111. § E törvény a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
112. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
113. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, valamint – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.”
(2) A Pp. 195. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat – ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus magánokiratról készített papír alapú okiratot is – teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje – a magánokirat tartalmát illetően – megegyezik az eredeti okiratéval.”
(3) A Pp. 196. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezzel egyidejűleg a 196. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll)
„e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást, minősített elektronikus bélyegzőt helyezett el;
g) olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató bizalmi szolgáltatások vagy bizalmi szolgáltatást megvalósító termékek megfelelőségének értékelésére feljogosított és kijelölt szervezet által értékelt rendszer felhasználásával az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.”
(4) A Pp. 196. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat – értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is – teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és – ha jogszabály így rendelkezik – minősített bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje – az okirat tartalmát illetően – az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.”
(5) A Pp. 197. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy bélyegzőt megelőző szöveget – elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat – az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik.”
(6) A Pp. 197. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus okirat aláírójának vagy bélyegző létrehozójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz vagy bélyegzőhöz tartozó tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított elektronikus okirat esetében, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja, a bíróság elsősorban a zárt rendszer bizalmi szolgáltatóját keresi meg.”
(7) A Pp. 197. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A lenyomatképző algoritmusok biztonsági gyengülése ellen védett, minősített bizalmi szolgáltató vagy archiválási rendszerek megfelelőségének értékelésére feljogosított szervezet által értékelt zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás, jogszabályban meghatározott hosszú távú megőrzésre alkalmas archiváló rendszerében tárolt, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott, vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított és a szolgáltató által a kiállító személyéhez rendelet elektronikus okirat valódiságát vélelmezni kell.”
(8) A Pp. 394/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, valamint a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól.”
114. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„m) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítóját, azt a tényt, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány van elhelyezve, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;”
(2) Az Nytv. 17. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)
„d) a 9. § (2) bekezdés p) pontja, a 11. § (1) bekezdés q) pontja, valamint az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye kivételével, a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;”
(3) Az Nytv. 24/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/E. § Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 17. § (4) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítója kivételével.”
(4) Az Nytv. 29. § (7) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A tároló elem tartalmazza:)
„d) a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét,
e) a polgár adóazonosító jelét,”
(5) Az Nytv. 29. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Ha az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme nem vagy nem helyesen tartalmazza a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve az adóazonosító jelét, abban az esetben a polgár kérelmére
a) az egészségbiztosítási szerv a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a polgár adóazonosító jelét
a tároló elemen elhelyezi.”
(6) Az Nytv. 29/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére
a) a központi szerv a b) pont szerinti szolgáltató megbízásából az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláírás létrehozó adatot helyez el,
b) a Kormány által kijelölt szolgáltató az Eat. szerinti elektronikus aláírás-hitelesítési szolgáltatást nyújt.”
(7) Az Nytv. 29/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem nem minősül a Nektv. szerinti kártyafelhasználói regisztrációnak.”
(8) Az Nytv. 29/J. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a személyazonosító igazolvány esetén a (10) bekezdéstől eltérően az Nytv. 29. § (3) bekezdése szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor alapján is megadja a tájékoztatást.”
(9) Az Nytv. 52. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány – amennyiben a polgár kérelmére elektronikus aláírási funkcióval is rendelkezik – a tároló elem biztonságos aláírás-létrehozó eszközként történő tanúsításáig minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás létrehozására alkalmas.”
(10) Az Nytv.
a) 4. § (2b) bekezdésében az „A 29/I. § hatálya” szövegrész helyébe az „A 29/J. § hatálya” szöveg,
b) 29/A. § (2) bekezdésében a „– ha törvény eltérően rendelkezik –”szövegrész helyébe a „– ha törvény eltérően nem rendelkezik –” szöveg,
c) 29/C. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) pontja szerinti” szöveg,
d) 29/J. § (11) bekezdésében a „(8)–(10) bekezdés” szövegrész helyébe a „(8)–(10a) bekezdés” szöveg,
e) 47. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító igazolvány, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának” szövegrész helyébe a „személyazonosító igazolvány adattartalma megjelenítésének, kiadásának, bevonásának, elvételének, birtokban tartásának, nyilvántartásának és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának” szöveg
lép.
115. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 69/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, valamint a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól.”
(2) A Be.
a) 69/B. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)” szöveg,
b) 70. § (1) bekezdés f) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe „a Ket.” szöveg
lép.
116. § (1) Az Eat. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az aláíró, illetve a 10. § szerinti képviselt személy, szervezet kérheti a tanúsítvány visszavonását, illetve ha a hitelesítésszolgáltató ennek lehetőségét biztosítja, a tanúsítvány felfüggesztését.”
(2) Az Eat. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hitelesítésszolgáltató a szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, a tanúsítvány érvényességét felfüggeszti és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha
a) az aláíró, illetve a képviselt személy (szervezet) kéri;
b) a szolgáltatással kapcsolatos – jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben meghatározott – rendellenességről szerez tudomást;
c) megalapozottan feltételezhető, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak, vagy az aláírás-létrehozó adat nem az aláíró kizárólagos birtokában van;
d) a Hatóság jogerős és végrehajtható határozatában így rendelkezik.”
117. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) a 168/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás
168/C. § (1) Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) vezet.
(2) Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás igénybe vevője kérelme esetén díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, valamennyi a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.
(3) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait a (4)–(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében.
(5) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás az érintett következő adatait tartalmazza:
a) az érintett természetes személyazonosító adatai,
b) az érintett állampolgársága,
c) tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a személyazonosító igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és – amennyiben az érintett tárhelyet igényel – az érintett elektronikus levelezési címe,
d) ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe,
e) részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség, elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, valamint az ügyfél által az emlékeztető kérdésekre adott válaszok,
f) az érintett egyedi azonosító száma.
(6) A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás igénybevétele során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt, az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő
a) adatok ellenőrzéséhez,
b) adatok beszerzéséhez
olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett adatokat továbbítja, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megadott adatoknak az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét vizsgálja.
(7) Az (1) bekezdésben megjelölt azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez nincs szükség a 168/A. § szerinti regisztrációra, ha az ügyfél a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében már a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba regisztrált.
(8) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja. A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme és érvényesítése érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig tárolja.
(9) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az vehet igénybe, aki a 168/A. § (3) bekezdésben megjelölt nyilvántartások valamelyikében szerepel.
168/D. § (1) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás olyan Kormány által nyújtandó azonosítási szolgáltatás, amelyre a 168. §-ban foglaltakat a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni.
(3) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba a 168/C. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány kiadásakor kell bejegyezni.
(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról. A tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásával a regisztráció megszűnik.”
(2) A Ket. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 171/B. §-sal egészül ki:
„171/B. § (1) 2016. január 1-jétől a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás tekintetében tartalmazza az igénybe vevők e törvényben meghatározott adatait.
(2) Az ügyfélkapu és a részleges kódú telefonos azonosítás ügyfél-regisztrációs nyilvántartását az azt kezelő szerv 2016. január 1-jét követően tovább vezeti, és az ügyfélkapuval, illetve részleges kódú telefonos azonosítással rendelkező személyek adatait annak technikai feltételei megvalósulásakor, de legkésőbb 2016. december 31-éig átadja a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervnek.”
(3) A Ket. 175. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„g) a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet.”
118. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdésében a „szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter” szövegrész helyébe a „ szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetője” szöveg lép.
119. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 1. § (1) bekezdés 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„33. létfontosságú információs rendszerelem: az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt létfontosságú rendszerelemek azon elektronikus információs létesítményei, eszközei vagy szolgáltatásai, amelyek működésképtelenné válása vagy megsemmisülése az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt rendszerelemeket vagy azok részeit elérhetetlenné tenné, vagy működőképességüket jelentősen csökkentené;”
(2) Az Ibtv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:)
„c) az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek”
(elektronikus információs rendszereinek védelmére.)
(3) Az Ibtv. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti állami és önkormányzati szervek kivételével, az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei esetében az e törvény szerinti hatósági feladatokat, a biztonsági felügyeletet a hivatásos katasztrófavédelem szervezetrendszerén belül működő, a Kormány által kijelölt szerv kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”
(4) Az Ibtv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5) A szervezet vezetője az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, az elektronikus információs rendszerre irányadó biztonsági osztálynál magasabb, kivételes esetben a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva alacsonyabb biztonsági osztályt is megállapíthat az elektronikus információs rendszerre vonatkozóan.”
(5) Az Ibtv. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei tekintetében az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, az elektronikus információs rendszerre irányadó biztonsági osztálynál magasabb, a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva alacsonyabb biztonsági osztály is megállapítható.”
(6) Az Ibtv. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek szervezetei tekintetében az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, az adott szervezetre irányadó besorolási szintnél magasabb, a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva alacsonyabb szintű besorolás is megállapítható.”
(7) Az Ibtv. 18. § (5) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát)
„b) a 2. § (1) bekezdése szerinti állami és önkormányzati szervek európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemei elektronikus információs rendszerei, valamint
c) a 2. § (1) bekezdése szerinti, nemzetbiztonsági védelem alá eső állami és önkormányzati szervek”
[vonatkozásában – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a Kormány rendeletében meghatározott állami szerv végzi el.]
(8) Az Ibtv. 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát az (5) bekezdés szerinti állami szerv végzi el, ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus információs rendszereken kívüli, európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei tekintetében nincs a sérülékenységvizsgálat, illetve a biztonságiesemény-vizsgálat elvégzésére a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság.”
(9) Az Ibtv. 24. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„c) az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a szervezetek hatósági nyilvántartásba vételének rendjét”
(rendeletben határozza meg.)
(10) Az Ibtv.
a) 18. § (3) bekezdés b) pontjában, (4), (6) és (9) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg,
b) 24. § (1) bekezdés j) pontjában a „gazdasági társasággal” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezettel” szöveg
lép.
120. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 13. § (4) bekezdésében az „A kártyakibocsátót” szövegrész helyébe az „Az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kártyakibocsátót” szöveg lép.
121. § (1) Hatályát veszti
a) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény;
b) az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény.
(2) Hatályát veszti
a) a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 45/2005. (III. 11.) Korm. rendelet;
b) az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól szóló 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet.
(3) Hatályát veszti
a) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő nyilvántartásba vételéről szóló 7/2002. (IV. 26.) MeHVM rendelet;
b) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről szóló 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet;
c) a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással összefüggő nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért fizetendő díjakról szóló 4/2006. (IV. 19.) IHM rendelet.
