(3) Az állatotthon létesítése iránti bejelentéshez - a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően - mellékelni kell az állatotthon működési szabályzatát.”
63. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha családtámogatással összefüggő elsőfokú eljárásban
a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,
b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,
c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja
kérdését szakkérdésként kell vizsgálni, az ügyintézési határidő negyven nap.
(3) Az uniós rendeletek alapján lefolytatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai irányadók.”
64. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 30. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi)
„b) aki rendelkezik e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel, valamint a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti vagyoni biztosítékkal,”
(2) A Ttv. 30. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi)
„d) akivel szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és”
65. § A Ttv. 21. § (5) bekezdésében az „az elhunyt közeli hozzátartozói” szövegrész helyébe az „az elhunytnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személyek” szöveg lép.
66. § Hatályát veszti a Ttv.
a) 30. § (4) és (6) bekezdése;
b) 36. § (1) bekezdésében az „, urna” szövegrész.
67. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő ai) alponttal egészül ki:
[Az engedély-nyilvántartás tartalmazza
a) a járművezető]
„ah) közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait,
ai) „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára és érvényességi idejére vonatkozó adatokat, továbbá”
(2) A Kknyt. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedély-nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, a lakcím-azonosító adatok, valamint a „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” adatai kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(3) A Kknyt. 9. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból)
„b) legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amely alkalmasságát a települési önkormányzat jegyzője igazolja,”
(feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.)
(4) A Kknyt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti telephely alatt a legfeljebb 10 járművet üzemeltető üzemben tartó által a külön jogszabályban megnevezett tárolóhely is értendő.”
(5) A Kknyt. 14. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartót értesíti:)
„e) a közlekedési hatóság elektronikus úton
ea) a járművezetőnek a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó adatairól,
eb) az engedélynek a 8. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott adatairól,
ec) a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során, továbbá a jármű-honosítási eljárásban megállapított, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és g) pontjában meghatározott adatairól,
ed) a „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” sorszámáról, kategóriájáról, kiadásának dátumáról és érvényességi idejéről;”
(6) A Kknyt. 19. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„c) a közlekedési hatóság a 9/A-9/C. §-ban meghatározott nyilvántartási adatok kivételével
ca) a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési és vizsgáztatási feladatai ellátásához a 8. §-ban meghatározott adatokat,
cb) a jármű műszaki adatainak és alkalmasságának megállapításával kapcsolatos feladataik ellátásához a 9. §-ban meghatározott adatokat.”
(7) A Kknyt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A nyilvántartó a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és nyilvánosságra hozhatja, valamint az adatokat
a) a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon,
b) egyéb esetekben személyazonosításra alkalmatlan módon
statisztikai célra továbbíthatja.
(2) A 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül a jármű gyártmánya, típusa, színe, a 9. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok, a forgalomból kivont állapot ténye, valamint a körözés ténye az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül elektronikus úton is lekérdezhető.”
68. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kikötő létesítésével, fennmaradásával, továbbá az úszólétesítmény építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával, valamint a komp- és révátkelőhely létesítésével és fennmaradásával, üzemben tartásával kapcsolatos ügyekben az ügyintézési határidő 30 nap.”
69. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
a) 26/A. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdései,
b) 26/B. § (4)-(5) bekezdése, és a (6) bekezdésben az „A hatósági ellenőrzés céljából a hajózási hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e.” szövegrész.
70. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Mnmktv.) 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/B. § (1) Ha jogszabály az élelmiszerlánc felügyeletért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületen, növényvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az olyan személy igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik az élelmiszerlánc felügyeletért felelős miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni - az igazságügyi szakértő kivételével - köteles a Kamarának a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A Kamara által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
71. § Az Mnmktv.
a) 39. § (5) bekezdés b) pontjában az „engedély kiadásának” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg,
b) 39. § (5) bekezdés d) pontjában az „engedélyért” szövegrész helyébe a „bejelentésért” szöveg
lép.
72. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151/A. § (3) bekezdésében az „Az (1) és” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép.
73. § Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151/A. § (1) bekezdése.
74. § Hatályát veszti az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény
a) 5. § (2) bekezdésében a „, továbbá az sem, aki az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem igazolja, vagy az 5/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem kéri annak igazolását, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt”,
b) 5/A. és 5/B. §-a.
75. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton beérkezett utánképzési igazolás alapján, az igazolás kiállításának napján nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.”
76. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (4) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg lép.
77. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § Az ügyintézési határidő kulturális javak védetté nyilvánítása vagy védettségének megszüntetése iránti eljárásban hetven nap.”
78. § Hatályát veszti a Kötv. 61/J. § (5) bekezdésében az „E határidő - indokolt esetben - egyszer harminc nappal meghosszabbítható.” szövegrész.
79. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 9. § (1) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg lép.
(2) Az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény 15. §-ának az Etv.
a) 9. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a „két hónapon” szövegrész helyett a „negyvenöt napon” szöveggel, a „három hónapon belül” szövegrész helyett a „két hónapon belül” szöveggel,
b) 9. § (5) bekezdését módosító rendelkezése a „két hónapon” szövegrész helyett a „negyvenöt napon” szöveggel,
c) 9. § (6) bekezdését módosító rendelkezése az „egy hónapon” szövegrész helyett a „huszonegy napon” szöveggel
lép hatályba.
80. § Nem lép hatályba az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény 15. §-ának az Etv. 9. § (8) bekezdését megállapító rendelkezése.
81. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. §-a és 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a - cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló - természetes személyt, aki
a) felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzést elvégezte,
c) büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek
a) létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és
b) van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt: alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel.
(3) A bejelentő a névjegyzékbe történő felvételért díjat köteles fizetni.
(4) A természetes személy a miniszter rendeletében meghatározott módon köteles igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította.
(5) Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe.
5/A. § Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a miniszter a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.”
82. § A Kvtv.
a) „A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem” című alcíme címében a „kérelem” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg,
b) 8. § (1) bekezdésében a „felvételi kérelmet” szövegrész helyébe a „felvétel iránti bejelentést” szöveg,
c) 8. § (2) bekezdésében a „kérelemnek” szövegrész helyébe a „bejelentésnek” szöveg, a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „bejelentéshez” szöveg
lép.
83. § Hatályát veszti a Kvtv. 8. § (3) és (6) bekezdése.
84. § (1) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) 31/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2017. december 31-ig összhangba kell hozni.”
(2) Az OTrT. 31/B. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:)
„a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, és 10. §-a előírásainak alkalmazásával, valamint az Országos Szerkezeti Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletében nem szereplő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az Országos Szerkezeti Terv által meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,”
85. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti adóigazolvány bemutatásával egyenértékű, ha - a technikai feltételek megléte esetén - a magánszemély az adóazonosító számát a tárolóelemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan igazolja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tárolóelem azt tartalmazza.”
(2) Az Art. 54. § (7) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
„i) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervet, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott fennálló köztartozás, illetve annak az előírt határidőben történő meg nem fizetése, mint méltatlansági eset, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés vizsgálatához szükséges körben;”
(3) Az Art. 146. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (fővárosi kerületi) hivatal megkeresése alapján az adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében az illetékes állami adóhatóság jár el.”
(4) Az Art. 175. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a nyilvántartásba vétel és az abból való törlés feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, a bejelentési eljárásért, valamint a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kérelmének elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, továbbá a nyilvántartásba vettek kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat azzal, hogy az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye.”
(5) Az Art. 175/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„175/A. § (1) Aki adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását vezető szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
(2) Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki
a) büntetlen előéletű,
b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
c) rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet - az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően - akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel.”
(6) Az Art. 175/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„175/E. § (1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását.”
86. § Az Art. 175/D. §
a) (1) bekezdésében az „engedély megadására” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételre” szöveg,
b) (2) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 nap” szöveg,
c) (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „21 napon” szöveg
d) (4) bekezdésében az „az engedély megadásával” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba vétellel” szöveg,
e) (6) bekezdésében az „Az engedély kiadásával, visszavonásával” szövegrész helyébe az „A nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel” szöveg
lép.
87. § Hatályát veszti az Art.
a) 52. § (7) bekezdés l) pontja,
b) 175. § (17a) bekezdése és
c) 175/B. §-a.
88. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) § Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
89. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
a) 24. § (9) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harmincöt napon” szöveg,
b) 37. § (4) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg,
c) 82. § (5) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg
lép.
90. § Hatályát veszti a Jöt. 43. § (1) bekezdésében az „A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem tárgyában harminc napon belül dönt.” szövegrész.
91. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
92. § A szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XCVIII. törvény 4. §-ának a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 7. §-át módosító rendelkezése a „90 nap” szövegrész helyett a „70 nap” szöveggel lép hatályba.
93. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvénynek (a továbbiakban: Ftv.) „A hatósági engedélyezés szabályai” alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § A 3. § szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
94. § Hatályát veszti az Ftv.
a) 3/A. § (3) bekezdése,
b) 3/A. (5) bekezdésében és a 3/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „(3) és” szövegrész,
c) 3/C. § (4) és (6) bekezdése,
d) 18/D. § (3) bekezdése.
95. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetekben a belföldi jogsegély iránti megkeresést kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján lehet megküldeni.
(10) A hatóságok az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a belföldi jogsegély során kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján tartanak kapcsolatot egymással.”
96. § (1) A Ket. 29. §-a a következő (1b)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha
a) a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott,
b) nincs ellenérdekű ügyfél és
c) az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot.
(1c) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1b) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 71/A. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőben az ott meghatározott valamely döntést hoz.”
(2) A Ket. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A hatóság mellőzheti az eljárás megindításáról szóló értesítést azon eljárásokban, amelyekben a kérelmezett jog gyakorlásáról is rendelkező 71/A. § szerinti függő hatályú döntés meghozatalának van helye.”
97. § A Ket. 31. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)
„l) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére.”
98. § A Ket. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti.”
99. § (1) A Ket. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hatóság a sommás eljárásban az (5) bekezdésben meghatározott időpontot követően a határozatot azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés közléséről.”
(2) A Ket. 33. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:)
„l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.”
(3) A Ket. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg.”
100. § A Ket. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - legfeljebb negyvenöt napos határidővel hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.”
101. § A Ket. 71. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt,)
„a) az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye,”
102. § A Ket. a következő 71/A. §-sal egészül ki:
„71/A. § (1) A kérelemre indult eljárásban a hatóság - az e §-ban meghatározottak szerint - a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.
(2) A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy
a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni;
b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól;
c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.
(3) A (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni
a) a hatósági bizonyítvány kiállítására,
b) a hatósági igazolvány kiállítására,
c) a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra,
d) azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni, valamint
e) ha törvény ekként rendelkezik.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.
(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati határidő a közlés és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését követő napon kezdődik.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést mellőzi a hatóság, ha
a) az eljárás megindításától számított nyolc napon belül
aa) érdemben dönt,
ab) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
ac) az eljárást megszünteti,
ad) az eljárást felfüggeszti vagy függőben tartja, vagy
ae) nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul;
vagy
b) a hatósági eljárás ügyintézési határideje legalább
ba) két hónap, vagy
bb) hatvan nap.
(7) A függő hatályú döntés tartalmazza legalább a 72. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da) és dg) alpontjában, e) pont ef)-eg) alpontjában, f)-g) pontjában foglaltakat, valamint a (4) bekezdés szerinti időpontot naptári dátum szerint meghatározva.
(8) A függő hatályú döntés jogerőre emelkedéséről a hatóság értesíti a felügyeleti szervét, valamint akikkel a döntést közölte, és intézkedik a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg megfizetése, valamint a kérelmező által az eljárásért, valamint a szakhatósági eljárásért megfizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, továbbá az általa előlegezett eljárási költség visszatérítése iránt.
(9) A függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei - ide nem értve e § rendelkezéseit - fennállnak-e.”
103. § A Ket. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített és a sommás eljárást lezáró - kérelemnek helyt adó - döntésből mellőzhető az indokolás.”
104. § A Ket. 98. § (1)-(1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet.
(1a) A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.”
105. § A Ket. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.”
106. § A Ket. 140. § (2) bekezdés f)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a Ket. 140. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A végrehajtást fel kell függeszteni, ha)
„f) a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elő, kivéve, ha az ügyfél korábbi, ilyen tárgyú kérelmét a hatóság jogerősen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény engedélyezését jogszabály kizárja,
g) azt jogszabály elrendeli, valamint
h) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezte és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.”
107. § A Ket. 171/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ahol - a Kormány szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló rendelete kivételével - jogszabály
a) központi elektronikus szolgáltató rendszert említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások együttesét vagy az adott szövegkörnyezetben hivatkozott szolgáltatást,
b) ügyfélkaput vagy hivatali kaput említ, ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak, valamennyi a Kormány rendeletében meghatározott, a Kormány által kötelezően nyújtott azonosítási és biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, továbbá
c) ügyfél tárhelyét, vagy bármely megfogalmazásban tárhelyére történő információ-elhelyezést említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással történő kézbesítést
kell érteni.”
108. § A Ket.
a) 26. § (5) bekezdés b) pontjában a „nyolc” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,
b) 51. § (2) bekezdésében az „ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre” szövegrész helyébe az „ügyfelet nyilatkozattételre” szöveg,
c) 59. § (7) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,
d) 93. § (4) bekezdésében a „törvény vagy kormányrendelet” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,
e) 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „legalább húsznapos” szövegrész helyébe a „megfelelő” szöveg,
lép.
109. § Hatályát veszti a Ket.
a) 26. § (5) bekezdés d) pontja;
b) 26. § (6) bekezdése;
c) 32. § (2)-(4) és (6)-(7) bekezdése;
d) 33. § (1) bekezdésében a „vagy kormányrendelet” szövegrész;
e) 33. § (7) és (9) bekezdése;
f) 33/A. § (4) bekezdése;
g) 79. § (3) bekezdése.
110. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 9. § (1) bekezdésében a „negyven napon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép.
111. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fogadó szervezet az írásba foglalt önkéntes szerződést annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.”
(2) A Köt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(1) A fogadó szervezet - az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében - nyilvántartást vezet azokról az önkéntesekről, akikkel a megkötött önkéntes szerződést nem foglalták írásba. A nyilvántartás tartalmazza
a) az önkéntes természetes személyazonosító adatait, valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, az állampolgárságát,
b) az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,
c) kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott önkéntes esetén a törvényes képviselő természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
d) a 6. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottakat,
e) a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját, valamint
f) azt az időpontot, amikor a jogviszony hatálya megszűnik.”
112. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer tv.) 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A klinikai vizsgálat engedélyének jogerőre emelkedését követően módosított vizsgálati terv tekintetében az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága a módosítási kérelemről annak kézhezvételétől számított harminc napon belül állást foglal. Ha a lényeges módosítás a szakhatóság állásfoglalás nélkül eldönthető vagy gyógyszerminőségi jellegű, annak engedélyezéséről az engedélyező a szakhatósági állásfoglalás kikérése nélkül, saját hatáskörében dönt.”
(2) A Gyógyszer tv. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki.
„(3a) A (3) bekezdés szerinti eljárásokban az ügyintézési határidő 30 nap.”
(3) A Gyógyszer tv. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
113. § Hatályát veszti a Gyógyszer tv.
a) 4. § (11) bekezdésében az „A bejelentés alapján indult eljárás során az ügyintézési határidő egy ízben legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható.” szövegrész,
b) 15. §(6)-(7) bekezdése,
c) 17/B. § (8) bekezdésében az „, amelyet az eljáró hatóság vezetője annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat” szövegrész.
114. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(2) A Httv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel hatósági bizonyítvánnyal igazolja, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére a 2. §-ban meghatározott engedély kiadását követően kerül sor.”
115. § A Httv. 3. § (6) bekezdésében a „hatvan nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg lép.
116. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a kérelmező igazolja.”
(2) Az Szvmt. 5/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a bejelentést tevő igazolja.”
(3) Az Szvmt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Igazolványt - kérelmére - az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kaphat, aki nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, továbbá a magánnyomozói tevékenység végzéséhez legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az igazolvány kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll.”
117. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló szándékot a vállalkozás köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi tevékenység végzésére csak az a vállalkozás jogosult,
a) amely vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) amelynek nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása.”
(2) A Kertv. 6/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/D. § Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság részére történő a szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően folytatható.”
(3) A Kertv. 6/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékot a kereskedelmi hatóság részére kell bejelenteni.”
(4) A Kertv. 6/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/G. § A kereskedelmi hatóság
a) a kereskedőkről,
b) a működési engedéllyel rendelkező és a bejelentett üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról,
c) a bejelentett bevásárlóközpontokról és helyi termelői piacokról, valamint az engedélyezett vásárokról és piacokról,
d) az idegenvezetői tevékenységet folytatókról,
e) a lovas szolgáltató tevékenységet folytatókról,
f) a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
g) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
h) a bejelentett utazásszervezőkről és az utazásközvetítőkről
nyilvántartást vezet.”
118. § A Kertv.
a) 12. § (1) bekezdés f) pontjában az „engedély kiadásának” szövegrész helyébe a „bejelentésnek” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogosító engedély kiadásának” szövegrész helyébe a „vonatkozó bejelentés” szöveg,
c) 12. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogosító engedély kiadásának” szövegrész helyébe a „vonatkozó bejelentés” szöveg
lép.
119. § Hatályát veszti a Kertv.
a) 6/F. § (2) bekezdés c) pontjában a „vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása” szövegrész és a
b) 6/F. § (4)-(6) bekezdése.
120. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet és vasúti társaság jogosult, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: vasútszakmai oktató). Vasútszakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.”
(2) A Vkt. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik)
„c) a képzési tevékenység folytatására irányuló bejelentések nyilvántartásba vétele, az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak ellenőrzése, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,”
(3) A Vkt. 81. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Ha a közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések megsértését állapítja meg,]
„a) a képzési tevékenységet vagy az időszakos oktatásra vonatkozó regisztrációt
aa) teljes egészében, vagy
ab) egyes munkakörökre vonatkozóan, vagy
ac) egyes képzési helyek vonatkozásában
felfüggesztheti, megtilthatja vagy visszavonhatja,”
121. § A Vkt.
a) 80/A. § (3) bekezdésében a
aa) „három hónap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg,
ab) „hat hónap” szövegrész helyébe a „négy hónap” szöveg,
ac) „harminc nap” szövegrész helyébe a „huszonegy nap” szöveg,
b) 80/E. § (1) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg,
c) 80/E. § (2) bekezdés a) pontjában a „négy hónap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg,
d) 80/E. § (2) bekezdés b) pontjában a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg
lép.
122. § Hatályát veszti a Vkt.
a) 9. § (2)-(4) bekezdése,
b) 36. § (4)-(6) bekezdése.
123. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. A szövetkezet, európai szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását nem kell bejelenteni.”
124. § Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
a) 3. § (6) bekezdése,
b) 5. §-ában az „, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat” szövegrész.
125. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a törvény)
„b) az ügyintézési határidő negyvenöt nap.”
126. § Hatályát veszti az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5) bekezdésében az „a törvény” szövegrész.
127. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 32/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az egészségbiztosítási szerv e § szerinti eljárásokban 90 napon belül dönt.”
128. § A Gyftv.
a) 48. § (1) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „huszonegy napon belül” szöveg,
b) 53. § (5) bekezdésében a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „21 napon belül” szöveg
lép.
129. § Hatályát veszti a Gyftv.
a) 20. § (11) bekezdésében az „, amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható”,
b) 43. § (4) bekezdésében az „Indokolt esetben ez a határidő egy ízben további hatvan nappal meghosszabbítható.”
szövegrész.
130. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
131. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
a) 4. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg,
b) 7. § (7) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg
lép.
132. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 70. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(5) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan, az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi tartózkodási jogosultsága vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ, amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggesztheti.
(6) Ha az eljáró hatóság döntésével szemben e törvény alapján fellebbezésnek van helye és a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.”
133. § Az Szmtv.
a) 22. § (4) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg,
b) 24. § (3) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg
lép.
134. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 35. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet
a) az első fokon eljáró hatóság hetven,
b) a másodfokon eljáró hatóság harminc
napon belül bírálja el.
(7) A nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását
a) az elsőfokú eljárásban harminc,
b) a másodfokú eljárásban húsz
napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít.”
(2) A Harmtv. 38. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az EK letelepedési engedély iránti kérelmet
a) az első fokon eljáró hatóság hetven,
b) a másodfokon eljáró hatóság harminc
napon belül bírálja el.
(9) Az EK letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását
a) az elsőfokú eljárásban harminc,
b) a másodfokú eljárásban húsz,
napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít.”
(3) A Harmtv. 78. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hontalanság elismerésére irányuló kérelem tárgyában az eljáró hatóság negyvenöt napon belül dönt.”
(4) A Harmtv. 88. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(5) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan, a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodási jogosultsága vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ, amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggesztheti.
(6) Ha az eljáró hatóság döntésével szemben e törvény alapján fellebbezésnek van helye és a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.”
135. § A Harmtv. 29/A. § (5) bekezdésében a „kilencven napon belül” szövegrész helyébe a „hetven napon belül” szöveg lép.
136. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH eljárási törvény) 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő negyvenöt napon belül hozza meg.”
137. § Az MVH eljárási törvény
a) 41. § (1) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg,
b) 55. § (3) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg, a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg,
c) 55. § (4) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg,
d) 68. § (7) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „negyvenöt” szöveg,
e) 76. § (3) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg
lép.
138. § Hatályát veszti az MVH eljárási törvény 55. § (12) bekezdése.
139. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az ügyfél a kamarai hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen a kamara elnökségéhez fellebbezhet.
(2) A fellebbezési eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap.”
140. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Mentv.) 46. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(46. § A menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban nincs helye)
„g) sommás eljárásnak.”
(2) A Mentv. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
141. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a következő 7a. és 7b. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„7a. Elektromos gépjármű: elektromos erőátviteli rendszerrel felszerelt gépjármű, amelynek meghajtása elsődlegesen villamos motorral történik és a motor a villamos energiát külsőleg újratölthető belső elektromos energiatároló rendszerből nyeri;
7b. Elektromos gépjármű töltése: az elektromos gépjármű energiatárolójának
a) töltése céljából villamos energia értékesítése vagy az energiatároló cseréje az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas töltőállomáson az elektromos gépjármű üzemeltetője vagy használója részére,
b) töltése a lakossági fogyasztó saját mért felhasználói berendezésén keresztül, amely tevékenység nem irányul gazdasági haszonszerzésre,
c) töltése a nem lakossági felhasználó saját mért felhasználói berendezésén keresztül, ha a tevékenység nem irányul haszonszerzésre,
d) töltése céljából villamos energia értékesítése a felhasználó mért magánvezetékére csatlakozó, az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő töltésére alkalmas töltőállomáson keresztül;”
(2) A Vet. 3. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„50. Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik, ideértve a töltőállomás-üzemeltetőt;”
(3) A Vet. 3. § 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 61a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére, ide nem értve az elektromos gépjármű töltését;
61a. Töltőállomás-üzemeltető: aki elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik;”
(4) A Vet. 74. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:)
„k) elektromos gépjármű töltése a 3. § 7b. pont b) és c) alpontjának kivételével.”
(5) A Vet. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték engedélyesére, a magánvezeték engedélyesére és a töltőállomás-üzemeltetőre, továbbá a (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő esetekben:
a) kiserőművi összevont engedélyes esetében,
b) magánvezeték engedélyese esetében,
c) közvetlen vezeték engedélyese esetében,
d) a töltőállomás-üzemeltető esetében.”
(6) A Vet. 94. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes tájékoztatását a kiszervezés]
„e) a töltőállomás-üzemeltető”
(esetében.)
(7) A Vet. 94. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető eszközökkel való rendelkezés]
„e) a töltőállomás-üzemeltető”
(esetében.)
(8) A Vet. 116. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni)
„a) olyan kiserőmű építéséhez, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t azzal, hogy a csatlakozási ponton az összesített kiserőművi csatlakozási teljesítmény nem haladhatja meg az 50 kVA-t,
b) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem táplál villamosműre,”
(9) A Vet. 116. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni)
„e) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a kisfeszültségű magánvezetékre, a kisfeszültségű termelői vezetékre és a kisfeszültségű közvetlen vezetékre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult.”
(10) A Vet. 116. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a csatlakozás nem kisfeszültségű hálózatra történik, az engedélymentesség a kiserőmű belső kimenő villamos kapcsainak határáig terjed.”
(11) A Vet. 117. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Hatóságnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(12) A Vet. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese a vezetékjogi engedély alapján a 124-126. §-ban foglalt jogokkal bír, és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.”
(13) A Vet. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények - bele nem értve a kisfeszültségű hálózati elemeket - üzemeltetésére a Hatósághoz 90 napon belül üzemeltetési engedély iránti kérelmet köteles benyújtani.”
(14) A Vet. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„135. § (1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.
(2) Ha a Hatóság az (1) bekezdés szerint a fennmaradási engedélyt megadja, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki.”
(15) A Vet. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték megszüntetésére (bontására) a Hatóság engedélye vagy kötelezése alapján kerülhet sor. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben nem szükséges a Hatóság engedélye, kivéve, ha a bontási tevékenység műemléket vagy a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint.”
(16) A Vet. 136. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 121. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti jogok megszűnése esetén a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.”
(17) A Vet. 168. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje
a) amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, hatvan nap,
b) amennyiben a Hivatal
ba) a hálózati engedélyessel szemben e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése miatt benyújtott panaszügyben,
bb) a hálózati engedélyestől eltérő engedélyessel szemben felmerülő, felhasználó által kezdeményezett panaszügyben, vagy
bc) a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli rendszerirányító tagja, vagy az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa közötti panaszügyben
jár el, 45 nap,
c) a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyezési ügyekben 25 nap,
