Időállapot: közlönyállapot (2015.XII.23.)

(4) A Felügyelet a bejelentést megvizsgálja, és ha az adatszolgáltatás megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, a szervezetet és elektronikusan intézhető ügyeit - a szervezet egyidejű tájékoztatása mellett - felveszi az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisába.

(5) Ha a bejelentés, a tájékoztató vagy a szervezet által vállalt ügyintézés nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, a szervezetet erről a Felügyelet a hiányosságok megjelölésével tájékoztatja.

(6) Az e törvénynek megfelelő elektronikus ügyintézés biztosítását önként vállalt szervezet köteles a változást megelőzően 15 nappal bejelenteni, ha az e törvénynek megfelelő elektronikus ügyintézést a továbbiakban bármely ügy tekintetében nem vállalja.

HARMADIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST BIZTOSÍTÓ, VALAMINT EGYÉB SZERVEK INFORMATIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSE

X. FEJEZET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPKÖVETELMÉNYEI

31. Az együttműködésre vonatkozó szabályok alkalmazása

51. § (1) Az e Részben foglalt szabályokat az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek (a továbbiakban együtt: együttműködő szervek) e minőségükben az e törvényben és más jogszabályban előírt vagy lehetővé tett egymás közötti kapcsolattartására, információátadásaira, valamint az egymás közötti információátadással járó ügyek intézésére és eljárások során az e törvényben meghatározottak szerint informatikai együttműködésre kell alkalmazni.

(2) E Részt

a) a jogalkotási eljárásra,

b) a Kormány döntéseinek előkészítésére,

c) a választási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet adatai, iratai átadására, nyilvántartásaiból történő adatszolgáltatásra, továbbá eljárásaira,

e) az együttműködő szervek belső nyilvántartásaira, döntéseik tervezetére,

f) az e törvényben meghatározott kivételekkel az együttműködő szervnek a döntés megalapozását szolgáló, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint nem nyilvános adatai, ilyen adatot tartalmazó iratai megismerésére irányuló eljárásra,

g) törvény eltérő rendelkezése hiányában minősített adat és minősített adatot tartalmazó irat átadására,

h) az együttműködő szervek egymás közötti polgári jogi jogviszonyaira,

i) a köziratok levéltárba adására, valamint

j) az együttműködő szervek közjogi vagy magánjogi jogutódlásával összefüggő átadás-átvételi eljárásra

nem kell alkalmazni.

(3) E Rész rendelkezései az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa által szabályozott kapcsolattartás, információátadás, valamint ügyek intézése tekintetében az ott szabályozott kérdésekben nem alkalmazhatók. E törvény rendelkezéseitől az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából - az ahhoz szükséges mértékben és módon - jogszabály eltérhet.

32. Az együttműködés alapelvei

52. § (1) Az együttműködő szerv a 2. § (1) bekezdés szerinti ügy (e rész alkalmazásában a továbbiakban: ügy) elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, más együttműködő szervnél keletkezett, vagy más együttműködő szerv által már beszerzett információkat, valamint az együttműködő szervnek az ügy elintézéséhez szükséges döntését vagy nyilatkozatát - az e törvényben meghatározott esetekben - ezen együttműködő szervtől elektronikus úton szerzi be.

(2) Az együttműködő szervek - ha azt törvény nem zárja ki - egymással elektronikus úton tartják a kapcsolatot.

(3) Az együttműködő szervek elektronikus információs rendszerüket úgy alakítják ki, meglévő elektronikus információs rendszerüket pedig olyan módon fejlesztik, hogy az - az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő módon - alkalmas legyen az e törvény szerinti informatikai együttműködésük (a továbbiakban: informatikai együttműködés) megvalósítására.

(4) Az együttműködő szervek informatikai együttműködésük során az együttműködési formához kapcsolódó, és az együttműködésben részt vevő szervekre a kockázatokkal és a költségekkel arányos, a vonatkozó elektronikus információbiztonsági követelményeknek megfelelő megoldást alkalmazzák.

(5) Az együttműködő szerv az informatikai együttműködés egyetlen formáját sem kötheti - az igazoltan felmerülő költségek jogszabályban előírt megtérítésén felül - illeték, díj vagy más ellenérték megfizetéséhez.

(6) E törvény rendelkezéseit a személyes adatok kezelésére vonatkozó más törvényekben meghatározott szabályok betartásával kell alkalmazni.

33. Adatkezelés

53. § Az ügyfél kérelmére, kezdeményezésére indult ügyben együttműködő szervnél rendelkezésre álló, az ügy elintézéséhez szükséges személyes adat tekintetében az ügyfél hozzájárulását vélelmezni kell a személyes adatnak az eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére történő továbbításához, valamint az e szerv általi, az ügy elintézéséhez szükséges és elégséges kezeléséhez, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről az ügyfelet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelő módon tájékoztatta.

34. Adattovábbítási nyilvántartás

54. § A személyes adatot szolgáltató együttműködő szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adattovábbítási nyilvántartást az e törvény szerint továbbított személyes adatok tekintetében olyan módon vezeti, hogy abból az ügyfél elektronikus úton, legfeljebb 3 napon belül tájékoztatást tudjon szerezni arról, hogy mely adatait mely együttműködő szerv, milyen célból és milyen időpontban vette át.

35. Az informatikai együttműködés biztosításának technikai alapkövetelményei

55. § (1) Az együttműködő szervek az ügyek elintézése vagy feladataik ellátása érdekében megvalósított informatikai együttműködésük során elsősorban a teljes együttműködési folyamatot támogató megoldásokat alkalmaznak, ha azt törvény nem zárja ki.

(2) Az együttműködő szerv az informatikai együttműködést nem kötheti indokolatlanul valamely meghatározott hírközlési szolgáltatás, műszaki megvalósítás vagy megoldás alkalmazásához, kivéve, ha az a vele együttműködő szerv vagy szervek számára sem közvetlen, sem közvetett költséggel nem jár.

(3) Az együttműködő szerv az 52. § (3) bekezdése szerinti elektronikus információs rendszerét az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő módon, valamint úgy alakítja ki, fejleszti és működteti, hogy az informatikai együttműködés megvalósításához szükséges

a) mértékben megfeleljen az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről szóló végrehajtási rendeletében meghatározott követelményeknek,

b) körben olyan szabványokon és műszaki megoldásokon alapuljon, amelyek más együttműködő szervek számára is hozzáférhetőek,

c) körben alkalmas legyen a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal való együttműködésre,

d) szolgáltatásainak az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerinti rendelkezésre állását biztosítani tudja,

e) módosításokat, fejlesztéseket ne akadályozza, valamint

f) technikai megoldások más közfeladatot ellátó szervek általi újrahasznosíthatóságát a fenti követelmények sérelme nélkül biztosítsa.

(4) Az együttműködő szerv az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeinek a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen is köteles eleget tenni.

(5) Az együttműködő szerv köteles biztosítani, hogy az érintett személy a személyes adatainak forrásáról és továbbításáról tájékoztatást kaphasson.

56. § (1) Az együttműködő szerv minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely az informatikai együttműködés korlátozását vagy szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés az ügyek intézése és a közfeladatok teljesítése során a lehető legkisebb fennakadást okozza.

(2) Az együttműködő szerv minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az együttműködő szerveket és a Felügyeletet legalább 5 nappal előbb tájékoztatni, amely az informatikai együttműködés korlátozását vagy akadályozását eredményezi.

(3) Az informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemzavart az együttműködő szerveknek haladéktalanul jelezni kell, azt haladéktalanul el kell hárítani, és az együttműködő szervek részére a más úton történő együttműködés lehetőségeit, egyidejű tájékoztatásuk mellett biztosítani kell.

XI. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEK KÖZÖTTI ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS

36. Kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség

57. § (1) Az együttműködő szerv köteles a jelen alcím rendelkezései szerint közzétenni a biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét.

(2) A biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség lehet

a) biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím,

b) olyan elektronikus levélcím, amelynek tekintetében a címzett vállalja az információ kézhezvételének a visszaigazolását, valamint

c) a Kormány által rendeletben meghatározott típusú elérhetőség.

(3) Az együttműködő szerv köteles legalább egy a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elérhetőség, és ezenfelül jogosult egy vagy több biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség, valamint e címek alkalmazására vonatkozó rendelkezések közzétételére, feltéve, hogy a további elérhetőségek tekintetében is biztosítja a jelen alcím szerinti követelmények teljesítését.

(4) Az együttműködő szerv köteles legalább munkanaponként ellenőrizni az (1) bekezdés szerinti elérhetőségekre kézbesített küldeményeket. Az együttműködő szerv köteles ugyanezen határidőben visszaigazolni az (1) bekezdés szerint közzétett elektronikus levélcímre kézbesített küldemény kézhezvételét.

(5) Az együttműködő szerv az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségének megváltozását a változást megelőzően köteles közzétenni.

37. A kapcsolattartás módja

58. § (1) Az együttműködő szervek egymás közötti elektronikus kapcsolattartása csak az e törvényben meghatározott olyan módon történhet, amelynek során az együttműködő szervek biztosítják a küldeménybe foglalt nyilatkozatot megtevő személy elektronikus azonosíthatóságát, a küldemény sértetlenségét, a küldemény kézbesítésének igazolását, a kézbesítés időpontjának megállapíthatóságát (a továbbiakban: biztonságos elektronikus kapcsolattartás).

(2) A biztonságos elektronikus kapcsolattartás történhet

a) a közzétett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre történő kézbesítés útján, vagy

b) iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás igénybevételével.

(3) A küldemény kézbesítettnek minősül

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elküldést követő munkanapon,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a sikeres iratátadás szolgáltató által igazolt időpontjában.

(4) Az elektronikus kapcsolattartást kezdeményező együttműködő szerv a közzétett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségek közül az együttműködő szerv által közzétett további információk figyelembevételével választja ki az elektronikus kapcsolattartásba bevonni kívánt másik szerv elérhetőségét.

(5) Biztonságos elektronikus kapcsolattartásnak minősül az automatikus információátadás is, ha az átadott információ utólagos megállapíthatósága - a változtatások rögzítésével vagy más módon - biztosított.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben az információ az információátadási szabályzatban vagy megállapodásban foglalt időpontban minősül kézbesítettnek.

59. § (1) Ha a kézbesítéshez jogszabály nem fűz jogkövetkezményt, valamint tájékoztatás céljából az együttműködő szervek biztonságos elektronikus kapcsolattartásnak nem minősülő módon is tarthatják elektronikus úton egymással a kapcsolatot.

(2) Az együttműködés kialakítása, valamint belső folyamatai biztosítása érdekében az együttműködő szerv a Második Rész szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat igénybe veheti.

(3) Az együttműködő szerv az e törvény szerinti együttműködés során szükség szerint a csak papír alapon rendelkezésre álló iratról e törvény szabályai szerinti hiteles elektronikus másolatot készít vagy - az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételével - készíttet.

XII. FEJEZET

AZ INFORMATIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

38. Információforrások

60. § (1) Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló - személyes vagy minősített adat esetében általa törvény alapján kezelhető - információ a (3) bekezdés szerinti elsődleges információforrásból rendelkezésre áll, azt törvény kizáró rendelkezése hiányában elsődleges információforrásból elektronikus úton szerzi be.

(2) Az együttműködő szerv elsődleges információforrásból automatikus információátadás útján szerzi be az (1) bekezdésben meghatározott információt, ha e tekintetben automatikus információelérési felület a rendelkezésére áll, és ezt törvény nem zárja ki.

(3) Elsődleges információforrásból áll rendelkezésre az információ, ha

a) közhiteles nyilvántartásban szerepel,

b) nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, de valamely együttműködő szervnél keletkezett, vagy

c) jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.

(4) Vélelmezni kell, hogy az együttműködő szervnek az (1) bekezdés alkalmazásában tudomása van arról, hogy az információ valamely elsődleges információforrásból rendelkezésre áll

a) a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben,

b) ha az információ az információforrások regisztere alapján együttműködő szervnél keletkezik, vagy

c) ha arról az ügyfél vagy az ügyben eljáró együttműködő szerv az információ és az elsődleges információforrás megjelölésével tájékoztatta.

(5) Törvény kizáró rendelkezése hiányában, ha az együttműködő szervnek a rendelkezésére álló információ helyessége vagy fennállása tekintetében kétsége merül fel, az információt az elsődleges információforrásból elektronikus úton szerzi be.

(6) Jogszabály meghatározhatja azt a feltételt, amelynek fennállása esetén, vagy azt az időtartamot, amelynek az adat felvételétől vagy irat keletkezésétől számított eltelte esetén az együttműködő szervnél rendelkezésre álló adat vagy iratban foglaltak fennállásának a hiányát vélelmezni kell.

61. § (1) Az együttműködő szerv, ha az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló - személyes vagy minősített adat esetében általa törvény alapján kezelhető - információ elsődleges információforrásból nem szerezhető be, de tudomása van arról, hogy másodlagos információforrásból rendelkezésre áll, azt jogszabály eltérő rendelkezése hiányában másodlagos információforrásból elektronikus úton szerzi be.

(2) Másodlagos információforrásból rendelkezésre áll az információ, ha

a) azt valamely együttműködő szerv elsődleges információforrásból szerezte be, vagy

b) az nem együttműködő szervnél keletkezett, és azt valamely együttműködő szerv nem együttműködő szervtől szerezte be.

(3) Vélelmezni kell, hogy az együttműködő szervnek tudomása van arról, hogy az információ valamely másodlagos információforrásból rendelkezésre áll, ha

a) az információt jogszabályi rendelkezés alapján vagy az információforrások regisztere szerint a másodlagos információforrás a (2) bekezdés szerint szerezte be, vagy

b) arról az ügyfél az ügyben eljáró együttműködő szervet, az információ és a másodlagos információforrás megjelölésével tájékoztatta.

(4) Az együttműködő szerv az elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információt az e §-ban foglalt egyéb feltételek fennállása esetén akkor is beszerezheti másodlagos információforrásból, ha a másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információ egyezősége az elsődleges információforrásból elérhető információval automatikus információátadás útján biztosított.

(5) A másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információt átadó együttműködő szerv az információ átadása során az információátadást kezdeményező együttműködő szervet tájékoztatja

a) a (4) bekezdésben foglalt kivétellel arról, hogy azt mikor és mely információforrásból szerezte be, valamint

b) minden egyéb, az információ fennállása, helyessége vagy felhasználhatósága megítélését befolyásoló általa ismert körülményről.

62. § (1) A 61. § (2) bekezdés a) pontja szerinti információval rendelkező együttműködő szerv az információnak az elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információval való egyezőségét - törvény eltérő rendelkezése hiányában - annak felhasználása vagy továbbítása előtt ellenőrzi, kivéve ha a másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információ egyezősége az elsődleges információforrásból elérhető információval automatikus információátadás útján biztosított.

(2) Az elsődleges és másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információt az együttműködő szerv az erre irányuló elektronikus úton előterjesztett információátadás iránti megkeresés beérkezésétől számított 3 napon belül elektronikus úton továbbítja, vagy ha az információ továbbításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, azt megtagadja, és erről a kezdeményező együttműködő szervet az indokok megjelölésével tájékoztatja.

(3) Ha az információ továbbítását igénylő együttműködő szerv az információ továbbításának a (2) bekezdés szerinti megtagadásával nem ért egyet, az együttműködő szervek kötelesek egymással 3 napon belül egyeztetni.

63. § (1) Ha az elsődleges vagy másodlagos információforrásból rendelkezésre álló adat vagy iratban foglaltak fennállása vagy helyessége tekintetében kétsége merül fel, az együttműködő szerv erről az információforrás együttműködő szervet haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzést követő munkanapon értesíti, amely köteles ezt saját eljárásában felülvizsgálni, és ennek eredményéről az együttműködő szervet tájékoztatni.

(2) Az elsődleges információforrás az információ megváltozása esetén információátadást kezdeményez annál az együttműködő szervnél, amely tőle az információt jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásába vette át.

(3) Az információforrás együttműködő szerv az információátadási szabályzat vagy megállapodás alapján a (2) bekezdésen túl is nyújthat olyan szolgáltatást, hogy az adat megváltozása vagy az iratban foglaltak fennállását vagy helyességét befolyásoló körülmény bekövetkezése esetén erről az információátadást kezdeményező együttműködő szervet tájékoztatja.

39. Az információk továbbításának formái

64. § (1) Az együttműködő szervek a 38. alcím szerinti információt elektronikus úton

a) egyszerű információátadással vagy

b) automatikus információátadás útján

továbbítják.

(2) A kormányrendeletben meghatározott együttműködő szerv a kormányrendeletben meghatározott információk automatikus információátadással történő továbbítását biztosító automatikus információátadási felületet hoz létre és bocsát az együttműködő szervek rendelkezésére.

(3) Személyes adatnak nem minősülő adat vagy ilyen adatot nem tartalmazó irat automatikus információátadás útján történő továbbítására az együttműködő szerv jogszabályi rendelkezés hiányában is létrehozhat, és az együttműködő szervek rendelkezésére bocsáthat automatikus információátadási felületet, és meghatározhatja igénybevételének feltételeit.

(4) Az együttműködő szerv az információt, ha az átadására alkalmas automatikus információátadási felület a rendelkezésére áll, ennek az igénybevételével veszi át.

(5) Az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott, a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használó együttműködő szervek közötti, személyes adatok továbbításával járó információátadás, ha annak a törvényi feltételei fennállnak, az összerendelési nyilvántartás alkalmazásával is megvalósítható.

40. Információátadási szabályzat és megállapodás

65. § (1) Az együttműködő szerv információátadási szabályzatot fogad el, és azt az információátadási szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően legalább 15 nappal közzéteszi, valamint megküldi elektronikus úton a Felügyeletnek.

(2) Az információátadási szabályzatban meg kell határozni

a) az együttműködő szervnél mint elsődleges és másodlagos információforrásnál rendelkezésre álló, (3) bekezdés szerinti információk körét,

b) az együttműködő szerv által működtetett automatikus információátadási felület adatait, és azt, hogy az információátadási felület alkalmazásával mely információk átadására, továbbá milyen feltételek mellett kerülhet sor,

c) a 38. alcím szerinti információk 39. alcím szerinti elektronikus úton történő továbbításának a feltételeit, valamint

d) a Kormány által rendeletben meghatározott további kötelező tartalmi elemeket.

(3) Az információátadási szabályzat legalább az alábbi információkra terjed ki:

a) az együttműködő szerv által közhitelesen nyilvántartott adatokra,

b) az együttműködő szerv által az ügy érdemében meghozott döntésekre,

c) a közigazgatási hatóságok által kiadott szakhatósági állásfoglalásokra,

d) azon szerződésekre, amelyek tekintetében jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő,

e) a Kormány által rendeletben meghatározott további információkra.

(4) Az együttműködő szerv az információátadásra vonatkozó megkereséssel a közzétett információátadási szabályzatban foglaltakat elfogadja, és magára nézve kötelezőnek ismeri el.

(5) Az együttműködő szervek indokolt esetben az információátadási szabályzattól - a Felügyeletnek az információátadási megállapodás hatálybalépését megelőzően elektronikus úton bejelentett - információátadási megállapodásban eltérhetnek.

66. § (1) Az együttműködő szerv az információátadási szabályzatot a módosítására okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül módosítja.

(2) Az információátadási szabályzat módosítását és megszűnésének a tényét az együttműködő szerv a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal teszi közzé és küldi meg a Felügyeletnek.

(3) Az információátadási megállapodás módosítását, illetve megszűnését az együttműködő szerv a módosítás hatálybalépését, illetve a megállapodás megszűnését megelőzően jelenti be a Felügyeletnek.

(4) Az információátadási szabályzat, valamint módosítása legkorábban a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

67. § (1) Azonos hatáskörű területi államigazgatási szervek tekintetében az irányító államigazgatási szerv, területi kamarák tekintetében az országos kamara, e szervekre kiterjedő hatállyal egységes információátadási szabályzatot fogadhat el.

(2) Az egységes információátadási szabályzat hatálya alá tartozó szervek - indokolt esetben - saját információátadási szabályzatot fogadhatnak el és információátadási megállapodást köthetnek, amelyben az egységes információátadási szabályzattól eltérhetnek.

(3) Az egységes információátadási szabályzatot és módosítását a hatálybalépése előtt legalább 30 nappal kell közzétenni és bejelenteni a Felügyeletnek.

(4) Az egységes információátadási szabályzat legkorábban a közzétételét követő 30. napon lép hatályba.

(5) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az egységes információátadási szabályzatra az információátadási szabályzatra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

41. Az információforrások regisztere

68. § (1) A Felügyelet nyilvántartást vezet az együttműködő szerveknél rendelkezésre álló információk köréről, valamint az együttműködő szervek által működtetett automatikus információelérési felületekről (a továbbiakban: információforrások regisztere).

(2) A Felügyelet az információforrások regiszterét hivatalból, az információátadási szabályzatok, megállapodások, valamint ezek módosításai alapján vezeti.

(3) Ha a Felügyelet tudomást szerez arról, hogy az információátadási szabályzat vagy megállapodás nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, az együttműködő szervet vagy szerveket határozatban kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására.

(4) Az információforrások regisztere nyilvános, az bárki számára azonosítás, díjfizetés vagy költségtérítés nélkül megismerhető.

(5) Az információforrások regisztere részletes adattartalmát, valamint vezetésének eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

42. Adat- és iratmegnevezések jegyzéke

69. § (1) A Felügyelet elektronikus jegyzéket vezet az informatikai együttműködés biztosítása szempontjából jelentőséggel bíró információk köréről, valamint azok megnevezéséről (a továbbiakban: adat- és iratmegnevezések jegyzéke). A jegyzék tartalmazza a megnevezéseket, azok értelmezését, az adatok és iratok kezeléséhez szükséges információkat.

(2) Az információátadási szabályzat tartalmazza az együttműködő szerv által az információátadási szolgáltatás keretében átvehető adatoknak az adat- és iratmegnevezések jegyzéke szerinti megnevezését is.

(3) Az adat- és iratmegnevezések jegyzéke nyilvános, az bárki számára azonosítás, díjfizetés és költségtérítés nélkül megismerhető.

(4) Az adat- és iratmegnevezések jegyzéke részletes adattartalmát, valamint vezetésének eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

XIII. FEJEZET

SAJÁTOS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK

43. Döntéshozatali és nyilatkozattételi együttműködés

70. § (1) Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához másik együttműködő szerv döntése szükséges, és a döntés hivatalból vagy az együttműködő szerv által kezdeményezhető eljárásban meghozható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a döntéshozatalra jogosult szervnél elektronikus úton kezdeményezi a döntés meghozatalát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalára jogosult együttműködő szerv a döntést a kezdeményező együttműködő szervvel elektronikus úton közli.

71. § (1) Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához másik együttműködő szerv általa beszerezhető nyilatkozata szükséges, ezen együttműködő szervet elektronikus úton hívja fel nyilatkozattételre.

(2) Az együttműködő szerv az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát - ha jogszabály a nyilatkozat megtételére eltérő határidőt nem állapít meg - 8 napon belül elektronikus úton adja meg.

44. A címadatot tartalmazó nyilvántartások együttműködési képessége

72. § (1) Az együttműködő szervek által vezetett, címadatot tartalmazó nyilvántartások együttműködési képességének elősegítésére és az egységes címkezelés biztosítására központi címregiszter szolgál.

(2) A központi címregiszter olyan, a nyilvántartások együttműködési képességét elősegítő központi nyilvántartás, amely a címadatok vonatkozásában információátadási szolgáltatás útján hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó, együttműködő szervek által vezetett nyilvántartások számára.

(3) A központi címregiszter vezetése, működése és az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(4) Az egységes címképzés szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg.

73. § (1) A központi címregiszter működtetéséért felelős szerv - annak érdekében, hogy a címregiszterbe kizárólag az erre jogszabály alapján jogosult személyek, kizárólag a jogszabályban foglaltak megtartása mellett tehessenek bejegyzést - nyilvántartást vezet azon személyekről, akik jogosultak a címek rögzítésére (a továbbiakban: hozzáférési jogosultsági nyilvántartás). E célból a központi címregiszter működtetéséért felelős szerv jogosult a nyilvántartottak természetes személyazonosító adatainak kezelésére.

(2) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett személyek természetes személyazonosító adatait,

b) a címképzésért felelős szerv illetékességi területét,

c) a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint

d) a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.

(3) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás adatai kizárólag hozzáférési jogosultság, valamint a jogszabályi rendelkezéseknek hozzáférésre jogosult általi betartása ellenőrzése céljából ismerhető meg.

(4) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartásban szereplő adatokat legkésőbb a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével törölni kell.

(5) Ha a központi címregiszterben új cím keletkeztetéséhez, meglévő cím módosításához vagy törléséhez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása helyi önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a képviselő-testület a központi címregiszter működtetéséért felelős szervtől érkezett megkeresést követő ülésén a címképzéshez szükséges döntést meghozza és arról a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet haladéktalanul értesíti.

(6) A központi címregiszterben nyilvántartott közérdekű vagy közérdekből nyilvános címadatok a központi címregiszterhez kapcsolódó állami és önkormányzati nyilvántartásokból ismerhetők meg.

XIV. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS SORÁN HASZNÁLT SZABÁLYOZOTT ÉS KÖZPONTI ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

74. § (1) Az együttműködés elősegítése érdekében az együttműködő szerv az együttműködés során, valamint a belső elektronikus ügymenete során a VI. és VII. Fejezetben, valamint e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat igénybe veheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel során a VI. és VII. Fejezetben meghatározott szabályokat értelemszerűen, az adatkezelésére vonatkozó szabályok betartásával kell alkalmazni.

(3) A 38. §-ban meghatározott szolgáltatásokon túl az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:

a) központi érkeztetési rendszer, amely biztosítja az iratkezelés egyes fázisainak központi szolgáltatás útján történő elvégzését,

b) elektronikus dokumentumtárolás szolgáltatás, amely biztosítja a szolgáltatás keretében tárolt elektronikus dokumentum hitelességének megőrzését, tartós olvashatóságát és értelmezhetőségét,

c) iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás, amely biztosítja az együttműködő szervek között elektronikus iktatókönyvben nyilvántartott irat vagy irategyüttes dokumentált átadását.

(4) Törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét az együttműködés során is kötelezővé teheti.

(5) A Kormány az együttműködéshez, valamint a belső elektronikus ügymenethez szükséges szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)-i) pontja szerinti jogalanyoknak ingyenesen biztosítja.

XV. FEJEZET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KOORDINÁCIÓJA ÉS FELÜGYELETE

45. Az együttműködés felügyelete

75. § (1) A Felügyelet e Részben foglalt feladat- és hatáskörében

a) vezeti az információforrások regiszterét,

b) fogadja az információátadási szabályzat és információátadási megállapodás bejelentését,

c) vezeti az adat- és iratmegnevezések jegyzékét,

d) műszaki irányelvet fogad el, valamint

e) ellátja az együttműködő szervek e törvényben szabályozott tevékenységeinek felügyeletét, a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése kivételével.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés e) pontja szerinti feladat- és hatáskörében

a) felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy az együttműködő szerv tevékenysége megfelel-e az e törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek,

b) felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi a hozzá bejelentett információátadási szabályzatokat és megállapodásokat,

c) a hozzá benyújtott információátadási szabályzatokkal szemben kifogással élhet,

d) megvizsgálja az együttműködő szervekkel szemben, az e törvény szerinti kötelezettségekkel összefüggésben előterjesztett bejelentéseket és javaslatokat, amelyek alapján javaslattal élhet a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve a jogalkotás kezdeményezésére jogosult szerv vagy személy felé,

e) az együttműködő szervek számára e törvény alkalmazását segítő intézkedési javaslatokat fogalmaz meg,

f) a felügyeleti, az átfogó felügyeleti vizsgálat lefolytatása érdekében éves vizsgálati tervet készít.

(3) Az együttműködő szerv a Felügyelet felhívására köteles közölni az információforrások regisztere naprakész vezetéséhez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a Felügyelet felügyeleti vizsgálatot indít.

(4) A Felügyelet a (2) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti feladatainak végrehajtásába - az információbiztonságot érintő kérdések tekintetében - bevonja az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.

46. Felügyeleti vizsgálat

76. § (1) Az információátadási szabályzat, az információátadási megállapodás, illetve az abban foglaltak megváltozásának bejelentése alapján a Felügyelet felügyeleti vizsgálat keretében vizsgálja, hogy az együttműködő szerv tevékenysége megfelel-e az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben, a kapcsolódó jogszabályokban, az információátadási szabályzatban és az információátadási megállapodásban foglaltaknak.

(2) A Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során jogosult megismerni az információátadási megállapodásokat, azzal, hogy a felügyeleti vizsgálat során tudomására jutott információkat köteles bizalmasan kezelni, azokat nyilvánosságra nem hozhatja.

(3) A Felügyelet összeveti az információátadási szabályzatot a 78. § (1) bekezdése szerinti műszaki irányelvekben és az e törvény szerinti együttműködésre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltakkal.

(4) A közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő felügyeleti vizsgálatra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit az alábbi, valamint kormányrendeletben meghatározott további eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a felügyeleti vizsgálat eredményeként felügyeleti jelentés készül,

b) a felügyeleti jelentésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy nyilvánosságra nem hozható személyes adatot nem tartalmazhat.

(5) Ha a Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során olyan információ birtokába jut, amely információbiztonsági kockázatot jelenthet, haladéktalanul értesíti az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.

(6) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot éves felügyeleti ellenőrzési terv alapján átfogó, összevont felügyeleti vizsgálat keretében is végezheti.

47. Az együttműködés koordinációja

77. § (1) A Felügyelet az együttműködő szerv kérelmére vagy hivatalból koordinációs eljárást folytat le. A koordinációs eljárás célja az e törvény szerinti együttműködés kialakításának, valamint módosításának e törvényben foglaltak szerinti megvalósítása.

(2) A koordinációs eljárás során a Felügyelet:

a) szakmai segítséget nyújt az együttműködés kialakításában, módosításában,

b) konzultációt folytat le az együttműködő szervek részvételével,

c) javaslatot tehet meghatározott szolgáltatás, megoldás alkalmazására.

48. Műszaki irányelvek

78. § (1) A Felügyelet az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben szabályozott kérdések tekintetében ajánlásként műszaki irányelvet fogad el, valamint bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon tesz közzé

a) az informatikai együttműködés elősegítésére, hatékonyságának, biztonságának javítására,

b) az információátadási szolgáltatás módjára, valamint

c) az információátadási szabályzat kialakítására

vonatkozóan.

(2) A Felügyelet az általa lefolytatott felügyeleti vizsgálat és koordinációs eljárás alapján szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja az általa kiadott műszaki irányelveket és szükség esetén módosítja azokat vagy új műszaki irányelveket fogad el.

NEGYEDIK RÉSZ

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

79. § (1) Az e részben foglalt szabályokat

a) az eIDAS Rendelet szerinti, Magyarország területén letelepedett bizalmi szolgáltatókra és az általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokra,

b) az a) pont szerinti bizalmi szolgáltatásokat igénybe vevő felekre

kell alkalmazni.

(2) Az e részben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni az eIDAS Rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, kizárólag zárt rendszerekben alkalmazott bizalmi szolgáltatások nyújtására.

XVI. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

49. A bizalmi szolgáltatás nyújtásának megkezdése

80. § (1) A Magyarországon letelepedett bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó szándékát a bizalmi felügyelet számára a bizalmi felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás indítása előtt a bizalmi szolgáltató legalább 30 nappal a bizalmi szolgáltatás megkezdését megelőzően nyújtja be az (1) bekezdés szerinti bejelentést.

(3) A bizalmi szolgáltató a bejelentéshez az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott iratokat köteles csatolni.

(4) A bizalmi felügyelet a bejelentés alapján a bizalmi szolgáltatót és a szolgáltatást nyilvántartásba veszi.

(5) A bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet számára bejelenteni, ha a bejelentések alapján nyilvántartásba vett adatokhoz képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás nyújtásában változás történik.

(6) A minősített bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató a változás bekövetkeztét legalább 30 nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet a nyilvántartásba vett adatokhoz képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás nyújtásában bekövetkező, tervezett változásokról.

50. A szolgáltatási szerződés és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos követelmények

81. § (1) A bizalmi szolgáltatás nyújtására a bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatási ügyféllel szolgáltatási szerződést köt.

(2) A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést megelőzően az eIDAS Rendeletben meghatározottakon túl az igénybe vevőt tájékoztatja arról, hogy a bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatásnak minősül-e.

(3) A bizalmi szolgáltató a (2) bekezdésben foglaltakon túl a bizalmi szolgáltatási ügyfelét tájékoztatja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottakról, valamint elérhetővé teszi számára az e rendeletben meghatározott adatokat és dokumentumokat.

(4) Minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja csak büntetlen előéletű lehet, és nem állhat a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A szolgáltatási szerződésre, valamint a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így különösen bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szabályozza.

(6) A bizalmi szolgáltató jogosult arra, hogy bizalmi szolgáltatását különböző feltételekkel (így különösen eltérő felelősségvállalással vagy eltérő bizalmi szolgáltatási rendnek való megfelelés szerint) nyújtsa.

(7) A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést követően tartós adathordozón a bizalmi szolgáltatás ügyfelének rendelkezésére bocsátja a szolgáltatási szerződést, a bizalmi szolgáltatási rendet és a szolgáltatási szabályzatot.

51. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványokkal kapcsolatos ellenőrzés

82. § (1) A bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítványnak az abban foglalt adatokat a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia, kivéve ha magából a tanúsítványból kitűnik, hogy az adat valódiságát a bizalmi szolgáltató nem ellenőrizte (így különösen álnév esetén). Ennek érdekében a bizalmi szolgáltató a tanúsítványba foglalandó adatokat köteles ellenőrizni, így különösen a tanúsítvány tartalmától függően ellenőrzi a tanúsítvány alany személyazonosságát, a személyazonosság megállapításához használt azonosító adatok valódiságát és - ha van ilyen - közhiteles vagy más központi nyilvántartásban foglalt adatokkal való megegyezőségét, a tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt eljáró képviselő képviseleti jogosultságát, a tanúsítványba foglalandó képviseleti jog meglétét, a tanúsítvány által igazolt címtartomány (domain) fölötti rendelkezési jogot, a tanúsítványban feltüntetendő IP-cím fölötti rendelkezési jogot, a tanúsítványba foglalandó szervezeti egység létezését, a tanúsítványba foglalandó szabályozott szakma megnevezése esetén az annak gyakorlására való jogosultságot.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot az eIDAS Rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerint ellenőrzi, azzal, hogy az eIDAS Rendelet hivatkozott bekezdése szerinti nemzeti jogszabályból fakadó követelménynek kell tekinteni a (3)-(8) bekezdés szerinti kötelezettségeket is. Nem minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot az eIDAS Rendelet 24. cikk (1) bekezdésében hivatkozott módokon és a (3)-(8) bekezdésben foglalt kötelezettségek szerint köteles ellenőrizni azzal, hogy a 24. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott minősített elektronikus aláírás vagy minősített elektronikus bélyegző tanúsítványán túl fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy elektronikus bélyegzőt is elfogadhat.

(3) Ha a bizalmi szolgáltató a természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja ellenőrizni, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó természetes személyek esetében ezt az Nytv. szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján végzi el.

(4) Ha a bizalmi szolgáltató az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személy tanúsítvány alany esetén személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja a személyazonosságot ellenőrizni, a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti úti okmány alapján ellenőrzi.

(5) Ha a bizalmi szolgáltató a (4) bekezdés szerinti személyazonosság ellenőrzését Magyarország területén kívül végzi el személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással, és a természetes személy tanúsítvány alany a (4) bekezdés szerinti jogszabályok szerinti úti okmánnyal nem rendelkezik, a bizalmi szolgáltató a személyazonosság ellenőrzését csak olyan, a hitelesítési rendben meghatározott megbízható okmányok vagy más iratok alapján végezheti el, amely esetén a bizalmi szolgáltató igazolni tudja a bizalmi felügyeletnek, hogy a hitelesítési rendben meghatározott megbízható okmány vagy más irat a személyazonosság megállapításában és ellenőrzésében a (4) bekezdésben foglaltakkal azonos fokú bizonyosságot ad.

(6) Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a (3) bekezdés szerint ellenőrizte, köteles a személyazonosság igazolására használt hatósági igazolvány érvényességét és az igazolványban foglalt adatok egyezését a megfelelő közhiteles hatósági nyilvántartásban is ellenőrizni.

(7) Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a (4) vagy (5) bekezdés szerint ellenőrizte, a személyazonosság megállapítására használt, (4) vagy (5) bekezdés szerinti okmány vagy más irat érvényességét (hitelességét), valamint az abban használt adatok és a rájuk vonatkozó központi nyilvántartás egyezőségét ellenőrzi. Ha ilyen nyilvántartás nem érhető el, a bizalmi szolgáltató számára nem hozzáférhető vagy a hozzáférés és ellenőrzés költsége aránytalanul magas, a bizalmi szolgáltató ezt a tényt rögzíti, és az egyéb rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt arról, hogy az adott tanúsítványt a tanúsítvány alany részére kibocsátja-e.

(8) Ha a tanúsítvány alanya nem természetes személy, a bizalmi szolgáltató legalább a tanúsítvány alanynak a tanúsítványba foglalt teljes nevét és egyedi azonosító adatát ellenőrzi. Ha a tanúsítvány alanya Magyarországon bejegyzett személy, a bizalmi szolgáltató ezen adatok valódiságát és hatályosságát közhiteles nyilvántartás tartalma alapján, vagy ha ilyen közhiteles nyilvántartás nincsen, a bejegyzést igazoló közokirat alapján ellenőrzi, egyébként az ellenőrzésre az (5) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.

(9) Ha a tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt képviselő jár el, vagy a tanúsítvány teljes vagy részleges képviseleti jogot vagy ekként is értelmezhető jogviszonyt is tartalmaz (a továbbiakban együtt: képviseleti jog), a bizalmi szolgáltató köteles a tanúsítvány kibocsátása előtt a képviseleti jog fennállásáról és annak a tanúsítványból kiolvasható tartalmáról jogszabály, közhiteles nyilvántartás, létesítő okirat vagy ezek hiányában meghatalmazás alapján meggyőződni, ellenőrzés eredményét rögzíteni.

52. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvánnyal kapcsolatos általános kötelezettségek

83. § Ha a bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány képviseleti jogosultságot is igazol,

a) a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról haladéktalanul értesíti a képviselt személyt,

b) a bizalmi szolgáltató a képviseleti jogosultság megszűnése esetén a képviselt vagy a képviselő személy kérésére köteles a képviseleti jogosultság tényét feltüntető tanúsítványt visszavonni,

c) a bizalmi szolgáltató kizárólag a képviselt hozzájárulása esetén tüntethet fel álnevet a tanúsítványban.

84. § (1) A bizalmi szolgáltató az egyes tanúsítványokkal kapcsolatosan rendelkezésére álló információkat - beleértve az azok előállításával összefüggőket is - és az ahhoz kapcsolódó személyes adatokat legalább a tanúsítvány érvényességének lejártától számított tíz évig megőrzi. Ha a bizalmi szolgáltatót valamely igénybevevő, hatóság vagy bíróság a tanúsítványba foglalt adat valódiságával vagy érvényességével kapcsolatosan megindult jogvitáról értesíti, a bizalmi szolgáltató a megőrzési kötelezettségének a jogvita jogerős lezárásáig akkor is köteles eleget tenni, ha a tanúsítvány lejártától számított tízéves határidő már lejárt. A bizalmi szolgáltató a megőrzési határidő lejártáig olyan eszközt is biztosít, amellyel a kibocsátott tanúsítvány tartalma megállapítható.

(2) A bizalmi szolgáltató a megőrzési kötelezettségét minősített archiválási szolgáltatás útján is teljesítheti.

(3) A tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltató az eIDAS Rendelet 24. cikk (4) bekezdésében foglalt nyilvántartásokon túl az általa kibocsátott tanúsítványok felfüggesztésével kapcsolatos információkhoz való folyamatos hozzáférést is biztosítja, ha a bizalmi szolgáltató az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét.

85. § (1) A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót

a) a következő adatok változásáról: az azonosításához szükséges, a tanúsítványban feltüntetett személyazonosító adatok, más személy képviseletével összefüggésben kiállított tanúsítvány esetén a képviseletre jogosult személy és a képviselt személy adatai, a tanúsítványban feltüntetett egyéb adatok;

b) a bizalmi szolgáltatással vagy a tanúsítvánnyal kapcsolatban észlelt, a külön jogszabályban, szolgáltatási szerződésben illetve szolgáltatási szabályzatban meghatározott rendellenességről vagy más, a bizalmi szolgáltatást érintő eseményről, így különösen arról, ha a bizalmi szolgáltatás használatához szükséges, a bizalmi szolgáltató által biztosított kriptográfiai vagy más biztonsági eszközt jogosulatlan személy használhatta;

c) a bizalmi szolgáltatással kapcsolatos jogvita megindulásáról.

(2) A bizalmi szolgáltatási ügyfél és a tanúsítványban a 82. § szerint igazolt igénybe vevő személy kérheti a tanúsítvány visszavonását vagy, ha a bizalmi szolgáltató az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, a tanúsítvány felfüggesztését.

53. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány felfüggesztése és visszavonása

86. § (1) A bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány esetén a bizalmi szolgáltató dönthet úgy, hogy biztosítja a hitelesítési rendben, szolgáltatási szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben rögzített esetekben a tanúsítvány érvényességét érintő felfüggesztés lehetőségét.

(2) Ha a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány felfüggesztését biztosítja, felfüggeszti a tanúsítvány érvényességét és ezt a tényt, valamint a felfüggesztés pontos időszakának megjelölését nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha

a) ezt a 85. § (2) bekezdése szerinti személy kéri;

b) a szolgáltatással kapcsolatos - jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott - rendellenességről szerez tudomást;

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak;

d) a bizalmi felügyelet ezt jogerős és végrehajtható határozatában elrendeli.

87. § (1) A bizalmi szolgáltató a tanúsítványt visszavonja és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha

a) ezt a 85. § (2) bekezdés szerinti személy kéri;

b) a szolgáltatással kapcsolatos - jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott - olyan rendellenességről szerez tudomást, amelyet a tanúsítvány felfüggesztésével nem lehet orvosolni vagy a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét a szolgáltató nem biztosítja;

c) tudomást szerez róla, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak;

d) a bizalmi felügyelet ezt jogerős és végrehajtható határozatában elrendeli;

e) az adott bizalmi szolgáltatás nyújtását befejezte.

(2) A bizalmi szolgáltató nem vonhat vissza egy tanúsítványt a visszavonás közzétételét megelőző időre.

(3) A bizalmi szolgáltató a szolgáltatási szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben rendelkezik a tanúsítvány érvényességének lejárta előtti visszavonásának jogkövetkezményeiről.

(4) Az eIDAS Rendelet 28. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó visszavont tanúsítvány is a visszavonás időpontjában érvényességét veszti.

XVII. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE

88. § (1) Ha a bizalmi szolgáltató meg kívánja szüntetni egy bizalmi szolgáltatásának nyújtását, erről legkésőbb a tevékenység megszüntetésekor, minősített bizalmi szolgáltató esetén pedig legalább a megszüntetést hatvan nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet, a bizalmi szolgáltatási ügyfeleket, valamint az általa kibocsátott és még vissza nem vont elektronikus aláírás és bélyegző tanúsítványokban megjelölt (bizalmi szolgáltatási ügyfélnek nem minősülő) igénybe vevőket.

(2) Ha a bizalmi szolgáltató más bizalmi szolgáltatás nyújtását továbbra is folytatja, akkor köteles gondoskodni a megszüntetni kívánt bizalmi szolgáltatással összefüggő, a nyilvánosság számára elérhető nyilvántartásainak folyamatos elérhetőségéről, így különösen biztosítania kell a 84. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.

(3) Ha a bizalmi szolgáltató a továbbiakban nem nyújt bizalmi szolgáltatást, az (1) bekezdés szerinti értesítésben megjelöli azt a bizalmi szolgáltatót (a továbbiakban: átvevő bizalmi szolgáltató), aki a bizalmi szolgáltatási tevékenység megszűnését követően biztosítja a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.

(4) Ha a megszüntetendő bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás, az átvevő bizalmi szolgáltató is csak olyan bizalmi szolgáltató lehet, aki ugyanilyen bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan minősített bizalmi szolgáltatóként a bizalmi felügyelet nyilvántartásában szerepel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontjától kezdve a bizalmi szolgáltató nem bocsáthat ki az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán új tanúsítványt és a tevékenység megszüntetését legalább húsz nappal megelőzően köteles az általa kibocsátott és még vissza nem vont tanúsítványokat visszavonni.

(6) A bizalmi szolgáltató köteles az átvevő bizalmi szolgáltatónak a hozzáférési kötelezettség alá eső nyilvántartási adatokat, valamint a visszavont tanúsítványokkal kapcsolatos minden adatot (beleértve a személyes adatokat is) átadni.

89. § (1) Ha a bizalmi szolgáltató a 88. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet haladéktalanul elrendeli a bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítványok visszavonását és gondoskodik e tény közzétételéről, valamint kijelöli az átvevő bizalmi szolgáltatót. A bizalmi felügyelet ezzel kapcsolatos költségeit a bizalmi szolgáltatási tevékenységet befejező bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet erről szóló felszólításától számított 15 napon belül megtéríteni. Ha a bizalmi szolgáltatási tevékenységet befejező bizalmi szolgáltató e költségeket ezen határidőn belül nem téríti meg, a bizalmi felügyelet a költségek megtérítésére felhasználhatja a bizalmi szolgáltató által jogszabály alapján e célból biztosított pénzügyi biztosítékot.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet elsősorban minősített bizalmi szolgáltatót jelöl ki átvevő bizalmi szolgáltatóként.

(3) Ha a bizalmi szolgáltatás megszűnésekor a bizalmi felügyelet nyilvántartásában nincs megfelelő bizalmi szolgáltató, az átvevő bizalmi szolgáltató feladatait a bizalmi felügyelet látja el.

(4) Ha a bizalmi szolgáltató ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult, a bizalmi szolgáltató haladéktalanul köteles erről és a felszámolóról vagy végelszámolóról tájékoztatni a bizalmi felügyeletet. A bizalmi felügyelet az eljárás időtartama alatt jogosult a felszámolótól, végelszámolótól vagy a kényszertörlési eljárást lefolytató cégbíróságtól a felszámolás, végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás állásáról tájékoztatást kérni. Ha a bizalmi szolgáltató a zárómérleg benyújtásáig nem teljesíti a 88. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit, a bizalmi felügyelet kijelöli az átvevő bizalmi szolgáltatót.

(5) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatás nyújtásának megszüntetése esetén nyilvántartásából törli a bizalmi szolgáltatást, a bizalmi szolgáltató megszűnése esetén pedig törli valamennyi, az adott bizalmi szolgáltató által nyújtott, a nyilvántartásában szereplő bizalmi szolgáltatást.

XVIII. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

90. § (1) A bizalmi szolgáltató az általa nyújtott bizalmi szolgáltatások felhasználásával elkövetett bűncselekmények felderítése vagy megelőzése céljából, vagy nemzetbiztonsági érdekből - az érintett személyazonosságát igazoló, valamint a 82. § alapján egyeztetett adatok tekintetében - az adatigénylésre külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén díjmentesen adatokat továbbít a nyomozó hatóságnak és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Az adatátadás tényét rögzíteni kell, az adatátadásról a bizalmi szolgáltató az igénybe vevőt nem tájékoztathatja.

(2) A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek haladéktalanul köteles eleget tenni, és az adatok továbbítását nem kötheti egyéb feltételekhez, így különösen az adatszolgáltatás költségeiben való megállapodáshoz vagy a költségek előlegezéséhez.

(3) A bizalmi szolgáltató a tanúsítvány érvényességét érintő polgári peres, illetve nemperes eljárás során - az érintettség igazolása esetén - az aláíró vagy bélyegzőt elhelyező személyazonosságát igazoló, valamint a 82. § alapján egyeztetett adatokat átadhatja az ellenérdekű félnek vagy képviselőjének, illetve azt közölheti a megkereső bírósággal.

(4) Ha a tanúsítványban az igénybe vevő álnéven szerepel, a bizalmi szolgáltató a tanúsítványban szereplő igénybe vevő valódi személyazonosságára vonatkozó adatot csak az érintett igénybe vevő, a bizalmi szolgáltatási ügyfél vagy a tanúsítványban igazolt igénybe vevő által képviselt más személy beleegyezésével, valamint az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben adhat át.

XIX. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK FELÜGYELETE ÉS A BIZALMI LISTA KÖZZÉTÉTELE

54. A bizalmi felügyelet kijelölése, feladatai és hatásköre

91. § (1) A bizalmi szolgáltatások eIDAS Rendelet 17. cikk (1) bekezdése szerinti felügyeletét ellátó hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

(2) Az eIDAS Rendelet 22. cikke szerinti bizalmi lista közzétételéről a bizalmi felügyelet gondoskodik.

92. § (1) A bizalmi felügyelet az eIDAS Rendeletben foglalt feladatokon túl

a) vezeti az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott nyilvántartásokat és azokat bárki számára folyamatosan elérhető módon közzéteszi;

b) figyelemmel kíséri a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos technológia és kriptográfiai algoritmusok fejlődését és határozatba foglalja a bizalmi szolgáltatók által szolgáltatásaik nyújtása során használható biztonságos kriptográfiai algoritmusokat, és az azok meghatározott paraméterekkel történő alkalmazására vonatkozó követelményeket;

c) a bizalmi szolgáltatások esetén ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában biztonságos egy kriptográfiai algoritmus akkor, ha a meghatározott paraméterek alkalmazása mellett az elektronikus aláírás vagy bélyegző érvényesítési adatából nem származtatható az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat, és a lenyomat kapcsán az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeket is teljesíti.

93. § (1) A bizalmi felügyelet eljárásaira - mint a termékek és szolgáltatások forgalmazására, értékesítésére, valamint ezekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével és piacszabályozással kapcsolatos eljárásokra - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az eIDAS Rendelet vagy annak közvetlenül alkalmazandó uniós végrehajtási aktusa eltérően nem rendelkezik, a hatóság ügyintézési határideje két hónap.

(3) Bizalmi felügyeletként első fokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala jár el, határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez lehet fellebbezni.

(4) A bizalmi felügyeletnek a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a bizalmi felügyelet bevételét képezi.

(5) A bizalmi felügyelet a hatáskörébe utalt feladatai ellátásához szükséges felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából, határidő megjelölésével adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bizalmi szolgáltatók számára. A bizalmi szolgáltató az adatokat a bizalmi felügyelet által megjelölt határidőre, a bizalmi felügyelet által kért formában, hiánytalanul és a valóságnak megfelelően köteles szolgáltatni. Ha az adatszolgáltató e kötelezettségnek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet a 95. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt bírságot alkalmazhatja.

(6) A bizalmi felügyelet köteles az általa meghatározott adatok kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról az adat bizalmi szolgáltatóját - az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy a nem kötelező adatszolgáltatásról szóló felhívással egyidejűleg - tájékoztatni. Amennyiben az adatszolgáltatás elrendelése az (5) bekezdés alapján kötelező döntéssel történik, a bizalmi felügyelet köteles az adatszolgáltató figyelmét a nem határidőben vagy nem a megfelelő formátumban történő, hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelő adatszolgáltatás jogkövetkezményeire felhívni, egyéb esetben a felhíváson feltüntetni, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező.

(7) A bizalmi felügyelet a piacfelmérő, elemző és értékelő feladataihoz felhasználhatja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző bizalmi szolgáltatók által szolgáltatott adatokat.

(8) A bizalmi felügyelet az (5)-(7) bekezdés alapján szolgáltatott adatokat nem használhatja fel a bizalmi szolgáltató elleni eljárás lefolytatására. Erről a bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatót az adatszolgáltatásra kötelezéssel, illetve felhívással egy időben tájékoztatni köteles.

(9) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, és nem áll-e bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a bizalmi felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(10) A bizalmi felügyelet a (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlásának megszűnéséig vagy a minősített bizalmi szolgáltató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a vezető tisztségviselőnek, vezetőjének vagy alkalmazottjának a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnéséig kezeli.

55. A bizalmi szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartások

94. § (1) Az eIDAS Rendeletben foglaltakon túl a bizalmi felügyelet nyilvántartást vezet

a) a bejelentett bizalmi szolgáltatókról és az általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokról;

b) a bejelentett minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközökről;

c) a b) pont szerinti eszközök megfelelőségét tanúsító kijelölt szervezetekről;

d) az 88. § és 89. § szerinti átvevő bizalmi szolgáltatókról; és

e) a 84. § (2) bekezdése szerinti azon minősített archiválási szolgáltatásokról, amelyeket a bizalmi szolgáltatók megőrzési kötelezettségének ellátására használnak.

(2) A bizalmi szolgáltatók által nyújtott minősített bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó hatósági nyilvántartás és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások - azon adatok kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.

56. A bizalmi szolgáltatók ellenőrzése, a bizalmi felügyelet által kiszabható intézkedések

95. § (1) A bizalmi felügyelet a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követő harminc napon belül felügyeleti ellenőrzést végez a minősített bizalmi szolgáltatást bejelentő bizalmi szolgáltatóknál az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartása tárgyában.

(2) A bizalmi felügyelet évente legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést tart azon bizalmi szolgáltatóknál, akik minősített bizalmi szolgáltatást nyújtanak.

(3) A bizalmi felügyelet az ellenőrzése során feltárt tények és bizonyítékok alapján az irányadó követelmények betartása, jogsértések vagy hiányosságok megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) felhívhatja a bizalmi szolgáltató figyelmét az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartására;

b) megtilthatja meghatározott technológiák, illetve eljárások alkalmazását;

c) ideiglenes intézkedésként elrendelheti az új tanúsítványkibocsátási tevékenység szüneteltetését és ezt a tényt feltünteti a nyilvántartásban;

d) elrendelheti a korábban kiadott minősített tanúsítványok visszavonását;

e) bírságot szabhat ki;

f) a bizalmi szolgáltató által nyújtott bizalmi szolgáltatás vonatkozásában törölheti annak tényét, hogy az adott bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás;

g) törölheti a bizalmi szolgáltatót a bizalmi szolgáltatók nyilvántartásából.

(4) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet a (3) bekezdésben foglalt intézkedéseket a (3) bekezdésben foglalt eseteken túl az irányadó követelményekkel kapcsolatos jogsértések vagy hiányosságok megelőzése érdekében is alkalmazhatja.

(5) A bizalmi felügyelet a (3) bekezdés szerinti intézkedésekkel kapcsolatos döntés során mérlegeli a jogsértés súlyát, gyakoriságát, az okozható, illetve okozott kár mértékét, azt, hogy minősített bizalmi szolgáltatóval szemben kell-e eljárni, valamint, hogy tett-e korábban intézkedést a bizalmi szolgáltatóval szemben. Az intézkedések együttesen is alkalmazhatók.

(6) A bizalmi felügyelet törli a bizalmi szolgáltatót a nyilvántartásból, ha az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények teljesítése más módon nem biztosítható. A nyilvántartásból való törlésre csak akkor kerülhet sor, ha egyéb intézkedések nem vezetnek eredményre.

(7) A minősített tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatóval kapcsolatos, a (3) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti intézkedés esetén a bizalmi felügyelet egyidejűleg megtiltja a bizalmi szolgáltatónak azt, hogy az általa kibocsátott tanúsítványt minősített tanúsítványnak nevezze, és intézkedik a kibocsátott minősített tanúsítványok visszavonásáról.

(8) A bizalmi felügyelet elrendelheti a minősített tanúsítvány visszavonását, ha valószínűsíthető, hogy a minősített tanúsítvány valótlan adatot tartalmaz, meghamisították vagy a bizalmi szolgáltató által a minősített tanúsítványok aláírásához vagy bélyegzővel való ellátásához használt eszköz nem biztonságos.

(9) Ha a bizalmi felügyelet megtiltja valamely bizalmi szolgáltatás nyújtását, a bizalmi szolgáltató a 88. §-ban foglaltak szerint köteles eljárni, és ha e kötelezettségét a bizalmi szolgáltató nem teljesíti, a bizalmi felügyelet a 89. §-ban foglaltak szerint jár el.

57. A bizalmi felügyelet által kiszabható bírság mértéke

96. § (1) A bizalmi felügyelet bírságot szabhat ki azzal a bizalmi szolgáltatóval szemben, aki az irányadó bizalmi szolgáltatási követelményeknek nem tesz eleget.

(2) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatóval együtt annak vezető tisztségviselőjét is bírsággal sújthatja ismételt jogsértés esetén vagy ha a bizalmi felügyelet határozatában foglaltakat a bizalmi szolgáltató nem teljesíti.

(3) Nem szabhat ki a bizalmi felügyelet bírságot a jogsértésnek a bizalmi felügyelet tudomására jutásától számított két éven túl, de legkésőbb azok elkövetésétől számított három éven túl. Ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekmény, a bizalmi felügyeleti bírság a bűncselekmény jogerős megállapítását követő egy éven belül kiszabható.

(4) A bizalmi felügyelet a bírság összegének megállapításakor mérlegeli

a) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázat vagy kár mértékét,

b) a felelős személyek által a bizalmi felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködést (így különösen dokumentumokba, nyilvántartásokba való betekintés biztosítása, az alkalmazott technológiák és azok műszaki jellemzőinek bemutatása),

c) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetőleg annak szándékát,

d) a kötelezettségek megszegésének ismétlődését, illetve gyakoriságát.

(5) A bírság összege 200 000 forinttól 20 000 000 forintig terjedhet, ha

a) a jogsértés bizalmi szolgáltató minősített bizalmi szolgáltatásával kapcsolatos,

b) a bizalmi szolgáltató általa kibocsátott tanúsítványban magát minősített bizalmi szolgáltatóként tünteti fel, vagy erre egyéb módon közvetve vagy közvetlenül utal anélkül, hogy erre jogosult volna,

c) nem őrzi meg a tanúsítvány kibocsátásával kapcsolatos adatokat és iratokat a jogszabályokban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott ideig, és ezek őrzéséről másként sem gondoskodik.

(6) Az (5) bekezdésben nem említett esetekben a bírság összege 500 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet.

(7) Vezető tisztségviselővel szemben a bírság összege 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet.

XX. FEJEZET

AZ EGYES BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

58. Az elektronikus aláírással és bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó különös rendelkezések

97. § (1) Ha az elektronikus dokumentum minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy időbélyegzővel lett ellátva, és az aláírás vagy bélyegző, vagy az időbélyegző ellenőrzésének eredményéből más nem következik, vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás vagy a bélyegző, vagy az időbélyegző elhelyezése óta nem változott.

(2) A tanúsítvány alanya az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatot kizárólag elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására használhatja, betartva a tanúsítványban jelzett esetleges egyéb korlátozásokat is.

(3) A minősített elektronikus aláírási vagy bélyegző tanúsítvány felhasználható fokozott biztonságú elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására is.

(4) A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót, ha az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy azt elvesztette.

(5) Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy az ilyen adatot elvesztették, a tanúsítványt visszavonja, és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi.

(6) Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására juthatott, ennek veszélye fenyeget vagy az ilyen adatot valószínűleg elvesztették, és a bizalmi szolgáltató biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, akkor a tanúsítványt felfüggeszti, és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi.

98. § A 96. § (5) bekezdése szerinti bírság kiszabható akkor is, ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató nem teszi meg a saját elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatának megfelelő védelméhez szükséges intézkedéseket.

99. § (1) A családi jogi és öröklési jogi jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást vagy bélyegzőt felhasználni, és elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumot készíteni.

(2) Ahol valamely jogszabály elektronikus aláírást vagy elektronikusan aláírt dokumentumot említ, azon kifejezett eltérő rendelkezés hiányában elektronikus bélyegzőt vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumot is érteni kell.

59. Az archiválási szolgáltatással kapcsolatos különös rendelkezések

100. § Ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum archiválását minősített bizalmi szolgáltató végzi, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző és az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSRE VONATKOZÓ EGYES HÁTTÉRSZABÁLYOK

101. § (1) Ha a 101-103. §-ban foglalt rendelkezésektől törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az 1. § 17. pont a)-i) alpontjában meghatározott szervek

a) egymás közötti elektronikus kapcsolattartására, valamint

b) a természetes személyekkel vagy gazdálkodó szervezetekkel történő elektronikus kapcsolattartására

az e Részben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az irat és a jognyilatkozat elektronikus kézbesítésére a 14-15. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha az elektronikus kézbesítés bármely okból meghiúsul és a kézbesítési vélelem megállapításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az elektronikus irat hiteles papír alapú kiadmányát kell a címzetthez eljuttatni.

102. § (1) A hiteles elektronikus iratról a kiállító vagy jogutódja az elektronikus irat kinyomtatásával és záradékolásával hiteles papír alapú kiadmányt állíthat elő. Közigazgatási szerv esetében a jogutód szerv az a szerv, akinek az irat kiállítása a hatályos szabályok szerint a feladatkörébe tartozna.

(2) A természetes személy a saját maga által kiállított vagy elektronikusan aláírt elektronikus iratot papír alapon saját nevében záradékolhatja.

(3) Az elektronikus iratról papír alapú kiadmányt a kiállító nem természetes személy nevében

a) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy,

b) a létesítő okiratban meghatározott személy,

c) a jogi személy képviseletére jogosult személy

záradékolhat.

(4) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik.

(5) Természetes személy esetén a záradéknak - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell két tanú aláírását és az arra való szöveges utalást, hogy a természetes személy a záradékot előttük írta alá vagy az aláírást saját kezű aláírásának ismerte el.

(6) Többoldalú jognyilatkozatról készült papír alapú másolat akkor hiteles, ha a másolatot valamennyi aláíró vagy jogutódja az e §-ban megjelölt módon záradékolta.

(7) Az e § szerint előállított papír alapú kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló elektronikus irattal megegyezik.

103. § (1) Papír alapú iratról az irat előállítója vagy jogutódja az irat digitalizálásával, a digitalizált irat záradékolásával elektronikusan hitelesített iratot készíthet.

(2) A papír alapú irat elektronikusan hiteles irattá történő átalakítása során aláíró a 102. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személy lehet.

(3) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását és szöveges utalást arra, hogy az elektronikus kiadmány az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.

(4) Többoldalú jognyilatkozatról készült elektronikus másolat akkor hiteles, ha a szkennelt iraton a záradék valamennyi aláíró vagy annak jogutódja legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását tartalmazza.

(5) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha legalább az egyik aláíró az iratot elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány

a) az az elektronikus kiadmány, amelyen valamennyi aláíró legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása szerepel, valamint ennek a 102. § alapján készített papír alapú másolata, vagy

b) az a papír alapú kiadmány, amely valamennyi, az iratot elektronikusan aláíró személy legalább fokozott biztonságú aláírását együttesen tartalmazó elektronikus iratról készült és

ba) a 102. § szerinti záradékot, valamint

bb) az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását

egyidejűleg tartalmazza.

(6) Az e § szerint előállított elektronikus kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.

104. § (1) Az informatikai fejlesztések egységességének, az informatikai rendszerek együttműködési képességének biztosítása érdekében minden állami szerv köteles bejelenteni az elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő informatikai fejlesztési terveit a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a rendeletben meghatározottak szerint.

(2) A kijelölt szerv az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjára figyelemmel kialakított álláspontjáról tizenöt munkanapon belül tájékoztatja a bejelentő szervet.

(3) Ha további adatok benyújtása válik szükségessé, a kijelölt szerv azok beérkezését követő nyolc munkanapon belül adja ki állásfoglalását.

(4) A bejelentő állami szervnek az informatikai fejlesztést a kijelölt szerv álláspontjának figyelembevételével kell megvalósítania.

(5) A bejelentés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében a kijelölt szerv az álláspontjának kialakítása során együttműködik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott, az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatósággal.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. Felhatalmazó rendelkezések

105. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás részletes szabályait,

b) azon ügytípusok körét, amelyek tekintetében az azokat biztosító jogalany e törvény alkalmazását önkéntesen vállalhatja,

c) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások részletes követelményeit, a szolgáltatásnyújtás részletes eljárási rendjét, a szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési és a szolgáltató által teljesítendő személyi és pénzügyi feltételeket, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentésével, valamint a Felügyelet általi bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket és a bírság mértékét,

d) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv azonosításával kapcsolatos részletes követelményeket,

e) az elektronikus kapcsolattartási módokra vonatkozó részletes szabályokat,

f) az ügyintézési rendelkezés tételének és nyilvántartásba vételének részletes szabályait,

g) az elektronikus ügyintézés céljaira felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó sajátos követelményeket,

h) az elektronikus ügyintézési szolgáltató regisztrációjának részletes szabályait,

i) az összerendelési nyilvántartás működésének és az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait,

j) az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat,

k) a Felügyelet eljárásának részletes szabályait,

l) a 14. § (7) bekezdése szerinti jogalanyok körét,

m) az országos telefonos ügyfélszolgálat működésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a Felügyeletet,

b) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartását vezető szervet,

c) a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit, valamint a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit,

d) a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet, valamint a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás regisztrációs szerveit,

e) az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az informatikai együttműködést biztosító szolgáltatások rendelkezésre állására és annak igazolására vonatkozó szabályokat,

b) az együttműködő szervek közzétételi kötelezettségei teljesítésére szolgáló közzétételi felületre vonatkozó szabályokat,

c) az informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemszünet és üzemzavar esetén követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,

d) a műszaki irányelvek elfogadására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,

e) az automatikus információátadásra köteles együttműködő szerveket és az ilyen módon továbbítandó információk körét, valamint az automatikus információátadási felületre vonatkozó követelményeket,

f) az információátadási szabályzat részletes tartalmi követelményeit, valamint az információátadási szabályzatban szabályozandó információk körét,

g) az információátadási szabályzat és megállapodás bejelentésére vonatkozó szabályokat,

h) az információforrások regisztere adattartalmára és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat,

i) az adat- és iratmegnevezések jegyzéke adattartalmára és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat,

j) a központi címregiszter vezetése, működése, az egységes címképzés szabályait, valamint az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait,

k) az e törvény szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, a kötelezően igénybe veendő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások körét,

l) a 104. § (1) bekezdés szerinti bejelentés részletes szabályait,

m) a felügyeleti vizsgálat részletes szabályait, valamint

n) a koordinációs eljárás részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az

a) elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó elérhetőségek,

b) elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információk

e törvényben nem szabályozott típusait, körét rendeletben határozza meg.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet,

b) a Harmadik Rész szerinti együttműködésre kijelölt közfeladatot ellátó szerveket, valamint

c) a 104. § (1) bekezdése szerinti szervet.

(6) Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat érintő változások bejelentésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.

106. § Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy

a) a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes követelményeket, így különösen a bizalmi szolgáltatók pénzügyi és személyzeti megfelelőségével, a tevékenységével és az általa használt eszközökkel kapcsolatos követelményeket, az igénybe vevők szerződésének megkötésével és a szerződéskötéssel összefüggő tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos követelményeket, valamint a szolgáltatási szerződésre, a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így a bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket,

b) a bizalmi felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmával és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos követelményeket,

c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a bizalmi felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét

rendeletben állapítsa meg.

61. Hatályba léptető rendelkezések

107. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 114. § (1) bekezdése, a 114. § (4)-(9) bekezdése és a 114. § (10) bekezdés a)-d) pontja 2016. január 2-án lép hatályba.

(3) A Negyedik Rész, a 104. §, a 105. § (1) bekezdés g) pontja, a 105. § (3) bekezdés l) pontja, a 105. § (5) bekezdés c) pontja, a 106. §, a 113. § (1)-(6) bekezdése, a 118. §, a 121. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 121. § (2) és (3) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.

(4) A Második és Harmadik Rész, a 105. § (1) bekezdés a)-f) pontja, h) pontja és j)-l) pontja, a 105. § (2) bekezdés a)-d) pontja, a 105. § (3) bekezdés a)-k), m) és n) pontja, a 105. § (4) bekezdése, a 105. § (5) bekezdés a) és b) pontja, a 105. § (6) bekezdése, a 108. § (1)-(6) bekezdése, a 109. §, a 113. § (7) bekezdése, valamint a 121. § (1) bekezdés b) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.

62. Átmeneti rendelkezések

108. § (1) Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az e törvényben meghatározottak szerint biztosítani.

(2) Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2017. január 1-jétől az (1) bekezdés szerinti határidőig a Felügyeletnél az elektronikus ügyintézési szolgáltatás megkezdését megelőzően, a 17. alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítésével bejelenthetik, hogy a feladat- és hatáskörükbe tartozó egyes ügyek vagy valamennyi ügy tekintetében az (1) bekezdés szerinti határidőt megelőzően is vállalják az e törvény szabályainak megfelelő elektronikus ügyintézés biztosítását.

(3) Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2017. június 30-ig ütemtervet készítenek és küldenek a Felügyelet számára az (1) bekezdésből fakadó feladataik teljesítésére vonatkozóan.

(4) Az elektronikus ügyintézést 2017. január 1-jén már biztosító, az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2017. április 30-ig az e-közigazgatásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott adatokat elektronikus úton, a Felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon a Felügyelet számára bejelentik.

(5) A 9. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének a gazdálkodó szervezet ügyfél vagy jogi képviselő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 2018. január 1. napjától köteles eleget tenni.

(6) A 14. § (1) bekezdés szerinti kötelezettséget a Második Rész hatálybalépésekor már létező gazdálkodó szervezet 2017. augusztus 30-ig köteles teljesíteni.

(7) E törvény hatálybalépését követően elektronikus ügyintézés céljából az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kizárólag olyan új informatikai rendszereket állíthatnak működésbe, amelyek e törvény szerinti elektronikus ügyintézésre alkalmasak.

(8) 2016. december 31-ig a 101. § (2) bekezdése szerinti irat és jognyilatkozat kézbesítésére a (9)-(16) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A biztonságos kézbesítési szolgáltatási címre vagy a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb típusú elektronikus elérhetőségre (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatalos elérhetőség) kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

a) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény a címzett által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,

b) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy

c) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(10) Hivatalos elérhetőségnek olyan elérhetőség minősül, amely

a) egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott címzett elérhetősége,

b) alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személynek egyértelmű elektronikus azonosítására,

c) garantálja a dokumentum sértetlen fogadását,

d) kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit, és

e) a (9) bekezdésben foglaltak visszaigazolására alkalmas.

(11) A 101. § (1) bekezdése b) pontja szerinti fél (a továbbiakban e § alkalmazásában: fél) ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni olyan hivatalos elérhetőséget, amely tekintetében vállalja a (9) és (10) bekezdés szerinti követelmények teljesítését. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) Ha az eljárást a fél kezdeményezte elektronikusan, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (11) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában is kézbesítheti a küldeményét a fél általa ismert, a (9) és (10) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő elérhetőségére. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a (9) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatalos elérhetőségre történő kézbesítéssel egyidejűleg - ha az technikailag lehetséges és az a hivatalos elérhetőségtől eltér - a fél kérelménél használt elektronikus kapcsolattartási címen értesíti a felet arról, hogy a kézbesítés a hivatalos elérhetőségre történt.

(13) Ha a fél a (11) bekezdés szerint nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha a fél az ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki - megkísérelheti a fél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a (9) bekezdés alkalmazandó azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.

(14) A hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.

(15) Ha a fél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatás jellegű kapcsolatot tartani a féllel. Ha a fél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot a féllel, az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag a fél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.

(16) Ha az elektronikus ügyintézés nem kötelező, a félnek az elektronikus ügyintézést teljes körben vagy az érintett eljárási cselekmény vonatkozásában kizáró ügyintézési rendelkezése az elektronikus nyilatkozatra vonatkozó kézbesítési vélelem beálltát is kizárja.

109. § (1) Az együttműködő szervek 2018. január 1-től kötelesek az e törvény szerinti informatikai együttműködésre.

(2) Az együttműködő szerv az informatikai együttműködést - az információátadási szabályzat Felügyeletnek való megküldésével és közzétételével - 2018. január 1. előtt is vállalhatja.

(3) Az együttműködő szervek az információátadási szabályzataikat 2017. július 1-ig kötelesek előkészíteni és a Felügyeletnek véleményezés céljából megküldeni.

110. § Azok az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik e törvény hatálybalépésekor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában bejelentett szolgáltatóként szerepeltek, és az e törvény szerinti bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan nem tesznek bejelentést, az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásaikat legkésőbb 2017. július 1-jéig kötelesek befejezni, amely kötelezettség teljesítésére az Eat. 16. § és 16/N. § szerinti rendelkezések alkalmazandók azzal, hogy a befejezéssel kapcsolatos kötelezettségeikkel összefüggésben 2017. július 2-át követően a bizalmi felügyelet a 89. §, valamint a 95. § és a 96. § szerint jár el.

63. Az Európai Unió jogának való megfelelés

  Vissza az oldal tetejére