településenként szükséges a tagok kétharmadának vagy több mint felének szavazata.”

9. § A Vgtv. 41. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A víziközmű társulat alapszabályában meg kell határozni:)

j) a szakmai ellenőrzést ellátó vízügyi igazgatási szerv nevét, székhelyét.”

10. § A Vgtv. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A taggyűlés összehívását a vízügyi igazgatási szerv is kezdeményezheti.”

11. § A Vgtv. 45. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Felhatalmazást kap a Kormány a vízgazdálkodási bírság mértéke megállapításának szempontrendszere és a bírság megfizetési módja részletszabályainak rendeletben történő megállapítására.”

12. § A Vgtv. 45/A. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

f) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

13. § A Vgtv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

14. § A Vgtv.

a) 29. § (1a) bekezdésében az „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott” szövegrész helyébe az „a jogszabályokban előírt” szöveg,

b) 40. § (1) bekezdésében a „természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek” szövegrész helyébe a „természetes és jogi személyek” szöveg,

c) 44/E. § (2) bekezdésében a „közszolgáltató” szövegrész helyébe a „közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja (a továbbiakban: követelés jogosultja)” szöveg,

d) 44/E. § (3) bekezdésében a „közszolgáltató” szövegrész helyébe a „követelés jogosultja” szöveg,

e) 45. § (8) bekezdés m) pontjában a „díj fizetésére kötelezett eljárások” szövegrész helyébe a „díj fizetésére kötelezett eljárások, a vízügyi igazgatási szervek díjfizetési mentességével érintett eljárások” szöveg,

f) 1. számú melléklet 5. pontjában a „település árvízmentesítését szolgáló körtöltés” szövegrész helyébe a „település vagy településrész árvízmentesítését szolgáló töltés” szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti a Vgtv. 45/D. §-a.

2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

16. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 4. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezet, amelyet az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)

ia) tűzveszélyes gázok,

ib) tűzveszélyes aeroszolok,

ic) tűzveszélyes folyadékok,

id) tűzveszélyes szilárd anyagok,

ie) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek,

if) piroforos folyadékok,

ig) piroforos szilárd anyagok,

ih) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek,

ii) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok,

ij) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok vagy

ik) A, B, C vagy D típusú szerves peroxidok

veszélyességi osztályai és kategóriái egyikébe tartozó anyag vagy keverék előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy kimérésére terveztek és gyártottak;”

(2) A Ttv. 4. §-a a következő x) és y) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

x) tűz- vagy robbanásveszélyes technológia: a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés fogalmába nem tartozó, olyan anyag- vagy energiaátalakításra szolgáló szerkezetekből álló rendszer, amelyben az ia)-ik) alpontban meghatározott anyag vagy keverék előállítása, feldolgozása, használata, tárolása vagy kimérése történik;

y) megfelelőségi nyilatkozat: a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 2008/768/EK európai parlamenti és tanácsi határozat III. mellékletének tartalmán alapuló, a tűzoltó-technikai termékre, a tűz- vagy robbanásveszélyes készülékre, gépre, berendezésre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelőség igazolására alkalmas irat.”

17. § A Ttv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 2013. július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott, 2013. július 1-jéig hatályukat nem vesztett tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek - az azokban meghatározott érvényességi időtől függetlenül - 2016. július 1-jéig hatályosak.”

18. § A Ttv. a következő 51. §-sal egészül ki:

„51. § E törvény 4. § i) pontja az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

3. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV törvény módosítása

19. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés az új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötéséig, de legfeljebb kormányrendeletben meghatározott időtartamra érvényes.”

20. § Az Ektv. 4. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának kiesése esetére)

e) az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés lehetséges időtartamát.”

4. Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 11. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

22. § (1) E törvény 1. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 16. §-a az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2015. évi CXX. törvényhez

1. A Vgtv. 1. számú melléklet 26. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) saját célú vízilétesítmény: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást, valamint vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó, továbbá a közcélú vízilétesítménynek nem minősülő szennyvíz gyűjtését, tisztítását, hasznosítását és elhelyezését szolgáló mű, és ami a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerint nem minősül víziközműnek.”

2. A Vgtv. 1. számú melléklete a következő 43. ponttal egészül ki:

„43. árvízi lefolyási sáv: a nagyvízi meder azon része, amely az árvíz és a jég elvezetésében részt vesz, mely lehet elsődleges, másodlagos és átmeneti lefolyási sáv.”