Időállapot: közlönyállapot (2015.XI.27.)

2015. évi CLXXXVI. törvény - a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról 3/3. oldal

d) amennyiben a Hivatal piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítása vagy kötelezettség előírására irányuló eljárásban jár el, hat hónap,

e) a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét követően vagy az Európai Bizottság 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidejének letelte után az eljárás felfüggesztésének megszüntetésére és határozat közzétételére vagy annak módosítására a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam,

f) amennyiben a Hivatal a 39/E. § (2) bekezdése alapján jár el, 25 nap,

g) a XIII/A. Fejezetben szabályozott eljárások esetében tizenkét hónap,

h) a harmadik országokkal kapcsolatos 160/A. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az eljárás felfüggesztésére és a határozat közzétételére vagy módosítására az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét vagy az Európai Bizottság eljárási határidejének lejártát követő 2 hónap,

i) a kábelcsere-ütemezési tervvel kapcsolatos ügyekben 30 nap,

j) az átadó egyetemes szolgáltató engedélyét visszavonó határozat és az átvevőt kijelölő határozat meghozatalához szükséges eljárás során 20 nap.”

(18) A Vet. 168. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A Hivatalnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(19) A Vet. 170. § (1) bekezdése a következő 49. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„49. az elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedélyre, a töltőállomás üzemeltető jogaira és kötelezettségeire, az elektromos gépjármű töltésére, valamint a töltőállomás-üzemeltető és a felhasználó közötti jogviszonyra vonatkozó szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

142. § Hatályát veszti a Vet.

a) 121. § (1) bekezdés a) pontja,

b) 121. § (3) bekezdés a) pontja,

c) Előmunkálati jog alcíme és 122. §-a,

d) 168. § (4a) bekezdése és

e) 168. § (17) bekezdésében az „azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási határidő három hónap”

szövegrész.

72. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

143. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/A. § A Felügyelet a vezető állás betöltésének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető állású személlyel szemben nem áll fenn a 10. § (4) bekezdésében, valamint a 10. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok). A hatósági ellenőrzés céljából a Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető állású személlyel szemben nem áll-e fenn kizáró ok.”

73. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

144. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti kisajátítási hatóság illetékes. A kisajátítási eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.”

(2) A Kstv. a 40/E. §-t követően a következő alcímmel és 40/F. §-sal egészül ki:

„Vegyes rendelkezések

40/F. § Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

74. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

145. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ingatlanügyi hatóságnak a földvédelmi eljárásban meghozott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

146. § A Tfvt. a következő 50/A. §-sal egészül ki:

„50/A. § (1) A hígtrágya termőföldön történő felhasználására irányuló szándékot - az állattartás során keletkező egyéb szerves trágya kivételével - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni a talajvédelmi hatóságnak.

(2) A bejelentésre a 49. § (3)-(4) bekezdése, a talajvédelmi hatóság ellenőrzésére az 50. § (1) bekezdése megfelelően alkalmazandó.”

147. § A Tfvt.

a) 53. § (1) bekezdés b) pontjában az „engedély meglétét” szövegrész helyébe az „engedély meglétét, bejelentés megtörténtét” szöveg,

b) 56. § (1) bekezdés c) pontjában a „49. §-ban írt, engedély nélkül” szövegrész helyébe a „49. § szerinti engedély vagy az 50/A. § szerinti bejelentés nélkül” szöveg,

c) 3. melléklet 8. pontjában a „folytatása esetén” szövegrész helyébe a „folytatása, illetve az 50/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén” szöveg

lép.

148. § Hatályát veszti a Tfvt.

a) 5/A. § (3) bekezdésében az „A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell kiadni.” szövegrész,

b) 6/A. § (2) bekezdése,

c) 49. § (1) bekezdés d) pontja.

75. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

149. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 88. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatására irányuló szándékot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni a területi műszaki biztonsági hatósághoz. A tevékenységet az folytathatja, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bejelentés alapján műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki a jogosult számára. A jogosultságot a földgázelosztónál és az ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.

(3) A bejelentett és jogosult gázszerelőkről és gázkészülék-javítókról (a továbbiakban: gázszerelő) a műszaki biztonsági hatóság által vezetett nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek meghatározását, valamint az igazolvány számát.”

(2) A Get. 88. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A műszaki biztonsági hatóság törli a gázszerelőt a nyilvántartásból, ha a gázszerelő megsértette a gázszerelésre vonatkozó - jogszabályban előírt - szakmai szabályokat és ezt a műszaki-biztonsági hatóság megállapította.”

(3) A Get. 89. § (6d) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatósági nyilvántartásban az a gázszerelő szerepelhet, aki:)

b) a gáz csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatára jogosultak nyilvántartásában szerepel,”

(4) A Get. 129. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

150. § A Get.

a) 3. § 29. pontjában az „engedélyköteles” szövegrész helyébe az „engedély- vagy bejelentésköteles” szöveg,

b) 3. § 41. pont b) alpontjában az „engedélyköteles” szövegrész helyébe az „engedély- vagy bejelentésköteles” szöveg,

c) 129. § (2) bekezdés a) pontjában a „két hónap” szövegrész helyébe „45 nap” szöveg,

d) 129. § (2) bekezdés b) pontjában a „hat hónap” szövegrész helyébe a „négy hónap” szöveg,

e) 129. § (2) bekezdés c) pontjában a „30 nap” szövegrész helyébe a „25 nap” szöveg,

f) 133. § (2) bekezdés 2. pontjában az „e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét” szövegrész helyébe az „e tevékenységek bejelentésének rendjét” szöveg,

g) 133. § (2) bekezdés 6. pontjában a „gázszerelők engedélyének kiadásáért fizetendő díj” szövegrész helyébe a „gázszerelők bejelentése esetén fizetendő díj” szöveg

lép.

76. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

151. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 24. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az állam az élelmiszerlánc felügyeletéért, valamint azzal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében)

e) működteti a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelet 4. cikk (6) bekezdése szerinti audit rendszert.”

(2) Az Éltv. 38. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]

a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számot,”

(3) Az Éltv. 38/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli

a) a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát;

b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevét, adószámát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát.”

(4) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől az adatok meghatározott szempontú csoportosítása is igényelhető.”

(5) Az Éltv. 38/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) E törvény hatálya alá tartozó tevékenységet csak FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél folytathat.”

(6) Az Éltv. 38/B. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A FELIR azonosítóhoz tartozó, nyilvántartásba vett adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a következők szerint igazolja:)

a) igazolást állít ki, melyen szerepel a FELIR azonosító, az ügyfél-azonosító szám, valamint

aa) természetes személy esetében az ügyfél neve és születési dátuma,

ab) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnév és az adószám;”

(7) Az Éltv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek, valamint a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók, segédanyagok, hatásjavítók, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek és mikroorganizmusok forgalombahozatali, felhasználási engedélyezési és engedélymódosítási eljárása során az engedély megadásáról tizenkét hónapon belül dönt.”

152. § Az Éltv.

a) 40. § (2) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg, a „tizenkét hónapon” szövegrész helyébe a „nyolc hónapon” szöveg,

b) 40. § (3) bekezdésében a „hat hónapon” szövegrész helyébe a „négy hónapon” szöveg,

c) 40. § (4) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg, a „harminc nap” szövegrész helyébe a „huszonöt nap” szöveg,

d) 40. § (5) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „hatvan napon” szöveg, a „kétszáztíz napon” szövegrész helyébe a „százhatvan napon” szöveg,

e) 40. § (6) bekezdésében a „90 napon” szövegrészek helyébe a „60 napon” szöveg

lép.

153. § Hatályát veszti az Éltv. 40. § (2) bekezdésében az „Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek párhuzamos behozatalának engedélyezési eljárásában az engedély megadásáról negyvenöt munkanapon belül dönt.” szövegrész.

77. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

154. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az erdőgazdálkodó részére az Adattárban nyilvántartott

a) személyes adataihoz, valamint

b) a használatában lévő erdőre vonatkozó adatokhoz

történő elektronikus hozzáférést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint biztosítani kell.”

(2) Az Evt. 65. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.”

(3) Az Evt. 105. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az erdészeti hatóságnak az erdő igénybevételi eljárásban és az erdő területén fátlan állapot kialakításának vagy fenntartásának engedélyezési eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(11) Az erdészeti hatóság az eljárását az ügy érdemével összefüggően indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás jogerős lezárásáig felfüggesztheti.”

(4) Az Evt. 112. § (2) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„27. az elektronikus úton az erdészeti hatóság felé teljesítendő kérelem, bejelentési, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az erdészeti hatósággal való elektronikus kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat.”

155. § Az Evt. 105. § (3) bekezdésében a „45 nap” szövegrész helyébe a „harmincöt nap” szöveg lép.

156. § Hatályát veszti az Evt.

a) 12. § (1) bekezdés a) pontja,

b) 33. § (2) bekezdés g) pontjában a „valamint azok elemzését,” szövegrész,

c) 75. § (1) bekezdése.

78. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

157. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 68. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)

a) közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a kábítószer-prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a polgári célú pirotechnikai termék engedélyezéséhez, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti hatósági jogkörben, továbbá a haditechnikai termék, gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez

aa) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

ab) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

ac) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;”

(2) A Bnytv. 68. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A büntetés-végrehajtási intézet közvetlen hozzáféréssel jogosult

a) az elítélt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatot átvenni,

b) a DNS-profil nyilvántartásba vételével kapcsolatos mintavételi kötelezettség fennállásának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés e)-g) pontjában foglalt adatot átvenni, valamint

c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából közvetlen hozzáféréssel átvenni a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő adatait:

ca) a 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,

cb) ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,

cc) ha az érintett személlyel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok.

(8a) A pártfogó felügyelői szolgálat a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a közérdekű munka, illetve pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő adatait:

a) a 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,

b) ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,

c) ha az érintett személlyel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok.”

(3) A Bnytv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 71. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha törvény valamely jogosultság feltételeként a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, a (3) bekezdés szerinti tényt határoz meg, a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság adatigénylésre jogosult. Az adatigénylés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítás útján igazolja az adatigénylés szerinti tényt az adatigénylő hatóság számára. A bűnügyi nyilvántartó szerv által továbbított adatokat az adatigénylő hatóság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az eljárása jogerős befejezéséig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára kezeli.

(2a) A (3) bekezdés szerinti valamely tényhez mint feltételhez kötött jogosultság gyakorlására irányuló kérelem vagy bejelentés benyújtása a kérelmező vagy bejelentő ahhoz való hozzájárulásának minősül, hogy a jogosultság feltételét képező tényt a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság megismerje.”

158. § A Bnytv.

a) 68. § (2) bekezdés d) pontjában az „a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése” szövegrész helyébe az „a magánnyomozói tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése” szöveg,

b) 68. § (2) bekezdés e) pontjában az „a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzése” szövegrész helyébe az „a személy- és vagyonvédelmi tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése” szöveg,

c) 69. § (1) bekezdésében az „adatigénylés alapján kizárólag” szövegrész helyébe az „adatigénylés alapján - a 71. § (2) bekezdés szerinti kivétellel - kizárólag” szöveg

lép.

159. § Hatályát veszti a Bnytv. 73. § (2) és (3) bekezdése.

79. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása

160. § Hatályát veszti a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 13. § (3) bekezdése.

80. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

161. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő negyvenöt nap.”

81. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása

162. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kijelölési eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap.”

82. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

163. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Aet.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására - amennyiben a házassági anyakönyvi bejegyzés adatai az elektronikus anyakönyvben korábban már rögzítésre kerültek - bármely anyakönyvvezető, egyéb esetben a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.”

(2) Az Aet. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére továbbított, e törvény rendelkezéseinek megfelelő okiratot az ellenkező bizonyításáig az eredeti papír alapú okirattal mindenben megegyezőnek kell tekinteni.”

(3) Az Aet. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott okirat kivételével a külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.”

(4) Az Aet. 14. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet vagy az (1a) bekezdésben meghatározott tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.”

(5) Az Aet. 14. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Az (1a) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton a hazai anyakönyvezést végző hatóság részére továbbított okirathoz nem szükséges fordítás, ha az okiratot az angol, a német vagy a francia nyelvek valamelyikén állították ki. Az (1a) bekezdésben meghatározott más esetben a hivatásos konzuli tisztviselő hiteles magyar fordítás helyett hivatalos, kivonatolt fordítást továbbít jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére a külföldi okirat anyakönyvezés szempontjából lényegi tartalmáról.”

(6) Az Aet. a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:

„Az eljárás felfüggesztése

16/A. § Ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítése, illetve a névváltoztatási eljárásban hozott döntés olyan, különösen az adatok megállapítása, elektronikus anyakönyvben történő rögzítése, családi jogállás rendezése, szülői felügyeleti jog megvonása, korlátozása, magyar állampolgárság fennállásának megállapítása, külföldön történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezése vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ - amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el - a hatóság az eljárást felfüggeszti.”

(7) Az Aet. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos konzuli tisztviselő köteles továbbítani a kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezést végző hatóság hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezető a kérelmet haladéktalanul megküldi a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.”

(8) Az Aet. 55/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eljárás lefolytatásához a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a saját vagy felmenőjének születési anyakönyvi bejegyzése a betűjeles névalakot tartalmazta. Ha a kérelmező nem rendelkezik a szükséges anyakönyvi okirattal, annak beszerzéséről - az ahhoz szükséges adatok közlése esetén - az anyakönyvvezető gondoskodik.”

(9) Az Aet. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A születést és a halálesetet anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja - az anyakönyvvezető által beszerzendő okiratok kivételével - mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A bejelentésről az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.”

(10) Az Aet. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 40 nap. A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 8 nap, ha a szükséges okiratok hiánytalanul rendelkezésre állnak, és a 14/A. § alapján az igazságügyért felelős miniszter véleményének kérése nem szükséges, valamint

a) születés anyakönyvezése esetén mindkét szülő magyar állampolgár, a gyermek a házasságukból származik, és a szülők születésének és házasságuknak az anyakönyvezésére korábban sor került,

b) születés anyakönyvezése esetén az anya magyar állampolgár és születésének az anyakönyvezésére korábban sor került, továbbá az apa személye nem ismert,

c) házasságkötés anyakönyvezése esetén a házasuló felek magyar állampolgárok és születésüknek az anyakönyvezésére korábban sor került, vagy

d) külföldön történt haláleset hazai anyakönyvezésére kerül sor.”

(11) Az Aet. 81/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A személyazonosító igazolványt kiállító hatóság a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján kérelmezett személyazonosító igazolvány kiadása céljából, az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a nemzetiséghez tartozó személy nevét nemzetiségi nyelven.”

164. § Hatályát veszti az Aet. 67. § (3) bekezdése.

83. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

165. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A leltározást - a (2)-(3) bekezdés kivételével - a jegyző végzi.

(2) A leltározást a közjegyző végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A közjegyző a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzőt is megkeresheti.

(3) A leltározást akkor is a közjegyző végzi, ha a jegyző a 23. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a leltárt nem készíti el, és erről a közjegyző értesül.”

(2) A Htv. 73. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 21. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a közjegyző a jegyző költségére végzi el a leltározást. Ebben az esetben a leltározással összefüggésben felmerülő hagyatéki költség megelőlegezésének nincs helye.”

(3) A Htv. 119. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

h) a hagyatéki leltár felvételével összefüggő részletes eljárási szabályokat;”

166. § Hatályát veszti a Htv. 16. § (3) bekezdésében az „A megkeresett szerv vezetője ezt a határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.” szövegrész.

84. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

167. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörében az erre jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenőrzést végezhet.

(2) Az igazolvány tartalmazza az igazolvány sorszámát, a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal nevét, valamint a kormánytisztviselő nevét és fényképét.”

85. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

168. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (4) bekezdésében, valamint 18. § (2) bekezdésében a „30” szövegrészek helyébe a „25” szöveg lép.

86. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

169. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény X. fejezete a következő 47/A. alcímmel egészül ki:

„47/A. A NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárási szabályok

79/A. § (1) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetről szóló kormányrendeletben szabályozott szakmai és gazdasági alkalmasságra vonatkozó értékelési eljárás során az értékelés iránt benyújtott kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül a honvédelemért felelős miniszter - ha a kérelem hiányos - hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

(2) A hiánypótlásra vonatkozó felhívásban meg kell jelölni a kérelem hiányosságait és a hiánypótlási határidőt, amely harminc napnál hosszabb nem lehet.

(3) A honvédelemért felelős miniszter a gazdálkodó szervezet szakmai és gazdasági alkalmasságáról negyvenöt napos ügyintézési határidőn belül dönt.”

87. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

170. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az iparbiztonsági hatóság által az e jogszabály IV. fejezete alapján lefolytatott közigazgatási eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

(2) A Kat. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek elsőfokú engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje 70 nap.”

(3) A Kat. 40. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A küszöbérték alatti üzemek elsőfokú engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje 45 nap.”

171. § A Kat. 26. § (1) bekezdésében és a 40. § (3) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép.

88. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

172. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló - a döntést követő öt napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal által működtetett érettségi vizsga vizsgabizottság, továbbá független vizsgabizottság döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a fellebbezés - a döntést követő öt napon belül - a hivatalhoz nyújtható be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására az (1) és (3)-(6) bekezdést, valamint a 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.”

(2) Az Nkt. 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A KIR központi nyilvántartás adataihoz a hivatal a kormányhivatal, valamint a járási hivatal részére - feladatellátásához szükséges adatok tekintetében - közvetlen hozzáférést biztosít.”

173. § Az Nkt. 96. § (3) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg, a „négy hónap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, a „hat hónap” szövegrész helyébe a „négy hónap” szöveg lép.

174. § Hatályát veszti az Nkt. 82. § (10)-(12) bekezdése.

89. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

175. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére (a továbbiakban: keresőképtelenség) tekintettel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározottak szerint - táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladja.”

(2) Az Mmtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rehabilitációs ellátás

a) az ellátás időtartamának leteltével, valamint

b) az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától

megszűnik.”

(3) Az Mmtv. a következő 16/A. §-sal és 16/B. §-sal egészül ki:

„16/A. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárás esetén az ügyintézési határidő 50 nap. A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - számított 50 napon belül nem határozható meg, a rehabilitációs hatóság végzésében a megváltozott munkaképességű személyek ellátása Mmtv.-ben meghatározott legkisebb összegének megfelelő előleget állapít meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe be kell számítani.

16/B. § Ha a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában szakértőként jár el,

a) a közlekedőképesség vizsgálata esetén az eljárására irányadó határidő 50 nap,

b) az a) pontban nem említett esetben az eljárására irányadó határidő 21 nap.”

(4) Az Mmtv. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26/A. § A rehabilitációs hatóság kérelemre komplex minősítést végez, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó ügyintézési határidő 50 nap.”

(5) Az Mmtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn.”

(6) Az Mmtv. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését.”

(7) Az Mmtv. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn.”

(8) Az Mmtv. 27/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány által kijelölt szerv a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését.”

(9) Az Mmtv. a következő 38/E. §-sal egészül ki:

„38/E. § A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel módosított 7. § (3), (4) és (5) bekezdését a rehabilitációs pénzbeli ellátás szüneteltetése iránt folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2015. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a keresőképtelenségre tekintettel került szüneteltetésre, az ellátás időtartama a keresőképtelenség időtartamával meghosszabbodik.”

176. § Hatályát veszti az Mmtv.

a) 7. § (5) bekezdésében az „- a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével -” szövegrész,

b) 10. § (2) bekezdés b) pontja.

90. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

177. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. § (4)-(4a) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Aki költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint az államháztartásért felelős miniszter részére bejelenteni. Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.

(4a) Az ellenőrzés során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni akkor is, ha a kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező jogszabály alapján büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik.”

(2) Az Áht. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A belső ellenőri tevékenység bejelentésére a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

(3) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

„4. a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait,”

(rendeletben szabályozza.)

178. § Az Áht.

a) 70. § (5) bekezdésében az „engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely” szövegrész helyébe a „jogosult személyekről vezetett nyilvántartás” szöveg,

b) 109. § (1) bekezdés 17. pontjában az „engedéllyel” szövegrész helyébe a „jogosultsággal” szöveg

lép.

179. § Hatályát veszti az Áht. 70. § (4b)-(4c) bekezdése.

91. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

180. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. § (1) bekezdésében a „224. §-t” szövegrész helyébe a „224. § (1)-(3) bekezdését” szövegrész lép.

92. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

181. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 41/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A másodfokú eljárásban az ügyintézési határidő harmincöt nap.”

(2) Az Nftv. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ügyintézési határidő

a) felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban négy hónap;

b) felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban hat hónap;

c) külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban hét hónap;

d) a 65-66. § szerinti törvényességi ellenőrzés esetén, az oktatási hivatal eljárását is beleértve százhúsz nap;

e) a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzés esetén kilencven nap;

f) diákotthon nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban két hónap;

g) felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi eljárásban két hónap.”

(3) Az Nftv. 41. alcíme a következő 71/B. §-sal egészül ki:

„71/B. § (1) A MAB az oktatási hivatal felkérésére szakvéleményt készít

a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére,

b) a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára,

c) a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés indítására,

d) a doktori iskola létesítésére, megszűnésére,

e) a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésére

irányuló eljárásban.

(2) A szakvélemény elkészítésének határideje kilencven nap.

(3) A felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban a MAB a korábbi szakvéleményét felhasználhatja.”

(4) Az Nftv. 107/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A vizsgaközpont és a vizsgarendszer akkreditációja esetén az akkreditációs eljárás során az oktatási hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül dönt.”

93. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

182. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Hivatal víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos hatósági eljárásaiban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

183. § A Vksztv.

a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „30” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés b) pontjában a „45” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,

c) 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „6 hónap” szövegrész helyébe a „százharmincöt nap” szöveg

lép.

94. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

184. § (1) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 15. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a termék nem felel meg e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, jogosult:)

f) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni a gazdasági szereplőt,”

(2) A Pftv. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a piacfelügyeleti hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.”

(3) A Pftv. 16. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti eljárási költséget a jogsértésért felelős vállalkozás viseli, ha a minta az előírt követelményeknek nem felel meg.”

(4) A Pftv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ügyintézési határidő 70 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a 18. § szerinti tárgyalás időtartama.”

(5) A Pftv. 30. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

e) a műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló berendezések létesítésének tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszer követelményeit és a hatósági jóváhagyás és felügyelet feltételeit”

(rendeletben határozza meg.)

95. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

185. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 22. § (6) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „huszonegy napon belül” szöveg lép.

96. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

186. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény

a) 20. § (3) bekezdésében,

b) 38. § (3) bekezdésében,

c) 39. § (3) bekezdésében

a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „huszonegy napon belül” szöveg lép.

97. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

187. § Hatályát veszti a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 12. § (3) bekezdése.

98. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

188. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ágazati kijelölő hatóság a (3) bekezdés szerinti döntését az azonosítási jelentés kézhezvételétől számított 70 napon belül hozza meg.”

(2) Az Lrtv. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

99. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

189. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 79. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 45 nap.”

(2) A Ht. 79. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet 15. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott minősítés tárgyában a döntését a kérelem benyújtását követő 50 napon belül hozza meg.”

100. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

190. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. §-a a következő (3)-(3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hatóság eljárásainak általános ügyintézési határideje - a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel - 30 nap.

(3a) A hatóság által lefolytatott hatósági eljárás ügyintézési határideje a logikai védelmi kötelezettség teljesítésére irányuló vizsgálat esetén százhúsz nap.”

101. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

191. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(3) Aki felnőttképzési programszakértői tevékenységet kíván folytatni - a nyelvi programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével - köteles az erre irányuló szándékát a kamarának a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.”

(2) Az Fktv. 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben - az f) pontban foglaltak vonatkozásában a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével - határozza meg]

b) a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat,”

192. § Az Fktv. 8. § (3) bekezdésében a „kérelem” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg, a „kérelemre” szövegrész helyébe a „bejelentésre” szöveg lép.

193. § Hatályát veszti az Fktv.

a) 7. § (1) bekezdésében a „6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező” és a „6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező,” szövegrészek,

b) 8. § (1) bekezdés c) pontja.

102. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

194. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személynek adható meg.”

103. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény módosítása

195. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény 3. § (3) bekezdésében a „90” szövegrész helyébe a „70” szöveg lép.

104. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

196. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény

a) 30. § (1) bekezdésében az „, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg” szövegrész,

b) 36. § (1) bekezdés a) pontja,

c) 44. § (3) bekezdésében az „, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg” szövegrész,

d) 95. § (6) bekezdésében az „A földhasználati nyilvántartási eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap.” szövegrész.

105. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

197. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az engedélykérelemhez a fémkereskedelmi tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint csatolni kell az előírt feltételek teljesítését igazoló közigazgatási hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában nem szereplő eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát.”

106. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

198. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

a) 260. § (2) bekezdése a „hatvan” szövegrész helyett a „ötven” szöveggel

b) 260. § (3) bekezdése az „ötven” szövegrész helyett a „negyvenöt” szöveggel

lép hatályba.

107. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

199. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kpk.) 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Aki az (1) bekezdés c) pontja szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni köteles a közlekedési hatóságnak a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.”

200. § A Kpk. 16. § (5) bekezdésében a „hat” szövegrész helyébe a „négy” és a „harminc” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg lép.

201. § Hatályát veszti a Kpk.

a) 18. § (4)-(5) bekezdése,

b) 18. § (6) bekezdésében az „és (4)” szövegrész.

108. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

202. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are.) 5. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)

„14. Családi Csődvédelmi Szolgálat: az Igazságügyi Hivatalnál és a fővárosi és megyei kormányhivataloknál (a továbbiakban: kormányhivatal) az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó szervezeti egység,”

203. § Az Are. 11. § (1) bekezdésében a „kormányhivatalokban felállításra kerülő szervezeti egységek” szövegrész helyébe a „kormányhivatalok” szöveg lép.

109. Záró rendelkezések

204. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-78. §, a 79. § (1) bekezdése, a 81-91. §, a 93-197. § és a 199-203. § és az 1. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.

205. § Az e törvénnyel módosított rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet a 2015. évi CLXXXVI. törvényhez

2. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez

A B
ÁGAZAT ALÁGAZAT
9 Agrárgazdaság mezőgazdaság
10 élelmiszeripar
11 elosztó hálózatok
12 Egészségügy aktív fekvőbeteg-ellátás
13 mentésirányítás
14 egészségügyi tartalékok és vérkészletek
15 magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok
16 egészségbiztosítás informatikai rendszere
16a gyógyszer-nagykereskedelem
17 Pénzügy pénzügyi eszközök kereskedelmi, fizetési, valamint klíring- és elszámolási infrastruktúrái és rendszerei
18 bank- és hitelintézeti biztonság
19 készpénzellátás