1. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA törvény) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap alelnökét a miniszter - a Magyar Művészeti Akadémia elnöke (a továbbiakban: az MMA elnöke) véleményének kikérésével - nevezi ki legfeljebb négyévi időtartamra.”
2. § Az NKA törvény 2. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Alap céljainak megvalósulása érdekében a miniszter elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság az Alap elnökéből, az Alap alelnökéből és tagokból áll. A Bizottság tagjainak egyharmadát a miniszter saját hatáskörében, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA), további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.
(2) A Bizottság a miniszter és az MMA elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.
(3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok tagjait és vezetőit. Az irodalmi, a zenei, a képző- az ipar- és tervezőművészeti, valamint az építészeti, továbbá a fotó-, a film- az előadó-, a népművészeti főtematikájú (a továbbiakban: művészeti főtematikájú) állandó szakmai kollégiumokat a miniszter - az MMA elnöke véleményének kikérése után - rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat.
(4) A miniszter a művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumok tagjainak egyharmadát saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják.”
3. § Az NKA törvény 2. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdésben meghatározott állandó szakmai kollégiumokon túli további állandó szakmai kollégiumok összetételének meghatározása során az MMA részvételét biztosítani kell. A miniszter ezen állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják.
(4b) Az ideiglenes szakmai kollégium tagjainak és vezetőinek kinevezésénél a miniszter a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet alapján jár el.”
4. § Az NKA törvény 2. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az Alap alelnöke, a Bizottság és a kollégiumok tagjainak díjazását és költségtérítését a miniszter mint az Alap elnöke állapítja meg.”
5. § Az NKA törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(2) A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak, továbbá bejegyzett élettársának pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani tekintet nélkül arra, hogy a pályázó milyen keretre - beleértve a 7/C. § szerinti keretet is -, vagy melyik kollégiumhoz nyújtotta be pályázatát.”
6. § Az NKA törvény a következő 5. §-sal egészül ki:
„5. § (1) Az Alap működtetésének szervezeti és eljárási részletszabályait e törvény és a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet előírásainak keretei között a miniszter mint az Alap elnöke Ügyrendben állapítja meg.
(2) A pályázatkezelés ügyviteli részletszabályait a kezelő szerv vezetője szabályzatban állapítja meg.”
7. § Az NKA törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti megosztás, valamint a 2. § (4) és (4a) bekezdése szerinti kollégiumok támogatási arányairól a Bizottság az MMA elnöke és a miniszter egyetértésével dönt. A támogatás összegének a művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumok közötti felosztásáról a Bizottság a miniszter és az MMA elnöke egyetértésével dönt.”
8. § Az NKA törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Az MMA elnökének e törvény szerinti jogai és kötelezettségei nem ruházhatók át és nem delegálhatók tovább.”
9. § Az NKA törvény 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy
a) az Alap elnöke és alelnöke feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
b) az alelnöki tisztség megszűnésére, valamint a bizottsági és kollégiumi tagok kinevezésre, jogállásukra és jogviszonyuk megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat,
c) a nevezési díjak megállapításának elveit, valamint
d) a Bizottság és a kollégiumok létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az ideiglenes szakmai kollégiumok tagjai és vezetői kinevezésére vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az állandó szakmai kollégiumokat rendeletével létrehozza.”
10. § Az NKA törvény a következő 10/B. §-sal egészül ki:
„10/B. § (1) Az e törvénynek a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (3) bekezdésében, 2. § (4) bekezdésében és 2. § (4a) bekezdésében meghatározott kollégiumi struktúrát 2016. január 1-ig kell létrehozni.”
11. § Hatályát veszti az NKA törvény
a) 4. § (6) bekezdése, valamint
b) 9. § (7) bekezdése.
12. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A könyvtári dokumentumok védelmére és nyilvántartására vonatkozó szabályok tekintetében e törvény hatálya kiterjed a nem nyilvános könyvtárakra is.”
13. § A Kultv. II. Rész I-IV. fejezete a következő 37/B. §-sal egészül ki:
„37/B. § (1) A muzeális intézmény gyűjteménye
a) régészeti feltárás,
b) természettudományi feltárás,
c) helyszíni gyűjtés,
d) vétel,
e) ajándékozás,
f) öröklés,
g) csere,
h) a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átadás,
i) saját előállítás vagy saját célú előállíttatás, valamint
j) egyéb - jogszabály alapján történő - muzeális intézményi elhelyezés
révén gyarapítható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű muzeális kiállítóhely a kiállításában bemutatott kulturális javakat az (1) bekezdés a)-d), valamint g), h) és j) pontja szerint nem gyarapíthatja, de az (1) bekezdés e) és f) pontja szerint megszerzett, valamint az (1) bekezdés i) pontja szerint létrehozott kulturális javakat kiállításában bemutathatja, ha azokat a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vette.
(3) A muzeális intézmény a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörére vonatkozóan fejtheti ki szakmai tevékenységét, és a működési engedélyében meghatározott gyűjtőterületen folytathatja az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti gyűjteménygyarapítási tevékenységét. Az (1) bekezdés d)-j) pontja szerinti gyűjteménygyarapítási tevékenységre - a muzeális intézmény gyűjtőterületétől függetlenül - Magyarország teljes közigazgatási területén sor kerülhet.
(4) A muzeális intézmény Magyarország közigazgatási területén kívül is folytathatja gyűjteménygyarapítási tevékenységét, ha az adott ország jogrendje azt lehetővé teszi.”
14. § A Kultv. 38/A. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Pénzügyi biztosítékként
a) a kulturális javak biztosítási értékével arányos, elkülönítetten kezelt, lekötött pénzösszeg,
b) az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartásért felelős miniszter által vállalt kiállítási garancia vagy kiállítási viszontgarancia,
c) nem költségvetési szervként működő kölcsönvevő esetén a kulturális javakban esetlegesen bekövetkező valamennyi kár megtérítésének vállalására irányuló garancianyilatkozat vagy garanciaszerződés,
d) biztosítási szerződés, vagy
e) egyéb szerződéses biztosíték nyújtása
alkalmazható.”
15. § A Kultv. 45/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására vagy módosítására irányuló eljárás keretében - amennyiben a természettudományi feltárás vagy a helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő gyűjtőterületet is engedélyezhet
a) természettudomány gyűjtőkör, vagy
b) nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkör
esetében.”
16. § A Kultv. 46. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására vagy módosítására irányuló eljárás keretében - amennyiben a természettudományi feltárás vagy a helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő gyűjtőterületet is engedélyezhet
a) természettudomány gyűjtőkör, vagy
b) nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkör
esetében.”
17. § A Kultv. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiadványokból hat kötelespéldányt kell szolgáltatni az országos könyvtári rendszer számára. Archiválásra alkalmas kötelespéldányt kell szolgáltatni a nyomtatott formában megjelenő kiadványok elektronikus formában létrehozott, a kiadvánnyal szövegében és megjelenésében megegyező változatából is. Elektronikus formában létrehozott kiadványokból és az egyéb kiadványok elektronikus változatából kormányrendeletben meghatározott formátumban kell kötelespéldányt szolgáltatni.”
18. § A Kultv. 59. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A Kormány rendeletben szabályozza
a) a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására kötelezettek körét,
b) a kötelespéldány-szolgáltatással összefüggő jelentés szabályait,
c) a helyi vonatkozással bíró kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására vonatkozó külön szabályokat,
d) a kötelespéldány-szolgáltatás határidejét, módját,
e) a kötelespéldányra jogosult szervezetek körét,
f) a kötelespéldányok szétosztásának módját,
g) a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint
h) a kötelespéldány-szolgáltatás jogszabálynak nem megfelelő teljesítése esetén követendő eljárást.
(2c) A kötelespéldány-szolgáltatás elmulasztása vagy nem a jogszabálynak megfelelő teljesítése esetén a kötelespéldányra jogosult beszerezheti a kiadványt, vagy a kiadványról archiválás céljából, a szerzői jogról szóló törvény szabályainak megfelelően másolatot készíthet. A kötelespéldányra jogosult a kötelespéldány pótlásával kapcsolatosan felmerült költségeit a kötelespéldány-szolgáltatás kötelezettjére terhelheti.”
19. § A Kultv. III. rész III. Fejezete a 60. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A könyvtári dokumentumok
60/A. § (1) A könyvtár nyilvántartja az általa beszerzett könyvtári dokumentumokat, a miniszter (3) bekezdésnek megfelelően kiadott rendeletében meghatározott módon és tartalommal. A nyilvántartásba vett könyvtári dokumentumok képezik a könyvtár állományát.
(2) A könyvtári dokumentumok adatait elsősorban elektronikusan vezetett nyilvántartásban kell rögzíteni. Elektronikus nyilvántartási rendszer hiányában a könyvtár a könyvtári dokumentumokról nyomtatott nyilvántartást vezethet.
(3) A könyvtári dokumentumok nyilvántartásának tartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, a könyvtári dokumentumok selejtezésének, továbbá az állományból való kivezetésének szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. A könyvtár által nyilvántartott dokumentum csak e törvényben és a miniszter rendeletében meghatározott esetekben és módon vezethető ki az állományból.
(4) A könyvtár gondoskodik a könyvtári dokumentumok feltárásáról, rendelkezésre bocsátásáról és az archiválásra vonatkozó szabályok figyelembevételével történő megőrzéséről.
(5) A könyvtári állomány ellenőrzésének szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
60/B. § (1) A könyvtár gyűjtőkörét, a gyűjtemény fejlesztésének, megőrzésének, a könyvtári dokumentumok archiválásának szempontjait a könyvtár fenntartója által jóváhagyott gyűjtőköri szabályzatban kell meghatározni. A gyűjtőköri szabályzatot a könyvtár nyilvánosságra hozza.
(2) A könyvtár nemzeti vagyonként nyilvántartja és archiválja az állományába tartozó muzeális könyvtári dokumentumokat.
(3) Archivált könyvtári dokumentum nem vezethető ki az állományból, kivéve, ha
a) azt a könyvtár más könyvtárnak archiválási célból, megállapodás alapján átadja, vagy
b) az archivált könyvtári dokumentum használhatatlanságát vagy megsemmisülését előidéző elháríthatatlan ok (vis maior) következett be.
(4) A könyvtár állományában tartja a gyűjtőkörébe nem tartozó - e törvény szerint hungarikumnak minősülő - könyvtári dokumentumot, ha nem állapítható meg, hogy van olyan könyvtár, amely archiválja annak egy példányát. A könyvtár a gyűjtőkörébe nem tartozó könyvtári dokumentumot megállapodás alapján más könyvtárnak archiválásra átadhatja.
(5) A nemzeti könyvtár archiválja az elektronikus könyvtári dokumentumokat.”
20. § (1) A Kultv. 61. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:)
„i) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása,”
(2) A Kultv. 61. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:)
„m) a könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása az Országos Könyvtári Digitalizálási Stratégia szerint.”
21. § (1) A Kultv. 66. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]
„i) koordinálja a települési könyvtárak fejlesztését, ennek keretében javaslatot tesz a megyében működő városi könyvtárak és a települési nyilvános könyvtárak fenntartóinak a könyvtár fejlesztésére a miniszter rendeletében meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében,”
(2) A Kultv. 66. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
[A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]
„m) ellátja a helyismereti dokumentumok elektronikus hozzáférhetővé tételével kapcsolatos feladatokat.”
22. § A Kultv. 70. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvános könyvtári ellátásból adódó állami feladatokhoz a központi költségvetés hozzájárul:)
„a) a nemzeti könyvtár, az állami egyetemi könyvtárak és az országos szakkönyvtárak esetében a fenntartó fejezeti költségvetésében, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esetében a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében,”
23. § (1) A Kultv. 100. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„d) a muzeális intézmények működési engedélyének kiadására, módosítására és visszavonására irányuló kérelem (a továbbiakban együtt: kérelem) benyújtásának feltételeit, a kérelem elbírálásának eljárásrendjét, a kérelem és a működési engedély adattartalmát, a kérelemhez csatolandó mellékletek körét, a működési engedély visszavonása esetén követendő eljárást, továbbá a muzeális intézmény elnevezésével kapcsolatos kérdéseket,”
(2) A Kultv. 100. § (3) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„m) a különböző típusú könyvtárak működését, továbbá a városi könyvtárak és a települési nyilvános könyvtárak szakmai követelményeit,”
24. § A Kultv. 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a könyvtári dokumentumok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokat, a nyilvántartás tartalmát és a könyvtári dokumentumok állományból történő kivezetésének szabályait,
b) a könyvtári állomány ellenőrzésének szabályait, valamint
c) a könyvtári dokumentumok selejtezésének szabályait.”
25. § A Kultv. 1. számú melléklet b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„b) Archiválás: a könyvtár gyűjtőköri szabályzatában meghatározott könyvtári dokumentumoknak a könyvtár állományában való végleges megtartása érdekében a könyvtár által folytatott megőrző tevékenység, beleértve az elektronikus dokumentumok olyan módon történő megőrzését, ami kizárja az utólagos tartalmi módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, sérülés és a jogosulatlan hozzáférés ellen, továbbá biztosítja, hogy az elektronikus dokumentumok értelmezhetősége, olvashatósága - a dokumentumok megjeleníthetőségét lehetővé tevő technikai megoldások alkalmazásával - megmaradjon.”
26. § A Kultv. 1. számú melléklet i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„i) Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, valamint minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés - beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot.”
27. § A Kultv. 1. számú melléklete a következő z)-zs) pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„z) Kiadvány: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben meghatározott kiadvány, továbbá a dia, a diafilm, a földgömb és az éggömb.
zs) Múzeumi digitalizálási stratégia: a múzeumok digitalizálási tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében rögzíti a múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásának céljait és prioritásait, a digitalizálással létrehozott digitális adatvagyon hosszú távú tárolásának feltételeit, valamint a közzététel, a felhasználás és a hasznosítás szabályait, beleértve a köznevelési célú hasznosítást is.”
28. § A Kultv.
a) 42. § (4) bekezdés b) pontjában a „múzeumi küldetésnyilatkozattal” szövegrész helyébe a „múzeumi küldetésnyilatkozattal és múzeumi digitalizálási stratégiával”,
b) 55. § (1) bekezdés i) pontjában a „közösségi, közművelődési rendezvényeket és egyéb” szövegrész helyébe a „közösségi és egyéb könyvtári”,
c) 67. §-ában a „tizentötezer” szövegrész helyébe a „tizenötezer”, a „jelentős gazdálkodási előnyök” szövegrész helyébe a „jelentős gazdálkodási előnyök kimutatása”
szöveg lép.
29. § Hatályát veszti a Kultv.
a) 38/A. § (5) bekezdésében a „kivéve a (6) bekezdésben meghatározott kölcsönzés esetét”,
b) 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy”, valamint
c) 91/A. § (2) bekezdésében az „intézményekre lebontva”
szövegrész.
30. § Hatályát veszti a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között Párizsban, az 1970. évi február hó 17. napján aláírt, a filmek együttes készítéséről és filmek cseréjéről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1970. évi 33. törvényerejű rendelet.
31. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésekben előírt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 13. §, a 15. § és a 16. § 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 17. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 30. § a Magyarország Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya közötti Filmkoprodukciós Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott hatálybalépés és a 30. §-ban meghatározott hatályvesztés naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
