Időállapot: közlönyállapot (2015.XI.27.)

(3) A Tao. törvény 22. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan

a) a tárgyévre vonatkozóan kiadott támogatási igazolások,

b) a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, valamint

c) a 24/A. § (18) bekezdése szerint kiállított igazolások

együttes értéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80%-át, és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket.”

(4) A Tao. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adózó a kiegészítő támogatást akkor állapítja meg a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő támogatást a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőn belül kiegészítő támogatásként a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezetnek megfizetni.”

81. § A Tao. törvény 24/A. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az adózó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére, az előadó-művészeti szervezet nyilvántartási száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem haladja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80 százalékának megfelelő összeget és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az egy előadó-művészeti szervezetre vonatkozóan

a) a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások;

b) a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások; és

c) az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett

összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.”

82. § (1) A Tao. törvény 26/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóbevallásában a növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja és a növekedési adóhitel összegére jutó adó, de legfeljebb az adóévre fizetendő adó (3) bekezdés alapján megfizetett adóelőlegre tekintettel megállapított összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét) az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként, a negyedév második hónapjának 20. napjáig hat egyenlő részletben megfizeti.”

(2) A Tao. törvény 26/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adóelőleget és adót a 6. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak szerint a 19. § szerinti mértékkel állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adóelőleg és adó megállapításakor az e törvény szerinti adóévi adóalap-csökkentő és adóalap-növelő jogcímeken figyelembe vett összeget arányosan (a növekedési adóhitelnek az adóévi, az (1) bekezdés szerint számított adózás előtti eredményhez viszonyított részarányával számítva) veszi számításba, azzal, hogy amennyiben az arányszám elérné vagy meghaladná a száz százalékot, akkor az adóalap-módosító tételeket teljes összegükben kell figyelembe venni.”

(3) A Tao. törvény 26/A. §-a a (6) bekezdést követően a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) összegét bevallani és a jogelődre vonatkozó határidő figyelembe vételével megfizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.”

(4) A Tao. törvény 26/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Kedvezményezett beruházási érték az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévét követő két adóévben az adózó (ide nem értve az adózó külföldi telephelyét) által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévét követő adóévben, majd pedig a második adóévben bekövetkezett, a külföldi telephelyen foglalkozatott létszám figyelmen kívül hagyásával számított növekményének és 10 millió forintnak a szorzata, azzal, hogy a (8) bekezdés szerinti kedvezmény nem érvényesíthető olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámnak a megelőző adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámhoz fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt év közben is figyelembe lehet venni a (8) bekezdés szerinti csökkentés számításakor. Amennyiben az adózó tényleges létszámnövekménye kisebb, mint amit az adózó év közben várható létszámnövekményként figyelembe vett és emiatt több kedvezményt (adócsökkentést) vett igénybe, mint amennyi a tényleges létszámnövekménye alapján elérhető, akkor a kedvezmény többletet a kedvezmény érvényesítésének adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában köteles bevallani és az e bevallásra előírt határidőig - társasági adóként - visszafizetni.”

83. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettsége megállapítása során választása szerint vagy az e törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 9. §-át és 20. §-át, vagy az e törvény 2015. január 1-jén hatályos 9. §-át, 20. §-át és a 6. számú melléklet A) részét veszi figyelembe.

(15) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.”

84. § A Tao. törvény 30. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 22. § (1) bekezdése és a 24/A. §-a alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan

a) a támogatható szervezetek körét,

b) a támogatás felhasználásának

ba) részletes szabályait,

bb) időtartamát,

c) az előadó-művészeti szervezetnek a támogatás felhasználása során elszámolható költségei körét,

d) a támogatáshalmozódás szabályait,

e) a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás visszafizetésének szabályait,

f) a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat,

g) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás és a 24/A. §-a szerinti igazolás

ga) iránti kérelem tartalmát,

gb) kiállítására irányuló eljárás szabályait, valamint

gc) tartalmát,

h) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolással és a 24/A. § szerinti igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés szabályait, továbbá

i) a 22. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.”

85. § A Tao. törvény a következő 30/C. §-sal egészül ki:

„30/C. § E törvény 4. § 37. és 39. pontja, 22. § (1) bekezdése, 22. § (4)-(6) bekezdése, 24/A. § (1) és (2) bekezdése, 24/A. § (3) bekezdés b) pontja, 24/A. § (6) bekezdése, 24/A. § (10)-(18) bekezdése, 24/A. § (26) bekezdése, 24/A. § (28) bekezdése, valamint 24/B. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-78. o.) I. és II. fejezete, valamint 53. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

86. § A Tao. törvény

a) 9. § (9) bekezdésében a „közhasznú szervezetekre vonatkozó” szövegrész helyébe a „közhasznú szervezetre vonatkozó” szöveg;

b) 22/C. § (4) bekezdés d) pont da) alpontjában az „ami” szövegrész helyébe az „amely” szöveg;

c) 26/A. § (2) bekezdésében az „összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adóelőleget)” szövegrész helyébe az „összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adóelőleget), de legfeljebb az adóelőleg-kiegészítésként megfizetendő összeget” szöveg;

d) 26/A. § (6) bekezdésében az „a növekedési adóhitel” szövegrész helyébe az „a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó” szöveg, továbbá az „adózó bármely” szövegrész helyébe az „adózó - az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve - bármely” szöveg;

e) 26/A. § (8) bekezdésében a „még esedékessé nem vált összegének 70%-ával” szövegrész helyébe a „ még esedékessé nem vált összegének 90%-ával” szöveg;

f) 26/A. § (10) bekezdésében az „összeget” szövegrész helyébe az „összegre jutó adóalapot” szöveg;

g) 26/A. § (11) bekezdésében a „(8) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítésének adóévét követő 30 napon belül köteles” szövegrész helyébe a „létszámcsökkenés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásban köteles bevallani és e bevallásra előírt határidőig” szöveg;

h) 30. § (11) bekezdés a) pontjában az „elszámolható költségeinek körét” szövegrész helyébe az „a támogatás elszámolható költségeinek körét” szöveg

lép.

87. § Hatályát veszti a Tao. törvény 6. számú melléklet A) része.

7. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

88. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:)

b) munkáltatói adómegállapítás, vagy bevallási nyilatkozat esetén a munkáltatója útján,”

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:)

d) egyszerűsített bevallás, bevallási nyilatkozat esetén az egyszerűsített bevallási lehetőség, illetve a bevallási nyilatkozat választására vonatkozó bejelentéssel egyidőben, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton, vagy”

8. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

89. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 26. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.”

90. § A Tbj. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra a Központi Statisztikai Hivatal részére személyazonosításra alkalmas módon átadhatók.”

91. § A Tbj. a következő 45. §-sal egészül ki:

„45. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.”

9. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

92. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 15. §-ában a „2012. április 30.” szövegrész helyébe a „2015. július 1.” szöveg lép.

93. § A Rega tv. a következő 22. §-sal egészül ki:

„22. § A Melléklet I. rész 1. pontja alatti táblázat szerinti 8. adókategória az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

94. § A Rega tv. Melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

10. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

95. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásról szóló rendelkezései, továbbá az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai, a függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezések az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem alkalmazhatók.”

(2) A Vtv. 2. §-a következő (6a)-(6e) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az ügyben eljáró adó- és vámhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a vámhatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a vámhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(6b) A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az ügyfél kérelmére nincs helye.

(6c) A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél akkor is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének a (6a) bekezdés alapján egyébként nincs helye. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha azt jogszabály nem zárja ki.

(6d) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró vámhatóság vezetője az ügyintézési határidőt - ha az adott ügy tekintetében e törvény megengedi - annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 30 nap. A határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait meg kell jelölni.

(6e) Ha a vámhatóság a vámigazgatási eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.”

(3) A Vtv. 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a közösségi vámjog, illetve e törvény a hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, pótlék, kamat) tekintetében eltérő rendelkezést nem tartalmaz, úgy az elszámolásukra az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

96. § A Vtv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vámtitok minden, a vámigazgatási eljárással kapcsolatos tény, adat, körülmény, igazolás vagy információ. E törvény alkalmazásában vámtitoknak minősül az adószámlán nyilvántartott információ is.”

97. § A Vtv. „A Vámkódex 217-224. Cikkéhez” alcíme a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, de téves államháztartási számlára, illetve nem azonosítható módon - ideértve a túlfizetést is - történt befizetést teljesítettnek kell tekinteni. A befizetés számlák közötti átvezetéséről, illetve azonosításáról az állami adó- és vámhatóság az adós rendelkezése alapján vagy ennek hiányában hivatalból kamatmentesen intézkedik.

(2) A vámszerv által kiszabott, illetve visszautalandó, jogcímenként kis összegű, tíz eurónál kevesebb vámot, nem közösségi adót és díjat - kivéve a jövedéki termék után kiszabott nem közösségi adót és díjat - nem kell megfizetni, illetve visszafizetni. Az így meg nem fizetett összeget a vámigazgatási eljárással egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig bevételként köteles elszámolni a vámszerv. Nem kell megfizetni, illetve visszafizetni azt a tíz euró alatti, nem közösségi adó- és díjkülönbözetet, valamint visszafizetni azt a tíz euró alatti vámtúlfizetést, amely az egy határozatban egy vagy több jogcímen kiszabott és megfizetett összeg különbségéből keletkezett. Az így keletkezett tartozást a vámszerv utólag törli, a túlfizetést pedig köteles bevételként adónemenként belső bizonylattal előírni és elszámolni.

(3) A túlfizetésként vagy tartozatlan befizetésként nyilvántartott pénzösszeg visszafizetését az állami adó- és vámhatóság a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kamatmentesen teljesítheti.

(4) Az alsó fokú vámszerv megkövetelheti, hogy a vám és nem közösségi adók és díjak megfizetését az adós - a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával - igazolja.

(5) A vám, valamint a nem közösségi adók és díjak megfizetésére szolgáló és azt igazoló okmányoknak a pénzforgalomról szóló külön jogszabályban meghatározott adatokon túl, tartalmazniuk kell a vámadós:

a) VPID számát, adószámát vagy adóazonosító jelét, külföldi személy esetében a személyi okmány számát,

b) a terhelendő számla számát,

c) az átvevő hitelintézet adatait,

d) a vámszervezet központi szerve bevételi számlaszámát,

e) a fizetendő összeget,

f) a befizetés vagy terhelés dátumát, valamint

g) a fizetési kötelezettséget megállapító határozat számát.

(6) A befizetési bizonylatnak nem kell tartalmaznia az (5) bekezdés e) és g) pontjában foglalt adatokat, ha a halasztott vámfizetésről szóló engedélye - az ügyfél kérelmére - az összevont fizetés lehetőségét tartalmazza.”

98. § (1) A Vtv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult, azonban a vámhatóság első fokon eljáró szervei az általuk elrendelt biztosítási intézkedést végrehajthatják, illetve az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalást is foganatosíthatnak. A végrehajtási eljárásra az Art.-nak az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve vám tekintetében az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket.”

(2) A Vtv. 56. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a tartozás megfizetésének biztosítása a központi vámletét számlára befizetett készpénzes vámbiztosíték formájában történt, úgy a vám és a nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére jogcímenként e letét terhére történik.”

(3) A Vtv. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot, és nem közösségi adót és díjat az adós vámtartozása, a nem közösségi adó- és díjtartozása, a 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírság-tartozása, a 61/B. §-a szerinti korrekciós pótléktartozása, vagy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása összegéig visszatarthatja.”

99. § A Vtv. 56/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog elévülésére az Art. szerinti szabályokat kell alkalmazni.

(2) A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék visszaigényléséhez való jog elévülésére az Art. szerinti szabályokat kell alkalmazni.”

100. § A Vtv. 57/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A vámkódex 233. cikke, valamint az EK végrehajtási rendelet 867. és 867a. cikke sérelme nélkül, a lefoglalt és kiadni rendelt, a lefoglalt és előzetesen értékesített, valamint az elkobzott nem közösségi áru vámjogi sorsának rendezésére - beleértve a vámtartozás keletkezését, valamint a vámadós személyének megállapítását - a közösségi vámjog, e törvény és végrehajtási rendeletének, továbbá az Art. előírásait kell alkalmazni, a vonatkozó büntetőeljárási és jövedéki jogszabályok figyelembevételével.

(2) A nem közösségi áru értékesítéséből befolyt összeg és az elkobzott nem közösségi áru értékesítése esetén, valamint ha a lefoglalás hatálya alatt előzetesen értékesített nem közösségi áru helyébe lépő ellenérték elkobzásra kerül, az értékesítésből befolyt összeg elszámolására az uniós sajátforrás elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket követően az Art. 43. § (3) bekezdése szerinti végrehajtott összeg elszámolására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

101. § A Vtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/C. §-sal egészül ki:

„78/C. § (1) A közösségi vámjog, illetve e törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat) esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő elszámolás - ideértve a megállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettséget - a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint teljesítendő.

(2) A 2015. december 31-éig hatályos 51. § (5) bekezdést a 2015. évre vonatkozó értesítésre alkalmazni kell.

(3) A Módtv.-vel megállapított 56/A. § (1) és (2) bekezdését a hatálybalépését követően megállapított fizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

(4) A Módtv.-vel megállapított 57/A. §-a először azokban az esetekben alkalmazandó, amelyeknél a fizetési kötelezettség esedékessége 2016. január 1. vagy ezt követő időpontra esik.”

102. § A Vtv.

a) 2. § (7) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)”,

b) 17. § (1) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „Art.”,

c) 17. § (10) bekezdésében az „adózás rendjéről” szövegrész helyébe az „Art.”,

d) 23. § (2) bekezdésében és a 33/A. § (9) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „Art.”

szöveg lép.

103. § Hatályát veszti a Vtv.

1. 51. § (5) és (7) bekezdése,

2. 56/A. § (3)-(4) és (6)-(9) bekezdése.

11. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

104. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.”

105. § (1) A Jöt. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A fizetési könnyítési, adómérséklési, valamint a végrehajtási eljárások lefolytatására az adóhatóság jogosult.”

(2) A Jöt. 5. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban - kivéve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését - az önkormányzati adóhatóság jár el.”

106. § A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból

a) az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,

b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött

kereskedelmi gázolaj után literenként 7 Ft visszaigényelhető.”

107. § (1) A Jöt. 63. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása;”

(2) A Jöt. 63. § (2) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„13. gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik.”

108. § (1) A Jöt. 64. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában az 50 literes mennyiség alatt 0,43 hektoliter tiszta szeszt tartalmazó bérfőzött párlatot kell érteni.”

(2) A Jöt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást megelőzően párlat adójegyet kell beszerezni a vámhatóságtól. A párlat adójegy a beszerző magánfőzőt egy liter magánfőzött párlat tárgyévi előállítására jogosítja. A párlat adójegy 700 forint értéket képvisel, egy liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat adótartalmát figyelembe véve. A magánfőző tárgyévi első beszerzéskor legalább 5 párlat adójegyet szerez be és tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő. Ha a magánfőző a párlat adójeggyel megfizetett adójú párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig be kell szereznie a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket a vámhatóságtól azzal, hogy az éves mennyiségi korlátot ilyen esetben sem lehet túllépni.”

109. § A Jöt. 66. § (3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„(3) A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett adót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon fizeti be a vámhatóságnak. A befizetés postai számlabefizetési megbízással és készpénzátutalási megbízással is történhet.”

110. § (1) A Jöt. 67/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére.”

(2) A Jöt. 67/A. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor a vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.

(5b) A vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére.

(5c) A párlat adójegy igénylése és rendelkezésre bocsátása az igénylő választása szerint papír alapon vagy elektronikusan történik.

(5d) A vámhatóság a párlat adójegyek magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást vezet, valamint az átadott adójegymennyiség megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot.”

(3) A Jöt. 67/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 64. § (6) bekezdés szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.”

(4) A Jöt. 67/A. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja.

(9) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog 1 év elteltével évül el.”

111. § A Jöt. „Egyéb bírság” alcíme a következő 116/C. §-sal egészül ki:

„116/C. § Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki

a) a magánfőzésre vonatkozó rendelkezéseknek egyebekben megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül végzi párlat előállítását,

b) a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,

felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül. Ha az érintett a felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.”

112. § A Jöt. 119. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A vámhatóság)

d) a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyet, adójegyet, párlat adójegyet, hivatalos zárat (e §, valamint a 120. § alkalmazásában a továbbiakban: zárjegy),

e) a desztillálóberendezést, sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt, valamint a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt - a dohánylevél-töltőt ide nem értve -, ha az jogosulatlanul

ea) előállított,

eb) - a 116/C. § szerinti eset kivételével - birtokolt,

ec) - a 116/C. § szerinti eset kivételével - az arra jogosulatlan személy által használt,”

(lefoglalja.)

113. § A Jöt. „Lefoglalás, elkobzás” alcíme a következő 121/A. §-sal egészül ki:

„121/A. § (1) A magánfőzés szabályainak betartását ellenőrző önkormányzati adóhatóság eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el, továbbá a desztillálóberendezés és az azon előállított termék jogszabályi követelményeknek való megfelelősége tárgyában díjmentesen szakvéleményt kérhet a vámhatóságtól.

(2) Az önkormányzati adóhatóság a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha

a) a magánfőző a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésében a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg vagy

b) a magánfőző párlatot a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül állít elő.

(3) Az önkormányzati adóhatóság által elrendelt lefoglalási eljárásra a vámhatóság által alkalmazható lefoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati adóhatóság az általa lefoglalt jövedéki terméket és desztillálóberendezést elkobozza és megsemmisítésre átadja a vámhatóságnak, ha a jövedéki ügyben jogerősen a 116/C. § szerinti bírság kerül kiszabásra.

(5) Ha az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti a vámhatóságot.”

114. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/N. §-sal egészül ki:

„128/N. § A 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban előállított magánfőzött párlatra 2015. december 31-ét követően is az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

115. § A Jöt. 129. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

f) a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, a zárjegy megrendelésének, a zárjeggyel való elszámolásnak, a zárjegy felhasználásával, illetve a zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, az adójegy igénylésének, visszavételének, alkalmazásának, az adójegy felhasználásával, illetve az adójegy-készlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, valamint a párlat adójegy beszerzésének részletes szabályait;”

116. § A Jöt.

a) 65. § (1) bekezdés b) pontjában az „a 200” szövegrész helyébe az „az 500”,

b) 65. § (2) bekezdésében a „készpénzben fizeti meg” szövegrész helyébe a „készpénzben is megfizetheti”,

c) 67/A. § (1) bekezdésében a „tulajdonszerzést” szövegrész helyébe a „tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást”

szöveg lép.

117. § Hatályát veszti a Jöt.

a) 64. § (8) bekezdésében az „a 63. § (2) bekezdés 11. pontjában,” szövegrész,

b) 66. § (1) bekezdésében az „- a 64. § (3) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben -” szövegrész,

c) 66. § (5) bekezdésében a „, valamint a felszámított késedelmi pótlék” szövegrész,

d) 67/A. § (4) bekezdése,

e) 119. § (2) bekezdés h) pontjának ha) alpontja.

12. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

118. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 4/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A (8) bekezdéstől eltérően a hitelintézet a (8) bekezdés rendelkezéseit a 2014. december 31-ét követő jogutódlással történő megszűnésre alkalmazza, figyelembe véve a (11) bekezdésben foglaltakat is.”

119. § A Kjtv. 5. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A vállalkozói kölcsönök állományának növekedését a 4/A. § (11a) bekezdésében és a 7. § 14. pont o) alpont oa)-oc) pontjában meghatározott adózó adóévenként megállapítja, valamint az állami adóhatóság által e célra rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton az adóév február 25-ig bevallja. A bevallás elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának, a bevallás hibája esetén az adózó javára történő (adózói vagy adóhatósági) javításnak, megállapításnak nincs helye. A bevallások alapján az állami adóhatóság a 4/A. § (11c) bekezdése és 7. § 14. pont p) alpont pa) pontja szerinti adatokat az adóév március 5-ig bárki által hozzáférhető módon honlapján közzéteszi. Ha a bevallás önellenőrzése vagy ellenőrzése eredményeként az állami adóhatóság által közzétett adat módosul, a módosított adatot az állami adóhatóság az önellenőrzés benyújtását, illetve határozatának jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az ismertetett módon közzéteszi; e rendelkezés alkalmazásában jogerős az a határozat, amelynek bírói felülvizsgálata nincs folyamatban, ha a bírói felülvizsgálat kezdeményezésére előírt határidő már letelt. A 4/A. § (11c) bekezdése és 7. § 14. pont p) alpont pa) pontja szerinti adatok módosításának közzétételétől kezdődően az adózó - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre irányadó rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jogosult benyújtott különadó-bevallását módosítani, ellenőrzéssel lezárt időszak esetén pedig ismételt ellenőrzést kérni.”

120. § A Kjtv. 7. § 14. pont p) alpont pa) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[p) a kiegyenlítő tétel, a q)-r) alpontban foglaltakat is figyelembe véve, egyenlő azzal a szorzattal, amelynek]

pa) első tagja a vállalkozói kölcsönök állományának a 4/A. § (11a) bekezdése szerinti mérlegfordulónapok között a hitelintézetnél bekövetkezett növekedése, osztva a vállalkozói kölcsönök állományának a 4/A. § (11a) bekezdése szerinti mérlegfordulónapok között az o) alpont szerint a kiegyenlítő tétel érvényesítésére jogosult összes hitelintézetnél együttesen bekövetkezett [az állami adóhatóság által az 5. § (1) bekezdése szerint közzétett] növekedésével,”

121. § A Kjtv. 4. § (5) és (6) bekezdésében a „2015-re” szövegrész helyébe az „a tárgyévre” szöveg lép.

122. § Hatályát veszti a Kjtv.

a) 4/B. § (1) bekezdésében az „a 2015-ben kezdődő üzleti évére (adóévére) vonatkozóan” szövegrész;

b) 7. § 25. pontja;

c) 10. §-a; és

d) 11. §-a.

13. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

123. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) „Csoportos adóalanyiság” alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A 8. § alkalmazásában nem kell együttesen kapcsolt vállalkozásoknak tekinteni azokat az adóalanyokat, akik (amelyek) kizárólag azért minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mert a Magyar Állam vagy helyi önkormányzat a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) megfelelő alkalmazásával harmadik személyként közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik bennük.

(2) A 8. § alkalmazásában nem lehet együttesen kapcsolt vállalkozásnak tekinteni a helyi önkormányzatot és azt a vállalkozást, amelyben a helyi önkormányzat a Ptk. megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.”

124. § Az Áfa tv. 153/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„153/A. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti

a) a 120. § b) pontja, c) pont cb) alpontja szerinti, az ugyanezen adómegállapítási időszakban keletkezett levonható előzetesen felszámított adó,

b) az a) pont alá nem tartozó, az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó

összegével.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany

a) az Art. szerinti elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, vagy

b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

(3) Az Art. szerint el nem évült, az (1) bekezdés szerint nem érvényesített levonható előzetesen felszámított adó összegét a belföldön nyilvántartásba vett adóalany abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként, amelyben az adólevonási jog keletkezett.”

125. § (1) Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha)

c) a légi személyszállítás nyújtása a 105. § szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.”

(2) Az Áfa tv. 165. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a légi személyszállítás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.”

126. § Az Áfa tv. „Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés” alcíme a következő 165/A. §-sal egészül ki:

„165/A. § (1) Mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettséget azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri. Számla kibocsátása esetén az (1) bekezdés szerinti adóalany mentesül a 172. §-ban foglalt rendelkezés alól.”

127. § Az Áfa tv. a következő 299. §-sal egészül ki:

„299. § (1) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 165. § (1) bekezdés c) pontját és (4) bekezdését, valamint 165/A. §-át és 166. § (1) bekezdését azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2016. január 1. napjára esik vagy azt követi.

(2) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 153/A. §-át azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amikor a levonási jog 2016. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.”

128. § Az Áfa tv.

a) 17. § (3) bekezdés a) pontjában a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.”,

b) 165. § (1) bekezdés a) pontjában a „Számv. tv.” szövegrész helyébe a „számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.)”,

c) 166. § (1) bekezdésében a „165. § (1) bekezdésének b) pontja” szövegrész helyébe a „165. § (1) bekezdésének b) pontja vagy a 165/A. §”

szöveg lép.

14. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

129. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 11/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/G. § (1) Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár

a) beszedés esetén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a biztosító köteles az adóalanynak legkésőbb a visszajáró díj visszafizetésének napjáig visszafizetni. Az adó visszafizetésének hónapját követő 15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a visszafizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,

b) önadózás esetén az adó alanya a visszajáró díj alapulvételével számított adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visszafizetését követő hónap első napjától kezdődően az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon visszaigényelheti.

(2) Ha a biztosító tevékenységi engedélyét a felügyeleti szerv visszavonta és az adóalannyal kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló szerződés megszűnik, akkor a visszavont tevékenységi engedélyű biztosító kockázatviselése napjának megszűnését követő időszakra jutó, a visszajáró díj alapulvételével számított, korábban beszedett adót - az adóalany kérelmére - az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint visszatéríti. A visszatérítés iránti kérelemben az adóalany megadja az azonosító adatait, az adóazonosító számát, a visszavont tevékenységi engedélyű biztosító nevét, a megszűnt biztosítási szerződés kötvényszámát, valamint azt a bankszámlaszámot vagy postai címet, amelyre a visszajáró adó kifizetését kéri.

(3) A biztosító a tevékenységi engedélye visszavonását követő időszakról - első ízben az engedélye visszavonását követő hónap, azt követően minden hónap utolsó napjáig - havonta - az adatszolgáltatással le nem fedett időszakra vonatkozóan megszűnt szerződések kapcsán - adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a (2) bekezdésben említett adóalany nevéről, adóazonosító számáról, a megszűnt biztosítási szerződése kötvényszámáról, továbbá a szerződés megszűnése miatt a biztosító kockázatvállalásával már nem fedezett biztosítási díj és az annak alapján számított, beszedett adó összegéről.”

130. § A Neta tv. a következő 11/J. §-sal egészül ki:

„11/J. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód törvény) megállapított 11/G. § (2)-(3) bekezdését alkalmazni kell a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § hatályba lépését megelőzően visszavont tevékenységi engedélyű biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnése esetén is, ha a biztosító a visszatérítendő biztosítási díj után beszedett adót az adóalanynak nem térítette vissza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti biztosítónak a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatást első ízben a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § hatálybalépése napját követő 8 napon belül kell teljesítenie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany a visszatérítés iránti kérelmében - a Mód törvénnyel megállapított 11/G. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túlmenően - megadja az adó-visszatérítéshez szükséges adatokat, így különösen a megszűnt biztosítási szerződés szerinti biztosítási díj és az abból megfizetett biztosítási díj, díjrészlet összegét, valamint a biztosítási szerződés megszűnésének időpontját.”

15. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

131. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye.”

132. § A Dtv. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bírság megfizetésének módjára, elszámolására, valamint a bírság késedelmes megfizetése miatt a késedelmi pótlék megállapítására az Art. rendelkezései az irányadóak.”

16. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

133. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 11. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A kiszabott bírságot a kötelezett a határozat jogerőre emelkedését követő naptári naptól számított 15 napon belül köteles megfizetni. A bírság megfizetésének módjára, elszámolására, valamint a bírság késedelmes megfizetése miatt a késedelmi pótlék megállapítására az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.”

134. § A Fémtv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e törvényben meghatározott bírság és egyéb költség végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.”

17. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény módosítása

135. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Adómódtv.) 110. §-ának az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a „de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap” szövegrész helyett a „de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap” szöveggel lép hatályba.

136. § Az Adómódtv. 134. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„134. § Az Áfa tv. a következő 297. §-sal egészül ki:

„297. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58. § (1) és (1a) bekezdését az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2015. december 31-ét követő időpont.””

III. FEJEZET

EGYES KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

18. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

137. § (1) A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Mrp tv.) 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében az (1)-(6) bekezdésben foglaltaktól függetlenül indítható MRP. E törvény alkalmazásában javadalmazási politikának minősül az olyan szabályzat, amelynek célja a jogi személy által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó, értékkel bíró jog ingyenes vagy kedvezményes, de a jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához vagy jogszabályban előírt hatékony és eredményes kockázatkezeléséhez, vagy a jogi személy által kibocsátott részvénynek a tőkepiacról szóló törvény szerint meghatározott szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó feltételhez kötött átruházása, illetve átengedése a jogi személy vagy az annak (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyása alatt álló más jogi személy munkavállalói, vezető tisztségviselői javára. A javadalmazási politika nem lehet ellentétes az MRP-ben való részvétel alapjául szolgáló jogviszonyra irányadó kötelező jogszabályi rendelkezéssel, kollektív szerződéssel, üzemi megállapodással vagy jogszabály alapján kötelező más megállapodással.”

(2) Az Mrp tv. 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Pénzügyi intézmény, biztosítóintézet és befektetési vállalkozás tekintetében, valamint az olyan jogi személy tekintetében, amely által, vagy amelyben többségi befolyással rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír forgalmazása az Európai Unió tagállamának szabályozott piacán engedélyezett, csak javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében indítható MRP. Pénzügyi intézménynél az MRP szervezetben lévő tagi részesedést nem kell kockázatként, vagy kockázatvállalásként figyelembe venni.”

138. § Az Mrp tv. a 24. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezete

24/A. § (1) A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök juttatása érdekében indított MRP és annak szervezete tekintetében a 4. § (1) bekezdés, 5-6. §, 11-13. § rendelkezéseit a 24/B-24/L. §-ban foglalt eltérések figyelembe vételével kell alkalmazni, de az 1. § (1)-(6) bekezdés, a 2-3/B. §, a 4. § (2)-(3) bekezdés, a 7-10. §, a 14-24. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök érdekében indított MRP-re irányadó rendelkezéseitől csak annyiban van lehetőség eltérésre, amennyiben azt e törvény lehetővé teszi, egyébként az eltérő rendelkezés semmis.

24/B. § (1) MRP kizárólag az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) más tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy tekintetében indítható. A jogi személv által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó jog javadalmazási politika keretében történő átruházása, illetve átengedése érdekében MRP-t indíthat a jogi személy vagy a benne többségi befolyással rendelkező részvényese, továbbá a jogi személyben többségi befolyást megtestesítő részvények átruházására jogosult más személy is.

(2) Az MRP-ben csak olyan természetes személy vehet részt, akire az MRP alapjául szolgáló, minden érintett által azonos feltételekkel megismerhető, közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt, a javadalmazási politika alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy által elfogadott vagy magára nézve kötelezőnek elismert javadalmazási politika hatálya kiterjed. Az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika rendelkezhet arról, hogy a hatálya alá tartozó természetes személyeknek csak egy része vehet részt az MRP-ben, valamint arról is, hogy a részvételre jogosult természetes személyek, vagy egy részük számára a részvétel kötelező. Az MRP megindításának feltétele, hogy az alapjául szolgáló javadalmazási politika hatálya legalább öt természetes személyre kiterjed.

(3) Ha az MRP-ben való részvétel az alapjául szolgáló javadalmazási politika alapján legalább öt természetes személy számára nem kötelező, az MRP szervezet megalakulásának az a feltétele, hogy az MRP megindítását követően az MRP-ben részvételre jogosult természetes személyek közül annyian vállalnak - közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatukkal - kötelezettséget az MRP-ben való részvételre, hogy a résztvevők száma elérje vagy meghaladja az öt főt.

(4) Az MRP szervezet megalakulásához az szükséges, hogy alapszabályát az MRP-t indító személy (a továbbiakban: az alapító) elfogadja. Ha az MRP-t nem az a jogi személy indítja, amely által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó jog átruházása, illetve átengedése az MRP keretében megtörténik az MRP szervezet alapszabálya rendelkezhet arról, hogy az értékpapír kibocsátóját kell alapítónak tekinteni.

(5) Az MRP szervezet alapszabályában, a jogi személv létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túlmenően, meg kell határozni:

a) a legfőbb szerv jogkörében eljáró meghatalmazottak számát, valamint a legfőbb szerv határozathozatali eljárásának szabályait;

b) a vezető tisztségviselők (ügyvezetők) számát és működésük időtartamát;

c) az MRP-ben részt vevő természetes személyek (a továbbiakban: résztvevők) kötelező tájékoztatásának eseteit és módját;

d) az MRP megindításával, az MRP szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggésben az MRP szervezetnél felmerülő költségek, ráfordítások megelőlegezésének, megtérítésének és elszámolásának elveit;

e) az MRP szervezet megszűnése esetén a vagyon felosztásának elveit.

(6) Az MRP szervezet részére az alapító, a résztvevő, valamint - ha nem azonos az alapítóval - az MRP-t megindító személy juttathat vagyoni hozzájárulást. A vagyoni hozzájárulás juttatása az MRP szervezet alapítói vagyona javára történik, de a pénzbeli vagyoni hozzájárulás tekintetében az alapszabály rendelkezhet arról, hogy annak egy részét az MRP szervezet alapítói vagyonon felüli saját tőkéje javára kell jóváírni. Az alapítói vagyon összege csak az MRP szervezet által kibocsátott tagi részesedés e törvény rendelkezéseinek megfelelő bevonása révén csökkenhet.

(7) A több személy által közösen indított MRP esetében az MRP szervezet alapszabályát az alapítók egyhangúan fogadják el, valamint együttesen kérelmezik az MRP szervezet nyilvántartásba vételét, továbbá - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - együttesen járnak el az e törvény vagy az alapszabály rendelkezése alapján az alapítói jogok és kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése során. MRP közös indításában, az MRP indítására önállóan jogosult jogi személy mellett, részt vehet az MRP indítására önállóan nem jogosult olyan jogi személy is, amelyre az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika alkalmazása, a javadalmazási politikára irányadó jog rendelkezése alapján, kötelező.

(8) Az MRP szervezet az alapszabályának közokiratba foglalásától, vagy ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően az MRP szervezet előszervezeteként működik. Az előszervezeti működésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a gazdasági társaság előtársaságára vonatkozó rendelkezései értelemszerűen irányadók.

(9) Az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika az MRP szervezet előszervezeti működésének első napjától kezdődően csak úgy módosítható, hogy a módosítás ne eredményezze az MRP szervezetben részt vevők MRP-hez kapcsolódóan már meglévő jogai vagy ésszerű várakozásai csökkenését, illetve meghiúsulását, vagy az MRP-vel összefüggésben korábban vállalt terheik növekedését.

(10) Az MRP szervezet bírósági nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez mellékelni kell az MRP megindításáról rendelkező döntést, az MRP szervezet alapszabályát, valamint az MRP szervezet legfőbb szerve jogkörében eljáró minden meghatalmazott és minden vezető tisztségviselő e megbízásának elfogadására vonatkozó nyilatkozatát. Ha az MRP-t megindító személy nem azonos az MRP szervezet alapszabálya szerinti alapítóval, az MRP szervezet bírósági nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez mellékelni kell az alapító arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy az alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A kérelemhez mellékelni kell az MRP-ben részvételre jogosult legalább öt természetes személynek az MRP szervezetben való részvételre vonatkozó kötelezettségvállalását, vagy az MRP szervezetben való kötelező részvételének tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát. A döntést, az alapszabályt, valamint a kérelem mellékletét képező nyilatkozatokat közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

(11) Az MRP szervezethez csak olyan jogi személy csatlakozhat, amely az MRP indítására önállóan vagy más jogi személlyel együttesen jogosult lenne. A csatlakozáshoz az alapszabály ennek megfelelő módosítása és a csatlakozónak a módosított alapszabály elfogadására vonatkozó, közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozata szükséges. A csatlakozást az MRP szervezet bejelenti a bíróságnak. A bejelentéshez mellékelni kell a módosított alapszabályt és a csatlakozó elfogadó nyilatkozatát, továbbá szükség esetén a (10) bekezdés szerinti egyéb okiratokat. A csatlakozó jogi személy a csatlakozásától kezdődően minősül - a (4), (6)-(7) és (10) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - alapítónak.

24/C. § (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kizárólag olyan pénzügyi eszközök (értékpapírok, értékpapíron fennálló jogok) szolgáltathatók az MRP szervezet részére, amelyek a résztvevőket az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politikában meghatározott feltételek szerint megilletik. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékére vonatkozóan az alapszabály (összegszerű meghatározása helyett) arról rendelkezik, hogy az megegyezik a szolgáltatása (átadása, átengedése) napjára megállapítható piaci értékével. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát képező értékpapír vagy jog átvételével az MRP szervezet annak kizárólagos tulajdonosává, illetve jogosultjává válik.

(2) A résztvevőt a javadalmazási politika keretében megillető pénzügyi eszköz nem pénzbeli vagyoni hozzáárulásként történő szolgáltatásával akkor is a résztvevő szerez tagi részesedést az MRP szervezetben, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem ő szolgáltatta. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás ellenében kibocsátott tagi részesedés névértéke megegyezik az alapjául szolgáló nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapszabálynak megfelelően a szolgáltatása napjára megállapított értékével.

(3) Az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika rendelkezhet arról, hogy a tagi részesedés nem ingyenesen, hanem ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt, feltéve, hogy azt is kimondja, hogy az ellenérték megfizetése kizárólag az MRP alapszabályában meghatározott módon, legkésőbb a tagi részesedés bevonásából keletkező tagi igény kielégítésekor, az MRP szervezet útján történhet. Az ellenérték halasztott megfizetéséhez kapcsolódóan kamat érvényesen csak az alapszabályban köthető ki.

(4) A résztvevő a javadalmazási politika keretében megszerzett olyan pénzügyi eszközt (értékpapírt, értékpapíron fennálló jogot), amelynek ellenértékét részére az MRP szervezet előlegezte meg, köteles a megszerzéssel egyidejűleg nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként szolgáltatni az MRP szervezetnek. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapszabálynak megfelelően a szolgáltatása napjára megállapított értéke a résztvevő már meglévő tagi részesedésének névértékét növeli, ha a résztvevő már rendelkezik olyan tagi részesedéssel, amelyhez kapcsolódó pénzügyi eszköz ugyanazokkal a feltételekkel (így különösen ugyanabban az időszakban nyújtott teljesítményére tekintettel, vagy ugyanazon esemény bekövetkezése esetén) illeti meg, mint az általa az MRP szervezet által megelőlegezett ellenérték fejében megszerzett pénzügyi eszköz.

(5) A résztvevő az őt eltérő feltételekkel (így különösen különböző időszakukban nyújtott teljesítményére tekintettel vagy eltérő események bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközöknek az MRP szervezet által történő megszerzése esetén különböző (egymással össze nem vonható) tagi részesedéseket szerez.

(6) A résztvevő tagi részesedése alapján jogosult a résztvevőket e törvény alapján megillető jogok gyakorlására, továbbá - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, a tagi részesedése névértékéhez igazodó arányban - az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményéből és azt meghaladó saját tőkéjéből való részesedésre. Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, a résztvevő kizárólag az adózott eredménynek, illetve a saját tőkének abból a részéből részesedik, amely a résztvevőket azonos feltételekkel (így különösen ugyanabban az időszakban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy ugyanazon esemény bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából vagy pénzre történő átváltásából ered. A résztvevőknek az MRP szervezet adózott eredményéből és saját tőkéjéből való részesedésének részletes szabályait, az alapszabállyal és az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politikával összhangban, az MRP szervezet belső szabályzata állapítja meg.

(7) A résztvevő tagi részesedését másra nem ruházhatja át, valamint azt biztosítékul nem adhatja, és más módon sem terhelheti meg.

(8) A tagi részesedés, az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, örökölhető. Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a résztvevő halála esetére írásban egy vagy több kedvezményezettet jelöljön meg. Kedvezményezett megjelölése esetén a tagi részesedés nem képezi a hagyaték részét, hanem a résztvevő halálával a kedvezményezettre száll át. A résztvevő halála esetén az örökös, illetve a kedvezményezett a résztvevő helyébe lép. Örökös, illetve kedvezményezett hiányában az elhunyt résztvevő tagi részesedése a résztvevő halálának napjával átszáll az alapítóra.

24/D. § (1) Az alapító kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával szerezhet tagi részesedést az MRP szervezetben. A résztvevő csak akkor köteles pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására az MRP szervezet részére, ha abban más módon nem szerzett tagi részesedést. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás ellenében kibocsátott tagi részesedés névértéke megegyezik a pénzbeli vagyoni hozzájárulásból az MRP szervezet alapítói vagyona javára szolgáltatott résszel. A különböző időpontokban szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulás révén az alapító és a résztvevő különböző (egymással össze nem vonható) tagi részesedéseket szerez, kivéve, ha az alapszabály arról rendelkezik, hogy már meglévő tagi részesedésének névértéke növekszik.

(2) Az alapító, a javadalmazási politika végrehajtása érdekében, tagi részesedését (ellenérték fejében) átruházhatja a résztvevőre. Ha a résztvevő már rendelkezik olyan tagi részesedéssel, amelyhez kapcsolódó pénzügyi eszköz ugyanazokkal a feltételekkel (így különösen ugyanabban az időszakban nyújtott teljesítményére tekintettel, vagy ugyanazon esemény bekövetkezése esetén) illeti meg, mint az alapítótól megszerzett tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszköz, akkor a résztvevő által az alapítótól megszerzett tagi részesedés névértéke a már meglévő tagi részesedésének névértékét növeli. Ha az alapító nem tagi részesedése egészét ruházza át a résztvevőre, akkor az átruházás érdekében, azt megelőzően az alapító tagi részesedését fel kell osztani; a felosztás révén kialakuló tagi részesedések együttes névértéke nem haladhatja meg a felosztott tagi részesedés névértékét. Az alapító tagi részesedésének felosztása az alapszabály módosítását nem igényli.

(3) Az alapító tagi részesedése alapján jogosult - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, a tagi részesedése névértékéhez igazodó arányban - az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményéből és azt meghaladó saját tőkéjéből való részesedésre. Az adózás előtti eredménynek és a saját tőkének abból a részéből, amely a résztvevő tagi részesedéséhez kapcsolódóan a javadalmazási politika keretében az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából ered, az alapító csak e törvény külön rendelkezése alapján részesedhet.

(4) Az alapítót e törvény szerint megillető - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - jogok gyakorlásának nem feltétele, hogy az alapító tagi részesedéssel rendelkezzen az MRP szervezetben.

24/E. § (1) Az MRP szervezet legfőbb szerve jogkörében az alapító által e feladattal megbízott (egy vagy több) személy (a továbbiakban: meghatalmazott) jár el. Meghatalmazottként önállóan csak ügyvédi iroda járhat el.

(2) Nem lehet meghatalmazott az alapító (ideértve az MRP-t megindító más személyt is), az alapítóban (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyással rendelkező személy, valamint az a jogi személy, amelyben az alapító vagy az alapítóban (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyással rendelkező személy rendelkezik (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyással, továbbá az említett jogi személy vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, munkavállalója és bármely említett természetes személy közeli hozzátartozója.

(3) A meghatalmazott személyében bekövetkezett változást az MRP szervezet nyilvántartását vezető bírósághoz írásban be kell jelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a meghatalmazott kijelölésére vonatkozó alapítói határozatot, valamint a meghatalmazott e megbízásának elfogadására vonatkozó, közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatát.

(4) A legfőbb szervnek az alapszabály módosítására vagy az MRP szervezet megszűnésére, szétválására vagy egyesülésére vonatkozó döntése csak akkor válik hatályossá, ha azt az alapító - közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt - nyilatkozatával megerősítette. Az alapító az MRP szervezet jogutód nélküli megszűnéséről döntő határozatot csak akkor erősítheti meg, ha ahhoz a határozat meghozatalakor az MRP szervezetben még tagi részesedéssel rendelkező résztvevők több mint kétharmada előzetesen - közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt - nyilatkozatával hozzájárult. Az alapszabály módosítása esetén az erre vonatkozó döntést, valamint a módosított alapszabály egységes szövegét közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzet okiratba kell foglalni, valamint be kell nyújtani az MRP szervezet nyilvántartását vezető bíróságnak.

(5) A meghatalmazott az alapszabály és az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politikájával összhangban, a résztvevők érdekében jár el. A meghatalmazott utasítást az alapítótól vagy a résztvevőktől nem fogadhat el.

(6) A meghatalmazott megbízása határozott időre szól, amely legalább három év és legfeljebb hét év, valamint a megbízást az alapító nem mondhatja fel. A határozott idő leteltét megelőzően a meghatalmazott megbízása megszűnik akkor, ha az alapító vagy (egy vagy több) résztvevő keresete alapján bíróság vagy az alapszabályban kikötött választottbíróság megállapítja, hogy a meghatalmazott az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megsértette.

(7) A meghatalmazott és az alapító közötti jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait az (1)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

24/F. § (1) Az MRP szervezet vezető tisztségviselőjére az MRP szervezet legfőbb szerve jogkörében eljáró meghatalmazottra irányadó összeférhetetlenségi szabályokat értelemszerűen, de azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ahol e szabályok az alapítót említik, azon a legfőbb szerv jogkörében eljáró meghatalmazottat is érteni kell.

(2) Az MRP szervezet ügyvezetését egyetlen vezető tisztségviselő is elláthatja. A vezető tisztségviselő utasítást az alapítótól vagy a résztvevőktől nem fogadhat el. A vezető tisztségviselő a résztvevőnek nem adhat más résztvevőre vonatkozó felvilágosítást, valamint nem teheti lehetővé a más résztvevőre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba történő betekintést.

(3) A vezető tisztségviselő köteles az alapítót és a résztvevőket haladéktalanul, az alapszabályban meghatározott módon tájékoztatni arról, ha a meghatalmazott e törvény szerinti kötelezettségét megsértette.

(4) A vezető tisztségviselő személyében bekövetkezett változást az MRP szervezet nyilvántartását vezető bírósághoz írásban be kell jelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a legfőbb szervnek a vezető tisztségviselő megválasztásáról rendelkező határozatát, valamint a vezető tisztségviselő e tisztség elfogadására vonatkozó, közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatát.

24/G. § (1) Az MRP szervezet a résztvevőkről és a résztvevők tagi részesedéseiről, valamint az alapítókról és az alapítók tagi részesedéseiről folyamatos nyilvántartást vezet. A tagi részesedések kibocsátását és bevonását, valamint az alapító tagi részesedésének felosztását követő nyolc napon belül az MRP szervezet bejelenti a nyilvántartását vezető bíróságnak a kibocsátott, bevont, illetve felosztott, valamint a kibocsátást, a felosztást követően meglévő, illetve a bevonást követően fennmaradó tagi részesedései darabszámát és együttes névértékét.

(2) Az MRP megindításával, az MRP szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő (így különösen, a székhely fenntartásából, a vezető tisztségviselők, a munkavállalók díjazásából, a pénzügyi eszközök kezeléséből eredő) költségek, ráfordítások az alapítót terhelik. A költségekből, ráfordításokból azt a részt, amely az MRP szervezetnél merült fel, az alapító köteles megtéríteni, kivéve, ha az alapszabály más módon rendelkezik a költségek, ráfordítások fedezetének megteremtéséről. Több alapító között a költségek, ráfordítások megosztásának elveit az alapszabály tartalmazza; a megosztásnak gazdaságilag ésszerű alapon kell történnie.

(3) Az MRP szervezet hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és váltót nem bocsáthat ki. Az MRP szervezet a kapott pénzbeli vagyoni hozzájárulást és annak hozamát kizárólag az alapszabályában vagy belső szabályzatában meghatározott célra használhatja fel.

(4) Az MRP szervezet az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó hitel- és kölcsönszerződést csak legfőbb szerve előzetes hozzájárulásával köthet, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átvett pénzügyi eszközt és annak hozamát csak legfőbb szerve előzetes hozzájárulásával adhatja biztosítékul vagy terhelheti meg.

(5) Ha az MRP szervezet alapszabálya lehetővé teszi, az MRP szervezet legfőbb szerve előzetes hozzájárulásával a résztvevők javára megelőlegezheti a résztvevőket a javadalmazási keretében (így különösen tagi részesedésük vagy az annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz megszerzéséhez kapcsolódóan) terhelő ellenérték teljes összegét vagy annak egy részét. Az alapszabály arról is rendelkezhet, hogy az MRP szervezetet a megelőlegezett összeg után kamat illeti meg. Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, az MRP szervezet a megelőlegezett összeg és kamata megtérítésére vonatkozó igényét elsősorban a megelőlegezett összeghez kapcsolódó tagi részesedésre tekintettel keletkező fizetési kötelezettségébe történő beszámítás útján érvényesíti. Az alapszabály rendelkezhet arról, hogy az MRP szervezet által megelőlegezett összeg és kamata megtérítéséről az alapító gondoskodik, így különösen úgy, hogy a fedezetül szolgáló összeget levonja a résztvevőt az MRP-ben való részvétele alapjául szolgáló jogviszony alapján megillető jövedelemből, és azt az MRP szervezetnek megfizeti, vagy a fedezetül szolgáló összeget az MRP szervezetnek a résztvevő helyett megfizeti.

(6) Az MRP szervezet számviteli nyilvántartásait köteles olyan módon vezetni, hogy azok alapján az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika végrehajtása nyomon követhető, ellenőrizhető legyen. Az MRP szervezet adózott eredményén és saját tőkéjén belül elkülönítve tartja nyilván a résztvevőket a javadalmazási politika keretében különböző (így különösen eltérő időszakokban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy eltérő események bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából, valamint a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő részeket továbbá külön tartja nyilván az alapító tagi részesedéséhez kapcsolódó részeket. A tagi részesedés bevonásakor az adózás előtti eredményből a bevont tagi részesedést (is) érintően elkülönítve kimutatott rész terhére történő kifizetést, az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában, nem befolyásolja az adózás előtti eredmény többi (elkülönítve kimutatott) része.

(7) Az alapszabály rendelkezhet arról, hogy az MRP (felhalmozott) adózott eredményének azt a részét, amely nem a résztvevőket megillető pénzügyi eszközök értékeléséből ered, osztalékként fizetheti ki, feltéve, hogy saját tőkéje az osztalék kifizetése következtében nem lesz kevesebb, mint alapítói vagyonának, valamint a pénzbeli hozzájárulás átvételéből eredő alapítói vagyonon felüli saját tőkéjének az összege. Az osztalék kifizetésére csak a beszámoló elfogadását követően van lehetőség.

(8) Az MRP szervezet legalább félévente, a félév utolsó napjára, mint fordulónapra vonatkozóan közbenső mérleget készít. Az MRP szervezet nem készít közbenső mérleget a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójának mérlegfordulónapjára vonatkozóan. A közbenső mérleg elfogadásáról a legfőbb szerv a fordulónapot követő 30 napon belül dönt.

(9) Az MRP szervezet a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközök (értékpapírok, értékpapíron fennálló jogok) piaci értékét a közbenső mérleg fordulónapjára, illetve a beszámoló mérlegfordulónapjára megállapítja, valamint a piaci érték változásából eredő különbözetet adózás előtti eredménye javára, vagy terhére elszámolja. A pénzügyi eszközök értékeléséből eredő adózott eredményből a résztvevő csak tagi részesedése bevonása esetén részesedhet.

24/H. § (1) Az MRP szervezet a résztvevőre tekintettel a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközt (értékpapírt, értékpapíron fennálló jogot), annak átruházása vagy érvényesítése révén, az alapszabályában vagy a javadalmazási politikának megfelelő belső szabályzatában meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, a belső szabályzatában meghatározott (legfeljebb két éves) határidőn belül - az e pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tagi részesedés bevonásának előkészítése érdekében - pénzre váltja át. Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek tekintetében a feltételek egyidejűleg következtek be azonos szabályok szerint (így különösen azonos ütemezésben) kell pénzre átváltani.

(2) A résztvevőnek az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményének és ezt meghaladó saját tőkéjének a bevonandó tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából eredő részre való igénye - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - azzal a nappal keletkezik, amelyen az összes érintett pénzügyi eszköz pénzre történő átváltása megtörtént. Ugyanezzel a nappal a kapcsolódó tagi részesedést az MRP szervezet (alapítói vagyonának egyidejű, a bevont tagi részesedés névértékének megfelelő összegű csökkentésével) bevonja.

(3) A résztvevőnek a tagi részesedése bevonásából eredő igényét az MRP szervezet csak az annak keletkezését követő fordulónapra vonatkozó közbenső mérleg vagy beszámoló elfogadását követően teljesítheti.

(4) Ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a bevont tagi részesedés ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt, vagy a bevont tagi részesedésnek vagy a bevont tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszköznek az ellenértékét az MRP szervezet előlegezte meg a résztvevőnek, a résztvevőnek a tagi részesedése bevonásából eredő igénye teljesítésének feltétele, hogy az MRP szervezet a résztvevőt megillető összegből levonja az ellenérték korábban még nem teljesített, illetve az MRP szervezet által megelőlegezett, de vissza nem fizetett részét (ideértve az ellenérték halasztott fizetéséhez, illetőleg megelőlegezéséhez kapcsolódó kamatot is). A levont ellenértéket az MRP szervezet a jogosult részére (a résztvevő javára eljárva) megfizeti, vagy az általa megelőlegezett összeg miatt a résztvevővel szemben fennálló követelésébe beszámítja. Ha az ellenérték teljes összegének levonására nem volt lehetőség, az ellenérték le nem vont része tekintetében az arra jogosult igénye e törvény erejénél fogva megszűnik.

(5) Az alapszabály rendelkezhet arról, hogy a résztvevők igényét az MRP szervezet - az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával - az alapító által kibocsátott részvény átadásával teljesíti, feltéve, hogy részletesen meghatározza a juttatás feltételeit, ideértve a tagi részesedés ellenértékéből, vagy a tagi részesedés vagy az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz ellenértékéből az MRP szervezet által megelőlegezett összegéből a résztvevőt még terhelő rész olyan mértékéig történő érvényesítését, amelyre a részvénynek a résztvevőnek történő átadásakor fennálló piaci értéke fedezetet ad.

(6) Az MRP szervezet összes tagi részesedésének együttes bevonása - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - csak az MRP szervezet jogutód nélküli megszűnése esetében, végelszámolás keretében, a végelszámolási zárómérleg mérlegfordulónapjával történhet meg. Ebben az esetben a résztvevőknek a tagi részesedésük bevonásából eredő igényét a vagyonfelosztási javaslatnak megfelelően kell kielégíteni.

24/I. § (1) Ha az alapszabályban vagy az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politikának megfelelő belső szabályzatban a résztvevőre tekintettel az MRP által a javadalmazási politika keretében megszerzett pénzügyi eszközök pénzre történő átváltására vonatkozóan meghatározott feltételek meghiúsultak, a meghiúsulásuk napjával a pénzügyi eszközökre tekintettel a résztvevő által megszerzett tagi részesedés az alapítóra száll át. Az MRP szervezet az alapítóra átszálló tagi részesedéshez kapcsolódóan megszerzett pénzügyi eszközt (annak átruházása vagy érvényesítése révén) az alapszabályában vagy belső szabályzatában meghatározott módon pénzre váltja át.

(2) Az alapítónak az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményének és ezt meghaladó saját tőkéjének az alapítóra átszálló tagi részesedéshez kapcsolódó pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából eredő részre való igénye azzal a nappal keletkezik, amelyen e pénzügyi eszközök pénzre történő átváltása megtörtént. Ugyanezzel a nappal a kapcsolódó tagi részesedést az MRP szervezet (alapítói vagyonának egyidejű, a bevont tagi részesedés névértékének megfelelő összegű csökkentésével) bevonja.

(3) Az alapítónak a tagi részesedése bevonásából eredő igényét az MRP szervezet csak az annak keletkezését követő fordulónapra vonatkozó közbenső mérleg vagy beszámoló elfogadását követően teljesítheti.

(4) Az alapító tagi részesedésének bevonásával összefüggő elszámolások nem eredményezhetik a résztvevőket az MRP szervezet (felhalmozott) adózott eredményéből és ezt meghaladó saját tőkéjéből megillető (a bevonást követően keletkező) igény csökkenését.

(5) Ha a bevont tagi részesedéshez kapcsolódó pénzügyi eszközt nem az alapító juttatta nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az MRP szervezetnek, vagy a bevont tagi részesedés vagy az ahhoz kapcsolódó pénzügyi eszköz ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt, az alapító a bevonásból eredő igénye teljesítését követően a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályok szerint számol el a jogosulttal (így különösen a pénzügyi eszköz juttatójával, illetve az ellenértéket egészben vagy részben már kifizető résztvevővel).

(6) A legfőbb szerv az alapszabály módosítása révén dönthet az alapító tagi részesedésének a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részleges vagy teljes - bevonásáról. A bevonást követően az MRP szervezet a (2)-(5) bekezdés rendelkezései szerint jár el. Ha a bevont tagi részesedéshez kapcsolódóan az alapító által szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulás egy részét az MRP szervezet alapítói vagyonon felüli saját tőkéje javára kellett jóváírni, a tagi részesedés bevonásakor lehetőség van az alapítói vagyonon felüli saját tőkéből az alapítói vagyonnak a tagi részesedés bevonása miatt bekövetkező csökkenésével arányos rész alapítónak történő kifizetésére.

(7) Az alapszabály a tagi részesedés alapítóra történő (részleges vagy teljes) átszállásának az e törvényben nem említett, a résztvevőnek az MRP-ben való részvétele alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggő további eseteit is meghatározhatja, feltéve, hogy rendelkezik az alapítóra átszálló tagi részesedés (2)-(5) bekezdés rendelkezései szerinti bevonásáról is.

24/J. § (1) A tagi részesedés bevonása esetén az MRP szervezet a jogosultat megillető igény teljesítésének napján olyan bizonylatot állít ki a jogosultnak, amely tartalmazza az igény összegének megállapításához szükséges adatokat, valamint a teljesítés napját.

(2) Ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a tagi részesedés vagy az ahhoz kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszköz ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt az MRP szervezet az (1) bekezdés szerinti bizonylaton feltünteti a résztvevőt megillető összegből levont ellenérték összegét.

24/K. § (1) Az MRP szervezet megszűnésére a jogi személy megszűnésének általános szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika megszűnése esetén a legfőbb szerv köteles a kapcsolódó MRP szervezet jogutód nélküli megszüntetését elhatározni.

(2) A nem fizetésképtelen MRP szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek a végelszámolásra irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával lefolytatott - végelszámolásnak van helye. A végelszámolás kezdő napját a résztvevők érdekeit figyelembe véve kell meghatározni.

(3) Az MRP szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, a megszűnés napjával, az alapítóra száll át minden olyan tagi részesedés, amelyhez kapcsolódó pénzügyi eszközök tekintetében a pénzre történő átváltásukra az alapszabályban vagy a javadalmazási politikának megfelelő belső szabályzatban meghatározott feltételek még nem következtek be.

(4) Ha az alapítóra átszálló tagi részesedéshez kapcsolódó pénzügyi eszközt nem az alapító juttatta nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az MRP szervezetnek, vagy az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a tagi részesedés vagy az ahhoz kapcsolódóan az MRP szervezet által megszerzett pénzügyi eszköz ellenérték fejében illeti meg a résztvevőt, a jogosult (így különösen a pénzügyi eszköz juttatója, illetve az ellenértéket egészben vagy részben már kifizető résztvevő) igényét a végelszámolás befejezését megelőzően kell teljesíteni.

24/L. § (1) A több javadalmazási politikát szolgáló MRP szervezet alapszabálya rendelkezhet arról, hogy az egyes javadalmazási politika keretében átvett pénzügyi eszközöket kezelő szervezeti egységeit jogi személlyé nyilvánítja. Ilyen esetben az alapítók, illetve a résztvevők az e törvény szerinti jogaikat csak a hozzájuk kapcsolódó, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek tekintetében gyakorolhatják.

(2) A több javadalmazási politikát szolgáló MRP szervezet alapszabálya rendelkezhet arról is, hogy az MRP szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeinek (az MRP szervezet legalább egy vezető tisztségviselője mellett) egy vagy több külön vezető tisztségviselője is van. A jogi személyiséggel rendelkező önálló szervezeti egység külön vezető tisztségviselője felett a munkáltatói jogokat az MRP szervezet vezető tisztségviselője gyakorolja.

(3) Ha az MRP szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységekből áll, a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek önálló közbenső mérleget és beszámolót készítenek, de az MRP szervezet csak beszámoló készítésére kötelezett. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek közbenső mérlegeinek fordulónapja egymástól eltérhet.

(4) A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység megszüntetésére az MRP szervezet megszüntetésére irányadó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) A több javadalmazási politika végrehajtását szolgáló MRP szervezet megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha minden érintett javadalmazási politika megszűnt.”

139. § Az Mrp tv. preambulumában az „elhatározásuktól függően, az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett” szövegrész helyébe az „elhatározásuktól függően, vagy javadalmazásuk részeként az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett” szöveg lép.

19. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

140. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mozgókép törvény) 31/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A közvetett támogatás kifizetését a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás akkor kérheti az MNF-től, ha a Hivatal által a filmalkotás adott gyártási időszaka tekintetében meghozott, a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozata jogerőre emelkedett és támogatási szerződést még nem kötött. A 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a Hivatal nyilvántartást vezet. A letéti számláról történő kifizetés kizárólag a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedésének sorrendjében történhet.”

(2) A Mozgókép törvény 31/D. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az állami adóhatóság negyedévente, a negyedévet követő hó 15. napjáig a (7) bekezdésben meghatározott keretösszeg egynegyede és az adott negyedév során a Tao. tv. 22. § (3) és a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a letéti számlán összegyűjtött közvetett támogatás pozitív különbözetét az MNF részére megfizeti. Amennyiben az MNF valamely negyedévben a (7) bekezdésben meghatározott adott évi keretösszeg időarányos részénél több közvetett támogatást gyűjt, a felmerült negatív különbözetet az adott éven belül az állami adóhatóság a következő negyedév hasonló elszámolásánál figyelembe veszi.”

20. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

141. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civiltörvény) 2. § 11. és 17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„11. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

a) az adomány (ajándék) elfogadását,

b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),

c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,

d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását;”

„17. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó, valamint az élettárs;”

142. § A Civiltörvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.”

143. § A Civiltörvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége tekintetében elkülönítve mutatja ki legalább a következő bevételeket:

a) egyesület esetében a tagdíjat, alapítvány esetében az alapítótól nem vagyoni hozzájárulásként kapott adományt;

b) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegét;

c) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, ideértve az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében megvalósuló fejlesztés céljára kapott támogatást is, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra;

d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományt, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra;

e) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevételét, ideértve különösen

ea) a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékét, valamint

eb) a részben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti (közhasznú) használatával arányos részt;

f) az a)-e) pont hatálya alá nem tartozó, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen

fa) a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett (elért) kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget és más bevételt,

fb) az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételt.

(2) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat, valamint az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományokat a következő részletezésben mutatja ki:

a) az államháztartási forrásból kapott támogatás, illetve adomány, a (3) bekezdésben foglaltak szerinti bontásban;

b) az Európai Unió költségvetéséből, külföldi állam államháztartásából, nemzetközi szervezettől, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás, illetve adomány;

c) más civil szervezettől kapott támogatás, illetve adomány.

(3) A civil szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást, illetve adományt (az Európai Unió strukturális alapjaiból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatást, illetve adományt minden esetben külön kiemelve) a következő részletezésben mutatja ki:

a) a központi költségvetésből kapott támogatás, illetve adomány;

b) az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatás, illetve adomány;

c) a helyi önkormányzatoktól, kisebbségi önkormányzatoktól, önkormányzati társulástól kapott támogatás, illetve adomány.

(4) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, amelynek alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a kapott támogatás felhasználása.”

144. § A Civiltörvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezet azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek sem az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez, sem a gazdasági-vállalkozási tevékenységéhez nem rendelhetők közvetlenül hozzá, a bevételek (ide nem értve az ilyen költséget, ráfordítást ellentételező bevételt) összege arányában osztja meg a két tevékenység között.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségnek, ráfordításnak minősül különösen a civilszervezet vezető tisztségviselőjét megillető tiszteletdíj és más juttatás, valamint az azokhoz kapcsolódó közteher (kivéve, ha a vezető tisztségviselők közötti munkamegosztás alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezek a költségek, ráfordítások mely tevékenységhez kapcsolódnak), továbbá a székhely fenntartásával, a nem kizárólag meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan fenntartott pénzforgalmi számla vezetésével kapcsolatban felmerült költség, ráfordítás.

(3) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti költséget, ráfordítást ellentételező bevételt (így különösen az ilyen költség, ráfordítás fedezetére kapott támogatást és a fedezetére képzett céltartalék feloldott összegét) az alapjául szolgáló költségeknek, ráfordításoknak megfelelően osztja meg az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége és gazdasági-vállalkozási tevékenysége bevételei között.”

145. § A Civiltörvény 75. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A civil szervezet a 2. § 11. pontjának, valamint 19-21. §-ának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi törvénnyel módosított rendelkezését 2015. január 1-jétől kezdődően veheti figyelembe.”

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Hatályba léptető rendelkezések

146. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1. §-4. §-a, 6. §-12. §-a, 14. §-39. §-a, 40. § 1., 3-26. pontjai, 41. § 2-6. pontjai, 42. §-53. §-a, 55. §-58. §-a, 60. §-61. §-a, 62. § 2. pontja, 63. § 1. és 3. pontja, 66. §-69. §-a, 73. § b) pontja, 74. §-76. §-a, 80. §-81. §-a, 84. §-85. §-a, 89. §-128. §-a, 140. §-a és az 1-2., 4-5. melléklete 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 59. §-a, 62. § 1. pontja, 63. § 2. pontja 2016. július 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 5. §-a, 13. §-a, 41. § 1. pontja, 54. §-a 2017. január 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 40. § 2. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

22. Jogharmonizációs záradék

147. § (1) E törvény 104. §-a, 105. §-a, 107. §-117. §-a az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 44. §-a, 57. §-a, 60. §-a, 62. §-a, 94. §-a és 5. számú melléklete tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

1. Az Art. 2. számú melléklet I. pont címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések”

2. Az Art. 2. számú melléklet I. Általános rendelkezések pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget - a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, az illetéket, a cégautó-adót, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve -, és a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az adózónak az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”

3. Az Art. 2. számú melléklet II. Általános rendelkezések pont nyitó szövegének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott 1000 forintot el nem érő adót az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.”

4. Az Art. 2. számú melléklet IV. pont címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A jövedéki adóval kapcsolatban az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések”

2. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

Az Art. 3. számú melléklet O) pontja a következő 3-5. alponttal egészül ki:

„3. A jegyző elektronikus úton adatot szolgáltat azokról a személyekről, akiknek köztartozás mentessége a Magyarország helyi önkormányzatairól, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény méltatlansági eljárásra vonatkozó szabályai szerint vizsgálat tárgyát képezheti.

4. A 3. pont szerinti adatszolgáltatás tartalmazza az adózó

a) nevét

b) adóazonosító számát

c) azon helyi/kisebbségi önkormányzat megnevezését, ahol az adózó tisztséget tölt be.

5. A 3. pont szerinti adatszolgáltatást a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül kell teljesíteni az e célra rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával.”

3. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.21. pontja a következők szerint módosul:

(7. Egyéb indokkal adómentes:)

„7.21. a pénzügyi intézmény által elengedett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - független felek között - kerül sor;”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.31. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes)

„7.31. a magyarországi Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását célzó Civil Alap - 2014. pályázati program keretében magánszemély részére pályázat alapján elnyert támogatások, függetlenül a kifizetés időpontjától.”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.31. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.31. az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a résztvevő által saját erő címen befizetett összeg alapján az MRP szervezet által elszámolt bevételt; az adómente s természetbeni juttatás összegéről az MRP szervezet résztvevőnként az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az adóhatóság számára, azzal, hogy e rendelkezést nem lehet alkalmazni a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevője által megszerzett értékpapírra;”

4. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

Az Szja tv. 3. számú melléklet II. része a következő 3. ponttal egészül ki:

(Igazolás nélkül elszámolható költségek)

„3. a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag e tevékenysége tekintetében - a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza;”

5. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

A Rega tv. Mellékletének I. része helyébe a következő rendelkezések lépnek:

I. rész

Adótételek az egyes adókategóriákban

1. Adótételek személygépkocsik esetén

Adó-
kate-
gória
A személygépkocsi
műszaki tulajdonságai
Adótétel
[A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint]
11-nél jobb 9-11 5-8 4 4-nél rosszabb
1. Otto-motoros személygépkocsi
1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm3-ig
45 000 Ft/db 180 000 Ft/db 270 000 Ft/db 360 000 Ft/db 540 000 Ft/db
2. Otto-motoros személygépkocsi
1101-1400 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi
1301-1500 cm3-ig
65 000 Ft/db 260 000 Ft/db 390 000 Ft/db 520 000 Ft/db 780 000 Ft/db
3. Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1501-1700 cm3-ig 85 000 Ft/db 340 000 Ft/db 510 000 Ft/db 680 000 Ft/db 1 020 000 Ft/db
4. Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm3-ig 135 000 Ft/db 540 000 Ft/db 810 000 Ft/db 1 080 000 Ft/db 1 620 000 Ft/db
5. Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig 185 000 Ft/db 740 000 Ft/db 1 110 000 Ft/db 1 480 000 Ft/db 2 220 000 Ft/db
6. Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 2501-3000 cm3-ig 265 000 Ft/db 1 060 000 Ft/db 1 590 000 Ft/db 2 120 000 Ft/db 3 180 000 Ft/db
7. Otto-motoros személygépkocsi 2500 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi
3000 cm3 felett
400 000 Ft/db 1 600 000 Ft/db 2 400 000 Ft/db 3 200 000 Ft/db 4 800 000 Ft/db
8. A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsi
(környezetvédelmi osztályba sorolása: 5E, 5P, 5N, 5Z)
0 Ft/db
9. A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti hibrid (elektromos és Ottó- vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású, vagy az 1.-8. kategória alá nem tartozó egyéb személygépkocsi. 76 000 Ft/db

2. Az adó összege motorkerékpárok esetén

Adókategória A motorkerékpár műszaki tulajdonságai Adótétel
1. 80 cm3-ig 20 000 Ft/db
2. 81-125 cm3-ig 95 000 Ft/db
3. 126-500 cm3-ig 135 000 Ft/db
4. 501-900 cm3-ig 180 000 Ft/db
5. 901 cm3-től 230 000 Ft/db

A gépjármű e törvény szerinti kategóriába sorolását, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolási adatait a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés engedélyezésének eljárásában állapítja meg, és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 1. számú melléklet II. részében meghatározott Műszaki adatlapon rögzíti.”


  Vissza az oldal tetejére