Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.11.)

2015. évi CXC. törvény - a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről 2/2. oldal

d) Pénzügyi Számlák (a Betéti Számlák kivételével) esetén van-e másik számlára irányuló állandó átutalási megbízás (beleértve a Jelentő Pénzügyi Intézmény más fiókjánál vagy másik Pénzügyi Intézménynél tartott számlákat is);

e) van-e a Számlatulajdonosnak jelenlegi „átvételi megbízottja” vagy „levéltartási” címe; és

f) van-e a számlára vonatkozó meghatalmazás vagy aláírási felhatalmazás.

4. Ügyfélkapcsolati felelős megkeresése a tényleges információkért. A fent ismertetett elektronikus és papíralapú adatkeresések mellett a Jelentő Pénzügyi Intézménynek Jelentendő Számlaként kell kezelnie az ügyfélkapcsolati felelőshöz rendelt bármely Magas Értékű Számlát (beleértve a Magas Értékű Számlához kapcsolódó bármely Pénzügyi Számlát is), ha az ügyfélkapcsolati felelősnek tényleges tudomása van arról, hogy a Számlatulajdonos Jelentendő Személy.

5. Jelek találásának következményei.

a) Ha a Magas Értékű Számlák kiterjesztett átvizsgálása során nem találhatóak a B(2) albekezdésben felsorolt jelek, és a számla tulajdonosa nem a C(4) albekezdésben meghatározott Jelentendő Személy, akkor nincs szükség további intézkedésre, amíg olyan változás nem következik be a körülményekben, amelynek eredményeként egy vagy több jel a számlához köthetővé válik.

b) Ha a B(2)(a)–(e) albekezdésekben felsorolt jelek bármelyikét felfedezik a Magas Értékű Számlák fent említett kiterjesztett átvizsgálása során, vagy a körülmények ezt követő megváltozásának eredményeképpen egy vagy több jel társítható a számlához, akkor a Jelentő Pénzügyi Intézmény a számlát adóügyi szempontból minden olyan joghatóság vonatkozásában Jelentendő Számlaként köteles kezelni, amelyre utaló jelet azonosított, kivéve akkor, ha a B(6) albekezdés alkalmazása mellett dönt, és az albekezdés egyik kivétele alkalmazható a számlára.

c) Ha az „átvételi megbízott” vagy „levéltartási” cím megtalálható a Magas Értékű Számlák kiterjesztett átvizsgálása során, és a Számlatulajdonost illetően nem azonosítható egyéb cím vagy a B(2)(a)–(e) albekezdésben felsorolt jelek egyike sem, a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles a Számlatulajdonos saját igazolásának vagy Okirati Bizonyíték beszerzésére törekedni az érintett Számlatulajdonos adóilletőségének meghatározása céljából. Ha a Jelentő Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a saját igazolást vagy az Okirati Bizonyítékot, a számlát dokumentálatlan számlaként köteles jelenteni.

6. Ha a Meglévő Egyéni Számla [xxxx] december 31-én nem Magas Értékű Számla, de a következő naptári év utolsó napján Magas Értékű számlává válik, a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles a C. bekezdésben meghatározott kiterjesztett átvizsgálási eljárásokat lefolytatni a számla tekintetében a számla Magas Értékű Számlává válásának évét követő naptári éven belül. Ha az átvizsgálás alapján a számlát Jelentendő Számlaként azonosítják, a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles az érintett számlát illetően jelenteni az előírt információkat arra az évre vonatkozóban, amelyben a számlát Jelentendő Számlaként azonosították, illetve az azt követő években évenként, amíg a Számlatulajdonos Jelentendő Személy minősítése meg nem szűnik.

7. Miután a Jelentő Pénzügyi Intézmény lefolytatja a C. bekezdésében leírt kiterjesztett átvizsgálási eljárásokat a Magas Értékű Számla vonatkozásában, a Jelentő Pénzügyi Intézménynek – a C(4) albekezdés szerint az ügyfélkapcsolati felelős megkeresését kivéve – nem szükséges ezen eljárásokat újra lefolytatnia ugyanannak a Magas Értékű Számlának a tekintetében az azt követő években, ha a számla nem minősül dokumentálatlan számlának; ebben az esetben a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles mindaddig évenként újra lefolytatni az eljárásokat, amíg a számla megszűnik dokumentálatlan számlának lenni.

8. Ha a Magas Értékű Számlára vonatkozó körülmények megváltozásának eredményeképpen egy vagy több, a B(2) albekezdésben meghatározott jel társítható a számlához, akkor a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles adóügyi szempontból minden olyan joghatóság vonatkozásában Jelentendő Számlaként kezelni a számlát, amelyre utaló jelet azonosított, kivéve akkor, ha a B(6) albekezdés alkalmazása mellett dönt, és az albekezdés egyik kivétele vonatkozik a számlára.

9. A Jelentő Pénzügyi Intézménynek eljárásokat kell bevezetnie annak biztosítására, hogy az ügyfélkapcsolati felelős azonosítani tudja a számla körülményeinek bármilyen változását. Ha például a Számlatulajdonos új, Jelentendő Joghatóságbeli levelezési címét bejelentik az ügyfélkapcsolati felelősnek, a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a körülmények megváltozásaként kell kezelnie az új címet, és ha a B(6) albekezdés alkalmazása mellett dönt, a Számlatulajdonostól be kell szereznie a megfelelő dokumentumokat.

D. A Meglévő Egyéni Számlák átvizsgálását [xxxx/xx/xx]-ig kell elvégezni.

E. Az ezen rész szerint Jelentendő Számlaként azonosított Meglévő Egyéni Számlát valamennyi következő évben mindaddig Jelentendő Számlaként kell kezelni, amíg a Számlatulajdonos Jelentendő Személy minősítése meg nem szűnik.

IV. RÉSZ

ÚJ EGYÉNI SZÁMLÁK ÁTVILÁGÍTÁSA

Az Új Egyéni Számlák közül a Jelentendő Számlák azonosítására az alábbi eljárások vonatkoznak.

A. Az Új Egyéni Számlákat illetően számlanyitáskor a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles – akár a számlanyitási dokumentumok között – a Számlatulajdonos saját igazolását beszerezni, amely lehetővé teszi a Jelentő Pénzügyi Intézmény számára a Számlatulajdonos adóilletőségének vagy illetőségeinek megállapítását, valamint a Jelentő Pénzügyi Intézmény által a számlanyitással kapcsolatban megszerzett információk – beleértve a Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások szerint összegyűjtött dokumentumokat is – alapján a saját igazolás megalapozottságának megerősítését.

B. Ha a saját igazolás megállapítja, hogy a Számlatulajdonos adóügyi szempontból Jelentendő Joghatóságbeli illetőségű, a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles a számlát Jelentendő Számlaként kezelni, és a saját igazolásban fel kell tüntetni a Számlatulajdonos érintett Jelentendő Joghatóságbeli adóazonosító számát (az I. rész D. bekezdésének alapján) és születési idejét.

C. Ha az Új Egyéni Számla körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt a Jelentő Pénzügyi Intézmény tudomására jut vagy okkal feltételezi, hogy az eredeti saját igazolás hibás vagy megbízhatatlan, a Jelentő Pénzügyi Intézmény nem hagyatkozhat az eredeti saját igazolásra, és be kell szereznie a Számlatulajdonos adóilletőségét vagy illetőségeit alátámasztó érvényes saját igazolást.

V. RÉSZ

MEGLÉVŐ JOGALANYI SZÁMLÁK ÁTVILÁGÍTÁSA

A Meglévő Jogalanyi Számlák közül a Jelentendő Számlák azonosítására az alábbi eljárások vonatkoznak.

A. Jogalanyi Számlák, amelyeket nem szükséges átvizsgálni, azonosítani vagy jelenteni. Ha a Jelentő Pénzügyi Intézmény másként nem dönt, minden Meglévő Jogalanyi Számla, illetve az azokból elkülönítve, világosan meghatározható bármely számlacsoportok vonatkozásában azt a Meglévő Jogalanyi Számlát, amelynek az összesített számlaegyenlege [xxxx] december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-t, nem szükséges átvizsgálni, azonosítani vagy jelenteni, amíg a számla összesített egyenlege vagy -értéke bármely további naptári év utolsó napján meg nem haladja a 250 000 USD-t.

B. Átvizsgálandó Jogalanyi Számlák. Azt a Meglévő Jogalanyi Számlát, amelynek összesített számlaegyenlege vagy -értéke [xxxx] december 31-én meghaladja a 250 000 USD-t, illetve azt a Meglévő Jogalanyi Számlát, amely [xxxx] december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-t, de amelynek összesített számlaegyenlege vagy -értéke bármely azt követő naptári év utolsó napján meghaladja az 250 000 USD-t, át kell vizsgálni a D. bekezdésében meghatározott eljárásoknak megfelelően.

C. Jogalanyi Számlák, amelyekre információszolgáltatási kötelezettség vonatkozik. A B. bekezdésben meghatározott Meglévő Jogalanyi Számlák tekintetében kizárólag azon számlákat kell Jelentendő Számlaként kezelni, amelyeket egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő Jogalany vagy egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő Ellenőrzést Gyakorló Személlyel rendelkező Passzív Nem Pénzügyi Jogalany birtokol.

D. Átvizsgálási eljárások olyan Jogalanyi Számlák azonosítására, amelyek tekintetében információszolgáltatás szükséges. A B. bekezdésben leírt Meglévő Jogalanyi Számlákra a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a következő átvizsgálási eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő Jogalany vagy egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő Ellenőrzést Gyakorló Személlyel rendelkező Passzív Nem Pénzügyi Jogalany birtokában van-e:

1. Annak meghatározása, hogy a Jogalany Jelentendő Személy-e.

a) Át kell vizsgálni a szabályozási vagy ügyfélkapcsolati célokból tartott adatokat (beleértve a Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások során gyűjtött információkat is) annak meghatározására, hogy az adatok utalnak-e arra, hogy a Számlatulajdonos Jelentendő Joghatóságbeli illetőségű. Ebben az értelemben a Számlatulajdonos Jelentendő Joghatóságbeli illetőségére utaló információ például a Jelentendő Joghatóságbeli cégalapítási hely vagy cím.

b) Ha az adatok azt mutatják, hogy a Számlatulajdonos Jelentendő Joghatóságbeli illetőségű, a Jelentő Pénzügyi Intézménynek Jelentendő Számlaként kell kezelnie a számlát, kivéve akkor, ha beszerzi a Számlatulajdonos saját igazolását, vagy ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető információk alapján hitelt érdemlően megállapítja, hogy a Számlatulajdonos nem minősül Jelentendő Személynek.

2. Annak meghatározása, hogy a Jogalany olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amelynek egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személynek minősül. A Meglévő Jogalanyi Számla Számlatulajdonosának vonatkozásában (beleértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyt is) a Jelentő Pénzügyi Intézménynek meg kell határoznia, hogy a Jogalany olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amelynek egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személynek minősül. Ha a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést Gyakorló bármely Személy Jelentendő Személy, a számlát Jelentendő Számlaként kell kezelni. Ezen meghatározások során a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a D(2)(a)–(c) albekezdésben foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben.

a) Annak meghatározása, hogy a Számlatulajdonos Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e. Annak meghatározása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősül-e, a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a státusz megállapításához be kell szereznie a Számlatulajdonos saját igazolását, kivéve akkor, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető információk alapján hitelt érdemlően meg tudja állapítani, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak vagy a VIII. rész A(6)(b) albekezdésében meghatározott Befektetési Jogalanytól eltérő Pénzügyi Intézménynek minősül, amely nem a résztvevő Joghatóság Pénzügyi Intézménye.

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést Gyakorló Személyek meghatározása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést Gyakorló Személyek meghatározása céljából a Jelentő Pénzügyi Intézmény a Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások alapján összegyűjtött és kezelt adatokra támaszkodhat.

c) Annak meghatározása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést Gyakorló Személy Jelentendő Személy-e. Annak meghatározása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést Gyakorló Személy Jelentendő Személy-e, a Jelentő Pénzügyi Intézmény az alábbiakra támaszkodhat:

i. a Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások alapján gyűjtött és kezelt adatokra, ha egy vagy több Nem Pénzügyi Jogalany tulajdonában álló Meglévő Jogalanyi Számla összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-t; vagy

ii. a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést Gyakorló Személy saját igazolására azon joghatóság(ok)ról, amely(ek)ben az Ellenőrzést Gyakorló Személy belföldi adóilletőségű.

E. Meglévő Jogalanyi Számlák esetén az átvizsgálás időzítése és egyéb alkalmazandó eljárások.

1. Azon Meglévő Jogalanyi Számlák átvizsgálását, amelyek összesített számlaegyenlege vagy -értéke [xxxx] december 31-én meghaladja a 250 000 USD-t, [xxxx] december 31-ig el kell végezni.

2. Azon Meglévő Jogalanyi Számlák átvizsgálását, amelyek összesített számlaegyenlege vagy -értéke [xxxx] december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-t, de az azt követő év december 31-én meghaladja a 250 000 USD-t, az azt követő naptári éven belül kell átvizsgálni, amelyben a számla összesített egyenlege vagy értéke meghaladja a 250 000 USD-t.

3. Ha a Meglévő Egyéni Számla körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt a Jelentő Pénzügyi Intézmény tudomására jut vagy okkal feltételezi, hogy a saját igazolás vagy a számlához társítható egyéb dokumentum hibás vagy megbízhatatlan, a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a D. bekezdésben rögzített eljárásoknak megfelelően újra meg kell határoznia a számla státuszát.

VI. RÉSZ

ÚJ JOGALANYI SZÁMLÁK ÁTVILÁGÍTÁSA

Az Új Jogalanyi Számlák közül a Jelentendő Számlák azonosítására az alábbi eljárások vonatkoznak.

A. Átvizsgálási eljárások olyan Jogalanyi Számlák azonosítására, amelyek tekintetében információszolgáltatás szükséges. Az Új Jogalanyi Számlákra a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a következő átvizsgálási eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla egy vagy több Jelentendő Személy vagy egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő Ellenőrzést Gyakorló Személlyel rendelkező Passzív Nem Pénzügyi Jogalany birtokában van-e:

1. Annak meghatározása, hogy a Jogalany Jelentendő Személy-e.

a) Be kell szerezni a Számlatulajdonos saját igazolását, amely lehetővé teszi a Jelentő Pénzügyi Intézmény számára a Számlatulajdonos adóilletőségének vagy adóilletőségeinek megállapítását, valamint a Jelentő Pénzügyi Intézmény által a számlanyitással kapcsolatban megszerzett információk – beleértve a Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások szerint összegyűjtött dokumentumokat is – alapján a saját igazolás megalapozottságának megerősítését. Ha a Jogalany igazolja, hogy nincs adóilletősége, a Jelentő Pénzügyi Intézmény a Jogalany központi irodájának címe alapján határozhatja meg a Számlatulajdonos illetőségét.

b) Ha a saját igazolás azt mutatja, hogy a Számlatulajdonos Jelentendő Joghatóságbeli illetőségű, a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a számlát Jelentendő Számlaként kell kezelnie, kivéve akkor, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető információk alapján hitelt érdemlően megállapítja, hogy a Számlatulajdonos az adott Jelentendő Joghatóság vonatkozásában nem minősül Jelentendő Személynek.

2. Annak meghatározása, hogy a Jogalany olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amelynek egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személynek minősül. Az Új Jogalanyi Számla Számlatulajdonosának vonatkozásában (beleértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyt is) a Jelentő Pénzügyi Intézménynek meg kell határoznia, hogy a Jogalany olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amelynek egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személynek minősül. Ha a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést Gyakorló bármely Személy Jelentendő Személy, a számlát Jelentendő Számlaként kell kezelni. Ezen meghatározások során a Jelentő Pénzügyi Intézménynek az A(2)(a)–(c) albekezdésben foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben.

a) Annak meghatározása, hogy a Számlatulajdonos Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e. Annak meghatározása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősül-e, a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a Számlatulajdonos saját igazolása alapján kell meghatároznia a státuszt, kivéve akkor, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető információk alapján hitelt érdemlően meg tudja állapítani, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak vagy a VIII. rész A(6)(b) albekezdésében meghatározott Befektetési Jogalanytól eltérő Pénzügyi Intézménynek minősül, amely nem a résztvevő Joghatóság Pénzügyi Intézménye.

b) A Számlatulajdonos Ellenőrzést Gyakorló Személyeinek meghatározása. A Számlatulajdonos Ellenőrzést Gyakorló Személyeinek meghatározása céljából a Jelentő Pénzügyi Intézmény a Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások alapján összegyűjtött és kezelt adatokra támaszkodhat.

c) Annak meghatározása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személy-e.

Annak meghatározása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személy-e, a Jelentő Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést Gyakorló Személy saját igazolására hagyatkozhat.

VII. RÉSZ

KÜLÖNÖS ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK

A fent meghatározott átvilágítási eljárások végrehajtására a következő kiegészítő szabályok vonatkoznak:

A. A saját igazolások és Okirati Bizonyítékok felhasználása. A Jelentő Pénzügyi Intézmény nem hivatkozhat a saját igazolásra vagy Okirati Bizonyítékra, ha a tudomására jut vagy okkal feltételezi, hogy az igazolás vagy Okirati Bizonyíték hibás vagy megbízhatatlan.

B. Alternatív eljárások olyan magánszemélyek Pénzügyi Számláira vonatkozólag, akik Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés kedvezményezettjei. A Jelentő Pénzügyi Intézmény feltételezheti, hogy a Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés haláleseti juttatásban részesülő magánszemély kedvezményezettje (a tulajdonos kivételével) nem Jelentendő Személy, és az ilyen Pénzügyi Számlát nem Jelentendő Számlaként kezelheti, kivéve akkor, ha a Jelentő Pénzügyi Intézmény tényleges tudomást szerez arról, vagy okkal feltételezi, hogy a kedvezményezett Jelentendő Személy. A Jelentő Pénzügyi Intézmény okkal feltételezi, hogy a Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés magánszemély kedvezményezettje Jelentendő Személy, ha a Jelentő Pénzügyi Intézmény által gyűjtött, a kedvezményezetthez kapcsolható információk a III. rész B. bekezdése szerinti jeleket tartalmaznak. Ha a Jelentő Pénzügyi Intézménynek tudomása van arról vagy okkal feltételezi, hogy a kedvezményezett Jelentendő Személy, a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a III. rész B bekezdése szerinti eljárásokat kell követnie.

C. Számlaegyenleg-összesítési és devizaátváltási szabályok.

1. Egyéni Számlák összesítése. A magánszemély tulajdonában álló Pénzügyi Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles összesíteni a Jelentő Pénzügyi Intézménynél vagy annak Kapcsolt Jogalanyánál vezetett összes Pénzügyi Számlát, de csak olyan mértékben, hogy a Jelentő Pénzügyi Intézmény számítógépes rendszerei összekapcsolják a Pénzügyi Számlákat hivatkozással az olyan adatelemekre, mint az ügyfélszám vagy az adóazonosító szám, és így lehetővé váljon a számlaegyenlegek vagy -értékek összesítése. A jelen albekezdésben meghatározott összesítési követelmények alkalmazásában a közösen birtokolt Pénzügyi Számlák esetén annak teljes összegét vagy értékét minden tulajdonosra vonatkozóan figyelembe kell venni.

2. Jogalanyi Számlák összesítése. A Jogalany tulajdonában álló Pénzügyi Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles figyelembe venni a Jelentő Pénzügyi Intézménynél vagy annak Kapcsolt Jogalanyánál vezetett összes Pénzügyi Számlát, de csak olyan mértékben, hogy a Jelentő Pénzügyi Intézmény számítógépes rendszerei összekapcsolják a Pénzügyi Számlákat hivatkozással az olyan adatelemekre, mint az ügyfélszám vagy az adóazonosító szám, és így lehetővé váljon a számlaegyenlegek vagy értékek összesítése. A jelen albekezdésben meghatározott összesítési követelmények alkalmazásában a közösen birtokolt Pénzügyi Számlák esetén annak teljes összegét vagy értékét minden tulajdonosra vonatkozóan figyelembe kell venni.

3. Az ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó különleges összesítési szabály. Az egy személy által birtokolt Pénzügyi Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából, annak meghatározása érdekében, hogy a Pénzügyi Számla Magas Értékű Számlának tekintendő-e, ha bármely Pénzügyi Számlát tekintve az ügyfélkapcsolati felelősnek tudomása van arról vagy okkal feltételezi, hogy azt közvetlenül vagy közvetve ugyanaz a személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, vagy ugyanaz a személy hozta létre (kivéve akkor, ha bizalmi minőségében), a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles minden ilyen számlát összesíteni.

4. Az összegek a más pénznemekben meghatározott egyenértéket is tartalmazzák. Minden dollárban kifejezett összeg amerikai dollárban értendő, és azt a hazai jog szerint a más pénznemekben meghatározott egyenértékével együtt kell megadni.

VIII. RÉSZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A következő kifejezések az alábbiakat jelentik:

A. Jelentő Pénzügyi Intézmény

1. A „Jelentő Pénzügyi Intézmény” kifejezés jelenti a résztvevő Joghatóság bármely, Nem Jelentő Pénzügyi Intézménynek nem minősülő Pénzügyi Intézményét.

2. A „résztvevő Joghatóság Pénzügyi Intézménye” kifejezés jelenti (i) azt a Pénzügyi Intézményt, amely résztvevő Joghatóságbeli illetőségű, kivéve az ilyen Pénzügyi Intézmény résztvevő Joghatóság területén kívül elhelyezkedő bármely fióktelepét, valamint (ii) a résztvevő Joghatóságban illetőséggel nem rendelkező Pénzügyi Intézmény bármely fióktelepét, ha ezen fióktelep e résztvevő Joghatóság területén helyezkedik el.

3. A „Pénzügyi Intézmény” kifejezés Letétkezelő Intézményt, Betéti Intézményt, Befektetési Jogalanyt vagy Meghatározott Biztosító Társaságot jelent.

4. A „Letétkezelő Intézmény” olyan Jogalanyt jelent, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként Pénzügyi Eszközöket kezel mások megbízásából. A Jogalany akkor kezel Pénzügyi Eszközöket mások megbízásából üzleti tevékenysége meghatározó részeként, ha a Jogalany Pénzügyi Eszközök kezeléséből és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevétele eléri vagy meghaladja a Jogalany bruttó bevételének 20 százalékát az alább meghatározott időszakok közül a rövidebb időszak alatt: (i) azon három éves időszak alatt, amely az elszámolás évét megelőző december 31-én ér véget (vagy a naptári évtől eltérő elszámolási időszak utolsó napján); vagy (ii) azon időszak alatt, amióta a Jogalany létezik.

5. A „Betéti Intézmény” kifejezés olyan Jogalanyt jelent, amely betéteket fogad normál banki vagy hasonló tevékenység során.

6. A „Befektetési Jogalany” kifejezés bármely Jogalanyt jelenti,

a) amely az ügyfél részére vagy annak megbízásából üzletszerűen végzi az alábbi egy vagy több tevékenységet vagy műveletet:

i. kereskedelem pénzpiaci eszközökkel (csekkek, bankjegyek, letéti jegyek, derivatívák stb.); devizával; tőzsdére bevezetett eszközökkel, illetve kamatra és indexre szóló eszközökkel; átruházható értékpapírokkal; valamint áruhoz kapcsolódó tőzsdei határidős ügyletre vonatkozó kereskedelem;

ii. magán és kollektív portfólió kezelése; vagy

iii. Pénzügyi Eszközök vagy pénzek egyéb módon való befektetése vagy kezelése más személyek megbízása alapján; vagy

b) amelynek bruttó jövedelme elsősorban Pénzügyi Eszközök befektetéséből, újrabefektetéséből és kereskedelméből származik, ha a Jogalanyt az A(6)(a) albekezdésében meghatározott Betéti Intézmény, Letétkezelő Intézmény, Meghatározott Biztosító Társaság vagy Befektetési Jogalany irányítja. A Jogalany akkor végzi üzletszerűen az A(6)(a) albekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységet, vagy az A(6)(b) albekezdés alkalmazásában a bruttó jövedelme akkor származik elsősorban Pénzügyi Eszközök befektetéséből, újrabefektetéséből és kereskedelméből, ha a Jogalany fenti tevékenységnek tulajdonítható bruttó bevétele eléri vagy meghaladja a Jogalany bruttó bevételének 50 százalékát az alább meghatározott időszakok közül a rövidebb időszak alatt: (i) azon három éves időszak alatt, amely az elszámolás évét megelőző december 31-én ér véget; vagy (ii) azon időszak alatt, amióta a Jogalany létezik. A „Befektetési Jogalany” kifejezés nem foglalja magában az Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősülő Jogalanyt, mivel az megfelel a D(9)(d)–(g) albekezdésekben meghatározott feltételeknek. Ezen bekezdést a „pénzügyi intézmény” Pénzügyi Akciócsoport (FATF) Ajánlásaiban szereplő meghatározásának hasonló nyelvezetével összhangban kell értelmezni.

7. A „Pénzügyi Eszköz” kifejezés magában foglalja az értékpapírt (például vállalati üzletrész vagy részvény; üzletrész vagy tényleges tulajdoni érdekeltség nyíltan működő társulásban vagy bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonban; váltó, kötvény, kölcsönkötvény vagy egyéb adósságpapír), társaságbeli érdekeltséget, árupiaci termékeket, csereügyleteket (például kamatláb-csereügylet, deviza-csereügylet, bázis csereügylet, felső kamathatár, alsó kamathatár, árucsereügylet, részvénycsereügylet, részvényindexcsere és hasonló megállapodások), Biztosítási Szerződést vagy Járadékbiztosítási Szerződést, illetve bármilyen érdekeltséget a fenti értékpapírban, társaságbeli érdekeltségben, árupiaci termékben, csereügyletben, Biztosítási Szerződésben vagy Járadékbiztosítási Szerződésben (beleértve a szabványos, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyleteket és opciókat). A „Pénzügyi Eszköz” kifejezés nem foglalja magában az ingatlanban fennálló, nem adósság jellegű, közvetlen érdekeltséget.

8. A „Meghatározott Biztosító Társaság” bármely olyan Jogalany, amely biztosító társaságként (vagy egy biztosító társaság holding vállalataként) Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződést vagy Járadékbiztosítási Szerződést bocsát ki vagy ezek tekintetében kifizetésekre kötelezett.

B. Nem Jelentő Pénzügyi Intézmény

1. A „Nem Jelentő Pénzügyi Intézmény” kifejezés jelenti bármely Pénzügyi Intézményt, amely:

a) Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank – a Meghatározott Biztosító Társaság, Letétkezelő Intézmény vagy Betéti Intézmény által folytatott kereskedelmi pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban vállalt kötelezettségből eredő kifizetéstől eltérő vonatkozásban;

b) Széles részvételű Nyugdíjalap; Korlátozott részvételű Nyugdíjalap; Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank Nyugdíjalapja; vagy Minősített Hitelkártya-kibocsátó;

c) bármely egyéb Jogalany, amely esetében alacsony az adóelkerülés kockázata, a B(1)(a)–(b) albekezdésekben felsorolt valamely Jogalanyhoz lényegében hasonló jellegzetességekkel bír, és a hazai jog Nem Jelentő Pénzügyi Intézményként határozza meg, feltéve, hogy e Jogalany Nem Jelentő Pénzügyi Intézményként meghatározott státusza nem hiúsítja meg a Közös Jelentéstételi Előírás céljait;

d) Mentesített Kollektív Befektetési Eszköz; vagy

e) bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon, olyan mértékben, amilyen mértékben a bizalmi vagyonkezelő Jelentő Pénzügyi Intézménynek minősül, és a kezelt vagyonhoz tartozó Jelentendő Számlakat illetően az I. rész szerint jelenteni szükséges minden adatot jelent.

2. A „Kormányzati Jogalany” kifejezés a joghatóság kormányát, a joghatóság bármely politikai alegységét (amely az egyértelműség kedvéért magába foglalja az államot, a tartományt, a megyét vagy az önkormányzatot), vagy a joghatóság illetve az előzőek közül egynek vagy többnek a teljes tulajdonában lévő ügynökséget vagy szervet (ezek mindegyike „Kormányzati Jogalany”). Ez a kategória magába foglalja a joghatóság szerves részeit, ellenőrzött jogalanyait és politikai alegységeit.

a) A joghatóság „szerves részének” minősül minden olyan személy, szervezet, ügynökség, hivatal, alap, szerv vagy más testület, bármilyen elnevezést is viseljen, amely a joghatóság kormányzó hatóságaként működik. A kormányzó hatóság nettó bevételeit a saját vagy a joghatóság más számláira kell jóváírni, és annak egy része sem szállhat át bármely magánszemély hasznára. A szerves rész nem foglalja magában a magán vagy személyes minőségében uralkodóként, tisztviselőként vagy ügyintézőként eljáró bármely magányszemélyt.

b) Az ellenőrzött jogalany olyan Jogalanyt jelent, amely formailag a joghatóságtól elkülönült, vagy amely egyéb módon elkülönült jogi egységet képez, feltéve, hogy:

i. A Jogalany egy vagy több Kormányzati Jogalany teljes tulajdonában és irányítása alatt áll közvetlenül, vagy akár egy vagy több ellenőrzött jogalanyon keresztül;

ii. a Jogalany nettó nyereségét saját számláján vagy egy vagy több Kormányzati Jogalany számláján írják jóvá, és az nem tartalmaz olyan bevételrészt, amely bármely magánszemély hasznára száll át; és

iii. megszűnése esetén a Jogalany vagyonelemei egy vagy több Kormányzati Jogalanyt illetnek.

c) A jövedelem nem száll át magánszemélyek hasznára, ha ezek a személyek a kormányzati program célzott kedvezményezettjei, és a program a közösségi jólét érdekében, a köz javára végzi tevékenységeit, vagy azok a kormányzati közigazgatás valamelyik funkciójához kapcsolódnak. Tekintet nélkül az előzőekre, ugyanakkor a jövedelmet magánszemély hasznára átszállónak kell tekinteni, ha a jövedelem kormányzati jogalany igénybevételével végzett kereskedelmi vállalkozás révén keletkezett, mint például olyan kereskedelmi banki tevékenység, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújt magánszemélyeknek.

3. A „Nemzetközi Szervezet” kifejezés bármely nemzetközi szervezetet vagy annak kizárólagos tulajdonában álló ügynökségét vagy szervét jelenti. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a kormányközi szervezetek (beleértve a nemzetek feletti szervezetet is), (1) amelyek elsősorban kormányokból állnak; (2) amelyeknek a joghatósággal hatályos székhelyegyezménnyel vagy lényegében hasonló megállapodással rendelkezik; és (3) amelyek jövedelme nem száll át magánszemélyek hasznára.

4. A „Központi Bank” kifejezés azt az intézményt jelenti, amely törvény vagy kormányrendelet alapján – magán a joghatóság kormányán kívüli – a fizetőeszköz céljára szolgáló eszközöket kibocsátó legfőbb hatóság. Ezen intézmény magában foglalhat a joghatóság kormányától elkülönülő szervet, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben a joghatóság tulajdonában áll-e.

5. A „Széles részvételű Nyugdíjalap” kifejezés egy vagy több munkáltató által jelenlegi vagy korábbi munkavállalóinak (vagy e munkavállalók által kijelölt személyeknek) mint kedvezményezetteknek, a nyújtott szolgáltatások ellenszolgáltatásaként nyugdíjazási, rokkantsági vagy haláleseti juttatások vagy ezek bármilyen kombinációjának biztosítása érdekében létrehozott alapot jelenti, feltéve, hogy az alap:

a) nem rendelkezik olyan kedvezményezettel, aki egyedül jogosult az alap vagyonának több mint öt százalékára;

b) állami szabályozás hatálya alá tartozik, és évente adatot szolgáltat adóhatóságoknak; valamint

c) az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelel:

i. a nyugdíjazási vagy nyugdíjalap besorolásának köszönhetően az alap a befektetésből származó jövedelem tekintetében mentesül az adófizetés alól, a jövedelem halasztott adózással vagy kedvezőbb kulccsal adózik;

ii. az alap teljes hozzájárulásainak legalább 50 százaléka [kivéve a B(5)–(7) albekezdésekben meghatározott más alapokból vagy a C(17)(a) albekezdés szerinti nyugdíjazási vagy nyugdíjszámlákról származó vagyonelemeket] munkáltatói támogatásból származik;

iii. az alapból történő kifizetések vagy kivétek csak nyugdíjazáshoz, rokkantsághoz vagy halálesethez kapcsolódó meghatározott események bekövetkezése esetén engedélyezettek [kivéve a B(5)–(7) albekezdésekben meghatározott más nyugdíjalapokba átvitt kifizetéseket vagy a C(17)(a) albekezdés szerinti nyugdíjazási vagy nyugdíj számlákat] vagy szankciók alkalmazandóak az ilyen meghatározott események bekövetkezése előtti kifizetésekre vagy kivétekre; vagy

iv. az alaphoz történő munkavállalói hozzájárulás (kivéve bizonyos megengedett pótlólagos hozzájárulásokat) a munkavállaló által megkeresett jövedelemhez igazodva korlátozott vagy nem haladhatja meg az 50 000 USD-t évente, az VII. rész C. bekezdésében rögzített számlaösszesítési és devizaátváltási szabályok alkalmazásával.

6. A „Korlátozott részvételű Nyugdíjalap” kifejezés az egy vagy több munkáltató által jelenlegi vagy korábbi munkavállalóinak (vagy e munkavállalók által kijelölt személyeknek) mint kedvezményezettek, a nyújtott szolgáltatások ellenszolgáltatásaként nyugdíjazási, rokkantsági vagy haláleseti juttatásokat biztosítása érdekében létrehozott alapot jelenti, feltéve, hogy:

a) az alap kevesebb mint 50 taggal rendelkezik;

b) az alapot egy vagy több olyan munkáltató támogatja, amely nem Befektetési Jogalany vagy Passzív Nem Pénzügyi Jogalany;

c) az alapba fizetett munkavállalói és a munkáltatói hozzájárulások [kivéve a C(17)(a) albekezdésben meghatározott nyugdíjazási és nyugdíjszámlákról származó vagyonelemeket] összege korlátozott a munkavállaló által megkeresett jövedelemre, illetve a munkavállalónak járó juttatásra tekintettel;

d) azon tagok, amelyek nem az alap létrehozása szerinti joghatóságbeli illetőségűek, nem jogosultak az alap vagyonának több mint 20 százalékára; és

e) az alap állami szabályozás hatálya alá tartozik, és évente adatot szolgáltat adóhatóságoknak.

7. A „Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank Nyugdíjalapja” kifejezés a Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank által létrehozott olyan alap, amely nyugdíjazási, rokkantsági vagy haláleseti juttatásokat nyújt olyan kedvezményezetteknek vagy tagoknak, akik jelenlegi vagy korábbi munkavállalók (vagy a munkavállalók által megjelölt más személyek), vagy nem jelenlegi vagy korábbi munkavállalók, abban az esetben ha az ilyen kedvezményezetteknek vagy résztvevőknek nyújtott ellátásokat az általuk a Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank részére végzett személyes szolgáltatások ellenszolgáltatásaként biztosítja.

8. A „Minősített Hitelkártya-kibocsátó” kifejezés a következő követelményeknek megfelelő Pénzügyi Intézményt jelenti:

a) a Pénzügyi Intézmény kizárólag azért minősül Pénzügyi Intézménynek, mert hitelkártya-kibocsátó, amely csak akkor fogad betéteket, ha a vásárló a fennálló tartozását túllépő kifizetést hajt végre, és a túlfizetést nem juttatják azonnal vissza azonnal a vásárlóhoz; és

b) [xxxx/xx/xx]-től kezdődően vagy azt megelőzően a Pénzügyi Intézmény olyan rendelkezéseket és eljárásokat foganatosít, amelyek vagy megakadályozzák, hogy az ügyfél 50 000 USD-t meghaladó túlfizetést teljesítsen, vagy biztosítják, hogy bármely 50 000 USD-t meghaladó túlfizetés esetén – minden esetben alkalmazva a VII. rész C. bekezdésében meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat – azt 60 napon belül az ügyfélnek visszafizessék. Ebben a tekintetben a túlfizetés nem vonatkozik a hitelegyenlegre a vitatott díjak mértékéig, de tartalmazza az áru visszatérítéséből származó hitelegyenlegeket.

9. A „Mentesített Kollektív Befektetési Eszköz” a kollektív befektetési eszközről szóló szabályozás hatálya alá eső Befektetési Jogalanyt jelenti, feltéve, hogy a kollektív befektetési eszközben minden érdekeltséget Jelentendő Személynek nem minősülő magánszemélyek vagy Jogalanyok vagy az ilyen magánszemély vagy Jogalany közvetítésével birtokolnak, kivéve az olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalanyokat, amelynek Ellenőrzést Gyakorló Személyei Jelentendő Személynek minősülnek.

A Kollektív Befektetési Eszközről szóló szabályozás hatálya alá eső Befektetési Jogalany nem zárható ki a B(9) albekezdés szerinti Mentesített Kollektív Befektetési Eszközök közül kizárólag azért, mert a Kollektív Befektetési Eszköz bemutatóra szóló fizikai részvényeket bocsátott ki, feltéve, ha:

a) a kollektív befektetési eszköz [xxxx/xx/xx]-t követően nem bocsátott ki és nem bocsát ki semmilyen bemutatóra szóló fizikai részvényt;

b) a kollektív befektetési eszköz visszavásárláskor visszavonja az ilyen részvényeket;

c) a kollektív befektetési eszköz lefolytatja a II–VII. részekben meghatározott átvilágítási eljárásokat, és az adott részvényekre vonatkozóan minden jelentendő információt jelent, amikor a részvényeket visszaváltásra vagy egyéb kifizetésre bemutatják; illetve

d) a kollektív befektetési eszköz rendelkezik a részvények mielőbbi – de minden esetben [xxxx/xx/xx] előtti – visszaváltását vagy forgalomból való kivonását biztosító szabályzatokkal és eljárásokkal.

C. Pénzügyi Számla

1. A „Pénzügyi Számla” kifejezés Pénzügyi Intézmény által vezetett számlát jelent, és magában foglalja a Betéti Számlát, a Letétkezelői Számlát, illetve:

a) Befektetési Jogalany esetén a Pénzügyi Intézményben fennálló bármely tőke- vagy adósságrészesedést. Az előzőektől függetlenül, a „Pénzügyi Számla” kifejezés nem foglalja magában a Befektetési Jogalanynak minősülő Jogalanyban fennálló tőke- vagy adósságrészesedést, csak azért, mert az ügyfél nevében a Jogalanyon kívüli Pénzügyi Intézményben elhelyezett Pénzügyi Eszközök befektetése, kezelése céljából az ügyfél részére (i) befektetési tanácsot nyújt és képviseletében eljár, vagy (ii) portfóliót kezel és képviseletében eljár;

b) a C(1)(a) albekezdésben nem említett Pénzügyi Intézmény esetén, a Pénzügyi Intézményben fennálló bármely tőke- vagy adósságrészesedést, ha a részesedési osztályt az I. rész szerinti jelentéstétel elkerülésének céljával hoztak létre; továbbá

c) a Pénzügyi Intézmény által kibocsátott vagy fenntartott bármely Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződést vagy bármely Járadékbiztosítási Szerződést, kivéve a magánszemély számára kibocsátott, Kizárt Számlának minősülő számla alapján biztosított nyugdíj- vagy rokkantsági járulékot fizetőeszközzé tevő, nem befektetéshez kötött, nem átruházható azonnali életjáradék-szerződést. A „Pénzügyi Számla” kifejezés nem foglalja magában a Kizárt Számlának minősülő számlát.

2. A „Betéti Számla” kifejezés magában foglal minden olyan kereskedelmi számlát, csekkszámlát, megtakarítási számlát, lekötési vagy takarékszámlát, illetve minden olyan számlát, amelyet betéti igazolás, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen olyan hasonló instrumentum igazol, amelyet a Pénzügyi Intézmény vezet banki vagy hasonló tevékenysége keretén belül. A Betéti Számla ugyancsak magában foglalja a biztosító által garantált befektetési szerződésben vagy hasonló megállapodásban tartott összeg is, amely után kamatkifizetés vagy -jóváírás jár.

3. A „Letétkezelői Számla” kifejezés másik személy javára fenntartott, egy vagy több Pénzügyi Eszközzel rendelkező számlát jelent (a Biztosítási Szerződés és a Járadékbiztosítási Szerződés kivételével).

4. A „Tőkerészesedés” kifejezés Pénzügyi Intézménynek minősülő társulás esetében a társaságban lévő tőke- vagy nyereségrészesedést jelenti. Pénzügyi Intézménynek minősülő bizalmi vagyonkezelés alatt álló vagyon esetében, a Tőkerészesedés tulajdonosának kell tekinteni a kezelt vagyon vagy annak egy része tekintetében a vagyonrendelő vagy kedvezményezett bármely személyt, vagy bármely más természetes személyt, aki kizárólagos és tényleges irányítással rendelkezik a kezelt vagyon felett. A Jelentendő Személyt a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon kedvezményezettjének kell tekinteni, ha a Jelentendő Személy közvetlenül vagy közvetve (például kijelölt személyen keresztül), kötelező juttatásra vagy közvetlenül vagy közvetve megítélhető juttatásra jogosult a kezelt vagyonból.

5. A „Biztosítási Szerződés” kifejezés olyan szerződést jelent (a Járadékbiztosítási Szerződés kivételével), amely alapján a kibocsátó bizonyos összeget fizet egy, halálesettel, megbetegedéssel, balesettel, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó meghatározott káresemény bekövetkezése esetén.

6. A „Járadékbiztosítási Szerződés” kifejezés olyan szerződést jelent, amely alapján a kibocsátó meghatározott időszakra kifizetést vállal, amelyet részben vagy egészben egy vagy több magánszemély várható élettartamához viszonyítva határoznak meg. A kifejezés magában foglalja azokat a szerződéseket, amelyek a szerződés kibocsátása szerinti joghatóság jogszabályai vagy joggyakorlata alapján, amelynek megfelelően a kibocsátó az adott időszakra vonatkozóan a kifizetést vállalja, Járadékbiztosítási Szerződésnek minősülnek.

7. A „Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés” kifejezés olyan Biztosítási Szerződést jelent (a két biztosító közötti, kártérítési viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Készpénz Egyenértékkel bír.

8. A „Készpénz Egyenérték” a következő két érték közül a magasabb érték: i) az az összeg, amelyre a szerződő jogosult a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén (a visszavásárlás díjának vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül számítva), vagy ii) az az összeg, amelyet a szerződő a biztosítási szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként jogosult. Az előzőektől függetlenül, a „Készpénz Egyenérték” nem tartalmazza a Biztosítási Szerződés alapján kifizetendő összegeket:

a) életbiztosítási szerződés alapján, kizárólag a biztosított személy halála esetén fizetendő összeg;

b) személyes sérülés vagy betegség esetén fizetett juttatás vagy egyéb, a biztosított káresemény bekövetkezésekor elszenvedett vagyoni veszteségért való kártérítést biztosító juttatás;

c) korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (csökkentve a biztosítás egyéb díjaival, tekintet nélkül arra, hogy azokat ténylegesen felszámították-e vagy sem), amely a biztosítási szerződés értelmében (a befektetéshez kötött életbiztosítási vagy járadékbiztosítási szerződés kivételével) a szerződőnek jár a szerződés felmondása vagy lejárta miatt, a szerződés időtartama alatt a kockázati kitettség csökkenése miatt, illetve postai vagy a szerződés szerinti biztosítási díjat érintő egyéb hasonló hibák javításából eredően; vagy

d) a szerződőnek járó osztalék (kivéve a szerződés megszüntetésekor járó osztalékot), feltéve, hogy az osztalék olyan Biztosítási Szerződés után jár, amely alapján kizárólag a C(8)(b) albekezdésben rögzített juttatások fizetendőek; vagy

e) a díjelőleg visszatérítése olyan Biztosítási Szerződés esetén, amely alapján legalább évente fizetendő a biztosítási díj, ha a díjelőleg nem haladja meg a szerződés szerint a következő évben fizetendő biztosítási díj összegét.

9. A „Meglévő Számla” kifejezés olyan Pénzügyi Számlát jelent, amelyet [xxxx/xx/xx]-n tartanak fenn valamely Jelentő Pénzügyi Intézménynél.

10. Az „Új Számla” kifejezés olyan Pénzügyi Számlát jelent, amelyet [xxxx/xx/xx]-n vagy azt követően nyitottak valamely Jelentő Pénzügyi Intézménynél.

11. A „Meglévő Egyéni Számla” kifejezés olyan Meglévő Számlát jelent, amelynek tulajdonosa egy vagy több magánszemély.

12. Az „Új Egyéni Számla” kifejezés olyan Új Számlát jelent, amelynek tulajdonosa egy vagy több magánszemély.

13. A „Meglévő Jogalanyi Számla” kifejezés olyan Meglévő Számlát jelent, amelynek tulajdonosa egy vagy több Jogalany.

14. Az „Alacsonyabb Értékű Számla” kifejezés olyan Meglévő Egyéni Számlát jelent, amelynek összesített egyenlege vagy értéke [xxxx] december 31-én nem haladja meg az 1 000 000 USD-t.

15. A „Magas Értékű Számla” kifejezés olyan Meglévő Egyéni Számlát jelent, amelynek összesített egyenlege vagy értéke [xxxx] december 31-én, vagy az azt követő bármely év december 31-én meghaladja az 1 000 000 USD-t.

16. Az „Új Jogalanyi Számla” kifejezés olyan Új Számlát jelent, amelynek tulajdonosa egy vagy több Jogalany.

17. A „Kizárt Számla” kifejezés az alábbi számlák valamelyikét jelenti:

a) a következő feltételeknek megfelelő nyugdíjazási vagy nyugdíjszámla:

i. a számla a személyes nyugdíjszámlára vonatkozó szabályozás hatálya alá esik, vagy nyugdíjazási vagy nyugdíjjuttatásokat nyújtó, bejegyzett vagy szabályozott nyugdíjazási vagy nyugdíjprogram része (beleértve a rokkantsági és a halálesetre szóló juttatásokat is)

ii. a számla adókedvezményben részesül (pl. a számlára befizetett, egyébként adóköteles hozzájárulások levonhatóak vagy nem számítanak bele a számlatulajdonos bruttó jövedelmébe, vagy csökkentett adókulcs szerint adóznak, vagy a számláról származó befektetési jövedelem halasztott adófizetés alá esik vagy csökkentett adókulcs szerint adózik);

iii. a számla vonatkozásában az adóhatóság felé adatjelentési kötelezettség áll fenn;

iv. a kifizetések feltétele a meghatározott nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy haláleset, vagy az ilyen jellegű meghatározott események előtti kifizetés esetén szankció alkalmazandó; és v. vagy (i) az éves befizetések összege legfeljebb 50 000 USD-re korlátozott, vagy (ii) az egész élet során a számlára történő teljes befizetés 1 000 0000 USD összegben korlátozott, minden esetben a VII. rész C. bekezdésében meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályok alkalmazásával. A C(17)(a)(v) albekezdésben foglalt követelményeknek egyébként megfelelő Pénzügyi Számla csak azért nem zárható ki a követelményeknek megfelelő számlák köréből, mert e Pénzügyi Számla a C(17)(a) vagy (b) albekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő egy vagy több Pénzügyi Számláról, vagy a B(5)–(7) albekezdések bármelyikében foglalt feltételeknek megfelelő egy vagy több nyugdíjazási vagy nyugdíjalapból pénzügyi eszközöket és forrásokat fogadhat.

b) a következő feltételeknek megfelelő számla:

i. a számla a nem nyugdíjcélú befektetési eszközökről szóló szabályozás hatálya alá esik, illetve azzal rendszeresen kereskednek a szabályozott értékpapírpiacon, vagy a számla a nem nyugdíjcélú megtakarítási eszközökről szóló szabályozás hatálya alá esik;

ii. a számla adókedvezményben részesül (pl. a számlára befizetett, egyébként adóköteles hozzájárulások levonhatóak vagy nem számítanak bele a számlatulajdonos bruttó jövedelmébe, vagy csökkentett adókulcs szerint adóznak, vagy a számláról származó befektetési jövedelem halasztott adófizetés alá esik vagy csökkentett adókulcs szerint adózik);

iii. a kifizetések feltétele a befektetési vagy megtakarítási számla céljához (például oktatási vagy egészségügyi juttatások) kapcsolódóan meghatározott külön feltételek teljesülése, vagy az ilyen jellegű meghatározott események előtti kifizetés esetén szankció alkalmazandó; és

iv. az éves befizetések összege legfeljebb 50 000 USD-ra korlátozott, a VII. rész C. bekezdésében meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályok alkalmazásával. A C(17)(b)(iv) albekezdésben foglalt követelményeknek egyébként megfelelő Pénzügyi Számla csak azért nem zárható ki a követelményeknek megfelelő számlák köréből, mert e Pénzügyi Számla a C(17)(a) vagy (b) albekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő egy vagy több Pénzügyi Számláról, vagy a B(5)–(7) albekezdések bármelyikében foglalt feltételeknek megfelelő egy vagy több nyugdíjazási vagy nyugdíjalapból pénzügyi eszközöket és forrásokat fogadhat.

c) életbiztosítási szerződés, amelynek a fedezeti időszaka véget ér mielőtt a biztosított magánszemély betölti a 90. életévét, feltéve, ha a szerződés a következő követelményeknek megfelel:

i. a rendszeres biztosítási díjak, amelyek az idő előrehaladtával nem csökkennek, a szerződés fennállása alatt vagy addig, amíg a biztosított be nem tölti a 90. életévét – bármely időszak legyen is rövidebb – legalább évente fizetendők;

ii. a szerződésnek nincs olyan szerződési értéke, amelyhez bármely személy hozzáférhet (kivét, hitel vagy más módon) a szerződés megszüntetése nélkül;

iii. a szerződéstől felmondása vagy lejárta esetén fizetendő összeg (kivéve a halálesethez kapcsolódó ellátást) nem haladhatja meg a szerződésért fizetett biztosítási díjak összegét, mínusz a szerződés fennállásának időszakára vagy időszakaira érvényes elhalálozási, betegségi díjak és költségek összege (függetlenül attól, hogy ténylegesen kivetették-e őket), valamint a szerződés felmondása vagy lejárta előtt fizetett bármely összeg; és

iv. a szerződést a kedvezményezett nem annak értékéért tartja.

d) a számla kizárólagos tulajdonosa az elhunyt hagyatéka, ha a számlával kapcsolatos dokumentumok között szerepel az elhunyt végrendelete vagy halotti anyakönyvi kivonata.

e) a következők közül bármelyikkel összefüggésben létrehozott számla:

i. bírósági végzés vagy ítélet.

ii. ingatlan vagy ingó vagyon eladása, cseréje vagy bérbeadása, feltéve, ha a számla megfelel az alábbi követelményeknek:

(i) a számlán kizárólag a tranzakcióhoz vagy hasonló kifizetéshez közvetlenül kapcsolódó kötelezettség biztosításához megfelelő összegű foglalót, előleget, letétet vagy más hasonló kifizetést, illetve vagyon eladásával, cseréjével vagy bérbeadásával összefüggő Pénzügyi Eszközt helyeznek el;

(ii) a számlát kizárólag azért hozták létre és arra használják, hogy biztosítsák a vásárlónak a vagyon vételárának kifizetéséhez kapcsolódó kötelezettségét, az eladó bármely feltételes kötelezettségének kifizetését vagy a bérbeadót és a bérlőt érintő, a bérleti szerződésnek megfelelően a bérbe adott vagyonhoz kapcsolódó bármely kárból eredő térítési kötelezettség teljesítését;

(iii) a számlán lévő vagyonelemeket, beleértve az azokból származó jövedelmet, a vásárló, eladó, bérbeadó vagy bérlő részére a vagyon eladásakor, elcserélésekor, visszaszolgáltatásakor vagy a bérleti szerződés megszűnésekor fizetik ki vagy más módon írják jóvá (beleértve az ilyen személyek kötelezettségeinek kielégítését);

(iv) a számla nem értékpapír-hitelszámla vagy Pénzügyi Eszköz eladásával vagy cseréjével összefüggésben létrehozott hasonló számla; és

(v) a számla nincs kapcsolatban a C(17)(f) albekezdésben írt számlával.

iii. ingatlannal biztosított hitelt nyújtó Pénzügyi Intézmény kötelezettsége arra, hogy a kifizetés egy részét a későbbi időpontban az ingatlanhoz kapcsolódó adók vagy biztosítás céljaira különítse el.

iv. a Pénzügyi Intézmény kötelezettsége kizárólag arra terjed ki, hogy megkönnyítse a későbbi időpontban történő adófizetést.

f) a következő feltételeknek megfelelő Betéti Számla:

i. a számla kizárólag azért létezik, mert a vásárló a fennálló hitelkártya-tartozását vagy egyéb rulírozó hiteleszközét túllépő befizetést hajt végre, és a túlfizetést nem fizetik azonnal vissza azonnal a vásárlónak; és

ii. [xxxx/xx/xx]-től kezdődően vagy azt megelőzően a Pénzügyi Intézmény olyan rendelkezéseket és eljárásokat foganatosít, amelyek vagy megakadályozzák, hogy az ügyfél 50 000 USD-t meghaladó túlfizetést teljesítsen, vagy biztosítják, hogy bármely 50 000 USD-t meghaladó túlfizetést – minden esetben a VII. rész C. bekezdésében meghatározott devizaátváltási szabályok alkalmazásával – 60 napon belül az ügyfélnek visszafizessenek. Ebben a tekintetben a túlfizetés nem vonatkozik a hitelegyenlegre a vitatott díjak mértékéig, de tartalmazza az áru visszatérítéséből származó hitelegyenlegeket.

g) bármely egyéb számla, amely esetében alacsony az adóelkerülés kockázata, a C(17)(a)–(f) albekezdésekben felsorolt valamely számlához lényegében hasonló jellegzetességekkel bír, és a hazai jog Kizárt Számlaként határozza meg, feltéve, hogy e számla Kizárt Számlaként meghatározott státusza nem hiúsítja meg a Közös Jelentéstételi Előírás céljait;

D. Jelentendő Számla

1. A „Jelentendő Számla” kifejezés olyan Pénzügyi Számlát jelent, amelynek tulajdonosa a II–VII. részekben meghatározott megfelelő átvilágítási eljárás alapján egy vagy több Jelentendő Személy, vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amely vonatkozásában egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személy Jelentendő Személyként azonosítottak.

2. A „Jelentendő Személy” Jelentendő Joghatóságbeli Személy, kivéve: (i) az a vállalat, amelynek a részvényeivel egy vagy több szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek; (ii) bármely vállalat, amely az (i) szakasz szerinti vállalat Kapcsolt Jogalanya; (iii) Kormányzati Jogalany; (iv) Nemzetközi Szervezet; (v) Központi Bank; vagy (vi) Pénzügyi Intézmény.

3. A „Jelentendő Joghatóságbeli Személy” az adott joghatóság adójogszabályai szerint a Jelentendő Joghatóságbeli illetőségű magánszemély vagy Jogalany, vagy a Jelentendő Joghatóságbeli illetőségű elhunyt hagyatéka. E szakasz alkalmazásában a közkereseti társaságot és betéti társaságot, illetve adóilletőséggel nem rendelkező más hasonló jogi konstrukciót azon joghatóságbeli illetőségűként kell kezelni, ahol a tényleges irányítás helye található.

4. A „Jelentendő Joghatóság” az a joghatóság, (i) amely rendelkezik olyan megállapodással, amely szerint az I. részben foglalt információszolgáltatási kötelezettség áll fenn, és (ii) amely szerepel a közzétett listán.

5. A „résztvevő Joghatóság” az a joghatóság, (i) amely rendelkezik olyan megállapodással, amely alapján az I. részben meghatározott információt szolgáltatni fogja, és (ii) amely szerepel a közzétett listán.

6. Az „Ellenőrzést Gyakorló Személyek” kifejezés azokat a természetes személyeket jelenti, akik ellenőrzést gyakorolnak a Jogalany felett. Bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon esetében ez a kifejezés a vagyonrendelőt, a vagyonkezelőt, a védnököt (adott esetben), a kedvezményezettet vagy a kedvezményezettek csoportjait, valamint bármely természetes személyt jelent, aki végső soron a tényleges ellenőrzést gyakorolja a kezelt vagyon felett; a bizalmi vagyonkezeléstől eltérő jogi megállapodás esetén ez a kifejezés az ennek megfelelő vagy hasonló pozícióban lévő személyeket jelenti. Az „Ellenőrző Személyek” kifejezést a Pénzügyi Akciócsoport Ajánlásaival összhangban kell értelmezni.

7. A „Nem Pénzügyi Jogalany” bármely, Pénzügyi Intézménynek nem minősülő Jogalany.

8. A „Passzív Nem Pénzügyi Jogalany” bármely (i) Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak nem minősülő Nem Pénzügyi Jogalany; vagy (ii) az A(6)(b) albekezdésben meghatározott Befektetési Jogalany, amely nem résztvevő Joghatóság Pénzügyi Intézménye.

9. Az „Aktív Nem Pénzügyi Jogalany” kifejezés az alábbi feltételeknek megfelelő Nem Pénzügyi Jogalanyokat jelenti:

a) az előző naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban a Nem Pénzügyi Jogalany bruttó jövedelmének kevesebb mint 50 százaléka passzív jövedelem, és az előző naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban a Nem Pénzügyi Jogalany birtokában lévő vagyon kevesebb mint 50 százaléka áll olyan eszközökből, amelyek passzív bevételt termelnek, vagy passzív bevétel termelése céljából tartják;

b) a Nem Pénzügyi Jogalany részvényeivel rendszeresen kereskednek valamely szabályozott értékpapírpiacon, vagy a Nem Pénzügyi Jogalany olyan Jogalany Kapcsolt Jogalanya, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek valamely szabályozott értékpapírpiacon;

c) a Nem Pénzügyi Jogalany Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet, Központi Bank vagy az előzőekben felsoroltak közül egy vagy több kizárólagos tulajdonában álló Jogalany;

d) a Nem Pénzügyi Jogalany lényegében minden tevékenysége (részben vagy egészben) Pénzügyi Intézmény tevékenységétől eltérő kereskedelmet vagy üzleti tevékenységet folytató egy vagy több olyan leányvállalat kinnlévő részvényeinek kezeléséből vagy az ezek számára biztosított finanszírozásból és szolgáltatásból áll, kivéve, hogy a Jogalany nem kaphat ilyen besorolást abban az esetben, ha a Jogalany olyan befektetési alapként működik (vagy annak tartja magát), mint például magántőkealap, kockázati tőkealap, hitelből történő kivásárlásra szakosodott alap vagy bármely olyan befektetési eszköz, amelynek célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és ezáltal ezekben a vállalatokban befektetési célú tőkerészesedés formájában tulajdonrészt szerezzen;

e) a Nem Pénzügyi Jogalany még nem végez tevékenységet, és nincs előzetes működési története, de tőkét fektet be vagyonelemekbe azzal a szándékkal, hogy Pénzügyi Intézménytől eltérő tevékenységet végezzen, feltéve, ha a Nem Pénzügyi Intézmény erre a kivételre nem jogosult a Nem Pénzügyi Jogalany elsődleges megalapítását követő 24 hónap után;

f) a Nem Pénzügyi Jogalany az elmúlt öt évben nem volt Pénzügyi Intézmény, és az eszközeinek felszámolása vagy átalakítása – a Pénzügyi Intézménytől eltérő tevékenység folytatásának vagy újraindításának szándékával – folyamatban van;

g) A Nem Pénzügyi Jogalany elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat olyan Kapcsolt Jogalanyokkal vagy azok részére, amelyek nem Pénzügyi Intézmények, és nem biztosít finanszírozási vagy fedezeti szolgáltatást olyan Jogalanynak, amely nem Kapcsolt Jogalany, feltéve, hogy az ilyen Kapcsolt Jogalanyok csoportja elsősorban a Pénzügyi Intézménytől eltérő tevékenységet folytat;

h) a Nem Pénzügyi Jogalany megfelel az alábbi követelményeknek:

i. az illetősége szerinti joghatóságában kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy oktatási célokra alapították és működtetik; vagy olyan, az illetősége szerinti joghatóságban alapított és működtetett szakmai szervezet, üzleti szövetség, kereskedelmi kamara, munkaügyi szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, civil szövetség vagy olyan szervezet, amely kizárólag a szociális jólét előmozdításának céljából működik;

ii. az illetősége szerinti joghatóságban mentes a jövedelemadó alól;

iii. nincsenek olyan részvényesei vagy tagjai, amelyek a jövedelmében vagy az eszközeiben tulajdoni vagy kedvezményezetti érdekeltséggel rendelkeznek;

iv. a Nem Pénzügyi Jogalany az illetősége szerinti joghatóságban hatályos törvények vagy a Nem Pénzügyi Jogalany létesítő okiratai nem engedi, hogy a Nem Pénzügyi Jogalany bármely jövedelmét vagy vagyonelemét magánszemély vagy nem jótékonysági Jogalanynak adja vagy azok javára fordítsa, kivéve a Nem Pénzügyi Jogalany közhasznú tevékenységéből adódóakat, a nyújtott szolgáltatásokért fizetett ésszerű ellentételezést, vagy a Nem Pénzügyi Jogalany által vásárolt ingatlanok valós piaci értékének kifizetését; és

v. a Nem Pénzügyi Jogalany az illetősége szerinti joghatóságban hatályos törvények vagy a Nem Pénzügyi Jogalany létesítő okiratai előírják, hogy a Nem Pénzügyi Jogalany felszámolása vagy végelszámolása esetén annak összes vagyonelemét egy Kormányzati Jogalany vagy más non-profit szervezet részére át kell adni, vagy azok a Nem Pénzügyi Jogalany illetősége szerinti joghatóság kormányára vagy annak bármely politikai alegységére háramlanak.

E. Vegyes rendelkezések

1. A „Számlatulajdonos” kifejezés azt a személyt jelenti, akit a Pénzügyi Intézmény az általa vezetett Pénzügyi Számla tulajdonosaként tart nyilván vagy akként azonosított. Az olyan személyt, aki nem Pénzügyi Intézmény, és aki megbízottként, letétkezelőként, kijelölt személyként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként más személy javára vagy részére Pénzügyi Számlát tart fenn, a Közös Jelentéstételi Előírás alkalmazásában nem kezelendő Számlatulajdonosként, hanem a másik személyt kell a számla tulajdonosának tekinteni. A Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetén a Számlatulajdonos bármely személy lehet, akinek hozzáférési joga van a Készpénz Egyenértékhez, vagy joga van a szerződés kedvezményezettjét megváltoztatni. Ha nincs olyan személy, akinek hozzáférési joga van a Készpénz Egyenértékhez vagy joga van a szerződés kedvezményezettjét megváltoztatni, Számlatulajdonosnak minősül a szerződésben tulajdonosként megnevezett, és a szerződési feltételek szerint kifizetésre jogosult bármely személy. A Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés vagy a Járadékbiztosítási Szerződés lejáratakor minden olyan személyt, akit kifizetés illet meg, Számlatulajdonosként kell kezelni.

2. A „Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások” a Jelentő Pénzügyi Intézmény ügyfél-átvilágítási eljárásait jelentik, amelyek a pénzmosás megakadályozására irányuló vagy más hasonló követelmények értelmében a Jelentő Pénzügyi Intézményre vonatkoznak.

3. A „Jogalany” kifejezés az olyan jogi személyeket vagy jogi konstrukciókat jelenti, mint a vállalat, társulás, bizalmi vagyonkezelés vagy az alapítvány.

4. A Jogalany egy másik Jogalany „Kapcsolt Jogalanyának” minősül, ha valamelyik Jogalany ellenőrzést gyakorol a másik felett, vagy ha a két Jogalany közös ellenőrzés alatt áll. Ebből a szempontból ellenőrzés alatt a Jogalany szavazati jogai vagy értéke több mint 50%-ának közvetlen vagy közvetett tulajdona értendő.

5. Az „Adóazonosító szám” kifejezés az adófizető azonosító számát jelenti (vagy adóazonosító szám hiányában az annak megfelelő azonosítószámot);

6. Az „Okirati Bizonyíték” kifejezés az alábbiak valamelyikét jelenti:

a) azon joghatóság felhatalmazással bíró kormányzati szerve (például a kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiadott illetőségigazolás, amelyben a kedvezményezett állítása szerint belföldi illetőséggel bír;

b) magánszemély esetén bármely felhatalmazással bíró állami szerv (például a kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított érvényes azonosító okmány, amely tartalmazza az egyén nevét, és jellemzően azonosítási célokat szolgál;

c) Jogalany esetén bármely felhatalmazással bíró állami szerv (például a kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kibocsátott hivatalos irat, amely tartalmazza a Jogalany nevét és vagy azon joghatóságbeli székhelyének címét, ahol állítása szerint belföldi illetőségű vagy azt a joghatóságot, ahol a Jogalanyt bejegyezték vagy létrehozták;

d) bármely auditált pénzügyi kimutatás, harmadik fél hitelinformációja, csődeljárás iránti kérelem vagy az értékpapír-felügyelet jelentése.

IX. RÉSZ

HATÉKONY ALKALMAZÁS

A. A joghatóságnak rendelkeznie kell a fent meghatározott jelentéstételi és átvilágítási eljárások hatékony alkalmazását, illetve az előírásoknak való megfelelést biztosító szabályokkal és igazgatási eljárásokkal, beleértve az alábbiakat:

1. az annak megakadályozását szolgáló szabályok, hogy a Pénzügyi Intézmények, személyek vagy közvetítők a jelentéstételi és átvilágítási eljárások megkerülését célzó gyakorlatot alkalmazzanak;

2. a Pénzügyi Intézmények számára a fenti eljárások végrehajtása céljából megtett lépések, illetve a felhasznált bizonyítékok nyilvántartását előíró szabályok; az e nyilvántartások megszerzését szolgáló megfelelő intézkedések;

3. a Jelentő Pénzügyi Intézmények jelentéstételi és átvilágítási eljárásoknak való megfelelésének ellenőrzését szolgáló igazgatási eljárások; dokumentálatlan számla jelentése esetén a Jelentő Pénzügyi Intézményre vonatkozó utókövetési eljárások;

4. olyan igazgatási eljárások, amelyek biztosítják, hogy a hazai jog szerint Nem Jelentő Pénzügyi Intézményként és Kizárt Számlákként meghatározott Jogalanyok és számlák adóelkerülési kockázata továbbra is alacsony szinten maradjon; valamint

5. hatékony végrehajtási rendelkezések a szabályoknak való meg nem felelés orvoslása érdekében.”

4. § A Megállapodás végrehajtása során az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény szabályait kell alkalmazni.

5. § A Megállapodás Magyarország és az egyes további részes államok közötti hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

6. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2–5. § azon időpontban lép hatályba, amikor a Megállapodás 7. Cikk 2.1. bekezdésében meghatározott feltételek elsőként teljesülnek Magyarország és egy – 1. melléklet szerinti – más állam vonatkozásában, és ezáltal a Megállapodás hatályba lép.

(3) A Megállapodás és a 2–5. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(4) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

1. melléklet a 2015. évi CXC. törvényhez

1. Albánia

2. Anguilla

3. Antigua és Barbuda

4. Argentína

5. Aruba

6. Ausztrália

7. Ausztria

8. Barbados

9. Belgium

10. Belize

11. Bermuda

12. Brit Virgin-szigetek

13. Bulgária

14. Chile

15. Ciprus

16. Cook-szigetek

17. Costa Rica

18. Curaçao

19. Csehország

20. Dánia

21. Dél-Afrika

22. Egyesült Királyság

23. Észtország

24. Feröer-szigetek

25. Finnország

26. Franciaország

27. Ghána

28. Gibraltár

29. Görögország

30. Grenada

31. Guernsey

32. Hollandia

33. Horvátország

34. India

35. Indonézia

36. Írország

37. Izland

38. Japán

39. Jersey

40. Kajmán-szigetek

41. Kanada

42. Kolumbia

43. Korea

44. Lengyelország

45. Lettország

46. Liechtenstein

47. Litvánia

48. Luxemburg

49. Málta

50. Man-sziget

51. Marshall-szigetek

52. Mauritius

53. Mexikó

54. Montserrat

55. Németország

56. Niue

57. Norvégia

58. Olaszország

59. Portugália

60. Románia

61. Saint Lucia

62. Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

63. Samoa

64. San Marino

65. Seychelle-szigetek

66. Sint Maarten

67. Spanyolország

68. Svájc

69. Svédország

70. Szlovák Köztársaság

71. Szlovénia

72. Turks és Caicos-szigetek

73. Új-Zéland