Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.22.)

2015. évi CCXVIII. törvény

egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról * 

1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 66. § (5) bekezdés a) pontjában a „megsemmisítheti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezheti” szöveg lép.

2. § A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 26. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.

3. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 35. § (3) bekezdés a) pontjában a „megsemmisítheti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezheti” szöveg lép.

4. § Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 49/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.

5. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 38. § (4) bekezdés a) pontjában a „megsemmisítheti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezheti” szöveg lép.

6. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 125/D. § (4) bekezdésében a „megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.

7. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 28. § (3) bekezdés a) pontjában a „megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.

8. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „megsemmisítheti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezheti” szöveg lép.

9. § A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 25/B. § (3) bekezdésében a „megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.

10. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 199. § (2) bekezdés a) pontjában és 200/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „megsemmisítheti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezheti” szöveg lép.

11. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 75. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés szerint benyújtott, az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXVIII. törvény hatálybalépését követően elutasított közhasznúsági nyilvántartásba vételi kérelem esetén a szervezet közhasznú jogállása a határozat jogerőre emelkedése napjával szűnik meg, és a szervezet, valamint a szervezet által támogatásban részesített személyek ennek az adóévnek az utolsó napjáig jogosultak a megszerzett, valamint a jogszabályok által a közhasznú jogállású szervezetekkel összefüggő kedvezmények igénybevételére.

(5b) Azon szervezet esetében, amelynek az (5) bekezdés szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vételi kérelmét a bíróság az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXVIII. törvény hatálybalépésének napját megelőzően jogerősen elutasította, a közhasznú jogállású szervezetek, valamint az általuk nyújtott támogatások kedvezményezettjei számára biztosított kedvezmények igénybevételével összefüggő rendelkezéseket úgy kell értelmezni, mintha a szervezet közhasznú jogállása a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával, illetve adójogszabályok esetében a szervezet közhasznú jogállása a bírósági határozat jogerőre emelkedése évének utolsó napján szűnt volna meg.”

12. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. §

a) (3) bekezdés a) pontjában a „megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi”,

b) (7) bekezdésében a „megsemmisítésére” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezésére”

szöveg lép.

13. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 35. § (5) bekezdés a) pontjában a „megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.

14. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 51. § (4) bekezdés a) pontjában a „megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.

15. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 3. alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) A Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a jogi személy szervei által hozott határozat ellen a Ptk. hatálybalépését követően is csak az a tag vagy alapító kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését, aki a határozathozatal során szavazati joggal rendelkezett vagy a határozathozatal tekintetében alapítói jogokat gyakorolhatott. A különleges jogállású, illetve a tagsági, alapítói jogokkal csak részben rendelkező személyek csak az érintettségük esetén és csak annyiban kérhetik a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését, amennyiben az rájuk nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg, ezeket kiterjeszti vagy korlátozza, illetve megszünteti.

(2) A Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a keresetindításra, vagy a jogi személy határozata ellen benyújtott kereset tárgyában meghozott ítélet elleni felülvizsgálat kezdeményezésére való jogosultságnak, kereshetőségi jognak, illetve perbeli legitimációnak (a továbbiakban: keresetindítási jog) a per során folyamatosan, a per befejezéséig – ideértve e rendkívüli jogorvoslatot is – fenn kell állnia. Ha a keresetindítási jogot megalapozó jogviszonyban bekövetkezett változás folytán – a jogutódlás esetét kivéve – a keresetindítási jog megszűnik, a bíróság a pert megszünteti. Ha a pert a másodfokú bíróság vagy a felülvizsgálat során a Kúria szünteti meg, a másodfokú bíróság, illetve a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét, illetve a jogerős ítéletet végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi.

(3) A Ptk. 3:37. §-ának alkalmazásában a határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be. A jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezésének azok meghozatalára visszamenőleges hatállyal történő hatályon kívül helyezésére a Ptk. hatálybalépését követően csak akkor van lehetőség, ha jogszabály a bíróság számára ilyen hatályú határozat meghozatalát lehetővé teszi.”

16. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.