(2) A Szantv. 39. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Ha a Felügyelet nem képes a (2) bekezdésben említett engedélyezési eljárást arra az időpontra vonatkozóan elvégezni, amikor a vagyonértékesítés alkalmazása keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB átruházza az intézményben lévő tagsági részesedéseket, akkor]
„f) az engedélyezési eljárás alatt, valamint a Felügyelet által megszabott elidegenítési határidőn belül a Felügyeletnek nem kell alkalmaznia a befolyásoló részesedés szerzésére és megszüntetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén kivetendő szankciókat és intézkedéseket.”
169. § A Szantv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az átvevő nem felel meg az adott fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszer, szabályozott piac vagy OBA, Beva, illetve Szanálási Alap tagsági vagy részvételi kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározhatja az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek megszerzésére. E határidő az átvevő kérelmére meghosszabbítható, azonban az engedély megszerzésére biztosított határidő összességében legfeljebb huszonnégy hónap lehet.”
170. § A Szantv. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB visszaruházhatja az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket, eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket az áthidaló intézménytől, ha
a) a határozat, amellyel az átruházásra sor került, kifejezetten tartalmazza az érintett tagsági részesedések, illetve eszközök, források jogok vagy kötelezettségek átruházás útján történő visszaruházásának a lehetőségét; vagy
b) az érintett tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek nem tartoznak a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek azon kategóriáiba, amelyeket az átruházásról rendelkező határozat tartalmaz, illetve nem teljesítik a határozatban meghatározott, a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket.”
171. § A Szantv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az áthidaló intézmény nem felel meg az adott fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszer, szabályozott piac, OBA, Beva vagy Szanálási Alap tagsági vagy részvételi kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek megszerzésére. E határidő az áthidaló intézmény kérelmére meghosszabbítható, azonban az engedély megszerzésére biztosított határidő összességében legfeljebb huszonnégy hónap lehet.”
172. § A Szantv. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eszközelkülönítés alkalmazásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelés tekintetében rögzített elvekkel összhangban meghatározza a szanálási vagyonkezelőre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek ellenértékét, amely ellenérték névleges vagy negatív érték is lehet.”
173. § A Szantv. 57. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés keretében a szanálási célok érvényre juttatása érdekében és a szanálási feltételek fennálltakor a következő intézkedés alkalmazásáról és célok elérése érdekében hozhat határozatot:
b) az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek]
„bb) vagyonértékesítés vagy eszközelkülönítés szanálási eszköz alkalmazása keretében.”
174. § A Szantv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizár egy vagy több kötelezettséget, vagy egy kötelezettség osztályt a hitelezői feltőkésítésből, és azon veszteségek, amelyeket a hitelezői feltőkésítésből kizártak viseltek volna, teljes mértékben nem háríthatóak át a hitelezői feltőkésítésből nem kizárt hitelezőkre, akkor a Szanálási Alap pénzeszközt nyújthat a szanálás alatt álló intézmény részére annak érdekében, hogy
a) a leírható vagy átalakítható kötelezettségek által nem fedezett veszteségek fedezésre kerüljenek, és a szanálás alatt álló intézmény saját tőke értéke a 61. § (1) bekezdés a) pontja alapján nulla értékre visszaállításra kerüljön, vagy
b) a szanálás alatt álló intézmény részvényeinek, más tagsági részesedéseinek vagy tőkeelemeinek megvásárlásával a 61. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tőkemegfelelés helyreálljon.”
175. § A Szantv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítést az 57. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint alkalmazta egy intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás esetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítésre vonatkozó döntésének hatálybalépését követő 30 nappal ezen intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igazgatósága reorganizációs tervet készít és benyújtja a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére.”
176. § (1) A Szantv. 84. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)
„f) a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértékének - akár nullára - csökkentésére, valamint e hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevonására, leírására;”
(2) A Szantv. 84. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)
„i) pénzügyi szerződés vagy bármely más származtatott ügyletre vonatkozó szerződés lezárására vagy felmondására a 73. § szerinti rendelkezések alkalmazása céljából;”
177. § (1) A Szantv. 85. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)
„a) a 100. és 101. §-ra is figyelemmel a szanálás alatt álló intézmény pénzügyi instrumentumainak, eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek tehermentes átruházására;”
(2) A Szantv. 85. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)
„c) felhívni az illetékességgel rendelkező szervezetet vagy hatóságot a pénzügyi instrumentum szabályozott piacon való bevezetése vagy szabályozott piacon való kereskedése felfüggesztésére vagy megszüntetésére;”
178. § (1) A Szantv. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálás alatt álló intézmény vagy a szanálás alatt álló intézménnyel azonos csoportba tartozó vállalkozás számára - ideértve azt az esetet is, ha a szanálás alatt álló intézmény vagy csoporthoz tartozó érintett vállalkozás ellen a szanálást követően felszámolási eljárás indult - mindazon szolgáltatások nyújtásának és létesítmények használatának az átvevő intézmény részére történő biztosítását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az átvevő tudja működtetni az átruházott üzleti tevékenységet.”
(2) A Szantv. 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti előírást megsértő kötelezettel szemben a szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja.”
179. § A Szantv. 88. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási intézkedések alkalmazása - és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése - nem teszi lehetővé:)
„b) az érintett intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás a szerződés nemteljesítésekor felmondásra jogosító rendelkezéseket tartalmazó szerződését biztosító vagyontárgy birtokba vételét, a vagyontárgy feletti ellenőrző befolyás gyakorlását vagy biztosítéki jogosultság érvényesítését a vagyontárgy terhére;
c) az érintett intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás vagy bármely csoporttag bármely a szerződés nemteljesítésekor felmondásra jogosító rendelkezéseket tartalmazó szerződésből származó jogának befolyásolását;”
(feltéve hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.)
180. § A Szantv. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 97. § (3) bekezdés szerinti értékelés megállapítja, hogy a 97. § (1) bekezdésben említett bármely tulajdonos vagy hitelező, vagy az OBA nagyobb veszteséget szenvedett el, mint amekkorát felszámolás esetén szenvedett volna el, jogosult arra, hogy a Szanálási Alap kártalanításként a különbözetet a részére megfizesse.”
181. § A Szantv. 103. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB következő szanálási intézkedései nem korlátozhatják a Tvt. hatálya alá tartozó rendszerek működését és e rendszerek szabályainak érvényesülését:)
„b) módosítja azon szerződés feltételeit vagy megszünteti azon szerződést, amelyben a szanálás alatt álló intézmény részes fél vagy valamely átvevőt helyettesíti a szanálás alatt álló intézmény részes féli minőségében.”
182. § A Szantv. 104. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéshozatala során az MNB tv. 4. § (9) bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.”
183. § (1) A Szantv. 115. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Titoktartás köti a következő személyeket és szervezeteket:)
„f) az OBA-t és a Szanálási Alapot;”
(2) A Szantv. 115. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik]
„b) a szanálási feladatkörben eljáró MNB által a szanálási intézkedés tervezése vagy végrehajtása céljából
ba) más EGT-állam szanálási hatóságával,
bb) más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságaival, illetékes minisztériumokkal, központi bankokkal, betétbiztosítási és befektetés-védelmi rendszerekkel, a fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságokkal,
bc) az Európai Bankhatósággal,
bd) az Európai Bizottsággal,
be) a szanálási hatóságok feladataival megegyező feladatokat ellátó harmadik országbeli hatóságokkal, vagy
bf) egy lehetséges átvevővel
való információ-megosztásra.”
184. § A Szantv. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„127. § Az Alap közvetlenül nem használható az intézmény, pénzügyi vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság veszteségeinek a fedezésére, illetve feltőkésítésére. Amennyiben az Alap forrásainak a 126. § (3) bekezdésében rögzített célokra történő felhasználása közvetve azt eredményezi, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott szervezet veszteségeinek egy része az Alapra hárul, az Alap forrásainak felhasználására a 60. §-ban meghatározott elveket kell alkalmazni.”
185. § (1) A Szantv. 132. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető, valamint állandó helyettese nem szavazhat az igazgatótanácsnak a Felügyelet engedélyezési feladatát érintő döntése során.”
(2) A Szantv. 132. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatótanács feladata:)
„g) évente egyszer az MNB előterjesztése alapján kialakítja az Alap díjpolitikáját, és azt ismerteti az intézményekkel,”
(3) A Szantv. 132. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az OBA munkaszervezete látja el az OBA ügyvezető igazgatójának irányítása mellett azzal, hogy az Alap az operatív feladatok ellátására az OBA munkavállalóival megbízási szerződést is köthet.”
186. § A Szantv. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap tagjai éves díjat fizetnek, amely az intézmény kockázati profiljához igazított, a 139. § (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerint kerül megállapításra.”
187. § A Szantv. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § (1) Az intézmények által fizetendő alapdíjat az intézmény kártalanítási összeghatár alá eső betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettségei összegének és a magyarországi székhelyű intézmények összesített (aggregált), biztosított betétek kártalanítási összeghatár alá eső betétrészekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettsége összegének az aránya alapján kell megállapítani.
(2) A kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni:
a) az intézmény kockázati kitettsége, beleértve kereskedelmi tevékenységének jelentőségét, mérlegen kívüli kitettségeit és a tőkeáttétel fokát;
b) az intézmény finanszírozási forrásainak stabilitása és diverzifikációja, valamint a tehermentes magas likviditású eszközei;
c) az intézmény pénzügyi helyzete;
d) annak valószínűségére, hogy az intézmény szanálás alá kerül;
e) az intézmény által korábban kapott állami támogatás mértéke;
f) az intézmény struktúrájának összetettsége és az intézmény szanálhatósága;
g) az intézmény jelentősége egy vagy több EGT-állam pénzügyi rendszere stabilitásának vagy gazdaságának szempontjából, és
h) az intézmény 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti intézményvédelmi rendszerben való tagsága.
(3) Az intézmény a végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy felszámolás kezdőnapjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja az intézmény által a felszámolás vagy végelszámolás elrendelését megelőzően teljesített legutolsó díjfizetésnél az (1) bekezdés alapján figyelembe vett díjalap.”
188. § A Szantv.
a) 4. § (2b) bekezdésében az „a II. fejezetben” szövegrész helyébe az „az e fejezetben” szöveg,
b) 44. § (2) bekezdésében az „alatt áll.” szövegrész helyébe az „alatt áll és irányítását a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja.” szöveg,
c) 91. § (4) bekezdésében a „szanálási vagyonkezelőhöz” szövegrész helyébe a „szanálási vagyonkezelőhöz, valamint nem terjed ki rá a hitelezői feltőkésítés” szöveg,
d) 116. § (8) bekezdésben a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg,
e) 121. § (1) bekezdésében a „leányvállalati intézménye” szövegrész helyébe a „leányvállalati intézménye, anyavállalati intézménye” szöveg
lép.
189. § Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 83. § (3) bekezdésének a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 12. § (13) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(13) A (12) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.”
190. § A Módtv. 184. §-ának az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 12/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.”
191. § A Módtv. 195. §-ának a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 67/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.”
192. § A Módtv. 283. §-ának a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 94. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.”
193. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. december 31-én lép hatályba.
(2) Az 1-35. §, a 39. §, a 41. § (1) bekezdés, a 42-55. §, az 58-69. §, a 70. § (2) bekezdés, a 74. §, a 91. és 92. §, a 94. és 95. §, a 97-99. §, a 100. § (1) bekezdés, a 101-106. §, a 108-111. §, a 130-133. §, a 135. §, a 138. §, a 141. és 142. §, a 146. és 147. §, a 152. §, a 153. § c) pontja, a 160. §, a 163. §, a 165-183. §, valamint a 185-188. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 36-38. §, a 40. §, a 41. § (2) bekezdés, az 56. és 57. §, valamint a 139. § 2016. január 2-án lép hatályba.
(4) A 96. §, a 100. § (2) bekezdés, a 107. §, a 154-159. §, a 161. és 162. §, valamint a 164. § 2016. március 18-án lép hatályba.
(5) A 70. § (1) bekezdés, a 71-73. §, a 75-90. §, a 93. §, a 112-129. §, a 136. és 137. §, a 145. §, a 148. § (1) és (2) bekezdés, a 150. és 151. §, valamint a 153. § a)-b) pontja 2016. március 21-én lép hatályba.
(6) A 140. §, a 143. és 144. §, valamint a 148. § (3) bekezdés 2016. május 31-én lép hatályba.
(7) A 134. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
194. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 4-i 2014/17/EU irányelve a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/49/EU irányelve a betétbiztosítási rendszerekről;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/91/EU irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról.
A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő j) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„j) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
A Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet XI. alfejezete a következő 60. ponttal egészül ki:
„60. ÁÉKBV esetén a letétkezelő kötelezettségeinek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek ismertetése, a letétkezelő által kiszervezett feladatok leírása, valamint nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy kérelemre az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetők rendelkezésre bocsátja az 53. pontban valamint az e pontban részletezett információkat.”
A Kbftv. 5. melléklet 7. pontja a következő 7.13-7.15. ponttal egészül ki:
(A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk)
„7.13. Az ÁÉKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának részletes bemutatása (így pl. a javadalmazás és a juttatások kiszámításának módja, a javadalmazás és a juttatások megállapításáért felelős személyek - amennyiben javadalmazási bizottság létezik -, a javadalmazási bizottság tagjainak megnevezése)
7.14. Az ÁÉKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának összefoglalása
7.15. Az ÁÉKBV-alapkezelő nyilatkozata, hogy a 7.13. pontban jelzett javadalmazási politika részletes bemutatása egy webhelyen keresztül hozzáférhető (megadva egyúttal a webhelyre mutató hivatkozást), és hogy kérésre nyomtatott formában is rendelkezésre áll.”
(1) A Kbftv. 6. melléklete a IV. pontot követően a következő címmel egészül ki:
„Az éves jelentésre vonatkozó további információk”
(2) A Kbftv. 6. melléklete a következő XII. ponttal egészül ki:
(Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:)
„XII. Az ÁÉKBV-alapkezelő
a) adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét, az alkalmazottak számára kifizetett rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek számát, és adott esetben a közvetlenül az ÁÉKBV által kifizetett bármely összeget, beleértve a jutalékokat,
b) adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét munkavállalói kategóriánkénti vagy a 13. melléklet 2. pontjában felsorolt egyéb alkalmazotti kategóriánkénti bontásban,
c) adott évre vonatkozó javadalmazásainak és juttatásainak kiszámítási módját,
d) javadalmazási politikája - 13. melléklet 1. pont c) és d) alpontja szerinti - felülvizsgálatának eredményét, az előfordult szabálytalanságokat is beleértve,
e) javadalmazási politikájának érdemi változásait.”
„13. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez
Javadalmazási politika
1. A teljes javadalmazási politika - beleértve a fizetésekre és a nem kötelező nyugdíjjuttatásokra vonatkozóakat - meghatározásakor és alkalmazásakor, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol befektetési alapkezelők kockázati profiljára vagy a kezelésükben lévő befektetési alapok kockázati profiljára, a befektetési alapkezelőknek a méretüknek, belső szervezetüknek és tevékenységük jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben be kell tartaniuk az alábbi elveket:
a) a javadalmazási politika összhangban áll az eredményes és hatékony kockázatkezeléssel és előmozdítja azt, továbbá nem ösztönzi a kezelésükben lévő befektetési alapok kockázati profiljával, kezelési szabályzatával nem összeegyeztethető kockázatvállalást;
b) a javadalmazási politika összhangban áll a befektetési alapkezelő és a kezelésében lévő befektetési alapok vagy az ilyen befektetési alapok befektetőinek üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és érdekeivel, valamint az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz;
c) a befektetési alapkezelő felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete elfogadja, legalább évente egyszer felülvizsgálja a javadalmazási politika általános elveit és felelős annak végrehajtásáért;
d) a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente központi és független belső felülvizsgálatnak vetik alá annak ellenőrzése céljából, hogy megfelel-e a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete által elfogadott javadalmazási politikáknak és eljárásoknak;
e) az ellenőrzési feladatokat ellátó alkalmazottak a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésével összhangban álló javadalmazást kapnak, függetlenül az általuk ellenőrzött tevékenységi területek teljesítményétől;
f) a kockázatkezeléssel és megfelelőség-ellenőrzéssel foglalkozó vezető tisztviselők javadalmazását közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyeli, amennyiben ilyen bizottság létezik;
g) amennyiben a javadalmazást a teljesítményhez kötik, a javadalmazás teljes összege az egyén és az érintett szervezeti egység vagy befektetési alap teljesítményének együttes értékelésén, valamint a befektetési alapkezelő általános eredményein és kockázatain alapul, az egyéni teljesítmény értékelése során pedig pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokat is figyelembe vesznek;
h) a teljesítményértékelésre a befektetési alapkezelő kezelésében lévő befektetési alapok életciklusának, illetve a befektetőknek ajánlott tartási időszaknak megfelelő többéves kereten belül kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapja a hosszabb távú teljesítmény legyen, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges kifizetése egy olyan időszakra legyen elosztva, amelynél figyelembe veszik a befektetési alapkezelő kezelésében lévő befektetési alapok visszaváltással kapcsolatos politikáját és befektetési kockázatait;
i) a garantált változó javadalmazás kivételes jellegű, csak új alkalmazottak felvételével összefüggésben kerül rá sor, és az első évre korlátozódik;
j) a teljes javadalmazás rögzített és változó összetevői megfelelő egyensúlyban vannak; a rögzített összetevő a teljes javadalmazás kellően nagy hányadát teszi ki, hogy a javadalmazásváltozó összetevőjével kapcsolatban teljes mértékben rugalmas politika érvényesülhessen, többek között lehetőség legyen arra, hogy változó összetevőt egyáltalán ne fizessenek;
k) a szerződés idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az adott időszakban elért teljesítményt tükrözik, és nem jutalmazzák a teljesítmény elmaradását;
l) a változó javadalmazási összetevők vagy a változó javadalmazási összetevők összességének kiszámításához használt teljesítménymérés magában foglal egy átfogó kiigazítási mechanizmust minden releváns jelenlegi és jövőbeni veszélytípus figyelembevételére;
m) a befektetési alap kezelési szabályzatától függően, bármely változó javadalmazási összetevő jelentős része, azaz legalább 50%-a az érintett befektetési alap kollektív befektetési értékpapírjaiból vagy egyenértékű, készpénztől eltérő eszközből áll, kivéve, ha a befektetési alap kezelése a befektetési alapkezelő által kezelt teljes portfóliónak csak kevesebb mint 50%-át teszi ki, amely esetben az 50%-os minimum nem érvényes;
Ezekre az eszközökre megfelelő visszatartási szabályokat kell alkalmazni, amelyek célja, hogy az ösztönzőket összehangolja a befektetési alapkezelő, az általa kezelt befektetési alapok és az ilyen befektetési alapok befektetőinek érdekeivel. A Felügyelet szükség szerint korlátozásokat rendelhet el ezen eszközök bizonyos típusaira és konstrukcióira, vagy adott esetben betilthat egyes eszközöket. Ez a pont a változó javadalmazási összetevőnek mind az n) ponttal összhangban halasztott részére, mind a nem halasztott részére alkalmazandó;
n) egy jelentős részt - amely a változó javadalmazási összetevő legalább 40%-a - halasztva, az adott befektetési alap életciklusához és visszaváltással kapcsolatos politikájához igazított időtartamra elosztva fizetnek ki, és azt megfelelően összehangolják az adott befektetési alap kockázatainak jellegével.
Ennek az időszaknak legalább 3 évig kell tartania, kivéve, ha az érintett befektetési alap életciklusa rövidebb; a halasztási szabályok szerinti javadalmazási jogosultság legfeljebb időarányosan illeti meg az alkalmazottat. A belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű változó javadalmazási összetevő esetében az összeg legalább 60%-át halasztva kell kifizetni.
o) a változó javadalmazás a halasztott kifizetésű résszel együtt csak akkor kerül kifizetésre vagy akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az a befektetési alapkezelő egészének pénzügyi helyzetét figyelembe véve fenntartható, valamint az adott szervezeti egység, a befektetési alap és az egyén teljesítménye alapján megfelelően indokolt.
A változó javadalmazás teljes összegét általában jelentős mértékben csökkentik, amennyiben az érintett befektetési alapkezelő vagy befektetési alap pénzügyi teljesítménye a vártnál gyengébb vagy negatív, figyelembe véve az aktuális juttatásokat és a korábban szerzett összegek kifizetésének csökkentését, például malus vagy visszatérítések formájában;
p) a nyugdíjpolitika összhangban van a befektetési alapkezelő és az általa kezelt befektetési alapok üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel.
Ha az alkalmazott nyugdíjba vonulás előtt távozik a befektetési alapkezelőtől, a befektetési alapkezelőnek öt évig meg kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat az m) pontban meghatározott eszközök formájában. Amennyiben egy alkalmazott eléri a nyugdíjkorhatárt, a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat ki kell fizetni a számára az m) pontban meghatározott eszközök formájában, figyelembe véve az ötéves visszatartási időszakot;
q) az alkalmazottaknak vállalniuk kell, hogy a javadalmazásukra vonatkozó megállapodásban foglalt felelősségteljes kockázatvállalás hatásának gyengítésére nem alkalmaznak egyéni fedezeti stratégiákat, illetve a javadalmazásra és a felelősségre vonatkozó biztosítást;
r) a változó javadalmazást nem olyan csatornákon keresztül, illetve nem oly módon fizetik ki, hogy megkönnyítsék e törvény követelményeinek kikerülését.
2. Az 1. pontban meghatározott elveket alkalmazni kell a befektetési alapkezelő által kifizetett bármilyen javadalmazásra, a befektetési alap által közvetlenül kifizetett bármilyen összegre, ideértve a nyereségrészesedést, és a befektetési alap kollektív befektetési értékpapírjainak bármilyen formában történő átadását, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a kockázati profiljukra vagy a kezelésükben lévő befektetési alap kockázati profiljára.
3. A méretük vagy a kezelésükben lévő befektetési alapok mérete, a belső szervezeti felépítésük, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős befektetési alapkezelőknek javadalmazási bizottságot kell létrehozniuk. Nem kell javadalmazási bizottságot létrehoznia azon befektetési alapkezelőnek, amelyre egy hitelintézet - a Hpt. 117. § (4) bekezdése alapján - a javadalmazási politikájára vonatkozó szabályait összevont alapon az adott befektetési alapkezelő tekintetében is alkalmazza, és csoportszintű hatályú javadalmazási bizottságot működtet.
A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és független módon ítélhesse meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat kezelésére létrehozott ösztönzőket.
A javadalmazási bizottság felel a javadalmazásra vonatkozó - többek között az érintett befektetési alapkezelővel vagy befektetési alappal kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre hatással lévő - döntések előkészítéséért, amelyeket a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületnek kell meghoznia. A javadalmazási bizottság elnöke az irányító testület egyik olyan tagja, aki az érintett befektetési alapkezelőben nem lát el vezetői feladatot. A javadalmazási bizottság tagjai az irányító testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési alapkezelőben nem látnak el vezetői feladatokat.”
