2. Programjainak végrehajtásához az Ügynökség teljes mértékben igénybe vesz külső vállalkozókat, a VI. cikk 1. pontjában említett belső létesítmények fenntartásával összhangban.
1. Küldetéseinek megtervezésekor az Ügynökség figyelembe veszi a saját programjai keretében, a tagállamok által vagy az Ügynökség jelentős hozzájárulásával kifejlesztett hordozórakétákat vagy más űrszállító rendszereket, és előnyben részesíti azok megfelelő rakományokhoz történő hasznosítását, ha az nem idéz elő indokolatlan hátrányt a megfelelő időben rendelkezésre álló más hordozórakétákhoz vagy űrszállító rendszerekhez képest a költségek, a megbízhatóság és a küldetésre való alkalmasság tekintetében.
2. Ha az V. cikk szerinti tevékenységek vagy programok hordozórakéták vagy más űrszállító rendszerek használatát foglalják magukba, akkor a részt vevő államok - a kérdéses program jóváhagyásra vagy elfogadásra történő benyújtásakor - tájékoztatják a Tanácsot az előirányzott hordozórakétákról vagy más űrszállító rendszerekről. Ha valamelyik program végrehajtása során a részt vevő államok az eredetileg elfogadottól eltérő hordozórakétát vagy más űrszállító rendszert kívánnak alkalmazni, akkor a Tanács dönt erről a változtatásról azokkal a szabályokkal összhangban, amelyeket a program első jóváhagyása vagy elfogadása kapcsán alkalmaztak.
1. Feltéve, hogy saját tevékenységei és programjai számára történő felhasználásuk nem sérül, az Ügynökség bármely olyan tagállam részére rendelkezésre bocsátja eszközeit és létesítményeit - ezen állam költségére -, amely saját programjaihoz kéri azok használatát. A Tanács a tagállamok kétharmados szavazattöbbségével határozza meg azokat a szabályokat, amelyek keretében rendelkezésre bocsátja az eszközöket és létesítményeket.
2. Ha az V. cikkben említett tevékenységeken és programokon kívül, de az Ügynökség céljain belül egy vagy több tagállam be kíván kapcsolódni valamely projektbe, akkor a Tanács az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével dönthet az Ügynökség segítségnyújtásáról. Az Ügynökség részéről fellépő költségeket az érintett tagállam vagy tagállamok viselik.
3. a. Az Ügynökség programja keretében kifejlesztett termékek átadásra kerülnek mindazon tagállamok részére, amelyek részt vettek az adott program finanszírozásában, és kérték az érintett termékek saját céljaikra történő rendelkezésre bocsátását.
A Tanács az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az ilyen termékek átadásra kerülnek, és különösen azokat az intézkedéseket határozza meg, amelyeket az Ügynökség vállalkozói vonatkozásában tesz azért, hogy a kérelmező tagállamok megkaphassák az érintett termékeket.
b. Az érintett tagállam felkérheti az Ügynökséget annak megállapítására, hogy a vállalkozók által javasolt árakat tisztességesnek és indokoltnak tartja-e, és hasonló körülmények között elfogadhatónak tartaná-e azokat saját követelményei esetében is.
c. Az ebben a bekezdésben említett kérelmek teljesítése nem keletkeztet semmilyen további költséget az Ügynökség számára, és a kérelmekkel összefüggő összes költséget a kérelmező tagállam viseli.
Az Ügynökség szervei a Tanács és a Főigazgató, akinek a munkáját személyzet segíti.
1. A Tanács a tagállamok képviselőiből áll.
2. A Tanács szükség szerint ül össze képviselői vagy miniszteri szinten. Az ülések megtartására az Ügynökség székhelyén kerül sor, kivéve, ha a Tanács másként határoz.
3. a. A Tanács két évre választ Elnököt és Alelnököket, akik egyszer választhatók újra további egy évre. Az Elnök irányítja a Tanács ténykedését és biztosítja a határozatok előkészítését; tájékoztatja a tagállamokat az önkéntes programok végrehajtására vonatkozó javaslatokról; segíti az Ügynökség szervei tevékenységének a koordinálását. Kapcsolatot tart a tagállamokkal a Tanácsban résztvevő képviselőiken keresztül, az Ügynökséget érintő általános politikai kérdésekben, és erőfeszítéseket tesz a tagállamok álláspontjának összehangolására. Az ülések közötti időszakokban tanácsokkal látja el a Főigazgatót, és beszerzi tőle az összes szükséges információt.
b. Az Elnök munkáját Titkárság segíti, amelynek összetételét a Tanács határozza meg, és amelyet az Elnök hív össze. A Titkárság tanácsokkal látja el az Elnököt a Tanács üléseinek előkészítése során.
4. Ha a Tanács miniszteri szinten ül össze, akkor elnököt választ az adott ülésre. A következő miniszteri értekezletet ez az elnök hívja össze.
5. A jelen Alapokmány más részeiben meghatározott funkciókon kívül és a jelen Alapokmány rendelkezéseivel összhangban a Tanács:
a. az V. cikk 1.a.(i) és (ii) pontjában említett tevékenységek és program tekintetében:
i. az összes tagállam szavazattöbbségével jóváhagyja a tevékenységeket és a programot; az ezzel kapcsolatos határozatok csak olyan határozatokkal változtathatók meg, amelyeket az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével fogadnak el;
ii. az összes tagállam egyhangú döntésével meghatározza az Ügynökség rendelkezésére bocsátandó erőforrások szintjét az elkövetkezendő öt éves időszakra vonatkozóan;
iii. az összes tagállam egyhangú döntésével - az egyes ötéves időszakok harmadik évének végén és a helyzet felülvizsgálatát követően - meghatározza az Ügynökség rendelkezésére bocsátandó erőforrások szintjét az említett harmadik év végén kezdődő új ötéves időszakra vonatkozóan;
b. az V. cikk 1.a.(iii) és (iv) pontjában említett tevékenységek tekintetében:
i. meghatározza az Ügynökség által követendő stratégiát céljai megvalósítására vonatkozóan;
ii. az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadja a tagállamoknak címzett ajánlásokat;
c. az V. cikk 1.b. pontjában említett önkéntes programok tekintetében:
i. az összes tagállam szavazattöbbségével elfogadja az egyes programokat;
ii. végrehajtásuk során - megfelelő módon - meghatározza a programok elsőbbségi sorrendjét;
d. elfogadja az Ügynökség éves munkaterveit;
e. a költségvetés tekintetében a II. mellékletben meghatározott módon:
i. az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadja az Ügynökség éves általános költségvetését;
ii. a részt vevő államok kétharmados szavazattöbbségével elfogadja az egyes programok költségvetését;
f. az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadja a Pénzügyi Szabályzatot és az Ügynökség összes többi pénzügyi intézkedését;
g. ellenőrzi az V. cikk 1. pontjában említett kötelező és önkéntes tevékenységek kiadásait;
h. jóváhagyja és közzéteszi az Ügynökség auditált éves beszámolóját;
i. az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadja a Személyzeti Szabályzatot;
j. az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadja azokat a szabályokat, amelyek alapján az Ügynökség - békés céljait szem előtt tartva - felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamok területén kívülre vigye az Ügynökség tevékenysége keretében vagy az Ügynökség segítségével kifejlesztett technológiákat és termékeket;
k. a XXII. cikkel összhangban dönt az új tagállamok felvételéről;
l. dönt a XXIV. cikkel összhangban teendő intézkedésekről abban az esetben, ha valamelyik tagállam felmondja a jelen Alapokmányt, vagy a XVIII. cikk alapján megszűnik a tagsága;
m. megtesz minden más szükséges intézkedést az Ügynökség céljainak teljesítése érdekében, a jelen Alapokmány keretein belül.
6. a. Mindegyik tagállam egy szavazattal rendelkezik a Tanácsban. A tagállamok azonban nem rendelkeznek szavazati joggal olyan ügyekben, amelyek kizárólag olyan elfogadott programot érintenek, amelyben az adott tagállam nem vesz részt.
b. A tagállam nem rendelkezik szavazati joggal a Tanácsban, ha az V. cikkben említett összes tevékenység és program tekintetében, amelyekben az adott tagállam is részt vesz, az Ügynökséggel szembeni hozzájárulásának hátralékos összege meghaladja az adott pénzügyi évre vonatkozó hozzájárulásának megállapított összegét. Ezen túlmenően, ha a tagállamnak az V. cikk 1.a.(ii) pontjában vagy az V. cikk 1.b. pontjában említett bármelyik, a saját részvétele által is érintett programra vonatkozó hozzájárulásának hátralékos összege meghaladja az adott pénzügyi évben az adott programhoz való hozzájárulásának megállapított összegét, akkor a tagállam csak a szóban forgó programot érintően nem rendelkezik szavazati joggal a Tanácsban. Minden ilyen esetben a tagállam felhatalmazást kaphat a Tanácsban történő szavazásra, ha az összes tagállam kétharmados szavazattöbbséggel úgy véli, hogy a hozzájárulás befizetésének elmaradása az adott tagállamon kívül eső körülmények miatt következett be.
c. Bármelyik Tanácsülésen a határozatképességhez az összes tagállam többségéből érkező képviselők jelenléte szükséges.
d. Ha a jelen Alapokmány másképpen nem rendelkezik, a Tanács határozatait a képviselt és szavazó tagállamok egyszerű szavazattöbbségével hozzák meg.
e. Az ebben az Alapokmányban előírt egyhangúság vagy többség meghatározásakor nem vehető figyelembe az a tagállam, amely nem rendelkezik szavazati joggal.
7. A Tanács elfogadja saját eljárási szabályzatát.
8. a. A Tanács Tudományos Programbizottságot hoz létre, és ennek a Bizottságnak a hatáskörébe utalja azokat az ügyeket, amelyek az V. cikk 1.a.(ii) pontja szerinti kötelező tudományos programhoz kapcsolódnak. Felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy döntéseket hozzon a programmal kapcsolatban, azzal a feltétellel, hogy mindig a Tanács feladata az erőforrások szintjének a meghatározása és az éves költségvetés elfogadása. A Tudományos Programbizottság hatáskörét a Tanács határozza meg az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével és a jelen cikkel összhangban.
b. A Tanács más olyan alárendelt testületeket is létrehozhat, amelyek szükségesek lehetnek az Ügynökség céljainak megvalósításához. Az ilyen testületek létrehozását és hatáskörét, valamint azokat az eseteket, amelyekben az ilyen testületek döntési jogkörrel rendelkeznek, a Tanács határozza meg az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével.
c. Amikor egy alárendelt testület olyan kérdést vizsgál meg, amely kizárólag az V. cikk 1.b. pontjában említett valamelyik önkéntes programhoz kapcsolódik, az adott programban részt nem vevő államok nem rendelkeznek szavazati joggal, kivéve, ha az összes résztvevő állam másként határoz.
1. a. A Tanács az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével nevezi ki meghatározott időre a Főigazgatót, és ugyanezzel a többséggel szüntetheti meg a kinevezését.
b. A Főigazgató az Ügynökség vezérigazgatója és jogi képviselője. A Tanács által kiadott irányelveknek megfelelően a Főigazgató hozza meg az Ügynökség irányításához, programjainak végrehajtásához, stratégiájának megvalósításához és célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges összes intézkedést. Hatáskörrel rendelkezik az Ügynökség létesítményei felett. Az Ügynökség pénzügyi igazgatása tekintetében a II. melléklet rendelkezései szerint jár el. Éves beszámolót készít a Tanács számára, amely beszámoló kiadásra kerül. A Főigazgató javaslatokat nyújthat be a tevékenységekkel és a programokkal, valamint az Ügynökség célkitűzései teljesítésének biztosítására tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. Szavazati jog nélkül vesz részt az Ügynökség ülésein.
c. A Tanács az általa szükségesnek tartott időtartamra elhalaszthatja a Főigazgató kinevezését, akár a jelen Alapokmány hatálybalépésekor, akár a poszt későbbi megüresedése esetén. Ebben az esetben a Tanács olyan személyt nevez ki ennek a pozíciónak a betöltésére, aki a Tanács által meghatározandó jogkörrel és felelősséggel rendelkezik.
2. A Főigazgató munkáját az általa szükségesnek tartott tudományos, műszaki, igazgatási és irodai személyzet segíti, a Tanács által engedélyezett határokon belül.
3. a. A Tanács által meghatározott felsővezetőséget a Tanács nevezi ki és mentheti fel a Főigazgató ajánlása alapján. A Tanács által történő kinevezésekhez és felmentésekhez az összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége szükséges.
b. A személyzet többi tagját a Főigazgató nevezi ki és mentheti fel a Tanács felhatalmazása alapján.
c. A személyzet tagjainak kiválogatása képzettségük alapján történik, az álláshelyeknek a tagállamok állampolgárai közötti megfelelő elosztása figyelembevételével. A személyzet tagjainak kinevezése és felmentése a Személyzeti Szabályzattal összhangban történik.
d. Azok a tudósok, akik nem tagjai a személyzetnek és akik az Ügynökség létesítményeiben végeznek kutatómunkát, a Főigazgató felügyelete alá tartoznak, és a Tanács által elfogadott általános szabályok vonatkoznak rájuk.
4. A Főigazgató és a személyzet Ügynökséggel kapcsolatos felelőssége kizárólag nemzetközi jellegű. Feladataik ellátása során nem kérhetnek és nem kaphatnak utasításokat egyetlen kormánytól és az Ügynökségen kívüli egyetlen hatóságtól sem. Mindegyik tagállam tiszteletben tartja a Főigazgató és a személyzet felelősségének nemzetközi jellegét, és egyik tagállam sem próbálja meg befolyásolni őket feladataik ellátásában.
1. Mindegyik tagállam hozzájárul az V. cikk 1.a. pontjában említett tevékenységek és programok költségeihez, és a II. melléklettel összhangban az Ügynökség közös költségeihez a Tanács által az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével elfogadott hozzájárulási mérték szerint. A kulcs elfogadása vagy háromévente történik, a XI. cikk 5.a.(iii) pontjában említett felülvizsgálat időpontjában, vagy akkor, amikor a Tanács - az összes tagállam egyhangú szavazatával - új hozzájárulási mérték bevezetéséről dönt. A hozzájárulási mérték az egyes tagállamok átlagos nemzeti jövedelmén alapul azt az utolsó három évet figyelembe véve, amelyre statisztikai adatok állnak rendelkezésre. Mindazonáltal:
a. egyik tagállam sem köteles a Tanács által a költségek fedezésére megállapított hozzájárulások teljes összegének 25%-ánál nagyobb hozzájárulást fizetni;
b. egy adott tagállam különleges körülményeinek figyelembevételével a Tanács - az összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége alapján - dönthet az érintett tagállam hozzájárulásának meghatározott ideig hatályos csökkentéséről. Ez a helyzet különleges körülménynek számít a jelen rendelkezés alkalmazásakor például abban az esetben, ha a tagállam egy főre eső éves jövedelme kisebb, mint a Tanács által figyelembe vett összeg az ugyanazon szavazattöbbséggel meghozott döntésben.
2. Mindegyik tagállam hozzájárul az V. cikk 1.b. pontjában foglalt önkéntes programok költségeihez, kivéve ha hivatalosan bejelentette, hogy nem érdekelt az adott programban való részvételben, és ezért nem résztvevője a programnak. Hacsak az összes részt vevő állam másként nem dönt, egy adott program hozzájárulási mértéke az egyes részt vevő államok átlagos nemzeti jövedelmén alapszik azt az utolsó három évet figyelembe véve, amelyre statisztikai adatok állnak rendelkezésre. Ezt a hozzájárulási mértéket háromévente vizsgálják felül, vagy akkor, ha az 1. bekezdésnek megfelelően a Tanács új hozzájárulási mérték bevezetéséről dönt. Az említett hozzájárulási mérték alkalmazásakor azonban egyik részt vevő állam sem köteles az érintett programhoz való hozzájárulások teljes összegének 25%-ánál nagyobb hozzájárulást fizetni. Mindazonáltal az egyes részt vevő államok százalékos hozzájárulásának legalább az 1. bekezdés rendelkezéseiben meghatározott százalékos hozzájárulásának 25%-ával kell egyenlőnek lennie, kivéve, ha az összes részt vevő állam másként határoz a program elfogadásakor vagy a program végrehajtása során.
3. Az 1. és a 2. bekezdésben meghatározott hozzájárulási mérték megállapításához használandó statisztikai rendszernek azonosnak kell lennie, amelyet a Pénzügyi Szabályzatban határoznak meg.
4. a. Az az állam, amelyik nem volt részes fele az Európai Űrkutatási Szervezet létrehozásáról szóló Egyezménynek vagy a Hordozórakéták Fejlesztésére és Építésére alapított Európai Szervezet létrehozásáról szóló Egyezménynek, és amely a jelen Alapokmány részes felévé válik, a hozzájárulásain kívül egyszeri belépési díjat is köteles fizetni az Ügynökség vagyontárgyainak aktuális értéke tekintetében. Ennek az egyszeri belépési díjnak a nagyságát a Tanács határozza meg az összes tagállam kétharmados szavazattöbbségével.
b. Az a. albekezdés rendelkezései szerinti összegek a többi tagállam hozzájárulásának a csökkentésére használhatók fel, ha a Tanács nem határoz másként az összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége alapján.
5. A jelen cikk szerinti hozzájárulásokat a II. mellékletben foglaltak szerint kell befizetni.
6. A Tanács utasításai alapján a Főigazgató ajándékokat és örökségeket fogadhat el az Ügynökség részére, azzal a kikötéssel, hogy azok nem esnek olyan feltételek alá, amelyek összeegyeztethetetlenek az Ügynökség céljaival.
1. A Tanácsnak az összes tagállam egyhangú szavazatával hozott határozatai alapján az Ügynökség együttműködhet más nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel, valamint a tagsággal nem rendelkező országok kormányzataival, szervezeteivel és intézményeivel, és ennek értelmében megállapodásokat köthet velük.
2. Az ilyen együttműködés formája az lehet, hogy a tagsággal nem rendelkező országok vagy a nemzetközi szervezetek részt vesznek az V. cikk 1.a.(ii) pontjában és az V. cikk 1.b. pontjában említett egy vagy több programban. Az 1. bekezdés alapján meghozandó döntések értelmében az együttműködés részleteit minden esetben a Tanács határozza meg a kérdéses programban résztvevő államok kétharmados szavazattöbbsége alapján. Ezek a rendelkezések biztosíthatják azt, hogy egy tagsággal nem rendelkező ország szavazati joggal rendelkezzen a Tanácsban, ha az utóbbi megvizsgálja a kizárólag ahhoz a programhoz tartozó ügyet, amelyben az érintett ország részt vesz.
3. Az együttműködés formája olyan is lehet, hogy társult tagságot kap az a tagsággal nem rendelkező ország, amely vállalja, hogy az V. cikk 1.a.(i) pontjában foglalt jövőbeni projekteknek legalább az előkészítéséhez hozzájárul. A társult tagságra vonatkozó részletes intézkedéseket a Tanács határozza meg az összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége alapján.
1. Az Ügynökség jogi személynek minősül.
2. Az Ügynökség, a személyzet tagjai és a szakértők, valamint a tagállamok képviselői az I. mellékletben biztosított jogképességet, kiváltságokat és mentességeket élvezik.
3. Az Ügynökség székhelyével és a VI. cikknek megfelelően felállított létesítményekkel kapcsolatos megállapodásokat az Ügynökség köti meg azokkal a tagállamokkal, amelyeknek a területén a székhely és a létesítmények vannak.
1. A Tanács javaslatot tehet a tagállamoknak a jelen Alapokmány és annak I. melléklete módosítására. Azok a tagállamok, amelyek módosítást szeretnének javasolni, a Főigazgatót tájékoztatják erről a szándékukról. A Főigazgató legalább három hónappal a Tanács által történő megvitatás előtt tájékoztatja a tagállamokat az így bejelentett módosításokról.
2. A Tanács által javasolt módosítások harminc nappal azt követően lépnek hatályba, hogy Franciaország Kormánya az összes tagállamtól megkapta az elfogadásról szóló értesítést. Franciaország Kormánya értesíti az összes tagállamot a módosítások hatálybalépésének időpontjáról.
3. Az összes tagállam egyhangú szavazatával a Tanács a jelen Alapokmány bármelyik mellékletét is módosíthatja, azzal a feltétellel, hogy a módosítások nem kerülnek ellentmondásba az Egyezménnyel. Ezek a módosítások azon a napon lépnek hatályba, amelyet a Tanács határoz meg az összes tagállam egyhangú szavazatával. A Főigazgató tájékoztatja az összes tagállamot a módosításokról és a módosítások hatálybalépésének időpontjáról.
1. Két vagy több tagállam között, vagy valamelyik tagállam és az Ügynökség között a jelen Alapokmány vagy annak mellékletei vonatkozásában felmerülő vitás ügyeket, valamint az I. melléklet XXVI. cikkében említett vitás ügyeket, amelyek rendezése nem történik meg a Tanácsban vagy a Tanács révén, a vitás ügy bármelyik részes felének a kérésére döntőbíróság elé kell utalni.
2. A vitás ügy részes felei eltérő döntésének hiányában a döntőbírósági eljárás a jelen cikknek és az összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége alapján a Tanács által elfogadott kiegészítő szabályoknak megfelelően zajlik le.
3. A Döntőbíróság három tagból áll. A vita részes felei egy-egy döntőbírót neveznek ki; ez a két döntőbíró egy harmadik döntőbírót jelöl ki, aki a Döntőbíróság elnöke lesz. A 2. pontban említett kiegészítő szabályok határozzák meg a követendő eljárást, ha meghatározott időn belül nem történik meg a döntőbírók kinevezése.
4. A vitás ügyben részt nem vevő tagállamok vagy az Ügynökség - a Döntőbíróság hozzájárulásával - felszólalhat, ha a Döntőbíróság úgy véli, hogy komoly érdekük fűződik az ügy eldöntéséhez.
5. A Döntőbíróság meghatározza székhelyét és megállapítja saját eljárási szabályait.
6. A Döntőbíróság tagjainak többségi szavazatával hozza meg határozatát, akik nem tartózkodhatnak a szavazástól. A határozat végleges és kötelező érvényű a vitás ügy összes résztvevőjére nézve, és a határozattal szemben nem lehet fellebbezést benyújtani. A felek késedelem nélkül teljesítik a határozatot. A határozat értelmezésével vagy hatályával kapcsolatos vita esetén a Döntőbíróság a vitás ügy bármelyik résztvevőjének kérésére értelmezi a határozatot.
Az összes tagállam kétharmados szavazattöbbsége alapján a Tanács határozatával megszűnik annak a tagállamnak az Ügynökségben betöltött tagsága, amely nem teljesíti a jelen Alapokmány szerinti kötelezettségeit. Ebben az esetben a XXIV. cikk rendelkezései alkalmazandók.
A jelen Alapokmány hatálybalépésének napján az Ügynökség átveszi az Európai Űrkutatási Szervezet és a Hordozórakéták Fejlesztésére és Építésére létrehozott Európai Szervezet jogait és kötelezettségeit.
1. A jelen Alapokmány 1975. december 31-ig áll nyitva aláírásra azon államok számára, amelyek az Európai Űrkonferencia tagjai. A jelen Alapokmány mellékletei az Alapokmány szerves részét képezik.
2. A jelen Alapokmány megerősítése vagy elfogadása szükséges. A megerősítő vagy elfogadó okiratot Franciaország Kormányánál kell letétbe helyezni.
3. Az Alapokmány hatálybalépése után az aláíró államok a megerősítő vagy elfogadó okirat letétbe helyezéséig szavazati jog nélkül vehetnek részt az Ügynökség ülésein.
1. A jelen Alapokmány akkor lép hatályba, ha a következő államok, amelyek az Európai Űrkutatási Szervezet vagy a Hordozórakéták Fejlesztésére és Építésére létrehozott Európai Szervezet tagjai, aláírták azt, és megerősítő vagy elfogadó okirataikat letétbe helyezték Franciaország Kormányánál: a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Holland Királyság, Spanyolország, a Svéd Királyság, a Svájci Államszövetség és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság. A jelen Alapokmány hatálybalépését követően az azt megerősítő, elfogadó vagy az Alapokmányhoz csatlakozó államok esetében az Alapokmány azon a napon lép hatályba, amelyen az adott állam letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy csatlakozási okiratát.
2. A jelen Alapokmány hatálybalépésének napján megszűnik az Európai Űrkutatási Szervezet létrehozásáról szóló Egyezmény és a Hordozórakéták Fejlesztésére és Építésére alapított Európai Szervezet létrehozásáról szóló Egyezmény.
1. A jelen Alapokmány hatálybalépése után bármelyik állam csatlakozhat az Alapokmányhoz a Tanács döntését követően, amelyet az összes tagállam egyhangú szavazatával hoz meg.
2. A jelen Alapokmányhoz csatlakozni szándékozó állam értesíti a Főigazgatót, aki legalább három hónappal azelőtt tájékoztatja a tagállamokat a kérelemről, hogy a kérelmet döntéshozatal céljából a Tanács elé terjesztenék.
3. A csatlakozási okiratot Franciaország Kormányánál kell letétbe helyezni.
Franciaország Kormánya értesíti az összes aláíró és csatlakozó államot:
a. a megerősítő, az elfogadó vagy a csatlakozási okiratok letétbe helyezésének időpontjáról;
b. a jelen Alapokmány és a XVI. cikk 2. pontjában említett módosítások hatálybalépésének időpontjáról;
c. az Alapokmány valamelyik tagállam által történő felmondásáról.
1. Azt követően, hogy a jelen Alapokmány hat évig hatályban volt, bármelyik tagállam felmondhatja azt Franciaország Kormányának értesítésével, amely azután a többi államot és a Főigazgatót tájékoztatja. A felmondás annak a pénzügyi évnek a végén lép hatályba, amelyik azt az évet követi, amelyben értesítették a felmondásról Franciaország Kormányát. A felmondás hatálybalépése után az érintett állam továbbra is köteles teljesíteni a fizetési kötelezettségek ajánlattevő által visszaigazolt, az érintett országot terhelő részeit, amelyek azon költségvetéseken alapulnak, amelyekhez abban az évben hozzájárult, amelyben a felmondásról értesítette Franciaország Kormányát, és amelyek a korábbi költségvetéseken alapulnak.
2. Az Alapokmányt felmondó tagállam kártalanítja az Ügynökséget a területén bekövetkező vagyonvesztéssel kapcsolatban, kivéve, ha külön megállapodást köt az Ügynökséggel a vagyontárgy Ügynökség által történő további használatára, vagy az Ügynökség bizonyos tevékenységeinek az adott állam területén történő folytatására. Az ilyen külön megállapodások különösen azt határozzák meg, milyen mértékben és milyen feltételekkel alkalmazandók a továbbiakban a jelen Alapokmány rendelkezései a felmondás hatálybalépése után, az adott vagyontárgy további használata és a tevékenységek folytatása tekintetében.
3. Az Alapokmányt felmondó tagállam és az Ügynökség közösen határozza meg az adott állam által teljesítendő kiegészítő kötelezettségeket.
4. Az érintett állam megtartja azokat a jogait, amelyeket a felmondás hatálybalépésének napjáig szerzett.
1. Az Ügynökség feloszlik, ha tagállamainak száma öt alá csökken. Az Ügynökség bármikor feloszlatható a tagállamok megállapodása alapján.
2. Az Ügynökség feloszlása esetén a Tanács egy felszámoló hatóságot nevez ki, amely tárgyalásokat folytat azokkal az államokkal, amelyek területén az Ügynökség székhelye és létesítményei a feloszlás időpontjában találhatóak. A felszámolás céljából megmarad az Ügynökség jogi személyisége.
3. A többletösszeget szét kell osztani azon államok között, amelyek a feloszlás időpontjában az Ügynökség tagjai voltak, mégpedig azon hozzájárulásaik arányában, amelyeket attól az időponttól tettek, amelytől a jelen Alapokmány részes feleivé váltak. Hiány esetén a hiányt ugyanezek az államok fedezik az aktuális pénzügyi évre megállapított hozzájárulásaik arányában.
A jelen Alapokmány hatálybalépése után Franciaország Kormánya nyilvántartásba veteti az Alapokmányt az ENSZ Titkárságán, az ENSZ Alapokmánya 102. cikkének megfelelően.
Az Ügynökség jogi személynek minősül. Az Ügynökség szerződéseket köthet, ingó vagyontárgyakat és ingatlanokat vásárolhat és adhat el, továbbá jogi eljárások részese lehet.
Az Ügynökség épületei és helyiségei sérthetetlenségét biztosítani kell a XXII. és a XXIII. cikkek betartása mellett.
Az Ügynökség irattára sérthetetlen.
1. Az Ügynökség mentességet élvez a bíráskodás és a végrehajtás alól, kivéve:
a. ha a Tanács határozata alapján egy konkrét esetben kifejezetten lemondott az ilyen mentességről; a Tanács feladata, hogy minden olyan esetben lemondjon a mentességről, amelyben a mentesség igénybevétele akadályozná a bíráskodás folyamatát, és a mentességről való lemondás az Ügynökség érdekeinek sérelme nélkül tehető meg;
b. harmadik fél által indított polgári per esetén olyan baleset folytán bekövetkező kár vonatkozásában, amelyet az Ügynökséghez tartozó vagy az Ügynökség megbízásából üzemeltetett gépjármű idézett elő, vagy az ilyen jármű részvételével bekövetkező közlekedési szabálysértés esetén;
c. a XXV. cikk vagy a XXVI. cikk szerinti döntőbírósági határozat végrehajtása tekintetében;
d. bírói szervek határozata alapján az Ügynökségtől a személyzet tagjainak járó fizetések és javadalmazások letiltása esetén.
2. Az Ügynökség vagyontárgyai és eszközei - bárhol is helyezkednek el - mentesülnek a rekvirálás, a lefoglalás, a kisajátítás és az elkobzás minden formája alól. Az Ügynökség vagyontárgyai és eszközei mentesülnek továbbá a közigazgatási vagy az ideiglenes bírósági kényszerintézkedések alól, kivéve, ha az ideiglenesen szükségessé válhat az Ügynökséghez tartozó vagy az Ügynökség megbízásából üzemeltetett gépjárműveket érintő balesetek megelőzésével vagy kivizsgálásával kapcsolatban.
1. Hivatalos tevékenysége keretein belül az Ügynökség, az Ügynökség vagyontárgyai és jövedelmei mentesülnek a közvetlen adók alól.
2. Ha az Ügynökség részéről vagy megbízásából nagy értékű vásárlásokra vagy szolgáltatásokra kerül sor, amelyek szorosan az Ügynökség hivatalos tevékenységéhez szükségesek, és ha az ilyen vásárlások vagy szolgáltatások ára adókat vagy illetékeket tartalmaz, akkor - hacsak lehet - megfelelő intézkedéseket kell tenniük a tagállamoknak arra, hogy mentességet adjanak az ilyen adók vagy illetékek megfizetése alól, vagy gondoskodjanak azok visszatérítéséről.
Az Ügynökség által vagy az Ügynökség megbízásából importált vagy exportált áruk, amelyek szorosan az ügynökség hivatalos tevékenységének gyakorlásához szükségesek, mentesülnek a behozatali és a kiviteli vámok és adók alól, valamint az összes behozatali vagy kiviteli tilalom és korlátozás alól.
1. Az V. és a VI. cikk alkalmazásában az Ügynökség hivatalos tevékenysége magában foglalja igazgatási tevékenységeit is, ideértve a szociális biztonsági rendszerrel kapcsolatos műveleteit, az űrkutatás, a technológia és az űralkalmazások területén vállalt tevékenységeit, az Ügynökség Alapokmányban meghatározott célkitűzéseinek elérése során.
2. Azt, hogy az Alapokmány V. cikkének 2. bekezdése és IX. cikke alapján végzett kutatás és technológia, illetve tevékenységek más alkalmazásai milyen mértékben tekinthetők az Ügynökség hivatalos tevékenységének, minden esetben a Tanács dönti el az érintett tagállamok illetékes hatóságaival folyatott konzultációt követően.
3. Az V. és a VI. cikk rendelkezései nem alkalmazandók azokra az adókra és illetékekre, amelyek közműszolgáltatási díjaknak minősülnek.
Az V. és a VI. cikk tekintetében nem adható mentesség olyan vásárolt vagy importált áruk vagy szolgáltatások esetében, amelyek az Ügynökség személyzete tagjainak személyes hasznát szolgálják.
1. Az V. cikk alapján vásárolt áruk vagy a VI. cikk alapján importált áruk nem adhatók el vagy nem adhatók tovább, kivéve azokat az eseteket, amelyek összhangban vannak a mentességet adó tagállamok által meghatározott feltételekkel.
2. Az áruknak és a szolgáltatásoknak az Ügynökség székhelye és létesítményei közötti, valamint különböző létesítményei közötti átadása, vagy az Ügynökség valamelyik programjának a végrehajtása céljából az Ügynökség létesítményei és a tagországok nemzeti intézményei közötti átadása mindenféle díjaktól és korlátozásoktól mentes; a tagállamok szükség esetén minden ésszerű intézkedést megtesznek, hogy mentességet adjanak az ilyen díjak megfizetése alól, biztosítsák azok visszatérítését, vagy megszüntessék az adott korlátozásokat.
Az Ügynökség által vagy az Ügynökség részére elküldött kiadványok és más tájékoztató anyagok terjesztése semmilyen módon nem korlátozható.
Az Ügynökség bármilyen anyagi eszközt, valutát, készpénzt vagy értékpapírt átvehet és birtokában tarthat; szabadon rendelkezhet felettük az Alapokmányban foglalt bármilyen célra, és a kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges mértékben bármilyen pénznemben vezethet számlákat.
1. Hivatalos kommunikációja és valamennyi dokumentumának terjesztése tekintetében az Ügynökség ugyanolyan kedvező bánásmódban részesül, mint amilyenben az egyes tagállamok a többi nemzetközi szervezetet részesítik.
2. Az Ügynökség hivatalos közleményei semmilyen kommunikációs eszközzel sem cenzúrázhatóak.
A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy elősegítsék az Ügynökség személyzete tagjainak a területükre történő belépését, ott-tartózkodását és az onnan történő távozását.
1. Feladataik ellátása során, valamint az ülések helyére történő utazásuk és az onnan történő elutazásuk alatt a tagállamok képviselői az alábbi kiváltságokat és mentességeket élvezik:
a. mentesség a letartóztatás és a fogvatartás alól, valamint személyes poggyászuk lefoglalása alól;
b. mentesség a bíráskodás alól, küldetésük befejezését követően is, olyan cselekményeik tekintetében (ideértve kimondott vagy leírt szavaikat is), amelyeket feladataik ellátása során fejtettek ki; ez a mentesség azonban nem alkalmazható valamely tagállam valamely képviselője által elkövetett közlekedési szabálysértés esetén, valamint a hozzá tartozó vagy az általa vezetett gépjárművel okozott károk esetén;
c. sérthetetlenség valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk tekintetében;
d. kódok használatának a joga, és különleges futárral vagy lepecsételt csomagban kézbesített dokumentumok vagy levelek átvételének joga;
e. mentesség saját maguk és házastársaik részére a belépést korlátozó összes intézkedés alól, valamint a külföldiek nyilvántartásba vételi formaságai alól;
f. a valuta- és a devizaellenőrzés tekintetében ugyanazok a kedvezmények, amelyeket a külföldi kormányok képviselői kapnak ideiglenes hivatalos kiküldetéseik során;
g. személyes poggyászaik tekintetében ugyanazok a vámkedvezmények, amelyeket a diplomáciai képviselők kapnak.
2. A kiváltságokat és a mentességeket nem a személyes előnyök eléréséért kapják a tagállamok képviselői, hanem azért, hogy teljes függetlenséget élvezzenek az Ügynökséggel kapcsolatos feladataik ellátása során. Következésképpen a tagállamok feladata, hogy lemondjanak egy adott képviselő mentességéről, ha a mentesség fenntartása akadályozná a bíráskodás folyamatát, és a mentességről azoknak a céloknak a sérelme nélkül lehet lemondani, amelyek érdekében a mentességet nyújtották.
A XVI. cikkben biztosított kiváltságokon és mentességeken kívül az Ügynökség Főigazgatója, vagy ha ez a hivatal nincs betöltve, akkor a helyére kinevezett személy azokat a kiváltságokat és mentességeket élvezi, amelyekre a hasonló beosztású diplomáciai képviselők is jogosultak.
Az Ügynökség személyzetének tagjai:
a. az Ügynökség szolgálatából történő kilépésük után is mentességben részesülnek a bíráskodás alól olyan cselekményeik tekintetében (ideértve kimondott vagy leírt szavaikat is), amelyeket feladataik ellátása során fejtettek ki; ez a mentesség azonban nem alkalmazható az Ügynökség személyzetének a tagja által elkövetett közlekedési szabálysértés esetén, valamint a tulajdonában álló vagy az általa vezetett gépjárművel okozott károk esetén;
b. mentesülnek a katonai szolgálattal kapcsolatos minden kötelezettségük alól;
c. sérthetetlenséget élveznek valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk tekintetében;
d. ugyanolyan kedvezményeket élveznek a bevándorlást korlátozó és a külföldiek nyilvántartásba vételét szabályozó minden intézkedés alóli mentesség tekintetében, mint amilyeneket a nemzetközi szervezetek személyzetének tagjai általában kapnak, és a háztartásukat alkotó valamennyi családtagjuk ugyanezeket a kedvezményeket élvezi;
e. ugyanazokat a kiváltságokat élvezik a devizaszabályok tekintetében, mint amilyeneket a nemzetközi szervezetek személyzetének tagjai általában kapnak;
f. nemzetközi válságok esetén ugyanolyan kedvezményeket élveznek a hazatérés tekintetében, mint amilyeneket a diplomáciai képviselők, és a háztartásukban élő családtagjaik ugyanezeket a kedvezményeket élvezik;
g. jogukban áll, hogy vámmentesen vigyék be bútoraikat és személyi ingóságaikat szolgálati helyüknek az érintett tagállamban első alkalommal történő elfoglalásakor, és feladataiknak az adott tagállamban történő befejezésekor vámmentesen vihetik ki bútoraikat és személyi ingóságaikat, mindkét esetben azon feltételeknek megfelelően, amelyeket az a tagállam tart szükségesnek, amelynek a területén ezt a jogot gyakorolják.
A XVI. cikkben említett személyzetbe nem tartozó szakértők - az Ügynökséggel kapcsolatos feladataik ellátása vagy az Ügynökség részére teljesített kiküldetéseik során - az alábbi kiváltságokat és mentességeket élvezik, olyan mértékben, amilyenben azok szükségesek feladataik ellátásához, ideértve a feladataik ellátása érdekében tett utazásaik alatt és az ilyen kiküldetések során:
a. mentesség a bíráskodás alól olyan cselekményeik tekintetében (ideértve kimondott vagy leírt szavaikat is), amelyeket feladataik ellátása során fejtettek ki, kivéve a szakértő által elkövetett közlekedési szabálysértés esetét, valamint a tulajdonában álló vagy az általa vezetett gépjárművel okozott károk esetét; a szakértők az Ügynökségnél történő foglalkoztatásuk megszűnése után is élvezik ezt a mentességet;
b. sérthetetlenség valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk tekintetében;
c. ugyanazok a kedvezmények a pénzügyi és devizaszabályok, és személyes poggyászuk vonatkozásában, amilyeneket a külföldi kormányok tisztségviselői kapnak ideiglenes hivatalos kiküldetéseik során.
1. A Tanács által meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően a Főigazgató és az Ügynökség személyzetének tagjai - az Ügynökség javára - adót fizetnek az Ügynökség által juttatott fizetésük és javadalmazásuk után. Ezek a fizetések és javadalmazások mentesek a nemzeti jövedelemadó alól, de a tagállamok fenntartják a jogot ezeknek a fizetéseknek és javadalmazásoknak a figyelembevételére a más forrásokból származó jövedelmekre alkalmazandó adózási összeg értékelése céljából.
2. Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az Ügynökség által a korábbi Főigazgatók vagy személyzettagok részére fizetett évjáradékokra és nyugdíjakra.
A XVI. és a XVIII. cikk a személyzet mindazon tagjaira vonatkozik, akikre az Ügynökség Személyzeti Szabályzata érvényes. A Tanács dönt a szakértők azon kategóriáiról, amelyekre a XVII. cikk vonatkozik. Időről időre közölni kell a tagállamokkal azon tagok és szakértők nevét, beosztását és címét, akikre a jelen cikk vonatkozik.
Saját szociális biztonsági rendszer létrehozása esetén a Főigazgató és a személyzet tagjai mentesülnek a kötelező nemzeti társadalombiztosítási hozzájárulások alól, a XXVIII. cikkel összhangban a tagállamokkal kötött megállapodások alapján.
1. Az ebben a mellékletben biztosított kiváltságokat és mentességeket nem a személyes előnyök kihasználása érdekében kapja a Főigazgató, a személyzet tagjai és a szakértők. Kizárólag azért kapják a kiváltságokat és a mentességeket, hogy minden körülmények között biztosított legyen az Ügynökség akadálytalan működése, illetve a kiváltságokban és a mentességekben részesült személyek teljes függetlensége.
2. A Főigazgató feladata, hogy lemondjon bizonyos mentességekről mindazokban az esetekben, amelyekben a mentesség fenntartása akadályozná a bíráskodás folyamatát, és a mentességről az Ügynökség érdekeinek sérelme nélkül lehet lemondani. A Főigazgató esetében a Tanács rendelkezik illetékességgel a mentességről való lemondás tekintetében.
1. Az Ügynökség mindig együttműködik a tagállamok illetékes hatóságaival a bíráskodás elősegítése, a rendőrségi szabályok, a robbanó- és a gyúlékony anyagok kezelésével, a közegészségüggyel, a munkavédelemmel kapcsolatos szabályok vagy más hasonló nemzeti jogszabályok betartásának biztosítása, továbbá az ebben a mellékletben meghatározott előjogokkal, mentességekkel és kedvezményekkel való visszaélés megakadályozása érdekében.
2. Az 1. bekezdésben említett együttműködésre vonatkozó eljárás a XXVIII. cikkben említett kiegészítő megállapodásokban határozható meg.
Mindegyik tagállam fenntartja a jogot a biztonságának érdekeit szolgáló összes óvintézkedés megtételére.
Egyik tagállam sem köteles megadni a XIV. cikkben, a XV. cikkben, a XVI. cikk b., e. és g. pontjában és a XVII. cikk c. pontjában említett kiváltságokat és mentességeket azon saját állampolgárai vagy személyei részére, akik az adott tagállamban a feladataik vállalásának pillanatában az adott tagállam állandó lakosai.
1. A Személyzeti Szabályzattal összhangban megkötött szerződésektől eltérő írásbeli szerződések megkötésekor az Ügynökség gondoskodik a döntőbíráskodásról. A döntőbíráskodási kikötés vagy az annak érdekében megkötött speciális döntőbírósági megállapodás határozza meg az alkalmazandó jogot és a döntőbírósági eljárás szerinti országot. A döntőbírósági eljárás ennek az országnak a döntőbírósági eljárásával azonos.
2. A döntőbírósági határozat végrehajtását annak az országnak a hatályos előírásai szabályozzák, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.
Bármelyik tagállam bármilyen olyan vitás ügyet beterjeszthet az Alapokmány XVII. cikkében említett nemzetközi Döntőbíróság elé, amely
a. az Ügynökség által okozott kárból ered;
b. az Ügynökség más, nem szerződéses felelősségét rejti magában;
c. a Főigazgatóját, a személyzet valamelyik tagját vagy az Ügynökség valamelyik szakértőjét érinti, és amelyben az érintett személy bíráskodás alóli mentességet kérhet a XV. cikk, a XVI. cikk a. pontja vagy a XVII. cikk a. pontja alapján, ha erről a mentességről nem mondtak le a XXI. cikk értelmében. Az olyan viták esetében, amelyeknél a XVI. cikk a. pontja vagy a XVII. cikk a. pontja alapján a bíráskodás alóli mentességi igény merül fel, az Ügynökség felelőssége az ilyen döntőbíráskodásnál azon személyek felelősségének a helyébe lép, akiket ezek a cikkek említenek meg.
Az Ügynökség megfelelő intézkedéseket tesz az Ügynökség és a Főigazgató, a személyzet tagjai vagy a szakértők között felmerülő vitás kérdések megnyugtató rendezésére szolgálati körülményeik tekintetében.
A Tanács határozata alapján az Ügynökség egy vagy több tagállammal kiegészítő megállapodásokat köthet a jelen melléklet rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az adott állam vagy államok tekintetében, és más intézkedéseket is tehet az Ügynökség hatékony működésének biztosítása és érdekeinek védelme céljából.
Az Ügynökség pénzügyi irányítása az Alapokmány II. cikkében foglalt célokat szolgálja és támogatja a Tanács által jóváhagyott hosszú távú európai űrpolitika végrehajtását. Az Ügynökség nemzetközileg elismert számviteli szabványokat alkalmaz és követi a megbízható pénzügyi irányítás, gazdaságosság és hatékonyság elveit erőforrásai tervezése és az azokkal való gazdálkodás terén, az átláthatósági, elszámoltathatósági és a közpénzek felhasználására, a megfizethetőségre és a méltányosságra vonatkozó elveket a Tagállamok erőforrásainak felhasználása során. A pénzügyi rendszer az Ügynökség tevékenységének és programjainak több éven átnyúló jellegét tükrözi. Hatékony belső ellenőrzés és független audit alatt áll.
A pénzügyi tervezés, költségvetés és számvitel, beleértve a Tagállamok hozzájárulásának nyilvántartását is, euróban történik, amely egyben a jelentések és a tranzakciók pénzneme is.
Az Ügynökség pénzügyi éve január elsején kezdődik és az azt követő december harmincegyedikével ér véget.
1. A Főigazgató az Ügynökség erőforrásainak leghatékonyabb felhasználását segítő tervezési eszközöket állít fel, hogy biztosítsa a program végrehajtásának folyamatosságát és az azokhoz szükséges tagállami finanszírozás biztosításának előkészítését. Az ilyen tervek egyebek mellett az alábbiakat foglalják magukba:
- tízéves hosszú távú terv, amely tartalmazza valamennyi jóváhagyott és tervezett programot és tevékenységet, a becsült pénzügyi hozzájárulással és a kiadásokkal együtt.
- a tevékenységekre és programokra vonatkozó Tagállami kötelezettségeken és az egyéb támogató intézményekkel kötött megállapodásokon alapuló éves és több évre kiterjedő költségterveket; ezek a tervek lefedik az Alapokmány I. cikkének 3. bekezdésében és XIII. cikkének 1. bekezdésében foglalt költségeket is.
2. A fenti terveket évente felülvizsgálják és megküldik a Tanácsnak vagy az általa kijelölt alárendelt szervnek, megfelelő időben a költségvetés jóváhagyása érdekében, vagy bármikor, amennyiben az szükséges, összhangban a Pénzügyi Rendelkezésekkel.
1. Az Ügynökség éves költségvetése biztosítja a Tagállamok és az egyéb támogató intézmények számára az évenkénti eszközt, amely alapján mindinkább meg tudnak felelni több évre vonatkozó kötelezettségeiknek miközben biztosítják az Ügynökség jóváhagyott programjainak és tevékenységének folyamatos végrehajtását. Ez képezi a hozzájárulások teljesítésére a Tagállamok felé intézett felkérések kötelező erejű alapját.
2. Minden költséget (beleértve a közös infrastruktúra használatának alapköltségeit), amely nem kapcsolódik valamely tevékenységhez vagy programhoz az Alapokmány V. cikkének 1. bekezdése alapján, így különösen az Alapokmány V. cikkének 2. bekezdésében és IX. cikkében foglaltak, a kérelmező fél visel, a Tanács erre vonatkozó eltérő tartalmú határozata hiányában.
3. A Főigazgató megfelelő számviteli és jelentéstételi eljárásokat állít fel a Tagállamok és az egyéb finanszírozó intézmények felé, hogy biztosítható legyen az átláthatóság és nyomon követhető legyen a vonatkozó tevékenységekben és programokban a támogatási állapotuk.
1. A Főigazgató a fenti II. cikk 2. bekezdésében említett tervek alapján elkészíti és megküldi a Tanácsnak az alábbi költségvetés-tervezeteket, amely tartalmazza a támogatási igényeket a következő év vonatkozásában:
a. az általános költségvetés tervezete az Alapokmány V. cikke 1. bekezdésének a. pontja szerinti kötelező tevékenységekkel kapcsolatban;
b. az általános költségvetést kísérő, a Pénzügyi Rendelkezések szerinti költségvetés tervezetek, amennyiben készül olyan;
c. az Alapokmány V. cikk 1. bekezdés b. pontja szerinti önkéntes programok költségvetésének tervezetei.
2. Valamely adott év költségvetése az azt megelőző pénzügyi év vége előtt kerül megküldésre jóváhagyás céljából a Tanácsnak. A költségvetés felülvizsgálatának módjait és a költségvetésnek a pénzügyi év kezdete előtti el nem fogadása esetén alkalmazandó átmeneti intézkedéseket a Pénzügyi Rendelkezések tartalmazzák.
3. Az egyéb intézmények által finanszírozott programokról és tevékenységekről külön költségvetés készül a Tanácsnak.
Az Ügynökség Tagállamoktól rendelkezésre álló pénzügyi forrásait a Főigazgató mint általános kincstárnok kezeli. A kamatot az egyes Tagállamok számára kell jóváírni, összhangban a Pénzügyi Rendelkezésekben foglaltakkal.
1. Az Ügynökség tevékenységeihez és műveleteihez kapcsolódó fő pénzügyi nyilvántartást az Ügynökség pénzügyi és költségszámítási rendszere alkotja. Ez támogatja az Ügynökség erőforrásainak hatékony irányítását és ellenőrzését a pénzügyi tranzakciók pontos és időszerű feljegyzésén és a költségek beazonosításán és mérésén keresztül.
2. Az Ügynökség pénzügyi számviteli rendszere általánosan elfogadott számviteli elveket követ és éves pénzügyi jelentései nyilvánosságra hozatalakor alkalmazza a közszféra számvitelére vonatkozó nemzetközi szabványokat.
3. A Főigazgató biztosítja, hogy a számviteli nyilvántartás megbízható és teljes nyilvántartást alkosson az Ügynökség éves pénzügyi teljesítményéről és hűen tükrözze pénzügyi helyzetét a pénzügyi év végén.
4. A Főigazgató minden év október 31-éig megküldi a Tanácsnak elfogadásra és jóváhagyásra az előző év auditált zárszámadását.
1. Az Alapokmány V. cikke szerinti tevékenységek és programok finanszírozását a Tagállamoknak az Alapokmány XIII. cikke szerint megállapított hozzájárulásaiból kell fedezni.
2. Amikor egy Állam csatlakozik az Alapokmányhoz, annak XXII. cikke szerint, a többi Tagállam hozzájárulását újraszámolják. Új hozzájárulási mértéket számítanak ki, amely a Tanács által meghatározott napon lép hatályba, és amely azoknak az éveknek a nemzeti jövedelmi statisztikáin alapul, amelyeket a meglévő hozzájárulási mérték megállapításakor használtak.
3. A hozzájárulások alapjául szolgáló megállapodásokat, amelyek biztosítják az Ügynökség működésének megfelelő finanszírozását, a Pénzügyi Rendelkezésekben kell meghatározni.
4. A Főigazgató tájékoztatja a Tagállamokat a hozzájárulásuk összegéről és a fizetés határidejéről.
A Főigazgató átfogó belső ellenőrzési rendszert alkalmaz a teljesítmény és a célkitűzések teljesítésének nyomon követésére, a műveletek gazdaságosságának, hatásfokának és hatékonyságának elemzésére és szabályosságuk, valamint az alkalmazandó szabályoknak és rendeleteknek való megfelelésük igazolására.
1. Az Ügynökség beszámolóit, pénzügyi nyilatkozatait és pénzügyi irányítását független Audit Bizottság ellenőrzi. A Tanács a Tagállamok kétharmadának támogatásával kiválasztja azokat a Tagállamokat, amelyek pártatlan rotációs alapon felkérést kapnak auditorok jelölésére, lehetőség szerint saját, tapasztalt rendelkező auditoraik közül, hogy ebben a Bizottságban szolgálatot tegyenek. Az Audit Bizottság egyik tagja megbízatásának utolsó előtti évében ellátja az Elnöki teendőket.
2. Az audit célja annak igazolása és tanúsítása, hogy az éves pénzügyi nyilatkozatok összhangban vannak az Ügynökség könyvelésével és nyilvántartásaival, és hogy azok törvényesek és helyesek. Minden pénzügyi év végét követően a Bizottság jelentést készít, amelyet tagjai többségének támogatásával fogad el és ezt követően megküld a Tanácsnak. A Bizottság jelentést készít az Ügynökség pénzügyi erőforrásainak kezeléséről is.
3. Az Audit Bizottság emellett ellát minden, a Pénzügyi Rendelkezések szerint rábízott feladatot és bármikor hozzáférhet a számviteli könyveléshez és nyilvántartásokhoz, amelyeket az audit elvégzésének teljesítéséhez szükségesnek lát. A minősített adatokhoz való hozzáférés az alkalmazandó szabályok és rendeletek alapján történik.
A jelen II. Melléklet és az Alapokmány egyéb érintett rendelkezései végrehajtásának részletes szabályait a Pénzügyi Rendelkezések tartalmazzák, amelyeket a Tanács fogad el.
1. Ha valamely állam javaslatot tesz az Alapokmány V. cikkének 1.b. pontjában említett önkéntes program végrehajtására, akkor a Tanács Elnöke tanulmányozás céljából az összes tagállammal közli a javaslatot.
2. Miután az Alapokmány XI. cikkének 5.c.(i) pontjával összhangban a Tanács elfogadta az önkéntes program Ügynökség keretein belül történő végrehajtását, akkor azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívánnak részt venni az adott programban, három hónapon belül hivatalosan be kell jelenteniük, hogy nem érdekeltek a programban való részvételben; a részt vevő államok Nyilatkozatot fogalmaznak meg, amely a III. cikk 1. pontjának megfelelőn tartalmazza kötelezettségvállalásukat a következők vonatkozásában:
a. a program fázisai;
b. a program végrehajtásának feltételei, beleértve az ütemezést, az indikatív pénzügyi keretösszeget és a program fázisaival kapcsolatos al-keretösszegeket, valamint a program irányításával és végrehajtásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket;
c. az Alapokmány XIII. cikkének 2. pontjával összhangban meghatározott hozzájárulások mértéke;
d. az első pénzügyi kötelezettségvállalás időtartama és összege.
3. A Nyilatkozatot továbbítani kell a Tanácshoz tájékoztatás céljából, valamint a végrehajtási szabályok tervezetét jóváhagyás céljából.
4. Ha egy részt vevő állam a Nyilatkozatban foglalt határidőn belül nem tudja elfogadni a Nyilatkozatban meghatározott rendelkezéseket és a végrehajtási szabályokat, akkor megszűnik részt vevő állam lenni. A későbbiekben más tagállamok is részt vevő államokká válhatnak a jelen rendelkezések elfogadásával és a részt vevő államokkal együtt meghatározandó feltételekkel összhangban.
1. A programot az Alapokmány rendelkezéseivel, és ha az Alapokmány melléklete vagy a végrehajtási szabályok másként nem rendelkeznek, az Ügynökség hatályos szabályaival és eljárásaival összhangban kell végrehajtani. A Tanács határozatait a jelen melléklettel és a végrehajtási szabályokkal összhangban kell meghozni. Az ebben a mellékletben vagy a végrehajtási szabályokban foglalt konkrét rendelkezések be nem tartása esetén az Alapokmányban meghatározott szavazási szabályok és a Tanács eljárási szabályai alkalmazandók.
2. Egy új fázis megkezdésére vonatkozó határozatokat az összes részt vevő állam kétharmados szavazattöbbsége alapján kell meghozni, azzal a feltétellel, hogy ez a szavazattöbbség a programhoz való hozzájárulásoknak legalább a kétharmadát képviseli. Ha nem lehet határozatot hozni egy új fázis megkezdéséről, akkor az adott programot folytatni kívánó résztvevő államok konzultációt folytatnak egymással, és meghatározzák a program folytatásával kapcsolatos intézkedéseket. Mindezekről megfelelő módon tájékoztatják a Tanácsot, amely meghozza a szükséges intézkedéseket.
1. Ha a program a projekt definiálási fázisát is tartalmazza, akkor a részt vevő államok a fázis végén újraértékelik a program költségeit. Ha az újraértékelés azt mutatja, hogy a költségtúllépés meghaladja az I. cikkben említett indikatív pénzügyi keretösszeg 20%-át, akkor bármelyik részt vevő állam visszaléphet a programtól. Mindazonáltal a programot folytatni kívánó részt vevő államok konzultációt folytatnak egymással, és meghatározzák a program folytatásával kapcsolatos intézkedéseket. Mindezekről megfelelő módon tájékoztatják a Tanácsot, amely meghozza a szükséges intézkedéseket.
2. A Nyilatkozatban meghatározottak szerint az egyes fázisok során a Tanács - az összes résztvevő állam kétharmados szavazattöbbsége alapján - elfogadja az éves költségvetéseket a vonatkozó pénzügyi keretösszegen vagy al-keretösszegeken belül.
3. A Tanács olyan eljárást határoz meg, amely árszintváltozások esetén lehetővé teszi a pénzügyi keretösszeg vagy al-keretösszegek felülvizsgálatát.
4. Ha a pénzügyi keretösszeget vagy egy pénzügyi al-keretösszeget az 1. és a 3. pontban említett okoktól eltérő okok miatt kell felülvizsgálni, akkor a részt vevő államok az alábbi eljárást alkalmazzák:
a. Egyik részt vevő állam sem léphet vissza a programtól, kivéve, ha az összesített költségtúllépés nagyobb, mint az eredeti pénzügyi keretösszeg 20%-a vagy az 1. pontban meghatározott eljárással összhangban meghatározott, átdolgozott keretösszeg 20%-a.
b. Ha az összesített költségtúllépés nagyobb, mint a vonatkozó pénzügyi keretösszeg 20%-a, akkor bármelyik részt vevő állam visszaléphet a programtól. Azok az államok, amelyek ennek ellenére folytatni kívánják a programot, konzultációt folytatnak egymással, meghatározzák a program folytatásával kapcsolatos intézkedéseket, és erről megfelelő módon tájékoztatják a Tanácsot, amely megteszi a szükséges intézkedéseket.
A részt vevő tagállamok nevében eljáró Ügynökség lesz a program keretében előállított műholdak, űrrendszerek és más eszközök, valamint a program végrehajtásához beszerzett eszközök és berendezések tulajdonosa. Az esetleges tulajdonjog-átruházásról a Tanács határoz.
1. Az Alapokmány valamely tagállam részéről történő felmondása azzal jár, hogy az adott tagállam kilép mindazokból a programokból, amelyekben részt vesz. Az Alapokmány XXIV. cikke vonatkozik az ezekből a programokból eredő jogokra és kötelezettségekre.
2. A programok II. cikk 2. pont szerinti abbahagyása, illetve a programokból a III. cikk 1. pontja és a III. cikk 4.b. pontja szerint történő kilépés azon a napon lép hatályba, amelyen a Tanács megkapja a fenti cikkekben felsorolt információkat.
3. Az a részt vevő állam, amely úgy határoz, hogy nem folytatja a II. cikk 2. pontja szerint a programot, vagy a III. cikk 1. pontja és a III. cikk 4.b. pontja szerint kilép a programból, a kilépés hatálybalépésének időpontjáig tartja meg a részt vevő államok által szerzett jogokat. Ezt követően nem keletkeznek további jogok vagy kötelezettségek annak a programnak a hátralévő részéből, amelyben az adott ország már nem vesz részt. Az érintett ország továbbra is köteles teljesíteni a fizetési kötelezettség ajánlattevő által visszaigazolt, az érintett országot terhelő részét a folyó és az előző költségvetési évekre vonatkozó költségvetés alapján, illetve azzal a programfázissal kapcsolatban, amelynek végrehajtása folyamatban van. A részt vevő államok azonban egyhangúlag egyetérthetnek közös nyilatkozat formájában azzal, hogy az az ország, amely úgy dönt, hogy nem folytat egy programot vagy kilép egy programból, a program eredeti keretösszegének vagy al-keretösszegének a teljes részét köteles finanszírozni.
1. A részt vevő államok a program hozzájárulásainak legalább kétharmadát képviselő összes résztvevő állam kétharmados szavazattöbbsége alapján dönthetnek egy program beszüntetéséről.
2. Az Ügynökség a végrehajtási szabályoknak megfelelően értesíti a részt vevő államokat a program befejezéséről; az értesítés átvételekor ezek a végrehajtási szabályok hatályukat vesztik.
A nemzeti programok nemzetközivé tételének elvi célja az, hogy az Ügynökség keretein belül mindegyik tagállam lehetővé tegye, hogy más tagállamok is részt vehessenek azokban az új, polgári űrprojektekben, amelyeket az illető tagállam akár egyedül, akár egy másik tagállammal együttműködve megvalósítani szándékozik. Ezt figyelembe véve:
a. mindegyik tagállam tájékoztatja az Ügynökség Főigazgatóját az ilyen projektekről, azok B. fázisának (projekt definiálási fázisának) kezdete előtt;
b. egy adott projektben való részvételre vonatkozó javaslat ütemezésének és tartalmának lehetővé kell tennie a többi tagállam számára, hogy jelentős részt vállaljanak az adott munkából; megfelelő időben kell jelezni az Ügynökség részére azokat az okokat, amelyek ezt megvalósíthatatlanná teszik, valamint azokat a feltételeket, amelyeket a kezdeményező tagállam meg kíván határozni a munkák más tagállamok részére történő kijelölésekor;
c. a kezdeményező tagállam érthetővé teszi a projekt technikai irányításához javasolt intézkedéseket, és megjelöli azok indokait;
d. a kezdeményező tagállam minden erőfeszítést megtesz, hogy befogadjon minden indokolt választ az elért megállapodás szerint, a projekttel kapcsolatos döntések által igényelt határidőn belül, költségszinten, illetve a költségek és a munkák megosztásának módja tekintetében; a kezdeményező tagállam ezt követően a III. mellékletnek megfelelően hivatalos javaslatot nyújt be arra, hogy hol történjék meg a projekt végrehajtása az említett melléklet feltételeivel összhangban;
e. egy programnak az Ügynökség keretén belül történő végrehajtása nem zárható ki csupán azért, mert a projekt nem vonzott magához más tagállamokat olyan mértékben, mint amilyet a kezdeményező ország eredetileg javasolt.
A tagállamok minden erőfeszítést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a tagsággal nem rendelkező országokkal együtt vállalt kétoldalú és sokoldalú űrprojektek ne sértsék az Ügynökség tudományos, gazdasági vagy ipari célkitűzéseit. Ezért a tagállamok:
a. tájékoztatják az Ügynökséget az ilyen projektekről, amennyiben úgy ítélik meg, hogy ez lehetséges a projektek megsértése nélkül;
b. megvitatják a többi tagállammal az így bejelentett projekteket, azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsenek a szélesebb részvételre. Ha lehetségesnek bizonyul a szélesebb részvétel, akkor az I. cikk b-e. pontjában foglalt eljárásokat kell alkalmazni.
1. Az Alapokmány VII. cikkében említett iparpolitika megvalósítása során a Főigazgató a jelen melléklet rendelkezéseivel és a Tanács irányelveivel összhangban jár el.
2. A Tanács vizsgálat alatt tartja az ipari potenciált és az ipari szerkezetet az Ügynökség tevékenységével kapcsolatban, különös tekintettel:
a. az ipar általános szerkezetére és az ipari csoportosulásokra;
b. az iparban kívánatos szakosodás mértékére és az annak elérését szolgáló módszerekre;
c. a vonatkozó nemzeti iparpolitikák koordinálására;
d. más nemzetközi szervek vonatkozó iparpolitikáival való kölcsönhatásra;
e. az ipari gyártáskapacitás és a potenciális piacok közötti kapcsolatra;
f. az iparral fennálló kapcsolatok szervezésére, az Ügynökség iparpolitikájának figyelemmel kísérése és adott esetben annak alkalmazása céljából.
1. A szerződések megkötésekor az Ügynökség előnyben részesíti a tagállamok iparát és szervezeteit. Az Alapokmány V. cikkének 1.b. pontja által érintett önkéntes programokon belül azonban megfelelő módon elsőbbséget kell biztosítani a résztvevő országok iparának és szervezeteinek.
2. A Tanács határozza meg, hogy mikor és milyen mértékben térhet el az Ügynökség a fenti elsőbbségi kikötéstől.
3. Azt a kérdést, hogy egy vállalkozás valamelyik tagállamhoz tartozónak tekintendő-e, az alábbi kritériumok figyelembevételével kell tisztázni: a vállalkozás bejegyzett székhelyének, döntéshozó központjainak és kutatóközpontjainak, illetve a munka elvégzésére szolgáló terület helye. Kétség esetén a Tanács határozza meg, hogy egy vállalkozás valamelyik tagállamhoz tartozónak tekintendő-e vagy sem.
1. A szerződéskötési tevékenység korai szakaszában és a pályázati felhívások kiküldése előtt a Főigazgató a Tanács által történő jóváhagyás céljából benyújtja javaslatát a követendő beszerzési politika vonatkozásában, bármely olyan szerződés esetében, amely:
a. becsült értéke az iparpolitikai szabályokban meghatározott, a munka természetétől függő határértékek fölött van, vagy
b. a Főigazgató véleménye szerint nem megfelelően érintett az iparpolitikára vonatkozó szabályok vagy a Tanács által megállapított kiegészítő irányelvek által, vagy összeütközésbe kerülhet ezekkel a szabályokkal vagy irányelvekkel.
2. Az 1.b. pontban említett kiegészítő irányelveket időről időre a Tanács határozza meg, ha hasznosnak tartja azokat azon területek megkülönböztetése céljából, amelyeken az 1. pont értelmében előzetes beterjesztés szükséges.
3. Az Ügynökség szerződéseit közvetlenül a Főigazgató ítéli oda a Tanácsra történő további hivatkozás nélkül, az alábbi esetek kivételével:
a. ha a beérkezett ajánlatok értékelése olyan vállalkozó kiválasztására tesz javaslatot, amely ellentétes lenne az 1. pont feltételei szerint a Tanács által kiadott előzetes utasításokkal vagy az I. cikk 2. pontja szerint a Tanács vizsgálatai eredményeképpen elfogadott iparpolitikáról szóló általános irányelvekkel; ekkor a Főigazgató döntéshozatal céljából a Tanács elé terjeszti az ügyet, ismertetve azt, hogy miért tartja szükségesnek az eltérést, és jelezve azt is, hogy a Tanács egy másik határozata technikai, operatív vagy egyéb szempontból alkalmas alternatíva lenne-e;
b. ha a Tanács konkrét okok miatt úgy határozott, hogy a szerződés odaítélése előtt vizsgálatot végez.
4. A Főigazgató - a későbbiekben meghatározandó rendszeres időközönként - jelentést tesz a Tanácsnak az előző időszakban odaítélt szerződésekről és a következő időszakra tervezett szerződéskötési tevékenységről azért, hogy a Tanács figyelemmel kísérhesse az Ügynökség iparpolitikájának megvalósítását.
Az Ügynökség összes szerződésének földrajzi megoszlását az alábbi általános előírások szabályozzák:
1. Egy tagállam teljes megtérülési együtthatója a saját szerződéseinek az összes tagállam részére odaítélt összes szerződés teljes értékének százalékos hányada és a teljes százalékos hozzájárulása közötti arány. A teljes megtérülési arány kiszámításakor azonban nem kell figyelembe venni azokat a szerződéseket, amelyeket a tagállamok olyan programban kötöttek vagy olyan programhoz járultak hozzá, amelyet
a. az Alapokmány VIII. cikke alapján vállaltak az Európai Űrkutatási Szervezet létrehozására, feltéve, hogy az érintett megállapodások tartalmaznak erre vonatkozó rendelkezéseket, vagy az összes részt vevő ország azt követően egyhangúan egyetért vele;
b. a jelen Alapokmány V. cikkének 1.b. pontja alapján vállaltak, feltéve, hogy az összes eredeti résztvevő állam egyhangúlag egyetért vele.
2. A megtérülési együtthatók kiszámítása céljából súlyozó tényezőket kell alkalmazni a szerződések értékére, technológiai jelentőségük alapján. Ezeket a súlyozó tényezőket a Tanács határozza meg. Egyetlen jelentős értékű szerződésen belül több súlyozó tényező is alkalmazható.
3. Az Ügynökség által adott szerződések megoszlásának ideális körülmények között azt kell eredményeznie, hogy mindegyik országban a teljes megtérülési együttható 1 legyen.
4. A megtérülési együtthatót negyedévente kell kiszámítani és halmozódva kell kimutatni az 5. pontban említett hivatalos vizsgálatok céljából.
5. A szerződések földrajzi megoszlásának hivatalos vizsgálatait ötévente, míg az időközi vizsgálatot a harmadik év vége előtt kell elvégezni.
6. A helyzet hivatalos vizsgálatai között a szerződések megoszlásának olyannak kell lennie, hogy az egyes hivatalos vizsgálatok időpontjában az egyes tagállamok halmozott teljes megtérülési együtthatója ne térjen el lényegesen az ideális értéktől. Az egyes hivatalos vizsgálatok időpontjában a Tanács felülvizsgálhatja a halmozott megtérülési együttható következő időszakra vonatkozó alsó határértékét, azzal a feltétellel, hogy az soha nem lehet kisebb, mint 0,8.
7. Külön értékeléseket kell készíteni a Tanács által meghatározandó különböző szerződéskategóriákra vonatkozó megtérülési együtthatókról, különös tekintettel a megelőlegezett kutatási és fejlesztési szerződésekre és a projektekhez kapcsolódó technológiai szerződésekre. A Főigazgató a Tanáccsal vitatja meg ezeket az értékeléseket a későbbiekben meghatározandó rendszeres időközönként, különösen az időközi vizsgálat során, abból a célból, hogy meghatározzák a kiegyensúlyozatlanságok kiküszöböléséhez szükséges intézkedéseket.
Ha két hivatalos vizsgálat között olyan trendet azonosítanak, amely azt jelzi, hogy bármelyik tagállam teljes megtérülési együtthatója valószínűleg kisebb lesz a IV. cikk 6. pontja szerint meghatározott alsó határértéknél, akkor a Főigazgató javaslatokat nyújt be a Tanácshoz, amelyek esetében a helyzet orvoslásának szükségessége elsőbbséget élvez az Ügynökség szerződések odaítélését szabályozó előírásaival szemben.
Minden olyan, iparpolitikai alapon hozott döntéshez, amely azzal a hatással jár, hogy egy tagállam egy konkrét vállalatát vagy szervezetét kizárják egy adott területen az Ügynökség szerződéseiért folytatott versenyből, az adott tagállam egyetértése szükséges.
A FENTIEK TANÚSÁGÁUL az alulírott, hivatalos felhatalmazással rendelkező meghatalmazottak aláírásukkal látták el a jelen Alapokmányt.
KELT Párizsban, 1975. május 30-án, német, angol, spanyol, francia, olasz, holland és svéd nyelven, amelyek mindegyike egyformán hiteles, egy eredeti példányban, amelyet Franciaország Kormányának irattárában helyeznek letétbe, és Franciaország Kormánya továbbítja a hitelesített példányokat az összes aláíró és csatlakozó állam részére. A jelen Alapokmánynak az Ügynökség tagállamai más hivatalos nyelvein készült szövegeit az összes tagállam egyhangú határozatával hitelesítik. Ezeket a szövegeket a Francia Kormány irattárában helyezik letétbe, amely továbbítja a hitelesített példányokat az összes aláíró és csatlakozó állam részére.”
4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § az Alapokmány XXI. cikk 1. bekezdés második mondatában meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) Az Alapokmány, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját - annak ismertté válását követően - a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről, valamint az Európai Űrügynökség Tanácsában és egyéb szervezeteiben Magyarország képviseletéről az űrkutatásért felelős miniszter gondoskodik.
